Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
És akkor az 1 rész! Az eredeti cikk. Ehez kommentként annyit, hogy: 1. Benne hagytam a helyre igazítást. Mert az is egy fontos téma. (De arról talán máskor. Konkrétan hogy neveket ne említsek: Juhász János miatt született. Aki nemhogy még OKJ-s kályhás papírja sincs, de építeni is csak alkalmazott épít neki. És miközben állítja, hogy egyenesen tömegkályha fejlesztő: teleszórta az intenetet, médiát a butaságaival, mende-mondáival. Aminek jó néhány része butaság, vagy ugyanolyan nagyotmondás/tévedés; mint ami miatt ezt a bejegyzést/cikket is írnom kell(ett). :-( 2. A kérdező (Henszelman Imre) és a kérdés nagyon korrekt. Sokszor interjúk/... alkalmával kisarkítják a témát, és a kérdést provokatív éllel teszik fel. Hogy a válasz is egyértelmű legyen.Ami sokszor nem is feltétlen a kérdező véleménye. Ő pont azt a kérdést fogalmazza meg, ráadásul kritikus hangnemben akár: ami 1 vélemény, állítás mások részéről. Tehát a kérdéssel, kérdés feltevéssel szerintem semmi gond.
A cikk:
Kérdés-felelet a tömegkályháról Fókuszban a környezetterhelés és hőigény
Lapunkban számos alkalommal, többféle aspektusból foglalkoztunk a tömegkályhával. Alábbiakban a lap főszerkesztője, Henszelmann Imre, s a témában az előző számunkban megjelent cikk szerzője, Zágonyi Sándor kérdés-felelet formájában igyekszik tisztázni a környezetterheléssel és a hőigény optimális kielégítésével kapcsolatos két kérdést. H. I. - Mindenekelőtt elnézést kérek az előző számunk tömegkályháról szóló cikk szerzőjétől, amiért a cikk első bekezdésében nem az általa javított változat jelent meg, így félreérthető volt. Itt közöljük a helyesbítést: Mindenekelőtt le kell szögezni: e kályhatípus oktatása hiányos jelenleg. Még olyan személy is van hazánkban, aki magát autentikus tömegkályha-építőnek tartja, de nem rendelkezik még a szükséges kályhás alapvizsgával sem. Ráadásul legalábbis ezt jelzik az internetes felületeken közzétett információk alapismeretei is hiányosak. S felhasználva a szerkesztő számára adódott alkalmat, szeretnék kérdezni is a szerzőtől. H. I. - A hőigényhez igazodó tüzelőberendezés minden szakember érdeke, hisz ekkor lesz megelégedett a megrendelő és így válik ismeretségi körében történő ajánlásaival a legjobb marketing emberünkké. Véleményem szerint a hőigény három alapvető meghatározója az éghajlat (külső hőmérséklet), a fűtendő tér hőszigetelése és a fűtésmód (fő- vagy kiegészítő). Az elmúlt évek hazai tapasztalata az, hogy a téli fűtésidőszak egy-egy hetét kivéve, még a közepesen hőszigetelt tereknél sincs szinte semmi hőigény napközben, ha napsütéses az idő. Nagyon nagy hőleadó tömeggel miként lehet igazodni a napszakok szerint változó hőigények kiszolgálásához? Z. S. - Had jegyezzem meg: ez a kérdés nem csak a tömegkályhákról szól, hanem minden nehéz építésű kályhára igaz: akár a kéthéjú nehéz építésű csempekályhákra is. Szó szoros értelmében vett hőnyereségről csak déli, esetleg nyugati tájolású hőszigetelt, vagy fokozottan hőszigetelt ablakok esetében beszélhetünk. Az összes többi határoló szerkezeten falak, padló, lábazat, födém, északi-keleti ablakok hőveszteség van még napközben, a napsütéses órákban is. Hőveszteség csak akkor nem lenne, ha a külső hőmérséklet megközelítené a + 20 C-t. A tömegkályhák vastag köpenyüknek köszönhetően egészen kis fajlagos hőleadással rendelkeznek. Éves fűtési időszakban többnyire napi egy begyújtással üzemelnek, tehát min. 24 óra a hőleadási idő. Mivel egyenletesen és hosszan, (este, reggel, ... délután is) de alacsony intenzitással adják le a hőt, így gyakorlatilag nincs túlfűtés. Különösen igaz ez a kéthéjú tömegkályhákra, ahol a felületi hőmérséklet is alacsonyabb (amihez kisebb óránkénti fajlagos hőleadás párosul). Így a tűztérben elégetett fa energiáját 24, vagy akár 36 óra alatt elosztva adják le. Ebből pedig kevesebb hányad esik az általad említett napos déli időszakra. Ez eredményezi, hogy a lakás klímája egyenletesebben temperált és komfortosabb. Ennek a kisebb hőingadozásnak áthidalásában segít a ház (falak, aljzat beton, stb.) és még a bútorok tömege is. A hőszigetelések fokozódásával gyakorlatilag pontosan ezért váltak egyre népszerűbbé, és hódítanak minden területen a nehéz építésű kályhák (Skandináviában az ellenáramú, Oroszországban, Észak-Amerikában a harang rendszerű tömegkályhák és német nyelvterületen a 2 héjú csempe kályhák.). Az egyre népszerűbb A+ energia igényű, vagy passzív házakba nem is alkalmasak csak a nehéz építési módú kályhák. Az is csak körültekintő (tűztér-köpeny) méretezéssel.
