Egyben lefedni persze az. De ha valaki megfinanszírozza akkor ennyi napelemet legyártani és elhelyezni szerte a világon nem hiszem hogy gond lenne. Pláne hogy ez is igazából attól függ hogy hányan és mennyi pénzt áldoznak rá. Rengeteg technológia van fiókban, Pl. létezik technológia a jelenlegi napelemek hatásfokának megtöbbszörözésére is. Ezek ugyanis a fénynek csak egy szűk hullámsávját használják, viszont vannak már megoldások arra hogy más hullámsávot erre konvertáljanak. Csak pénz, pénz, pénz.
Ha gyártottunk eddig mondjuk 3 milliárd autót összesen (ez túlzás), akkor az 10-20 milliárd négyzetméternyi felület sacc per kábé. Egy négyzetkilométer az 1 millió négyzetméter. Az 10-20 ezer négyzetkilométernyi terület. Három magyarországnyi terület az ennek a 15-30-szorosa.
Tegyük hozzá, hogy ennyi auttó 100 év alatt gyrtottunk le, nem egy-kettőre. Évi 60-70 millió autót gyárthatunk jelenleg (mondjuk tavaly), ami az összes eddig legyártottnak a 2%-a, magyarán az autófelszín-gyártó iparág a szükséges területnek csak pár ezrelékét tudná gyártani éves szinten.
Ugy ertem hogy az eddig legyartott autokat ha egymas melle teszed meglepoen nagy teruletet ki lehetne veluk tapetazni. Naperomuvekkel se hiszem hogy nagyobb kunszt lenne:)
Ez tisztára attól függ mekkora teljesítményű az autód. Persze, SUV-ot aligha. De egy négyzetméteren ma úgy 100W-ot tudsz termelni. A kocsid álljon ott 8 órát és legyen 2 m2 a napelem. Ez 1600W/óra. Legyen nagyon sz*r az akkumlátorod, akkor 1KWh. Ez szvsz egy könnyűszerkezetes autót (mopedautót) el kell hogy vigyen egy órán át, ami itt pesten belül legalábbis az út nagy részére elég.
Több ilyen is van. Előnyük hogy olcsók. Hátrányuk hogy jelenleg még rosszabb a hatásfokuk mint a mostani napelemeknek. Ezzel együtt én úgy látom hogy a jövő kisvállalkozásai elsősorban energiát fognak termelni. Ez sok szempontból megoldana egy rakás kérdést, Pl. a munkanélküliségét.
Ez egy teljesen más kérdés. A mostani polémia alapja az volt, hogy miért is nem valósul meg a giganaperőmű (vagy több meganaperőmű). Az én válaszom erre, hogy műszaki okok mellett elsősorban azért, mert túl olcsó az olaj az alternatívák költségeihez képest.
Ettől függetlenül teljesen egyetértek veled abban, hogy most - a válsághoz képest történelmi távlatban - drágább, mint valaha. A jelen helyzet a válság enyhültével akkor is árrobbanást eredményezne, ha a fejlesztések csak feleannyira maradtak volna el, mint amennyire.
Ami a vita közöttünk - mellesleg ugyanaz, mint tavaly ilyenkor, hogy az "energiafal" mennyire kemény, milyen messze van és annak elérése milyen teljesítményekre fogja sarkallni a civilizációt.
Ekkora fulelet naperomuvekkel valo befedese nem tunik tul nagy kihivasnak, az eddig legyartott autokkal le lehetne fedni majdnem ekkorat. Majd ha a napelemgyartas akkora uzlet lesz mint ma az autogyartas a fenykoraban akkor fog menni egykettore.
"Autók amik a parkolóban állva a rásütő nap segítségével megtermelik a hazajutáshoz szükséges energia nagy részét."
Ehhez jelentosen kene novelni a napelemek hatasfokat. Manapsag ha befedsz egy autot napelemmel, maximum annyi energiat tud osszegyujteni egesz nap, hogy a klimat meghajtsa.
És persze ha elég olcsó lesz ez az anyag akkor Pl. az összes panelház oldalát be lehet vonni vele
Létezik ilyen találmány, ismerem a feltalálót. 15 éven át az edinborough-i egyetemen tanító magyar professzor. A gyártási költséget nem tudom, de relatíve olcsónak kell lennie, mert a cucc 99%-a valamilyen plexihez hasonló műanyag.
