Én sosem mondtam, hogy fizikus vagyok. Beismerem: villanyszerelő technikusit végeztem, ahol a 4 év alatt bizony még csak meg sem említették a differenciálást, aztán elmentem prog terv matra, ahol viszont volt néhány matekos év, de ott sem volt szó "infitezimális" fogalmoról.
Az In-t pedig azért ismerem, mert te vezetted be és te definiáltad úgy, hogy "végtelenül kicsi"...
Mielőtt kétségeid támadnának: egyenesvonalú egyenletes mozgás minden inerciális megfigyelő szerint egyenesvonalú egyenletes mozgás; azaz ha egy bizonyos mozgás K szerint x(t)=a*t+b képlettel írható le, akkor K' szerint a ξ(&tau)=α*τ+β képlettel. (Kevésbe elegánsan: x'(t')=a'*t'+b' képlettel.)
akkor tehát nem kell reagálnod arra, hogy a matematikai tudásod a szánalmas és a röhelyes között helyezkedik el, de közben másokat fikázol, akik beláthatatlan magasságokban vannak hozzád képest. és te még csak nem is veszed ezt észre. a tudatlanságod olyan mélységes, hogy nem vagy képes észrevenni azt. ez nagyon nagyon szomorú.
Egy esemény a t2-x2=konstans hiperbolán nyugszik, ebből kell kiindulni. Két esemény intervallumánál ebből kell kiindulni. Ezt kell figyelembe akkor is amikor feltesszük magunknak azt a kérdést, hogy az intervallum alkalmas-e a sebesség kiszámítására, vagy csak a deriválással jellemezhető a sebesség?
(Nyilvánvalóan a két esemény közötti lineáris intervallumokkal való osztás jelen esetünkben nem ad jó értéket, és minél hosszabb az intervallum, annál inkább nem jellemzi a v' sebességet.)
Most sajnos nem érek rá, erről majd máskor tudok beszélni.
"olyan szép, hogy itt fikázol másokat az infinitézimális kifejezés ismerete kapcsán, miközben a te fogalmaid a ködös fantazmagória birodalmába tartoznak."
"hogy mást ne mondj.."
"mea culpa" bevallom Én vezettem be az infinitezimális jelölésére az In alakot..
Így tényleg meglepő lenne, látnod wikiben, vagy más kommersz helyen.
Bár a végkövetkeztetésed hibás, az elötte leírtak megérnek egy misét.
Valahol éppen a napokban került szóba a Lorentz függvények tranzitivitása.
Így már nem is annyira igaz hogy:
" Lorentz1,2 olyan sebességekkel akar dolgozni, amelyek értékét elvileg sem tudjuk meghatározni, tehát fizikailag értelmetlenségre jutunk, annak ellenére, hogy a relativ sebességek ismeretében önkényesen adhatunk értéket az egyik abszolút sebességnek, "
olyan szép, hogy itt fikázol másokat az infinitézimális kifejezés ismerete kapcsán, miközben a te fogalmaid a ködös fantazmagória birodalmába tartoznak.
az infinitézimális szó (a legtöbb matematikai ágban) NEM egy megfogható dolog, hanem egy jelző, azt jelenti, "minden határon túl csökkenő", vagy "elegendően kicsi" vagy ilyesmi. nem lehet vele számolni, csak határértékként fordul elő.
van aztán olyan matematika is, hogy pl nemstandard analízis, amiben valóban létezik az infinitézimális, amivel számolni is lehet. ez azonban nem tananyag még műszaki egyetemeken sem (legalábbis a vegyész karon nem volt megemlítve se).
hogy mást ne mondjak, a mit te itt rendszeresen I-vel jelölsz, az szerintem eredetileg egy iota volt (ι), amit inkább nagybetűvel írnak, mert nagyon hasonlítana különben a képzetes egységre. így lesz a jele Ι. ugyanúgy néz ki, de mégsem az. de máshol meg egész másként jelölik, a wikipedia például sehogy sem, nem ad meg szokványos jelölést rá. ennyire újszerű, és nem elterjedt módszer ez.
Szavakon lovagolsz. A differenciálhányadost mint sorozat határértékét vezetik be a mai oktatásban, ezt a szót nem feltétlenül említik meg. Mikor a differenciálszámítást bevezették, ez a fogalom volt használatos, de nem volt matematikai precizitással megalapozva. Aztán felváltotta a precízen magalapozott határértékes fefiníció, később pedig kidolgozták az eredeti fogalmat is rendesen.
