Keresés

Részletes keresés

padisah Creative Commons License 2007.02.13 0 0 14585

Semmi biztosíték arra, hogy a villamos áram termelésekor jelentkező hulladékhőre van igény, ráadásul pont akkor, és pont ott amikor arra szükség van, meg ahol keletkezik. Emiatt ennek a beleszámítása az energiamérlegbe necces. Persze lehet, csak szorzókat kéne hozzárendelni.

 

Gépkocsinál a hulladékhőnek egyébként pont ugyanaz a szerepe meg a haszna mint erőműnél, lehet vele fűteni az utasteret.Ez annyira gond, hogy a forgalomban lévő elektromos autókba külön benzines fűtőtestet gyártanak.

 

Ha egy kapacitort fel tudnánk annyira tölteni, hogy az energiasűrűsége megfelel, vagy akár meg is haladná egy palack benzin-oxigén keverékét, akkor az anyag minden bizonnyal abbéli törekvése közben, hogy alacsonyabb energiaszintre kerüljön szépen átrendezgetné a kondiban a kémiai kötéseket, vagyis átüt, kisül, a közben felszabaduló energia meg kb egy kézigránát erejével lenne egyenértékű...

 

Kondenzátorok arra valók, hogy átmenetileg tárolja a fékezési energiát a következő gyorsításig. Erre teljesen jó, arra nem hogy csak arról hajtsuk a járművet.

Előzmény: advocatusdiaboli (14584)
advocatusdiaboli Creative Commons License 2007.02.13 0 0 14584

 Már ne haragudj, de az össztársadalmi-ipari energiamérleg a lényeges, és már hogy a fenébe ne kellene beleszámolni, hogy mondjuk az erőmű hulladékhőjéből van fűtése-melegvize egy városnak. Akkor hova akarod beleszámolni? Az Isten ajándéka?

 Egy gépkocsinál meg kimegy a levegőbe, fűtöd belőle a pusztát. Az akkumulátorok energiasűrűsége tényleg nem emelhető az égig, de például a nem kémiai elven működő kapacitorokra ilyen korlátok nincsenek. Ott egyelőre technológiai korlátok vannak.

 Mindegy, az a helyzet, hogy nem tudom, mire akarsz kilyukadni.

 

Előzmény: padisah (14583)
padisah Creative Commons License 2007.02.13 0 0 14583

A fixen telepített erőmű hulladékhőjét fel lehet hasznáni ipari folyamatokhoz, ha arra szükség van. pl. pont jól jönne etanol disztillálásához, de egyébként a fűtési idényen kívül ez kárba vész. Egy erőmű hatásfokába nem lehet beleszámolni, hogy a megtermelt hőt is hasznosítja, mert az nem ugyanolyan minőségű és fajtájú energia.

 

A villamos áram egy olyan rendezett energia-forma mint amilyen maga a mechanikai munka, ezért lehet viszonylag kis veszteséggel egymásba átkonvertálni őket, de a hő egy rendezetlen energiaforma, azt csak nagy veszteséggel lehet rendezett energiává konvertálni.

 

Lehet olyan hőerőművet építeni, aminek 70% a villamos hatásfoka (!) de ez olyan erőmű, ami csak földgázzal tud menni, mi meg ugye a földgázfüggéstől szeretnénk szabadulni.Ez nem tűnik túl jó iránynak. Ha azt vesszük alapul, hogy a most jelen pillanatban működő erőművek milyen hatásfokkal állítják elő a villanyáramot, akkor abban meghatározó tényező a szenes hőerőműveké, ami 33%, meg a paksi atomerőmű, ami szintén 33%-ot tud. Ennél a benzinmotor hatásfoka is papíron magasabb, persze tudom hogy a váltakozó terhelés miatt ez mégsincs így, de semmiképpen sem az erőművek fölényét sugallja.