Szerintem nem a beduin lesz a megoldás, hanem a tanya ahol Gipsz Jakabka az alföld közepén ahol amúgy is igazából nem nagyon terem semmi szépen nekiáll energiát termelni. És persze ha elég olcsó lesz ez az anyag akkor Pl. az összes panelház oldalát be lehet vonni vele (mindjárt kisebb lenne a lakossági áramfogyasztás). Autók amik a parkolóban állva a rásütő nap segítségével megtermelik a hazajutáshoz szükséges energia nagy részét.
A feltételek ahhoz adottak jelenleg, hogy 2012-re hatalmasat koppanjunk. Minden beruházás áll, és valamiért az a képzet, hogy az összes probléma annyi, hogy a keresletet sikeresen ('vissza')növeljük, aztán megy majd minden, mint a karikacsapás. Érdekes elgondolás, kétlem, hogy működni fog.
Nyár közepén kijön az IEA idei jelentése, arra számítok, hogy nagyon elkezdik kongatni a vészharangokat. Egy recesszió kellős közepén ülünk, historikus szempontból baromi magas energia- és nyersanyagárakkal, miközben az energetikai beruházások nem mennek. A tavalyi jelentésben négy szaúd-arbiányi felfedezendő és beindítandó olajmezőről írtak 2020-ig, de azt nem feltételezték (ők sem), hogy nemhogy ez nem lesz meg, de még a meglévő fejelsztések is abbamaradnak.
Öröm lesz nézni, ahogy a magára találó világgazdaság nekirohan az energiafalnak.
Kismillió megoldás létezik napenergiára, és még egy rakás olyan ami pár éven belül lesz elérhető. A jelenlegi mellett természetesen. Léteznek akár fóliára felvihető megoldások is. A kérdés az hogy mikor lesz tömeggyártás, illetve a hatékonyság/tartósság.
Egyreszt nem tudom, hogy van-e ilyen technologia, masreszt ha egybefuggo lepedok vannak, akkor hogyan csereled a hibas reszeket? Valamifele felosztasnak, szegmentalasnak leteznie kell, mert egyben ugysem tudod legyartani, masreszt a meghibasodast nem tudod elkerulni, a cuccnak karbantarthatonak kell lennie.
Ha pedig karban kell tartani, akkor be kell tudni menni a teruletre.
Es legvegul hany millio beduinnak kene egesz nap sepregetnie, hogy egy ekkora felulet tiszta maradjon?
Pár évvel ezelőtt komolyan foglakoztam azzal, hogy háztartásunkat átállítom napenergiára.
Kiindulásom az volt, hogy ha 20 év alatt null szaldós, akkor megcsinálom.
Nem sikerült. Számításaim szerint 50 év lett volna a megtérülési ideje akkor, ha minden csepp energiát fel tudok használni. (Nyáron fölöslegesen sok termelődik, télen egyáltalán nem elég.)
Olyan jellegű felhasználásoknak lenne értelme, hogy egy napelemmel megtermelt energiát fel lehetne használni az utolsó cseppig. Pl. olyan számítógép tápegységek, melyek közvetlenül tudnak napelemet fogadni. Ha süt a nap, akkor kevesebbet esznek a hálózatból.
Nono, képzeld el inkább azt, hogy fóliás napelemek vannak, amelyet pár ezer négyzetméteres táblákban leteregetünk a homokra közvetlenül. A helyi beduin törzseknek meg végre lesz állandó és biztos munkájuk ezek folyamatos lesepregetésével. Nyilvánvaló, hogy egy fél ország felállványozása nem járható, de "leteregetése" már simán.
"és bár a három magyarországnyi terület kicsinek hat, letakarítani nem kevés. "
Odaig el kell jutni.
Eloszor is simara kene tololapozni az egeszet, hogy epiteni tudjunk ra.
Aztan megcsinalni a kozlekedesi utakat, vasutat, amivel a cuccokat szallitjuk az epites helyszinere. Tele kene epiteni utakkal az egeszet, mert ha le akarjuk fedni, akkor ott mozogni is kell. Homokban meg nem megy.
Meg kellene csinalni az infrastrukturat annak a tobb (szaz)ezer munkasnak, aki ott dolgozni fog. Komplett varosokat kellene epiteni.
