A virágzás kezdetén szoktam metszeni, kivéve a nektarint, mer az tényleg nagyon érzékeny. A metszést mindig azonnal követi egy második lemosó permetezés, ez már nem rezes, itt lép be az elérhetetlenné vált BUVICID helyett a DITHANE. Tavaly nagyon jól megúsztam a moniliát, tafrinát, és a többi nyavaját. Sajnos a szilvadarazsakat nem sikerült időben elkapnom.
Van 5 db különféle őszibarack, 2 db ceglédi óriás kajszi, két meggyfa, egy germersdorfi cseresznye, és egy nemtudommilyendekurvajó szilvafa.
A nálam a tavaszi esedékes kezelési menetrend a következő, a 0. hét minden fa esetében a különböző virágzási időpontokhoz igazítva:
Február végén, az első rezes lemosó permetezés.
0. hét Fehérbimbós állapotban metszés és azonnal a következő kezelés, DITHANE + CHORUS (+ őszibaracknál SCORE).
1. hét Rendszerint teljes virágzásban újabb kezelés, DITHANE + TOPAS (+ őszibaracknál SCORE).
2. hét Közvetlen virágzás után, DITHANE + FOLICUR SOLO + KARATE + ACTARA.
3. hét Csak a szilvánál DITHANE + KARATE.
4. hét Mindegyik fa DITHANE + TOPAS + KARATE + ACTARA.
6. hét Mindegyik fa DITHANE + ACTARA
Itt már rendszerint még a korai virágzású fajták esetében is április végén vagyunk.
Később már csak kontakt gombaölő szerekkel védekezem tovább és szükség szerint rovarok ellen, a fajtáknak megfelelően. A szilvát a levélfoltosodás ellen két hetente permetezem június közepéig, sajnos felénk rettentően agresszív, ezt eddig nem csináltam ennyire sűrűn, de tavaly sem úsztam meg, tehát bekeményítek.
Minden gyümölcs beérése előtt, kb. két héttel kezelem KARATE-val és ACTARA-val. Megfigyelésem szerint a termés többnyire akkor kukacosodik meg, ha hagyom, amikor éppen színesedni kezd. Ezzel a keverékkel le lehet küzdeni a cseresznyelegyek és a molykártevők utolsó, már a gyümölcsöket fenyegető veszélyes hullámát is.
A termés leérése után már csak a fák kondíciójára figyelek, kontakt szerekkel kezelem, aztán késő ősszel jöhet az évvégi lemosó permetezés ismét rézzel.
Lehet, hogy kicsit durva az én menetrendem, de csak így tudom elérni, hogy a környező elhanyagolt kertek között az enyém viszonylag (nagyképűen majdnem) zöld sziget legyen.
A kajszit nyáron az érés végén metszd Nincs kitéve anyira az ágelhalásnak. De ha mindenképpen tavasszal akor várd meg a virágzás kezdetét.De én a moniliafertőzés miatt nem hagynák nyílt sebeket a kajszin Málnálat ugyszintén a szüret után vágd ki a letermett veszőket hogy az idei veszők meg tudjanak erősödni.
A többi fám szil, juharok, japán birs, fagyal, kőris, ostorfa, galagonya, kinai szil eddig egészségesek voltak, de megelőzésként talán le kellene permetezni azokat is
köszönöm válaszod. Vegesolt amatőr kertészkedők már ajánlották, de hozzátették, vigyázni kell vele, mert éget.
A Som fámon jelentek meg évek óta fehér, cérna vékonyságú fehér kártevők, próbálkoztam permetzőszerekkel, de eredménytelenül. Látom, idén is ellepik, mert a törzsén már megjelentek, majd a levelekre is rámennek.
A másik krónikus betegem egy juhar /az első fám, kb 25 éve nevelem, fiatal magoncról/ Több szakembernek is megmutattam, adtak rá szereket, de meg nem gyógyult. Kiváncsi vagyok idén is előjön-e a probléma: a rügyek szépek, a fiatal levelek még egészségesek, szépek, majd elkezdenek barnulni, száradni, mintha megégnének. Próbáltam levégni a leveleket, hozott újakat, hasonló tünetek. Átültettem az elmúlt nyáron friss földbe, most ismét, nem tudom megfejteni, mi a baja. Felírom az elérhetőségedet, és a jelenség kialakulásakor küldök képet, remélem, meg tudod mondani a baj okát.