 

Szélből-vízből, meg esetleg napból eleve elektromosság lesz, csak ezek a folyamatok korlátozott mennyiséget, ráadásul rapszódikusan, vagy épp ciklikusan tudnak előállítani. Szép gondolat, hogy a tetőre pakolt napelemekkel töltik a kocsikat, csak egy autónak rendelkezésre kell állni, nem hivatkozhatok arra a főnökömnek, hogy bocs, ma rossz idő van, nem tudtam feltölteni a kocsimat, ezért most inkább nem jövök dolgozni... Házi szélkerékkel a dolog inkább elképzelhető, de hozzátéve a szélkerekek árát, meg a telepítésükkel járó hatósági gáncsolgatást... ez a fajta megoldás valszeg lényegesen fölédrágítja az elektromos autó használatát a hagyományos benzinesnek.

 

Akkumlátorokal kapcsolatban meg, itt megjelent két szám, az akkumlátorok 300kwh/kg  - és valami 5000kwh/kg az etanolra. Namost vessünk össze egy akkumlátort és egy folyékony szénhidrogént energiasűrűség szempontjból!

 

Egy feltöltött akkumlátor tartalmaz kémiai energiát, vagyis kell legyen benne egy oxidálószer, ami elektronokat vesz el valamitől, egy redukálószer, amitől majd elektronokat fog az oxidálószer elvenni, meg az akkumlátor működését biztosító egyéb anyagok, pl szerkezeti anyagok, oldószer,membrán etc. Ja, és ezen kívül a reakció termékét is cipelnie kell.

 

Egy tank benzin a fentiekből csak a redukálószert tartalmazza, az oxidálószert a levegőből szedi, a reakció termékét kiüríti a levegőbe, és segédanyagokra nincs szükség. Ezen kívül cipelni kell még a tartály falát, mint szerkezeti anyagot is.

 

Fentiekből szvsz az következik, hogy hacsak valaki nem talál ki valami kvantummechanikai okosságot, és abból épít akkumlátort, egy akkumlátor energiasűrűsége sohasem fogja tudni megközelíteni sem egy tank benzinét. Ebből meg az következik, hogy elektromos, akkumlátoros autó achilles sarka mindig is a hatótáv lesz, a korlátos energiatárolási képesség miatt. Az ultrakapacitorokat meg felejtsd el, erre a célra nem alkalmas, még kisebb az energiasűrűsége mint egy bármilyen akkumlátornak, és ez nem is tud nagyon feljavulni. Kondenzátorban akkor lehetne sok energiát tárolni, ha egyszerre lehetne nagy kapacitást és nagy feszültséget beletölteni. Az ultrakapcitor tud nagy kapacitást, de alacsony feszültségen. Elkót lehet nagy feszültségre tölteni,de annak meg a kapacitása kicsi, őszintén szólva, nem hinném hogy el lehetne vele érni olyan energiasűrűséget ami megfelel a kémiai energiatárolásnak. Ha mégis lehetne, akkor viszont az egy életveszélyes bomba lenne  - ha baleset során kisül elpárologtatja a közelében lévő anyagokat.

 

 

Előzmény: advocatusdiaboli (14543)
lcoder Creative Commons License 2007.02.13 0 0 14582
A kapitalizmus ezek megalkotására nem képes. Van az a fránya termelőerők és termelési viszonyok összhangja.
Már nem azért, de a kapitalizmus technológiában úgy hagyta le a komcsikat mint egy jó karban lévő szirtisas a réten ballagó tehenet. Meg mellesleg az összes egyéb társadalmi rendszert is. Az ne tévesszen meg hogy a kommunista kínában milyen jól mennek a dolgok: a gazdaság ott is kapitalista, csak a politikai rendszer kommunista az pedig egyet csinál: igyekszik minél kevesebbet beleszólni a gazdaságba. Ezért aztán működik is..
Még csak azt sem lehet mondani hogy vannak a jó elftársak amik ugyan a nyomorszint környékén tartják a népeket de közben vigyáznak a környezetre: az elftársak a nyomorszintet legalább olyan (de inkább nagyobb) környezeti terhelés mellett érték el mint a nyugati civilizáció.
Előzmény: Törölt nick (14572)
advocatusdiaboli Creative Commons License 2007.02.13 0 0 14581

 Persze, Lenin meg a villanyáram. A béna kapitalizmus, ami semmit nem tud megoldani, bezzeg a kommunizmus úgy megoldott mindent, hogy azt fogjuk nyögni még az egész XXI. században is....

