Keresés

Részletes keresés

ezerkilenszaznyolcvannegy Creative Commons License 2004.11.16 0 0 1619
 
Peak Oil minden bizonnyal 2010 előtt.  Még akkor is, ha a csúcson túli országok kitermelését konstansnak vesszük, és az összes tervbe vett megaprojektet optimálisan beszámoljuk - még akkor is.
 
http://www.odac-info.org/bulletin/documents/MegaProjRelease16-11-04.pdf 
 
Of the 68 confirmed projects that ODAC analysed, 56 are due to come on stream in the next three years. Seven are scheduled to start pumping oil in 2008, three in 2009 and just two in 2010. Since it takes, on average, six years from first discovery for a major project to start producing oil, any other new projects approved now would be unlikely to add further supplies until after 2010.

“It is disturbing to see such a dramatic fall-off of new project commitments after 2007, and not more than a handful of tentative projects into the next decade,” Mr Skrebowski said.

“This could very well be a signal that world oil production is rapidly approaching its peak, as a growing number of analysts now forecast, especially in view of the diminishing prospects for major new oil discoveries,” he said.

Industry consultants IHS Energy recently reported that 85 percent of all the oil ever discovered is now in production, and only half the total produced last year was replaced by new field discoveries. Annual consumption has now exceeded new discoveries every year since the early 1980s. Overall, worldwide oil discoveries have been declining steadily for the past 40 years.
ezerkilenszaznyolcvannegy Creative Commons License 2004.11.16 0 0 1618

"épp a csángókról beszéltek, ma pedig találkoztam egy irománnyal. Ott a magyar falvakban még ritkaság az aszfaltos út, lovaskocsival, gyalog járnak vásárba, esetenként 200 km-re. Milyen változást jelent nekik az olajhiány? "

 

a lovaskocsiknak gumiabroncsos kerekük van.  A földútat is karban kell tartani - munkagépekkel ez könnyebben megy.  Manapság a legelhagyatottabb romániai falvakba is be van vezetve a villany.  Lehet hiányolni az esti világítást, a TV-t és rádiót.  A falvakban van telefon is, jó lenne, ha működne.  Pl lehetne vele orvost hívni.  Aztán reménykedhetnek, hogy az orvosnak lesz mit tankolnia az autóba, de ha nem, az se baj, jöhet lovas szekérrel.  Ha van orvosság az orvosnál, az jó, de ha nincs, akkor sincs semmi baj, majd érvágást alkalmaz...

 

A környező városokból az éhező és fázó tömegek alighanem letarolják majd az erdőt, de ez a mi csángóinknak csak esztétikai kárt jelent... bár azért biztosan ők is hiányolják majd a tűzifát.

 

"Nem jönnek többet autóval a városból a hivatalnokok. Élik tovább a megszokott életüket, mint évszázadok óta.
Még az életszínvonaluk sem fog változni!
Persze, kicsit több kutyát kell tartaniuk, a városokból kiözönlő rablóhordák ellen."

 

a kutya nem véd a kalasnyikov ellen => az életszínvonaluk igen jelentős változásnak lesz kitéve.

Előzmény: erbe (1613)
ezerkilenszaznyolcvannegy Creative Commons License 2004.11.16 0 0 1617

"A fénykor egy pár ezer éves birodalom esetén elég nehezen meghatározható. A piramisok építése úgy Kr.e. 2500 környékén volt, Kleopátra pedig ha jól tudom Kr.e. 40 körül tevékenykedett, bár tény hogy az már tényleg nem a fénykor volt. Mindenesetre a 300 évnél picit tovább elvolt a birodalom."
 
Tanulni, tanulni, tanulni - mondotta volt Lenin-elvtárs.
 
Az Egyiptomi birodolom története valóban átölel mintegy háromezer évet, azonban nem voltak ám ők mindig a csúcson.  A jólét és a civilizáció fejlettsége folyamatosan hullámzott - méghozzá nagyjából 300..400 éves periódus volt a jólété - amint erre netizen kollega rámutatott - az átmeneti korokban pedig dúlt az anarchia.
 
