Jogszabálykereső Szolgáltatja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 2011. évi CXLVIII. törvény a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról 2012-01-01 2012-01-01
Az egész törvényt meg akartam nézni a magyarorszag.hu-n a jogszabály keresővel de nem találta meg. Csak azt írta ki: "Nincs találat! Ennek okai a következők lehetnek: A megadott feltételnek egyetlen hatályos jogszabály sem felel meg." Tudtok erről a törvényről valamit? Van ilyen? Vagy csak volt 1 napig? Azt jelenti a 2012-01-01 2012-01-01. Köszi
Üdv mindenkinek! A kérdésem a következő: ha van kivitelezésre egy szerződésem 2006.12.18-tol 2007.02.15-ig, de a megrendelő az átadott kivitelezési tervdokumentációt idő közben megváltoztatta majd az új terveket 2007.03.15-én adja át, hogy ezt csináljuk meg. Majd amunka elvégzése, átadása után kötbért akar kérni késve teljesités miatt, úgyhogy 03.15-ke utáni kivitelezést még kisem fizette. Nincs minőségi kifogás, átadás átvétel rendben megtörtént. Van lehetősége?
Az alábbi eset kapcsán szeretnék kérni jogi tanácsot. Lehet-e, érdemes-e jogi útra terelni a történteket?
Pályakezdő friss diplomás fiam állásinterjún vett részt 2011. augusztus hónapban. Közölték vele szóban, hogy szeptember 1-től felveszik. Szeptemberben telefonon értesítették: a munkakezdés időpontja október 1 lesz. Mivel a munkavégzés nem azon a település lett volna, ahol állandó lakhellyel rendelkezik fiam, ezért albérletet foglalt le. A 2 havi kauciót ki is fizette, amelyet csak „lelakni” lehetett, visszaigényelni nem. Október közepén e-mail érkezett a „munkaadótól”, melyben november 1-ét jelölték meg állományba vételként. Novemberben újabb e-mail-ben azt írták: a felvétele tovább csúszik. 2012. januárban fiam e-mail-ben konkrétan rákérdezett, mikor várható az állás betöltése. Válasz érkezett, mely szerint még mindig nem tud határozott választ adni (igen vagy nem) a leendő munkáltató. Ezen idő alatt fiam nem keresett más álláslehetőséget, bízva az e-mail-ben kapott információkban.
A fent vázoltak alapján munkaügyi vagy polgári per indítható-e a hitegető munkáltató ellen bíztatási kár jogcímen? Hiteles „okiratnak” tekinthetők-e a kapott e-mail-ek? (A szóbeli és telefonos ígérvények?) Az e-mail-eket figyelembe véve sikerrel járna-e a 2 havi albérleti díj (Szerződés van.) és az elmaradt több havi munkabér követelése? Írjunk tértivevényes levelet ez ügyben a „munkáltatónak”? Mi legyen a tartalma (lényege)? Ugyanis - mint írtam - a leendő munkáltató mind a ma napig hiteget (bíztat) e-mail-ben...
Idézet egy állásfoglalásból, amely a bíztatási kárt magyarázza: "....olyan esetekben kötelezheti a bíróság a „bíztató” magatartást tanúsító személyt kártalanítás fizetésére, ha a bíztató személy szándékos magatartásával, pl. ígéretével, a másik jóhiszemű személyt cselekvésre készteti, melyből a cselekvőnek – saját hibáján kívül kára keletkezik..."
Ez szerintem teljes mértékben megfelel esetünkre nézve. Még akkor is, ha nincs megkötött munkaszerződés. A bíztató (leendő munkáltató) ígéretével (munkaviszonyt fog létesíteni fiammal) szándékosan késztette cselekvésre (albérlet lefoglalása, más munkahely keresésének mellőzése) a jóhiszemű személyt (fiamat).
Tényleg nagyon köszi lala.Ez nagyon fontos info nekem. Teljesen neked van igazad, már én is utánanéztem. Mivel nagyon nem voltam biztos, hogy a helyes-e amit írok azért fogalmaztam így: "úgy tudom (lehet hogy rosszul ), illetve tudomásom szerint" Most azóta egyfolytában keresem, hogy hol olvastam azt a butaságot amit írtam. google-val találtam, ha újra megtalálom belinkelem illetve a szerzőt ha lehet megkérdezem, minek ír ha nem jól tudja. De az a lényeg amit írtál köszi.
