Ki finanszírozza őket? Ha elmismásolják korábbi határozott álljtásaikat, az csak arra utal, hogy megvették a brandet azok, akik tevékenységének veszélyeire korábban figyelmeztettek a szerzők. (akik zöme már nem él)
De ha elveted M. Géza tanulmányát, akkor cáfold már.
Hiába nyomod ezt a hungarista dumát - ebben az országban a tudásnak nincs becsülete - az inovációnak meg még annyi sem. Sose volt. Ma sincs.
Ha lett volna, akkor nem itt állnánk. A feudális érát felváltotta dzsentri-korszak, azt az újgazdag, hadi-milliomosok később a vörös-bárók....most meg itt vannak nekünk ezek.
Szerinted - ezek közül - ugyan melyik elit támogatta a magyar tudást és a magyar inovációt, mi?
Hgyjuk már ezt a "nemzetlejáratós", paranojás dumát - amivel sikerült eddig is minden szomszédunkból kiváltani a mélyutálatot. Mi van? Mindenki szembejön a forgalommal - csak mi haladunk jófelé? Hol a teljesítmény, vaze? Vagy mindenki összeesküdött ellenünk - ezért kell kölcsönpénzből és könyöradományokból tengődjön ez a "büszke nemzet"?
Menj már be bármelyik magyar bankba - hogy "lenne egy ötleted - csak pénz kéne hozzá". Jóesetben kinevetnek...de sokkal inkább udvariasan kivezetettnek a biztonságiakkal.
Menj be ugyanezzel egy magyar inovációs állami hivatalba - anélkül hogy valaki fentről betelefonált volna az érdekedbe. Valamelyik "urambátyám". Jóesetben azt mondják: "köszönjük, majd értesítjük".
Ezt is a magyarellenesek csinálták, hogy így legyen? És mi hol voltunk addig? .
"Ilyesmit egy tudomanyos munkaban nem szokas irni" - cöcöcöcö. Képzelj el egy építészeti tudományos munkát, ami elkezd köntörfalazni arról, hogy összedől-e (életveszélyes-e) az adott kohósalak alapú szerkezet... Ha nincs határozott vélemény, az a bizonytalanság jele, de a bizonytalanság nem a tudományosság kritériuma.
Ok lehetseges forgatokonyvekrol irnak, ilyenek peldaul telitodes, oszcillacio, osszeomlas vagy tovabbi novekedes. Semmit nem mondanak arrol melyik kovetkezik be. Arrol beszelnek hogy milyen valasztasi lehetosegek vannak. A legujabb kiadasban sok pozitiv valtozasrol is beszelnek es sok tekintetben optimistak. Joval alaposabb munkat vegeztek minden teruleten mint a linkelt perkoncepcihoz igazitott iras.
A Fődruida az információs kor végére figyelmeztet és arra, hogy az új, fenntarthatatlan rendszerek bűvöletében rendszeresen szétvertük a régebbieket, amik ugyanazt a funkciót kisebb fosszilis erőforrásigénnyel, fenntarthatóbban szolgálták ki. Ezért is várható, hogy az összeomlás miatt alacsonyabb szintre fognak a túlélők visszazuhanni, mint a legutóbbi fellendülés előtt volt.
Például az internetre hivatkozva szétverik a közkönyvtár-hálózatot az USÁ-ban, amikor megdöglik a hihetetlen energiaigényű internet, nem lesznek ott a könyvtárak sem.
1980-ban mélypont volt nyugaton, a közgazdaságtan válságáról folyt a szó - és jött egy merész irányváltás, lényegében a gyorsuló ütemű eladósodás magán és állami szinten. Ez csodás fellendüléshez vezetett 20 év alatt. De az ilyen ciklikus esések-emelkedések jó periódusai nem tartanak örökké. 2000 óta az esés szakaszban vagyunk, de ennek az égvilágon nincs még köze a Föld eltartóképességével, vagy annak rombolásával.