Egyiptom történetének három legkiemelkedőbb periódusa:
 
Óbirodalom i. e. 2650-2150
Középbirodalom i. e. 2100-1750
Újbirodalom i.e.1550-1076
 
további részletek itt:
 

http://ktee.freeweb.hu/kronolo.htm

 


 

Előzmény: micu (1610)
netizen Creative Commons License 2004.11.16 0 0 1616
a replacement technika megletere nem mutatnak jelek. De ami a lenyeg: az emberiseg lelexama egyre csak no meg persze ezek igenye a 'jolet' irant. Veges rendszerben=Fold nem letezik olyan hogy korlatlanul rendelkezesre allo resource. Ezt kell megcsocsalni. A 100 ev mulva 'rendelkezesre allo' replacemenet technikaval majdmar 10 esetleg 12milliard embert kell kiszolgalnod. Tfh energiaban gyozod (ez egy nagyon optimista hipotezis) - de valami mas garantaltan el fog fogyni akkor az energia helyett.  Egyetlen 'humanus' megoldas lehetseges ami rentabilis - ez pedig az exodus, vagyis talalunk megoldast a vilagurben a gigantikus tavolsagok emberi ido szerinti lepteku athidalasara ez max 4-5eves utazas lehet es talalunk bolygokat ahova a felhalmozodo embertomegeket at lehet telepiteni. Ennek van egy alternativaja, ezzel foglalkozott mar a szpirodalom ugy a taigetosz/gattaca - meg ezek menten keresendo: in a nutshell nem szulethet meg akarki es bizonyos egeszsegkarosodasi szint utan hagyjuk az egyedet meghalni. Ez utobbi - eugenika/progenika/genocid dolgok tunnek sajnos jelen allapotunkban a legvaloszinubbnek.
Előzmény: micu (1615)
micu Creative Commons License 2004.11.16 0 0 1615
50-100 év alatt azért nagy valószínûséggel meglesz a végleges replecament technika. Én egyébként nem a civilizációban élõ emberek helyében tartanék annyira a jövõtõl mint inkább azokéban akik jelenleg az élelmiszer/gyógyszersegélyektõl függenek...
Előzmény: netizen (1614)
netizen Creative Commons License 2004.11.16 0 0 1614

[i]Nagyon sarkítva, vagy szűklátókörűen nézed a dolgokat[/i] maradjunk annyiban, hogy bombasztikusan fogalmazok. a lenyeg az, hogy a replacement technologiak adnak max 50-100 extra evet azon az aron hogy a kollapszus meg nagyobb lesz, megjobban feleljuk az utodaink elol az eroforrasokat.

 

Az persze igaz, hogy a peak oil die-off eseten annal nagyobbak a szemelyes tulelesi eselyeid, minnel kevesbe fuggsz a civilizacio vivmanyaitol.

Előzmény: erbe (1613)
erbe Creative Commons License 2004.11.16 0 0 1613
"Nezd Peak Oil utan is fennmarad valami a civilizacionkbol, nem tunik el nyomtalanul. De 6000000000 ember ki fog halni..."

Nagyon sarkítva, vagy szűklátókörűen nézed a dolgokat. Nem kell messze menni. A TV-ben a Frei Dossziéban épp a csángókról beszéltek, ma pedig találkoztam egy irománnyal. Ott a magyar falvakban még ritkaság az aszfaltos út, lovaskocsival, gyalog járnak vásárba, esetenként 200 km-re. Milyen változást jelent nekik az olajhiány?
Nem jönnek többet autóval a városból a hivatalnokok. Élik tovább a megszokott életüket, mint évszázadok óta.
Még az életszínvonaluk sem fog változni!
Persze, kicsit több kutyát kell tartaniuk, a városokból kiözönlő rablóhordák ellen.
Előzmény: netizen (1611)
micu Creative Commons License 2004.11.16 0 0 1612
Amennyire én tudom a könyvvitelt egy bizonyos olasz úriember találta ki valamikor a középkorban. A termelési infrastruktúra pedig épp a középkorban kezdett el fejlõdni (a iga a lovaknak, a rómaiak idején még a nyakukkal húzták a dolgokat ami radikálisan csökkentette a hatékonyságot, valamint a rabszolgatartás helyett a jobbágyrendszer). Más kérdés hogy minden rendszer elején vannak túlkapások a "politikai elit" részérõl (a korai kapitalizmus sem volt az a kimondott fogyasztói társadalom...).
Előzmény: netizen (1611)
netizen Creative Commons License 2004.11.16 0 0 1611

micu oke nem naptari nap utan pontosan 300 ev, de. Europa az 1600-as evekig a romai birodalom morzsain tenyeszett, ekozben 1200-ban egy bazinagy die-off volt. A Dozsa fele magyar parasztfelkeles nem 'munkasmozgalmi' happening volt, mint ahogy itthon a kisse marxista tortenelemoktatas tanitotta meg nekem a '80-asaokban, hanem sokkalta inkabb arrol szolt, hogy akkorra omlott ossze teljesen a romaiak altal felepitett kereskedelmi es termelesi infrastruktura mikozben gyutt egy nagyobb hideg es nagyon nem volt kaja.

 

Ujabb felviragzast az arabok/torokok - az iszlam megjelnese hozott europanak. Az arabok hoztak a szamvitelt, a konyvvitelt a kereskedelem es gazdasag technologiait. Az eszakrol betoro vikingek okan kezdodott meg a hajozas fejlesztese, stb. Utana jon Kolumbusz, az angol/francia felvilagosodas ill. nalunk itt kozepen Matyas. s.i.t.