Ivivan egyébként precízen számol, te meg hibás elképzeléseidet vudu képletekkel próbálod támogatni.
Ezt értem. Azt is hogy a padlón ülő megfigyelő nem 0.4c tabletta-kiskocsi sebességkülönbséget lát (hiszen nem láthat 1.2c sebességü tablettát). De azt gondolom hogy ha lát egy őhozzá képest 0.8c sebességü kiskocsit meg egy ugyancsak őhozzá képest valamekkora (relativisztikus sebességösszeadással is kihozható és persze v<c) sebességü tablettát akkor az összeadóképletet kivonásra helyesen használva azt fogja kapni hogy a kiskocsin üldögélő megfigyelő 0.4c sebességü tablettát lát. Jól értem?
És a tippem szerint Gézoo talán (számomra mindenképpen érthetetlen okból) ezt próbálja "elmagyarázni" az értetleneknek. Hogy mindegy hogy "kivülről nézve" mekkora a v' az "belülről nézve" mindig v. Csak annyira vagdalkozva és annyira bonyolultan és az előzmények okozta olyan bizalmatlanság közepette és mint mondtam számomra is érthetetlen okból hogy senkinek nem jön át.
De ez csak egy tipp.
Mint ha mondjuk azt magyarázná hogy két 1 cm-es szakaszt pont egymás végébe rakva akkor is egy 2 cm-es szakaszt kapunk ha a poontosan a szakaszok vége felé mutató vetületben csak egy pontot látunk is mindenféle változatos szögek alatt meg mindenféle változatos hosszakat. Az valójában akkor is 2 cm.
Vö: az valójában akkor is v sebesség.
Ismétlem: ez csak egy tipp. És persze lehet hogy engem is megzavart már a közhangulat de szerintem ez a fajta sebesség valóban "állandó" hiszen egyetlen kitüntetett rendszerben egy fix sebességü dolog sebessége nem lehet kétféle. Erre mondtam hogy triviális :-)
Amit idáig megállapíthatnánk az az, hogy egy A és B IR relatív sebességét (vAB) bármely más IR-ből is megtudjuk határozni. A és B rendszerek egymásra vonatkoztatott kontrakcióját, idődilatációját szintén. Ebből számomra az következik, hogy ha nem muszály, akkor nem küzdök azzal, hogy egy harmadik rendszerből írjam le. A Lorentz1,2 olyan sebességekkel akar dolgozni, amelyek értékét elvileg sem tudjuk meghatározni, tehát fizikailag értelmetlenségre jutunk, annak ellenére, hogy a relativ sebességek ismeretében önkényesen adhatunk értéket az egyik abszolút sebességnek, amihez kiszámíthatjuk a többi abszolút sebességét, de mint az belátható a végeredményt ez nem befolyásolja, csak a számítást teszi bonyolultabbá és kérdőjeleket vethet fel, hogy önkényesen miért azt az abszolút sebességet vettük fel. (Milyen alapon?) Lorentz öszesen egy elméletet fabrikált erre (Loretz1), a többi (Lorentz2,3) már csak a lelkes utókor "belemagyarázása", "Lorentz elv mentése". Azt is láthatjuk, hogy Lorentz a "nem valódi időket mutató órák" idejét, a mozgó IR-ekben tartózkodók számára "kvázi' valódi időkként kell elfogadja, hiszen nem tudja konkrétan megadni, hogy mennyire térnek el a valódi időkhöz képest, hiszen ehhez meg kellene adni az abszolút (valódi) idő mérésének módszerét. Ezennel a sebeségkülönbségeken, abszolút sebességeken alapuló elmélkedések kora talán itt is végetérhetne.
A Gézoo féle "specrel" pedig csak addig él, amíg komolyan gondoljátok, hogy Gézoo meggyőzhető. Ha nem vitatkoztok vele, saját magával előbb utóbb egyezségre jut, legfeljebb mindenki mást hülyének fog tartani, de ez végül is belefér, ha a napi 40 ÷50 hozzászólásos ámokfutása csillapodik esetleg.
Kicsit növeljük a sebességet: legyen a kocsin guruló tabletta sebessége a kocsihoz képest 0,4c, a kocsi pedig mozogjon 0,8c sebességgel. Nyilván a kocsi mellett álló megfigyelő szerint a kocsi 0,8c-vel mozog, a tabi sebességét az összeadó képlettel számolhatjuk, de nyilvánvalóan kisebb, mint c, azaz a sebességkülönbség nem lehet 0,2c-nél nagyobb... Ezt az egyszerű tényt nem képes Gézoo elfogadni ezek szerint...
