Keresés

Részletes keresés

ezerkilenszaznyolcvannegy Creative Commons License 2005.07.02 0 0 2746

 

Tehát 50 millió tonna olajszármazék kb 50 millió tonna kőolajat vált ki.
"ez hogy jon ki?"

 

A tömegmegmaradás elve.  Az olajfinomítóba egyik oldalon betöltött kőolaj tömege megegyezik a másik oldalon kijövő olajszármazék tömegével (feltételezvén azt, hogy a kőolaj-finomításhoz külső energiaforrást használunk)

 

Ennek a fordítottja is igaz.  Tehát ha 50 millió tonna olajszármazékot szeretnénk eredményül, akkor jó közelítéssel 50 millió tonna kőolajat kell betáplálnunk a finomítóba.

Előzmény: Első Polgár (2745)
Első Polgár Creative Commons License 2005.07.02 0 0 2745
Tehát 50 millió tonna olajszármazék kb 50 millió tonna kőolajat vált ki.

ez hogy jon ki?
Előzmény: ezerkilenszaznyolcvannegy (2742)
malócz Creative Commons License 2005.07.02 0 0 2744
ezerkilenszaznyolcvannegy Creative Commons License 2005.07.02 0 0 2743

 

"Mar megint lusta voltam beirni a forrast, ime itt van:
http://www.elmhurst.edu/~chm/onlcourse/chm110/outlines/distill.html


One barrel of crude petroleum contains only 30-40% gasoline. Transportation demands require that over 50% of the crude oil be converted into gasoline. To meet this demand some petroleum fractions must be converted to gasoline. This may be done by "cracking" - breaking down large molecules of heavy heating oil; "reforming" - changing molecular structures of low quality gasoline molecules; or "polymerization" - forming longer molecules from smalle

Tehat ahogy irod, krakkolasal es reformalassal viszik fel az uzemanyag aranyat 50%-ra."

 

Attól függ, hogy mit nevezünk üzemanyagnak.  Az említett link azt írja, hogy első körben 30..40% benzin keletkezik, és ezt krakkolással/reformálással 50%-ra javítják.

 

"Hogy a maradekbol mi lesz, azt nem tudom ( valszeg 10-20% eleg, 10-20% pakura, bitumen ~ tkp szen, par szazalek gaz, par szazalek futoolaj, jo lenne latni errol egy tablazatot, de sajnos nem tudtam talalni )"

 

Érzésem szerint lesz még legalább 10% kerozin és 10% diesel, esetleg 5% LPG, amiket szintén bevehetünk az üzemanyag kategóriába.

Ezek a százalékok elsősorban Usákiában érvényesek.  Kínában, ahol kevésbé fontos az üzemanyag valószínűleg nem krakkolnak, hanem a hosszű szénláncú termékek mennek tovább ipari nyersanyagnak.

 

"nincs itt semmi tevedes, ami a lenyeg az valszeg az, hogy 15 millio tonna szenbol 5 millio tonna rovid szenlancu szenhidrogent allitanak elo szen cseppfolyositassal , most az mellekes, hogy ez pontosan benzin, kerozin vagy diesel. nyilvan nem pakurat, bitument vagy futoolajat akarnak gyartani a szenbol ilyen veszteseges eljarassal."

 

lehet, hogy ők a szén cseppfolyósítással csupán üzemanyagot szándékoznak előállítani, de a Kínai iparnak szüksége van a hosszabb szénláncú termékekre is, így hát szó sincs semmiféle "kiváltásról".

 

Előzmény: Első Polgár (2740)
ezerkilenszaznyolcvannegy Creative Commons License 2005.07.02 0 0 2742

 

"Ah, ugy latszik a Nature hulyeseget irt.
http://www.lmoga.com/refoutput.htm

eszerint a koolaj kb 80%-a alakithato benzin, diesel, kerozinne, tehat 50 millio tonna olajszarmazek nem 100 millio tonna koolajat, hanem csak kb 62 millio tonnat valt ki."

 

Az említett linken egy Usákiai (Louisanai) olajfinomító termékei láthatóak.  Ez nem mérvadó arra nézve, hogy Kínában mit csinálnak az olajjal.  Én igenis elképzelhetőnek tartom, hogy Usákiában a kőolaj 80%-ból üzemanyagot állítanak elő (itt mindenki autózik meg repül) és ezzel szemben Kínában a kőolaj csupán 50%-át használják üzemanyagként (itt jóval kevesebben autóznak), de a másik 50%-ot nem dobják el, hanem másként (oldószer, műanyag, gyomírtó, aszfalt, kenőanyag...) hasznosítják.

 

"Be kene irni nekik."

 

Igen, a Nature cikkírója tévedett, de nem abban, hogy a kőolajból 50% vagy 80% üzemanyagot állítanak elő, hanem abban, hogy a kőolajat csupán üzemanyag előállítására használják, és a többi haszontalan melléktermék.

Tehát 50 millió tonna olajszármazék kb 50 millió tonna kőolajat vált ki.

Előzmény: Első Polgár (2741)
Első Polgár Creative Commons License 2005.07.02 0 0 2741
Ah, ugy latszik a Nature hulyeseget irt.
http://www.lmoga.com/refoutput.htm
eszerint a koolaj kb 80%-a alakithato benzin, diesel, kerozinne, tehat 50 millio tonna olajszarmazek nem 100 millio tonna koolajat, hanem csak kb 62 millio tonnat valt ki.

