Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Az SZ-200 Vega E hatótávolsága 255 km. A megsemmisítési zóna felső határa a közeli határon 40,8 km, de ez onnantól kezdve a távoli határig folyamatosan csökken mintegy 20 km-re.
Ez a zóna magasság nagyon jó volt arra, hogy ha valami nagysebességű gép dinamikus ugrással akart volna "átröppenni" a Vega felett, akkor azt még le lehetett volna csalogatni.
Most olvastam egy régi Haditechnikában a Vega magyarországi történetének rövid összefoglalóját. Volt egy rész, amin nagyon meglepődtem. A Vega hatómagassága tényleg elérte a 255 km-t? (A cikk ezt írja.) Ha igen, akkor kis hazánk egy rövid időre belépett az űrfegyverekkel rendelkező országok klubjába (nemzetközi megállapodás szerint a világűr 100 km-nél kezdődik). Vagy csak kimaradt egy tizedesvessző...
Egyébként az itt állomásozó szovjet légvédelmet eléggé elnagyoltan tárgyalja a tanulmány. A nyolcvanas évek elejéig elég sok osztályuk volt nekik (M1-es Volhov), igaz a többség nem volt harcrendbe telepítve. Jóval későbbről meg a Dunaföldvári Krug dandárról és a Móri BUK dandárról van pontos információm. De azért az se semmi.
Lehet, hogy hülyeséget mondok, de én úgy tudom a szovjetek telepítettek valahol egy Vega üteget is, ami nincs feltüntetve a térképen amikor a szovjeteket tárgyalja.
Nekem Magyarországon a tanulmány által közölt Dvina - Volhov váltás nem tetszik.
Ugyanis: 1977-ben Magyarországon 1 Volhov oktató komplexum volt Debrecenben, holott a tanulmány 3 darabot közöl. A harci osztályokat 1978-ban kezdték el átfegyverezni M2 verziójú Volhovra, mégpedig a 11. dandár első négy osztályát. Akkor meg ugyebár a debrecenit is beszámítva egyből lett öt osztály. Igaz, a debrecenit óvatosen kell kezelni, ugyanis annak csak néhány gyakorló rakétája volt, élesek nem. Ahhoz annak idején nem is hoztak éles rakétákat.
Ekkor ugyebár maradt még 8 darab Dvina komplexum, (11/7 - 8; 104/1 - 2 - 3; 105/1 - 2 - 3)
A következő változás 1982 - 83-ban következett be. Kivonták a 11/7 - 8 Dvina technikáját és még korszerűsítés előtti M3-as Volhovot rendszeresítettek helyette. A 104. ezred osztályai 1982-ben még lőttek egy utolsót a Dvinával, de 1983-ban azoknál is elkezdték lecserélni a Dvina komplexumokat M3-as Volhovra. Abban ugyan nem vagyok biztos, de az a három technika már korszerűsített M3-as Volhov volt.
Természetesen az elsőként megkapott 4 (5) M2-es Volhovot sem hagyták érintetlenül, 1984 - 85-ben valamennyin végrehajtották üzemi körülmények között a korszerűsítést. A 105. ezred 3 Dvina komplexuma bírta a legtovább, azokat a sárbogárdi ezred után nagyjából egy évvel kerítették sorra.
Ekkor már nem volt Dvina komplexum rendszerben. Szerencsétlen Dvinából a legtovább az a példány bírta, amelyiket legelőbb hoztak be (1959. október? november?) ugyanis a táborfalvai osztály felszámolásakor azt rakták össze háromkabinosként a főiskolán. Azt utoljára cserélték ki Volhovra, de azt sajnos nem tudom, mikor. Arról sincs információm, hogy oda honnan szereztek technikát. Felesleges? komplexum ugyanis csak Debrecenben létezett, mégpedig az elsőnek behozott, majd később korszerűsített M2-es Volhov.
