"Ha tartósan (napokra, hetekre) csökken a fogyasztás, akkor pár erőművet le kell állítani. "
Pont ezt mondtam a diszpécser-mérnök barátomnak is.
Erre fel felvilágosított, hogy blokkot csak nagyon-nagyon indokolt esetben állítanak le - inkább szinte üresben járatják - mert az újraindítás egy nagyon költséges, hosszadalmas és viszonylag kockázatos procedúra - ezért ha nem feltételnül muszáj (pl. hiba esetén) - akkor nem teszik meg.
Az egy másik kérdés, hogy ha áll az erőmű, akkor mégis miből fizessék a fix-költségeit, embereket, stb.
Mese nincs: az áram pont olyan árucikk mint a bocisajt vagy a farmernadrág. Ha nem lehet eladni - akkor nagyon nagy szar van. .
"Kik tartoznak a globális elitbe? Mi a hatalom forrása? Mire használja az elit a hatalmát? Nőnek-e a vagyoni és jövedelmi különbségek a világban? Mit üzen nekünk az elit?"
Érdekes dolgokat feszeget az amerikai Bogár Laslie
"Szerzőnk - vezető amerikai újságíró, öt nagy sikerű könyv szerzője, a globális elit elismert szakértője - szerint a piacok és a pénz globalizációja kitermelt egy új globális elitet, amely kezében soha nem látott hatalom összpontosul."
Ez tudjuk, hogy a csodáltaos és liberális világban nem lehet igaz, itt minden hatalom a nép az istenadta nép kezében összpontosul.
"A neoliberális közgazdasági iskola a chilei modellt tartja a legnagyobb sikernek, és valóban Chile gazdagabb, mint a többi latin-amerikai ország, hála a kilencvenes évtizedben elért évi nyolcszázalékos növekedésnek. Közben viszont Chilében a jövedelmi különbségek a világ egyik legmagasabb szintjét érték el, a legjobban kereső 20 százalék a teljes jövedelem 67 százalékát kapja, míg a legkevesebbet keresők csak három százalékot. A társadalom 60 százaléka fel sem léphet a középosztályba, mert csak a jövedelem 30 százalékát kapja. A gazdaság egy maroknyi család kezében van, mindegyikük monopolhelyzetben van egy-egy vezető gazdasági ágazatban, és sem külföldi tőkét, sem chilei vállalkozást nem engednek be a területükre. A politika szintén 5-10 család kezében van, ezért sem a jövedelmi különbségek csökkentéséért, sem a hazai kis- és középvállalkozások érdekében nem történik semmi."
Ehez nekünk nem kell Chillébe menni, a csodálatos liberális világ ezt a gazdagodás kivételével elhozta ide is.
Empirikus konklúzió:
"a neoliberális modell egy zárt társadalmat hozott létre."
Dehogyiiiis kéremszépen ez a lehetőségek hazája....
fűteni nem kell, áram nem kell, áramexport meg távvezetékek hiányában lehetetlen, meg az erőmű is sokba kerül.
Dehogynem. Egy olajfurotorony, i..etve termelö kut környezeteben rengeteg energiara van szükseg. A földön kb. 170 milliard m3 gazt engednek a levegöbe (iletve meggyujtjak, oszt nagyjabol eleg). Annak kb. a felet az oroszok teszik.
(Ismerve az olaj/gazmezö tulajdonsagat, a termelö vallalatok szinvonalat, a "langokbol" mühöldak segitsegevel kivaloan meg lehet saccolni a termeles merteket. De pssszzzt ez insider-info :).
Nyugati vallalatok altalaban felfogjak (olyan butangaz fele gyün ki), vagy manapsag már mikrogazturbinas aramfejlesztöt müködtetnek rola.
NEm mellesleg: szerintem a levegőbe kerülő földgáz üvegházhatása komolyabb, mint ugyananyi (mól) CO2 -é. Ha már a tehenek fingja (metán) is számít
Az eregetés meg szép szokás egy frissen beindult technológiánál (vagy új beruházásnál) a kezdeti időkben.
Az 1910-es (?) években még a nyersolaj nagy benzintartalma okozott ilyen gondot. Talán az Indonézia környéki olaj 25% körüli benzintartalmát "oldották meg" -tengerbe öntéssel.
(Utána elterjedt a benzines motor, meg a mindenféle átalakítási technikák - valami anti-krakkolás lehet jelen esetben, vagy nem tudom volt-e valami. És még azután a benzin aránya lett kevés - drágább is volt, ill. jött a krakkbenzin.)