Ha és amikor beleütközünk a fizikai korlátokba, az durva lesz és megérted, hogy a mai pénzügyi-gazdasági problémák semmikse a valódi korlátok jelentette problémákhoz képest.
Ilyesmit egy tudomanyos munkaban nem szokas irni, hiteltelenne teszi az egeszet. Az altalam emiltett mu ilyen szempontbol joval tudomanyosabb alapokon nyugszik, nem allitanak semmit a jovorol, adatok alapjan modelleket, lehetseges scenariokat keszitenek.
A folyóvölgyekben a szántó a természetes növényzet elhelyezkedéséből következően az erdő versenytársa. Azaz szántóterületeket az erdőtakaró megbontása, az erdők irtása révén alakíthat ki az ember. Itt közvetlen visszahatás nincs. A szántó, úgy tűnik, korlátlanul növelhető. E tétel azonban csak a látszat. A visszahatások akkor jelentkeznek, amikor az egyre fogyatkozó erdőtakaró már képtelen betölteni a táj életében, a rendszer működésében meglévő szerepét.A következmények a szántó-vető gazdálkodás ellehetetlenülését is maguk után vonják. Így néptelenedett el példának okáért az i.e. 7 évezred környékén Jerikó és környéke, majd közelítőleg egy évezred múltán Anatólia, de valószínűleg ilyen okai lehettek a Dél-amerikai civilizációk összeomlásának is. A Tisza mentén e változások Mezopotámiával szemben nem kiszáradáshoz, sivatagosodáshoz, ellenkezőleg, egy vadvízország kialakulásához vezettek. A lényeg azonban nem változott, hiszen az Alföld elmocsarasodása ugyanúgy felszámolta a szántó-vető életmódot, mint ahogy ezt kilencezer évvel korábban Mezopotámiában a kiszáradás tette.
A civilizáció, a gazdálkodás „fejlődésének” alapja ettől kezdve a természetes rendszerek felélését gátló folyamatok elleni védekezés volt. Minden egyes új gazdálkodási elem egy-egy természetes szabályzó kiiktatását jelentette. E téren a szállítás, a kereskedelem és a pénz megjelenése döntő jelentőségű volt, mert az adott táj termőképességének csökkenését más még viszonylag egészségesebb tájakról érkező árúkkal tudta ellensúlyozni. Így egy-egy természetes rendszer túlhasználata vég nélkül folytathatónak tűnt. A természetes rendszerek lebontása, azonban olyan működési zavarokat eredményezett, melyek folyamatosan és egyre gyakrabban jelentkező természeti katasztrófák formájában nehezedtek a tájra és a benne élő emberre. E katasztrófák elhárítása, egyre hatékonyabb eszközöket s egyre nagyobb gazdasági teljesítő-képességet követelt meg. Csak egy példa ennek megvilágítására: egyetlen XX. századi árvizet sem sikerült volna gátak között tartanunk XIX. századi eszközökkel. A természetes rendszerek működési zavarai olyan fegyverkezési versenyt kényszerítenek az emberi társadalomra, melyben nincs megállás. Folyamatos gazdasági növekedés, a rendelkezésre álló eszközök bővülése nélkül példának okáért a Tisza völgy tájhasználata már összeomlott volna. Viszont az összeomlás elkerülése érdekében végzett beavatkozások tovább rontották a helyzetet. Jelenleg az alföldi területeken a természetközeli és természetes területek aránya 4% körül mozog. E 4%-nyi rendszerelem sajnos ma már szinte semmilyen formában nem kötődik egymáshoz, egymástól elszigetelt foltokban, szigetszerű zárványokban maradt csak fenn, így az adottságok befolyásolására, a rendszer egykori arculatának őrzésére képtelen. Ami tájhasználatunk szempontjából annyit jelent, hogy a jövőben is folyamatosan romló adottságokra kell felkészülnünk. A fegyverkezési verseny tehát folytatódik, és a természetes rendszerek működési zavarai egyre jelentősebb erőfeszítésekre kényszerítenek bennünket. Az Alföld tájhasználata, ezzel együtt az ország élelmiszerellátása csak addig marad fenn, míg ezekre az erőfeszítésekre képesek leszünk.