 Ennyi sületlenséget... Már megbocsáss, ezzel még vitatkozni sem lehet. Nem is érdemes.

Előzmény: Törölt nick (14572)
advocatusdiaboli Creative Commons License 2007.02.13 0 0 14580

 Már ma is tízezer alatt lenne, de vegyük már észre, hogy egyáltalán most kezdtek végre napelemekkel foglalkozni. Eddig abszolút marginális termékek voltak, szilárdtest napelemek, drága gyárthatósággal. A filmalapú, esetleg valamilyen gerjesztett réteggel rendelkező, szélesebb spektrumot megfogni képes napelemek a gyártás megfelelő felfutása esetén akár filléresek is lehetnek, a végén tetőfedő anyagként használva, a tetőszerkezet integráns részeként oda juthatnak, hogy gyakorlatilag nem is lesznek költségnövelő tényezők.

 Ugyanezt a hőt hasznosító napkollektorokkal is el lehet játszani. Mivel az olcsó olaj korszakának köszönhetően az elmúlt fél évszázadban az alternatív megoldások, a hő és elektromos energiát tároló rendszerek fejlesztése szó szerint sehova sem haladt, így persze, hogy most látszólag letolt gatyával állunk. Ám ezek a fejlesztések most fognak nagy lendületet kapni.

 

Előzmény: kilenctizenegy (14576)
advocatusdiaboli Creative Commons License 2007.02.13 0 0 14579

 Az etanol és általában a szénhidrogének energiasűrűségét számolhatod így, ha mondjuk a házat fűtöd vele. Ott ugyanis szinte 100%-ban hasznosítani tudod.

 De ha gépjárműbe töltöd, akkor rögtön kb: öttel osztandó. A hatásfok ugyanis ilyen. Míg a 300Wh akkumulátorkapacitásból legalább 200Wh, de jó rendszernél inkább 250Wh biztosan a jármű hajtására megy el. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a mostani trendek alapják 4-5 évente duplázódik az akkukapacitás, akkor a dolog ígéretes. 1kWh/kg kapacitású gyorsan tölthető akkumulátorok vagy kapacitorok már teljesen versenyképesek lesznek, ez meg egy évtizeden belül szinte biztosra vehető eredmény.

 

Előzmény: wulfin (14561)
kilenctizenegy Creative Commons License 2007.02.13 0 0 14578

Igaz, átlag napi hat napsütéses órával számolva már felfűti a járgányt.

Előzmény: wulfin (14577)
wulfin Creative Commons License 2007.02.13 0 0 14577

30 nm napelem, kb 200watt/negyzetmeter csucsteljesitmennyel szamolva az $6000, ha mar lehetne kapni holnap vennek kb ennyit.

Előzmény: kilenctizenegy (14576)
kilenctizenegy Creative Commons License 2007.02.13 0 0 14576

"A mi égövünk alatt egy alig 30nm-es garázstető még 25-30%-os hatásfokú napelemekkel is gyakorlatilag egész évben képes lenne egy átlagos futásteljesítményű gépkocsit mindig feltölteni."

 

Ami 1 dollár / watt árú napelemekkel számolva is több tízezer dollárnyi napelemet jelent.

Előzmény: advocatusdiaboli (14545)
kilenctizenegy Creative Commons License 2007.02.13 0 0 14575

"A befolyo osszegebol meg a tobbi adot csokkentenem, igy nem rontanam annyira a gazdasag versenykepesseget. A magantoke ugyis elinudlna alternativ energia kutatas iranyaba."

 

A liberális énem nekem is ezt mondja, de ne feledd, hogy az ide írogatók többsége magyarországi magyar, akiket az adócsökkentés nem hat meg, mer adót úgyis csak a hülyék fizetnek, életrevaló ember nem...:-))

Előzmény: wulfin (14542)
kilenctizenegy Creative Commons License 2007.02.13 0 0 14574
"A többi a fűtés, áramtermelés, vegyipar, nem közúti közlekedés, stb..

 Azt mivel fogod fűteni?"

 

Atomerőművekkel (kiegészítve szél-, víz- és napenergiával).

