Mo-n csak magnélküli fajták vannak, ugyanis a datolyaszilva kétlaki növény, az egyik fa csak termős, a másik csak porzós virágokat hoz. Amit nálunk lehet kapni, azok öntermékeny termős fák, nem kell nekik megporzás. Viszont ha mégis beporoznád a virágaikat, akkor lenne magjuk.
Vannak olyan fajták, amelyek keményen fanyar gyümölcsűek (mint az itteniek), viszont ha van magjuk, akkor keményen is ehetők, nem fanyarok. Olyan fajták is vannak, amelyek keményen mindig fanyarok, és olyanok is, amelyek megporzástól függetlenül sosem fanyarok keményen sem (ha érettek).
Szerintem az itteni fajták valószínűleg mind fanyarok (asztringensek), amíg meg nem puhulnak, vagy valahogy ki nem veszik belőlük a fanyarságot.
Teljesen egyetértek az előző hozzászólásodban lévőkhöz. Az enyémről még azt sem tudták megmondani, hogy magnélküli fajta-e (szerencsére magnélküli), vagy hogy hány éves lehet a facsemete. A fajtáról már nem is szólva.
A mi fánk a helyi viszonyokhoz képest kicsit fagyzúgos, nem túl védett helyen van. Eddig egyszer szenvedett kisebb fagykárt - 01/02 telén -, de nyárra ennek már nyoma sem volt, viszont abban az évben nem volt rajta termés. Azóta szoktuk a tövét takarni a biztonság kedvéért, azelőtt egyáltalán nem takartuk.
Úgy tudom, hogy a fajtától nagyban függ a télállóság. Nem tudom, hogy a Te fád mennyire fagytűrő, szerintem jól tetted, hogy betakartad. A törzsét talán érdemes lenne a következő években is takarni.
A neten azt olvastam, hogy a fagytűrőbb fajták -18 fokig télállóak, van egy Saijo nevű fajta, ami -23 fokig, de van olyan is, ami csak -10 fokig fagytűrő. Az a tapasztalatom, hogy Mo-n nem lehet tudni, hogy milyen fajtát vesz az ember, és hogy annak mik a tulajdonságai. Az árusok ált. nem nagyon törődnek ezzel, és ez sok más növényre is igaz.
Köszi grifi a képet! Szuper, már alig várom, hogy az enyém is nagyra nőjjön. Mennyire érzékeny a fagyra?
Én most, biztos ami biztos, náddal egy henger alakot készítettem a fa köré, majd feltöltöttem száraz falevéllel. A tetejére, de csak a tetejére egy szemeteszsákot húztam, hogy ne ázzon be. Így, elméletileg a falevél nem kap nedvességet, nem rohad meg, de a nád miatt szellődzik, nem párosodik be. Egy kis ágacska kibújt a nádszövet közül, pont az észak felőli oldalon. Így ő lesz a kísérleti "nyuszi", ha nem fagy el, akkor kibírja a fa többi része is, nem kell majd jövőre takarni.
Ha van esetleg valami tanácsod gondozásával, vagy akármivel kapcsolatban, szívesen meghallgatom, megfogadom.
Még nem nyíltak ki a virágok, de szépen növögetnek.
Nálam a magok elvetése, ültetése nem szakkönyv szerint történik. Van, mikor csak egy nagyobb szobanövény földjébe dugom bele, és kész. Néhány héttel később, pedig csodálkozok, hogy mi a fenét rakhattam vajon ide? Így kelt ki nálam egy karambola mag is, mikor nem tudtam, hogy hova tegyem, mit csináljak a maggal? A legközelebb lévő cserépbe dugtam, és el is felejtkeztem róla. Szépen kikelt.
Hivatalosan, szakszerűen, pedig a vattán, papírzsebkendőn, kókuszroston, perliten és még ehhez hasonló dolgokon lehet kicsíráztatni úgy, hogy folyamatosan nedvesen és melegen van tartva az közeg. Miután szépen kicsírázott a mag, megjelent az első kettő levél, akkor el lehet ültetni. A mag, és így az alatta levő gyökér legalább 1 cm mélyen legyen, de lehet ennél mélyebbre is ültetni, hiszen a levelei a föld felé érnek már. Az egyszerű, B típusú föld és a homok keveréke jó. A fiatal növényt még nem kell tápoldatozni. Idősebb korában már lehet marhatrágyát is belekeverni a földjébe. (1-2 éves korától)
Nálam nem nagyon vált be az a módszer, hogy először kicsíráztatom a radiátoron, majd ezután ültetem el a földbe, mivel szépen kiszáradtak, mire hazaértem a munkából, hiába locsolgattam. Viszont tény, hogyha nem földben kell ki a mag, sokkal nagyobb gyökérzetet növeszt, mivel a kevés tápanyag miatt a gyökerek jobban terjednek, utánpótlást keresve. Ez lenne a jobb módszer, de mint mondtam, nálam kiszáradnak, többször kellene locsolgatnom napközben is őket.
