Hat en ez esetben azt latom, hogy +10 centi is 5 even belul terul meg, utana meg csak nyereseg van rajta. A lentebb irt, jelenlegi tervre szamolt 0.33-bol indultam ki, a padlohomersekletet levettem 30-ra atlagban.
Én is így gondolom, egy véleményen vagyunk :). Csatolok is egy másik táblázatot az omikk.bme-ről 2002-ből, mely jóval kisebb wattigényt fogalmaz meg. Amit a "vitaindító" hozzászólásomban mellékeltem, egy árajánlat, melyet még alaposan átrágok, mielőtt bevásárlok. Én sem szeretnék feleslegesen sok pénzt kidobni hálózatfejlesztésre.
Ugyanakkor figyelembe kell vennem
- nem mindegy, mennyi idő alatt melegítenek a fűtőkábelek 24 C fok környékire a közel 10 m3-nyi aljzatbetont; (másképpen közelítve: adott W mellett mennyi idő alatt emelkedik 1 m3 beton hőmérséklete 1 K-t);
- a házikóban elektromos hálózatról működik a főzés, melegvízellátás, a hővisszanyerő, a számítógép, a háztartási eszközök;
- az e-on értékesítő utolsó - szóbeli - tájékoztatója szerint 3x30 vagy 3x50 Amper a járatos áramerősségszolgáltatás (3x40 nincs), és a kisebb már lehet, hogy kevés.
Megkérdezhetem, hogy kb. mekkora volt a házikód fűtéssel kapcsolatos áramfogyasztása dec-jan-febr. hónapokban? (Talán így egzaktabb, mint számolgatni, hány órát működtek a konvektorok.) Megtisztelsz a válaszoddal.
Szerintem a 20KW sokszorosan felülméretezett, feleslegesen sokat fogsz kifizetni a hálózatfejlesztésre. Még akkor is sok, ha csak éjszakaival akarsz fűteni. Nekem a házat (117m2, 360m3) 8KW villamos konvektor kifűti, csak éjszakairól. A padlófűtéssel ennél csak kevesebb energia kell majd. Nálam 12 centi szigetelés van padlóban, falakon pedig 25cm grafitos.
Tolem termeszetesen azt csinalsz, amit akarsz, en meglepodtem rajta. Mert nem a tegnapnak, nem a ((z) esetlegesen ketto-ot eve irt) cikkeknek kell megfelelni, hanem a jovonek, ha most epitesz. Plane ha ezt tobb helyen megtorik majd egyeb gepeszeti elemek.
A favazszerkezet nagyobbitasa csak emiatt mondjuk az egy erv.
A hotukor viszont nem, mert az erintkezesnel semmi szerepet nem jatszik, csak a levegon keresztul sugarzassal erkezo hot tudna visszaverni. Hovezetesileg gyakorlatilag nem szamit.
Teszem hozza gyorsan, teljesen laikus (konkretan alapbol programozo) vagyok, de 5+ eve olvasom a Hazepites temakort... es ez alatt az 5 ev alatt is rengeteg valtozas tortent, gondoljunk csak az ablakokra (2.8-ast akkor kezdtek kopkodni, 1.4 volt a normal, 1.1 volt a jo valasztas, de szelepesen ahol kiszokhet az argon; ma meg 3 retegu ablak 0,6-0,8 korul tartunk, es termekben meg nem lattam de van olyan is, hogy eagfacades.com ahol a legdurvabb uvegre 0.21-et adnak meg).
Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzésem, és azt külön köszönöm, hogy tanácsot is adsz. A vonatkozó szakirodalom szerint (mely sajnos, nem túl bőséges a hőtárolós padlófűtés esetén) bőven elegendő a 11 cm-es hőszigetelés. (Lejjebb néhány von. idézet kiadványokból - bme, vill. szer. lapja, padlofutés, nikecell)
"Mi is az elektromos hőtárolós padlófűtés? Képzeljünk el egy vizes padlófűtési rétegrendet némi módosítással. Mivel a hőtároló betonréteg a nap 24 órájában hasonló hőmérsékletű, célszerű a szokásosnál vastagabb (8-10 cm) hőszigetelést alkalmazni a talaj felé történő hőveszteség csökkentése érdekében. A betonréteget a megfelelő tárolókapacitás biztosítására 10-12 cm vastagra készítjük. A fűtőkábel a beton közepére, kígyóvonalban kerül lefektetésre..."
"...Nem kevésbé fontos eleme a padlófűtésnek a szerkezet alatti hőszigetelés. Általános szabályként elmondható, hogy ez 3-4 cm ásványgyapot, polisztirol keményhab vagy alufóliával kasírozott poliuretánhab szigetelést jelent. Azonban fűtetlen helyiségek felett vagy közvetlenül a talajon elhelyezett rendszernél már elengedhetetlen a 6 cm vastagság. 10 cm-re kell növelni a szigetelés vastagságát, amennyiben külső légtér feletti helyiségbe telepítünk egy fűtési rendszert. A szigetelésnek a teherhordói, és a hő- és hangszigetelési funkciókat egyformán el kell látnia. Pincefödémek fölött különösen indokolt a kiváló hő- és hangszigetelés..."
"A hőtárolós padlófűtés rétegrendje.
A termett talajra, vagy a feltöltésre sóderréteg, majd egy 5-6 cm-es szerelőbeton kerül. erre jön a vízszigetelés. Erre le lehet fektetni a vízvezeték csöveket és a villamos kábelek behúzására szolgáló műanyag csöveket. Erre jön a legalább 7-8 cm-es vastagságú polisztirol hab hőszigetelés. A hőszigetelést úgy célszerű kialakítani, hogy először egy 5 cm-es réteget teszünk le, szorosan illesztve a csövek mellé, hogy ne maradjon hőszigetelés nélküli terület. Ebben a rétegben elfér mindenféle közmű csöve. Ezután rátesszük a következő, 3 cm-es réteget, mégpedig átfedéssel, hogy ne maradjon sehol sem hőhíd.
Jelenleg padlók esetében 0,5 W/m2K a hőszigetelési követelményérték (ezen érték alá kell menni), az általam alkalmazni kívánt rétegrend kb. 0,33 W/m2K értékkel rendelkezik. Emellett érdemes azt is tudni, hogy a felfelé szálló meleg miatt a hő 30 / 30 / 15 %-a szeretne a falakon / födémen (tetőn) / nyílászárón keresztül távozni, és csupán 10 %-a fúrná magát lefelé a padlón át a talajba. Ennek a 10%-nak a jelentős részét a jóval szabvány feletti kialakítású 11 cm-es hőszigetelő réteg "megfogja"; tehát a rendszer egészét tekintve a 10% maradványértékének néhány százalékáról beszélünk, mint esetleges megtakarításról. Hopsz, kicsit bonyolultan fogalmaztam, de most már így marad :).
A 11 cm mellett fel kell hoznom még egy érvet, mégpedig azt, hogy az acélvázas házikó falváza szerelési síkját egy 15 cm-es szerelőbeton képezi; innen indítják az acéloszlopokat. A hőszigetelő réteg - amiről beszélünk - efölött helyezkedik el. Azaz, ha növelem a méretét, pl. 20 cm-re, úgy vagy 9 cm-rel kisebb lesz a belmagasság, vagy 9 cm-rel hosszabb oszlopokat és 9 cm-rel növelt falszerkezetet kell alkalmazni. A jobb érthetőség kedvéért mellékeltem egy metszetrészletet.
Talán még annyi a hozzászólásom végén, hogy hőtükrös hőszigetelést alkalmazok és a szelleztető rendszer kialakítása ügyén amúgy is randizom az épületgépésszel, gondolom, eldiskurálunk erről a témáról is vele.
