Keresés

Részletes keresés

keopsz Creative Commons License 2005.01.24 0 0 1962
Az alapvetõ probléma szvsz az volt vele hogy senki sem figyelt arra hogy a tõke hatékonyan legyen befektetve, elvégre a tõkés mint olyan ugye szükségtelen rossz.

Pontosan. A szocialista rendszerben nem volt piac (kozponti arak voltak) ami meghatarozhatta volna egy termek arat. Igy nem lehetett tudni, hogy egy befektetes egyaltalan megeri-e vagy sem. Ez pedig hatalmas pazarlast es nagyon rossz hatekonysagot eredmenyezett.

Ha megnezed az egeszsegugyet ott most ugyan ez a problema. Az egeszsegugy egy mini szocializmus. Ez az ok amiert ilyen allapotok vannak. Persze lehet azt mondani, hogy nyugaton is igy mukodik, csakhogy nekik sokkal tobb penzuk van ra. Es azert van ra tobb penzuk, mert sokkal nagyobb a GDP-juk. Ezert jobb naluk az egeszsegugy semmi masert. Raadasul mar nyugaton is latszodnak a bajok, ott is latjak, hogy a rendszer nem sokaig tarthato fenn mar.
Előzmény: micu (1956)
1x1 Creative Commons License 2005.01.24 0 0 1961

 

Azért ez ennél kicsit bonyolultabb, ha tanulmányozod a nyugati energia rendszer működést. Pl. két, a merit orderben megfelelő helyen lévő erőmű beléptetési árának manipulálásával igen szépen lehet árat és profitot emelni bizonyos helyeken. Komoly játék ez, és a nagyok értenek is hozzá. Pl. ugye elméletileg lenne kapacitás, csak a tulaj úgy dönt, hogy most nem lépteti be. Rőgvest hiány lesz...

 

A hiány és az állami szerep összekötését én pláne túlzásnak érzem...

Előzmény: Törölt nick (1948)
micu Creative Commons License 2005.01.23 0 0 1960
Azért mert 100 évvel ezelõtt a népek igencsak éheztek annak ellenére hogy rengetegen igen-igen kemény fizikai munkát végeztek a földeken. Na most, mára a nép mind a kettõtõl elszokott kissé, úgy hogy szvsz picit nagyobb felzúdulással járna ha vissza kellene mászni a fára mint amikor a szagszervezetek nem tudnak kiegyezni a bértárgyalásokon és ezért napokra megáll egy-egy szektor szolgáltatása.
Előzmény: Első Polgár (1959)
Első Polgár Creative Commons License 2005.01.23 0 0 1959
Ami pedig a földvásárlást illeti - ha itt egyszer összeomlás lesz akkor a magántulajdon szentsége lesz az elsõ ami megszûnik.
ugyan miert gondolod, ez egyaltalan nem torvenyszeru. sem az hogy osszeomlas legyen, sem az hogy megszunjon a magantulajdon osszeomlas eseten/
magyarorszag es EU lakossaga a koolaj elotti idokben sem volt sokkal magasabb,mint most, tehat ehezes, osszeomlas nem biztos, hogy lesz. nem kotelezo elkovetni a mult hibait ujra,
Előzmény: micu (1955)
kilenctizenegy Creative Commons License 2005.01.23 0 0 1958
Ez annál is inkább mígy igaz, mert a folyamat máris tart. A British Petroleum pl. a világ egyik lejelentősebb napelem-fejlesztője.
Előzmény: PAPEN (1957)
PAPEN Creative Commons License 2005.01.22 0 0 1957

Szerintem az a gazdasági lobbi, amely jelenleg a szénhidrogénekből él, nemdokára átnyergel. Bolond lenne egy nyilván hamar kimerülő természeti kincsnél maradni. Nem kizárt, hogy a megújuló erőforrások felhasználásának lesz lelkes híve (miután monopóliummá tette annak felhasználását).

