Nemrégiben szót ejtettünk Tátika váráról, annak sajnálatos módon félbehagyott restaurálásáról. Dr. Vándor László régész ebben a kiadványban foglalja össze véleményét:
Jók a fotóid, igen tetszetősek! :-) A füleki megmozdulásról még mesélj...
Ami az ágyúkat illeti, valóban hatalmas tudományt jelentett annak, aki értett hozzá. De sajnos, a Magyar királyság XV. századi viszonyaira értve, csak igen kevesen mívelték. A céhes iparosok főként a szász városokban laktak, tudásukat és termékeiket {tűzfegyverek} méregdrágán árulták. Ellenben a török szultánok korlátlan önkényuralmukra támaszkodva "államilag" adott rendeléseikkel számtalan ágyút öntettek. Módszerük pofonegyszerű volt, ha elfoglaltak egy keresztény várost, az ott emelkedő templomokból levágták a bronz harangokat. Azok a földre zuhanva széttörtek, már lehetett is őket olvasztani ágyúnak. Csak Bizánc elestekor hány harang kerülhetett a török kezébe!?
Készült is II. Mohamed szultán Nándorfehérvár ostromára:
Tehát a hódító török időben felismerte az ágyúkban, de általában véve is a tűzfegyverekben rejlő óriási lehetőséget. Míg a lovagok továbbra is ragaszkodtak a biztonságosnak hitt páncéljukhoz. Pedig azt átütötte a janicsárok golyója!
Bár a korabeli krónikák szerint jó Mátyás királyunknak is akadtak "megaágyúi" {esetleg török zsákmányágyúk?} de az egykorú leírás szerint jobban bízott a hagyományos hajítógépekben, mint a nehézkes és bizony a személyzetre is sokszor életveszélyt rejtő újmódi tűzfegyverekben.
A XV. század még inkább a tűzfegyverekkel való kisérletezés korszakának mondhatjuk. Hiszen az ormótlan ágyúcsövek megfelelő módozatban való kiöntése, majd szállításának és üzemeltetésének módozatai, az öntött ágyúgolyó és abból a gránát feltalálása még sok időt, energiát és emberéletet kívánt a hadakozó felektől.
Más: mint "árnyékszék szakértő" nem akarsz írni a zayugróci vár ilyen funkciójú létesítményeiről?
Erőt, egészséget és végre szebb időt kívánok a csobánci vármentőknek.
Kritikai véleményem szerint amit Sümegen jól alakítottak át, azt elrontották Várpalotán. Mire gondolok? Az időtől megbarnult falakra igen súlyos hibának tartom vadonatúj, rikítóan vörös tetőzetet ráhelyezni. Ezt felismerték Sömegen, hiszen lecserélték a Papp Imre várkapitány által felhelyezett cserepeket sokkal hangulatosabb, a kőfalak színvilágához alkalmasabb anyagra. Ellenben a palotai várnál abból a rengeteg pénzből tellett ugyebár "új anyagra". Persze örüljünk, hogy végre Palota hátsó frontján is kiemelték az egykori tornyokat, de mégis: az ördög a részletekben rejlik. Azt pedig elszúrták.
Érdekes az ágyó csavarzára ami egy külön lőporkamrát foglalt magába, Mátyás idejében már megjelentek az első hátultöltős ágyuk. Mivel a lőpor égéstermékei kormos szinte zsiros anyag igencsak szennyezte a zárolást ezért folyamatosan tisztitották ezeket a szerkezeteket.
Ha az orbán mester féle ágyút megnézitek nincs rajta oldalcsap amivel a lafettán támaszkodott,amivel a függőleges irányzást tették lehetővé.