Be kene irni nekik.
Előzmény: Első Polgár (2740)
Első Polgár Creative Commons License 2005.07.02 0 0 2740
Mar megint lusta voltam beirni a forrast, ime itt van:
http://www.elmhurst.edu/~chm/onlcourse/chm110/outlines/distill.html

One barrel of crude petroleum contains only 30-40% gasoline. Transportation demands require that over 50% of the crude oil be converted into gasoline. To meet this demand some petroleum fractions must be converted to gasoline. This may be done by "cracking" - breaking down large molecules of heavy heating oil; "reforming" - changing molecular structures of low quality gasoline molecules; or "polymerization" - forming longer molecules from smalle

Tehat ahogy irod, krakkolasal es reformalassal viszik fel az uzemanyag aranyat 50%-ra. Hogy a maradekbol mi lesz, azt nem tudom ( valszeg 10-20% eleg, 10-20% pakura, bitumen ~ tkp szen, par szazalek gaz, par szazalek futoolaj, jo lenne latni errol egy tablazatot, de sajnos nem tudtam talalni )

Tévedés. A ChinaDaily cikkben ez vagyon írva:
It is expected to process 15 million tons of coal to produce 5 million tons of oil products...
Tehát 15 millió tonna szénből 5 millió tonna olajterméket állítanak elő.


nincs itt semmi tevedes, ami a lenyeg az valszeg az, hogy 15 millio tonna szenbol 5 millio tonna rovid szenlancu szenhidrogent allitanak elo szen cseppfolyositassal , most az mellekes, hogy ez pontosan benzin, kerozin vagy diesel. nyilvan nem pakurat, bitument vagy futoolajat akarnak gyartani a szenbol ilyen veszteseges eljarassal.
ennyi rovidszenlancu olajszarmazekot (5t) pedig leparlassal, krakkolassal, reformalassal 10 t nyersolajbol lehet eloallitani. viszont ha a nyersolaj nagyon hosszu szenlancu komponenset (bitumen, pakura) szenleparlassal kezelnenk lehet, hogty fel lehetne nyomni ezt az aranyt 70-80%-ra. Csakhogy az olajfinomitok ezt a technologiat nem vegzik jelenleg. Amin en elcsodalkoztam, hogy vajon miert nem a pakurat kezdik el csepfolyositani eloszor, miert a szenet. Persze konnyen elkepzelheto, hogy ezek a szen cseppfolyosito uzemek a pakurat, bitument is frankon fel tudjak dolgozni.
Előzmény: ezerkilenszaznyolcvannegy (2735)
krezidiesel Creative Commons License 2005.07.02 0 0 2739
Szerintem van már annyi műanyag cucc a világban amit csak újra kéne használni, minimális új mennyiségű nyersanyag  kéne már csak hozzá. Legfeljebb gazdaságossá válik majd a városi szeméttelepekből a műanyag hulladékok előásása akár 20 év elteltével is. 
Előzmény: malócz (2738)
malócz Creative Commons License 2005.07.02 0 0 2738
általában arról megy a diskurzus, hogy a nyersolajból mennyi üzemanyagként felhasználható termék jön létre. mi a helyzet a többi kőolajszármazékkal? kérek felvilágosítást, hogy mennyire játszanak szerepet a "műanyagok", egy kalap alá véve minden ide tartozó "mellékterméket". és ezekre milyen kihatással lesz a peak oil?
krezidiesel Creative Commons License 2005.07.02 0 0 2737

És lehet sokkal hamarabb mint a legpesszimistább jóslatok...

Fél éve le lettem szólva amikor a kinaiakat és az autózást emlegettem... most meg olvasom az "olajkorszakos könyvet" amit tavaly irt a szerző (tavalyelőtti adatokból), és a pesszimista jóslatainál is gyorsabban romlik a helyzet. Minden multi a recessziót a távolkeleti gyártással és az ottani piac megszerzésével akarja túlélni.Ha  a távolkelten is beköszönt a fogyasztói világ az fokozott energiapocséklással jár.

Ráadásul az autógyárak is a kifutott modelljeiket (gazdaságtalan  motorokkal) viszik ide is mint ahogy dél és középamerikába is tették. (ezt tudja az ottani piac megfizetni, ebből lehet dömpinget csinálni...) Tehát a CO2 kibocsátás nem lineárisan fog nőni, és egyéb természeti tényezőket is emlegetnek(az elolvadó jég alatti metán felszabadulását) amiket senki se vesz azok közül komolyan akiknek módjában lenne változtatni...

Körülnézek a hűtőben, keresek valami antidepresszánst...  

Előzmény: Törölt nick (2729)
ezerkilenszaznyolcvannegy Creative Commons License 2005.07.01 0 0 2736

 

"Az a megfogalmazás azonban, hogy a feldolgozott nyersolajnak csupán 50%-a üzemanyag egy kissé pontatlan.  Amennyiben a cikk írója csupán a benzint tekinti üzemanyagnak, akkor lehet benne valami, de én úgy érzem, hogy a dieselt, kerozint és az LPG nagy részét is üzemanyagként kell számításba venni, és ezek a benzinnel együtt kb 80%-át képezik a finomított nyersolajnak."

