ca. egy hónapja elment az egyik tompított. Nézegetem a boscht (H4) kétezerért, meglátok egy komplett szettet 400-ért. Szett megvesz, csere, örül. Múlt héten elszállt ugyanaz. (egy hónap, és alig megyek...)
Másik áruház, vásárlás ezúttal 700-ért. Már kibontás után furcsán ferde, berakom, persze csak az egyik szál megy, az is valami ritka ramaty fénnyel. Elköltöttem eddig 1100-at két áruházban, és még mindig félszemű vagyok. (illetve voltam ma délutánig, a haver "meghívott" egy elfekvő darabra, köszönöm ezúton is :))
Nem lenne szabad olyasmit árulni, ami nem felel meg az alapfunkciójának. Hiába olcsóbb. (nemvilágító lámpa, nempattogó labda, nemfütyülő síp, ehetetlen konzerv stb.) és ez nem(csak) árfüggő...
"Én az 1.-es verzióra szavazok, azzal kiegészítéssel, hogy nemcsak ostobák és elfogultak az autóiparban, hanem arrogánsak is..."
Elkepzelheto hogy igazad van.
De az is elkepzelheto, hogy a temahoz segg hulyek nagypofaval tanitjak, mi hogy mukodik az autogyarban, mert mar egyszer beszeltek egy szakszervizben dolgozo segedmunkassal, olvastak nehany nepszeru urban legendet, es egybol nagy szakertonek hiszik magukat olyannyira, hogy nekiallnak kioktatni azokat, akik nap mint nap ezt csinaljak. Ha veletlenul ellentmondananak, ahogy kibaszott magabiztosan elmagyarazzak, hogy mi hogy van, hiszen azt "mindenki tudja".
Nem gondolok ERRŐL mást, 2 éve is azt mondtam, hogy szerintem nemigen lépjük át a 7 milliárdot, visszakereshető. A többiről annyiban gondolok mást, hogy előbb jött a válság és nagyobbacska lett, aminek következtében egyre biztosabb vagyok a hamarosan meginduló relatív fellendülésben (noha fellendülést mindig is vártam 2010-2011-re), de nem számoltam ekkora mértékű befektetés-elmaradással.
Összességében ez tán annyit módosít az elkpzeléseimen, hogy a betonfal még keményebb lesz egy kicsit. Ha meglesz a fellendülés jövőre, akkor 2012-re teszem az energetikai falat, ha nem lesz meg, akkor 1-2 évvel kitolódhat.
Ami a népességet illeti, a növekedésének-csökkenésének úgy egy évvtizeddel kellene követnie a nyersanyagok elérhetőségének változását. De ami azt illeti, elég bonyolultak ezek a modellek, igazából a fene tudja.
Nem hiszek a kapitalizmus kimúlásában, nem hiszek a globalizáció pár éven belüli összeomlásában (az áruszállítás visszaszorulásában igen, de információtechnológia leépülésében pl. nem). Nem gondolom, hogy 5 év múlva ne lenne autóközlekedés, repülőgép, közúti szállítás, csatorna. Lesz, csak drágábban és kevesebbeknek lesz, mert csökken az energia és a nyersanyag -- tehát az össztársadalmi szinten létező "tényleges" pénz is.
Annyit gondolok, hogy az a fajta fogyasztói társadalmi expanzió, amelynek a kezdeteit a 60-as évektől, a burjánzását meg a 80-as évek közepétől, a reagen-i gazdaságpolitikától és a hidegháború végétől látjuk, nos, ez a fajta fogyasztói társadalmi expanzió megszűnik. Nincsenek meg a nyersanyagalapjai annak, hogy még több ember még több dolgot fogyasszon, még olcsóbban. Ez nem megy, az pedig, hogy nem megy, gazdasági paradigmaváltáshoz kell, hogy vezessen -- vagy ha ahhoz nem, diktatúrával kell sakkban tartani a szétszakadó társadalom miatt elégedetlenkedő, lecsúszó középosztályt, akiknek véget értek az álmaik.
Röviden: nem tudom elképzelni sem, hogy mi lesz 2013 és 2020 között gazdasági téren, és 2020-tól fogva nem látom reálisnak ennyi ember életben tartását, tehát élet-halál harcnak kellene kezdődnie. Elvileg.