 

De ne feledd a europa lakossaga a XIII. szazadban a toredekere 1/6-ara egyesek szerint 1/8-ara csokkent.

 

 

Nezd Peak Oil utan is fennmarad valami a civilizacionkbol, nem tunik el nyomtalanul. De 6000000000 ember ki fog halni...

Előzmény: micu (1610)
micu Creative Commons License 2004.11.16 0 0 1610
A fénykor egy pár ezer éves birodalom esetén elég nehezen meghatározható. A piramisok építése úgy Kr.e. 2500 környékén volt, Kleopátra pedig ha jól tudom Kr.e. 40 körül tevékenykedett, bár tény hogy az már tényleg nem a fénykor volt. Mindenesetre a 300 évnél picit tovább elvolt a birodalom. De szvsz a kínaiaknak is elég rég megvannak bár persze politikai változások voltak (vannak), ugyanez igaz a japánokra is. Mi is itt vagyunk vagy ezer éve, voltak fényesebb idõszakaink és kevésbé fényesek, de nem lehet mondani hogy emelkedõ vagy süllyedõ tendencia érvényesült (pedig itt aztán tényleg elég viharos volt a történelem). Mint ahogy az egész európai kultúrára sem.

Maslow bacsi ota tudjuk, hogy az egesz lenyegeben egy es ugyanaz. eletszinvonal = magasabb szinten 'eszel'.
Az életszínvonalat én nem így értem, inkább kényelmet értek alatta. Most nekem legalábbis nagyon jó a helyzetem, ülök a kis kényelmes irodámban és programokat írok, sõt még fórumok látogatására is jut idõm. A nagyapámnak viszont még igencsak meg kellett fognia a munka végét pedig elég jómódúnak számított a faluban.
Előzmény: netizen (1608)
Mezőbándi Creative Commons License 2004.11.16 0 0 1609
>>Az hogy az USA mit csinál és te vagy én ebbõl mit látunk az esetleg lehet hogy nagy kettõ.<<

Vagy nem kettő.

Vagy tényleg kutatnak és nem találnak fel semmi használhatót.

Vagy feltalálnak, de abból _nekünk_ semmi hasznunk.

Ha választanom kell, hogy melyik az igazán sci-fi szcenárió, akkor én nem az olaj utáni összeomlást látom annak, hanem a "reménykedjünk vaktában az amcsi kutatásokban"- címűt.
Előzmény: micu (1607)
netizen Creative Commons License 2004.11.16 0 0 1608

micu, a kb 10 emberolto a 'fenykorra' vonatkozik.

[i]És ma már jóval nagyobb tudás áll rendelkezésünkre mint az egyiptomiaknak.[/i] bizonyos teruleteken igen, mas teruleteken meg nem. Egyiptomban es babilonban keszultek olyan metallurgiai megoldasok, amiket jelen tudasunkkal nem vagyunk kepesek reprodukalni.

 

[i]És végül is nem a lét vagy nemlét a kérdés, azaz nem az éhenhalás a fenyegetõ veszély hanem az életszínvonal esetleges esése.[/i] Maslow bacsi ota tudjuk, hogy az egesz lenyegeben egy es ugyanaz. eletszinvonal = magasabb szinten 'eszel'.

Előzmény: micu (1607)
micu Creative Commons License 2004.11.16 0 0 1607
Hogy mennyire 'keressuk' arra nezvest olvad ezerkilencszaznyolcvannegy postjait, usa vs kyoto ugyeknek nezz utana. Az emberi civilizaciok ezeleddig mindig felfutasokrol es die-off-okrol szoltak. Egyiptom, Delamaerikai civilzaciok, Gorogok, Roma, Europa 1200 korul. s.i.t. Mindig is kb 8-10 emberoltonyi viragzas (kb 300 ev) utana massziv kollapszus

Az hogy az USA mit csinál és te vagy én ebbõl mit látunk az esetleg lehet hogy nagy kettõ. Felfutás vs kihalás: azért ez a 300 év nem ennyire pontos. Volt hogy egy civlizációt 100 évet sem ért meg és Pl. az európai már úgy 1000 éve aránylag jól elvan, legalábbis ha a háborúktól eltekintünk. Az egyiptomi is picit tovább húzta mint 300 év ha jól emléxem a történelmi tanulmányaimra... És ma már jóval nagyobb tudás áll rendelkezésünkre mint az egyiptomiaknak. És végül is nem a lét vagy nemlét a kérdés, azaz nem az éhenhalás a fenyegetõ veszély hanem az életszínvonal esetleges esése.
Előzmény: netizen (1606)
netizen Creative Commons License 2004.11.16 0 0 1606
part 1 - egyfolytaban reframinget alakalmazol. most eppen az ereomu dizelgeneratoraiba kapaszkodsz - mikozben mar regen nem errol van szo, raadasul egy subsidary ugy volt arra nezvest, hogy _ma_ meg az atomeromuvekben is megjelennek erosoen az olajalapu technologiak.

