Üdv ! Én pince falazásra gondoltam ami a présházból egy nyakkal indult ,és persze nem az I.E. korból/korról gondoltam a vastagságot ,és még akkor a piramisokoz képest IS vékonyak a 80 cm falak !:-)
Van félkör boltozat, mint a neve is mutatja. Ezenkívül van a feszített boltozat, csak az 60 fokos, ezáltal az oldalnyomás tetemes.
Főleg az ipari kemencéknél használatos. Komoly acélszerkezet veszi fel az oldalnyomást..
Az építőiparban ilyen volt az un. poroszsüveg boltozat. Az is messze van a félkörtől, annyira messze , hogy kis ügyességgel sík mennyezetet lehet kialakítani. Alulról.
A félkör boltozatnak van egy másik pikantériája. Felülről le kell terhelni.
A házaknál ez nem probléma, mindig feltöltik felülről.... így az pedig fent lesz sík.
Aztán akadnak egyéb módon szerkesztett boltozatok is.
Tudtommal a 3,5-4 méteres belmagasság eleinte a világítás miatt kellett. Nem volt villany, valahová el kellett hogy "férjen" a füst. Később az volt az "úri". A pesti bérházak földszintjénél mindenki arra számított, hogy egyszer kávéház lesz ott, márpedig az előírás ott 4,5 méteres belmagasság volt. Gondolom szintén a füst miatt, csak akkor már a dohányzás miatt füst volt a meghatározó. Feljebb már "csak" 4,20 volt a belmagasság, egész addig, amíg a modern építészettel be nem jött a mai, 3 méter körüli. (A szocializmusban ezt sikerült 2,60-2,65-re levinni, de volt 2,50 is.)
A Nagykörút és a Duna között van bőven, elég sokat vizsgáltam magam is. De még a Körúton kívül is vannak.
"Ja konkrétan poroszsüveges boltozatú födémnek nevezik. I acélgerendák, közte boltozatos tégla födém."
Magyarországon tényleg így nevezik, de nem ez itt a lényeg.
"A födém feszített."
Az "E" gerendáról tudtam, hogy feszített (más lakásépítésben használt gerendáról nem), de arra kérnélek, hogy ezt a feszítés dolgot fejtsd ki részletesebben. Az új födémpallók között is vannak, persze. De, hogy az első világháború előtt lett volna, az nekem új.
"
na és a felsőbb szintek falai is csak 45 cm -esek, másfeles nagyméretű tégla. Hab a tortán ,hogy a mellékhelyiségek falai már a körúti gazdag házakban is csak 30 - 31 cm. És ugyan ez Pestszent - Lőrincen az 1930 -ban épült bizonyos házakban... konyha, kamra ... fürdőszoba csak 25 -ös fallal. Akkor amikor a 38 -as fal sem felel meg a hőtechnikai mai előírásoknak.
Na szóval voltak akkor is melléfogások... tévhitek."
A pincéről volt szó, nem a fölmenő falakról. Egyébként az akkori kivitelezőket sem kellett félteni. Tűzfalból általában csak féltégla vastagot építettek, a szomszéd ház is. Ezt azzal mentegették, hogy a tűzfalnak egész tégla vastagságúnak kellett lennie. Két fél az egy egész, nem?
"19. század elején-közepén épült emeletes épületek esetében min. 75 a falvastagság, kétemeletes épületeknél 90-100."
Alig alig akadnak már ilyen házak. Lehet Erdélyben a történelmi városokban még igen... a magyar vidéken, kisvárosokban nem.
"vastag salak szigetelés, arra téglapadló." Így van a Ferenc Jóska korában épült egyik körúti házunkba is.
" A 19. század végén-20. század elején vezették be a fémgerendás födémeket, téglaboltozatos berakással."
Ja konkrétan poroszsüveges boltozatú födémnek nevezik. I acélgerendák, közte boltozatos tégla födém. A födém feszített... a pincéknél pedig félkör alakú.
" 3.5-4 méteres szintkülönbség van a födémek között a földszinten és az emelten, mert nagyon magass ablakokat "
Annyival módosítva, hogy a földszinten elértheti a belmagasság a 4,5 m-t feljebb pl. nálunk már csak 3,75 m.
Az utcán az üzletek miatt van, a hátsó részen átok ez a belmagasság. nálunk pl. vízszintesen vannak megosztva ezek.... a sötét lakások.
na és a felsőbb szintek falai is csak 45 cm -esek, másfeles nagyméretű tégla. Hab a tortán ,hogy a mellékhelyiségek falai már a körúti gazdag házakban is csak 30 - 31 cm. És ugyan ez Pestszent - Lőrincen az 1930 -ban épült bizonyos házakban... konyha, kamra ... fürdőszoba csak 25 -ös fallal. Akkor amikor a 38 -as fal sem felel meg a hőtechnikai mai előírásoknak.
Na szóval voltak akkor is melléfogások... tévhitek.