A huzamosabb időre pedig arra gondoltam,h. a napi munkában levő idő.Azaz,amíg nem leszünk otthon,vagy este lefekvés után reggelig ne kelljen "rakni" a kályhát.
A Facebook-omon egy kis szakmai, tömegkályhákat érintő bejegyzés sorozat írásába kezdtem, hogy kivesézzek egy témát.
Mivel ezek a vélemények, előítéletek ITT is többször felbukkantak már; ezért, ha megengeditek ide is bemásolnám őket:
A MACSOI ( http://www.macsoi.hu/ ) lapjának 2016 évi 08 hóban megjelent számában; a tárgyév tavaszán általam Tömegkályhákról írt cikkel kapcsolatban (helyreigazítást, és) 2 kérdést tettek fel, melyre választ vártak. Az egyik kérdésre nehezen tudtam válaszolni, bevallom őszintén :-( (Több levélváltás volt közöttünk a kérdezővel, és 3-nál többször átírtam, fogalmaztam a cikket). Nem azért, mert nem tudtam volna a helyes választ, vagy 'igazságot' a kérdésben. Hanem mert nehezen találtam 'fogást' azon. Nehéz volt megtalálni, azokat az okokat, érveket, amelyek kielégítőek, és meggyőzően bizonyítanák az általam, és más tömegkályha építők-használók tapasztalatait. Jóllehet a kérdés egy fontos dologgal kapcsolatos. Ezért máig nem is hagyott nyugodni a dolog. Most télen kicsit jobban ráérek, mivel kevesebb az építés, fizikai munka. Több idő van a szellemi munkára :-) Így nekiálltam kicsit utána ásni, számolni, méricskélni. (Remélhetőleg megírni is marad belőle :-) ) Összefoglalva tehát: Mivel tudom a MACSOI tagság egy részében; és kandalló, más NEM TÖMEG! -kályhát építők, forgalmazók, használók között is, (valamint fórumokon, és internetes oldalakon) máig tartja magát Magyar országon, az a téves elképzelés/hiedelem, hogy: 1. A Tömegkályhák hazája Finn/.. országból származnak, és mint ilyenek, igazából -15 C fok alatt van létjogosultságuk ('oda valók'), nálunk nem 2. Mivel ott könnyűszerkezetes építési mód az elterjedt; =>ezért hagyományos- téglaházakba sem javasolt a Tömegkályha, 3. Mivel ide nem való, 24 órás fűtési idővel rendelkezik,stb,... túlfűtést okoz a nappali órákban.