Előzmény: advocatusdiaboli (14541)
wulfin Creative Commons License 2007.02.13 0 0 14570

Jelenlegi szilicium alapu napelemeknel ugy tudom a 15-20 ev korul meg ugy 80% teljesitmenyt tudnak, de majd ennek is utana nezek pontosabban.

 

A filmes napelemek elettartamaval kapcsolatban nem talaltam meg adatokat, ha talalok irok majd.

Előzmény: Első Polgár (14569)
Első Polgár Creative Commons License 2007.02.13 0 0 14569
Mon a napsütéses órák száma 2ooo körül van. Tehát 75%os névleges teljesitményel reális az 1.5Kwh.
Kérdés a 2o éves élettartam mennyire reális?
Előzmény: wulfin (14567)
wulfin Creative Commons License 2007.02.12 0 0 14567
Ezt ki kell neznem valami tablazatbol, csak hasamra utottem, majd utana nezek.
Előzmény: Első Polgár (14566)
Első Polgár Creative Commons License 2007.02.12 0 0 14566
ertem.
de ez az 1W nevleges teljesitmeny ugye?
magyar eghajlaton az evi a névleges teljesitmény kb hány %át adhatja le reálisan?
1.5Kwh/év az napi 4-5 óra 1oo%os teljesitmény! nem túlzás ez egy kicsit?
Előzmény: wulfin (14562)
wulfin Creative Commons License 2007.02.12 0 0 14564
Az meg mar veri az atomot meg a szenet is.
Előzmény: wulfin (14562)
wulfin Creative Commons License 2007.02.12 0 0 14562
Valamit felreertesz, nem 1wh kerul egy dollarba hanem 1w teljesitemenyu napelem. Az 20 eves elettartammal es 20%-os kihasznaltsaggal szamolva tobb mint 30Kwh!!
Előzmény: Első Polgár (14559)
wulfin Creative Commons License 2007.02.12 0 0 14561

Energia surusegekrol egy tablazat:

 

http://xtronics.com/reference/energy_density.htm

 

Az legjobb aksi 300wh/kg, az etanol 7850wh/kg. Ugy tudom a legjobb szuperkondik se erik meg el a jobb aksik energiasuruseget. Ezert van jelentos elonyben az etanol. Valami nagy attores kene az aksik vagy kondik teren.

Első Polgár Creative Commons License 2007.02.12 0 0 14559
1dollár/Wh az geci drága!
az 2oo.ooo Ft/kWh!
de még 1dollár/kWh sem versenyképes az atommal.
és mi van akkor, ha a log fázis már mögöttünk van?
(minden fejlődés a logisztikus görbét veszi fel előbb utóbb, a félvezetők sem lesznek másképp)
Előzmény: wulfin (14549)
wulfin Creative Commons License 2007.02.12 0 0 14558

Elektromos energia tarolasara:

 

http://en.wikipedia.org/wiki/Flywheel_energy_storage

 

Csak erdekesekkepen linkeltem be, nem hiszem hogy ez szammotevo nagysagrendben mukodhetne (autokban plane eleg nehezkes), de bizonyos teruleteken alkamzhato. Erdekes hogy 90% koruli hatasfok erheto el, es az energia surusege olyan mint a legjobb aksiknak.

 

 

Előzmény: advocatusdiaboli (14557)
advocatusdiaboli Creative Commons License 2007.02.12 0 0 14557

 Számomra meg nem hangzik hihetően, és én amikor a kertemben a kocsimat lemosom, akkor az láthatóan tisztább is lesz ettől. Egy porszemcse nagyon kevés árnyékolóhatással bír, nagyon koszosnak kell egy ablaknak már lennie, hogy miatta legyen félhomály. Ha még ferdén is építik be, meg esetleg kap valamilyen víztaszító réteget, ami a kosz letapadását megakadályozza, akkor szerintem az esedékes eső tisztítóhatása is elegendő. Nem ezen fog bukni a dolog, ha fog. A lényeg változatlanul a megtermelt elektromos energia tárolása. Ha ez már megoldott lenne, akkor a többi nem is számítana.

