...én sem csak üdítőket írtam, aperitifeket meg tudnak venni, amennyit akarnak, jah és vannak utasok akik ezekat a lehetőségeket kihasználva szinte szaladnak "hátra" h megigyanak egy üveg bort fejenként...
Jaa, már értem mi ez a kocsmaduma... :-) Figyi, ez minden nagygépen longhornon így van, ergo, a styuvik kitesznek mindenféle üditőta konyhába, előre középre és hátra is, és ha megszomjaztál, kimész oda és töltesz magadnak, esetleg tesznek ki még szenvicsket meg néha sört vagy bort. Amúgy AF-nek messzemenőleg a legjobbak a kajás szolgáltatásai. (hosszútávú járatokon)
Én nem tudok semifél álló kocsmáról a gépeken. Ez Air France volt, ezen nincs semmiféle kocsma. Sőt , én még ilyenről nem is hallottam. Bennszülöttek igazából meg nincsenek, az odavalósiak meg ilyen tiszta nyugatias polgárok mind... ..Én meg azt nem értem, h miért nem rendelte a képekhez hozzá a szöveget?!:( Mindegy, a két utolsó beszúrt kép Márk paradise kempingje. a többi az érkezés , tahiti, és Moorea, boráról még nem szúrtam be képet.
Nos, egy pár napos izgalmas kaland és egy járat törlés után, elindultunk Los Anglesből Tahiti felé. 8 óra repülés után reggel 7 körül érkeztünk meg Papeetébe.
Létezik még az álló kocsma a gépen a bennszülöttel részére ?
Nos, egy pár napos izgalmas kaland és egy járat törlés után, elindultunk Los Anglesből Tahiti felé. 8 óra repülés után reggel 7 körül érkeztünk meg Papeetébe.
Még létezik az álló kocsma a gépen a bennszülöttek részére ?
Sziasztok! Nem is tudom, hol kezdjem. Annyira sok élménnyel lettem gazdagabb, hogy nehéz lesz a lényeget kiszednem majd belőle. Az út során értek meglepetések, kalandok, és sokszor kellett megváltoztatnom az útvonalamat. De ki merem mondani, h fantasztikus utazásban és kalandban volt részem. Az idő csodálatos volt. Minden fillért megért! Nos, egy pár napos izgalmas kaland és egy járat törlés után, elindultunk Los Anglesből Tahiti felé. 8 óra repülés után reggel 7 körül érkeztünk meg Papeetébe. Nem is tudtam volna kellemesebb időt elképzelni az érkezésre; 25 fok, szó szerint szikrázó napsütés. :P Kifelé haladva kellemes élőzene fogadott minket.. Gyorsan átöltöztem, (mint mindenki más) papucs, naci, trikó, nem is kellett az út végéig több ruha. Besózva siettem kifelé a terminálból, és… a látvány lenyűgöző volt. Azok a hatalmas hegyek és növényzet, szikrázó nap. WoW! Magáért beszéltek. Igen, ez Tahiti. Már akkor tudtam, h megérte eljönni ide. Persze, engem nem várt semmilyen szálloda lánc vagy transzfer taxi, nekem kellett megoldanom mindent. Ez tette a túrámat kalandossá. LeTruckkal bementem a városba. Aranyos helyi busz ez, apa vezet, anya meg a csemetéjével szedi a pénzt, persze leszállás után és igen drága sajna (300). Rövid Papeetei körülnézés után igyekeztem eljutni a kikötőbe, ahonnan Mo’oreárra szándékoztam tovább utazni. Érdekesség, h F.Polinéziában kissé lassú az élet. Sok mindenre órákig kell várni. De addig az ember körül tud nézni és tud a helyiekkel beszélgetni. Én is ezt tettem míg a Moorea Expresszre vártam a dokkban. Két 20 év körüli sráccal, akik szintén várták a hajót, szóba elegyedtem. Több hasznos infót megtudtam tőlük. Pl. azt, h hajóval (cargo) nem nagyon fogok eljutni sehova. Mert az egyik kettétört, kettőt nagyjavítanak, egy pedig teltházas (ezt később egy német pártól tudtam meg). A klíma kellemes volt, közben megkínáltak jéghideg sörrel, volt náluk egy rekesz. :-)) Később a hajóval sikerült átjutnunk, kb. 40 perc volt a menetidő. Csodálatos látványt nyújtott Moorea. Egyszerűen leírhatatlan látvány. Azok a sziklák, hegyek, kristálytiszta lagúna. Elmondhatatlanul szép. Megérkezéskor a kikötőben szusszantam egyet, vettem a helyiektől egy rakás finom banánt. Apropó, az itt termesztett banánok sokkal finomabbak, mint itthon, és ez talán minden gyümölcsre igaz. :-) A helyi busz elvitt 300 pénzért Haapitibe a sziget keleti részébe, itt Mark’s Place pardiseban laktam, nem is akármilyen helyen! Hatalmas kemping volt, családias, szép. Lehetett sátrazni, dormitorizni, bungalózni, mindent. Én sátraztam, 1050-ért naponta szinte ingyen volt. :-) Márk egy izig-vérig amerikai manus, de itt alapított családot és kempinget. Este mindig családi, baráti hangulat volt. Mindenki dumált mindenkivel, megosztottuk terveinket, élményeinket egymással. Söröztünk kifulladásig. Reggel a brazilok invitálására fél 7-kor kimentem hullámszörfözni. Márktól