Érdekes, hogy nemcsak kelták és germánok voltak, hanem az Alsó-Rajna vidékén az ún. Nordwestblock népe is, amely se nem germán, se nem kelta volt, de indoeurópai a feltételezések szerint.
Őket később legnagyobb részben a nyugat és délnyugat felé terjeszkedő germánok asszimilálták.
Bár ennek az egész Nordwestblock-hipotézisnek megvannak a gyenge pontjai és az ellenzői.
Mindenesetre nagyon érdekes és egyben rejtélyes témakör:
A zsinegdíszesekre visszatérve, ők indoeurópaiak voltak vsz és rátelepedtek az itt élő népességre, a terület északi és déli részén később a vaskorban kialakultak a germánok és kelták.
Akkor egy kicsit részletesebb általános leírás a németországi bronzkorról, ez a Kr.e 2200 és 800 közti időszak, a korai szakasz 2200-1600, a középső 1600-1300, a kései 1300-800 közt tartott. A korai szakaszban sokféle kultúra volt, a legjelentősebb a Unatice, amiről már volt szó. A középső szakaszban a legfontosabb újdonság a halomsíros temetkezésre áttérés, szintén sokféle kultúra volt, a legjelentősebb a Lausitz kultúra Lengyelországban és a keleti német területeken. A kései bronzkorban áttértek az urnamezős temetkezésre, erről kapta a nevét a kultúra. A bronzkorban a társadalom fejlődött, kialakult az arisztokrácia, vezérek kerültek a társadalom élére. Búzát termeltek és északon árpát. elterjedt a köles, zab, bab, megnőtt a népesség jelentősen. Elterjedt a ló, a földeket szarvasmarha húzta ekével művelték. Az emberek tanyákon és falvakban éltek, egy faluban 50-80 ember lakott. Megjelentek az erődített települések és a bronzkor végén az erődített tanyák. Komoly bronzipar alakult ki az Alpokban. Kereskedelmi kapcsolatban álltak Európa más területeivel.
Fogalmazhatnék úgy is, hogy marhára északra van feltolva a germán "őshaza", ugyanakkor a mai középnémet régiók népességének a szerepe ebben a folyamatban tisztázatlan.
A kora vaskori népek elhelyezkedését ábrázoló térképek alapján úgy tűnik, mintha Kr.e. 100 körül a legdélibb germánok és a voralpenlandi kelták között egy óriási lakatlan erdőség terült volna el.
A sötétzöld színnel jelölt északi csoport elterjedési területe jól összevág a jóval későbbi nordikus bronzkor területével, ill. a germán "őshaza" hagyományos modelljével.
A tölcsérdeényesek azért is fontosak, mert a következő korszakban beáramló indoeurópaiak, a zsinegdíszesek vagy csatabárdosok a tölcsérdeényesekre települtek rá.
A tölcséredényes kultúra elterjedési területe és alcsoportjai a Kr.e. III. évezred elején:
Számomra itt van egy kis zavar az erőtérben vagy a térerőben :-)
A vonaldíszes és a zsinegdíszes kultúrák közötti időszakban még ott volt az ún. tölcséres peremű edények kultúrája (Trichterrandbecherkultur vagy Trichterbecherkultur), nagyjából Kr.e. 4.200 és Kr.e. 2.800 között.
Ez egy neolitikus mezőgazdálkodó kultúra volt, kiterjedt Dél-Skandinávia, Észak- és Közép-Németország legnagyobb részére.
Ezek a népek állítólag még pre-indoeurópaiak voltak, az első indoeurópai nyelvű népek csak a következő korszakban érkeztek a mai Németország és Dél-Skandinávia területére.
Viszont már a tölcséredényes korszakban megkezdődött a tejgazdálkodás, a szarvasmarhák tejének hasznosítása és ezzel párhuzamosan a laktóz-perzisztencia is megjelent genetikailag.
Ez teszi lehetővé, hogy a felnőtt ember hasfájás és más problémák nélkül meg tudja emészteni a feldolgozatlan tehéntejet.
Ez a bronzkori Aunjetitz-kultúra egyik kiemelkedő lelete.
Az Aunjetitz és a vele rokon bronzkori kultúrák kiterjedtek a Cseh-Morva-medencére, a mai Lengyelország területének nagy részére és Németország keleti felére.
Ezekben a régiókban a korai bronzkor Kr.e. 2.300 - 2.200 körül kezdődött, a mai Skandinávia és Dánia lakói fáziskésésben voltak, ott ekkor még a késői eneolitikus kultúrák virágzottak, a nordikus bronzkor Kr.e. 1.800 - 1.600 körül kezdődött.
A közép-európai térség régészeti kultúrái Kr.e. 2.200 - Kr.e. 2.000 körül:
Distribution of central-european archaoelogical cultures and groups during phase BA1 of Reinecke chronology system. (1) Late eneolitic; (2) Beaker culture; (3) Riesenbecher; (4) Unetice culture; (5) Adlerberg culture/group; (6) Early bronze age of Nordalps: (6a) Oberrhein-Hochrhein gr., (6b) Singen gr., Neckar gr., Ries gr., Lech gr.; (7) Straubing culture/group; (8) Unterwölbling culture; (9) Early bronze age of South-eastalps; (10) Wieselburg culture; (11) Nitra culture; (12) Kisapostag culture; (13) Nagyrév culture; (14) Perjámos culture; (15) Ottomány culture; (16) Hatvan culture; (17) Koany culture; (18) Mierzanowice culture: (18a) southern zone, (18b) northern zone; (19) Dobre group; (20) Plonia (Buchholz) group.
A németországi bronzkor kiemelkedő jelentőségű lelete, a nebrai korong, Nebra városa mellett találták Szász-Anhalt területén. Egy bronzlemez aranyozott díszítésekkel, Kr.e 1600 körül keletkezett. Ez egy csillagászati naptár lehetett, amit vallási célokra használhattak.
A zsinegdíszes kultúra a neolitikum végén kezdődött, a rézkorban tartott és a bronzkor elején ért véget. A vonaldíszes kultúra a neolitikum idején létezett csak.