A gazdasági növekedés jelen körülmények között az emberi társadalom és gazdálkodás fennmaradásának alapja. Nem pénzügyi folyamatok indították el, nem is az emberi önzés megnyilvánulása. Egyfelől az én központú világmodell, másfelől a természetes rendszerek felől érkező korlátozások kényszerítik ránk. Egyfajta pilóta játék ez, melyből csak a létlehetőségek teljes beszűküléséig nem lehet kiszállni. Hiszen jelen pillanatban a játék befejezése sokkal súlyosabb problémákat okozna, mint amilyen erőfeszítéseket a fenntartása igényel. A gazdasági teljesítőképesség folyamatos növekedése nélkül a természetes rendszerek napjainkban tapasztalható lengései, a szélsőségek eluralkodása és állandóvá válása az egész globalizált világot fenyegeti összeomlással. Ez az összeomlás persze elkerülhetetlen. Ennek belátása érdekében két mozzanatot kell világosan látnunk. Az elsőt akkor érthetjük meg, ha megvizsgáljuk a jelenlegi gazdaság önszabályzó folyamatait. A gazdasági növekedés — piacgazdaságot feltételezve sem tekinthető korlátlannak. A termelés lehetőségeit a fizetőképes kereslet alakulása határozza meg. Csak annyit lehet gazdaságosan termelni, amit el is lehet fogyasztani. A túltermelés eladatlan készletek felszaporodásához, és egyfajta gazdasági válsághoz vezet. E válság visszavetné magát a növekedést is. A gazdaság e sajátos önszabályzása azonban azzal fenyegeti a rendszer egészét, hogy képtelen lesz kiküszöbölni a természetes rendszerek felől érkező egyre jelentősebb visszahatásokat. Emiatt (és persze sok más tényező összhatásaként) a gazdaság szerkezetébe olyan mozzanatok épülnek be, melyek e visszahatás kiküszöbölésére irányulnak. Ha nincs fizetőképes kereslet, mesterségesen kell létrehozni azt. E folyamat egyrészt a gazdaság szerkezetének átalakulásában, a szórakoztató és szolgáltató ipar felfutásában, illetve a hitelezésben és a pénzügyi folyamatokban érhető tetten. A jelenlegi folyamatok ismeretében úgy tűnik, hogy e mechanizmus sikeresen kiiktatta a túltermelési válságot, mint az önszabályozás lehetséges eszközét. Ettől kezdve a gazdasági növekedés egyetlen lehetséges korlátja az erőforrások beszűkülése. E téren szándékosan nem elfogyásról beszéltünk, itt jelenik meg ugyanis a második nagyon lényeges mozzanat: a gazdasági növekedés nem az erőforrások meglététől függ. Hiába vannak – a jelenlegi felhasználás üteme mellett – akár több száz évre elegendő készletek. A fenntartható növekedés érdekében e készletek kitermelésének, azaz a rendelkezésre állásnak is növekednie kell. Azaz a gazdasági növekedés érdekében az erőforrások kitermelésének és felhasználásának is növekednie kell. A hitelkonstrukciók, pénzügyi mentőcsomagok, s egyéb beavatkozások csak addig képesek elodázni a rendszer összeomlását, amíg a rendelkezésre álló erőforrások kitermelése, előállítása a gazdasági növekedés ütemének megfelelő mértékben fokozható. Úgy tűnik azonban, hogy erre már nincs lehetőség. A jelenlegi válság nem pénzügyi válság. Az ember és a természet viszonyában gyökerezik, alapja az önszabályzó folyamatok kiküszöbölése, mely oly mértékű túlhasználatot eredményezet, ami a jelenlegi együttműködő rendszerek egészére is kihat, miközben ezzel párhuzamosan elfogyni látszanak azok az erőforrások, melyek segítségével az ember egy egyre szélsőségesebbé váló világban a maga