Előzmény: krezidiesel (1952)
micu Creative Commons License 2005.01.22 0 0 1956
Amúgy meg a 80-as végén a szoc tábort nem az energia áremelés robbantotta fel alapvetően?
Nem. A rendszer már az elsõ pillanatban lendületesen haladt a csõd felé, csak kellett neki némi idõ amíg el is érte azt. Az alapvetõ probléma szvsz az volt vele hogy senki sem figyelt arra hogy a tõke hatékonyan legyen befektetve, elvégre a tõkés mint olyan ugye szükségtelen rossz.

Azaz Pl. egy gyár odáig még elment hogy elõállít minél több terméket, de termékfejlesztésre, technológiai fejlesztésre, minõségbiztosításra már nem nagyon futotta az energiából. Aztán egy idõ után elkezdett a rendszer arra ráállni hogy kifutott nyugati termékek licenszét megvásárolták és jóval sz*rabb minõségben utángyártották. Lásd Lada, Dacia, számítógépek (Pl. az R36 az IBM 370 klónja volt, a TPA-1140 a PDP-16-é, a HT-1080Z a TRS80 Model I-é, a Videoton TVC az Enterprise 128 egy korábbi modelljéé, stb), Lehel hûtõszekrény, stb. És ez így még mindig sokkal jobb volt mint a cuculista fejlesztésû csodák, lásd Zaporozsec... És ez még csak a kezdet volt. Egyre több olyan cucc volt amihez egyszerûen nem tudtunk alkatrészt gyártani, vagy mert eleve nem lehetett legyártani, vagy mert az általunk legyártot cuccosok olyan sz*rok voltak hogy nem igazán lehetett õket élesben használni.
Előzmény: krezidiesel (1954)
micu Creative Commons License 2005.01.22 0 0 1955
Pontosan nem emlékszem de 90-ben nem volt 10 ft, és 95-ben már nem tudom...
Na ja. Csak épp 90-ben úgy 20000 forintot kerestem mint igen jól fizetett programozó.

Az üzemanyag ára pedig szvsz folyamatosan fog nõni, és igen, addig amíg el nem fog érni egy bizonyos szintet addig senki nem fog pénzt adni ilyesmire. De ha takarékos vagy és 20 év helyett 50 év alatt használod el az olajkészletet (ami mondjuk nem csak rajtad múlik, szvsz a kicsi kínaiak, indiaiak, stb is bele fognak szólni a dologba), az csak annyit jelent hogy ennyivel késõbb fog az emberiség áttérni más energiaforrásra.

Ami pedig a földvásárlást illeti - ha itt egyszer összeomlás lesz akkor a magántulajdon szentsége lesz az elsõ ami megszûnik. Azaz hiába termeled meg te magadnak a kaját, meg is kellene tudni védeni azt... Ráadásul mindezt állam bácsi is el tudja játszani, lásd Rákosi elftárs padlássöprései.
Előzmény: krezidiesel (1952)
krezidiesel Creative Commons License 2005.01.22 0 0 1954

csak érdeklődöm(minden hátsó szándék nélkül) mi van előbb:

az energia áremelés , vagy az infláció?

Egyébként meg úgy képzelem, hogy az üzemanyagárak (halesz, ha nem lesz inflácio) változatlan lendülettel fognak emelkedni...

Amúgy meg a 80-as végén a szoc tábort nem az energia áremelés robbantotta fel alapvetően? Amig volt az olcsó bakui olaj nyomott volt az ár a világpiacon de az egész KGST ebből élt. Ahogy kimerült vaslédiék meg az opec felnyomták az árat .Reagen belehajszolta a csillagháborús tervbe  még az oroszokat amibe egyszerűen összeroppant a gazdaság. Egyszerű képlet: elavult gazdaságtalan termelés fűszerezve egy extrém fegyverkezési progyekttel,növekvő energiaárakkal stb... Ez még a Gorbacsovnak is sokk volt, nemhiába alkudozott egyfolytában az amikkal.

(De ez ügyben bizonyára hiányosak az ismereteim, csak igy rémlik ez a korszak)

 Most valami hasonlo történik usákiában: a gazdaság alapja a texasi olaj az olcsó energia volt. A gazdaság motorja pedig már ez extrém szintre fokozott fogyasztás.

