Ahogy olvastam régebbről, te mestere vagy ezeknek a dolgoknak.
Ha nem vagyok tolakodó, légyszives világosíts fel egy amatőrt!
- Hogy kell bekeverni egy hangszerre (pl citerára) való szeszlakkot?
Milyen összetevőket javasolsz? Olyasmi lakkra gondolok mint amivel a hegedűt szokták lakkozni.
- Hogyan csinálják a hangszerre való olajlakkot?
- Pontosan mi a különbség (és az összefüggés) a terpenol, és a terpentinolaj között? Lehet-e viaszolásnál terpenollal helyettesíteni a terpentinolajat?
- Mivel lehetne feketére v. kékre lakkozni v. festeni a cimbalom tetejét
igényesebb, ill. igénytelenebb esetben
Ahogy olvastam régebbről, te mestere vagy ezeknek a dolgoknak.
Ha nem vagyok tolakodó, légyszives világosíts fel egy amatőrt!
- Hogy kell bekeverni egy hangszerre (pl citerára) való szeszlakkot?
Milyen összetevőket javasolsz? Olyasmi lakkra gondolok mint amivel a hegedűt szokták lakkozni.
- Hogyan csinálják a hangszerre való olajlakkot?
- Pontosan mi a különbség (és az összefüggés) a terpenol, és a terpentinolaj között? Lehet-e viaszolásnál terpenollal helyettesíteni a terpentinolajat?
- Mivel lehetne feketére v. kékre lakkozni v. festeni a cimbalom tetejét
Lehet, szokták is. Pl. ha meglévő színhez kell pácolni, azt úgy se találod pontosan el, ezért először kicsit alászínezel, majd lakkozásnál (politúrozásnál) még tudsz hozzászínezni (retusálni).
Az olyan pácot nem is lakk alá szokták, hanem olyan helyre, ahol valailyen szinten bírnia kell a vizet. Az ecet valamit csinál vele, amitől vízoldhatatlan lesz.Állítólag.
Most, amikor még csak a próbapácolásokat végzem és kísérletezem, az a tapasztalatom, különféle fákon gyakorolva (fenyő, jávor), hogy a vizes pác száradás után kicsit tompább, mattabb, míg a szeszesnek van egy lehelletnyi selyemfénye. Négy keverékkel próbálkozom: fekete vizes és szeszes, bordó vizes és szeszes. Mind a két színnél mattabb a vizes oldat, de gondolom ez így természetes. Melyik hatol mélyebbre az anyagban?
Nekem eddig mindig elegendő volt a vizes pác, szeszeset soha nem kellett használnom, még a legsötétebb, legélénkebb színeknél sem.
Szrintem tök fölösleges szeszespácot venni, ha úgyis lelakkozod, mert az akkor kell ha a pácnak bírnia kell a strapát. De ha már megvetted akkor csináld úgy, ahogy mondták.
A sötétbordót úgy lehet megcsinálni, hogy először lekened sötétbarna v. fekete páccal olyan töménységben, hogy a fa eredeti színéből még épp látszon valami
a keményebb részeken. Ezután ha megszáradt, csiszolás következik -ez növeli a kontrasztot az erezeten- majd lekened a bordó páccal, ami beszinezi a világosabban
maradt részeket. Eután is csiszoni kell, de mostmár csak a szőrösödést kell eltüntetni, a pácból nem kell lecsiszolni.
Én saját készítésű erjesztett diópácot használok a sötét szinekhez, ami a dió zöld héjának erjesztésével, szűréssel és lekristályosítással készül. Oldás után ecet kell bele, ettől felpezseg, és száradás után vízoldhatatlan lesz.
Kezd alakulni, már csak a hátlapot kell felragasztani, a többi "csak szöszölés".
Voltam a kegyszerboltban. Olyan színű (fekete) szeszlakk-keverék amilyet szerettem volna, nincsen. A legsötétebb bekevert: bordó. Kérdeztem, hogyan állíthatom elő
házilagosan a feketét, mire bekapcsolódott a beszélgetésbe fönt a galérián dolgozó fiatal (nálam fiatalabb) restaurátor. Mondtam, hogy hangszerhez kell, így azt ajánlotta: először mindenképpen egy vizes páccal kezdjem. Azután jöhet a szeszes.
A következő szereket hoztam az üzletből: fekete (ében) vizes pác, fekete szeszes pác, és egy üveg (100 ml) politúr #6, melynek összetétele:shellakk, alkonek, velencei
terpentin, sárkányvér, gumi-tutti (én csak a Tutti-Frutti-t ismertem Little Richardtól) és mastix. Egy kicsit megnyugodtam, mert ezek az anyagok visszaköszöntek írásaitokból. Fogadjam el a fiatalember tanácsát és valóban először vizes pác?