XIX. századi házaknál emeletenként egy fél téglával (14 cm) kellett visszaugratni a falat a fafödém miatt. A min. falvastagság meg általában 29 cm volt. A méretek vakolás nélkül értendők. Nem azért csinálták mert sok pénzük volt, hanem kényszerűségből. A fafödém miatt, amit alkalmaztak.
19. század elején-közepén épült emeletes épületek esetében min. 75 a falvastagság, kétemeletes épületeknél 90-100.
Ezeknél általában a pince feletti födém téglaboltozatos és elég nagyok a nyilasok.
A tetőszerkezet nyilása általában nagyobb mind 13 méter, két állószékes tetőszerkezetek, vonógerendákkal, a tető héjazata hódfarkú cserép.
A tető súlya elenyésző a falak súlyához képest, de a padlás padlójának az önsúlya komoly terhet jelent: vastag salak szigetelés, arra téglapadló.
Kétemeletes épületeknél a földszint fala 70-es az emelet fala 50-es, a padlásfödém nem része a tetőszerkezetnek, onnan a falazat a talpszelemenig 30-as.
A falvastagság váltások azért voltak szükségesek, mert a tartófalakra rátámasztották a fa koszorúkat, ami a fa födém gerendázatát tartották.
A 19. század végén-20. század elején vezették be a fémgerendás födémeket, téglaboltozatos berakással. Ott már nem volt szükséges ennyire vastag falakat használni.
A pince fala 60-as. Néhány 19. század végi épületnek megvannak az eredeti rajzaim.
Nagyon sok pénzük volt akkoriban az építettőknek. 3.5-4 méteres szintkülönbség van a födémek között a földszinten és az emelten, mert nagyon magass ablakokat építettek be, hogy a 6-7 méteres nyilású szobák, télen is kapjanak valamennyi fényt.
Pl. szinte minden belső lépcső előregyártott faragott kő elemekből készült, 40cm beépítve a tartófalba. Így a földszint tartófala nem lehetett 60cm vékonyabb, legalábbis ott ahol a lépcső volt. 3.5 méternél kell legyen 22 lépcső és egy nagyon hosszú és masszív kovácsoltvas (vagy öntött) korlát... húzott karu lépcsőknál íves.
A Porothermnek van pincefalazó téglája, nem túl rég óta. Előtte csak tömör téglából volt ajánlatos pincefalat építeni. Ezzel együtt is volt aki megpróbálta. Néhánynak nem hasasodott ki a fala. Főleg a kisméretűeknek.
Hát azért olyan nagyon sok választás nincs, vagy beton, vagy tégla, esetleg mindkettő. Nem tudom, a 80as években hogyan építették ezeket a pincéket.. Képen láttam már blokktéglásat is, egyet amit megnéztünk az belül tömör tégla falazat, mögötte beton (a téglafal volt a zsalu).. meg gondolom van színbeton, meg zsalukő (sztem a zsalukő inkább 90-es, 2000-es évek nem?)
Újabb agymenés: a pincében a fal elé "előtétfalazat" (impregnált)gipszkartonból, fém profilokon, mögötte átszellőztetett légrés..? Vakolatot meg leverni. Ennek az előtétfalnak az alsó részét fóliával leszigetelni, mondjuk a padlóra fólia, felhajtani a gk profilokra, és úgy rá a gipszkarton, hogy ha esetleg valamennyi víz befolyik, ott felgyűljön..?
Egyébként, ahogy nyilván láttad - és remélhetőleg fölismerted - a kérdezőnek konkrét kérdése is volt, az általad kifogásolt válaszom részben erre vonatkozott.
Mély tisztelettel jegyzem meg, hogy amit írtam az olyan általános vélemény ami a ház alsó részének ismerete nélkül is megállja a helyét. Volt alkalmam látni a vízzáró vakolat hatását, meg a drénezését is. Arra jó amit írtam, hogy a kérdezőnek legyen fogalma arról, hogy milyen lehetőségekre számítson és segítsen a döntésben, hogy megvegye-e az épületet.
-körítőfalak megmagasítása, akkor semmi sem mehet rá, mehet az e.gy. vb. gerenda
-középső fal visszabontása (6-8 cm elég), de jármű mehet rá
-monolit vb. födém, lehet bármilyen erősre építeni (a falak és a fenéklemez teherbírása a határ) ÉS MONOLIT VB. FÖDÉMNÉL A LEGEGYSZERŰBB A LEJÁRÁST MEGOLDANI bocs. a nagybetű az véletlen
-az e.gy. vb. gerenda helyett acélgerenda. Ebben az esetben a gerenda teherbírása bármekkora lehet, a középső falat nem kell bontani, lejárat problémás.
Autó rámehet? Ha igen, akkor valószínűleg nem jó. A probléma az, hogy ha a középső falon fölfekszik a gerenda akkor 3 támaszú lesz, amire nincs vasalva. Ha nem fekszik föl és autó nem mehet(!!!) rá akkor megfelel.