Nem vitatom, hogy vissza kell venni a mai tempóból, sőt ki is emeltem témákat, ami a létfenntartáshoz, normál életvitelhez, még mérsékelt szórakozást is beleértve, feleslegesek. Emellett már keressük (közös erővel) a váltás lehetőségeit. Az emberiség kb. egymillió éves létezése, ebben a "fejlettebb civilizáció" 6-7000 évében az olajkorszak csupán egy 200 éves megbicsaklás. nohat ;) Hogy mennyire 'keressuk' arra nezvest olvad ezerkilencszaznyolcvannegy postjait, usa vs kyoto ugyeknek nezz utana. Az emberi civilizaciok ezeleddig mindig felfutasokrol es die-off-okrol szoltak. Egyiptom, Delamaerikai civilzaciok, Gorogok, Roma, Europa 1200 korul. s.i.t. Mindig is kb 8-10 emberoltonyi viragzas (kb 300 ev) utana massziv kollapszus. De mondjuk ki a lenyeget: Ha fenn akarjuk tartani, ohpardon meg akarjuk menteni a civilizacionkat, akkor sayna fell kell adnunk annak gazdasagi novekededesen alapulasat, a fogyasztoi tarsadalom pazarlo - eldobhato termekfilozofiajat, s.i.t.

MO mezőgazdasági úton fedezni tudná majdnem teljes energiaszükségletét, aminek nagy része eddig is megterem évente, csak pocsékba megy. Takarékos szállítás és technológiák bevezetésével az atomerőmű és az egyéb alternatív energiaforrásokkal együtt majd még exportra is telik. erre forrast legyszives. En egy 2001-es gazdminiszteri lieratot lattam ezugyben, egy hatastanulmanyt. az 14-16%-rol szolt. Oke rendben van, ha hozol forrast 100%-os coverage-re a magyar mezogazdasagi viszonyok mellett, akkor elhiszem.

Ha nem hiszed el, majd a külföldi kézben lévő energiaipari és mezőgazdasági cégek bebizonyítják (!!!). Na ezigy baromira jo lesz am. Szal magyarorszagon nem termelunk kajat a jovoben, berbeadjuk a foldjeinket kulfoldi cegeknek akik szepen kiexportaljak az orszagbol a megtermelt energiat. Amit kapsz erte, az govermental fiat paper money. Aki ebbe bele megy es meg ujjong is erte, nos az megis erdemli, hogy prompt ehenpusztuljon. (ne vedd legyszives szemelyeskedesnek, mert nem annak szantam).
Előzmény: erbe (1605)
erbe Creative Commons License 2004.11.16 0 0 1605
Valamit félreérthettél.
Előbb még arról volt szó, hogy erőművek backupját biztosító dízelgenerátorokat gázhajtással, azon belül biogázzal is ki lehet váltani.
A parkolóházakba (pincékbe) azért nem szabad gázas autóval behajtani, mert a PB (LPG) autógáz nehezebb a levegőnél. A hidrogén és metán könnyebb.

"Amit nem vagy hajlando atgondloni: olaj nelkul jelen technologiai szintunk mellett es ehhez hozzacsaphatod az elkovetkezo 20-30 ev vivmanyait mai energiafelvetelunk toredekehez leszunk kepesek csak hozzaferni. Igy a mozgathato aru/elelem/ipari termek mennyisege is a toredekere esik. Ott ahol nem termelheto meg helyben az elelem es az energia, ott jelentos elneptelenedes lesz de legalabbis nagy szegenyseg. Es most gondolj csak azzonnal osszeomlo iparagakra: idegenforgalom, szorakoztatoipar"

Ha esetleg visszaolvasgatnál! Nem vitatom, hogy vissza kell venni a mai tempóból, sőt ki is emeltem témákat, ami a létfenntartáshoz, normál életvitelhez, még mérsékelt szórakozást is beleértve, feleslegesek. Emellett már keressük (közös erővel) a váltás lehetőségeit. Az emberiség kb. egymillió éves létezése, ebben a "fejlettebb civilizáció" 6-7000 évében az olajkorszak csupán egy 200 éves megbicsaklás.
Kaptunk egy bónuszt, amit érdemtelenül elpazaroltunk! Az élet ettől még nem állhat meg. Sajnos, mert az ember annyira intelligens, nem szívesen hal ki, ezért az átállás további állat és növényfajok tömeges kipusztulását fogja hozni, természetesen elsősorban az ehetőkét.