 

Jobban belegondoltam, és lehet, hogy igaz az 50% üzemanyag.  Eszembe jutott ugyanis, hogy manapság minden műanyag bizgentyűn rajta van a Made in China felírat, így hát elképzelhető, hogy nekik legalább annyira fontos üzemanyagot előállítani mint műanyagot, és így könnyen kijön az 50%.

Előzmény: ezerkilenszaznyolcvannegy (2735)
ezerkilenszaznyolcvannegy Creative Commons License 2005.07.01 0 0 2735

 

"Ez a szen - koolaj egyenertek szamitas szvsz megerne egy phD diszertaciot.
Ugyanis a chinadaily cikk alapjan 3 tonna olajbol csinalnak 1 tonna uzemanyagot.
Ez elegge konzekvens a te szamoddal egy tonna szén ~ 2,8 hordó olaj.
Viszont szenbol ugy tunik kozvetlen uzemanyagot gyartanak es nem nyersolajat."

 

Tévedés.  A ChinaDaily cikkben ez vagyon írva:

http://www2.chinadaily.com.cn/english/doc/2004-03/12/content_314118.htm

It is expected to process 15 million tons of coal to produce 5 million tons of oil products...

 

Tehát 15 millió tonna szénből 5 millió tonna olajterméket állítanak elő.

 

 

"Szvsz ez onnan jon, hogy nem szamitottak bele, hogy egy csomo mas is anyag is keletkezik a koolaj leparlasabol, mint benzin. Kb 50%nyi benzin keletkezik ez igaz, de valszeg a maradek pakurabol, nehezolajbol, etcbol is lehetne benzint gyartani a szen csepfolyositasahoz hasonlo technikaval, csak ezt ma meg nem csinaljak."

 

kőolajfinomításkor 40% benzin keletkezik az első körben.

http://science.howstuffworks.com/oil-refining4.htm

 

- Ezen kívül lesznek még gázok (3,4 szénatom - propán, bután), ebből csinálnak LPG-t

- 5..9 szénatom hosszúságú láncok képezik a naphtha-t (avagy könnyű-benzin), amit oldószernek használnak, mivel azonban több keletkezik belőle a kelleténél, ezért ennek egy részét reformálják, azaz a rövid szénláncokat összekombinálva benzint készítenek.

- 5..12 szénatom között van a benzin

- 10..18 szénatom - kerozin (avagy petróleum)

- 12..20 szénatom - Diesel

- 20..50 szénatom - kenőolaj

- 20..70 szénatom - pakura

- 70 -nél több szénatom - üledék: aszfalt, koksz, viasz

bővebben itt:

http://science.howstuffworks.com/oil-refining2.htm

 

itt pedig az is kiderül, hogy a könnyűbenzin-t reformálják (rövid szénláncokból hosszabbat csinálnak), a kenőolajat és pakurát pedig krakkolják - azaz a hosszabb szénláncokat felszabdalják kissebbekre, hogy benzin keletkezzen belőlük:

http://science.howstuffworks.com/oil-refining5.htm

 

Tehát megállapíthatjuk, hogy a kőolajat az utolsó cseppig feldolgozzák, és azért nem csinálnak belőle teljes egészében benzint, mert a többi termékre is szükség van.

 

Az a megfogalmazás azonban, hogy a feldolgozott nyersolajnak csupán 50%-a üzemanyag egy kissé pontatlan.  Amennyiben a cikk írója csupán a benzint tekinti üzemanyagnak, akkor lehet benne valami, de én úgy érzem, hogy a dieselt, kerozint és az LPG nagy részét is üzemanyagként kell számításba venni, és ezek a benzinnel együtt kb 80%-át képezik a finomított nyersolajnak.

Előzmény: Első Polgár (2734)
Első Polgár Creative Commons License 2005.07.01 0 0 2734
Ez a szen - koolaj egyenertek szamitas szvsz megerne egy phD diszertaciot.

Ugyanis a chinadaily cikk alapjan 3 tonna olajbol csinalnak 1 tonna uzemanyagot.
Ez elegge konzekvens a te szamoddal egy tonna szén ~ 2,8 hordó olaj.
Viszont szenbol ugy tunik kozvetlen uzemanyagot gyartanak es nem nyersolajat.
Valszeg van vmi energia/anyag veszteseg a koolaj feldolgozasanal, ami miatt a Nature azt irja, hogy 50 millio tonna uzemannyag 100 millio tonna nyersolajbol jon ki. Ezt a szamot en eleg gyengenek latom.
Szvsz ez onnan jon, hogy nem szamitottak bele, hogy egy csomo mas is anyag is keletkezik a koolaj leparlasabol, mint benzin. Kb 50%nyi benzin keletkezik ez igaz, de valszeg a maradek pakurabol, nehezolajbol, etcbol is lehetne benzint gyartani a szen csepfolyositasahoz hasonlo technikaval, csak ezt ma meg nem csinaljak.
De vajon miert nem? Hiszen bitumenbol konyebb benzint csinalni, mint szenbol.
Miert egybol szen csepfolyositokat epitenek? Miert nem a finomitokat egeszitik ki cseppfolyosito uzemmel eloszor?
Előzmény: ezerkilenszaznyolcvannegy (2733)
ezerkilenszaznyolcvannegy Creative Commons License 2005.07.01 0 0 2733