Igaz ezeknek az ágyútipusoknak is volt talpazata és hátrarúgás gátlóként több sorban levert cölöpöket használtak keresztgerendákkal. A célzás ezekkel a lövegekkel igen nehézkes volt de megoldották, ha megfigyeled a fogaskerék koszorúhoz hasonlatos merevitő gyürüket rá kell jönni arra hogy a lőportöltetet a hátsó rövidebb ágyúrészbe töltötték és a lukakba tett vastag fa karókkal forgatva összecsavarozták a két részből álló ágyút,a lövedéket pedig ami lehetett kőből s főleg az is volt elölről töltötték az ágyúba. Mivel ha hátulsó löporkamra felől töltik akkor megszorulhatott a csőben és az egyértelmüen csőrobbanáshoz vezetett. Itt megemliteném a lőportöltet kimérését és a folytás alkalmazását főleg azért mert ágyúzgatok a sajátjaimmal amik igazán kicsik mert csak modellek de rendesen feketelőporral működnek.Most füleken volt egy korai kamrás ágyú ami tökéletesen üzemelt amit a Husziták is használtak. Hozzátenném hogy csak folytással ami papirzsebkendő belekalapálva a csőbe simán 5m-ről átlövöm a colos fenyődeszkát. Vagyis nemigazán illik biztonságtechnikailag a csőtorkolat közelében álldogálni.feldobok egy képet ami egy saját ötlet szerint készült janicsárpuska lövés közbeni fotója, a csöve boltban kapható Ardessa cég bevizsgált nyolcszögű csöve. ágyúkról hirtelen ennyit:A kis mozsárágyú eredeti változata nálam megtalálható a párja a Füleki vármuzeumban van!
Végül pár kép Várpalotáról.Szerencsére az újjáépített tonyokra nem a klasszikus lebegőtető került.Jó lenne ha máshol is csak ilyen szinten jeleznék,hogy ez már új építés.
Csobáncon az öregtorony belsejének kitisztításán fáradozott egy kissebb csapat.A másik csapat feladata a váruvar felől elbontani a törmeléket az öregtoronyfalától,melyen a bejárata van.Itt egy 5 méter széles szakaszra kaptak engedélyt.A csapat másik része itt szorgoskodott.Délutánra egy előre nem látott falmaradványba ütköztünk,melyen még a vakolat is látszott helyenként.A cél a többi napon,elérni az öregtorony falát és megtisztítani a bejáratának környékét.
Tegnap megkezdődtek a munkálatok a Csobáncon.:)Egy nap erejéig részt vehettem benne.Esővel,széllel indult a nap,ja és 11C fokkal.Októberi idővel:(Ezért átugrottunk körbefotózni a sümegi várat,hátha addigra változik az időjárás.Szerencsére változott:)
Emlékszem a filmre.Valóban térítettek Japánban,de csak óvatosan,mert állandó megfigyelés alatt álltak.Most az évszámnak nem néztem utánna,de egyszer amikor már veszélyesnek gondolták a megtérített Japánokat,ezrével lemészárolták őket.
-- Valószínűleg nem egy, hanem több ágyút öntethetett a mester.
Biztos, hiszen ha csak egyet csinált volna és az felrobbant, akkor nem lehetne most Angliában. Van, ahol azt írják (valszeg tévesen), hogy az ágyú Mo.-n készült.
Érdekfeszítő lenne ez az Orbán mester-féle történetet végiggombolyítani.
Amit eddig tudtam róla:
-- Az erdélyi származású Orbán mester, miután szolgálatait a dölyfös bizánci császár elutasította, a világhódításra törekvő II. Mohamed zsoldjába állt. Így 1453-ban a bizánci ostrom helyszínén öntetett olyan hatalmas ágyúkat, amikkel sikerült támadásra alkalmas rést ütni a vaskos falakon. A korabeli híradás szerint azonban az ostrom során felrobbant ágyúja megölte Orbánt is.
-- Valószínűleg nem egy, hanem több ágyút öntethetett a mester.
-- Alig három esztendő múltán már a magyar kézben lévő Nándorfehérvár ostrománál dörögtek a török ágyúk. Köztük akadtak igazán hatalmas méretűek, talán még Orbán mester hagyatékából valók?