Aztan megcsinalni az alvanyzatot, lehetoleg olyat, amit nem tesz tonkre fel ev alatt a sivatagi idojaras.
Aztan johetnek a napelemek, persze elotte a napelemeketet gyarto gyarak, iszonyat mennyisegben.
Meg az aprolek.
Tobb millio tonna anyag megmozgatasa, atalakitasa, beepitese.
Szimplan nem tudnank megcsinalni, ha lenne ra penz es akarat, akkor sem.
Ebben teljesen igazad van, de senki se mondta egy szóval sem, hogy a három Magyarországnyi napelemnek egy táblában kell lennie. Nyugodtan lehet szétszórva ötven ország ötezer különböző pontján, a gazdaságosságán nem hiszem, hogy lényegesen rontana.
Ha egyszerű választ akarsz, akkor az az, hogy jelenleg a földgáz és az olaj nevetségesen olcsó ahhoz, hogy ekkora összegű beruházást indokoltnak lásson az a atöbbség, amelyiknek fogalma sincs a peak oliról, mint fenyegető perspektíváról. De ez az ok nagyon hamar el fog hárulni.
Reméljük, ám most a másik irányba megyünk éppen:
Renewable Energy Funding Falls 70% in Asia as Oil, Credit Drop
June 2 (Bloomberg) -- Funding for renewable energy projects plunged 70 percent in the first quarter in Asia as the global recession curbed credit and cut oil prices, reducing the need for alternative power supplies. Investments in wind farms, solar installations and hydropower plants in the region dropped to $1.8 billion in the first quarter of 2009 from $6.1 billion a year earlier, according to New Energy Finance, a London-based carbon markets research firm. China approved 18 percent fewer ventures, dragging down global spending by 53 percent to $13.3 billion.
The slowdown is critical to carbon trading and efforts to curb greenhouse gases blamed for global warming. Asia is home to 75 percent of the world’s sustainable energy projects, which create credits that polluters in Europe and Japan can buy to meet their obligations under the Kyoto Protocol to curtail emissions. “We have seen a slowdown in renewable projects,” said Jotdeep Singh, Rabobank Groep NV’s Asia regional head for renewable energy and carbon credits in Singapore. “Carbon credit prices have crashed and banks have reduced appetite for financing.”
Biztonságpolitikailag is aggályos lenne egy ilyen hipercentralizált rendszer. Még a jelenlegivel is az a bajunk, hogy túlcentralizált (kevés helyről sázrmaznak a nyersanyagok), és ez alkalmat ad mindenféle visszaélésekre a zsarolástól kezdve az átláthatatlanságon át a fizikai sebezhetőségig. Ezen kívül az sem szokványos, hogy hirtelen a tízezerszeresére skálázzunk valamit.
Ausztráliában épül egy naperőmű, amelynek kb. 1000-1500 MW lesz a teljesítménye ha/amikor elkészül. (Az majdnem egy Paks.) A szaharai szperelképzelés meg vagy 10 ezer Paks lenne, de ha csak az európai áramellátásra terveznék, akkor is az ezer-paks nagyságrendben kell gondolkodni. Ez túl nagy falat 'elsőre', különösen ha figyelembe vesszük, hogy nem árt tisztítani is ezt a fránya szerkezetet a sivatagban, és bár a három magyarországnyi terület kicsinek hat, letakarítani nem kevés.
Érdemes lenne tudni hozzá egy nagyobbacska napelem-alapú erőmű teljes életciklusának energetikai mérlegét is, nem vagyok meggyőződve róla, hogy tapsolni fogunk az eredménynek. Talán a koncentrált napkollektor (CST) megoldás jobb lenne ekkora területen, pláne mert nem csak a nap süt, hanem meleg is van ott.
Most arról ugye nem is beszélve, hogy le is kéne gyártani azt az irdatlan mennyiségű napelemet... de nem szabad legyártani addig, ameddig nem tudjuk, hogy mi az energetikai megtérülése. Márpedig nem papíron kellene tudni, ki kellene próbálni (pilot projekt).
Az ausztrál példából tanulhatunk valamit, de az 2-3 éven belül nem lesz kész (sem).
Igen, az egy újítás volt az uzsoracivilizáció részéről, hogy a dolgozókat nem csak alacsony bérrel lehet kizsákmányolni, hanem még el is lehet adósítani.