 

Előzmény: Linebacker (14556)
Linebacker Creative Commons License 2007.02.12 0 0 14556
Egyszer valahol hallottam, hogy az óriási napelem-telepet, amit Kaliforniában építettek, naponta végig kell törölgetni. Különben a fele teljesítményt adja csak. És ez hihetően is hangzik, az autó sem lesz 1 picit se tisztább, ha a slaggal leveretem a TESCO-nál. Törölgetni kell. Különben csak annyi lesz, hogy vizesen még tisztának néz ki, aztán megszáradva ugyanolyan retkes.
Előzmény: advocatusdiaboli (14554)
wulfin Creative Commons License 2007.02.12 0 0 14555
Mar ha a haztetodre rakod, a sivatgaban valoszinu ez mar komolyabb gondot jelent. De a marsjarok a mai napig mennek meg a homokviharok ellenere.
Előzmény: wulfin (14553)
advocatusdiaboli Creative Commons License 2007.02.12 0 0 14554

 Minden napelemnél célszerű, ha tiszta. De tisztogatni az ablakot is szokás. Amúgy éghajlat és időjárás kérdése, ahol viszonylag gyakran esik, és tiszta az eső, ott valószínűleg soha nem kell ezzel foglalkozni. Ahol meg száraz és poros az időjárás, ott havonta le kell a tetőt slaugozni.

 

Előzmény: Linebacker (14552)
wulfin Creative Commons License 2007.02.12 0 0 14553
Szerintem annyit hogy lemossa az eso:)
Előzmény: Linebacker (14552)
Linebacker Creative Commons License 2007.02.12 0 0 14552
Ezeket a napelemeket mennyit kell tisztogatni?
Előzmény: advocatusdiaboli (14551)
advocatusdiaboli Creative Commons License 2007.02.12 0 0 14551

 A most ígéretes napelemtechnikák filmalapúak. Amolyan fólia lesz a végeredmény, olcsó, hajlékony, és nagyon hosszú, elvileg akár korlátlan élettartammal. És közvetlenül lehet majd tetőfedőanyagként használni.

 A kapacitorokban meg éppen az lenne a pláne, hogy elméletileg örök, de gyakorlatilag is egy életreszóló tartósságúak lehetnének. Ahogy a villamos hajtásláncok is.  Én innentől belép az, hogy nem baj, ha a jó elektromos kocsi semmivel sem olcsóbb előállítású, mint mondjuk ma egy benzinmotoros (bár szerintem az lesz). Sőt, az sem lenne baj, ha picit drágább lenne - ha cserébe előreláthatóan több millió mérföldet tudna lefutni, és 4-5 évtizedet kibírna, amúgy egy jó mozdony módjára.

 De nem is vitás, előbb lássuk azokat a kapacitorokat. Addig ez csak álmodozás, ha nem is alap nélküli. Sajnos.

 

Előzmény: rev251 (14547)
Linebacker Creative Commons License 2007.02.12 0 0 14550
"Pedig az sem biztos, hogy van tényleges összefüggés, de ha pechükre jól összejön pár időjárási anomália"

Fogyatkoznak mellőled, akik még kételkednek ebben. Az ENSZ jelentés 90%-os valószínűséget említ. Vagyis 90%-ra teszi a valószínűségét, hogy a jelenlegi klímaváltozás oka emberi tevékenység. Ráadásul a jelentés ezen pontjában - ellentétben más, napokig rágott kérdésekkel - percek alatt megegyeztek. Még az amerikaiak sem tiltakoztak.
Előzmény: advocatusdiaboli (14546)
wulfin Creative Commons License 2007.02.12 0 0 14549

 

Az abra magert beszel (logaritmikus tengelyek!), a napelemek teren a Moore torvenyhez hasonlo exponencialis technologia trend ervenyesul a 70-es evek ota toretlenul.

 

Ugy latszott hogy a szilikon ellatasi problema gondot jelenthet aztan jott a szilikon nelkuli nanotechbnologia film napalem amit kapni meg nem lehet, de gomba mod szaporodnak az ilyen gyarak, a legnagyobb uzem  (www.nanosolar.com) 450MW-nyi ilyet fog "kinyomtatni" evente varhatoan 1$/w alatti aron. Kivancsian varom.

Előzmény: rev251 (14547)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!