Nigériában még mindig a levegőbe eregetik a földgázt?
Kezembe került pár hónapja egy 2000 körüli National Geographic szám, amiben az ottani olajtermelésről írnak, s azt írják hogy az olajtársaság 2008-ra tervezi ezt a gyakorlatot megszüntetni.
Gondolom, gáztankerekkel. Hisz a gáz nemkívánt melléktermék, helyben nem tudják használni: fűteni nem kell, áram nem kell, áramexport meg távvezetékek hiányában lehetetlen, meg az erőmű is sokba kerül. Vegyiparról, műtrágya-gyárakról sem hallotam, lehet, hogy az is pénzbe-beruházásba kerül
Az áramot nem "kell" eladni. Ha tartósan (napokra, hetekre) csökken a fogyasztás, akkor pár erőművet le kell állítani. Nyilván azt, amelyik a legdrágábban termel (a változó költségeket tekintve, mint nyersanyag, szennyezés)
Ha minden erőmű olcsón termelne (vagyis csak állandó költségei lennének, ill. egyszeri-építési), vagyis: atom-víz-nap-szél lenne, akkor már gondolkodni kéne: (pl: szivattyús tározó, villanyfűtés, szénhidrogén szintetizálás); DE jelenleg - tudtommal - nem ez a helyzet. A szén maradhatna a földben (vagy az erőművi tározóban), a földgáz meg mehetne a tározóba - ha már a gázkutat nem egyszerű elzárni.
A szelloztetest kellett egy kicsit finomhangolni, de most mar teljesen jo minden szobaban friss levego van reggel is. A parom is meg en is nagy ablaknyitogatok voltunk de most nem erezzuk szukseget. A teraszajtot persze eleg sokszor nyitva van igy is. Nagy hidegben es nagy melegben igazan jo ez, kulonben lehet ablakokat nyitogatni ha valakinek nagyon kell. A teli paratartalomra en is kivancsi leszek.
Ha drága a telek és valamiért kell a sok m2, akkor emeletest fogsz építeni. (főleg, ha a társadalomnak van mellé energiája a gépészetre is - a 4 emeleteshez még nem kell gépészet, bár a vízellátás már határeset)
ha jön valamilyen összeomlás, akkor olcsóbb lesz a telek is. ehhez elég egy kiadós gazdasági válság is.
Innentől már csak egy lépés az, amikor az "okosmagyar" szerint: "könnyű a külföldinek fillérekért gyártani valamit - mert a saját szemével látta a Diszkóverin - hogy a kisfószer odament a géphez, megnyomott egyetlen gombot...és a gép elkezdte fosni a műanyag poharakat - egymillió darabot percenként."
Hát így könnyű - és csak egy gomb kérdése az egész - mert látta, hogy semmi mást nem csinált az ürge...csak azt a rohadt gombot nyomta meg.
Honnén a szarból lehet olyan gombot venni?
Na és annyira sokba kerülne, hogy legyen nekünk is olyan gombunk - és akkor nem kéne drágapénzért mástól venni a poharat? .
Kollegák! hogy jó dolog-e a klima vagy sem - arról lehet beszélgetni.
De az áramot azt EL KELL adni - és minden jel szerint nagyon lecsökkent rá a kereslet.
Nyáron a világítás töredékére csökken, az iparral az van, amit tudunk...ott a sok eladatlan áram - valakinek csak el kell pusztítsa azt is - különben galyra megy az iparág. .
Erre írta skunkape, hogy ha tíz szalmakalapot veszünk, annyit spórolunk, hogy megvehetjük a táskát is. Vagy a zsidó boltja csak azért nem veszteséges, mert szombatonként zárva tart.
"De az, hogy klíma "kell" a népnek, egy adottság (még ha nekem nem is tetszik), s a vill.energia-rendszert terheli Ezt meg kellene oldani."
Ezt megoldja a válság. Lemond majd róla mindenki. A kaját kéne megoldani, arról nem akar senki lemondani, bár a mennyiség és összetétel terén persze lesz mit változtatni.
