Persze. De ha azt is hozzátesszük, hogy kb: egy bő évtizede kezdtek egyáltalán foglalkozni vele - akkor már más a kérdés. Ha azt is hozzáteszem, hogy alig öt éve még a drágább notebookokban is NiMh akkuk voltak...
Folpack jellegű csomagolófóliákból szerintem lazán gyárt és felhasznál ennyit a világgazdaság évente, de inkább többet. Márpedig én valami ilyesfajta technológiától várom az áttörést.
Itt valami nem stimmel. Most akkor van olaj vagy nincs olaj?
jelenlegi fogyasztási szint mellett import nélkül alig három évre elegendő kőolaja volna az Egyesült Államoknak), melynek mértéke azonban az utóbbi 10 évben, köszönhetően az évről évre feltárt új lelőhelyeknek, változatlan. (Az elemzők szerint az évente felfedezett új lelőhelyek a közeljövőben minden évben fedezni fogják az éves fogyasztást.)
A várható trendek szerint a kőolajtermelés 2030-ig képes lesz tartani a növekvő igényeket, sőt enyhít az energiafüggőség mértékén is.
Tavaly is lehetett tudni, hogy nagyon csökkenni fog a Gazprom teljesítménye. Amikor beruházást terveztek, hirtelen esett a cég értéke egy csomót, mondván, hog yakkor csökken a profit. erre azt mondta a Gazprom, hogy oké, gyerekek... akkor nem lesz befektetés.
Betettem ide párszor az orosz gázról szóló ábrát, de beteszem még egyszer.
Arra akartam rávilágítani a számpéldával, hogy 3 magyarorsázgnyi területet AKÁRMIVEL bevonni... az azért mennyiségileg is komoly kihívás, nem is beszélve egy ekkora területű erőműről.
Nem gondolhatod komolyan, hogy ólomakkukkal oldjuk meg a problémákat... Nézd meg inkább a lítiumos akkuk jellemzőit - és a lítium sokkal gyakoribb eleme a földkéregnek, mint az ólom. Már most nagyságrenddel jobb ezen akkuk energiasűrűsége, és ha az elektromos hajtás sokkal magasabb (3-4*-es) hatásfokát és az energiavisszatáplálás lehetőségét is figyelembe vesszük, akkor ez már ma sem teljesen versenyképtelen alternatíva. Sőt, már ma is leginkább az ár az akadály.
Ahhoz sem kell feltétlenül síküveg, célszerűbb a vékony fémlemez.
Nagy, valóban nagy volumenben én úgy képzelnék el egy termál erőművet, hogy homokos talajban, valamilyen igen egyszerű földmunka-módszerrel sekély, de nagyjából parabolikus profilú, több 100 méteres gödröket alakítanék ki (mondjuk sivatagi homokban ez nem okozna nagy problémát), és ezeket fedném le nagy visszaverő képességű, gagyi, olcsó fóliával. Optikailag már valamennyire normális profilú tükör ezek fókuszába kerülhetne, sőt, talán még egy lépcsőt is közbe lehetne iktatni - és ezek fókuszálnák végül a fényt a termoreaktorokra.
De ha sikerül legalább 30-40%-os, tényleg olcsón előállítható, műanyag fóliára felvihető napelemes technológiát kidolgozni, akkor az végül úgyis mindent vinni fog. Akkor egy egész minimális terepegyengetés után csak le kell teregetni, kialakítani a vezetékezést, és kész.
Igaz, de momentán nem az ólomakkumulátor az egyetlen ismert akkufajta, másrészt azt érdemes megnézni, az egyéb akkuk mit fejlődtek az elmúlt 15 évben. Hozzátéve, hogy a laptopok és mobiltelefonok hirtelen elterjedése volt az első olyan iniciáló, ami tényleg komoly energiákat vitt az akkuk fejlesztésébe. Korábban ez a terület kifejezetten mostohán volt kezelve, lévén az akkukat nagy tömegben igénylő piacok (elsősorban gépjárművek, kisebb szünetmentes áramforrások) igényeit a mára szörnyen elavult, nehéz és gazdaságtalan, másfél évszázados ólomakku is teljesen jól ki tudta-tudja elégíteni. Az egyéb piacok pedig a fenti mobil eszközök megjelenéséig marginálisak voltak, nem kecsegtettek nagy volumenű fejlesztéseket megtérülővé tevő piacokkal.