A gyökeresedés miatt nem kell félned, mert a füge akkor is simán gyökeret növeszt, ha egy ágdarabot ledugsz a földbe. Csak öntözni kell tavasztól, amíg meg nem erősödik.
Szerintem az összes fagyérzékeny növényt a legjobb tavasszal elültetni, akkor kellően meg tudnak erősödni a következő télre.
Ettől még persze el lehet ültetni most is, ha enyhébb lesz az idő. A kivi szerintem nem túl fagyérzékeny - legalábbis nálunk. Szerintem a gránátalma is kevésbé fagyérzékeny, mint a füge, én azért inkább tavasszal ültetném ki őket.
A fóliát szerintem jobb lenne teljesen leszedni a fügéről, mert ahol hozzáér, ott meg fog fagyni! Egyszer régen már én is csináltam ilyet, és amelyik nem volt takarva, annak semmi baja sem lett, amelyiken fólia volt, az megfagyott.
Legjobb lenne lehajtani őket, és földdel betakarni. Ha ez nem megy, akkor szerintem a legjobb megoldás az - amit már régebben írtam -, hogy hálós krumpliszsák (hagymászsák, stb) anyagával kell körülvenni a növényt, és jól körültömködni avarral.
Nem tudom, milyen vidéken laksz, de ha ilyen magas törzsű fákat szeretnél, szerintem a törzset jó lenne minden évben így bebugyolálni, így legalább az nem tud elfagyni.
Fát úgy tudsz nevelni, hogy az alsó ágakat és a sarjakat folyamatosan levagdosod a kívánt magasságig. Arra számítani kell, hogy a fügének az ilyen magas törzs nem természetes, ezért az ágak lefelé is fognak hajtani, illetve lelógnak. A füge a talaj iránt nem túl igényes (bár szereti a tápdús talajt).
Egyébként a füge kifejezetten szereti a sok vizet - Horvátországban a Krka vízesésnél pl. szinte a vízből nőnek ki a vad fügefák - aszályos nyáron le is dobhatja a termései egy részét, ha nincs öntözve. Viszont a hűvös, esős, párás időt nagyon nem szereti, főleg éréskor. Egyébként szerintem a legjobb helyre ültetted őket.
Új vagyok a fórumban. Idén nyáron kezdtem el fokozatosan érdeklődni ezen növények iránt.
Füge-füge-füge:
Most ősszel azzal kezdtem, hogy 3 tősarjat "vágtam" le két szép bokorról. Elültettem őket (kis tőzeget rakva alájuk), sajnos trágyát elfelejtettem lakni alájuk, de a területen eddig semmi nem volt, úgyhogy valószínűleg elég pihent a föld. A 3db igazából 2 fajtát jelent, mert két különböző helyről származnak, s más a habitusuk is. A helyük a ház déli oldalán van, olyan helyen, ahova az eresz miatt nem sok eső esik, ami, ha jól tudom jó. Ráadásul szembe ezzel a fallal kb 4 méterre van egy zárt keryítés, tehát eléggé védett helyen van.
A sarjak kb. 2 m magasak.
Célom fákat nevelni belőlük. Ez nagyon fontos, mert a kocsibejáró mellett vannak közvetlenül, tehát alattuk el kell mennie a kocsinak is és nekünk is , mert a kapuból belépve pont elmegyünk mellettük (s remélem idővel alattuk is). Karók segítségével kiegyenesítettem a törzsüket (persze csak amennyit erőszakmentesen tudok csinálni) .
Ezek után jött a növények téliesítése. A gyökerüket kb. 15 cm elég tömény avar védi, míg a törzs rész aljára fátyolfólia többször átcsavarva került. A felső részre az a hólyagozott fólia van csavarva egy rétegben. Az avarrátétel előtt nagyon-nagyon jól beöntöztem őket, mert nem sok gyökérrel sikerült kiszednem őket(leginkább emiatt félek...).
Most ez a helyzet van, s nagyon aggódok értük, hogy mi lesz velük. Vajon a fólia nem fogj a berohasztani a nönényeket?