kiegyenlített, dobozba zárt életterét fenn tudta tartani. Gondoljuk végig, mi is történt velünk az utóbbi évtizedekben. Ma már nem csak arról van szó, hogy állandó hőmérsékletet tartunk magunk körül. Mindent igyekszünk kiegyenlíteni. Legjellegzetesebb példája ennek az élelemellátás. Itt ma a legfőbb szempont, hogy az év háromszázhatvanöt napján ugyanazokat az élelmiszereket lehetőség szerint ugyanolyan minőségben biztosítani tudjuk. Nagyon hasonló a helyzet, ha az oktatást, a gyógyítást vagy az élet bármely másterületét vesszük alapul. Megint csak egy egyszerű példa. A szélsőségekhez való alkalmazkodást olyan társadalmi szokások is közvetítették az ember felé, mint a farsang féktelen mulatozásait követő negyven napos böjt.
A ma embere részben a rendszer összeomlásának következtében, részben azonban ettől függetlenül egyre szélsőségesebb körülmények közé kényszerül, mert elveszíteni látszik azokat az erőforrásokat, melyek saját szobahőmérsékleten tartott világát fenntartották, miközben végleg elfeledkezett azokról a társadalmi eszközökről, szokásokról, hittételekről, mesékről, legendákról, regékről stb. melyek őt ettől sokkal enyhébben jelentkező szélső helyzetekre késztették fel.
Az összeomlás e nézőpontból elkerülhetetlennek látszik. Nagyon valószínű, hogy napjainkban a kapitalizmus utolsó válságát éljük. A tényleges események azonban teljesen kiszámíthatatlanok. Nagyon sok függ attól, hogy a társadalom egyes rendszerszerveződési szintjei milyen mértékben erodálódtak, illetve milyen mértékben tudnak alkalmazkodni a változásokhoz. Hasonló a helyzet a természeti folyamatok terén is. Egyetlen mondatban összefoglalva a kilátásokat minden attól függ, hogy a jelenlegi pilótajáték végeztével az egyes társadalmi és természeti rendszerek lebomlása mely ponton áll majd meg, s honnan kezdődik újjászerveződésük. E téren azonban csak találgatni lehet. Bizonyosságként csak annyi tételezhető, hogy az elkövetkező időben az ember egyre kevéssé tudja majd kivonni magát az önszabályzó folyamatok hatása alól, így a népesség várhatóan a Föld erősen romlott eltartó képességéhez fog igazodni. "
Zsolték oldalán van egy rövid tanulmány, pont arról szól, miért óriási gond a mezőgazdasággal járó természetformálás, és miért omlanak össze emiatt az ökológiai rendszerek; emiatt nem az a lényeg, hogy hány m2 földet tudsz bevonni a termelésbe, hanem annak komplex hatásai:
Egyrészt arra hivatkozol, hogy mit mond rólunk, állapotainkról a progresszív propaganda évszázadok óta. Jól tudjuk, a magyarok hihetetlenül rút, kutyafejű népség, érthetetlen, hogy Isten miért adta nekik ezt a szép országot, stb. Az utóbbi századokban jól körülhatárolható hátterű szerzők szapulják nemzeti identitásunkat, de ők ezt teszik a világon mindenhol.
Másrészt saját véleményedként hangoztatod ugyanezt. Nos, a világ minden részén elhangzanak ugyanilyen kritikák, egyszerűen az intézményeket többnyire újító típusú nagy egyéniségek hozzák létre, de haláluk után (néha még életükben működtető, konformista, bürokrata típusú, középszerű profik szokták ezeket átvenni és az ilyenek irtóznak az eredeti koponyáktól, illetve egyszerűen a profi bürokrácia nem kompatibilis az egyénieskedő kreativitással. Ez nem magyar jelenség, ez általános. A tehetség amúgy áttöri a falakat, meg teher alatt nő a pálma, stb.