béreltünk kajakokat, majd csónakokkal együtt kiballgatunk a partig. Tudni illik, h Márnak bár baromi szép kempingje van, de 200 méterre van a parttól és ott elég vad minden, ergo még fehér homok sincs, de nagyon szép így is. Arra tökéletes volt, h kijárjunk oda kajakozni nap, mint nap. Na szóval kieveztünk kb. 1 km-t a reefhez, ott leparkoltuk a csónakokat, majd a srácok kimentek lovagolni az érkező hullámokra, én meg addig sznoriztam. Itt ért egy kisebb fajta baleset. A biztonságosnak talált reefnél jött egy hatalmas hullám, ami felborította az összes kikötött kajakot. Én meg éppen álltam a vízben, közben a packomat erősítettem a csónakhoz (hehe épp időben). Úgyhogy pechemre arrébb vágott engem 2 méterre és a lábujjam beakadt két szikla közé.:-))) később sokáig azt hittem ,h eltört. Kellemes látvány volt. Reggel 10-kor már vissza is mentünk, WoW! Mikor megfordultam a sziget felé a kajakommal, elállt a lélegzetem. Meg is álltam többször fotózni. Sajna a fotókon nem jön vissza az a kép, amit a szemem látott. Bár reggel még néhol felhős volt az ég, azért 35 fok tuti volt. Visszamentünk, ebédeltünk, a brazilok összepakoltak és mentek tovább Marquesasra, az amerikai surfer meg Tubaira (Australs) Vele is rengeteget beszéltem, mondta, h ott hatalmas hullámok várják majd őt. Boston mellől jött, náluk most be van fagyva minden. :-)) Délután Márkék elvittek egy white sandy beachre méghozzá észak-keletre ahol az a 3 kis motu van még Cook’s bay elött. Pfff csodálatos partszakasz volt. Ott strandoltam estig. Majd este visszavittek.. Barbekjú partiztunk, jól éreztük magunkat, csodálatos volt. Én még nem láttam annyi csillagot az égen egyszerre és olyan tisztán, mint ott. A Hold, ahogy megvilágította halványan a hegyeket a pálmákat és az a sok csillag... :P Sokáig nem aludtam el. Másnap elmentem bicajozni a sziget körül. Tetszett szinte minden, amit láttam. Programokon ezen a szigeten nem vettem részt, nem mentem el itt lagúna túrára és a vízesésekhez sem. Inkább magam jártam be a szigetet. Moorea csodálatos sziget minden mennyiségben. Nekem elinduláskor egy kollega azt mondta, h unalmas sziget. Ez pedig ma már meg tudom cáfolni, és aljas rágalomnak tartom. :-)) Moorea igen is egy kellemes és csendes sziget, baráti, az emberek mindig mosolyognak, nem unalmas, csak találd fel magad! Rajtad áll! Én ide még visszatérek. Utolsó nap Márk a kedves ír családot és engem kivitt a hajóállomásra. Elbúcsúztunk, majd mentünk vissza Tahitire az Expresszel. Az ír családról még annyit; rájöttem, h nem csak mi fiatalok utazgatunk így low budget szinten, hanem szinte bármilyen korosztály, pl majd találkoztam dormitoriban egyedül utazó 65 éves franciával is. :-)) Na szóval, családok is választják ezt az utazási fajtát. Az írekkel még Tahitin is tök véletlenül egy panzióban laktam, de ezt majd következőleg írnám le. Annyit még, h ők mentek tovább Cook-szigetekre majd onnan Fijire. Minden tiszteletem az övéké! Még mindig jobb, mintha 6 napot nyomnának le egy Meridienben Bora-Borán. Remélem, értitek:. Moorea Moorea WoW! Olyan közel van Tahitihez a nyüzsgéshez, mégis olyan csendes és nyugalmas sziget, mintha mindentől több ezer kilométerre lenne. Folyt.Köv. Üdv
Holnapra ígérem, hogy beszámolok mindenről!:-) Addig is itt egy kép. Minimalt idézve, tényleg ez az "eredetibb" szó sokmindent jellemez. Maupiti, meg maga volt a csoda és az eredetiség. Báár, majd mesélek:) Bora Boráról, meg szép emlékeim maradtak, de már leírtam milyen a sziget kb.. Moorea meg egyszerűen lenyűgöző. Január 14-től 28-ig voltam.
Emlékeim szerint 3000 Ft-nak megfelelő összeget fizettem egy éjszakáért Tom's Cottage-ban, ez külön szoba volt... utánanézek, lehet, hogy találok róla valamit.
Mindenesetre Aitutaki szignifikánsan olcsóbb Bora Bora-nál.
Milyen Aitutaki? A legszebb hely, ahol életemben voltam. :o)
Nem olyan drámai a sziget, nincs olyan magas hegy mint pl. Bora-n, de a lagúnája sokkal szebb... és az egész tisztább, eredetibb, mivel kevesebb turista van.
Gondolkodunk, hogy kiszaladjunk, csak mindenféle rémhíreket olvasni a téli időjárásról ottan (persze nem az utazási katalógusokban) és azt sem sikerült kiderítsem, hogy pl. Marsa Alamnál érdemben melegebb van-e.
Arra várunk, hogy részletesen írjál az élményekról, nem mindenki olyan szerencsé flótás, hogy eljusson Boira-Bora szigetére vagy Mooreara...és néhány száz képet is jó volna látni.