Lassan már túl leszünk a telekvásárláson...
A házépítés költségeit számítgatva természetesen különböző megoldások különböző (elég magas) eredményt adnak.
A minap az egyik kivitelező weboldalán bruttó 130 ezer/négyzetméter áron kínál kulcsrakész megoldást, míg egy magazinban a hagyományos építkezés költségeinél egy 100 négyzetméteres lakóterületre bruttó 35 millió jött ki.
Tudom, hogy a különböző anyagok nagyban befolyásolják az árat. Kíváncsi vagyok, hogy kinek mi a tapasztalata a kivitelezés költségeit (tervezett és tényleges) illetően. Valamint milyen problémákba ütköztetek a finanszírozás terén (hitel, számlagyűjtés stb.)
Előre is köszönöm, hogy megosztjátok a tapasztalaitokat!
Ezernyi paramétert be lehet rajta állitani, csak érteni kell hozzá. Kiváncsi lennék te képletekkel számolva mikor számolsz egyszerre hőtároló tömeggel, hőárammal, és a többi épületfizikai jellemzővel...
(nem kéne mindenben okoskodni, ha nem értesz hozzá)
Nem is beszélgettünk túl sokat :D Már az összeg hallatán majdnem azt mertem mondani neki hogy hülye vagy, de csak bizonygatta az igazát. Még passzív háznál is erős összeg az szerintem, de nyilván el lehet költeni.
Szóval a normál áron számított bekerülési költség érdekelne ft/nm vetítve.
Nem mondtam, hogy elszámoltad, mivel nem is számoltál. :)
Amit leírtam, csak egy tapasztalat volt, de nem összehasonlítási alap a folyamatos hőntartás vs lehülés-felfűtésre.
Ennek nagyon sok összetevője van. Nyilván 5 évig nem éri meg hőntartani egy épületet, ott egyértelmű a teljes lehűlés, és utána felfűtés jobban megéri töredék energiából.
Itt az nagy kulcskérdés, hogy mennyi az időszak, amíg nincs szükség a fűtésre.
Hozzávetőlegesen milyen ft/nm árral érdemes számolgatni egy normál, egy szintes családi házat? Inkább az A, A+ érdekelne.
A neten lehet olvasni 180.000 ft/nm, nyilván ez nem az a kategória átböngészve a műszaki adatait. Beszéltem tervezővel ő min. 200.000 Ft-ot mondott, nettó hasznos nm-re. De a minap próbáltak győzködni kollégák, hogy tervező ismerősük 350.000 ft/ nm, mondott, igaz azt tudta megmondani ebben benne foglaltatik-e a telek. Nyilván túlzónak érzem, bár ha beleveszi a telek árat is ... :D
Told be a kazant a szoba ablaka ala. Rendezd melle a radiatorokat szorosan. Tegy egy ajtot elejuk, majd huzz egy falat kozvetlen mellejuk. Most lett egy kisebb szobad a hazban. 2 meter szeles mint az ablak, 40 cm mely mint a kazanod es 3 meter magas mint a belmagassagod volt. Van ablaka az utcara, van ajtaja a lakas fele.
Azt allitod ezt a 2.4 kobmeteres szobat nem kepes 20 fokon tartani a 12 kW-os rendszer?
Ez jópofa hasonlat, nagyjából jó, a lényeget jól megvilágítja, bár nem tökéletes. Tulképp visszautal az alapokra, kisebb terület, kevesebb költség. Itt annyival cifrább - gondolom ez téveszt meg többeket - hogy a kisebb fűtött területhez ugyanannyi "hűtőborda" tartozik (közvetve).
Nem kell szerintem sem, ez csak egy közelítő számítás a teljesség igénye nélkül. Méréssel alátámasztva.:D
Pontosan. Ezek vannak a számsorokban/határoló felületek hőfok-különbségeiben.
Igen, ez is igaz, de a tömeg felfűtése kicsit bezavar. Vagy a szezon elején történik meg (esetleg fel sem kell, mert megőrizzük a nyári meleget) vagy ha engedjük lehűlni később, akkor érzésem szerint pont annyit kell pluszban pótolni, ami elszivárog a kikapcsolás után, de ezt most hirtelen nem tudnám számításokkal igazolni. Csak egy sejtés. A "mérést" meg leírtam. +3 vs +38 adag fa.
A hőveszteség kinn/benn hőfok-különbség függő. Ha alacsonyabb hőfokon tartjuk az épületet, kevesebb a veszteség, kevesebbet kell pótolni. Amikor visszafűtjük nem azt kell pótolni, ami elszivárgott volna, ha végig 20 fokon van, hanem azt, ami a tömeg felfűtéséhez kell (+a felfűtés közbeni veszteség)*. Ez persze lehet jelentős is, főleg nagy tömegű szerkezeteknél, de minél hosszabb az időszak, amikor nem tartjuk a házat felfűtve, annál több lesz a nyereség még visszafűtéssel együtt is.