Tudom, hogy ez nem az a fórum, de azért nem olyan nagyon off talán.
Nincs valamelyikőtöknek még használható kajszi oltóvesszeje? Mindegy milyen fajta, csak ne önmeddő legyen, mert porzónak akarom a saját önmeddő fámra. Most még nincs baj, mert a szomszédban van egy öreg beteg fa, ami tavaszonkánt még megpróbál föléledni, hoz virágot és aztán utána már lekopaszodik, a kezeletlen betegségei miatt. Ha viszont ez sem lesz, akkor lehet, hogy oda szép termésem, erre akarok felkészülni.
Úgy alakult, hogy van egy jókora tavam halakkal a kertben és persze gyümölcsfák. Aztán vannak szomszédaim is, akik elhanyagolják a kertet és emiatt folyamatosan védekeznem kell a fertőzések ellen.
Sajnos a tavam mellett nem tudok betartani védőtávolságokat, emiatt igyekszem a lehető legkörnyezetbarátabb szereket használni, már amiben lehet. Most tudtam meg, hogy a CHESS átkerült II. kategóriába (vajon miért?). Levéltetvek ellen van valami hasonló és szabadforgalmú szer? Jön a tavasz és az őszibarack fáim hangosak lesznek a tetűcsámcsogástól... :-(
Az első tavaszi rezes lemosó permetezésen már túl vagyok, majd metszés után jön még egy. Még csak a szőlőt és a málnát metszettem. Talánmajd most hétvégén elkezdem a gyümölcsfákat a kajszival, de ez időjárástól és a rügyek pattanásától is függ, hidegebb idő lesz az időjósok szerint. A kaptán hatóanyagú kontakt szerek is kikerültek a szabadforgalmúak közül. Eddig BUVICID-et használtam. Ajánlották helyette a DITHANE M45-öt. Ezt nem ismerem. Ugye jól gondolom, hogy ezt is ki lehet szórni virágzásban és később is réz helyett?
Bocs hogy közbeszólok Antisystem azt irta hogy most kapard le egy drótkefével és semmísitsd meg. Majd Agrol, Tiosol vagy Nevikénel permetezd meg. Ha majd kijönnek a levelek akkor mospilán mert az ugy hat hogy a leveleket meg kell eni a rovarnak hogy elpusztuljon.
Kérdés milyen fák, illetve, hogy milyen betegségük volt az elmúlt évben, ami esetleg áttelelhet...
Ha semmi különös, akkor ha veszel 1 kis zacskó rézhidroxidot (mondjuk Champion 50 WP-t) az 20 bonsain több permetezésre is elég... ha komplexebb dolog kell, a Vegesol eReS ként, rezet, és olajat is tartalmaz, és egy 2 dl-es flakon 20 (lemosás) vagy 40-50 (vegetációban v. érzékenyebb kulturákban lemosásra is) liter vízhez elég. A rezes cuccokra persze rügyfakadás után már vigyázni kell, mert a zöld részek rézérzékenysége nagyon eltérő lehet...
Egyébként a Bonsai-klubok mészkénlevet ajánlanak kis kiszerelésben és méregdrágán...
Mit tanácsolsz, a bonsai lombhullató fáimat mivel mossam le, most átültetés után, rügyfakadás előtt? 20 fám van összesen, viszonylag kis kiszerelésű szer kellene.
Szivesen - de mint említettem, MOST hiába permetezel Mospilannal - valszeg semmi nem fog történni... a felszívódó szerek ideje az, amikor van lombozat, amin felszívódnak, és a kártevők is táplálkoznak, hogy felvegyék... ilyenkor az olajat és/vagy ként tartalmazó lemosópermetek játszanak a fásszárú kerti növényeken...