Nyevából ugyancsak a debreceni tankomplexum volt az első 1977-ben. Azon kezdték el az elsőnek felállított három osztály állományának kiképzését. Az első harci osztály a szigethalmi osztály volt, amelyik komplexumot kapott (1978. március) a másk három viszonylag hamar megkapta a maga technikáját. A másodiknak felállított három Nyeva osztály 1978. fordulójától számítva 1979-ben kapott technikát. Aztán valahonnan szereztek egyet a főiskolára, majd a MH 1196 is Nyeva komplexumot kapott. Az akár a debreceni oktató komplexum is lehetett, hiszen az OILKK felszámolása nagyjából egybe esett a MH 1196 átfegyverzésével.
Nem tudom hol találtam a képet, de most rákerestem és találtam egy oldalt, ahol a VSz légvédelmét elemzik, itt megtalálható ugyanez a kép csak nagyobb felbontásban.
Pontosan a '67-es balhét akartam felhozni, mint példát.
A harcászati hatósugárnak az 2 ezer km kicsit túlbecsült talán. Ez 4000 km-es hatótávolságot jelent. Erre csak a legcombosabb vadászgép méretű csapásmérőgépek (F-111F, F-15E Szu-24) képesek és azok sem végig alacsony repülési profillal és főleg utántöltés nélkül. Egy Hi - Lo - Hi profil és utántöltéssel viszont simán belefér ekkora táv.
Ja és a lengyel tengerpart: Akik a tűzrendszert kitalálták, alighanem figyelembe vették a fene tudja melyik évi egyiptomi - izraeli háború tapasztalatait. Akkor ugyanis az izraeli légierő úgy tette tönkre az egyiptomi légvédelmet, hogy kerültek egy egészségeset a tenger felől. Addigra ugye a II. Vh. idején megszokott néhány 100, esetleg 100 km-es hatósugár már a múlté volt, az 1 - 2 ezer km-es hatósugárral már könnyen lehetett kerülőket tenni. Képzeld el az NDK-béli elvtársakat, amikor a tenger felől kerülő ellenséges repülőgépek Lengyelország felől támadnak. Onnan, ahonnan nem is várják.
Volt persze némi kis hézag, mert Csehországban is volt egy kis szünet a két Vega tüzelőállás között, na meg Magyarországon is lehetett üres helyeket találni, de azért az integrált légvédelmi rendszer viszonylag jól fedett.
Máshol is védték a repülőtereket, legalábbis papíron. Mindhárom magyar repülőtérnek volt elméletileg saját közel légvédelme, de csak "M" esetén. Ez nálunk egy 9 gépágyúból álló ZU-23-2 üteg volt hagyományos vezetéssel. Ennél cifrább állapot csak az első jugoszláviai háború idején fordult elő, amikor Kecskemétre odatelepítették a Mezőfalván tárolt SZ-125 osztályt. Volt szerencsém a költöztetésen részt venni 1992. január 08-án éjjel. Ugyanakkor a taszári repülőtér egy KUB üteget kapott meg az Igla szakaszomat is odavezényelték Mezőfalváról. Úgy emlékszem, Pápával nem tököltek.
Ez persze csak Magyarország, egyéb VSZ. tagállamokról nem tudok. De ahogy ismerem magunkat, máshol komolyabban vették a dolgot.
Azok a kis karikák lehetnek például KUB egységek a béke települési körletben. Bár azok csapatlégvédelmiek voltak, de békében a honi légvédelemnek alárendelve adtak készültségi szolgálatot a béke települési körlet mellett. Erre az időre tehető az ezen laktanyák mellett kiépített gyengén megerősített tüzelőállások megjelenése.
A VSZ teljes légterét a védeni kellett a határon. A tenger is határ, nem csak a szárazföld. Alacsonyan támadni onnan annyira nem nehéz, mert konsans magasságú felszín felett kell a partig repülni.
(A dimbes dombos terep mellett viszont könnyebb rejtve maradni...)
