Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Szinte biztos vagyok benne, hogy a parancsközlő rávezetésű rakétákkal felfegyverzett változat állt hadrendben kis hazánkban (a félaktív, illetve a különböző kombinált rávezetési rendszerek alkalmazása - parancsközlő, majd a repülés végső fázisában félaktív, az egyetemen alattunk KUB-osok tanyáztak a saját tankomplexumukkal és sokat ragozták a "proporcionális megközelítés rávezetési módot" - egy KUB-os besegíthetne és tisztázhatnánk, pontosíthatnánk. Ja, hogy ez még hadititok, bocs :-(((/). A szovjetunióból szerintem a KRUG-oknál a félaktív rakéták nem kerültek exportra (még a VSZ-en belül sem) és ott is csak kísérleti szinten maradt (persze más, későbbi komplexumoknál ezt a tudást felhasználva alkalmazták!).
Kicsit utánaolvastam az orosz és cseh oldalakon is, ahol pl. ilyesmiket is írnak:
"....az önrávezető fejet ennél a rendszernél nem sikerült időben befejezni, és csapatszolgálatra /a SZU-ban is!/ csak a parancsközlő rávezetési módot "tudó" rakéták kerültek, annak ellenére is, hogy a "hosszabb" rakétáknál megvolt a hely az önrávezető fejnek. Gondoljunk csak bele: '50-es évek vége, a lérak rendszerbe kerülő komplexumok szatcionáris (helyhez kötött) típusúak, és egyszerre csak igény érkezik a csapatoktól, hogy rakjuk mindezt kerekekre, lánctalpakra és tegyük mobillá - tüzelj majd néhány perc múlva tűnj el az indítás helyszínéről, aki megérti az sikerrel jár, aki nem ..... A különböző rávezetési rendszereknek megvan a maga pozitívuma és negatívuma is. A KRUG-nál gondolkodtak a félaktív önrávezetési és a kombinált rávezetési rendszerekben is. Gondolkodtak szárnyas rakéták elhárítására is alkalmas verzióban, de a csapatszolgálatba és "tömeges gyártásra" csak a parancsközlő rávezetési rendszert alkalmazó változat került......"
Próbálkoztak különböző KRUG-KUB kombinációkkal is (mint pl. az általam valahol az előzőekben leírt KUB-BUK kombináció), de ezek mind kísérleti szinten elakadtak. Az akkori különféle elvárásoknak igazából az Sz-300V tett eleget, de ebből a rendszerből is - SZU léptékkel gondolkozva - viszonylag kevés került ki a csapatokhoz (ennek nyilván ezer oka van.... money....money... stb...).
A KRUG-M kísérleteinek is az Sz-300V fejlesztése vetett véget. Valahol a cseh oldalakon (megpróbálom megkeresni) feldobtak egy cocialista lérak rendszer fejlesztési tervet, amiben az állt, hogy a KRUG-okat 2010-ben váltotta volna az Sz-300V. Megvoltak az alakulatok, amelyek ezeket kapták volna. Na persze mindez még a '80-as évek közepén készült :-)) Oszt '89-től kaptak egy demokratikusnak nevezett rendszert, ami mindent más irányba terelt :-))
Még a cseh oldalakról (válka.cz) a náluk aklamazott KRUG rendszer elemei:
Rakéta, indító és irányító rendszer:
3M8 - légvédelmi rakéta,
3M8
protiletadlová řízená raketa
2P24
odpalovací zařízení
1S12
přehledový radiolokátor (kódové označení NATO: Long Track)
1S32
naváděcí radiolokátor (kódové označení NATO: Pat Hand)
Vozidla pro přepravu a manipulaci s raketou2T6
nabíjecí přepravník
9T25
návěsová souprava pro přepravu rakety
9T31
automobilní jeřáb
Provozní prostředky2V9
kontrolní a zkuební stanice
9V215
kontrolní a zkuební stanice
9G22
přepravník stlačeného vzduchu
9G28
plnící stanice paliva
9V21
rektifikační stanice
9V719
Járművek a rakéták szállítására és különböző manipulációkra velük:
2T6 - rátöltő-szállító jármű,
9T25 - vontató rakétaszállításra,
9T31 - önjáró daru.