És harmadrészt az általad emlegetett innovációk, "nagy teljesítmények" nem kis része valójában abba a körbe esik, ami fenntarthatatlanabbá, embertelenebbé veszélyesebbé tette a világot. Vegyük csak az atomtudósokat, vagy a közgazdasági Nobel-díjasokat. Természetesen a Nobelt is olyan klikk osztogatja, ahol a részrehajlás be van programozva. A haladás, fejlődés, progreszió egyszerűene a nem megújuló erőforrásspájz felélésének folyamata volt, e topikban erre rá kell mutatnunk. Világos, hogy a versenyben lemaradók nem feltétlenül vannak előnyben az összeomláskor sem, de épp most keseregni azon, hogy nem voltunk elég progresszívek, épp e topikban, abszurd.
A közösségi identitás rombolása egy élősködő hozzáállású csoport kollektív stratégiája. Azért szajkózod a propagandájukat, mert közéjük tartozol, vagy csak "hasznos idióta" vagy nekik, a lenini értelemben? Ne tekintsd személyeskedésnek, ez nekem elvi kérdés, semmi dolgom a magánemberi valóddal. Ha a második eset, ideje lenne kinyitnod a szemed. A hozzád hasonlók azt kapják majd jutalmul, amit a magamfajták büntetésből.
Baszdki! Hány magyar feltaláló lett világhírű Magyarországról? És Nobeldijas? Hogy becsüli meg ma is a hatalom a magyar tudást, mi?
A magyar feltaláló - ha csak nem húz el idejében az országból - az vagy a szegényházban, vagy a diliházban végzi.
A mindenkori magyar hatalom retteg a tudástól - még az Akadémiába is olyan vén, szenilis szarokat ültettek, akik ott gáncsolják el a fiatal tudósokat, ahol érik - főleg azokat, akik külföldön elismerést vívtak ki és voltak olyan marhák, hogy haza is szerettek volna jönni.
És a közfelfogás se különb. Elmegy a fickó a diszkóba, megkérdik a csajok, hogy egyébként "mit alkot ?"...és netán azt mondja, hogy egy genetikai laborban kutató...arra azt mondják "jaaaa, csak?"
Ha viszont a zselézett-fickó bróker-bojtár valamelyik szélhámos tőzsdeirodában - helyben leszopják, azt garantálom.
Ez neked tudás-alapú társadalom és nemzet? Senkinek nem tünt fel, hogy itthonról soha senkinek se sikerült kitörnie a tudásával és a rendkivüli szakmai képességeivel? .
"Évszázadokra visszamenőleg ezer helyen le van írva, "
"Számtalan irodalmi mű szól arról, hogy a paraszt.dzsentri család legnagyobb tragédiája az volt, ha a kisasszony egy "mérnököcskébe" szeretett bele...a méltóságosék hadnagy-fia helyett."
Tudjuk, kik írják az ilyesmiket. A valósággal köszönőviszonyban sincs az ilyen progresszjv "irodalom".
"Magyarországon inovációval, szakmával, tudással foglalkozni - és még ezért sikert és elismerést is elvárni !!!!....hát ez már több mint naivság."
Persze, mert ez a bőgatya és a fütyülős barack hazája, így érted?
Ostobaság. Ha hatalomra kerülök (most tessék elképzelni egy napóleoni pózt...) először is lecserélem a búvalbaszott himnuszt egy vidám optimistára, pl. mint a lengyeleké, amit vígan fütyörésznek a magyarok jókedvükben. Karóba húzatom az ilyen, általad említett "irodalom" még élő alkotóit. lehet, hogy téged is...