Ám ezek ugye modellek, a modellekre pedig a valóság csúnyán rá szokott cáfolni. Néha pozitív, néha negatív cáfolat van. Hogy mi lesz, az majd kiderül, az egyetlen őszinte válaszom rá az, hogy nem tudom.
Ennek az abranak igy, viszonyitas nelkül nincs tul sok ertelme.
A viszonyitas:
Ha egy före naponta 2500 kaloriat szamolunk, annak a 9-szerese 22500 kcal, ami ~30 kWh. Az evente ~10 MWh.
Az USA-ban elhasznalt összenergiara vonatkoztatva (az ~100 MWh/fö/ev) az egesz elelmiszerlanc az összenergia ~10%-t igenyli.
Az elelmiszer alapanyag megtermelese (a mezögazdasag energiafogyasztasa) az abradbol pedig ennek a ~1/5-e, tehat kb. a fejenkent felhasznalt összenergianak csupan 2%-a.
Pl. az EU-ban a helyzet ennel sokkal kedvezöbb (kb. ott is 2%, de a fejenkenti energiafogyasztas kb. a fele, mint az USA-ban).
Én nem azt vitatom, hogy ezek a folymytok tartanak, sőt én magam írtam pár éve itt a topikon, hogy az élelmiszerár-emelkedés piaci alapon meg fogja nyirbálni a népességnövekedés számait. Csak akkor le lettem ezzel hurrogva, mert ütközött a "betonfalba rohanó" armageddonista tézissel. Még téged is megkérdeztelek, és azt válaszoltad, hogy nem számolsz ilyen hatással pár éven belül, vagy valami hasonlót.
Én arról kérdezlek, hogy most, amikor ezek szerint már számolsz vele, mi történt? Mitől gondolsz mást, mint két-három éve?
Nem tudom ismeretes-e, hogy 20 nemet nagyvallalat összeallt es 400 milliard €-t invesztalnak (a jövö evtizedben) a Desertec rendszerbe, amely az EU-aramigenyenek 15%-t tudja majd fedezni.
Hogyne, ez 'ismeretes'. Sőt, az is ismeretes, hogy ezt nem tgnap találták ki, csak mostanában volt róla egy nagy találkozó. De 3 évvel ezelőtt pontosan ott tartott a DeserTEC ahol most.
Visszakérdeznék, hogy előtted mennyire 'ismeretesek' az ügy részletei? Mert tudok róla idetenni anyagot...
Igen, ezek a sztochasztikus hatások. A logikád alapján sosem kellene meghalnom, mert már több mint 30 éve arra ébredek, hogy minden nap élek, akármit is csináltam. Sőt, elvileg a sejtjeim is osztódnak meg megújulnak, a kimúltak helyét újak vesziik át, és nincs is igazán olyan szívizomsejtem, ami idősebb lehetne egy évtizednél. Sőt, soha nem is lesz. Aztán életem végére mégis elöregszikk a szivem (májam, tüdőm, érrendszerem, akármim), és mondjuk infarktust kapok. A dolognak semmi értelme, ha úgy tetszik nem logikus... és mégis így van. (15 éve foglalkoztam utoljára a prograpozott sejthalállal [apoptózis], de senkinek fogalma sem volt róla, hogy igazából miért van. ráadásul még elengedhetetlen is a szövetek kialakulásához és átalakulásához (mondjuk egy sima hegszövet, ha elvágod a kezed) meg az egyedfejlődéshez [embrió, a szedercsíra belsejében elkezdenek üregek keletkezni].)
Egyetlen kérdésedre azért válaszolok részletesebben. Ivóvíz, India. A víztáblák iszonyatos mértékben süllyednek, és az ottani paraszti gazdaságok nemritkán 100 méter mélyről szivattyúznak fel vizet, ami gépek nélkül nem megy. Állítólag (azaz olvastam, de nyilván nem én mértem meg), az indiai 'farmok' energiafelhasználásának 50%-a a vízellátás megoldására megy már el. Na most nekem az az érzésem van, hogy ez az arány nem fog tudni 100% fölé menni. :-)
Márpedig egyszerre nő a népesség, szegényedik a népesség, esik a víztábla. A dolgok egyszer összeérnek, beindul egy láncreakció (szabad-gyökök keletkeznek, ha úgy tetszik), elszakad a cérna... és placcs.