-- A keresztesek ellentámadása során elmenekült oszmán hadak táborában irdatlan zsákmányra leltek a győztesek. Köztük voltak a hatalmas ágyúk, amik ezután a fontos végvár védelmét erősítették.
A következő csavar a hatalmas ágyúk történetében 1521-ben történik. Ekkor ugyanis I. Szulejmán szultánnak sikerült bevennie Nándorfehérvárt, ahol kezére kerültek a lövegek is. Azokról többet nem szólnak a krónikák...
Természetesen Könyöki József XIX. századvégi szabadkézi rajzai nem pótolhatják a modern műszeres felmérést a zayugróci várnál sem. Íme egy közülük:
Nagyon nehéz szavakba önteni azt a látványt, ami fogadja a középkori várakra fogékony látogatót, amikor a sötét alagútszerű folyosóról kiérkezik a felsővár kicsiny udvarára. Mindenhonnét a régmúlt időtől megbarnult kőfalak tekintenek le rá. Főként a reneszánsz palota esőcsiszolta ablak és ajtónyílásai ragadják meg a képzeletet. Várom, hogy mikor tekint ki a felsőbb szintekről egy nemes hölgy, vagy kardcsörtetve előront egy porkoláb. Nos azok az idők már elmúltak, helyette baráti társaságban járhattam be pincétől, kriptától a lakószobák és termek során át egészen a padlásig, akarom írni a tetőig a monumentális épületet.
Valószínűleg a szamurájuk katana{kard} élére kerültek volna mind. Úgy, hogy Kolombusz hálából meggyújthatta az oltáron a gyertyát, hogy élve megúszta a nagy felfedezését.
Igazad van. Bár, ha nincs közben az a hatalmas ismeretlen földrész, akkor előbb Japánba, majd Kínába lyukadt volna ki. Aztán ha sikerül átkeverednie az indonéz szigetvilágon, akkor jutott volna el Indiába.
Más. Ahogyan a bizánci ostrom után nézelődtem, került elém egy oldal, ahol az Orbán mester által 1453-ban a helyszínen öntött ágyúkat ismertetik. Miszerint azok most is léteznek egy angliai múzeumban. Igaz volna ez?
Biztosan borzongtató érzés lehetett az egykori bizánci városfal árnyékában lépkedni. Hiszen ha belegondolunk, mennyi minden történt ezen építménynél. Hányan ostromolták a letűnt évszázadok alatt: szaracénok, arabok, avarok, magyarok, keresztesek {nekik sikerült!} hogy végül 1453-ban a törökök félholdas boncsoka kerüljön diadalmasan a tornyai csúcsára.
Még két megjegyzés:
-- II. Mohamed török szultán felbuzdulva Bizánc sikeres bevételén, három esztendő múltán megindult Európa meghódítására. Nándorfehérvárnál {ma Belgrád} azonban Hunyadi János vezetésével feltartóztatta a keresztény sereg. Majd Mátyás király idejében olyan patthelyzet alakult ki, a Magyar királyság határán jó 70 esztendőre megtorpant az oszmán hódítás.
-- Bizánc elestével a keleti kereskedelem hasznára rátették a kezüket a törökök. Ezen akart segíteni többek között Kolombusz Kristóf úgy, hogy nyugat felé hajózva jut el Kínába. Pechjére azonban útját állta egy ismeretlen földrész. És így felfedezte Amerikát. Amiről élete végéig nem hitte el, hogy az!
Szerintem nem tudtunk. Ugyanis a belső teréből már akkor is hiányoztak az emeleteket elválasztó padozatok és a lépcsősor. Az alsó várudvaron sátraztunk, akkor "gulast" ettem és sört ittam. De talán a helybeli kocsmát előtte felkerestük... ?
került.Jó lenne ha máshol is csak ilyen szinten jeleznék,hogy ez már új építés.