"Tovabba - ha a teljes magyar mezogazdasagi muvelheto terultetet atallitanad energianoveny termelesre is - abbol becslesek szerin az orszag energiaszuksegleteinek kb 14-16%-at tudnad fedezni."
MO mezőgazdasági úton fedezni tudná majdnem teljes energiaszükségletét, aminek nagy része eddig is megterem évente, csak pocsékba megy. Takarékos szállítás és technológiák bevezetésével az atomerőmű és az egyéb alternatív energiaforrásokkal együtt majd még exportra is telik.
Ha nem hiszed el, majd a külföldi kézben lévő energiaipari és mezőgazdasági cégek bebizonyítják (!!!).
Előzmény: netizen (1599)
micu Creative Commons License 2004.11.15 0 0 1604
Femmegmunkalas es kerek tobbezer eve ismertek - gepjarmu megis csak a 20. szazadban jelent meg mig a vasut is erdemben a 19. sz-ban.
Azért a bronz nyílhegy és egy robboanómotor nagy kettõ... Ráadásul ezeket fel is kellett találni.

Az akkumulatoros rendszerek hatotavolsaga toredeke az otto/diesel meghajtasnak. Arrol nemis beszelve, hogy a lemerult akkumulator toltesi ideje 12+ ora.
A hatótávolság kétségtelenül kisebb. De napenergiával kombinálva olyan 40Km/óra szvsz minden további nélkül összejön olyan 40-60 Km-es hatótávolsággal. Persze légkondi, fũtés, világítás meg ilyesmi nélkül. Hosszabb távra meg ott a vonat. És persze ez a jelenlegi technológia, ma finoman szólva a kutatások nem elsõsorban arra koncentrálnak hogy hogyan lehetne jobb akkumlátorokat/napelemeket gyártani.

Urutazas, raketa: 3000 eves technlogia - ezek utan fel lehet tenni a kerdest: mert csak 1969-ben jutott ember a holdra, mikor az elmeleti hatteret newton az 1600-as evekben mar lefektette.
Azért az ûrutazás is több egy picit mint newtoni fizika + 3000 éves kínai tüzijáték. Olyan rakettát gyártani ami elhagyja a légkört picit nehezebb mint ami felmegy 50 méterre. Hitler elvtárs elõtt nem is nagyon foglalkoztak ilyesmivel legalábbis tudtommal. Ehhez képest a 69-es holdraszállás nagyon jó idõ...

szelenergiaval kozlekedes: tobb evezreden at csinaltuk. Egy europa USA relacioban az ut heteket vesz igenybe, diesel meghajtasu hajoval 8 nap, repulovel < 1nap.
Viszont az áruk nagy részének szállítására tökéletes. Sõt az sem elképzelhetetlen hogy az Onedin kapitányénál gyorsabb vitorlásokat is össze lehetne hozni a mai technológiával (jobb hajótest, stb).

Napkollektor: ejszaka, viharos idoben nem autozhatsz, raadasul be kell erned a mexokott teljesitmeny 1/10-evel.
De akkumlátorral kiegészítve azért jobb alternatíva mint a ló a maga 20-30 Km-es hatótávolságával.

Atommeghajtas: ha biztonsagosan kivitelezheto is, az kozlekedesi eszkozok ara a jelenleginek kb az 50-100x-osa lesz.
Nem feltétlenül. De azt én is kissé kétlem hogy túl sok atommeghajtású Suzuki fog közlekedni, de ennek okát inkább a sugárzással kapcsolatos problémákban látom.

s ehhez hozzacsaphatod az elkovetkezo 20-30 ev vivmanyait mai energiafelvetelunk toredekehez leszunk kepesek csak hozzaferni
Az hogy mi lesz 30 év múlva nagyban függ attól is hogy mire fordítjuk a kutatási potenciált. Lehet tervezni lopakodó vadászrepülõt, ruhába épített PC-t, stb. de lehet értelmesebb célokkal is foglalkozni. Persze amíg van olcsó olaj addig senki nem teszi ezt. A fõ gond szvsz hogy jelenleg senki nem tudja biztosan hogy mennyi olaj van, így egyik politikus sem tud (és mer) kiállni hogy emberek, lassan valamit lépni kellene...




Előzmény: netizen (1600)
micu Creative Commons License 2004.11.15 0 0 1603
Amennyire én tudom a növények döntõ többsége egyáltalán nem tudja megkötni a nitrogént, kivéve egy-két fajt mint Pl. a lucerna de õk is csak a gyökereikben tárolt baktériumok segítségével. Másrészt a növényeknek úgy alapvetõen nem az a céljuk hogy biomasszát termeljenek: az õ céljuk pusztán a genetikai információik továbbadása. Ha ez sok biomassza termelésével jön össze akkor ok. Ha kevéssel az is ok, nekik alapjában véve mindegy.
Előzmény: Első Polgár (1596)
ezerkilenszaznyolcvannegy Creative Commons License 2004.11.15 0 0 1602

 

Az olajszállító tankhajók majd mindegyike 100%-ig be van táblázva. 

