nem hiszem hogy a gigantal lehetne vontatni 3.6 fővez.nyomás alatt.ugyanis ott már kiesnek a motorkontaktorok.a szili az más.de ott is kétlem a fékezés esetén a sokáig tarto vontatást mert ott meg leoldanak a 218-as relék.bár a leoldásig növeli a fékutat de nem számottevö mértékben.a leoldás gyorsasága nagyban függ a vonat tömegétöl.nagy vonat gyors leoldás.
Tulajdonképpen még ez sem egyértelmű. A vonat mellett a vágány külső oldalán macerás hátra menni, a másik vágány felé meg kissé huzatos, ha 100 feletti sebességgel elkocog valami. De a szerencsés kimetel szempontjából tulajdonképpen mindegy.
Nem vagyok szakértő, de az első felére válaszolnék: tudomásom szerint nem kettő siklott a csaptörés helyszínén, hanem egy; azért tudta vontatni, mert nem szakadt meg a fővezeték és így semmilyen jel nem utalt a siklás tényére a mozdonyvezető számára.
A másik vágányon közlekedő vonatnak a forgalmi rendelkező miért vette vissza a szabad jelzést, honnan tudta hogy vissza kell vennie?
Az előzőek szerint kellett volna Térköz Megállj-t kezelni, de leginkább a tehervonat mozdonyvezetőjének"unszolására" - ami jó megérzés volt, mert még a befékeződés pontos okát ő sem tudta - vette vissza a páratlan vonat kijáratát.
Van egy zagyva pontunk a "Közlekedés továbbhaladást tiltó jelzést adó főjelzők mellett" fejezetben, pedig "A vonatok védelme, fedezése" fejezetbe illene:
F. 2.,
"15.233. Ha a forgalmi szolgálattevő vonatközlekedést veszélyeztető körülményt észlel vagy erről, továbbá rendkívüli ok miatti megállásról kapott értesítést, továbbá be-, ki-, illetve áthaladó vonat alatt valamelyik váltó végállásának ellenőrzése megszűnik és erről módja is van meggyőződni, indokolt esetben köteles a térközjelzőket Megállj-állásba állítani. Ilyen esetben a forgalmi szolgálattevő hordozható távbeszélő készüléken (pályatelefonon vagy mobil telefonon) közvetlenül, a mozdonyrádión a forgalmi vonalirányítón keresztül köteles rendelkezni, a követendő eljárásra intézkedni. Az értesítést a forgalmi szolgálattevő, illetve a forgalmi vonalirányító köteles előjegyezni. Ugyanígy kell eljárni kétvágányú, vagy párhuzamos két egyvágányú pálya esetén is. Ha a helyzet más módon nem tisztázható az ilyen pályákon a forgalmi szolgálattevő az első vonatot köteles Írásbeli rendelkezésen értesíteni a rendkívüli ok miatt megállt vonatról; ha lehetséges, közölni kell a szelvényszámot is. Az értesített vonat mozdonyvezetője a vonat sebességét úgy köteles szabályozni, hogy a jelentkező akadály előtt biztosan meg tud-jon állni, az alkalmazott sebesség a legjobb látási viszonyok mellett sem lehet nagyobb, mint 15 km/h. A mozdonyvezető köteles a helyzetet tisztázni és erről a forgalmi szolgálattevőnek (forgalmi vonalirányítónak) je-lentést tenni. A forgalmi szolgálattevő mindaddig újabb vonatot nem indíthat, míg a biztonságos közlekedés feltételei nincsenek meg."
Ezt a leírtak szerint végrehajtani nem lehet. Az elv, amit követni kell, az az, hogy ha egy vonat a nyílt pályán megáll nem jelző jelzése, vagy nem menetrendi ok miatt, a vonatszemélyzetnek ezt be kell jelentenie. Továbbá nyilatkoznia kell arra, ha tud, hogy a másik vágány járható-e. Ha a járhatóság egyértelműen nem állapítható meg, vagy a vonat megállásának okáról nincs bejelentés, a szomszédos vágány(ok) járhatatlanságát kell feltételezni, és ennek megfelelően kell intézkedéseket tenni. Itt jól jártak el (meg szerencsénk is volt), a kidőlt teherkocsi a bal vágányra dőlve azon nem okozott foglaltságot, az EC 43 símán beletrafálhatott volna.
Miért tudta vontatni a villanygép több száz méteren keresztül tavaly decemberben az 1-es vonalon Kimle és Lébény között a kukoricával megrakott kettő kisiklott tehervagont? Mikor és hogyan vette észre a mozdonyvezető? A másik vágányon közlekedő vonatnak a forgalmi rendelkező miért vette vissza a szabad jelzést, honnan tudta hogy vissza kell vennie?
Miért szünne meg? Gondoltam, vagy valami vedelem szol be, vagy valami kiesik, amit levego tart benn stb. De erre a konyvespolcra itt hiaba nyulkalok kottaer, igaz, erre semmi szukseg, majd felhomalyositotok jol. Nem eloszor a tortenelem folyaman.
Azért örülök, hogy egy fékezésnél, netán vészfékezésnél nem csúsznak a kerekek. Vagy lemaradtam valmilyen változásról és előírás lett, hogy a kerekeket laposítsuk meg vagy felrakodást képezzünk rajtuk.
Van kerékesztergás barátom. Hurrá, lesz munkája :)
Sztem önmagában az, hogy a főlégtartályből eltűnik a levegő, nem okoz semmit, csupán annyit, hogy nem fog menni az pl. ablaktörlő és a kürt (meg a visszapillantó, ha olyan a jószág). Meg persze oldani sem fogod tudni a féket. :)
Ha a fékezőszeleppel találsz egy olyan állapotot, amikor nincs összekötve a főlégtartó és a fővezeték, akkor a fővezeték vígan elvan az ő 5 barjával és az érzéketlenségi határ alatt maradó nyomáscsökkenésével, a főlégtartó meg aggódik. :)))
