Keresés

Azt tudtátok, hogy Cortésnak volt egy Pedro de Candia nevű tisztje is.

Tudjátok, hol van Candia, azaz Kandia? Kréta szigetén.

És tudjátok, hol született El Greco, az egyik legnagyobb spanyol festő?

Természetesen Kandia városában.

"Mit fogalkoztok annyit ezekkel a koszos latinamerikaiakkal?"

Jó lenne egy kicsit finomítani a stílusodon.

Mellesleg nem kevesen vagyunk, akit érdekel ennek a földrésznek a története.

Tudod: ízlések és pofonok...

"ezek a latinamerikai keverék fajták mind a spanyolokbol mind az indiánokbol a legrosszabb tulajdonságokat örökölték össze."

Ez a régebbi stílusú, rasszizmusba hajló angolszász (főleg jenki) történetírás rendszeresen visszatérő, hazug kliséje, amit semmi sem bizonyít.

"politikailag nem naygon tudnak lasztiba rugni "

De a futballban igen. Brazília-4 világbajnoki cím, Argentína - 2, Uruguay - 2.

"Mondjatok má nekem egy kiemlekedö latinam. tudost vagy feltalálot?

Nóbel-díjjas volt má egyáltalán köztük?"

Erre Bagatur kolléga már válaszolt.

És most vedd egy kicsit takarékra magad, mert kipenderítünk a topikból...

Mit fogalkoztok annyit ezekkel a koszos latinamerikaiakkal?

Nekünk európaikanka mi közünk van hozzájuk? Földrajzilag is messze vannak, politikailag nem naygon tudnak lasztiba rugni a gazdasági kapcsolatok meg minimálissak.

Másrészt én ugy vélem, hogy ezek a latinamerikai keverék fajták mind a spanyolokbol mind az indiánokbol a legrosszabb tulajdonságokat örökölték össze.

A spanyoloktol a kegyetlenséget és kapzsiságot, az indiánusoktol meg a lustaságot  meg a sok sötét babonaságot.

Mondjatok má nekem egy kiemlekedö latinam. tudost vagy feltalálot?

Nóbel-díjjas volt má egyáltalán köztük?

Az anaquitoi csatába Pizarro hétszáz embert tudott magával vinni, vele szemben Vela alkirálynak csak néhány tucat embere volt.

Vela alkirály serege megsemmisítő vereséget szenvedett, az alkirály maga is elesett.

Pizarro lefejeztette a holttestét és egy lándzsára tűzve hordták körbe a táborban.

Volt bőr ennek a Pizarro-gyereknek a pofáján, hogy így mert bánni a korona kinevezett emberével.

Querido Carlos!

Engedd meg, hogy kötözködjek egy kicsit:

a XVI. századi perui polgárháborúnak két felvonása volt.

Az elsőben a Pizarro- és az Almagro-párt csapott össze a koncért, ez az Almagrók vereségével végződött a Salinas melletti csatában 1538. áprilisában. Maga az akkor már idős Diego Almagro egy törvénytelen kivégzés áldozata lett 1538. július 8-án.

Almagro hívei azonban folytatták a küzdelmet és végül megölték Francisco Pizarrot 1541. június 26-án Limában.

Peru kormányzása elvben F. Pizarro öccsére Gonzalora szállt, de a tartomány kezdett teljes anarchiába fulladni.

Erre V. Károly császár kinevezte Peru első alkirályát Blasco Núnez Vela személyében, aki 1544-ben érkezett a tartományba. Vela alkirály bevezette a Leyes Nuevast, ami a konkvisztádorok ellenállásába ütközött.

Gonzalo Pizarro és Francisco de Carvajal sereget gyűjtöttek és nyílt lázadást szítottak. Ezzel megkezdődött a polgárháború második szakasza.

Pizarro és Carvajal csapatai 1546-ban megverték Núnyez alkirály seregeit Anaquito mellett.

Végül az új alkirály, Pedro de la Gasca kegyelmet ígért mindenkinek, aki részt vett a felkelésben, így Pizarro serege minimálisra csökkent.

1548-ban megsemmisítő vereséget szenvedett a királypárti csapatoktól, elfogták és lefejezték.

Ez a perui polgárháború nagyon vázlatos története.

Sziasztok!

A gyarmati időkben Spanyol-Amerikában majdnem minden spanyol régiónak megvolt az ottani megfelelője, csak elé volt biggyesztve a nuevo/nueva - új jelző.

Nueva Galicia - ÉNY-Mexikó

Nueva Vizcaya - ÉNY-Mexikó

Nueva Cantabria - ÉNY-Mexikó

Nueva León - ÉK-Mexikó

Nueva Santander - ÉK-Mexikó

Nueva Extremadura - Chile

Nueva Granada - Kolumbia

Nueva Andalucía - Venezuela

Nueva Castilla - Kolumbia?

Csak Catalunya, Valencia és Murcia megfelelőjét nem találtam meg eddig odaát.

Érdekes viszont, hogy ezek a történelmi nevek a mexikói Nuevo León (jelenleg Mexikó szövetségi állama) kivételével kikoptak mind a térképről, mind a nyelvhasználatból.

Szia Carolus!

Köszi a linket.

Elképzelhető, hogy az amerikai gyarmatokon is a városok kreol közösségének tagjait nevezték comunerónak, de most nem tudok erre bizonyítékot hozni.

http://es.wikipedia.org/wiki/Comuneros

1520-21-es comunero felkelésről van szó. Párhuzamason zajlott Valenciában a Germandad felkelés.

Nem  az önállóan gazdálkodó kreol kisbirtokosokat, parasztokat nevezték comuneronak?