A komfort más szempont. Ha jól emlékszem nem komfort kérdés volt, hanem energia-mérleg. Komfortban szörnyű a felmelegszik/lehűl variálás. A jól programozható vagy távvezérelhető fűtés mondjuk ezt már tudja kezelni, a vegyes kazános még nem tudta.:D A kandallós sem. Télen 19 nap üzemszünet után 1 nap alatt visszatoltam a házat 13-ról 20-ra (kinn 0 és 7 között volt aznap), igaz 5 adag fával a 2 helyett.:D Ha végig fűtök, akkor elment volna 19*2=38 adag fa, így csak 3 adag kellett pluszban. Abban az egy napban a párnázott székre sem volt kedvem leülni, úgy "sütött" minden.:D
A jól szigetelt épületeknél is igaz ez, de nem ennyire markáns a különbség. Rövid időkre lejjebb engedni a fűtést lehet különbséget sem tesz, mert pár óra alatt le sem esik annyira a hőfok, hogy egyáltalán rá kelljen fűteni.:D
Tegyuk fel, hogy van egy kockahazad kozponti futessel. A futoberendezes teljesitmenye 12 kW, ami pontosan elegendo arra, hogy a hazat 20 C fokon tartsa kinti -15 fok eseten. Vidd be ezt a kazant a haz egy szobajaba a hozza tartozo osszes futotesttel egyutt gondolatban.
Azt allitod, hogy nem lesz kepes azt a helyiseget 20 C fokon tartani?
Nem kell bonyolitani. A hazbol ho (J) csak a hatarolo feluleteken tavozik. Ennek merteke egysegnyi ido alatt a homerseklet-kulonbsegtol es a hatarolo felulet josagatol fugg.
Teljes futes vs reszfutes: A reszterulet hatarolo felulete szuksegszeruen jobb, a futetlen hazresz hoszigetelokent viselkedik.
Hotartas vs visszafutes: A lehult haz szuksegszeruen kevesebb hot veszit, ennek visszafutese tehat kevesebb mint a folyamatos magas homerseklet melletti hoveszteseg.
Működik az. Nem kell bonyolítani. Mondok egy példát. Tudjuk, hogy a sebesség az út idő szerinti deriváltja, de a gyakorlatban az út/idő hányadossal is egészen jól elboldogulunk.:D Ugyanez van itt is. Én is kiszámoltam, de ennél tovább mentem, meg is mértem. A számítás és a mérés nem hozott azonos eredményt (nem meglepő), de az irányok/arányok tökéletesen egyeztek. A többi már csak maszatolás mint mondtam.
Itt egy gyors példa:
Oké, nem számoltam hőhidakkal, szellőzéssel meg még jó pár dologgal, de a lényegen nem változtat. Amint írtam is, fele terület nem fele költség. Annál több. Itt is látszik, hogy negyed terület 53% költséggel fűthető a teljeshez képest.
Az összes fal nem lehet egyforma, mert belül nem ugyanazok a közfalak, mint a külső főfalak. Általában. Miért hegyezed ki a vázkerámiára? Nem tudjuk milyen fal, a legtöbb régi fal nem érzékeny a nedvességre/fagyra.
Ja hogy egy kb. 200 tonnás téglaház visszafűtését alul kalkuláltam ? Lehet !
Nyilván annak a vegyes kazánnak volt egy felső teljesítménye.
De aki visszameg egy alaposan lehűlt házba.... ez a tapasztalat szerint kb. egy hét fűtés nélküliséggel következik be, minden rendelkezésre álló hőtermelőt szolgálatba állít.
Azaz növeli a hőteljesítményt.
Mik lehetnek ezek ? Hát villamos berendezések / hősugárzó, olajradiátor, rezsó / , nyilván a hálózat azért határt szab, de 5 -7 kW kivehető a gáztűzhelyt is hadrendbe állítja,, sűtő, 4 láng úgy 10 kW. Ha kevés bérel egy hőlégfúvót. vannak pb-vel működők akár 30-40 kW -tal is. Olyan hogy lehetetlen nincs.
Tény az is hogy egy 200 tonnás téglafal sok hőt tud elnyelni / ki lehet számolni, semmi ördöngösség nincs benne /. Sőt ez időfüggő. De azért olyan nincs, hogy egy kihűlt ház még 3 nap után is kellemetlenül hideg.
És ha már családi téma, akkor egy nálam is.
Volt egy un. vendégszoba kb. 20 nm, egy közepes cserépkályhával.
Az após karácsony előtt mindig egy héttel kezdte a befűtögetést.
