Én meg mindennek ellen tudok állni, csak a kísértésnek nem, ezt szerintem Oscar Wilde fogalmazta meg. :-)
Az a helyzet, hogy amikor csináltam vagy csinálok valamit, azt nagy intenzitással tettem/teszem. Amikor sokat ittam, akkor tényleg sokat, amikor sportoltam, akkor heti 6-8 edzéssel, amikor az alkalmi nőzésre voltam beállva, azt csináltam féktelen intenzitással, amikor meg természetudományokban igyekeztem elmélyedni, akkor azt. Fogalmam sincs, mi lesz még, de gyanítom, hogy azt a valamit is intenzíven fogom csinálni.
Háromvonalas helyesírási hiba! Ne olvass annyit az interneten, annyiszor lát az ember itt valamit helytelenül leírva, hogy a végén már azt hiszi, az a helyes. (Amijük)
Azon kívül meg persze, hogy megpróbálják ellopni majd a technológiájukat. Ezek a csúnya rossz oroszok pont olyanok, mint a gaz, nyugati kapitalisták. Szerinted csak és kizárólag tőlem hány ötletet loptak el copyright fizetés nélkül? Sokat. Nem az oroszok. Az RTL-Klub a mai napi tartozik röpke 100-120 millióval (plusz az azóta eltelt 8-9 év kamataival, úgyhogy inkább a duplájával lassanként), és eszük ágában sem volt soha kifizetni. Pedig egyértelműen az én ötletemmel keresték azt a több mint 1 milliárdot anno, sőt, még az én megvalósításommal is. Aztán volt más, akik szimplán csak elvett kész munkákat, megtoldva éltveszélyes fenyegetésekkel. Igaz, az illető meg sokmilliárdos vagyonú magyar vállalkozó. Csak annyi kell az ilyesmihez, hogy te legyél a kisebbik hal az adott szituációban, a kategorikus imperativusz a gazdasági erő növekedésével valahogy elhalványul az emerekben.
Gondolod, hogy a csudás magyar piaci viszonyok között, tele angol, amerikai meg német multikkal... gondolod itt nem jellemző, hogy a cégek ellopják az ötletedet, a munkádat és nem fizetnek ki? Akkor lassanként érdemes csatornát váltanod, mert ez bizony mindennapos.
Visszatérve az oroszokra: a két dolog közül az olaj fontosabb, mint a technológia. Ennek meg az az oka, hogy több cégnek van technológiája, mint amelyik országnak kitermelhető olaja, nagyobb mennyiségben. Ezért a Shell a kisebb hal. Szép profitot csinálhat, de nem ő diktál. És ők is tudják, hogy a ruszkik el fogják lesni a technológia egy részét.
Valamelyik tán francia író mondta, hogy mindenről letud mondani, csak a luxusról nem. A magamfajta hedonista a világra fittyet hányva vállalja, hogy ha a józan életmód okozza neki a legnagyobb élvezetet, akkor tüzön-vizen át hajszolni fogja ezt!
(más kérdés, hogy persze én épp elég fanatikus vagyok...)
Én sem ugyanazoknak a szenvedélyeknek hódolok, mint huszonpár évesen. Nem koslatok az éjszakában nők után, és nem érzek kényszert rá, hogy mindegyiket megdugjam -- de azért még nem felejtettem el, milyen is volt. :-) Túlzásba vitt pia... hát, ha nagyon ki vagyok borulva lelkileg (évi 1, max. 2 alkalom), akkor berúgok. Olyankor elég csúnyán, de ehhez az is kell, hogy lelkileg úgy érezzem magam. L'atr pour l'art nem rúgok be. Amikor [okkal] méhis, azon esetekben ritkán úszom meg a hányást meg a másnapi, szapora (és teljesen jogos) elnézéskéréseket (meg a fejfájást). Ezt az évi 1-2 esetet leszámítva heti 1-2 üveg sör, és havi két hosszúlépés a termelésem, a töményet kimondottan utálom... Játékbarlangba se járok, nem kártyázom el a családi vagyont.