Hááát, nem lehet egy túl okos család, az biztos. Lehet, hogy a nemesítéshez értenek - de különben totál el vannak tájolva.
Ha egy kicsit is átforgatták volna a történelemkönyveket, rájöhettek volna, hogy Magyarországon a szakmának a tudásnak soha nem volt becsülete.
Évszázadokra visszamenőleg ezer helyen le van írva, hogy egy nyalka huszártisztnek mindig is sokkal több becsülete volt a magyar szalonokban...mint mondjuk egy házitanítónak.
Láthatták volna, hogy a magyar nyelvben a feltaláló szó mellé automatikusan társul a "hóbortos" jelző is.
Számtalan irodalmi mű szól arról, hogy a paraszt.dzsentri család legnagyobb tragédiája az volt, ha a kisasszony egy "mérnököcskébe" szeretett bele...a méltóságosék hadnagy-fia helyett.
A doktornak is csak akkor nyögtek, ha szarban voltak - különben az orvos is a cselédlépcsőn közlekedett.
Magyarországon inovációval, szakmával, tudással foglalkozni - és még ezért sikert és elismerést is elvárni !!!!....hát ez már több mint naivság. Ez már hülyeség. A biztos csőd és családi lepusztulás garanciája. .
Et a 100 milliós kérdést én is elég vadnak tartom. Szerintem a Föld el tudna tartani 100 millió elefántot is nemhogy embert. Persze akkor be kellene annyival érni, mint egy elefánt :)
Mentsünk meg egy világhírű magyar mezőgazdasági kutató családot!
Zircen nagy a baj, fajtamentésre fordult a dolog. Sárváriékat tönkretette a két nagy vetőmagmulti, akikkel szóba álltak. 100 millió Forintért árulják a Zirc belterületi nemesítő telepet, és 40 millióért a mellette lévő, beépíthető, belterületbe vonható, város egyetlen terjeszkedési irányát adó termőföldet. Alul láthatók az ingatlanok adatai… 3 millió Forintnyi, 2 vagonnyi vetőanyag maradt a nyakukon, ebből van még két hetünk vásárolni, vetni, utána kiviszik az erdőbe, feletetik a vadakkal. Természetesen alkulehetőség is van, mivel alig van már kereslet vetőgumóra. Május végéig vethető a Sárpo Míra. Aki akar segíteni rajtuk, az kérem, keressen egy darab földecskét, rotálja be, és vessen egy zsák Sárpo Mírát! Ez a krumpli meghálálja magát. Érdemes területi összefogásban, tonnás mennyiségben vásárolni. Mi Esztergomba elhozattunk egy tonna (40 zsák) vetőgumót. (Plusz tíz zsáknyit már útközben eladtam Zircről hazafelé.) Amit tudunk, eladunk a helyi őstermelőknek. Ami a nyakunkon marad, azt kalákában elvetjük magunk. Többünknek van darab földje, egyikünk ad rotációs kapát, a maradék csapat pedig kapával és gereblyével kivonul gazolni és vetni. A télire valónk így meglesz, és levan a gondunk krumplira, válságra. A Míra a világ legtárolhatóbb krumplija, amiből egy szem sem rohad meg, és áprilisig ki sem csírázik. Egy zsák vetőgumó 3000 Forint, 25kg. Várható termés: 12-18 nagy gumó minden vetőgumóból. A krumpli 10 évig újravethető, de nem árt felújítani 2-3 évente. Sortávolság: 75 cm, tőtávolság 30-35 cm. A legvadabb klímát is bírja. Észak-afrikában is termesztik, persze a multik adták el nekik a vetőanyagot. Leginkább a zöldtrágyát (pillangósokat) hálálja meg, és pihentetett földben hozza a legnagyobb termésátlagot. A NYUGATI BIOGAZDÁK KEDVENCE EZ A FAJTA. A termesztés hogyanját megtaláljátok a www.sarpomira.hu