Cink-citrát-dihidrát = C12H14O16Zn3Mt:610.4- Zn At: 65,38 de itt 3 van egy molekulában = 196,14
Tehát az aránypárod:
610,4 g (Zn-citrát) : 196,14 g (Zn benne) = 162 mg (Zn citrát) : X (Zn benne)
X = (196,14 * 162) /610,4
X = 52,05 mg.
De a következőt már tényleg te számolod ki magadnak, jó? (tipuspéldákat leírtam...)
Mondjuk ez így műtrágyákra is alkalmazható, ha valaki mondjuk arra kiváncsi, mennyi nitrogén van a kalcium-nitrátban vagy ilyesmi... ennyiben legalábbis növényvédelem...
Nem aludtam én, csak egyik fülemen be, a másikon ki:)
Még lenne egy kérdésem, az utolsó ebben a témában: 162 mg cink citrát hány mg elemi cinket tartalmaz? 50 mg-ot?
Csak, hogy ne legyen teljesen off, valaki egy másik fórumon azt javasolta, hogy oldjon fel az ember egy cinktablettát egy pohár vízben és itassa meg vele a citromfát... Halál komolyan.
és Mospilant ilyenkor lehetőleg ne használjon a kertben még senki, lévén nincs levél, amin felszívódna, és az elsősorban gyomorméreg... a Mospilan jó megoldás lesz majd ezek ellen a pajzstetvek ellen is, meg az általad említett lepkekabóca ellen is ... ha majd lesz levél a növényeken.
Válasz erre Válasz: Dr. Varga Mária 2011/08/22 07:34
Kedves S. Ágnes! A kártevő az amerika lepkekabóca, ami ellen mibél előbb használjanak Mospilant, alaposan permetezzék meg a fát. A kezelést 10 napon belül célszerű megismételni!
Ja, ez egy teljesen új kártevő nálunk. Mindent megtámad. Nekem a szobában a fikuszt is összevattázta.
E- vitamint is szedek, meg A és D vitamint halolaj kapszula formájában. Szóval ezek hatnak egymásra, ráadásul a vitaminokat gyümölccsel együtt szoktam bevenni, mert úgy a leghatásosabb. A multivitamin tablettáknak azért nem vagyok a híve, mert a nagy részük igencsak gagyi. Többségük nagyon kis mennyiségben tartalmazza a vitaminokat és ásványi anyagokat. És általában nem olyan kötésben/formában, mint kéne. Pl. a cinket nem kelát kötésben, a C-vitamint nem nyújtott felszívódású formában, aztán az E-vitamint szintetikus formában (dl-alfa) a természetes d-alpha helyett stb. stb. stb.
Természetesen nem lehet minden vitamint külön megvenni, mert az egy vagyon lenne. Ezért szelektálni kell és csak a legfontosabbakat kell szedni.
Nézd a vitamin és nyomelem-szükséglet nagymértékben függ a mindenféle környezeti hatásoktól meg körülményektől, a mindenféle ajánlások átlagokat rögzítenek... tehát mittudomén, a dohányzás kapásból többszörösére emeli a C-vitamin szükségletet...
A másik, hogy van a biológiában egy olyan, hogy minimum-törvény, ami kimondja, hogy az egy biológiai folyamatban részt vevő mindenféle anyagok közül az összes a legkisebb arányban jelen lévő arányában hasznosul... tehát mondjuk az általad említett szelén meg a tokoferol (E vitamin) bizonyos folyamatokhoz egyaránt kell, tehát akármelyik hiánya azt eredményezi, mint ha a másik is hiányozna... ezért terjednek el egyre inkább a többféle vitamint és többféle nyomelemet együttesen tartalmazó cuccok...
Csak hogy valamennyire topiknál maradjunk, a szerves trágyázás (érett marhatrágya) ugye jobban növeli a talaj (és ezáltal a növények) ásványianyag tartalmát, mint a műtrágya?