Na most ifjabb koromban ezek közül a játékbarlangba nem járás az, ami nem volt jellemző, a többi igen, és nem mindig mértékkel. A pia inkább (bár komolyabban csak egy rövidebb ideig), a szertelent nőzést meg a kortársaimhoz képest későn kezdtem 20-21 körül, és a lényegét tekintve 27 éves koromra abba is hagytam. (Nagyjából a szertelen ivással egyidejűleg, de ez inkább koincidencia. Érdekes, hogy átlapolódott életem cigizős időszakával is, nem ugyanolyan kezdettel, és végképp nem ugyanolyan véggel... az meg inkább a versenysport abbahagyását követően jött szóba, mint a tartós éjszakai élet nélkülözhetetlen kelléke. Mondjuk eleinte évekig főleg pipáztam. De most meg már ezek se, olyan egészséges életet élek, mint Makk Marci, sokat tornázom és néha még fogat is mosok.) 7 éves koromtól 21-ig versenysportoltam, aztán jött 6-7év, amikor... khmkhm.... mondjuk azt, hogy nem mindenre vagyok feltétlenül büszke... :-)
Ezeket leszámítva, ha nem is hedonistának, de a vegetatív idegrendszerre ható élvezeteket nem megvetőnek érzem magam. ;-) Noha már megint rendszeresen sportolok, és még többet fogok... nem tudom hogyan lészen tovább mostan akkor ez a hedonizmus. Endorfint a sport is termel, sokat, még ez a szerencse.
Szóval te is hedonista vagy! :-) Én is csak az élvezeteknek élek. Mivel a cigi, a túlzásba vitt pia és a szertelen nőzés engem nem boldogít, ezért nem pazarlom rájuk magamat.
Az az igazság, hogy cseszhetik a teknyologikát, mert azt nem elég csak lemásolni. Tessék csak megnézni az oroszok fúrási problémáit anno, szinte csak a gyenge anyagminőség miatt. Az meg köszönőviszonyban sincsen egy sakhalinhoz szükséges technológiával.
Nem szabad elfeledni, hogy elozoleg meg a Jelcin eraban mentek be a nyugati olajcegek. Eppen folyamatban volt egy amerikai babkormany felallitasa Oroszorszagban - ezt buktattak meg Putyinek. Gondolom azok a szerzodesek nem eppen az orosz erdekek menten lettek megkotve.
Ez akkor ilyen "élni és élni hagyni" filozófia. Szerintem is a legtöbb amit jelen helyzetben tehet az ember, hogy a prédikátort idézzük:
"No azért egyed vígassággal a te kenyeredet, és igyad jó szívvel a te borodat; mert immár kedvesek Istennek a te cselekedetid! A te ruháid mindenkor legyenek fejérek, és az olaj a te fejedrõl el ne fogyatkozzék. Éld életedet a te feleségeddel, a kit szeretsz, a te hiábavaló életednek minden napjaiban, a melyeket [Isten] adott néked a nap alatt, a te hiábavalóságodnak minden napjaiban; mert ez a te részed a te életedben és a te munkádban, melylyel munkálódol a nap alatt. Valamit hatalmadban van cselekedni erõd szerint, azt cselekedjed; mert semmi cselekedet, okoskodás, tudomány és bölcseség nincs a Seolban, a hová menendõ vagy."
de mit is mond: "és az olaj a te fejedrõl el ne fogyatkozzék"
Az a terepjárósokra vonatkozó példa volt, én nem tartoztam és most sem tartozom ebbe a körbe. Szerintem nem is fogok, lévén nem akarok. Meg hát ugye, családos ember lévén...
Az idő kellemes eltöltésére vonatkozóan inkább arra gondoltam, hogy jobban szeretek aludni, enni, olvasni, a feleségemmel lenni, zenét hallgatni, filmet nézni... sok minden mást csinálni, mint azon aggódni, hogy vajon kétszer vagy kétszázszor annyi pénzt keresek-e, amire az életvitelemhez a világon semmi szükségem nincs.
Valahogy nem hoznak lázba a fogyasztói társadalom által felkínált javak. Legalábbis nem abban a mennyiségben, hogy ideális célcsoportja legyek a paradigmának. Nem nagyon tudnak rávenni arra, hogy (még) több pénzért (még) többet dolgozzam. Tevékenységet szívesen végzek akár ingyen is, de az teljesen más, mint a munka.