Franc tudja. De nekem nem 35 fokos (min.) futes van folotte, hanem a 21 fokos szobalevegonel (1m-en) sztem 16-18. Azert az a mondjuk 10 fok ellenoldalhoz kepest 6-8 fok, a padlofutesnel meg 25, ami 3-4x akkora, azaz a veszteseg is 3-4x-es per ev. Egyebkent nalunk a fel lakas alatt futetlen garazs van, az talan jobban ingadozik, mint a talaj, de persze joval kevesbe, mint a kulvilag.
A falra 8 cm hany evre vetitve gazdasagi optimum? Ne mar, en 12-t raktam fel pth30nf falra, es sajnalom hogy akkor az volt a legvastagabb akcios me'ret, legutobb mintha 14-es grafitos lett volna mar. Es biztos nem falfuteshez nezte, es/vagy nem ilyesmi hoatbocsatasu falhoz, mint nekunk van.
Mondjuk en ezen a hazon mar nem rugozok, de a kovetkezo tuti hogy nem 5-10 centi padlo hoszig-en fog mulni, ami me'g esztetikat se ront, nem ugy mint a fal vastagsaga.
Konyorgom, padlofutes ala miert csak 11 cm-t tervezel? Mi 2005-ben radiatoros futes mellett rakattunk be 10-et. A hoszig. centije nem olyan draga, lerakas ugyanaz, pillanatok alatt visszajon (sztem 20 centire felbovitve 2 even beluli megterules lehet, de szamoltass gepesszel).
Pár napja adtam be engedélyezésre - a reményeim szerint - idén tavasszal, kora nyáron felépülő házikóm tervét. Mindez annyiban csatlakozik ehhez a topichoz, hogy valószínűleg éjszakai árammal működő hőtárolós padlófűtés biztosítja majd az épület melegét. Emellett kiegészítő fűtésként célzottan néhány helyre infrapanelt is rakunk, hogy az átmeneti időszakban, mikor hirtelen kell egy kis meleg, ne fagyoskodjunk. A gázt már be sem vezetem a portára.
Az érdeklődők számára mellékelem az aljzat rétegrendjét, az E-on energiavételezési árajánlatát, illetve egy anyagárajánlatot fűtés kialakítására (megjegyzem, a teljesítmény tekintetében kicsit túlbiztosította magát az ajánlatadó, de hát istenem, szeretne miniél többet eladni a fűtőkábelből.)
Némi tudnivaló a házikóról: 93 m2 hasznos alapterület, hrg. acélvázas könnyűszerkezet, 0,154 W/m2K hőátbocsátási tényező (közel a passzívház kritériumhoz), hővisszanyerő szellőztető rendszer.
Egyelőre ennyi, a tapasztalatokról majd harminc év múlva :).
Elektromos padlófûtésünk van a fürdôszobában, a radiátort teljesen leszerelték a felújításkor.
Az a kérdésem hogy nagyságrendileg milyen a teljesítménye egy ilyennek, igaz hogy 100-200 W ? És hogy ez elég lehet? 4 négyzetméteres az egész fürdôszoba, kb 2,2 méter magas, északi típusú fa ház. A fürdô a felsô szinten van, ablaka van, zömmel lakóterületek veszik körül.
A másik hogy a falon lévô hôfokszabályozónak hol lehet az érzékelôje? A beállított mondjuk 25 fok a padló vagy a fürdôszoba levelgôjének hômérsékletét méri vajon?
Tudom hogy a szakikat kellene elsôsorban kérdeznem de nyelvi nehézségeink vannak :)
Napkollektor: melegiti a kozeget (alt. hocserelon keresztul a hmv-t).
Napelem: elektromos aramot termel.
Amugy meg a teli termeles keves, ez csak ugy lehet, ha az aramszolgaltatoban tarolod (nyaron visszatermelsz neki, telen meg elhasznalod, eves szinten az eves hasznalat korulit termelo napelem-rendszerrel).