 

ha a kitermelés tetőzik 2020-ban, akkor utána immáron nem lesz elég szén, hanem lesz még belőle.
"helyesen ugy akartam irni, hogy 2020 ban 3 mrd tonnan stabilizalodik a kinai szentermeles. (ld. Nature cikk )"

 

ha Stabilizálódik a széntermelés, akkor az már nem mai civilizáció, hiszen manapság az Eu 2%-os növekedését gyengélkedés jelnének fogják fel, az USA 3,5..4%-os növekedése OK, Magyarországon a 3..4%-os növekedés a gyengélkedés jele, Kínában a 8..10%-os növekedés számít normálisnak.  Vajon elég lesz-e 15 év, hogy átértékeljük a világról alkotott felfogásunkat?

 

Én azt értettem a cikkből, hogy 3 tonna szénből kapunk 1 tonna olajterméket (ennek nagy része feltehetőleg üzemanyag) de azt nem láttam, hogy ez 2x annyi nyersolajat váltana ki.
"ez a Nature cikkben volt. 2020-ra a kinaiak 50 millio tonna uzemanyagot akarnak gyartani szenbol, ami 100 millio tonna nyersolajat valt ki."

 

a 3 tonna szénből 1 tonna olajterméket kapunk, márpedig az olajtermék a nyersolajjal egyenértékű, nem pedig az üzemanyaggal.  Ezt könnyen leellenőrizhetjük, hiszen a Nature cikkében ott van egy másik info is miszerint:

 

Direct liquefaction is about 60% energy-efficient,

 

tudjuk, hogy egy tonna szén 4,71 hordó olajjal egyenértékű energiát tartalmaz

http://www.eppo.go.th/ref/UNIT-OIL.html

 

és a 60%-os hatékonyságot figyelembe véve kiderül, hogy a direct liquefaction

metódussal egy tonna szén ~ 2,8 hordó olaj.

 

"eszerint 1 tonna olaj 6.8-8.0 hordo suruseg fuggvenyeben. atlagertek 7.3 barrel/ton"

 

mea culpa, elfelejtettem, hogy az olaj könnyebb a víznél, de majd jobban figyelek :))

 

 

Előzmény: Első Polgár (2731)
Törölt nick Creative Commons License 2005.07.01 0 0 2732
A nem hidrog;nt felhasználó üzemanyagcellák hatásfoka 20%-ék alatti.
Előzmény: Első Polgár (2726)
Első Polgár Creative Commons License 2005.07.01 0 0 2731
ha a kitermelés tetőzik 2020-ban, akkor utána immáron nem lesz elég szén, hanem lesz még belőle.
helyesen ugy akartam irni, hogy 2020 ban 3 mrd tonnan stabilizalodik a kinai szentermeles. (ld. Nature cikk )
probaltam optimistan becsulni, ezert az energiatakarekos 3 mrdt vettem, nem a realisabb 3.5-ot

Én azt értettem a cikkből, hogy 3 tonna szénből kapunk 1 tonna olajterméket (ennek nagy része feltehetőleg üzemanyag) de azt nem láttam, hogy ez 2x annyi nyersolajat váltana ki.
ez a Nature cikkben volt. 2020-ra a kinaiak 50 millio tonna uzemanyagot akarnak gyartani szenbol, ami 100 millio tonna nyersolajat valt ki.
egy tonna olaj inkább 6 hordó, semmint 7 ( 6 x 158 = 948 )
lusta voltam linkelni minden forrast, most kereshetem a historybol
http://www.eppo.go.th/ref/UNIT-OIL.html
eszerint 1 tonna olaj 6.8-8.0 hordo suruseg fuggvenyeben. atlagertek 7.3 barrel/ton
2004-ben 6,3%-al nőtt a világ szénfogyasztása.
http://www.eia.doe.gov/emeu/aer/txt/ptb1115.html
eszerint az utobbi 1980-2002 kozott a vilag szenfogyasztas novekedese 70%ban Kinabol jott, es kb 30%nyi volt osszesen. tehat nem duplazodott 11 evente.
nekik a mai termelesuk 1.8 mrd tonna, es ez fel fog menni 3.5 mrd-ra 2020-ig. addig general kb 4xes GDP novekedest, ezzel kb Mao szintjen lesznek, tovabb nem hiszem, hogy nagyon noni fog.
tehat az optimista 12 mrd/ev becslesemet nyugodtan lehet 15 mrd/evre modositani. de pl az igen jelentos kanadai es venezuelai nehezolaj es bitumen keszleteket nem szamoltam bele a szentartalekokba, pedig azok a szennel jobbak az uzemanyaggyartasra, mert van bennuk nemi hidrogen, tehat vegsosoron a 90-100 evig elegendo szen az realis, azt hiszem.
Előzmény: ezerkilenszaznyolcvannegy (2730)
ezerkilenszaznyolcvannegy Creative Commons License 2005.07.01 0 0 2730

 

"Kinanak 189 mrd tonna kitermelheto szen keszlete van. Ez kb 2070 ig lesz eleg nekik, ha a kitermeles tetozik 2020-ban."

ha a kitermelés tetőzik 2020-ban, akkor utána immáron nem lesz elég szén, hanem lesz még belőle.