 

http://www.chron.com/cs/CDA/ssistory.mpl/business/2899346

 

 

ezerkilenszaznyolcvannegy Creative Commons License 2004.11.15 0 0 1601

 

A felolvadt Alaszkai tundra is hozzájárul a CO2 koncentráció növeléséhez:

 

http://north.cbc.ca/regionalnews/caches/global-warming-tundra-11122004.html

 

 

Megnyitják az Alaszkai nemzeti parkot az olajfurótornyok előtt:

 

http://www.planetark.com/dailynewsstory.cfm/newsid/28146/story.htm

 

 

 

netizen Creative Commons License 2004.11.15 0 0 1600

[i]Az EU-ba belépve élelmiszertermelésünk csökkentését várják tőlünk, felkínálva, hogy a termelésből kivont területért is fizetnek, ahol energia- és haszonnövényt továbbra is lehet termelni.[/i] = sorvadjon el a minosegi mezogazdasagi szektorunk, valjon magyarorsza elemiszerben is elelmiszer importorre. Arra perse nem kapsz garanciat, hogy az ezaltal megtermelet biodizel/biogaz atvetelre is kerul. Tovabba - ha a teljes magyar mezogazdasagi muvelheto terultetet atallitanad energianoveny termelesre is - abbol becslesek szerin az orszag energiaszuksegleteinek kb 14-16%-at tudnad fedezni.

 

Pre oil age technologiak:

 

Femmegmunkalas es kerek tobbezer eve ismertek - gepjarmu megis csak a 20. szazadban jelent meg mig a vasut is erdemben a 19. sz-ban. Ok: nagy tavolsag megtetelehez a jarmunek tarolnia, magaval kell vinni az energia forrasat. Jelenleg ez szenhidorgen formajaban lehetseges. Az akkumulatoros rendszerek hatotavolsaga toredeke az otto/diesel meghajtasnak. Arrol nemis beszelve, hogy a lemerult akkumulator toltesi ideje 12+ ora.

 

legmotrok, land-kerek: kicsi tavolsag, alacsony hatekonysag, gyenge nyomatek, nagy (mechanikai) vesztesegek. 

 

Urutazas, raketa: 3000 eves technlogia - ezek utan fel lehet tenni a kerdest: mert csak 1969-ben jutott ember a holdra, mikor az elmeleti hatteret newton az 1600-as evekben mar lefektette.

 

szelenergiaval kozlekedes: tobb evezreden at csinaltuk. Egy europa USA relacioban az ut heteket vesz igenybe, diesel meghajtasu hajoval 8 nap, repulovel < 1nap.

 

Oil age alternativak:

Napkollektor: ejszaka, viharos idoben nem autozhatsz, raadasul be kell erned a mexokott teljesitmeny 1/10-evel.

 

Atommeghajtas: ha biztonsagosan kivitelezheto is, az kozlekedesi eszkozok ara a jelenleginek kb az 50-100x-osa lesz.

 

hidrogen/uzemanyagcella: a tarolotartaly platinat igenyel. A becsult platinakeszleteink mellett, kb 700000000 ilyen jarmu keszitheto.

 

 

Amit nem vagy hajlando atgondloni: olaj nelkul jelen technologiai szintunk mellett es ehhez hozzacsaphatod az elkovetkezo 20-30 ev vivmanyait mai energiafelvetelunk toredekehez leszunk kepesek csak hozzaferni. Igy a mozgathato aru/elelem/ipari termek mennyisege is a toredekere esik. Ott ahol nem termelheto meg helyben az elelem es az energia, ott jelentos elneptelenedes lesz de legalabbis nagy szegenyseg. Es most gondolj csak azzonnal osszeomlo iparagakra: idegenforgalom, szorakoztatoipar

 

 

PS: Nem szeretem az olyan stilusu vitat, hogy 'mennye vissza az iskolapadba wazze, mert mar ott is tanitjak, hogy Gorgey arulo volt'. Van ugy hogy esetleg maskent latom, es vitatok dolgokat. Ez a vita celja, nem pedig az, hogy lehulyezzuk azt, aki mas velemenyen van.