Üzemeltető berendezések:
2V9 - ellenőrző és vizsgállóállomás,
9V215 - ellenőrző és vizsgállóállomás,
9G22 - sürített levegő szállító,
9G28 - üzemanyagtöltő állomás,
9G21 - rektifikációs állomás,
9V719 - ellenőrző és vizsgállóállomás.
(mivel a rendszert nem üzemeltettem, közvetlenül nem találkoztam vele, ezért a rendszerelemekben lehetnek pontatlanságok)
A KRUG szimulátor tényleg jó ötlet, én még azt sem tartom kizártnak, hogy eljussunk az Sz-300-asig is!!! (az osztálytársaim közül hárman is jópár évet lehúztak a 300-ason, közülük egy a mai napig!)
No, vannak tippek a kabinra az előző hozzászólásomból?
3M8
protiletadlová řízená raketa
2P24
odpalovací zařízení
1S12
přehledový radiolokátor (kódové označení NATO: Long Track)
1S32
naváděcí radiolokátor (kódové označení NATO: Pat Hand)
Vozidla pro přepravu a manipulaci s raketou2T6
nabíjecí přepravník
9T25
návěsová souprava pro přepravu rakety
9T31
automobilní jeřáb
Provozní prostředky2V9
kontrolní a zkuební stanice
9V215
kontrolní a zkuební stanice
9G22
přepravník stlačeného vzduchu
9G28
plnící stanice paliva
9V21
rektifikační stanice
9V719
Egyébként első ránézésre azok az idők jutottak az eszembe, amikor a Békei (a mai Mierovo) RTV HÁP-on dolgoztam. Ha földrajzilag a középpont nem is ott volt, de úgy kb. hajnali 02:00 és 04:30 közti időpontban a monitorom ilyen tiszta volt (a Zólyomi parancsnokságról ilyenkor szerettek bevágni jónéhány szimulált célt éberségünk ellenőrzésére, a reakció persze nem mindig volt az elvártnak megfeleklő :-)))). Utána lassan kezdett ébredezni Schwechat és Románia felől kis hazánkon át északi szomszédaink déli határát (úgy kb. szülőfalum környékén) súrolva érkeztek a Németországba tartó gépek is. Valahogy az üres VIKO képernyőről ez jutott az eszembe. Ha ilyesmi nap közben volt látható, már kerestük is a gondot, hogy mi történt a cél adatátvitellel és ha Zóklyomban is gond volt, akkor már manuálisan a tervtábláról húzhattuk is a célokat..... rég volt, szép volt, talán igaz sem volt.
A végére egy kérdés: ki az aki az első ránézésre eltalálja, hogy milyen kabinban is készült ez a alábbi remek fotó (nekem azonnal sikerült, szakmabelieknek szintén menni fog, de hagyjuk csak az ifjú lérakosokat - nem merek már senkit "amatőrnek" nevezni, mert aki figyelmesen végigolvasta ezt a fórumot, lassan többet tud a technikákról, mint én).
Akkor a fotó (forrás cseh fórum, ja nem szabad lesni a cseh fórumon!!!!):
"A következő verzióban lehetne esetleg egy olyan aprócska funkció, hogyha pl. kikapcsolom a komplexumot, vagy esc-et nyomok, ne lépjen ki a programból, hanem a főmenübe térjen vissza?"
Sziasztok,
A SAMSIM újabb változata (v0.914) letölthető INNEN.
Újdonságok - gaunt kolléga kérésére a komplexum kikapcsolás után visszatér a menübe.
Jövőre, ha minden jól alakul, akkor a 2K11 KRUG / SA-4 Ganef rendszer is bekerül a szimulátorba. :)
Lenne egy-két kérdésem: gondolom mindenki emlékszik az izraeli légierő 2007 szeptemberi szíriai bombázására, amikor egy feltételezett nukleáris létesítményt tettek földdel egyenlővé. a youtubeon egy izraeli fickó mindenáron azt akarja elhitetni a többiekkel, hogy márpedig az izraeli f16-osok és f15-ösök nem csak elavult szovjet légvédelmi rendszereken jutották át, hanem SZ-300-as és Pancir Sz-1-es komplexumokon is. nomármost:
tudtommal az első szíreknek szánt Pancirok valamikor augusztus közepe-vége felé érkeztek meg és még nem álltak hadrendben a támadás idején (szept. 6), az a tény pedig, hogy a szírek Sz-300-asokkal rendelkeznek, a mai napig nem nyert bizonyítást, a Jane's Defense Weekly szerint Szíria pedig csak jelezte érdeklődését a 90-es évek elején, vásárlásra nem került sor (ezt orosz kormányforrások is megerősítették)
Bár eléggé reménytelen amit most kérdezek, de van esélye, hogy a zsámbéki múzeum tovább bővüljön?