Vajon sikerül egy körülbelül 2 méteres törzsű fát nevelni belőlük? Ha igen , akkor hogyan?
Ha valmilyen hibát követtem el, s korigálható még, akkor kérem írja meg valaki!
Előre is köszönöm...
Ui.: bocsánat a kicsit terjedelmes hozzászólásért...
Köszönöm, Encsi! Egyébként megnyugtatlak, van íze a datolyaszilvának, méghozzá egész jó.:) Attól is függ az íze, hogy milyen az időjárás. Tavalyelőtt pl. isteni finom volt, de azért más években is fincsi.:) Amit Te ettél, azt lehet,hogy még zölden szedték le, azért nem volt íze.
Vannak olyan fajták is, amelyeket keményen is meg lehet enni, nem fanyarok - én még nem találkoztam ilyennel. Tudtommal ezeket csak melegebb éghajlaton lehet termeszteni (?), de boltban lehet, hogy árulnak ilyet is.
Köszi, hogy írtál. Biztos szép lesz a virágzás nálatok.:), talán már virágzik is azóta, amióta írtad. Remélem én is hozzájutok ilyen gyönyörűségekhez tavasszal. Alig várom. A "szoba" citrommag elkezdett csírázni:) ... még nem nagy szám ahogy kinéz. Nem tudom mikor tegyem földbe. Meg milyen mélyre kell tenni. Vettem B földet neki,meg valaki írta,hogy homokot szokott hozzátenni. Te hogy szoktad? (Bocs az offért mindenkitől, de gondolom, azért ez nem olyan nagy elkanyarodás ... ezek is déligyümik,csak nem fagyállók:))
Nekünk az olcsóbbik fajta van, 10-12 ezer Ft volt 2-3 éve. Azt hiszem, 5 tálcás, műanyag. Ezzel is elég sokat lehet aszalni. Szárítottunk már vele almát, kajszit, szilvát, fügét. Talán a szilvánál vált be a legjobban, az nagyon finom, a füge is finom, de azt is csak félbevágva lehet rendesen szárítani benne. A kajsziról azt olvastam, hogy kénnel kell kezelni aszalás előtt, majd kipróbáljuk.
Arra kell a legjobban vigyázni, hogy nehogy túlszárítsuk a gyümölcsöt. Akkor kell abbahagyni, amikor még nem tűnik elég száraznak, puha, és kicsit nedves.
Légmentesen kell lezárni, akkor nem szárad ki, és megromlani sem tud. Mi a kamrában szoktuk tárolni. A molyokkal vigyázni kell, mert nagyon szeretik az aszalt gyümölcsöt, különösen az almát. Szerintem legjobb a csavaros befőttes üveg ilyen célra, mert a nylonzacskóba a molyok be tudnak menni.
grifi: Kicsit offtopic leszek ha nem bánjátok: Én is évek óta gondolkozom gyümölcsaszaló gép beszerzésén, de vmiért mindig elmaradt, és nem is tudtam igazán milyen lesz a végeredmény. Mondanál róla pár szót? Neked milyen géped van? Eddig kétfélét láttam, a 10 000 Ft körüli 5 tálcás műanyagot, meg a Media marktban egy profibbnak kinéző, nagyobb gépet 25 e körül. Az aszalt gyümölcsöt hogyan tárolod el? Nem penészedik meg vagy ilyesmi? Én napon aszaltam sárgabarackot, és vászonzsákban tároltam, de az teljesen kiszáradt, és kemény lett :(
bombaba: A 3 cédrustól tavasszal vettem egy datolyaszilvát. Úgy tudom hogy csak akkor van nekik, és olaszországból hozzák be. Minden évben mennek ki március környékén, de azért jó rájuktelefonálgatni, érezzék hogy van rá igény :) Több éve csinálják már, és a behozott fajta fagytűrő. Egyébként az epren és a datolyaszilván kívül én más érdekességet nem láttam náluk. Az árak elég húzosak, a kisebbek (másfél m) 6 ezer ft körül vannak, a nagyobbak (3 méteres vesszők) 8 körül. Viszont lehet alkudni, nekem legalábbis sikerült :)
Köszi a linket! Az a helyzet, hogy már sokat keresgéltem a neten, de gondoltam, hogy valakinek esetleg van saját tapasztalata is az aszalással kapcsolatban. Én gyümölcsaszaló-gépben fogom szárítani. Azt olvastam, hogy meg kell hámozni, és karikákra vágni - amikor még kemény -, és úgy kell szárítani. Állítólag nagyon finom, majd beszámolok az eredményről.