Előzmény: erbe (1598)
netizen Creative Commons License 2004.11.15 0 0 1599

oh yeah. vannak pilot projectek. Hozhatnam peldanak pl a toyota prius nevu gepkocsit. szepis aranyosis, rohadt draga is, csak az a baj, hogy azok a fogyasztasi parameterek amiket a prius produkal elerhetoek 'benzines' megoldasokkal. Biogas - igeretes nyuszi a kalapbol - csak nezz utana mi tortenik akkor ha a magyer gepkocsipark mondjuk 40%-at at kene allitani erre. Nota bene ha bemegy egy parkolohazba pesten, ki van irva: 'no gas powered wechiles'. Namost a fovaros azt szeretne elerni, hogy a gepjarmuvek nagy resze a kozeljovoben parkolohazakban parkoljon...

 

Mi a lenyeg: Akar biogaz akar szeleromu, szemleleteben mas termelesi/elosztasi/strukturakat igenyel. Jelen globalis modszereink erre kevesbe alkalmas. Ezek a technlogiak jelenleg abban a globalis nagyuzemi termelesi/szallitasi metodusban nem mukodnek. mikozben lokalis, regionalis megoldaskent esetleg bevalhatnak.

Előzmény: erbe (1597)
erbe Creative Commons License 2004.11.15 0 0 1598
Nagyon nem ismered az "Olajkorszak" előtti technológiákat. Minden felvetésedet nem is próbálom megválaszolni, mások már sokra írtak, inkább tanulj még egy kicsit.
Csupán egy példa: Az EU-ba belépve élelmiszertermelésünk csökkentését várják tőlünk, felkínálva, hogy a termelésből kivont területért is fizetnek, ahol energia- és haszonnövényt továbbra is lehet termelni.
Előzmény: netizen (1575)
erbe Creative Commons License 2004.11.15 0 0 1597
"Csak az a baj, hogy sehol a vilagon meg model szinten sincsenek tesztelve ezak az alternativak."
Keress rá angol v. német oldalakon "biogas" címszóra. Vagy olvasd végig az alternatív energia topicot. Csak mi vagyunk ennyire lemaradva!
De van már üzemelő rendszer MO-on is: Nyíregyháza, Komló...
Előzmény: netizen (1559)
Első Polgár Creative Commons License 2004.11.15 0 0 1596
A fu vizkorlatos noveny. Ha ott termeszted, ahol eredetelig a funel dusabb novenyzet nott, akkor kimeled a talajt. A lucerna egy kicsit magasabb biomasszat hoz, a talaj termokepessegenek megorzesevel. De ketlem, hogy akar a lucerna, akar a fu biomasszaja elerne egy mezogazdasagi haszonnovennyet. A kukorica termesatlaga 40%-kal csokken nitrogentartalmu mutragya nelkul (persze talajtol fuggoen, de ez az atlag amerikai tanulmanyok szerint ). Utananeztem 1 NH3 vagy NO3 molekula megkotese a legkorbol kb 10 ATP energiat igenyel, ez harmada annak, ami egy glukozmolekula teljes oxidaciojabol kinyerheto. Az output oldalrol nem talaltam adatot, de feltetelezem, hogy a befektetett N csokkeno hatasfokkal noveli a termesatlagot, azaz van egy pont, ahonnan a novenynek mar nem eri meg tovabb novelni a N koncentraciot glukoz bealdozasaval, mivel a nyert biomassza novekedes kevesebb energiat hoz neki, mint a bealdozott glukoz. Valoszinuleg a novenyek eddig a pontig vonnak ki nitrogent a legkorbol, de mi emberek tulmegyunk ezen a ponton, ugyanis nekunk a nitrogenmegkotes joval olcsobb ( a kololaj es a foldgaz olcsobb, mint a cukor). Persze ez csak egy teoria, kene keresnem ala komolyabb tenyeket. Erdekes meg az a becsles, amely szerint az iparilag megkotott nitrogen kb evi 50 millio tonna vilagszerte, mig a termofoldeken bakterialisan megkotott nitrogen 90 millio tonna. Ennyire "butak" lennenek a novenyek, hogy ne birnak felszabalyozni a nitrogentermelest 60%-kal, ha energetikailag megerne?
Előzmény: micu (1594)
1x1 Creative Commons License 2004.11.15 0 0 1595

 

Az ábra torka elég véres, de ettől függetlenül sem mond semmit a külföldi beszerezhetőségről. Csak arról, hogy ha van gáz, az hogyan jut el a fogyasztóról.