Ezen tévedésekről jómagam meg vagyok győződve. Hiszen 2009 óta, a saját magam által épített tömegkályhámmal fűtök itthon. Tehát a tapasztalatok szólnak ez ellen. Illetve ha nem lennék meggyőződve az ellenkezőjükről nem is építenék ilyet másoknak.Hogyan alapoznánk egy vállalkozást rossz termékre? Hogyan Építhetnénk ilyet, és csapnánk be sorban a megrendelőket? A 3 állítás tehát valójában tévhit! Akik ezt gondolják, azokra nyílván nem haragszom. És lehet hogy a más irányú tapasztalataik mondatják velük, vagy mert a fűtéstechnika más szegletében jártasak. De ettől ezek a tévhitek még tartják magukat sokakban; ezért fontos a cáfolatuk. Nem a személyük, termékük ellenében, hanem a Tömegkályha védelmében. Ezért most (legalább) 3 részes sorozat-bejegyzés írására adtam a fejem. Amikben ezt folyamatában tárgyalnám-elemezném. Nagyon remélem; bízom abban, hogy a végére sikerül tisztázni a képet. És sikerül hitelt érdemlően, is bizonyítani érvekkel azt a tényt, hogy a Tömegkályha, mint kályha típus: igen is Magyar országon is alternatíva, jó választás. Ami komfortosan, kellemes, jó hőérzetet biztosít a lakóknak.Magyar országon, a mérsékelt éghajlaton; és akár tégla, vagy bármilyen épületben is!
Olyan nincs hogy megpakolsz egy kályhát / tömeg vagy nagy tömegű cserépkályha / aztán magára hagyod.
Ezekkel a kályhákkal azért naponta úgy 3 órát minimum foglalkozni kell.
Hát a topik leírást olvasni kellet volna, de mind egy. Véleményem szerint, bár szűkös a hely, de alapozás és megfelelő méretezés után(kémény és kályha) sancibácsi segíthet Neked. szvsz
Szeretnék segítséget kérni esetleg megoldást találni fűtési "problémára.
Adott egy Poniklec faház,Most lesz szigetelve 25 centiméteres kőzetgyapottal,stb.
Jelenleg egy kis "folytonégő" kályha van benne.Ezzel annyira nincs is gond ,mert "pillanatok alatt befűti a házat.25 C fokra,ha teljesen ki van hűlve a ház.
Viszont,ha nincs folyamatosan rakva hamar kihűl.
Milyen megoldás lenne jó,hogy huzamosabb ideig ne kelljen rakni a "kályhára".
Azaz nagyon elnagyolva...reggel "megpakolom a kályhát,kandallót akármibármit és mire hazamegyek este még "meleg" van,lesz.
Gondoltam, hogy megnézem mi a helyzet a kályhában, kell-e tisztítani. A kályhámat a híres-neves Vajda Zsolt kályhás mester építette és az általa egekig magasztalt és olcsó tisztítónyílásokat rakta bele, amikkel már akkor fenntartásaim voltak: nagyon vékony lemezből vannak ezek a díszdobozok.. Hát egyet levettem és darabokban jött le.. lyukasra rozsdásodtak.. egy újabb súlyos hiba, ami csak most jött elő.. Mindegy, egyenlőre betömtem a lyukakat faragott téglával és agyaggal... úgyse bírja már sokáig szerencsétlen kályha, mert már lassan az összes kötőanyag kihullott a samott téglák közül.. csak a súlyuk tartja össze őket.
Nem alacsony. Sosem volt kondenz víz, igaz száraz fával fűtök, amit egy egyszerű megoldással szárítok meg tavasztól őszig, 12%-15%-os ra.
Utána a kályha közelében is van egy hétig és tovább szárad, lemegy 12 % alá is, sokszor eléri a 6%-t..
Idén már lesz egy napelemes ventilátor is bevetve, ami a rakatban vizszintesen továbbítja a levegőt perforált csőben.
Egyébként nincs benne semmi extra, raklapon van a rakat felaprított fa (100 cm széles, 180 cm magas), az északi szél átfúj rajta, a déli oldalonpedig mezőgazdasági fólia van az oldalán végig, felette könnyű tető. A felmelegedett levegő (60C fok) alulról felfelé mozog és rásegít a szél.
A fahasábok (nálam 50 cm) rács szerkezetben vannak rakva direkt.
Korom kb egy kilós cukros zacskónyi jön ösze egy szezon alatt, és a saválló fém kémény belül tiszta marad.
Az alábbi fotót a pinterestről szedtem le, van hasonló kályha burkolat egy pár.
De az csak annyit tud hogy a kandalló által termelt hőt hagyományos módo átveszi -de csak részben - nem javítja a hőkiemelést és a hőtárolás sem jelentős tömegű és könnyen hasznosuló hőtároló eléemekkel. A beton nem egy csúcs anyag ebből a szempontból..