Sajna nincs digitális gépem, de van fényképem, majd megpróbálom beszkennelni. Szerintem kb. 4-5 m magas, nagyjából gömb alakú a koronája. Minden tavasszal vissza kell metszeni a hosszú ágakat, ha túl sűrű a koronája, akkor ritkítani is lehet. Nem árt nyáron sem zöldmetszést csinálni, ha nagyon nő.
Eddig még sosem kellett permetezni, tudtommal nincs kártevője. Minden tavasszal valami kifurkálja a fiatal leveleket, de ez nem vészes, később már nem is látszik.
Eddig még nem csináltunk semmit a gyümölcsökből, csak nyersen megettük. Azt olvastam, hogy mélyhűtőbe lehet tenni egészben, amikor még kemény, vagy éretten a húsát dobozban. Fagyasztás után elveszti a fanyarságát. Idén szerintem megpróbáljuk a fagyasztást és a lekvárt is. Egyébként minél forróbb a nyár, és többet süt a nap, annál finomabb a gyümölcs, de azért gyengébb években is finom.
Örülök, hogy találkoztam egy régi "datolyaszilva termesztővel". Szuper lehet, hogy már ilyen nagy a fád.
Nincs róla esetleg egy fényképed? Mekkora? Milyen formájú a lombkoronája? Szoktátok valami ellen permetezni? (Elméletileg nem kell, de a könyvek tévedhetnek is.)
Mit szoktatok csinálni a gyümölcsökkel? Lekvárt főztetek már belőle?
Aszalásával kapcsolatban van pár fénykép és leírás a következő oldalon:
Egyáltalán nem hülye kérdések, örülök, ha valakit érdekelnek a növényeim.
A citrusfélék nagyjából a duplájára nőttek tavasz óta. Persze, azért volt ilyen látványos a fejlődésük, mert még fiatalok. A narancsfácskám az, amelyik nő, nő, de azért mégse olyan ütemben, mint a többi. Mentsége, hogy a pici fácskán tizenvalahány virág volt rajta, így azok elvették az energiáját. Persze, mind lepotyogott. (Pedig álmodoztam, hogy ha megmaradna mind, mennyi narancsom lenne. Csak fel kellene kötni, hogy ne feküdjön el a fácska. Férjemtől jött az ötlet; hálóval ha felkötöm, s miután megérik, egyszerűen leemelem őket egyszerre. Így jön létre a hálós narancs.)
Anyukámnál lévő mandarin viszont teljesen megtáltosodott, ő még a 10 centit se érte el, mikor megvettem (500 Ft-ért), csak egy pici csonk volt néhány levéllel. Teljesen bebokrosodott azóta. Nőtt kb 15-20 centit, rengeteg oldalágat hozott, kész kis bokor lett. Ráadásul, most kezd el virágozni!
A citromfácskám is szépen fejlődött, nagyjából ő is a duplájára nőtt. Hozott oldalágakat is, és most kezd látszani, hogy újabb levélkék vagy virágok fognak nőni. Eddig ő még nem virágzott.
Egyébként, anyukámnak van egy öreg citromfája, a nyár elején megmetszette. A kis ágakat eldugdosta, sok szépen ki is gyökeresedett. Van olyan, amelyiken még levél sincs, de már virágzik. Persze, le is potyog, de akkor is csodálatos.
Rappaiék honlapja tényleg nem valami nagy szám. Évekkel ezelőtti a frissítés, de az árak nagyjából maradtak a régiek. Arra viszont jó, hogy kiválogasd, milyen növényt szeretnél tőlük vásárolni, vagy máshonnan beszerezni.
Esetleg annyit kérdeznék még meg, hogy a ház É-D i fekvésű, és nyugatról kap mondjuk napot, de elég szeles ilyen tájt, mennyiben befolyásolja ez a választást?
Azt hiszem, Te pesti vagy. (Más topicocból ítélve.)
Érdeklődj piacokon. Én a pestlőrinci piacon vettem tavaly. A "Trópusi.... " topicon írtam róla. Úgy vélem, ez a fajta, amit itt mutatnak. A kora nyári gyümölcsök mind beértek, és szép nagyok lettek, de a későbbiekből is sok beérett. Mi is fogyasztottuk még egy hete is. Szerintem a piacon megmondják, milyen fajta - nem beszélve arról, hogy olcsóbb mint kertészetekben, talán ezer körül volt az én kis bokrom, vagy pont annyi. Akkor nem volt egészen félméteres, de idénre 2 méteressé nőtt, erős ágakkal!