Hála istennek tényleg elfelejtettem hogy böntetőperben nincs feperes alperes, vádlott van... :)
A tárgyaláson volt egy bíró, egy ügyész, egy "írnok" (talán), egy igazságügyi szakértő, egy sértett, és én.
A bíró mindenkit meghalgatott, az ügyész elmondta a vádat, mi szól ellenem, mi mellettem, nagyon korrekt volt.
Majd a bíró mindenkit kiküldött, öt perc múlva vissza, ítélet, senki sem fellebezett, és mindenki ment a dolgára.
Két hét múlva megkaptam a bizonyos levelet, a sértett is egy ugyanolyat. Ha ez teljesen jogszerű hát elfogadom, de ha pedofil, tömeggyilkos lennék, akkor most meglincselne a lakóközösség. Így pusztán csak furcsán néznek rám.
Szerintem semmi köze senkinek a múltamhoz, pláne egy haragosomnak aki vissza is élhet vele. Tudom tettem amit tettem és csak magamnak köszönhetem a helyzetem, de már megkaptam érte a büntetésem.
De kilépő régi tag és belépő, ezzel új taggá váló személy között tudomásom szerint nem lehetséges az adásvétel.
Téves információ. Bt-nél létezik az adásvétel is, meg létezik a "régi tag lemond, új tag belép" c. konstrukció is.
Hogy melyiknél milyen papírokat kell aláírnia az új tagnak (vagy a tövényes képviselőjének), és hol merülhet fel az érdekellentét, azt én nem biztos, hogy minden esetben ki tudom elemezni (ill. egy valami biztos: adásvétel esetén az eladó és vevő esetében triviális, hogy van érdekellentét közöttük a vételár miatt), de a lebonyolításhoz amúgy is kell ügyvéd, ezt vele amúgy is mindenképp tisztázni kell.
Továbbá pl. a közzétételi díj, meg hasonló kiadások miatt anyagilag sem fog a két konstrukció megegyezni...
Felperes-alperes büntetőügyben? Mármint vádlott és vádló, gondolom. A vádló ezek szerint nem az ügyész volt, hanem magánvádló vagy pótmagánvádló volt. Nos erre a jogalkotó nem gondolt, mert a vádlónak, sértettnek is vannak eljárásbeli joga, pl. fellebbezés, iratbetekintés.
Az ítéletet ehhez meg kell kapnia, hogy jogait gyakorolhassa, annak pedig része az is, hogy a bíróság a büntetés kiszabása körében milyen enyhítő és súlyosító körülményeket mérlegelt.
A következő kérdésem talán nem pont ebbe a topicba tartozik, de azért szeretném a véleményüket kérni.
Volt egy büntetőperem, amiben alperesként elmarasztaltak, teszem hozzá teljesen jogosan, a következményeket vállalom!
Megkaptam postán is az ítéletet ami a szokásos dolgokon kívül tartalmazta az eddigi, régebben elkövetett szabálysértéseim, bűncselekményeim, itéleteim részletes listáját is. Az utolsó ítélet 2008-as, ha ez számít és 135.000 ft. pénzbírság volt. A többiben volt szabadságvesztés is.
Ezzel sincs semmi gond.
Viszont arra kíváncsi vagyok miért kellett minderről tudomást szereznie a felperesnek is, a régi ügyeim semmilyen formában nem kapcsolódnak a mi ügyünkhöz.
Ezt én sérelmezem és szeretném megkérdezni és szeretném megkérdezni kihez fordulhatnék jogorvoslatért, ha egyáltalán megtehetem. Szerintem ez sérti a személyiségi jogaim ( manapság ez divat ). A zárójeles megjegyzés természetesen vicc volt.
Mielőtt bárki visszaeső bűnözőnek kiáltana ki, hát nem vagyok az, pusztán a terjedelem miatt nem részletezem a dolgot. Személyesen állok a kérdések elé...
Előre is köszönöm megtisztelő válaszuk!