Semmi bajom nincs azokkal, akik azért dolgoznak sokat, hogy még több pénzük legyen (bár munkával a legnehezebb pénzt keresni...), az se zavar, ha valaki annak örül, hogy a 150nm-es lakása helyett vett egy 500 nm-es házat, tripla teremgarázzsal. Ha szórakoztatja.... felőlem aztán csinálja, ameddig csinálhatja. Amit nem ő fogyaszt el, azt úgyis elfogyasztja Ázsiában valaki. Az USA-ban (vagy itt) el nem adott kocsik helyett majd max. 5-ször annyi Tata Nano fogy el.
Ameddig a gazdasági szisztéma alaplogikája fennmarad... szinte mindegy is, hogy konkrétan kicsoda fogyasztja el a micsodát.
1. Hazai maffiokrácia a külföldi multiknak kijátssza a vagyont. 2. Más színű hazai maffiokrácia működteti a vagyont.
Nem veheted el Putyintól, hogy a két opció közül azt választja, amelyikkel kevésbé bünteti a népet. Kevés politikusról gondolom azt, hogy a saját hatalom és pénz maximalizálásán túl valami más is szerepet játszik a döntéseiben, valamiért Putyint ezen igen ritka állatfajhoz sorolom. Persze ez csak szubjektív érzet... de tőlem meg azt nem veheted el, hogy ilyenem kegyen :)
Nyilván úgy gondolják,hogy elég,ha a saját maffiájuk rabolja le és teszi tönkre a környezetet,nincs ehhez szükségük külső segítségre......nálunk még ez sem megy.
Igen, én is azok közé tartozom, akik Putyint nem a kincstári "euroatlanti" szemüvegen keresztül igyekszem szemlélni, hanem pl. egy átlagos orosz szemszögéből. És ebből a szemszögből Putyin nem olyan rossz ember (fizeti a nyugdíjat stb..), hogy nem engedi korlátlanul lerabolni az ország természeti kincseit az orosz maffiokrácia asszisztálásával. Persze ez nekünk fáj és kibaszottul "antidemokratikus" meg antiglobalista meg pártállamot idéző stb... plusz leverte az abbházia demokratizálásáért "hősiesen" küzdő Grúzokat is, meglátta a zsarolási potenciált az energiafegyverben stb... elég sok borsot tört az orrunk alá, de az ő szempontjából ez racionális, és az is lehet, hogy valami távlati stratégia része...
"kényelmesen éljek, és sok szabadidőm maradjon minden másra, ami jobban érdekel a pénzkeresésnél."
Amennyire emlékszem (nem tegnap történtek ezek a dolgok, meg hát az a csúnya, rossz alkohol...), még a közelében sem jártam benzinkútnak. Komolyra fordítva: nem, nem voltak ilyesfajta kalandjaim. Arra igyekeztem nagy hangsúlyt fektetni, hogy ne hazudjak, és hogy ha az illető vállalkozik a közösen eltöltött időre, akkor utólag ne mondhassa se azt, hogy csúnyán átvertem, se azt, hogy hát ezért kár volt. Nyers igazmondással meglehetősen sokat el lehet érni, feltéve, hogy aztán az ember tartani is tudja magát a vállalásához. :-)
A nyers igazság (vagy amit adott esetben annak hiszünk) kimondása egyébként a legkevésbé sem szokott szimpatikus lenni, tehát azoknak, akik népszerűségi versenyt akarnak nyerni, semmiképpen nem javasolnám.
Aztán az embernek idővel változnak a preferenciái, másra optimalizál. A munka viszonylatában pl. lehet arra optimalizálni, hogy minél több pénzt keressünk, és kurva nagy legyen az a ház meg autóflotta-bankszámla. Én inkább arra optimalizálok, hogy kényelmesen éljek, és sok szabadidőm maradjon minden másra, ami jobban érdekel a pénzkeresésnél.