A saját termelés gyakorlatilag meg megszűnt, kihelyezték a távolkeletre. Az átlag jenki meg nemtudja a cipőjét se bekötni a gyomrától, a fiatalokban semmi lendület ( mindent megkaptak készen) nem tanulnak nem érdekli őket semmi. ( Érettségi szint Mo-gon kevés a gimi 2. osztályához) A bevándorlók (szintén a távolkeletről) meg örülnek mert nekik tényleg van lehetőség, mint a magyar vendégmunkásnak a németeknél 15 éve... Ez növekvő társadalmi feszültségforrás( a szorgalmas alázatos rizsevő kitúrja a melóhelyéről a dagadt lusta öntudatos őslakost...)

Ez nem vezet sehová, legalábbis jo felé!

MÁS!  Tisztelt Uraim! Segitségüket kérem abban  hogy kiszámoljuk 1tonna biodizel energiamérlegét!

Nem értem hogy jön ki az negativra ahogy sok média állitja. 1 hektáron 1 tonna repceolajat lehet termelni vagy 800 kg napraforgót ( ez kisajtolt olaj). Mennyit fogyaszt ehhez egy traktor? Szerintem fél óra alatt megszántja vegyük 3-szor és oránként egyen 30 l -t azmég csak45 l ha duplán veszem is csak 80kg .

Mennyi műtragya kell ehhez (kőolajban számolva) stb,stb. Amúgy a növény maradék része is hasznositható takarmányként ami minuszolja a költségeket...

A legjobban  egyébként ez a biodizelesitési humbug bosszant !

Nem kell a repceolajjal SEMMIT se csinálni, ha mechanikai és viz szennyezőktől mentes 30%-ban -5 fokig minden további nélkül keverhető a gázolajjal, SŐT emeli a cetánszámot nem kevéssel! Nem az MTZ de a cdi merci is megemészti gond nélkül.

Az egész észterezést a kőolajosok találták ki szerintem...

Előzmény: keopsz (1953)
keopsz Creative Commons License 2005.01.22 0 0 1953
KI emlékszik arra mennyi volt 10 -15 éve 1liter gázolaj?
Pontosan nem emlékszem de 90-ben nem volt 10 ft, és 95-ben már nem tudom...
Nemhiszem hogy az árváltozás tempoja változna megha az eurot bevezetik sem...


Ugyan mar. Ezt igy nem lehet kozvetlenul osszehasonlitani az inflacio miatt. Sokkal jobb ha megnezed, hogy az 1990-es atlagjovedelembol mennyi benzint lehetett venni es ezt osszehasonlitod a mostanival. Szerintem nem lesz nagy kulonbseg (kivetel akkor ha akkoriban az USSR a vilagpiaci arnal olcsobban adta a benzint nekunk (ebben az esetben ezt is figyelembe kell venni)).
Előzmény: krezidiesel (1952)
krezidiesel Creative Commons License 2005.01.21 0 0 1952

"Kicsit" zagyvaságnak tartom még beszélgetni is olyan dolgokrol hogy Titánról a Földre hozni a szénhidrogéneket, meg naperőműveket telepiteni a világűrbe stb, stb...

Az olajmultik amig egy csepp olaj van nem engednek ugysem semmilyen ennél sokkalta földönjáróbb energetikai kutatómunkát sem, aminek jóval kisebb lenne a költségvetése... És ahogy elnézem ők lennének azok pedig akik leginkább szponzorálni tudnának (és talán a legérdekeltebbek is )minden ilyen kutatást.

Vagy megvettek már jó néhány találmányt amit elővehetnek ha elfogy az olaj vagy szarban leszünk. Lehet a legnagyobb titokban most is folynak kutatások az uj energiaforrásért , de lehet elszámolták az időt ,hogy meddig pihentethetik ez olaj leváltására alkalmas eszközöket.

Nincs 10 év hogy ez kiderüljön!