Kedves _lala_, válaszodat nagyon köszönöm. Az első részével, ami kedvező azzal én is egyetértek. A harmadik résszel kapcsolatban, amit nagyon körültekintően fogalmaztál, továbbá pontosan ez a helyzet, amit írtál, tennék egy észrevételt. Nem Kft-ről hanem Bt-ről van szó. Ez azért nem mindegy, mert úgy tudom (lehet hogy rosszul ) csak Kft esetében lehet tulajdonrészt venni, valamelyik tulajdonostól, tagtól. Bt-nél csak társasági részesedést lehet szerezni a Bt-től. Azt hogy már létező tagok egymás között adhatják-e vehetik-e a társasági részesedést, azt pontosan nem tudom. De kilépő régi tag és belépő, ezzel új taggá váló személy között tudomásom szerint nem lehetséges az adásvétel. Ebben az esetben ez úgy működik, hogy a kilépő taggal a Bt elszámol, kifizeti neki a társasági részesedésének az értékét (ez jelen esetben 20.000 Ft). A belépő új tag pedig befizet a Bt-nek 20.000 Ft-t ezért övé lesz a társasági részesedés és taggá, kültaggá válik. Na most az apa a régi kültag és a gyermek egyik törvényes képviselője. Anya beltag, üzletvezető, és Bt képviselője. Amikor a gyerek a Bt-től megveszi az üzletrészt akkor az anya és a gyerek között, tényleg érdekellentét van. Az apa, szerintem képviselheti a gyerek érdekeit aláírhat helyette hiszen közte és a gyerek között nincs érdekellentét. Csak az apa és a Bt között van. Ez személyes vélemény, paragrafusokkal nem tudom alátámasztani. Csak abból következtettem, amit te írtál az érdekellentétről. Pont az érdekelne, hogy szerinted jól látom-e? Köszi.
Öröklési szerződés ügyben nem értem (jól?) a (2)-vel jelzett részt - amit, (gondolom én...) az (1)-hez _képest_ kell valahogyan érteni... De mit jelent végeredményben? :-oo
Azt jelenti, hogy ha
- valaki szerződést köt a tulajdonjog megszerzésére,
- és kellő körültekintés ellenére sem tudhatott az öröklési szerződésről,
- és megfelelő ellenértéket fizetett a szerződés tárgyáért,
akkor megszerzi a tulajdonjogot (noha az öröklési szerződés szerint nem adhatta volna oda szerződés útján a tulajdonjogot a leendő örökhagyó).
Ha fenti feltételek akármelyike nem áll, akkor nem érvényes ez a 2) bekezdés.
A megfelelő ellenérték azt jelenti, hogy nem ingyen (ajándékozás-jelleggel) kapja, hanem fizetett érte (az értékével összemérhető ellenértéket, tehát nem 1 Ft-ot, mert az ajándékozás lenne).
A "kellő körültekintés" ingatlan esetén egyértelmű: a földhivatalba az öröklési szerződés alapján elidegenítési és terhelési tilalom jegyeztethető be. A öröklési szerződés iktatáskor a tulajdoni lapon széljegyként azonnal megjelenik, a bejegyzést követően pedig maga a teher lesz rajta a tulajdoni lapon.
Az a harmadik fél hivatkozhat a jóhiszeműségére, aki a szerződése megkötése előtt megtekintette (bizonyíthatóság végett szokás erről kérni egy hiteles tulajdonilap-másolatot) a tulajdoni lapot, és ott nem volt nyoma semminek, tehát joggal nem tudhatott az öröklési szerződésről, joggal gondolta, hogy meg tudja venni az ott megnevezett tulajdonostól. Ez pedig csak úgy lehetséges, hogy ha addig az öröklési szerződést még nem nyújtották be a földhivatalba (ez meg ugye az öröklési szerződés jogosultja szempontjából saját hiba, ne tessék késlekedni).
Megteheti ezt a kiskorú? Kell-ehozzá gyámhatósági engedély?
- ha a szerződésben nem vállal kötelezettséget a szerződéskötéssel egyidőben befizetendő, és a szülők által biztosított zsetonon felül (nincs az apporton felül egyéb teljesítési kötelezettsége a tagnak a társasági szerződés szerint)
- és van olyan törvényes képviselője a gyermeknek, aki a szerződéskötés során az új kültag által aláírandó dokumentumokat a nevében alá tudja írni, és nem tekinthető az adott ügyletben ellenérdekelt félnek
akkor ez működhet gyámhatósági közreműködés nélkül.