Előzmény: kpl (1571)
micu Creative Commons License 2004.11.15 0 0 1594
Vagy azért nem mert a szabad természetben erre a legtöbb talajon nincs szükség. De a lucerna meg tudja tenni (annyira egyébként szvsz nem is lehet ez rossz bolt neki mivel mint takarmány növényt az ember is termeli, na már most ha annyira rossz lenne a dolog energiamérlege a dolognak akkor nyilván nem lenne értelme lucernát termeszteni mivel annyira kevés biomassza termelõdik hogy ugyanazon a területen célszerûbb lenne mondjuk füvet termelni és azt adni az állatoknak. Ez azonban messze nincs így.
Előzmény: Első Polgár (1593)
Első Polgár Creative Commons License 2004.11.15 0 0 1593
En ugy tudom, hogy nitrogen megkotesre csak bakteriumok kepesek, amelyek pl a lucerna eseteben szimbiozisban elnek a novennyel, azaz a lucerna glukozt juttat nekik, es cserebe szerves nitrogent kap. A problema valoszinuleg az, hogy a nitrogenmegkotes igen energiaigenyes es lassu folyamat, tehat, ha a novennyel akarod vegeztetni, akkor megint energiat kell elvonnod a szamodra hasznos anyag termelesetol, tehat a vegsosoron nem nyersz semmit. Csak osszehasonlitaskepp: a CO2, amely kivonasat minden noveny vegzi a legkorbol annyira energiaigenyes de leginkabb marha lassu folyamat, hogy a karbon megkoteset vegzo riboluz-difoszfat-karboxilaz enzimet a foldon legnagyobb tomegben elofordulo feherjenek gondoljak. Na most az N2 a Co2nel joval inertebb gaz, nem tudom, mennyivel nagyobb aktivacios energia kell a feltoresehez(=mennyivel lassabb folyamat), de ha feltesszuk azt, hogy 10x annyi, mint a CO2 feltoresehez, akkor ez azt jelenti, hogy a novenynek 10x annyi nitrogenkoto komplexet kell legyartania, mint CO2 megkoto komplexet, ha ugyanannyi nitrogent akar megkotni, mint CO2-t. Sajnos nem tudom a pontos aranyokat, de valoszinuleg jol felfogott energetikai oka van annak, hogy a novenyek nem vonjak ki a Nitrogent a legkorbol kozvetlenul, valszeg az egysegnyi uj biomassza termeleshez szukseges uj N megkotes nagyobb energiat kovetel, mint az egysegnyi uj biomassza altal termelt energia, tehat ezert nem csinaljak.
Előzmény: micu (1592)
micu Creative Commons License 2004.11.14 0 0 1592
Pont az a poén hogy egyes növények, Pl. ha jól emléxem a lucerna képes ezt a nitrogént elõállítani magának. Azaz nem kell trágyázni. Ha ezt más növényeknek is megtanítják géntechnológiával akkor egy rakás mûtrágyát (plusz a kiszórásukat) meg lehet spórolni.
Előzmény: Első Polgár (1591)
Első Polgár Creative Commons License 2004.11.14 0 0 1591
a nitrogent ammoniumnitrat mutragya formajaban viszik be talajba. a szukseges alapanyagot, ammoniat, jelenleg foldgazbol es a levego nitrogenjebol gyartjak. tehat ha szukos lesz a foldgaz, szukos lesz a nitrogentartalmu mutragya is. ezen kivul szukseg lesz biodieselre es ipari nyersanyagnovenyekre. tehat esni fognak a termeshozamok, de mindamellett noni fog a biomasszara a kereslet, ezert a biomassza mennyiseg fenntartasahoz uj teruleteket kell bevonni a termelesbe. uj teruletek marpedig nincsennek europaban kinaban es indiaban es eszak amerikaban. Afrikaban, Del amerikaban es del kelet azsiaban oserdo irtassal meg rengeteg teruletet lehet felszabaditani, csak eloszor ujra gyarmatositani kell ezeket a teruleteket. egyetlen enyhito korulmeny lehet, hogy az uveghazgazok miatt melegebb es nedvesebb lesz az eghajlat, igy uj termoleteruletek nyilnak eszakon es a sivatagi ovezetekben. hm tehat en azt gondolom, erdemes fegyvergyarto cegek reszvenyeibe es termofoldbe fektetni a penzt. persze csak hosszu tavra, ugy 30 evre elore gondolkodva.
Előzmény: micu (1589)
micu Creative Commons License 2004.11.14 0 0 1590
így már kezdem érteni. Tehát nem arról van szó, hogy az éhezők megeszik az atombombát, vagy felhasználják az atombomba energiáját az élelmiszertermelésben, hanem a bombát rádobjuk az éhezőkre, és ezáltal a probléma megoldva.
Ez valószínûleg be fog következni, vagy ha ez nem akkor valami hasonló. De ha Afrikában, Indiában nagyon sz*r lesz a helyzet akkor igen méretes bevándorlási hullámmal lehetne számolni, ráadásul rosszabb körülmények között még jobban szaporodnak a nyamm-nyammok. Ezt pedig valahogy meg kell akadályozni.
Előzmény: ezerkilenszaznyolcvannegy (1588)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!