Itt merül fel, hogy vajon mire optimalizál Putyin és mire a Shell. Nem ugyanarra, és egészen biztosan teljesen másra, mint amit "fenntartható fejlődésnek" és "környezettudatosságnak" nevezünk. Ebből a szempontból a tevékenységük 'nem szimpi', vagy akár némi modellezés igénybevételével kimondhatóan 'káros'. Putyin vélhetően arra optimalizál, hogy 2020 utánra is legyen exportálható olaja az országnak, illetve arra, hogy a közös projektben az orosz szakemberek ellesik.ellopják a Shell technológijának egy részét, aztn 5 évvel később már a Shell nélkül is folytathatják ugyanazt. A Shell meg feltételezhetően arra, hogy az akvizíciót követően megnövekedjék a cég tőzsdei értéke, és a következő 10 évben profitot realizáljon a befektetésen.
Ami azt illeti, ebből szerintem rengeteg összesírt kispárna lesz a végén, de nem a Shell és nem Putyin kispárnái lesznek azok, hanem másokéi.
Márpedig tudva azt, hogy sem a Shell sem Putyin tevékenységét megakadályozni módunkban nem áll, a számunkra értelmes kérdés az, hogy mindezeket a folyamatokat látva és tudva: mire optimalizáljunk mi magunk.
Mert az feltehetőleg kevés lesz, hogy elmondhatjuk magunkról, hogy. "pedig mi olyan jó emberek voltunk, igazán nem ezt érdemeltük".
A módszer működik, sok összesírt kispárna a tanúbizonyság rá.
Elfelejtettem nyilvánvalóvá tenni, hogy ezt a gimnazistás-behazudós-megríkatós módszert ezt sosem csináltam, úgyhogy csak áttételesen tudok a működéséről. Ehhez valamiért nem volt pofám, ez nem volt számomra vállalható (szimpatikus).
Az viszont biztos, hogy ha az ember üzletet akar kötni ebben a csuda gazdaságban, vagy szimplán csak fel akar szedni egy nőt (akár élete párját), akkor hatékonynak érdemes lenni, nem pedig csuda szimpatikusnak. Mindnyájan tudjuk, mit szoktak elérni azok, akikről mások azt mondják: "pedig olyan jó ember". Sajna-bajna sem a nőknek, sem az üzletfeleknek nem kellenek a "jó emberek". A "pedig olyan jó emberekből" szoktak lenni az "olyan vagy nekem, mint a testvérem" és az "ezt az üzletet sajnos mással kötöttük meg, de azért mindenképpen tartsuk a kapcsolatot" típusú válaszok.
Az üzletkötési és egyéb irányú vágyat nem az elsöprő, baráti szimpátia szokta okozni. Az egyenesség, korrektség már inkább, de még annál is jobban a "vajon megéri?" kérdésre adandó válasz. (Akár tévesnek bizonyul később, akár nem.)
Amennyire emlékszem, annak idején a határhaszon érdekelt. Vajon mennyit érdemes befektetnem, ha az alany láthatóan nem a jövendőbelim lesz, de azért egy ajtócsapkodást megér.
Némi sikertelen, lelkizős-beszélgetős-rábeszélős tökörészős időszak utn arra jutottam, hogy a befektetett energia vs. realizálható haszon elméletét fogom követni. Ezt lehetett volna azzal a módszerrel is csinálni, hogy tágra nyílt szemű gimnazistáknak magyarázok az univerzum tágulásáról és a big bang-ről (:-D), behazudva nekik, hogy ők az igaziak, blablabla. A módszer működik, sok összesírt kispárna a tanúbizonyság rá. A másik módszer az volt, hogy a meghökkentés módszerét választva, hirtelen felteszek egy oda nem illő kérdést (hozzád vagy hozzám?), és meglátjuk, mi történik. Voltak kinevetések meg visszautasítások, de akadtak pragmatikusak is (pl.: taxival vagy gyalog?). Sőt, még olyan is volt, aki kioktatásban részesített, hogy egy nővel így nem lehet beszélni stb., amire én visszakérdeztem, hogy jobb lenne-e ha előtte hazudoznék egy kicsit, mert akkor kezdjük elölről. Ilyenkor a delikvensek egy része azt mondta, oké, megdumáltam őket. Ehhez persze az a felismerés is kellett, hogy nem 20 éves lánykákat, hanem 35 körüli nőket érdemes megkörnyékezni, meg az is, hogy a nők és a férfiak a látszat ellenére nem különböznek egymástól annyira nagyon.