és www.sarpomira.eu oldalakon. A kutató, Dr. Sárvári István telefonszáma: 30/638-4236 FELHÍVÁS: Vetőgumó előállításába belevágni kívánó, magyar szívű termelő kerestetik! Nagyban, több tíz hektáron gazdálkodó termelő érdeklődhet a fenti telefonszámon. Szövetkezeti formában képzeli el a nemesítő. Olyan új fajták várnak piacra törésre, amelyek lesöpörhetik a nemzetközi multikat a magyar és az európai piacról! A marketing kidolgozását már megkezdte az Magyarok Szövetsége egy kis csapata. Csatoltunk képeket, fajtaismertetőt, gazdálkodási útmutatót. FELHÍVÁS: Sárváriék számára vetőgumó egy részét tároló, Zirc-Akliban lévő majorba kulturális tábort, barantatábort lehet rendezni. A major méretei döbbenetesek (cisztercieké volt), állapota elhanyagolt, és a tulaj csupán segítő kezeket és önellátást vár el cserében. Tábort szervezők vele vehetik fel a kapcsolatot: Vajda Eszter 20/621-9904 Linkek: http://szeretgom.hu/content/53329-magyar-attores-a-burgonyakutatasban-be... http://docler.hu/video/15192 Magyarok Szövetsége sajtó
És nemcsak azért lenne veszélyes az agrárszektor elsorvadása, mert ha esetleg valamiért fordul a kocka, nem lenne, aki élelmiszert termeljen, hanem jelenleg nem tudnának az agrárszektorban élőknek más munkalehetőséget adni, és a növekvő munkanélküliség, látjuk, destabilizálja a fennálló rendet. Érthető az állami támogatásokkal folytatott gazdasági verseny az egyes országok között: senki nem akar az ilyen módon értelmezett vesztesek közé kerülni. Mi elég rosszul állunk ebben a versenyben....
Azt mondják, hogy azért kell orrba-szájba, ha kell-ha nem termelni...hogy ne sorvadjon el az agrár-ágazat, vagyis a paraszt-réteg, az agárkutatás, agrár-gépészet és vegyészet ne zsugorodjon egy bizonyos szint alá, mert az veszélyes lenne.
Nemreg egy szaki ezt fejtegette es arra a következtetesre jutott, hogy kiegyenlitett taplalkozas eseten es jelenlegi körülmenyek között (szantoföld merete, vizhelyzet,...) a Föld ~12 milliard embert lenne kepes eltartani. Persze csak akkor, ha az egyenlötlensegeket (gazdasagi,politikai, katonai, ...) felszamolnank. Hiszen a mai napon sem kellene elvileg annak az egy milliard embernek eheznie.
Mostaban tobb ilyen az emberiseg fenntarhato populacio meretet firtato cikket is olvastam. A fo problemam ezekkel hogy nagysagrendi (neha nem is egy nagysagernd) elteresek vannak ezek kozott.
Egyik legmegalapozottabnak meg mindig a Novekedes Hatarainak legfrisebb kiadasat tarom. A helyzet e szerint az hogy a jelenlegi 7 millardhoz kozeli populacio meret fenntarhato is lenne. Ez osszhangban all az okologiai labnyom alapu szamitasokkal is. Ezek szerint se 20 Foldnyi eroforrast hasznalunk, 2005-ben "csupan" 1.3 Foldre teszik ezt. Ez azt jelenti hogy 1.3 Fold megujulo eroforasokra alapozva el tudna tartani a 2005-os populacio meretet.
Tehat az ilyen 100 millio ember fer csak el a Foldon "fenntarhato" modon becsleseken en inkabb mosolyogni szoktam. A jelenlegi elelmszier ellatasban oraisi tartalekok vannak (gondoljunk csak az 1 millard szarvasmarhara). A talajt nem pusztito hanem inkabb javito organikus modszerekkel pedig hasonolo hozamokat lehet elerni.