Reggel befűtött, eltüzelt úgy 15 kg fát az 6 -tó 10 óráig leégett, elzárta majd másnap kezdte a mókát elölről. Pont szent estére lett kellemes jó idő abban a szobába. Azaz 7 nap alatt.
Egyszer úgy karácsony előtt 2 -3 nappal jön a telefon, hogy nagy a baj, elfelejtett begyújtani. Rákérdeztem, hogy mi lenne ha naponta kétszer gyújtani bé. Nem nagyon értette.
Rávezettem, hogy a szokásos reggel 6 órás, majd du. úgy 4 felé egy másik. Ha kevés, ott a 2,5 kW -os olaj rad. A hálózat bírja, csak bé kell dugni.
Egyébként a fűtésnélküliséget az azzal való takarékosságot régen sokszor gyakorolták.... a közösségi épületeknél. pl. iskoláknál voltak az un. szénszünetek általában 1 néha akár 2 hét is lehetet a diákok nagy örömére. Ennek csak akkor volt értelme, ha akkor nem vagy csak a legminimálisabbat fűtöttek. Nyilván amikor vége lett a lehűlt termekbe embertelenség lett volna vissza terelni a diákokat / nehány búzgó oskola azért megtette /.
De úgy általában csak az előző nap kezdték a bűvös 'visszafűtést' , több kevesebb sikerrel. Ha volt esze az igazgatónak úgy fogalmazott : Jóska bá azért az elején erősebben fűtsön.
Az hogy a ház tönkre mehet az nem tévhit. A statikai számítások komolyan foglalkoznak azzal, hogy a tartószerkezet külső és belső oldala közt jelentős hőmérséklet különbség van. A hidegebb oldal összehúzódik a meleg pedig tágul. Az hogy a házak ezt bírták/bírják több-kevesebb ideig az tény, de attól a jelenség fönnáll.
Saját tapasztalat, hogy egy szigeteletlen régi építésű, de 40 cm vastag tégla külső falazatú, a betonfödém (horcsik) közötti 30 cm salak szigetelésű nettó 80 m2 ház, (bruttót nem tudom) ahol a belső falak jelentős része is 30 cm. vastag tégla 7-8 C fokról való felfűtése 20-22 C fokra nem játék. Annyira nem, hogy vegyestüzelésű kazánnal, és kb. 100 tag 4 oszlopos kb. 80 cm magas lemezradiátorral 60 fokos előremenővel azt hittem, hogy a reggel elkezdett fűtéssel este már jó melegbe fogunk aludni. Csak annyit tévedtem, hogy 3-4 napig csak a víz csurgott a falakról, de ugyanúgy qrva hideg volt, mert nemhogy falakat, de levegőt sem tudta 15 C fölé fűteni. Ha jól emlékszem, kb. másfél hét elteltével volt elviselhető 20 C körüli hőmérséklet, és ez csak a levegő hőmérséklete volt, a falak miatt még mindíg elég gyorsan visszahűlt. Kint -5 -10 volt.
Viszonyításként mondom, hogy folyamatos üzembe ugyanezzel a fűtéssel, ha kint -15 alatt volt tartósan, régen volt ilyen gyerekkoromban, akkor apám mondta, hogy már 45 fokos a víz a kazánba, mi meg bent egy szál pöcsbe voltunk, olyan meleg volt. Igaz, hogy a fűtéscső is 2 colossal indult a kazántól, a radiátorokhoz 5/4-es csövek mentek, és a szelepek is ekkorák voltak, tehát volt hőmennyiség rendesen. Ja és akkor még nem 80-at, hanem az egész házat, nettó 100 m2 fűtöttünk.
Nem számolgattam diff. egyenletet, meg hőmennyiség együtthatót, mert e tinta is belefagyott a tollba, de arra emlékszem, hogy mikor hazamentünk, egy hétig majd megfagytunk a házba.
Szakirodalomban nem kaptam meg, csak az általános alapképleteket.
Két szobára kiszámítottam. Kell diffegyenlet. Az egyszerűsítésekkel nem működik a számolás.
Több jön ki hőigénynek, ha egyet fűtesz, ha az összes falak egyformák (3o-as téglafallal számoltam).
De négy szobára nagyon elkomplikálódnak az egyenletek.
Azt nem állítom, hogy elrohad az átnedvesedett fal, mert nyáron nem jelentkezik a kondenzáció és a vázkerámia sok fagyást ciklus is kibír, de lehet, hogy a vakolat és a glett az nem.
En peldaul 160 fokon tartom a konyhat. Sokkal olcsobb mintha a fagyasztott pizza miatt mindig fel kellene futeni azt a kis sutot. Meg olcsobb lenne az egesz hazat futeni a suto helyett, de akkor izzadna a t.k.m. :)