Ez csak annyiban kapcsolódik a Shell-hez és Oroszországhoz, hogy:
A nyílt kérdés teljesen racionális, korrekt és költséghatékony módszer. A "parkolóban szopatás" bizniszben minden eldől az elején, fölösleges a sallang, ha nem térsz a lényegre, akkor 5-10X 2-3 órát töltesz a szopatás előkészületeivel és valszeg szintén csak eccer szopatsz, mert a piát meg a dumát ezért elfogadják a biztosan "nem szopók" is :), mellesleg szintén teljesen racionálisan...
Ez persze szigorúan elméleti síkon történő fejtegetés :)
Nem, ezek egyike sem hülye egyáltalán. A mi számunkra azért tűnnek hülyének néha, mert a mi érdekeinkkel nem egyezik meg az övék. Ilyenkor azt szoktam érezni, hogy "nem szimpatikus".
De igazából a terepjárós, vastag aranyláncos, Dokkban becsajozós, parkolóban szopatós faszi se túl szimpatikus, meg a csajok se, akik belemennek. De a saját szempontrendszerük alapján egyiket se nevezném hülyének. Valamiért megéri nekik, legalábbis arra a korlátozott időtávra, amiben gondolkodnak. :-)
Sőt, lefogadom, hogy annak idején én is totál ellenszenves voltam, amikor az egyestés kalandjaimat azzal a módszerrel bonyolítottam, hogy megkérdeztem 5-10 nőt egy este, hogy van-e kedvük dugni (aznap és velem), kihagyva a klasszikus "udvarlás" minden lehető lépcsőjét, mondván, hogy nem éri meg a mizériát az a pár óra, aztán mi lenne, ha szimplán csak igazat mondanék a szándékaimról. Azt hiszem, elég ellenszenves magatartás lehetett mindazok szemében, akik nemet mondtak.
Nem vitatom, hogy a shellnek így is megérheti, de az oroszok biztosan drágábban jutnak hozzá a technológiához, mintha egyszer nem államosították volna. A Shell sem hülye teljesen.
Nézd meg a TNK-BP esetét. a BP nagyon előnyös szerződést tudott kötni. Most így fejből nem emlékszem, de valami olyasmi rémlik, hogy a kitermelt olaj (flow) árából származó bevétel 40%-át kapták meg, a készletek (reserves) 25%át írhatták a nevükre. Lehet, hogy a Shell el tud majd menni 50 és 33%-ig is. Roppant előnyös üzlet nekik is.
Nincsenek ezeknek érzelmeik, nem is kell, hogy legyenek. Azt mondja a Shell, hogy megyünk öreg, de ennyi lesz az annyi. Aztán ha nem mondanak arcátlanul sokat, akkor oké, ha meg igen, akkor választanak az oroszok valaki mást.
Mivel több az eszkimó mint a fóka, nem olajkitermelő céget nehéz találni, hanem kitermelhető olajat. Egy olyan sok-sok százmillió hordós készlet, mint a Sakhalin III, vagy az a többmilliárdos készlet, ami a sok Sakhalin együtt... aranybánya.
Csak és kizárólag a koncessziós díjon kell vitázni, meg hogy ki legyen a konzorcium board-jában és ki ügyvezesse, milyen jogkörrel.
Az oroszoknak nem sok tapasztalatuk van a mélyvízben. (deepwater oil). Sakhalin 3-4 meg legjobb tudomásom szerint ott van. Azért a Shell-t hívták, mert a Shellnek sok ilyen tapasztalata van. (Máshova meg a Total-t hívták, megint máshova a BP-t...)
Nem értem én ezt a fene nagy oroszellenességet... ha köszöni szépen és nem köt szerződést a nyugattal akkor az a baj, amikor meg mégis, akkor ez a baj...
Szerintem bátran rá lehet bízni annak az országnak az irányítását, a jelek szerint nem csinálja olyan rosszul. Annak a mércéje, hogy jól csinálja-e, nem az, hogy mit ír róla a New York Times.