Nézd, egy trágya azt tudja hozzáadni egy talajhoz, ami van benne:) Ha egy trágyában mindenféle van - mint a szerves trágyák általában - az mindenfélét ad egy talajhoz... ha egy trágyában csak nitrogén vagy foszfor van, az meg csak azt... ugye egy mezőgazdaságilag nem hasznosított területen a növények jó része ott marad pusztulásuk után is, ergo az elemek amelyekből felépítették a szervezetüket, visszakerülnek a talajba az elkorhadás folyamatában. A mezőgazdasági termelés ezen változtat, mert ott learatod-leszüreteled-kivágod és elviszed... Ebből logikusan jön, hogy ha mondjuk csak NPK-műtrágyával trágyázol, akkor az a talaj folyamatosan szegényedni fog magnéziumban, bórban, mangánban, cinkben, vasban....(stb) hisz ezek időről időre beépülnek a növényekbe, termésekbe, amit elviszel onnan...
Ezen változtatni két úton tudsz: vagy használsz ilyen anyagokat is tartalmazó mikroelem-műtrágyákat, vagy mindezeket is általában tartalmazó szervestrágyát, (illetve ezeket kombinálod). Pl. utaltam itt a Wuxal-ra, ami lombtrágyaként is használható, és sokféle anyagot tartalmaz, de pl magnéziumot nem. A Zöldítő komplex nevű cucc az magnéziumot is tartalmaz... de van egy rakat ilyen készitmény többféle kultura igényeihez. általában a gyakorlatban az terjedt el, hogy használsz pár évente szervestrágyát, év közben valami N-P-K-típusú műtrágyát, és a permetezésekhez keversz mikroelemeket tartalmazó lombtrágyát... vagy ilyesmi.
Ez szerintem eperfa-pajzstetű v. kaliforniai pajzstetű néven is futó, többféle növényfajt (rózsa, őszibarack, ribizke stb) is fertőző kártevő.
Évente kétszer rajzik, nyár elején és vége felé, a törzsön telel át... (amint látod:()
Nyugalmi időszakban, rügypattanás előtt javasolható a mechanikai eltávolítás (surolókefe:)) valamint szóba jön a kénes, olajos, vagy kenőszappanos lemosópermet... (Agrol, Nevikén, Tiosol, stb).
A vegetációban a felszívódó rovarölők játszanak, mint a Mospilan, ismételten alkalmazva.
Az egyik szivarfám kérge „lehántolódott”. Borzalmasan néz ki, látszik, hogy vmi kártevő kínozza. Szerintetek valamilyen permetezéssel meg tudnám még menteni? Jól sejtem, hogy ha nem kezelem, ezek az akármik mennek tovább a többi fámra? Mi lehet ez? Mit fújjak rájuk?
Azért én sem szedek folyamatosan vitaminokat, anyagi okok miatt. Van úgy, hogy egy évig nem szedek semmit, mert nem telik rá. Szerencsére májustól novemberig sokféle friss gyümölcs van a kertben, de a téli időszak az macerásabb. Nyáron fagyasztok ugyan gyümölcsöket, mert ez őrzi meg legjobban a vitaminokat, de a mélyhűtő befogadóképessége véges.
Visszatérve a szelénre, Magyarországon sajnos szelénhiányos a talaj, így hiába táplálkozik valaki változatosan és egészségesen, gyakorlatilag lehetetlen táplálkozással bevinni a szervezetbe napi 200 mcg szelént. 50-80 mcg-t talán lehet, így fedezve is van a minimális szükéglet, de aki egy kis védő hatást is szeretne, annak legalább 200 mcg kell.
Sajnos elavultak a vitaminok és ásványianyagok napi szükséges mennyiségének meghatározásai. C-vitaminból pl. napi 60 mg-ot ajánlanak, ami halottnak a csók kategória. Szentgyörgyi Albert napi 1000 mg-ot szedett, ő tudta mi a megfelelő mennyiség!
De lassan az orvosok is észbe kapnak, nemrég pl. TÍZSZERESÉRE(!!!!!!!) emelték a D-vitamin ajánlást a téli hónapokban:
Csak hogy valamennyire topiknál maradjunk, a szerves trágyázás (érett marhatrágya) ugye jobban növeli a talaj (és ezáltal a növények) ásványianyag tartalmát, mint a műtrágya?