Van egy békés tömeg, sztrájkolnak. Láthatóan minden rendben. Aztán egy ponton mégsincs minden rendben, megrohamozzák az elnöki rezidenciát. Ugyanazok az emberek, akik 3 órával később még nem is gondoltak erre. Hogy miért? Csoda tudja. Amikor a tőzsdén hirtelen 147 dollárról 32-re esik az olaj ára... mi értelme, főleg úgy, hogy aztán megint megduplázódik? Semmi. Mégis vannak ilyen öngerjesztő folyamatok.
A népesség csökkenése szempontjából a nagyon veszélyes helyek: Nigéria, Indonézia, Banglades, Fülöp-szigetek, Pakisztán, India, Egyiptom, Etiópia. Ezeken a helyeken a kormányok kezében nem sok lehetőség van, hogy megakadályozzák a folyamatokat. Ha nem tudják dotálni az import-élelmiszert, ha bizonyos helyeken elfogy a víz, ha emiatt belviszályok dúlnak...
Gondolom senkinek nem mond semmit a nev: Solar Millenium. Ez egy nemet ceg, amely solar-termikus erömüveket epit. Jelenleg 2 000 MW kapacitas all tervezes/epites alatt.
Egy 5 perces összefoglalo, ahol az Andasol 1, Andasol 2, spanyolorszagi hötarolos erömüvek epitesi reszletei lathatoak:
Reszletesen lehet latni az abszorber, tükör, turbina kesziteset is.
Nem tudom ismeretes-e, hogy 20 nemet nagyvallalat összeallt es 400 milliard €-t invesztalnak (a jövö evtizedben) a Desertec rendszerbe, amely az EU-aramigenyenek 15%-t tudja majd fedezni. Több, mint 100 GW alternativ forras (nap, szel,...) es a HVDC halozat Afrikabol szerepel a tervek között.
A Rocky-n keresztül 3 fő kommunikációs vonal van vasúton. A nyugati parton gyakorlatilag nem folyik alapélelmiszer termelés, mindent vasúton kell(ene) hozni, ha a közút túl drága lesz, ha ezt egy év alatt kelene megoldani talán menne, de az a rohadt gabona hirtelen egyszerre érik. A "midland" vasúthálózata pedig egyszerűen gyér ahoz, hogy felvegye a gabonát + a midlandon meg nincsen feldolgozás el kell vinni és gyorsan különben megrohad, az élelmiszer feldolgozás a dél-keleti területek sajátja, azaz kétszer meg kell járatni az alapanyagot. Az Appalach nem feltűnő, de látható, hogy kerüli a vasút mint ördög a tömjénfüstöt.
Világos, hogy sz USA vasúthálózata személy és ipari szállításra fejlődött ki, a stratégiai élelmiszerszállítás nem volt paraméter.
Az egész USA a trösztösödésről szól, amit egy dolog tett lehetővé: a szállítás olcsósága. Most abban a helyzetben vannak, hogy az USA-ban nincs egy olyan mikrokörnyezet (150km sugarú kör), ahol minden létfenntartáshoz szükséges dolog megtalálható (alapélelmiszerek, víz, gyümölcs, fehérje stb..). Egyenként térdig járnak egy-egy jóban, de szállítás nélkül halottak.
A város témához: nem vagyok egy guru, de itt is a szállítást látom a ludasnak a városok felduzzasztásában. Az agglomerációjuk élteti a városokat, minél nagyobb az agglomeráció (jó a kommunikáció logisztikai értelemben) annál nagyobbra nőhet a város.
Hogy a városok miért alakultak ki? Alapvetően szerintem egyszerű: biztonsági okokból. Jól védhető volt és kellő mennyiségű emberanyagot tudott a fenyegetés ellen felmutatni rövid idő alatt. Az emberek szerintem alapvetően egymás ellen koncentrálódtak (és ma is ezt teszik), de én mocskos szociáldarwinista náci vagyok az én véleményem nem mérvadó :)
A városok jövőjéről?
Valahonnan el kell venni azt az energiát ami nem lesz, ha szabadpiacra hagyod a kontraszelekciót csúnya munkát fog végezni, ezt te tudod a legjobban, azért érvelsz valami központi megoldás mellett. Az USA városai szerintem energiaszegény viszonyok között finoman szólva nem a hosszú élet fellegvárai lesznek, de a midland sem, mert ott meg CSAK búza lesz, ha lesz... bonyolult.
Vasúton kell szállítani, megdöbbentően energiahatékony a dolog tonnakilométerben.