Csak ötletelek:-)))

Az a Padilla-féle felkelés az mikor volt?

Csak hogy időben be tudjam azonosítani.

Mexikóban is van egy Padilla nevű város, ott végezték ki I. Ágostont, Mexikó első császárát:-)

(Polgári nevén Augustín de Iturbide).

http://es.wikipedia.org/wiki/Iturbide

Comunerok Spanyol-Amerikában is léteztek, pl. Paraguayban és Nueva Granadában (ma Kolumbia).

Én úgy vettem ki, hogy a spanyol birtokosok egy csoportját jelenthette, talán önálló birtokkal rendelkező kisbirtokosokat?

Ha etimológiai alapon közelítjük meg, akkor comunero az, aki a comuna, tehát a közösség tagja, bár ezzel aligha jutunk közelebb a megoldáshoz.

Amerikában is voltak comunero-felkelések, pl. 1782-1783 magasságában Venezuelában.

Bocsánat, eggyel feljebb találtam. Ennyit a célzásomról... :o))

Galgadiónak ment a válasz.

Nem tudom, hol találtad, de alapban a comunero, az aki a spanyolországi Padilla-féle comunero felkelésben részt vett.

Az encomendero pedig az, aki speciális, ún. encomienda birtokkal rendelkezik. Ők többnyire L.A-ban léteztek. Az emcomienda-birtok lényege, hogy a birtokadomány fejébe a tulajdonos (elméletileg) köteles az ott élő indiánok lelki üdvét gondozni és figyelni.  Az emcomienda birtok elméletileg nem örökölhető. Aztán pont a perui polgárháború miatt a pizarristák és almagristák között az 1560-as évektől már örökölhetővé tették.

Reguláris spanyol csapatok is állomásoztak a gyarmatokon.

A függetlenségi háború előestéjén (1810-ben) pl. a perui alkirályságban kb. 20 ezer fő, az új-spanyolországiban mintegy 10-12 ezer fő.

A milíciák és az indios auxiliaros harcértéke meglehetősen kétes volt...

Amit a kalóztámadásokról írtál, az oké, de így is elég súlyos pusztításokat okoztak, hogy "csak" a tengerparti városokat fosztották ki. 

A védelmet a miliciák és az indián kisegítő csapatok adták, nem?

Tudtommal a gyarmati hadsereg létszáma elenyésző volt...a kalóztámadások, holland, francia, angol akciók pedig kizárólag a tengerparti településeket érintették, és általában nem területfoglalás volt a céljuk...

Szia Bagatur!

Valóban viszonylag kis létszámú spanyol csapatok állomásoztak csak a gyarmatokon és nem is a legjobb harcértékűek.

Ezért is találtak olyan könnyen "fogást" az angol, holland, francia és karibi kalózok az amerikai spanyol gyarmatokon.

Lásd pl. Portobelo, Cartagena, Panamá és Santiago de los Caballeros kalózok általi feldúlását.

Filmvetítés Kubáról a Freedom House Europe szervezésében.

'Dissident' -- dokumentumfilm Oswaldo Payaról, a kubai ellenzék egyik vezetőjéről.

A vetítés után állófogadás és beszélgetés a megjelent szakértőkkel, dr. Csuday Csabával, a PPKE tanszékvezetőjével és Kovács Balázzsal, a Freedom House Europe programfelelősével.

ELTE Állam- és Jogtudományi Kar 'A' épület, IX. tanterem

2006. március 21., 17:00

Jorge Eguia y Lume, a perui alkirályság tisztviselője a szöveg szerint.

Egyébként én is túlzónak találom az adatokat.

Az araukán háború becsült veszteséglistája 1540-1664 között:

Para 1664 el Virreinato del Perú (Jorge Eguia y Lume) estimaba entre 30.000 y 42.000 los españoles fallecidos en Chile de los cuales la mitad era consecuencia directa de la Guerra de Arauco. Dos gobernadores: Valdivia y Oñez de Loyola talentosos estrategas militares, con éxitos fuera de Chile, encontrarían la muerte a mano de los indios mapuches y asociados. A Chile se le conocía como el "cementerio de españoles".

Nunca se censó a los yanaconas venidos del Perú y mucho menos a los de Chile, pero se estimó en 60.000 los indios auxiliares sacrificados. Los mapuches al momento del comienzo de la guerra tenían una población estimada de entre 1.000.000 y 1.500.000 habitantes, una estimación entrega que para 1664 habían fallecido entre 90.000 y 100.000 guerreros, sin incuir las pestes traídas por el español que mataron a casi dos tercios de la población asentada indígena.

Elég megdöbbentő adatok.

Fordítani kell-e valakinek?

Korábban többen is jelezték érdeklődésüket az araukán háború iránt.

Találtam egy terjedelmes spanyol nyelvű szócikket a Wikin:

http://es.wikipedia.org/wiki/Guerra_de_Arauco

Egyezik, erre gondoltam.

A csavar csak annyi az egészben, hogy Uruguay függetlenségét a Harmincháromnak nem Spanyolország, hanem Brazília ellen kellett kiharcolni.

Amikor ugyanis 1810-ben a La Plata alkirályság nagy részén összeomlott a spanyol gyarmati uralom, Uruguay (akkori nevén Banda Oriental) elvileg az alakulófélben lévő La Platai Egyesült Tartományok része lett, de kihasználva a hatalmi vákumot, a brazíl csapatok megszállták az országot.

Ciudad Bolívart a régi, gyarmati időkben Angosturának hívták.

Hát a Bolívar által megálmodott egység nem tartott túl sokáig, Nagy-Kolumbia szinte rögtön a halála után fölbomlott.