 

 

" A vilag ossz kiteremelheto sznkeszlete kb 1100 mrd tonna. 1 mrd tonna szen elegetese durvan 0.8 ppm-el noveli a CO2 koncentraciot. ( 1 mrd tonna szen ~ 3.67 mrd tonna CO2, legkor tomege: 4.41 millio milliard tonna ), azaz kb 800 ppm-mel. ez a mai szint 2.5 szorose."  

 

Anno én még úgy tanultam a suliban, hogy a CO2 koncentrációja 0,25%.

A mai tankönyvekben 0,4% kéne legyen, bár nem vagyok biztos benne, hogy frissítik ezt az adatot.

Ha marad az exponenciális növekedési ütem, akkor jóval a 21. század vége előtt megtapasztalhatjuk az 1%-os CO2 koncentrációt is.

 

"A china daily szerint 3 tonna szenbol kapunk 1 tonna folyekony uzemanyagot  http://www2.chinadaily.com.cn/english/doc/2004-03/12/content_314118.htm

ha atkonvertaljuk a vilag osszes szenet uzemanyagga, az kb 360 mrd tonna uzemanyag, ami a lenti cikk szerint kb 2x annyi nyersolajat valt ki , tehat 360x7x2 = 5040 mrd hordo koolajat, ez evi 32 mrd hordoval kb 170 evre eleg."

- Én azt értettem a cikkből, hogy 3 tonna szénből kapunk 1 tonna olajterméket (ennek nagy része feltehetőleg üzemanyag) de azt nem láttam, hogy ez 2x annyi nyersolajat váltana ki.

- egy tonna olaj inkább 6 hordó, semmint 7 ( 6 x 158 = 948 )

 

"Na de masik oldalrol nezve, a vilag szen fogyasztasa perpill 5.3 mrd tonna (2002). A 32 mrd hordo koolaj kivaltasa szennel kerulne kb 32/2/7*3~ 6.8 mrd tonna szenbe. Tehat evi 12 mrd tonna szen a minimum mai felhsznalassal.
Tehat a szen kb 2100-ra fog elfogyni, ha kivaltjuk a mai olajfogyasztast.
Nos ha birni fogjuk a +800 ppm Co2-t, ez ujabb 100 ev eletbenmaradast jelent a civilizacionak."

2004-ben 6,3%-al nőtt a világ szénfogyasztása.

http://news.xinhuanet.com/english/2005-06/29/content_3153849.htm

Ez azt jelenti, hogy 11 évente duplázzuk a szén-felhasználást, anélkül, hogy kiváltanánk az olajfogyasztást.  Tehát amennyiben a "mai" civilizációnkat szeretnénk fenntartani (amelyikben benne foglaltatik az állandó növekedési kényszer), akkor ennek jóval kevesebb ideje van hátra.

 

A +0,8% CO2-nek katasztrófális hatásai lehetnek, különösen akkor ha abbahagyjuk a szén égetését.  Jelenleg ugyanis a szén elégetésekor olyan szennyezés kerül a levegőbe, amely árnyékolja a napsütést, ezért kevésbé érezhető a globális felmelegedés hatása.  Ha nem égetünk több szenet, akkor az aeroszol rövid időn belül leülepszik, de a CO2 marad.

http://www.newscientist.com/article.ns?id=dn7607

 

Előzmény: Első Polgár (2724)
Törölt nick Creative Commons License 2005.07.01 0 0 2729
csak meglesz az a +800 ppm a legkorben.