Azért ne felejtsd el, hogy az ember alapvetően ebben a biologikumban alakult ki, és a mai ember táplálkozása mifelénk ráadásul sokkal változatosabb, mint eleinké bármely generációban. Ez az érem egyik oldala... viszont van az éremnek egy másik oldala is, ami ami viszont azt mondja, hogy egyfelől a konyhatechnikai eljárások a természeteshez képest általában csökkentenek egy táplálék nyomelem és vitamin-tartalmán a natur fogyasztáshoz képest, ami ugye az ember-ősöket mint természeti lényeket jellemezte.
Másfelől (hogy a témát valamelyst ON-ba tartsuk) az intenzív mezőgazdasági (növénytermesztési és állattenyésztési) technikák sem tesznek jót az előállított termék vitamin-és nyomelem-szükségletének, elég egyértelműen úgy tűnik, hogy a tápanyagok nyomelem-összetétele és ezek felszívódása és hasznosulása nem képes lépést tartani a hozamok növekedésével, ergo a hozam növelése egy idő után szükségképp kisebb nyomelem és vitamin-tartalmu terméket eredményez... egyszerű példán levezetve, ha egy almafa a talajból dupla annyi nyomelemet képes felvenni (és ugye nem atomreaktor, hogy elemeket tudjon átalakítani:)) de négyszeres a terméshozama, akkor egységnyi termés fele annyi adott nyomelemet fog tartalmazni. És ugyanígy, hiába növeltük a tehén tejhozamát, ha nem képes több nyomelemet felvenni a táplálékból, akkor a több tej az adott anyagra nézve hígabb lesz.
A másik, hogy az un. "civilizált" létforma sok esetben maga is növeli a szükségletet bizonyos nyomelemekből és vitaminokból.
Na, szóval, én úgy vagyok vele - figyelemmel az érem mindkét oldalára - hogy általában inkább kiosztom rutinból azt a Wuxal Supert a brokkolinak, akár többször is lombtrágyaként, mint hogy én egyek brokkoli helyett tablettákat... (abba benne van a cink is: http://www.wuxal.hu/termekleiras.html :))) Másfelől azt nem gondolom szükségesnek, hogy különös ok nélkül valaki folyamatosan vitaminokat és nyomelemeket egyen plusszban, tablettákban, de betegségek után lábadozva, vagy jelentősen stresszes időszakokban, vagy tavaszi fáradtság kapcsán rendben lévőnek gondolok egy-egy ilyen kúrát... azon túlmenően meg szerintem inkább a változatos étkezésre, a jól megválasztott alapanyagokra, meg a vitamin és nyomelem-tartalmat kímélő konyhatechnikára érdemes figyelni... (ne a legnagyobb, legpirosabb de legvízizűbb almákat vegyük, hanem az átlag alma méretű, és karakteres alma-ízüeket, eccerű ez kérem:))))
Az előző kérdésedre meg: jól látod az arányokat a cink-cuccok között, és a cink valóban létfontos nyomelem... (egyébként mindegyik a szabadrablás kategóriája leginkább, az ősi gyógyszer cinkhiányra az patikai tisztaságú cinkszulfát málnaszörpben:)) Egyébként a B1 vitamin hatásának kifejlődéséhez kell, meg az inzulin-szekrécióhoz, tehát a cukoranyagcserében van szerepe... meg nem utolsó sorban az alkohol-dehidrogenáz enzim működéséhez ... cinkhiányban az ember szervezete nem bírja bontani az alkoholt:) Mindamellett mesterséges pótlására általában csak mesterséges táplálás mellett van szükség, a normál vegyes koszt magyar viszonylatban fedezi az egészséges ember cink-szükségletét (cc 10 mg/nap)... hacsak nem idült alkoholista az ember, azok körében tipikus a cinkhiány, részint az általában rossz táplálkozás, részint az alkohol-bontásának cinkszükséglete miatt...