Elvileg lehet definiálni olyasmit, hogy "effektív bitsebesség" Nagyjából az 1 db hasznos karakterre jutó "körítés" arányából.
A körítés kétféle. A hibajavító és hibadetektáló bitek, fejlécek, címzések, stb. a különböző protokollokban (eléggé szép "kisvonat" jön ki a sok egymásra épülő, egymás fölötti protokollból) Ide sorolható még az, hogy a hálózatfenntartása érdekében az eszközök "beszélgetnek" (afféle szolgálati forgalom).
Másik (te inkább erre gondoltál): ahhoz, hogy elolvassunk egy fontos e-mail-t, sok szeméten kell átrágni magunkat (reklámok; a weboldal grafikája + a szövegszerkesztő/web-böngésző látványdefiniáló bitjei - a pőre parancssor-féleség helyett; kéreltlen reklám e-mail-ek) Ezek félig-meddig az internet üzemét biztosító "üzleti modellből" következnek.
Gyakorlatilag nehéz elkülöníteni, mi az, ami kell! Példák: Mari néni levelei és az átküldött fotók a kisunokákról, az mi? Ha BMW-t akarok venni, akkor a reklámok a neten az mi? Vagy az, hogy a mai informatikai rendszer teszi lehetővé a sokféle banki szolgáltatás és hitel/megtakarítási termék létét, az mi - tekintettel arra, hogy a pénz 100 éve is tudott kamatozni, pedig akkor kisasszonyok gépeltek, a high-tech kb a nyomdagép volt! Stb.
Világos, amíg a szűkülő családi forrásokért a csilei dinnye és a net versenyez, a net nyer. Amint a család gazdasági válsága odáig fokozódik, hogy a mindennapi kenyér/krumpli/bab stb. és a telefonszámla versenyez, melyik fog nyerni?
Nagyjából sejthető, hogy az internet (ill. tulajdonképpen a tömeges távközlés) mit hoz a konyhára.
Kisebb lesz a "birodalom átmérője". Példa: a Mongol Birodalomban meghalt az uralkodó. A Lajta környékén kalandozó hadvezér erre (mármint a trónviszályra) jó esetben fél év után tudott VALAMIT lépni. (A gyorsfutár oda-vissza - ez analóg egy szerver pingetési idejével). A végeredmény ismert, többé-kevésbé emiatt "úsztuk meg" úgyis, mint Magyaro. (Azzal most ne törődj, hogy genetikailag mindőnkben túlnyomórészt inkább szláv és germán elem van...)
Úgy gondolom, minden országnak van egy maximális átmérője, hírterjedésben mérve. Annak is vannak következménye, hogy ezzel az átmérővel nem csak a király (miniszterelnök, főtábornok, stb.) és néhány hipergazdag üzletember a City-ből tud élni, hanem néhány középfajú iparos is.
Képzeld el az EU-+s pályázatokról való értesülést a Német-Római Császárság korában... (1 hét postakocsi a birodalmi gyűlésre vagy ilyesmi) Vagy: nem 3 hét az út a polgárnak Makótól Detroitig.
Az idén 50 százalék alá csökken a legfejlettebb nyugati gazdaságok részaránya a világgazdaság bruttó hazai termékében mérve (GDP), áll az egyik vezető londoni gazdaságkutató központ kedden kiadott elemzésében, amely szerint a recesszió miatt a korábban vártnál évekkel előbb következik be ez a fejlemény -írja az MTI.
A közgaszdásztársadalom nem (sem) egységes. Itt van pl. az igen kiváló Ayres-Warr modell, amely közgazdasági megközelítésű, de erőforrás-alapokon áll, és tökéletesen szembe megy a mainstream közgazdaságtannal.
A ma regnáló, mainstream közgazdaságtan nem nagyon hajlandó mit kezdeni az externáliák internalizálásával (Pigou), és szemlátomást nem vesz tudomást arról, hogy a gazdaság rendszere csupán egy részhalmaza átfogóbb rendszereknek. A mindent mindenáron monetáris folyamatokkal megfogni akaró közgazdaságtannak alighanem valóban befellegzett, de ez nem jelenti azt, hogy a gazdaságtan egésze egy nagy marhaság.
Szakítani kell azzal a tudománytalan megközelítéssel, hogy ha a valóság nem akar a modellnek megfelelően működni, akkor a valóságot akarjuk megváltoztatni, nem pedig a modelt. Magára valamit is adó tudomány a modellen változtat, a közgazdászok uralkodó irányzata a valóságot akarja a modellhez igazítani. Ez az emberi törvényhozás szintjén sem nagyon működik, de nyilvánvalóan zskutca akkor, amikor a természet működését kívánjuk megváltoztatni. Nem fog menni.