Az egyetértésen kívül csak azt tudom mondani erre, amit már te is írtál kettővel lejjebb: "ha birni fogjuk".
Előzmény: Első Polgár (2726)
Törölt nick Creative Commons License 2005.07.01 0 0 2728
Kösz a cikket.
Előzmény: Első Polgár (2723)
lcoder Creative Commons License 2005.07.01 0 0 2727
Ennyibõl szvsz egy rakás kísérleti fúziós erõmûvet lehetne építeni fél év alatt, és akár 5 év múlva mûködõ, energiatermelõ reaktorok lehetnének. Csak ugye a politikai akarat...
Előzmény: malócz (2722)
Első Polgár Creative Commons License 2005.06.30 0 0 2726
Hmm uzemanyagcellanal is gondolom keveredik az O2, Co2, H2O es N2 a kipufogogazban. Valszeg esszeru lenne, ha az oxigent nem a legkorbol venne fel az uzemanyagcella, hanem oxigenpalackbol. Igy a CO2-t sokkal konnyebb lenne elkapni.
Egy belsoegesu motor vajon hogy mukodne, ha tiszta oxigennel etetnenk?
Hm mindenestre eleg nehez elkepzelni autokat, amelyek ( akar uzemanyag cellasak, akar belsoegesuek) szenalapu uzemanyagot hasznalnak , es visznek magukkal meg egy oxigenpalackot, amelyben 5x annyi tonmegu oxigen van, mint benzin a tartalyban + oxigen tank sulya, + egy akkora tartaly a keletkezo CO2nek, mint az oxigen+ua tartaly egyutt.
Hm talan meg a hidrogen ekonomi nevu orulet is esszerubb egy ilyen autonal, de a legvaloszinubb vegkimenetelnek inkabb azt tartom, hogy csak meglesz az a +800 ppm a legkorben.
Előzmény: Első Polgár (2725)
Első Polgár Creative Commons License 2005.06.30 0 0 2725
Meg azon gondolkodom, vajon lehetseges lenne e a CO2 szekvesztracio a jarmuvekbol.
Belsoegesu motornal eleg nehez lenne, hiszen a motor altal termelt energia jo nagy resze a az osszenyomott benzin+levego keverek es az 1 atmoszferas legkor nyomaskulonbsegebol fakado energiakulonbseget hasznalja ki, tehatm, ha a kipufogogazt bele akarjuk preselni egy tartalyba, akkor jo sok energiat vesztunk, legalabbis akkor, amikor a tartaly mar kezd tele lenni. Esetleg, ha a kipufogogazbol ki tudnank valasztani a nitrogent, akkor a tarolando gazmennyiseg es nyomas joval kisebb lennee mivel a kipufogogaznak kb 70 % nitrogen, amit azonban a CO2-tol elvalasztani egy gepkocsiban valoszinuleg eleg lehetetlen.
Mukodne CO2 elvalasztas uzemanyagcellaval?
Előzmény: Első Polgár (2724)
Első Polgár Creative Commons License 2005.06.30 0 0 2724
Kinanak 189 mrd tonna kitermelheto szen keszlete van. Ez kb 2070 ig lesz eleg nekik, ha a kitermeles tetozik 2020-ban.
A vilag ossz kiteremelheto sznkeszlete kb 1100 mrd tonna. 1 mrd tonna szen elegetese durvan 0.8 ppm-el noveli a CO2 koncentraciot. ( 1 mrd tonna szen ~ 3.67 mrd tonna CO2, legkor tomege: 4.41 millio milliard tonna ), azaz kb 800 ppm-mel. ez a mai szint 2.5 szorose.
Most medig eleg ez a szen.
A china daily szerint 3 tonna szenbol kapunk 1 tonna folyekony uzemanyagot ( http://www2.chinadaily.com.cn/english/doc/2004-03/12/content_314118.htm)
ha atkonvertaljuk a vilag osszes szenet uzemanyagga, az kb 360 mrd tonna uzemanyag, ami a lenti cikk szerint kb 2x annyi nyersolajat valt ki , tehat 360x7x2 = 5040 mrd hordo koolajat, ez evi 32 mrd hordoval kb 170 evre eleg.
Na de masik oldalrol nezve, a vilag szen fogyasztasa perpill 5.3 mrd tonna (2002). A 32 mrd hordo koolaj kivaltasa szennel kerulne kb 32/2/7*3~ 6.8 mrd tonna szenbe. Tehat evi 12 mrd tonna szen a minimum mai felhsznalassal.
Tehat a szen kb 2100-ra fog elfogyni, ha kivaltjuk a mai olajfogyasztast.
Nos ha birni fogjuk a +800 ppm Co2-t, ez ujabb 100 ev eletbenmaradast jelent a civilizacionak.
Előzmény: Első Polgár (2723)
Első Polgár Creative Commons License 2005.06.30 0 0 2723
Nature cikk a kinai energiapolitikarol. Kicsit hosszu, de szvsz nagyon tartalmas.

Nature 435, 1152-1154 (30 June 2005) | doi: 10.1038/4351152a
Energy: China's burning ambition

Peter Aldhous1

1. Peter Aldhous is Nature's chief news and features editor.


The economic miracle that is transforming the world's most populous nation is threatened by energy shortages and rising pollution. It also risks plunging the planet's climate into chaos. Peter Aldhous reports.

China is booming, and its hunger for energy is insatiable. For its people, the dismal air quality across much of the country is a constant reminder of its reliance on coal and other dirty fuels. When Nature visited Beijing to meet the technocrats responsible for China's energy policy, the city was blanketed in acrid smog. After just a few days of stagnant weather, visibility in some districts had dropped to tens of metres. Flights were delayed and the Beijing Environmental Protection Agency advised people to stay indoors. You could almost taste the sulphur in the air.

Energy and its consequences for health and the environment are high on the Chinese political agenda. But the hard-headed approach of the country's leaders should give us all pause for thought. China's energy policy will continue to be based around coal, they say, so the question of whether this notoriously filthy fuel can ever be made 'clean' is central to the country's development — and to the long-term stability of the global climate.

The most immediate problem for China is that its economic growth is already outstripping its energy supplies. In boomtowns from Shenzhen to Chengdu, electricity is now an unstable commodity. Last year, 24 of China's 31 provinces, municipalities and autonomous regions admitted that they lacked sufficient power. In the summer, when drought curtails hydropower and air conditioners surge into life, blackouts have become commonplace.

The nation's coal mines are straining to meet the demand, at a terrible human cost. According to conservative official estimates, more than 6,000 workers were killed in China's mines last year — making them the world's most dangerous — and the death rate was undiminished in the first half of 2005.

Most coal-related fatalities never make the headlines, however. Many Chinese cities fail to meet international — or even their own — standards for air quality, causing hundreds of thousands of premature deaths each year. China's increasing use of coal is also sending CO2 emissions skyrocketing, threatening a global climate disaster. "We understand that coal means not only energy, but also social and environmental impacts in the long term," says Zhou Dadi, director-general of the Energy Research Institute in Beijing and a leading adviser on energy strategy to China's leaders.