"Nagy kérdés, hogy kell-e, szükségszerű-e a toronyház általában. (Tényleg kérdés! a belváros a koncentrált "szolgáltatásai" miatt szükségszerűen drága. Tehát ez a szerves fejlődés eredményének is tekinthető"
Nem éppen szerves fejlődés eredménye. Az igazán nagy városok csakis a fosszilis energiának köszönhetően jöttek létre és a toronyházak nem gazdaságosak, csak státusszimbólum-voltuk miatt terjedtek el. A belváros önmagában egy ősi találmány, sokezer év alatt fejlődött ki és fenntartható, de nem feltétlenül kell hozzá 5-6 emelet. A fenntartható városméret szerintem úgy a max.30 ezer fő körül lehet mifelénk, kivéve mondjuk egy két nagyrégió központot. A koncentrált belváros kjvánatos és megőrzendő, de szerintem max. 1-2 emeletes hagyományos polgárházakkal, amikhez kert is tartozik.
husvetkor koltoztunk be azota stabilan 22-23 kozott van. A talajakollektoros szellozteto kb 2 fokot hut a tobbi a hoszigetelesbol a tajolasbol, arnyekolasbol es nagy hotarolo tomegol jon.
egyetlen ablakon sincs redony (az ablakok hoszigetles igy is egy gyengebb teglafeleval vetekszik) viszont a deli ablakokon most mar egyaltalan nem sut be a nap. A keleti ablakok terasszal arnyekoltak.
Miota bekoltoztunk 2 darab vakumcsoves kollektor a csalad osszes melegvizet megtermelni az elektromos kisegito futest egyszer se kellett bekapcsolni.
Hat igen, amikor valami konkretumot kell hozni, akkor ennyire vagy kepes. Inkabb hozzal listat, hogy a nem konvencionalis olajbol (amibol van meg szerinted tobbezer milliard hordo tartalek), mikor es hol indulnak be projektek es ezek mennyit fognak termelni mondjuk 2015-ben.
Pontosan ugyanazt mondjuk: NEM lett hüvősebb a helységben, hanem a bőrfelszín fokozott párolgása miatt a hő-receptorok hidegebb felszínt érzékelnek - azt az illuziót keltve, mintha hűvösebb lenne.
De ez mind lószart ér - ha a belélegzett levegő hőmérséklete továbbra is 30 fok felett marad. .
Neked van a homokban a fejed. Tokugyanazokat ismetelgeted amit 2 eve.
Mivel az adatokkal nem tudsz vitaba szallni, szemelyesen tamadod a hirvoket (PL: MOST AZ ELOBB IS, ill. Campbell). Az optimista oldalon en 10x annyi be nem valt elorejelzest tudok hozni. Yergin olajar elorejelzesei, az IEA es az EIA (vagy barmelyik nagy szervezet) ar es kitermeles projekcioi - EZEK MEG KEVESBE JOTTEK BE. Meg lehet nezni oket, fenn vannak a neten.
Te meg hozod a tobbnyire forras nelkuli abraidat meg a bitumen es pala (NEM OLAJ) keszleteket.
Van 1m3 földgázban 34Mj energiatartalom, ez az az energia amit "tökéletes" égéssel ki lehet elméletileg nyerni a nyers gázból.
Ehez képest a gázt egy hőerőműben "begyújtják" és a térfogatváltozás hatására létrejövő expanzióval turbinát hajtanak (a gáz elméleti hőjének egy része az expanziónál (robbanás) elmegy, a nagyobb része a turbinalapátok körüli áramláskor vész el, a legnagyobb pedig attól, hogy a folyamatot fenn kell tartani: a kiáramló gáz mozgási és hőenergiája elvész), ami generátort hajt (a mechanikus veszteség az előbbiekhez mérve minimális). A generátor kapcsain mérhető áram "energiatartalma" 35%-a annak ami a földgázban eredetileg benne volt, azaz 12Mj-t csináltunk 34Mj-ból pikk-pakk. Ha ezt szállítod, akkor tovább csökken, és ha ezt fűtésre használod akkor ismét. A fűtőszál mellékhatása pl. hogy világít: ha egy 400W-os fűtőszál 4W lámpaként világít, akkor máris csak 396W fűtőszál 1% energia a fűtés helyett elvilágítódott, hogy csak a "megfogható" veszteségekről beszéljek. Azaz, ha villannyal fűtessz, akkor jellemzően az eredeti energihordozó 1/3-ának az energiája fog effektíven a lakásodba bejutni.
Ehez képest ha 1m3 gázt egy jó minőségű cirkóba tüzelsz el, akkor az eredeti 34Mj elméleti energiából akár 31Mj-t is be tudsz fogni fűtésre.
Ha villannyal tervezet fűteni, akkor kb. háromszor annyi energiahordozóra lesz szükséged, mintha közvetlenül a fűtendő helyen tüzelnéd el az energiahordozót.