De mindkét rendszer csak addig volt [látszólag] működőképes, és addig lehetett hinni bennük, amíg lehetett megvolt a külső ellenségkép, ami legitimálta a "mi" rendszerünket.
Itt maradt egymagában a mindenható kapitalizmus és most úgy tűnik, hogy ő üti bele az utolsó szöget a tévedhetetlen közgazdásztársadalom koporsójába.
Úgy értettem, hogy az internet mint rendszer nem ab ovo fenntarthatatlan még akkor sem, ha szűkösebbek az erőforrások, és a fontossága túl nagy ahhoz, hogy ez legyen a szűk keresztmetszet. Értsd: más dolgokból könnyebb metszeni, ráadásul a 'fogyasztó' eléggé ragaszkodik a nethez, alkalmasint jobban, mint a csílei importdinnyéhez.
Egy csomó magánfogyasztó is kiesik, amint pl. munkanélkülivé válnak, vagy kikapcsolják náluk az áramot. Azt meg mindenféle közmű kapcsán emlegettük már, hogy egy bizonyos szint alá nem csökkenhet a fogyasztók száma, mert összeomlik. Természetesen valami maradhat belőle, de a mai tömeges internethasználat szerintem megszűnik 10 éven belül. Lehet, hogy még én se...
"Nekem az az érzésem, hogy a globális információáramlás túl sokat hoz a konyhára ahhoz, hogy összeomoljon."
Elvtárs, mi szoktuk bírálni az ilyen logikát itt!
Kérdés, mit hoz a konyhára. Energiát nem hoz, amennyiben általános leépülés indul be pl. az USÁ-ban, amit mondjuk Kalifornia helyzete előrevetít, akkor nem képesek fenntartani, bármennyire is hasznos. Meg a Jevons paradox is működik az internet okozta spórolások kapcsán.
En is marhasagnak tartom az Internet osszeomlast. Legalabbis a kovetkezo 10 evben. Annyi fog tortenni, hogy: 1. Csomo ceg tonkremegy (nem csak netes) 2. A reklambevetelek zsugorodnak 3. Egy csomo tartalomszolgaltato tonkremegy / leepit 4. Zsugorodik a net, a tavoli vegpontokon megszunik a szolgaltatas (a fizetokepes kereslet visszaesese lesz a fo ok)
Nem a net fogyasztja a sok aramot, hanem a sok tartalomszolgaltato szerver.
A magáéra vigyáz az ember, a közösből lop. A TSZ egy baromság. Önellátáshoz nincs szükséged hitelre, pénzre, ha megvan minden szerszámod és beleszülettél a tudásba. Primitív viszonyok között felértékelődik.
A GPS nem fog összeomlani. Egy műhold fellövése a katonai költségvetésekhez képest aprópénz. Más kérdés hogy amíg működnek a műholdak addig senki nem fog újabbat fellőni, mert minek ? Ha kiesik annyi műhold ami már gondot okozna akkor biztos lehetsz benne hogy megy majd fel az utánpótlás.
Az önellátás vs nem önellátás ilyen szempontból érdektelen. A Gipsz Jakab Kft akkor is magáncég ha a helyi piacra termel, és akkor is ha a nemzetközire. A különbség ott van (ha már önellátásban gondolkodsz) hogy TSZ vagy parasztgazdaság.
De vajon mennyit spórolunk meg vele? Ezt elég nehéz számszerűsíteni, mert mondjuk ez e-mailezéssel feltehetőleg sokat, a youtube-félékkel meg semmit. Márpedig valami azt súgja, hogy az adatforgalom döntő része 'haszontalan', már persze direkt közgazdasági értelemben az. Egyébként elég nehéz becsülni az 'információ' terjedésének közvetett hasznát.
Nekem az az érzésem, hogy a globális információáramlás túl sokat hoz a konyhára ahhoz, hogy összeomoljon. Előbb számítok a globális szállítás nem esszenciális részének visszaszorulására, mint az internet összeomlására. De ez csak egy tipp, igazából fogalmam sincsen.
Valaki említette az ismerettségemben, hogy a jelenlegi félvezetőgyártás főbb ritka alapanyagai újrafelhasználás nélkül (ami gyerekcipőben jár) 5-7 év múlva kimerülnek.
Erről vmi infó? Gondolom volt már róla szó. Ez se lenne semmi...
Te csak kétféle gazdasági rendszert ismersz? a cuci a kapi egy speciális változata volt, államkapi. Ezentúl beugranak még olyan rendszerek, amikben nagyobb az önellátó naturálgazdálkodás aránya. A kapi ilyenek bázisán fejlődőtt ki, simán esélyes, hogy valami ilyen alakul egy összeomlás után. Természetesen már az ókorban is volt némi árutermelés, pénzforgalom, de az arányok mások voltak. A cucira jellemző bürokratikus gazdálkodás előzménye is megvolt régen, ókori egyházi birtokok, Egyiptom, Asszjria, bármi, de akkor még pénz beiktatása nélkül.