Ha pl. az, akitől venné a tulajdonrészt, egyben az egyik (vagy egyetlen) törvényes képviselője is, akkor az illető nem írhatja alá eladóként és vevőként is a szerződést (hiszen eladóként más lenne az érdeke mint vevőként), tehát ha nincs másik, a gyermekkel nem ellenérdekelt törvényes képviselő, akkor viszont ún. eseti gondnokot kell kirendeltetni a gyámhatósággal (ami szopás is, és pénzbe is kerül).
Kedves Fórumozók! Szeretném tudni,hogy ha a szövetkezeti lakóközösségben a szövetkezet elnöke megrendel egy javítási munkát,és a szerelő 4 lakás fűtését és melegvíz ellátását tönkreteszi,mert a szennyvíz lefolyó csöveket tartó bilincset a gáz kémény falába rögzíti.Ezért a kéményseprők a kémény használatát megtiltotta.A szerelő felajánlotta,hogy villanybojlert és hősugárzót kifizeti,de szerintünk ez drága fenntartás még éjszakai árammal is,és a lakások vezetékelése is 50 éves lehet el sem bírná a megnövekedett terhelést..Most itt van február eleje,és 2011 novemberétől ,nincs fűtés /2 helyiségben/és,melegvíz. Segítséget kérek,hogy ha a szerelő biztosítja a villany megoldást,akkor is kérhetek-e kártérítést a lakó szövetkezettől,mert így se használni sem eladni nem tudom az ingatlant,és nagyon sok problémát kellemetlenséget okoztak,és van e reális alapja,hogy megítélik per útján.Szerintem a szövetkezet nem fog kártérítést fizetni önszántából. A per pedig nekünk költséges és sokáig elhuzódhat. Szeretném tudni,hogy más az én helyemben mit tenne. Előre is köszönöm a türelmet,segítséget.
14-ik életévét párhónapja betöltött kiskorú gyerek be akar szállni egy Bt-be kültagként.
Egy a Bt-ből éppen kilépő kültag társasági részesedését venné át. Mindkét szülő beleegyezne a dolgba, sőt az apja adná neki a pénzt erre, nem a zsebpézéből kellene fizetnie. Egyébként a társasági részesedés értéke csak 20.000 Ft. Megteheti ezt a kiskorú? Kell-ehozzá gyámhatósági engedély?
Öröklési szerződés ügyben nem értem (jól?) a (2)-vel jelzett részt - amit, (gondolom én...) az (1)-hez _képest_ kell valahogyan érteni... De mit jelent végeredményben? :-oo
- Esetleg azt, hogy ha valahonnan/valahogyan előkerül egy "harmadik személy"*, akkor ő/az az eredeti szerződés kedvezményezettje (helyett?) ellenében is megkaphatja az örökhagyó vagyonát?? :-oo
"Ptk.657. § (1) Az örökhagyó arról a vagyonáról, amelyet öröklési szerződéssel lekötött, sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet. Az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanra – az örökhagyóval szerződő fél javára – az ingatlan-nyilvántartásban elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni.
(2) Ez a rendelkezés harmadik személy jóhiszemű és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti.
* pl. ha a szerződést aláíró örökhagyó kórházba kerül, ahol valaki a bizalmába férkőzik és valahogyan eléri, hogy az _ő_ javára aláírjon valamifajta szerződést, akkor ez a "harmadik személy" felléphet/nyerhet követelésével az eredeti szerződővel szemben??
És még:
- "harmadik személy" adott esetben vagy elvileg akár az állam is lehet?
A következő kérdésben kérnék segítséget; egy, számomra kedves ismerős beszállt egy akkor jó ötletnek tünő, Botanoo nevű "befektetésbe", amiről menet közben kiderült, hogy pilótajáték.
Sajnos beszervezett maga alá tagokat is (és aztán azok is..)