While Dadi and other senior energy planners recognize these problems, their enthusiasm for coal remains strong. The country's leaders are determined that its economy will quadruple in size by 2020, which will require at least a doubling of the energy supply. Coal will bear most of the burden. "We have to increase coal consumption," says Guo Yuan, an energy systems analyst at Dadi's institute. "It's not a good picture, but we have to do it."

Electricity generation is by far the biggest consumer of energy, although the demands of the transport sector are growing fast. Between 75% and 80% of China's electricity is generated by burning coal. Another 20% comes from large-scale hydropower projects, with most of the rest coming from nuclear stations. As yet, oil, natural gas and renewables such as wind barely feature in the electricity mix. But by 2020, according to official projections, gas-fired stations could be meeting 15% of China's electricity needs, while nuclear power may have expanded to around 5%. And thanks to a law passed in February this year designed to promote renewable energy, wind and other renewables could account for 10%. However, with power demands poised to double over the same period, it's clear that a massive increase in coal consumption is unavoidable.

Sustaining economic growth is the leadership's priority, say seasoned China watchers, but it wants to achieve this without compromising energy security. China lacks substantial reserves of oil and natural gas, and is determined not to become heavily dependent on imports. But the country has coal in abundance. So it will use the fuel in ever-larger quantities, mainly to avoid a reliance on Russian oil and gas that could eventually bring the two powers to the brink of war.

But can China meet its energy needs without poisoning its environment and filling the lungs of millions of people with particulates and oxides of sulphur and nitrogen? The effects of acid rain are spreading, and there are suggestions that soot is already disrupting the regional climate (see 'Brown clouds cast a dark shadow').

Global climate change doesn't yet loom large in the thinking of China's leaders, but international experts note with alarm that coal is the worst offender in terms of CO2 emissions. "The global problem is climate. But for China, conventional pollution is the main problem," says Li Zheng, who directs the Tsinghua-BP Clean Energy Research and Education Centre, a collaboration between Beijing's leading scientific university and the British energy firm.
Efficiency drive

China's energy planners have realized that improving energy efficiency is the easiest way to promote economic growth while controlling pollution. "China should work first on this," says Dadi. Predictions that assume 'business-as-usual' suggest that total energy demands will rise to the equivalent of 3.5 billion tonnes of coal per year by 2020. But introducing a suite of measures to improve efficiency could keep that below 3 billion tonnes, says Dadi. "Technically, it's do-able."

Mennyi szenuk van a kinaiaknak? Meddig lesz nekik eleg szenuk evi 3 mrd tonnas kitermelessel?

This new drive for efficiency stems in part from a quietly influential initiative run by the San Francisco-based Energy Foundation. Bankrolled for a total of US$40 million since 1999 by the Hewlett and Packard foundations, the China Sustainable Energy Program is working with Chinese energy researchers to improve efficiency and cut pollution. Priorities include new efficiency standards for buildings, appliances and vehicles, and promoting renewable energy sources. Fuqiang Yang, who heads the Energy Foundation's Beijing office, points to recent successes such as the renewable energy law, plus fuel-efficiency standards and energy-efficient building codes adopted by central and local governments.
Unfortunately we are unable to provide accessible alternative text for this. If you require assistance to access this image, or to obtain a text description, please contact npg@nature.com

SHANXI COAL CHEMISTRY INSTITUTE

China's energy crisis is boosting interest in new technologies like coal liquefaction.

Tehat a kinaiak mar bekeidoben jutnak el oda, mint Hitlerek a haboruban

Energy efficiency is an admirable goal, but China's appetite for growth and the leadership's desire to limit imports of foreign oil mean it won't be enough. So China is embracing technologies that, in the West, remain on the fringes. Du Minghua, director of the Beijing Research Institute of Coal Chemistry, sees coal as an energy panacea, able to meet China's demands for electricity, liquid fuels and gas. "Coal is the solution for all three," he exclaims, before launching into a presentation on his institute's work on coal gasification and liquefaction.

Finding ways to reduce dependence on oil, critical for the transport sector, is the top priority for Minghua's institute. Young coals such as lignite can be converted straight to liquid fuels by heating them to 450 °C with hydrogen and a suitable catalyst, Minghua explains. Older coals such as anthracite must first be heated in oxygen to produce a mix of hydrogen and carbon monoxide known as syngas, which can then be converted into liquid fuels. Some of these can be blended with diesel and pumped straight into a conventional engine.

Despite Western experts' scepticism about the direct coal-to-liquid technology1, the state-owned Shenhua Group is now building the world's first commercial direct coal-liquefaction plant in Inner Mongolia, scheduled for completion by 2008. And China is also in discussions with the South African company Sasol about the possibility of building two large indirect liquefaction plants.
Crude substitute

Neither process is a model of efficiency, however. Direct liquefaction is about 60% energy-efficient, indirect techniques around 45%. But China's desire to seek alternative liquid fuels is so great that Minghua estimates that liquefaction technologies could be providing it with more than 50 million tonnes of fuel per year by 2020. "This is a personal estimate," he stresses — but one that will be music to the ears of China's leaders. If Minghua is correct, coal liquefaction could reduce China's demand for crude by 100 million tonnes per year, or about one-third of its anticipated imports by 2020.

ez nem semmi! 100 millio tonna olaj, az 700 millio barrel, a vilag termelesenek kb 2%-a!