A 87394-ban hoztam két LATOC-linket a GPS és az internet várható összeomlásáról. A második szerint az internet fenntartására jelenleg az USA áramfelhasználásának kb. 10%-a megy...
A cuculizmusnak nem volt köze sem a mostani helyzethez. Te keveded az államformát (demokrácia vs diktatúra) és a gazdasági rendszert (kapitalizmus vs kommunizmus).
A cuculizmusban az államforma diktatúra volt (bár nem egyszemélyi) míg a gazdasági rendszer egy érdekes öszvér, kb. annyi volt megvalósítva a kommunizmusból amennyit még meg lehet valósítani anélkül hogy lázadna a nép. Azaz mikro szinten kapitalizmus volt (a dolgozók fizetést kaptak amiből valamennyire a saját döntésük alapján vásároltak amit akartak, más kérdés hogy hiánygazdaság volt). De a cégek közt versenynek nyoma sem volt, azt hogy minek mi az ára teljesen független volt az előállítási költségétől, központilag mondták meg hogy a kenyér 3.60, és ha emiatt veszteséges volt a cég akkor állam bácsi támogatta. És ez globális szinten (rendszeren belül) is így működött. A cégemnek anno ahhoz hogy beszerezze a Honeywell számítógépet vennie kellett egy ESZR-t is.
Nem a (szélmalom-)harcára gondoltam, hanem bizonyos állításaira az (állítólagosan) eltulajdonított cuccának energiatermelését és jövedelmezőségét illetően.
OFF: ... szerintem meg pont ő a normális, és mindenki más "bolond", aki látva mindazt a lenyúlást, sikkasztást, lopást, elherdálást ami itt megy, csendben nézi, esetleg itt anyázik kicsit, de nem tesz semmit. Nem kis bátorság nekimenni ezeknek. Ha innét nézzük, lehet hogy "bolond", sanszos, hogy szélmalomharc. Attól még a szándék nemes. Kár, hogy nincs ebben az országban még pár millió belőle. :(
Átnéztem a pdf-eket. Egy részük érdekes, bár nagyon hasonló dolgok vannak bennük pro és kontra, mint valamikor ebben a topikban voltak (csak itt jellemzően magasabb színvonalon).
Anélkül, hogy untatnék bárkit is az anyagokkal, egyetlen képet felteszek. A Magyar Energiahivatal elnöke prezentációjának egyik diája, rajta a magyar energiafelhasználással, és az export-import megoszlásával. Elsőre nagyon megdöbbentett, hogy az energiahivatal azt állítja, hogy 70% az importunk. Én 84%-nak számoltam nemrég, és nem értettem, hogy tévedhettem ekkorát.
Nos, a magyarázat az ábra alján lévő, csillagocskákkal jelöt megjegyzés: a paksi atomerőmű teljesítményét hazai termelésként vesszük számításba. Ez klassz, csak értelmetlen, tekintettel arra, hogy a fűtőelemek 100%-a import, orosz import. Ilyen alapon a MOL által értékesítet benzint is hazai termelésként értékelhetem, nagyjából ugyanarról van szó: magyar tulajdonban lévő finomító, import terméken alapulva.
Ilyen és ehhez hasonló csúsztatások sok anyagban vannak, de azért egy megnézést megér a dolog (már persze annak, akit érdekel). Íme a képecske.
Igen, kiszámítható volt. Minden ilyen kiszámítható. Csak furcsa. Olyan, mint amikor kiderül, hogy kirúgtak egy csomó embert, és emelkedik a tőzsde, mert jobbak lesznek a profitmutatók a cégeknél. de ha túl sok embert rúgnak ki, akkor mégis inkább csökken, mert a profitmutatók ugyan javulnának, ha lenne vásárlóerő... de a kirúgott embertömeg miatt nincsen. Most csődbe megy a GM, értékelhetem pozitív és negatív hírként is, meg azt is mondhatom, hogy a piac már úgyis 'beárazta' (imádom ezt az idióta kifejezést...), úgyhogy most nem történt semmi, mert ezt tudni lehetett.
Én nem erre a kiszámítós szintre gondoltam, hanem annak a puszta ténynek a nevetségességére, hogy amikor csődbe megy ország-világ legnagyobb cége, rengeteg alkalmazottat, beszállítót, márkakereskedőt, szervízt, stb-t érintve, akkor örül a tőzsde, mint majom a farkának.