KI emlékszik arra mennyi volt 10 -15 éve 1liter gázolaj?

Pontosan nem emlékszem de 90-ben nem volt 10 ft, és 95-ben már nem tudom...

Nemhiszem hogy az árváltozás tempoja változna megha az eurot bevezetik sem...

Földet már vettem, de még fogok, meg meg kell tanulnunk nem fogyasztoként ( "energiasáska"), hanem mint nagyapáink, takarékosan élni...

Ja szűkös lesz, mert azóta vagy négyszerannyian vagyunk !

Gyermekeink hálásak lesznek azért amit itthagyunk nekik???...! 

Törölt nick Creative Commons License 2005.01.21 0 0 1950

Az olajmező egybefüggő.Ha elkezd feljönni a víz egy helyen,akkor a többin is víz fog jönni miv3l annak szookása,hogy az áteresztő rétegekbe folyik....Márpedig olajat csak ott lehet kitermelni,ahol a talajban van olyan réteg,ami a folyadékot áterezt.

 

Gawahar a világ kitermelésének 3-5%-át adja.Ennél kisebb jelenleg a szabad kapacitás.....

 

Ha csak picikét fog folydogálni,akkor majd nagon-nagyon drágább lesz az olaj.

Neked sem az a lényeg,hogy kapjál 20 millió Ft fizut,hanem az hogy azt lehetőleg 1 év alatt,és ne 20 év alatt kapd meg.

Előzmény: Törölt nick (1935)
Törölt nick Creative Commons License 2005.01.21 0 0 1949

Oké,másképpen.

Ha nekünk kell több gáz,akkor az oroszok a jelentössen tlméretezett rendszeren keresztül(mivel a beruházási költség kicsi varianciát mutatott a kapacitással) több gázt engednek keresztül.

Ha LNG lenne a kapacitásvonal végén,akkor kellene a gázkitermelő kapacitáson kívül liquidizáló,tartáluhjó és evaoporátor.

Ja,jelenleg az LNG kapacitások 90-95%-a 10-20 éves szerődésekkel le van kötve....

Előzmény: 1x1 (1922)
Törölt nick Creative Commons License 2005.01.21 0 0 1948

Az árstabilizációban jelentös szerepe volt szvsz az ipari felhasználók csökkenésének,(Alugyártás),illetve a szerenséznek

 

Az árampiac egyszerű:van áramtermelő,és van fogyasztó.Ha nincs annyi áramtermelő kapacitás,mint ami a fogyasztás lenne,akkor valakinek nagyon sokba kerül az áram(szabadpiac),de van,vagy nincs áram mert a rendszer leold az erőművek védelme érdekében.

Ennyi.

 

Áramszünet ott lehet,ahol az állam szabályozza az árakat,hiszen jelen pillanatban is lenne kapacitás akármekkora áramtermelésre,csak az államilag maximállt ár töbszöröséért(földgázerőművek)

Előzmény: 1x1 (1921)
micu Creative Commons License 2005.01.21 0 0 1947
OFF

Mi drágák vagyunk gyártásra, tőkénk meg nincs saját termékre, mert módszeresen kinyírták az ipart.
A gondunk pont abból volt hogy eleve nem volt tõkénk az iparban. 20 éve elavult technológiával, ipari hulladékot közelítõ termékminõséggel elég nehéz versenyképes dolgokat termelni, pláne úgy hogy emellett nincs marketinged, nincs piacod. Jó dolog volt a Videoton hifi torony, de csak addig amíg nem az Akai, Hitachi, stb. cégek hasonló termékeivel kellett versenyeznie. A cuculizmus nem politikai okokból bukott meg hanem egyszerûen csõdbement.