Épp egy számolgatás közben vagyok, és akárhogy is forgatom, sehogy se jön ki belőle az, hogy a kisgazdaságok (önellátó paraszti gazdaságok) a leghatékonyabbak energetikailag. Ellenkezőleg.
Sokkal hatékonyabbbank tűnik a város egy bizonyos méretig, ahol koncentrált energiatermelésre nyílik mód, kevés veszteséggel, és az élelmiszert is koncentráltan, nagyobb területen, hatékonyabban lehet megtermelni, csak aztán ne kelljen sokat szállítani.
Azt nem tudom, hogy hol a kritikus határ (Los Angeles Metro Area nyilván túl nagy már), úgyhogy most a hasamra ütve azt fogom mondani, hogy úgy képzeld el a dolgot, hogy egy Szombathely méretű város hatékonyabb élelmiszerellátás szempontjából, mint teszem azt Taliándörögd, egy Budapest méretű város viszont már mind a kettőnél rosszabb.
A városi életforma, a koncentrált lakosság nem hátrány -- ha az lenne, soha ki nem alakultak volna városok, az ókorban meg a középkorban sem. Az életforma persze hosszútávon "fenntarthatatlan", de ez a középkorra meg az ókorra is igaz. (Nem is maradtak fenn, haha.) De hát ugya semmi sem fenntartható a végtelenségig, nem is a végtelenség a cél, párszáz évnél előbbre hülyeség is gondolkodni meg lehetetlen is.
Az USA-ban sem az lesz a helyzet, hogy megszüntetik a várost mint olyat, hanem az fog történni, hogy aki külvárosi (suburban) az előtt két út áll: vagy vidékre költözik, vagy a belvárosba. A 'fenntartható népsűrűség vs. megművelhető terület' függvénynek nem egyetlen diszkrét maximuma van, egy okosan koncentrált, elektrifikált közlekedési és szállítási láncokkal meg kerékpárutakkal ellátott, sűrűn lakott 200 ezres város simán fenntarthatóbb, kényelmesebb és élhetőbb lehet, mint egy 300 fős falu.
A 10 millió lakos feletti megapoliszokra ez már valószínűleg nem igaz (de fogalmam sincs, hogyan lehet ezt bebizonyítani, elméleti szinten).
Van ilyen adat? Te vagy a kigyűjtő-mágus. ha lényeges trendváltás látszik, akkor van esély erre a forgatókönyvre.
Hát nem, nem látszik semmilyen igazán lényeges trendváltás egyelőre. Megnéztem az adatokat. 1989-ig nőtt a növekedés üteme, onnantól fogva csökken a növekedés üteme, de nem valami sokkal. Évi 85 millió fős növekedésnél volt a népességnövekedés maximuma, 1989-ben. Azóta ez visszaesett, 2005-re évi 80 millió főre, 2008-ben 75-77 millióra. (Nem pontosak az adatok, a csoda tudja, hogy mennyien születnek pontosan Bangladesben vagy Nigériában, vagy akár Pakisztánban. Ezek hozzávetőleges becslések. Mindenesetre a válasz egyértelmű nem: azaz nincs olyan adat, amit azt támasztaná alá az elmúlt évekből, amire én a következő években számítok.
Azt gondolom ugyanakkor, hogy különbséget kell tennni a sztochasztikus és a determinisztikus folyamatok között. Két egyszerű példán bemutatva: a sugárterhelés növekedésének vagy a dohányzásnak, az alkoholfogyasztásnak a hatásai sztochasztikusak, ezzel szemben a nyúltvelő átvágása determinisztikus. A sztochasztikus hatásoknál nincsen olyan halálosan biztos pont, amikor maradandó (egészség-)károsodás, változás következik be, a determinisztikusaknál pedig van.
A sztochasztikus hatásokra az a jellemző, hogy a terhelés növekedésével egyidejűleg növekszik a valószínűsége a károsodás (változás) bekövetkeztének. [Szemben a determinisztikusakkal, amikor a dolg egyszerű: vagy igen vagy nem.)