Nézd, ez értelmetlen összehasonlítás, mert egyfelől a napelemgyártásnak semmi, de semmi köze nincsen a síküveg-gyártáshoz, másfelől azért ennyi a gyártás, mert ennyire van igény. Ha mondjuk 70 millió tonnára lenne igény, akkor annyi lenne, pont az üveggyártást elég jól fel lehetne skálázni (alapanyag-problémák aztán végképpen nincsenek, és energiaforrás tekintetében is elég rugalmas tud lenni ez a technológia), üveghiány az aztán nincs.
A nagy és vízszintes felületeket inkább polikarbonát és hasonló lapokkal fedik le, ezek gyártása sem csekély manapság, de amiről beszéltünk, az valamiféle rugalmas, vékony fólia-alapú napelem. Ilyenek már ma is léteznek, olcsó tömeggyártásuk és hatásfokuk emelése éppen számos fejlesztés tárgyát képezi.
Egy 30%-ot elérő, vagy akár meghaladó hatásfokú (ezt a hatásfokot már tudják a legjobb napelemek), tized-milliméteres fólia vékonyságú és olcsóságú, bármire ráteríthető-kasírozható, bevonóanyagként használható napelemekkel már lehet valamit kezdeni. Akár sivatagot is terigetni...
Tény, hogy ilyenek ma még nincsenek, ha erre kívánnál rávilágítani, ne fáradj vele. Nincs még hidegfúzió, meleg sem, ahogy a szénhidrogénekkel legalábbis összemérhető energiasűrűségű és nem drága akku sem, meg egy csomó minden más sem. Ha nem is lesz, akkor jó nagy xarban leszünk, ha pedig lesz, akkor meg nem leszünk...
Abban teljesen egyetértek, hogy a világgazdaság fellendülésével rögtön bele fogunk szaladni az energiafalba, de én úgy gondolom, hogy pontosan ez lesz az a pofon, ami eséllyel észhez térítheti az emberiséget - talán még idejében. Egyébként a folyamatok komplexitása miatt bár nem látható tisztán, de úgy gondolom, hogy tulajdonképpen már valahol a mostani válság is erről szól.
Azon mondjuk meg el lehetne gondolkodni, hogy nem a teljes vilag energiafogyasztasat akarnak a Szaharaba telepitett napelemekkel kivaltani, hanem csak a fosszilis energiat. Ugye atom van meg egy ideig, meg viz, szel is egy keves.
Mekkora terulet kellene akkor, ha az EU fosszilis energiafelhasznalasat akarnank kivaltani? Tegyuk fel, hogy lesznek villanyautok is :)
"Ahhoz hogy elmenj a munkahelyedre nem kell feltétlenül SUV"
Persze hogy nem. Sot, SUV egyaltalan nem is kell semmire se:)
Viszont ha nem csak varosi szaladgalonak akarod hasznalni az autodat, akkor kenytelen vagy olyat venni, amibe 4 szemely elfer, hosszabb tavra alkalmas, lehet bele pakolni.
Esetleg elegge el nem itelheto modon meg gyereked is van.
Ilyenkor bizony akar egy masfel tonnas, negyesfelmeteres auto is elkelhet.
A mopedauto az emberek nagy tobbsegenek nem megoldas. Persze masodik autonak akar jo is lehet, de azzal meg adtunk a szarnak egy pofont.
Amit nem tudok, hogy a 4KW az kell a maximalis sebesseghez, ami ugye 50km/h-ban van korlatozva, vagy csak azert van benne ekkora, hogy tudjon normalis modon gyorsulni.
De valahogy ugy saccolnam, hogy a 4KW az bizony kell, es az erosen minimalprogram.