Egy alapos beszélgetéssel sikerült meggyőzni, hogy ez illegális, és hogy a törvény bünteti (BTK 299/C. §, piramisjáték szervezése), innentől kezdve megszakította ezzel a céggel a kapcsolatot, nem szervezett be senkit, stb.
ez önkörmányzati/állami bentlakáos vagy magánotthon? előbbire a tövényben meg az önkormányzat helyi rendeletében lehetnek szabályok, illetve a megkötendő szerződésben, azt érdemes átnézni.
A szociális törvény szerint a bentlakási díj (önkormányzat, állami esetén) elmaradását jelzálogjoggal biztosíthatják.
Édesanyám nagyon beteg, 24 órás felügyeletre van szüksége, de sajnos nem tudjuk őt kellően gondozni, így idősek otthonát keresünk neki. Mindenhol vagyonnyilatkozatot kérnek, gondolom garanciának. Van egy rossz háza, amit el akar adni telekárban. Az lenne a kérdésem, hogy mit változtat az elhelyezésen a ház megléte vagy nemléte, és mi van akkor, ha beírjuk hogy van, és aztán sikerül eladni? El lehet -e adni egyáltalán a szerződéskötés után? Szeretné a vagyonát megtartani, vagy nekünk juttatni. Hogy tudja ezt megtenni?
Egy kis jogi tájékoztatásra lenne szükségem.Tagja vagyok egy sportlövő egyletnek ami társadalmi szervezetként működik az 1989-es egyesülési tv alapján.Működési kör jellege a sport.Két szakági szövetségbe szeretnénk belépni de ők a 2004 évi sport tv alapján csak sportegyesületként vehetnének fel bennünket.Jelenleg a sport egyesületek lehetnek társadalmi szervezetek is,de a 89 évi tv szerint a társadalmi szervezet is lehet sport egyesület.A kérdésem az lenne hogy a cégbíróságon elég e csak a jogállást megváltoztatni?
- társas vállalkozóként (cégalapítás, Bt, Kft, stb.)
- megbízási vagy vállalkozási szerződéssel magánszemélyként
Ha rendszeresen, üzletszerűen végzed (pl. hirdeted magad, árlistád van, ehhez hasonlók), akkor kötelező vállalkozóként végezni a tevékenységet. Ez azzal jár, hogy be kell jelentkezned az APEH-hez, könyvelőt kell fogadni, bankszámlát nyitni a vállalkozásnak, számlát kell adni a vevőnek, ÁFA, nyereségadó, stb.
Eseti jelleggel lehet megbízási vagy vállalkozási szerződéssel, magánszemélyként is csinálni. Ebben az esetben ha a neked fizető valaki egy cég, akkor neki kell levonnia az adó-/járulékelőlegeket (ezzel innentől kezdve nem sok dolgod van, persze év végén kell bevallást csinálnod), viszont ha a megrendelőd magánszemély, akkor magadnak kell befizetned az előleget is.
Általánosságban, ha van érdemi elszámolható költséged (mondjuk a bevétel 10-20%-a felett), akkor anyagilag jobban járhatsz a vállalkozósdival. Magánszemélyként gyakorlatilag nem tudsz költséget elszámolni.
Vártam, hogy valaki szóvátegye, de laikusnak nem szoktam írni, de amikor írtam eszembejutott ki teszi szóvá. egyébként, ha jól emlékszem Vörös a könyvében utóbbit is vitatja.:)
Minden bizonnyal megteheti, mert szinte biztosra veszem, hogy Neked is, ahogy mindenkinek altalaban, a folyoszamlahitel-keret szerzodeseben es/vagy az ASZF-ben benne van, hogy a folyoszamlahitel-keret torleszteset elmaradas eseten a folyoszamlara befolyo osszegekbol minden tovabbi nelkul betorlesztheti, fuggetlenul annak forrasatol. Ezt valszeg Te is alairtad anno. Hivd fel a bankot, es kerdezd meg.
Tehet olyat egy bank, hogy zárol egy folyószámlát, míg az azon lévő többtízezer forintos folyószámlahitel le nem törlesztődik? Az illetőnek ez az egy folyószámlája van, és az összes jövedelme, azaz a családi pótlék és a segély erre a számlára jön, más jövedelem nincs. A bankokra nem vonatkozik az a szabály, hogy csak a jövedelem 30%-át lehet letiltatni?