Úgy értem, hogy a keceli "múzeumból" (valójában rozsdatemető) átkerülhenek e bizonyos eszközök, pl. az egyik P-15-ös (a másik valszeg már menthetetlen :( ) vagy a PRV-11 és a Vega?
Computerised fire-control system to improve the missile’s accuracy and reliability;
Extra high-frequency range-finding radar, electro-optical director and mono-pulse radar on the ground guidance station;
Multiple guidance (radar, electro-optical) for higher resistance against active and passive jamming;
Automated command and control (C2) system with a large display screen
Azaz a két(talán négy)csatornás antenna az azimut antenna tetején egy monopulse célkövetést valósít meg. Viszont 2 csatorna csak egy síkban elég monopulse iránymérésre, ha két síkot akarunk, ahhoz négy csatorna kell, azaz lehet, hogy a tápvonalak valójában duplák (van bennük egy válaszfal). A másik lehetőség, hogy csak két csatorna van, de forgatjuk a fejet.
Persze ez csak találgatás, közelebbről/elölről megnézve többet lehetne kisütni..
Egy kis ízelítő (mikor megláttam, a Szlovák 0619-es oldalszámú Mig-29AS jutott az eszembe, amiről viccesen egy jelenleg is aktív pilóta barátom azt mondta, hogy amikor átküldték a festésmintát a festőkhöz a kép rossz felbontású volt és ahogy kinagyították szétesett, "pixeles" lett, a festők pedig az egész gépet aszerint festették :-)) Mindenesetre érdekes festésminta:
Volt Tüzér úr! Küldtem óriás fájlt, benne amit fel tudtam kutatni neked a Silka belső terének és paneleinek elhelyezkedéséről. Remélem segít összerakni a Puzzle-t.
Figyelmedbe ajánlom ezen a cseh fórumon lévő P kabin képet. Egész jól ki lehet nagyítani, és gondolom, neked is fel fog tűnni az egymás mellett lévő két darab tápvonal átkapcsoló. Én csak arra tudok tippelni, hogy itt a K - SZ átkapcsolót nem a ferrites iránycsillapító és az adás - vétel kapcsoló közé tették, hanem az adás - vétel kapcsoló után, és a kabinon kívülre. Ezáltal elképzelhetőnek tartom, hogy ennél a kabinnál a keskeny antennáról (én csak erre tudok tippelni) lejövő jel is bejutott a vevőbe. Nekem az M2-es Volhovval volt hosszú ideig dolgom. Ott ugye még az adás - vétel kapcsoló előtt kinyomták a keskeny antennákra az adójelet. A tápvonalrendszert megnézve az például kizárt volt, hogy a keskeny antennákról visszavert jel kerülhessen a vevőbe. Az M2-esnél vétel csak a széles antennákon volt lehetséges.
Én tehát a képen az elemeket megnézve arra a következtetésre jutottam, hogy az a szimpla laskaszűrő egy keskeny antenna. Lehetséges, hogy nem volt rajta letapogatás (gondolom, nem is lett volna egyszerű a viszonylag kisméretű reflektorba elhelyezni a két legyező rendszert) akkor viszont az a Volhov alávilágítás, illetve a Nyeva célkövetés üzemmódjához hasonlóan dolgozott.
A kíváló "válka.cz" fórumon szintén csak találgatások vannak a SZNY antenna felett elhelyezett egy darab árva parabolaantennára. A dologról a véleményemet a fordítás után közlöm:
"...Rendszerint úgy tüntetik fel, hogy az RSZNA-75 lokátor első változatainál a két SZNY+RPK antennán kívül elhelyeztek még egy parabolaantennát, amely a komplexum levegőben lévő rakétáira fókuszált. Az egyetlen kép amit arről a rávezetőállomás antennarendszeréről találtam a Kínai HQ-1 (HQ=Hong Qi /olvasd Csung Cshi/ - vörös zászló)..stb..."