Onnan nemigen tudsz faragni.
Raadasul nem minden auto all a napfenyes parkoloban. En, ha veletlenul autoval megyek, akkor parkolohazban parkolok.
"a világ TELJES üveggyártó-kapacitása évi 10 ezer négyzetkilométernyi, 2 mm vastag üvegtábla gyártására elegendő. Hrom magyarországnyi tehát 30 éves gyártás volna, ha sehol máshol nem használnánk síküveget. "
Igény a 60-as években megjelent a világűr hiperűrsebességgel való meghódítására. Amit az akkumulátorról írsz - a lehetőségek lekorlátozták a vágyainkat.
Olyan akku van amilyenre igény volt. Van kicsi ami nagy kapacitású de nem árérzékeny és nem is túl tartós, és van nagy ami árérzékeny és viszonylag tartós. Azaz a laptopba van igen jó tömeg/teljesítmény arányos akksi és a laptop árához képest nem is túl drága, és van az autóba a jó öreg savas/ólmos ócsítva.
Arra van pénz amiben van üzlet. Márpedig ha az olaj ára felmegy, akkor ebben nagy üzlet van. Teljesen automatizáltan gyártható, ha megvan a technológia akkor fillérekért, ugyanakkor mivel jó sokra van szükség így egyrészt biztos piac, másrészt szép nagy profit van benne. Csak ez is marha nehezen indul be, ahogy anno a memóriagyártás, az SD-RAM, a TFT monitor, stb. is. Ha egyszer valaki úgy dönt hogy van a dologban fantázia akkor elindul a folyamat. De ez az első döntés az ami marha nehezen jön össze. Ma már sz*rért-h*gyért utánad vágják a TFT-t, de ne tudd meg hogy ez 20 év múlva mennyire nem így volt. Pedig a TFT már akkor is vígan létezett, és nem csak laborokban, de ugyanúgy sorozatban gyártották mint ma a napelemet. Csak nem mindegy hogy valamit ezres vagy milliós nagyságrendben gyártanak.
Ahhoz hogy elmenj a munkahelyedre nem kell feltétlenül SUV. Egy elektromos bicikli teljesítménye úgy 90W, ezzel 20 Km/órára képes. Egy mopedautó valóban 4KW-os, de szvsz lehetne ott karcsúsítani a dolgon.
"Az akkufejlesztes megy vagy 50 eve, aztan nezd meg hol tartunk."
Mert eddig igazán nem volt szükség akkura. Elég volt teletankolni benzinnel az autót. A benzin már ma is sokkal drágább, mintha ugyanazt az energiát a konnektorból nyernénk, de az energiasűrűsége minden akksit megver. Pár év múlva viszont nem csak sokkal lesz drágább, hanem sokkal-sokkal, ami az akksik irányába tereli a kutatási pénzeket.
Na ja, csak a 2012-2052 közötti 40 év a kérdéses. Amíg nekikezdünk és elkezdjük felskálázni. Nyilvánvaló, hogy ezer év múlva olyan csilivili világ lesz, hogy nagyon, de attól itt még 10 év múlva lehet egy Nagy Világgazdasági Szopás...
"Vagy a tudás motorja mégiscsak a pénz? A nagyonsok pénz?"
Bingó! Ma már nem kecskeszakállas szórakozott professzorok görnyednek a lombikjaik fölé egymástól elszigetelten, hanem gigavállalatok high-tech laborjaiban folynak a kutatások dollármilliárdokért. Arról, hogy mit kell kutatni és milyen mélységig, közgazdász menedzserek döntenek, a kutató ugyanúgy alkalmazott, mint a szélzes vagy az informatikus.
Tehát az innováció lassító gátja nem az, hogy saját lehetséges fejlődési ütemének közelében járna, hanem az, hogy nincs pénz kifejleszteni a töredékét se annak, amit ki lehetne.
Pontosan erre alapozom azt, hogy a civilizáció tud más választ is adni a peak oilra, mint azt, hogy összeomlik.