A bekevert bordó szeszlakk nagyon izgatja a fantáziámat. Be tudnám-e sötétíteni feketével? A zöldnek van olyan méregzöld árnyalata pl. autókon, ami borult időben, szürkületkor teljesen feketének hat, napfényben lehet észrevenni, hogy zöld. Ilyet szeretnék előállítani bordóban. Mert akkor visszamennék az üzletbe. Vagy tegyek le róla, a fa kényesebb kérdés és ne próbálkozzak, nem fog sikerülni.
A színkezelés azért izgat, mert a munka végső fázisa, és nagyon tönkre lehet tenni vele rengeteg befektetett munkát. Gyakorlatból tudom, sikerült már ezzel elcsesznem jónéhány alkotásomat. Nem véletlenül ódzkodom a rongylabdázástól, igazán sosem sikerült. Meg aztán a hajlatok, sarkok...! A fiatalember is kérdezte:
rongylabda vagy ecset? Állítólag a hegedűt ecsettel kezelik. Gondolom a rongylabda
fényesebb, az ecset kevésbbé csillogó felületet ad. Nekem ez utóbbi jobban is tetszene és nem ütköznének így ki a felületi hibák.
A volt Hárosi Falemezmüvek, ma Budapesti Furnér Müvek Kft
http://www.fakat.hu/MULTIMED/00863i01.htm
Itt jártam a tavasszal, de nem rétegeltet kerestem.
Itt szerintem van 3 mm vastag. De bármit legyártanak. Minimális tétel: száz nm.
Telefonáld le!
***
A maradék juhar, ami átadó:2,5mm vastag, 180x800 és 180x400. Ezek is mm-ben
Ezt nem én találtam ki, direkt megkérdeztem a mechanika tanáromat (egyetemi adjunktus) és azt mondta, hogy a hőkezelés és a kisebb mérvű ötvözés alig, vagy nem befolyásolja, a megmunkálási felkeményedés úgyszintén.
Most úgy gondolom, hogy ha nekiállok valami cimbalomfélének, akkor az leginkább egy osztrák Hackbrett lesz. De előbb a fidulát kellene megcsinálni, meg a lantomnak a nyaxélesítését.
A fenyőből készült cimbalom fedlapnak vajon milyen bordázata szokott lenni? És merre áll a szálirány? Mert ugye rettenetes nagy nyomóerők vannak egy cimbalomban a sok húr miatt. Vagy azokat az erőket a keret veszi fel? Német citeráknál láttam, hogy a fedlap vastag keményfából van, és a hátlap van fenyőből, ami csak húzásra van igénybevéve.
Régebben te is kerestél nemesebb fából levő minőségi rétegelt lemezt.Találtál-e, hol találtál, mennyiért.3..6mm vastag kellene.
Ha már leírtad valahol, akkor a hozzászólás számát írd meg!
Azért kellene, mert láttam egy kis cimbalmot, aminek rétegelt lemezből volt a teteje és tűrhető hangja volt. Ez talán feljogosít engem is arra, hogy a cimbalmom tetejét mégse fenyőből csináljam, hiszen csak magamnak kell, nekem is csak megtanulni rajta, arra a rétegelt lemez is jó lesz.
Az igazság az, hogy hirtelen nem tudom mire tudnék használni ekkora db-ot, de ha elég hosszú (pl 2m), akkor élében összeragasztva tudnám használni, egyébként kár lenne ideadnod, de azért köszi.
Ellenben állítólag egy Herceghalom nevű Településen van egy fatelep, ahol habos jávor padlókat lehet kapni valami 200..250E Ft/m3 áron.Ez atelepülés Bicske fele van pest felől.Állítólag. Ezeket a hegedűtanárom mondta nekem.
Ha esetleg valaki utánajárna, írja meg milyen sikerrel járt!
=0,177m vagyis 177mm,de hosszabbra vágd 5mm-rel és utána köszörűvel hangold, mert a képlet közelítő,és a sűrűség adat sárgaréznél 8400..8600-ig változhat.
A 331-es hozzászólásban megadott képletekbe helyettesítettem az értékeket.
Az alkonek vízmentes szesz.Sellakk hígítására ez a legalkalmasabb.
Ha a sellakkba gynták vannak keverve, és mondjuk sima denaturált szesszel hígítok, akkor a szesz víztartalma miatt a gyanta ragacsos formában kicsapódik. Alkonakkel ez nem történik meg, nehezebben ragad le a vattás rongylabda, fényesebbre szárad a felület és használatával a poliúrozás művelete alapvetően kisebb ügyességet igényel. Ezt is lehet kapni a Szép Mesterségek Boltjában és minden efféle "kegyszert".
Sajnos az a fidula közel gitár méretű akarna lenni, csak egy kicsit karcsúbb testtel. Azon morfondírozok, hogy a hátlapját meg lehetne csinálni 4mm-es rétegelt lemezből (vagy 3mm-esből, ha létezne olyan), és csupán a kávákhoz kellene vékony jávorfa, kb. 8cm*130cm.
Írjátok meg mindketten, mekkora darab jávor kellene.Nekem csak a hátlapnak kell, ami marad oda tudom adni. Ha nem elég mindkettötöknek,akkor sorsolunk.