Az emberi társadalom, az ökoszisztéma, a bioszféra meg az emberi szervezet egyarátn bonyolultak. Ezért aztán a hatások többségre igaz, hogy kevés köztük a determinisztikus. (Például ledobtak két atombombát, volt nagy sugárzás. Ám aki nem halt meg a robbanást követő, közvetlen fizikai hatás következtében [mondjuk mert hirtelen nagyon meleg lett vagy ráomlott a háza, lásd determinisztikus hatás] az vagy maradandó károsodást szenvedett a sugárfertőzéstől vagy nem (sztochasztikus). Nem mondható meg 100%-os bizonyossággal, hogy aki 1986 közelében Csernobil környékén volt, az mind meghalt, de az esélyük nagyon nagy volt rá.
A helyzetet nagyon hasonlónak látom.
Sok káros hatás egyidejűleg, apró változásokat eredményez, amelyek kezdetben nem tűnnek vészesnek, de eljön az a pont, amikor determinisztikussá válnak. Képzeld el azt, hogy minden nap 10 kilokalóriával kevesebbet eszel. Egy darabig semmi bajod nem lesz tőle, de eljön a pont, amikor alultáplált leszel. Azzal is el lehet lenni egy darabig, de megint csak eljön az a pont, amikor meghalsz. Jelenleg több mint 1 millliárd ember éhezik, és ennél is több az, aki nem jut egészséges ivóvízhez. Kérdés, hogy mennyi ideig lehet éhezni és szennyezett vizet inni büntetlenül. 5 évig? 10 évig? Nem tudom. Sztochasztikus.
Mese vége.
A tény: nem, semmilyen mérőszám nem támasztja alá azt, hogy 2015-2017-re megállljon a népesség növekedése. Ezért is mondtam, hogy ez az én megérzésem, aminek aztán önmagán kívül igazán nem sok mindenhez van köze. :-)
A szarban az a jó, hogy alapvetően egy szerves körforgás része. Végül is az olaj is, hisz ha biotikus az olaj, akkor annak is van egy párszáz millió éves ciklusa, amikor visszakerül a földbe/tengerbe a szerves anyag, amikor már nem lesz aki használja, és akkor talán a csótányokból kifejlődik valami, ami megint le tud érte fúrni.. és minden kezdődik elölről.
A szar előnyei az olajjal szemben:
1. A szar nem fogy el (amig lesz paraszt lesz szar is) 2. A szart nem kell bányászni, általában magától kijön. 3. Csinos nők esetében a szar csomagolása nagyon esztétikus. 4. A szar mindig kéznél van.
A szar hátrányai:
1. Büdös 2. Az állaga nem állandó (szállítás szempontjából fontos lenne) 3. Büdös 4. Terjedelmes a csomagolása 5. Autonóm (rendelésre nem lehet szarni)
Vajon vannak-e olyan baktériumok, algák vagy ilyesmik, melyek megeszik az olajat? Ha vannak, nem is olyan rossz ötlet, amit mondasz. Felzabáltatni az olajat mikroorganizmusokkal, azok meg jók lehetnek trágyának, abraknak, vagy akár emberi fogyasztásra is.
<a href="http://www.whoi.edu/oceanus/viewArticle.do?id=2471" target="_blank">vannak olajevő mikroorganizmusok</a> itt is
"erdekes modon akinek egy pici koze is volt valaha az autoiparhoz, az azt mondja amit en"
Valyon mé?
Két lehetőség van:
1. Akinek köze van az autóiparhoz az mind hülye és elfogult, nem tudnak a fennálló kereteken kívül objektívan gondolkodni a saját szakterületükről. Begyöpösödött, konform, fantáziátlan szakbarbárok.
2. Mindenki más hülye, aki alatt szétesnek a szarok és ez gyanússá válik neki, hogy eddig jellemzően nem estek szét és/vagy könnyen javíthatóak voltak, most meg szétesnek. Ellentmondás van (nem kicsi), mert az autós PR cégek szerint mekkora kuvvanagyot haladtunk előre a lenini úton.
Én az 1.-es verzióra szavazok, azzal kiegészítéssel, hogy nemcsak ostobák és elfogultak az autóiparban, hanem arrogánsak is...
Egy analóg felvetés. Ha a szart kijuttatod a földre, energiatartalmának csak egy részéből lesz növényi kaja, ha még húst is termelsz, még rosszabb a hatásfok. Mennyivel gazdaságosabb lenne közvetlenül a szart megenni...
Ehelyett a modern kajaipar egyesíti a kétféle módszer hátrányait. Nagy energiaveszteséggel sokszorosan feldolgozzák, átalakjtják és végül mégis szart etetnek velünk!!!