Coal is also central to the thinking of researchers at the Tsinghua-BP centre. Zheng is focusing on a strategy called polygeneration in which a single plant would convert coal into syngas, then use it in gas turbines to generate electricity and also convert it into liquid fuels2. Sulphur is removed as an integral part of gasification, cutting pollution. To demonstrate the technology's potential, Zheng and his colleagues have conducted a 'syngas city' simulation for Zaozhuang in the eastern Shandong Province. Like many industrial centres in China, Zaozhuang faces a major problem: how to continue growing when the only readily available fuel is high-sulphur coal.

In the 'syngas city' model, the Zaozhuang authorities would provide incentives to promote polygeneration, which not only generates electricity but also produces methanol for vehicle fuel and dimethyl ether for domestic cooking and heating. The simulation suggests that polygeneration could meet more than a quarter of Zaozhuang's electricity needs by 2020. It would also achieve drastic cuts in sulphur dioxide emissions while reducing the need to invest in expensive flue-gas desulphurization technology at conventional power plants3. Further reductions in air pollutants, such as ozone-forming compounds, would come from the wider use of methanol and dimethyl ether.

Such simulations are the stock-in-trade of energy researchers worldwide. But in China there may be a greater chance of their being implemented, given the authorities' power to enforce their will. Preparations for the 2008 Beijing Olympics are a case in point. Realizing that the city's appalling air quality could damage athletes' health — and present a poor image of China to the world — the city is now engaged in a frantic clean-up, closing some 200 heavily polluting factories, piping in natural gas, and introducing a clean 'bus rapid transit' system. "The Olympics are a very big opportunity," says Li Hao, who heads EarthView, a Beijing-based environmental group.

Zheng and his colleagues hope that growing official concerns about environmental health will also boost their proposal to build a polygeneration demonstration plant, costing some 5 billion yuan (US$600 million), which would generate up to 400 megawatts of electricity and produce as much as 400,000 tonnes of liquid fuel per year. "We got a very good response from the government," says Zheng.
Greenhouse city

But while polygeneration and other clean-coal technologies may help to scrub China's filthy air, they won't do much in the short term to limit the nation's growing greenhouse-gas emissions. According to Zheng's simulation, total CO2 emissions from power plants would be higher for the syngas city than if Zaozhuang continues using conventional technologies3.

In the long run, however, polygeneration could provide a route to a more sustainable future, in which hydrogen is extracted from syngas and used to power fuel cells, while CO2 is captured and sequestered. "But to get there, the investment will be huge," warns Zheng.

Given the costs involved, experts say that China's interest in carbon sequestration will depend largely on the willingness of Europe, North America and Japan to pay for it. Those who work in the energy industry are blunt about China's determination to strike a hard bargain. If the necessary cash isn't forthcoming, they say, all deals are off.

China's potential to single-handedly emit enough CO2 to negate all other nations' efforts to control their greenhouse-gas emissions could place its leaders in a strong negotiating position. "If it's business as usual, then the planet is dead," says David Moskowitz, director of the Regulatory Assistance Project, based in Gardiner, Maine, who is advising Chinese officials on reforming the electricity-generation sector.

That should provide food for thought for the leaders of the G8 wealthy nations, who meet in Scotland in July with global warming on their agenda. China is a signatory to the Kyoto Protocol on climate change, but as a developing country it doesn't yet have an emissions reduction target. Whatever strategy world leaders contrive to save the planet, China will sooner or later have to be brought on board. And that won't come cheap.
malócz Creative Commons License 2005.06.30 0 0 2722
455 lett 2004-ben Irak miatt, a világé pedig átlépte az 1000 milliárdos határt. elképesztő.
Előzmény: lcoder (2719)
Törölt nick Creative Commons License 2005.06.30 0 0 2721
Erről beszéltem két napja...

Lehet, hogy ha a július 4-i hosszú hétvége benzinfogyasztása mégsem lesz akkora, mint várják, és akkor beeshet 50 alá.

A lényeg, hogy már nagyon közel a peak: ha elérjük, és csökkenni kezd az olajtermelés, akkor a százdolláros olajár itt lesz seperc alatt...
Előzmény: malócz (2717)
keopsz Creative Commons License 2005.06.30 0 0 2720
lcoder Creative Commons License 2005.06.30 0 0 2719
Összehasonlításképp: Az USA egy éves katonai költségvetés ~ 400 milliárd dollár... Szvsz ha az amcsik nagyon akarnák úgy egy fél év alatt össze tudnák dobni ezt a kísérleti erõmûvet és még túl sem terhelnék a költségvetésüket...
Előzmény: Mezőbándi (2716)
Mezőbándi Creative Commons License 2005.06.29 0 0 2718
itt meg hosszabban ír róla:

http://index.hu/tech/tudomany/iterfr050629/

már csak 30-50 év, és kiválthatja az atomerőműveket, ha működik

Előzmény: Mezőbándi (2716)
malócz Creative Commons License 2005.06.29 0 0 2717
most már csak 57.30$, azért elég szépen esik.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!