ON

de Romániával, Bulgáriával, SK, CZ, PL-all szemben semmi előnyünk nincs
SK, CZ, PL-lek kapcsolatban tényleg nincs elõnyünk - de különösebb hátrányunk sem. A románok, bolgárok, stb. már más kérdés - ahol nagy tömegû olcsó munkaerõ kell ott biztos hogy õk jobbak, ugyanakkor errefelé szvsz jobb az infrastruktúra és kormányaink az utóbbi 15 évben végzett szorgos tevékenysége ellenére még mindig elég képzett a munkaerõ.
Előzmény: vitéz Ebőváry Nyüglönc (1946)
vitéz Ebőváry Nyüglönc Creative Commons License 2005.01.21 0 0 1946
Majd elmennek. A gyártás adóelőnyök miatt van itt. Mi drágák vagyunk gyártásra, tőkénk meg nincs saját termékre, mert módszeresen kinyírták az ipart. Az egyedüli vonzerőnk, hogy EU-n belül vagyunk, de Romániával, Bulgáriával, SK, CZ, PL-all szemben semmi előnyünk nincs különösen ha az első kettő belép az EU-ba. Mo el fog szállni. Ebőváry
Előzmény: erbe (1928)
micu Creative Commons License 2005.01.21 0 0 1945
milyen hatásfokkal működne egy ilyen antianyaggyár, nem is beszélve a visszaalakításról,
A hatásfok szvsz nagyjából mindegy: az ûrben napenergia eléggé nagy mennyiségben a rendelkezésre áll. És Pl. a meteoritokból bányászott fémek segítségével elég nagy erõmûvet össze lehetne hozni. Persze nem egyszerû a dolog, pláne nem olcsó de szerintem ma nem lenne sokkal nagyobb kihívás az emberiségnek mint anno a holdraszállás.

megoldható egyátalán a szállítása?
Valahogy biztosan, persze lehet hogy ezen a téren szükség lenne némi kutatásra - fejlesztésre.
Előzmény: kilenctizenegy (1944)
kilenctizenegy Creative Commons License 2005.01.21 0 0 1944

"De valahogy pár Kg antianyagról valahogy jobban el tudom képzelni hogy meg lehet oldani hogy egy darabban landoljon (még ha ehhez szép nagy ¨tartály¨ kell is) mint néhány tankhajónyi szénhidrogénrõl..."

 

Ez oké, de

 

milyen hatásfokkal működne egy ilyen antianyaggyár, nem is beszélve a visszaalakításról,

 

megoldható egyátalán a szállítása?

 

A Titánról szénhidrogént idehozni szerintem az utóbbi 1000 hozzászólás legnagyobb baromsága. (elnézést az ötletgazdától) Nem számoltam utána, de könnyen el tudom képzelni, hogy több energia idehozni, mint amennyit itt adna...

Előzmény: micu (1943)
micu Creative Commons License 2005.01.20 0 0 1943
Szvsz adott mennyiségû energiát biztosító metán vagy antianyag nagyjából ugyanakkorát durran. De valahogy pár Kg antianyagról valahogy jobban el tudom képzelni hogy meg lehet oldani hogy egy darabban landoljon (még ha ehhez szép nagy ¨tartály¨ kell is) mint néhány tankhajónyi szénhidrogénrõl...
Előzmény: kilenctizenegy (1942)
kilenctizenegy Creative Commons License 2005.01.20 0 0 1942

"a nap közelébe telepítenék egy szép nagy hõerõmûvet, az általa termelt energiával antianyagot állítanék elõ"

 

Az erőművet nem kell a Nap közelébe vinni, mert bármekkorát építhetünk, és a közelebbi nagyobb felépítése fajlagosan olcsóbb. Jelenleg azért nem épültek még ilyenek, mert nincs mégoldva az energia Földre juttatása. Az antianyag jó ötletnek tűnik, de nincs némi technológiai akadály? Hogy mást ne mondjak, tartály sérülése itt okozna csak igazán nagy bummot!