/forrás: cseh fórum, buko1/
Ez szerintem csak egy találgatás - nem kizárt, de a rávezetési hurok, valamint az egyes rávezetési üzemmódokban a rakéták által leírt reppályák minden bizonnyal egy pici parabola által besugárzott területen kívülre estek!
Véleményem szerint az egy db parabolaantennával valamiféle kezdetleges alávilágítási üzemmódot próbáltak elérni. Nem tartom valószínűnek, hogy az antenna letapogatott volna, szerintem csak egy pontba sugárzott. A következő lépés a KNY antennák voltak és az általuk ténylegesen is megvalósított alávilágítás üzemmód.
szintén fordítás ugyanonnan:
"...A HQ-1/2 rendszerek nagy sikereként könyvelhető el a Tajvani légierő, valamint a CIA 5db U-2 felderítő reoülőgépének és jónéhány pilóta nélküli felderítő eszközének lelövése a 20. század 60-as éveiben....."
Néhány adat a HQ-1/2 rendszerekről (forrás ugyanaz):
"..A HQ-2 rendszer "tömeggyártása" 1966. márciusában kezdődött. Különböző változatai:
HQ-2: az alapváltozat, a szovjetek által átadott első Dvinák kis módosítása (?).
HQ-2A: a fejlesztése 1973-ban kezdődött, a Vietnámi tapasztalatok alapján a kis
magasságú célok elleni lehetőségek növelése, valamint a zavarvédelem
növelése. 1984. júniusában emelték be a honi lérak rendszerbe.
HQ-2B: a fejlesztése 1978-ban kezdődött, amivel a rendszer mobilitását, a
rakétarávezetés pontosságát és a zavarvédelmet növelték. A fejlesztés
1986-ban zárult ls a '90-es évek elején vállt a honi lérak rendszer szerves
részévé. A legnagyobb változásokat az analóg helyett a digitális technológiák
alkalmazása jelentette.
Ba-6: gyakorló légi cél (Ba=cél)....."
Oszt, hogy honnan vannak ezek az infók és azok mennyire tényszerűek, vagy propagandaszagúak hát nem tudni. Az az igazság, hogy nagyon sok féle fejlesztéssel próbálkoztak a rendszerek első alkalmazásától napjainkig és az azonosítások is zavart gerjesztenek.
Nagyon érdekes volt itt valahol az előzőekben Pétizennyolc barátom felvetése, hogy a SZU-ban hány komplett rendszert gyárthattak le az évek során (ja, Pétizennyolc barátom kaphatnék majd néhány képet a múzeumnyitásról, az októberi Aranysas oldalain nagy meglepetésre viszontláttam magam Volt tüzér barátom oldalán... kellemesen meglepődtem!!). A komplexumok gyári számaiból lehetne kiindulni, de nem tudom, hogy ez mennyire lenne sikeres, ugyanis én emlékszem, hogy nálunk (értsd ezalatt az északi szomszédokat :-))) a Nyeváknál is kétféle gyári számmal lehetett találkozni:
1. volt egy sima négyjegyű, pl.: 7362 (a hetesre az elején emlékszem), a néhai
Bólyain lévő oktatókomplexum UNK kabinban lévő rendszerei pl. a 8310-es gyári
számot kapták..
2. és volt gy ötjegyű gyári számból álló, pl.: 00307 (ez konkrétan az én osztályom
gy. száma) és ez pl. későbbi volt mint a négyjegyű gyári számú rendszerek.