Nálam teljesen más a rendszer.
A tömegkályha hagyományos tulajdonságait messze túlszárnyalhatja az építő és ne is tudja elrontani a dolgot.
tanulva sanci bácsi intelmeiből.
összerakhatja az enyémet egy cukrász is :) 1 óra alatt.
A többi munka segédmunka.
Kivétel az extra burkolás.
Lehet sok tonna is és a kimenő hő csak 100-130 C körüli füstgázzal távozik.
tehát kifűtheti az iparcsarnokot is ha kapcsol hozzá egy automatikát ami jó időben vezérli a ventillátorokat.
Itt van egy csomó kazán, de elég drágák, ezeknél sokkal jobbat lehetne építeni tömegkályha tulajdonságokkal, csak kell az automatika és a ventillátor ipari szintű.
A sugárzó hő is hasznosításra kerülhet és a kimenő füstgázból sokkal több hőt ki lehet nyerni.
ezek csak kazánlemezből vannak, helyi hőtároló nincs.
Ha nagyobb verzió jön létre, akkor terményszárító is lehet belőle.
Érdemes rajta gondolkodni, hoyg a két technológiát hogyan lehet összerakni.
Most is légfűtés van, ezért ez a módszer lehet ott később is a nyerő.
Kombinálva a vegyesfűtéssel, de az is légfűtési megoldást kaphatna, a hagyományos sugárzó hőn kívül, mert az nem hatékony ekkora térben.
A kérdés inkább arra vonatkozik, az épület szerkezetének elemzésén kívül, hogy ha x hőértéket használnak fel gázból, ezt meg tudják mondani.
Akkor milyen arányban fog hasonló teljesítményű vegyestüzelés javítani a helyzeten, kb hány kg biomassza (tüzifa, ágfa, apríték stb.) jelentősen visszaszorítani a gázfűtést, ami persze meg fog maradni.
A ventillátor fogyaszt most is áramot.
Hasonló megoldást alkalmazhat, egy nagyobb hőtároló tömegen keresztül terelve a levegőt, ha folyamatosan fűt egész nap, akkor olcsóbban küld be X teljesítményt. Kérdés mennyi ez a tömeg fából. Saccra. 2-300 kg? Olcsó fa van a környéken (átlagnál olcsóbb, és nem tüzép stb vagy erdőgazdaságtól beszerzett hanem magánerdők vannak)..
De azért tudni kell hogy az a többletenergia felhasználás számszerűsítve kb. 6 % /fok, de csak szűk tartományban. Ha 20 fok az alap, akkor 6 % fokonként, de csak 23 fokig, aztán rohamosan nő.
Ez szerintem: nem tudom. Ez valami kamu, vagy hiedelem,..... mittudoménmi lehet.
Ezt a számítások biztosan nem támasztják alá. Vagyis matemeitka, fizaika mentén ha gondolkodunk: ez nem lehetséges.
De ha van ilyen számítás, stb, akkor elnézést kérek. Kíváncsi lennék, hogy ezt mire alapozzátok. Mi ez a képlet, számítás, stb,....
Vagy hogy miért 23 C fok a határ? Miért nem 20, vagy 25, vagy más?
Nem kell félre érteni: ez nem kötekedés. Csak én a hőigény felmérését, számítását egyáltalán nem így ismerem.
Ha 20 fok az alap, akkor 6 % fokonként, de csak 23 fokig,
Emlékeim szerint igazad van, de számszerűsítve éves gázfogyasztásra számolva nagyon riasztó. Én ezért programozott fűtésvezérlés választottam. Ami ilyen este 3.30-kor 19.5fok; 5.00-kor 20.5fok; 7.00-kor 18.5fok; 15.00-kor 19.fok5; 20.00-kor 20.5fok; 22.00-kor 18.5 fok;
Amit észrevettem nem-érdemes 18 fok alá fűteni a lakást, mert egy kondenzációs fűtés alacsony előremenő 45 fokos vízzel ráadásul radiátoros(dupla mennyiségű) lassan fűt (-10-15 fokban 55 fokos előremenő) és hiába van 19.5 fok a lakásban mindenből jön a hideg hidegek a falak bútorok.
1100 m3-es kalkulált gázfogyasztás valójában 870-950-1000 m3-ert használok attól függően milyen kemény a tél.