Előzmény: micu (1939)
micu Creative Commons License 2005.01.20 0 0 1941
Természetesen ez is igaz. De ha azt számolod hogy valahogy az oxigént fel is kellene vinni ami szintén nem kis tömeg - szvsz technikailag kivitelezhetetlen, és bár nem számoltam utána de szvsz a dolog energiamérlege sem lenne feltétlenül pozitív. Azaz lehet hogy több energiába kerülne a Titán elhagyásához szükséges oxigén felvitele a világûrbe mint amennyi tüzelõanyagot vissza lehetne hozni. De persze hosszú távon a föld tökéletesen lakhatatlanná tételét is eredményezné.
Viszont szvsz az AA/naperõmûves megoldás lehet hogy nem lenne kivitelezhetetlen, mintha valahol olvastam volna hogy az amcsik filóznak is ilyesmin.
Előzmény: erbe (1940)
erbe Creative Commons License 2005.01.20 0 0 1940
Én nem ezekre gondoltam igazán, hanem a földi környezetre gyakorolt hatásaira.
Pl.: Tovább növekedne a CO2 koncentráció
A földi oxigént kellene felvinni a visszafelé szóló üzemanyaghoz is (ha nem találnak ki más hajtást)
Mivel elvileg korlátlan mennyiségű üzemanyag állna rendelkezésre, semmi nem ösztönözne a takarékosságra.
Felhasználnánk az oxigént olyan mértékben (mértéktelenül), ami már közvetlenül veszélyeztetné az életet (mármint az állati életformákat, a növények meg burjánzanánaK).

netizen
A többéves holtidőnek nincsen jelentősége. A tankerek sem egy-két nap alatt teszik meg a 4-5000 km-eket. Megfelelő mennyiségű szállítóeszközzel folyamatossá lehet tenni az ellátást.
Előzmény: micu (1939)
micu Creative Commons License 2005.01.19 0 0 1939
Arról nem is szólva hogy a visszatérés után landolnia is kellene a földön. Márpedig a jelenlegi technológia melett (ûrsikló/hõpajzs) ez elég jó eséllyel szép nagy durránással járna...

Ha már átmegyünk sci-fibe akkor én inkább a nap közelébe telepítenék egy szép nagy hõerõmûvet, az általa termelt energiával antianyagot állítanék elõ, ezt már nagyobb eséllyel lehetne egy darabban lehozni mint sok tonna fosszilis tüzelõanyagot, bár ha véletlenül nem jól fog talajt akkor esetleg az is nagyot durranhat...
Előzmény: netizen (1938)
netizen Creative Commons License 2005.01.19 0 0 1938
csak az a tobbeves holtidos tag ne lenne a szallitasban. Arrol nemis beszelve, hogy egy ilyen jarmu ha celba er jelenleg akkor orulunk, ha meg nem akkor aszondjuk, hogy usse kavics. Jelenleg csak az odaut megoldott, az hogy a jarmu vissza is terjen az mar onmagaban kemeny dio a jelenlegi technologia szintunkon.
Előzmény: erbe (1937)
erbe Creative Commons License 2005.01.19 0 0 1937

Mit hozna az energiahordozó import?

A Titánon metánnal-benzinnel folyó Kánaán van!

csagal Creative Commons License 2005.01.19 0 0 1936
Egyébként vannak hasonló mezök, mint a Ghawar (úgy tudtam, hogy messze ez a legnagyobb)? Vagy ezt geológiai szempontból értették?
Előzmény: Törölt nick (1935)
csagal Creative Commons License 2005.01.18 0 0 1934
Ja, oké, én is megnéztem a "módszertant".:)
Előzmény: netizen (1933)
netizen Creative Commons License 2005.01.18 0 0 1933
napi publikus update-ek alapjan vegez regressziot.
Előzmény: csagal (1932)
csagal Creative Commons License 2005.01.18 0 0 1932
Real-time debt clock? És a Treasury adja az adatokat?:))) Ezt nem gondolhatod komolyan:)) Valami béna elrontotta a képletet.
Előzmény: keopsz (1931)
keopsz Creative Commons License 2005.01.18 0 0 1931
Azert mert ez egy real-time debt-clock akar lenni. Igy vannak olyan periodusok amikor a debt lefele megy. Persze ez igy elegge megteveszto es szvsz semmi ertelme nincsen.
Előzmény: csagal (1930)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!