Tehát itt is többféle azonosítószámot (gyári számot alkalmaztak). Ezen belül természetesen minden egyes kabinnak, azon belül minden egyes különálló rendszernek külön-külön gyári azonosítószáma volt. A fene megg aki ebben eligazodik. Azért is mondom az orosz fórumokon kell böngészgetni, hátha beleszalad az ember egy néhai fejlesztőbe, gyártóba :-)))
Abból pedig tényleg nem szabad kiindulni, hogy a szakzsargonban és a dokumentációkban ez egyes kabinok megjelölése különbözött. Csak egy példa: egy sorállományban az osztálynál szolgáló kiskatona, aki az eredeti dokumentációval nem találkozott, nálunk a Nyevánál csak állandóan azt hallotta: "K-kabin, menj a "K"-ba, a "K"-ból hozzd ide a...", ami valójában az UNK kabint takarta. De még mi sem használtuk az "UNV antennarendszer" kifejezést, hanem egyszerűen csak "POSZT"-nak tituláltuk...:-))
Aztán nem csodálom, hogy az egyes "altípusok" közt nem ismerte ki magát a "nyugat", mert még talán a gyárban dolgozóknak sem volt egyértelmű, hogy melyik altípus hova tartozik, milyen azonosítóval, milyen új fejlesztésekkel. Az üzemeltetés, különböző időszakos közepes- és nagyjavítások során a komplexumokba folyamatosan kerültek bele az újonnan kifejlesztett rendszerek (a dokumentációba ezt mindig nagyon precízen fekete tussal belerajzolták!). Természetesen előfordult, hogy a később nagyjavítottakba belekerültek olyan áramkörök, egységek is, ami a fél évvel korábbiakba még nem...... és még nem beszélünk az egyes országokban (tehát nem a gyártó által!) elindított különféle fejlesztésekről (itt sajnálom, hogy az északi szomszédoknál a Nyevákra kfejlesztett és azokba beépített LETVIS rendszerről nem maradt fenn fotó....)
OFF
Charlie barátom, még egyszer nagyon szépen köszönöm a Vándor Karesz könyvét. Igazi kincs ez nekem, főleg így, hogy még dedikálta is :-)
ON
A végére még egy kép (állítólag) a HQ-2-ről (forrás szintén a cseh fórum):
Azt persze sehol nem találtam meg leírva, hogy a keskeny nyaláb üzemmód a vietnami háború miatt alakult ki. Vagyis lehetett az korábban is, csak én esetleg nem tudok róla. (Ami meg nem kifejezetten lehetetlen.)
Egyébként a nagyobb teljesítménysűrűség miatt az eszköz jobban alkalmas a kisméretű célok elleni tevékenységre, mint például manőverező robotrepülőgép, pilóta nélküli felderítő, esetleg lopakodó. Na de hol voltak ezek a vietnami háború idején.
A keskeny nyaláb üzemmód kialakításában - mint minden másban is - gondolom nagy szerepe volt a vietnami háborúnak. Hiszen az orosz feldolgozta az ottani tapasztalatokat, tanította, majd annak megfelelően alakított a harceljárásokon és természetesen a technikán is. A viatnami háború a véleményem szerint komolyan beleszólhatott a keskeny nyaláb kialakításába, hogy geometriailag kissé jobb a zavartűrő képessége a keskeny nyalábnak, mint a szélesnek. Hiszen széles nyaláb üzemmódban 20 x 20 fokos területet tapogatsz le (természetesen erről a területről veszel is) így az onnan érkező összes zavarást beszedi a vevőd. Ám ha a letapogatott tér mindössze 7 x 7 fokos, akkor mindjárt csökken az a terület, ahonnan a zavar bejön, vagyis annak a fránya ellenségnek jobban be kell repülnie a sugárnyalábodba. Vagyis a lokátorod nem szed össze mindent, ami csak arra jár.
És hát ugye rádióelektronikai zavarviszonyok tanulmányozására kiváló alkalom volt a vietnami háború. Aki ott nem tanulta meg ezt a szakmát, annak nem is volt érdemes odamennie. Annak a kezébe mindössze szakállas puska való. Igaz, a vietnamiak mindennel lőttek repülőre, ami a kezük ügyébe került. Nem véletlenül szárad a lelkükön valami 5000 körüli repülőeszköz.
Amit leirtál én azt mind tudom .A kérdésem arra irányult volna, hogy nem a Vietnáni háboruban szerzett tapasztalat kényszeritette ki a keskeny nyaláb bevezetését. Mert,ha igy lenne akkor felesleges a PA antennán keskeny nyalábu tükröt keresni.