Első kérdésre, én inkább fütőszőnyeget tennék hidegburkolat alá. Azért mégis stabilabb, ha annak a hálóján keresztül mindenhol tapad a ragasztó. Pont erre találták ki, nem kell semmi plusz réteg csak a csemperagasztó(flaxibilis). Még én is meg tudtam csinálni :D
Szerinted a caleot érdemes járólap alá tenni, vagy oda inkább a sima villamos PL AEG-et tenni?
parketta alá caleo?
Ha a fűtés 70% villany teljes élettér lefedettség, +50% kandallós légfűtés(melegvizet is termel),plusz egy levegős hővcserélő akkor érdemes-e elgondolkodni a napkolin, ami a villamos rendszerb termel?
Ha nincs alatta szigeteles, akkor az aljzatbetont melegiti, ami elosztja a hot. Igy annyira erezheto 5-10 senti koz a csikok kozott. En alacsony energiaigeny eseten sem fektetnem csak reszlegesen, mert azok kozott a reszek kozott feltuno lesz a kulonbseg. Talan szobankent es burkolatonkent erdemes varialni. Ugyanakkor en inkabb egesz feluletre tennem, csak a maximum padlohomersekletet csokkentenem ha a haz hoigenyenek megfeleloen, ha tenyleg jo a szigeteles. Ebben az esetben tartalek is tubb van a rendszerbe. Ugyanakkor teljesen felesleges 210W/nm film egy alacsonyenergias hazba, 150 boven eleg kell legyen. De ezt szamolni kell!
Nekem 150W/nm szonyeg van az ablakok alatt, a leghidegebb helyeken, mindossze 12 cm szigeteles felett. Kepes a padlot 30 fok fole futeni, meg szakaszos uzemben is, ugy hogy 2cm faburkolat is folotte van ...
még az is kérdés, ha alacsony energiai igényű házról beszélünk, akkor nem kell a teljes m2-re kiépíteni. Ezért mondjáj. hogy kevesebbe kerül a bekerülése, mint egy hagyományos fűtés
Írtad, ahol nincs, ott nem is lesz olyan meleg érzet.
- jol szigetelt haz es ehhez kelloen alacson homersekleture(kb < 28) allithato(!) padlofutessel nincs jelentos legaramlas, nincs lebego por
- ahol a padlofutest 28 fok fole kell allitani, vagy a haziak szeretik a forro padlot, ott bizony lesz lebego por a megnovekedett konvekcios ho/leg aramlas miatt.
Karbon futoszonyeg = caleo, nem lehet vagy en nem tudom mivel lehet erre teliben ragasztani, nomeg az alatta levo 5-8mm xps miatt is flexibilis lehet a rendszer. En nem ismerem a technologiat. Jellemzoen ezt csak teritik a retegeket nem ragasztjak (a bemutatovideok szerint sem). Ugyanakkor legreteg minimalis, mivel sima feluletek fekszenek egymason.
Futoszonyeg = haloba agyazott, tobbszorosen szigetelt ellenallashuzal. Ezt vagy flex ragasztoba, vagy betonba, vagy aljzatkiegyenlitobe lehet fektetni. Erre a feluletre lehet aztan telibe ragasztani a padloburkolatot.
A lenyeg, hogy en nem ismerem milyen ragasztoval lehet (szabad) a karbon foliara (direkt nem hivom infrafolianak, mert az marketing BS) telibe ragasztani padloburkolatot.
Érdekes, mivel a padlófűtés manuálok azt mondják, hogy ragassz le minden burkolatot azért, hogy ne maradjon légréteg, ami szigetel ezzel rontva a fűtés hatékonyságát.
Namost, ha a fűtőszőnyegre nem tudsz ragasztani, akkor ott elkerülhetetlen a léégréteg= hőszigetelés = teljesítményromlás.
