Totoro, Évi5 és még akinek küldtem magokat. Ha most elültetitek, hamar kihajtanak:
Kókuszrost és Osmocote műtrágya keveréke + radiátor : ). A vajasdoboz tele van magokkal (aztán van még egy hosszú virágládányi mag elvetve), kíváncsi vagyok, hány csírázik ki. Egyes magok képesek sokáig, 4-5 hétig is csendben maradni, úgyhogy türelem! Jó nevelgetést!
Nekem már többször sikerült félfás dugvánnyal szaporitani a kivit. Metszéskor a levágott hajtásokat összevagdalom 20-30 cm-es db-okra, az alsó leveleket leszedem. Gyökeztetőporba mártva, nedves homokba dugva megy az egész egy nylonszatyorba, amit jól bekötök és árnyékos helyre teszem el. A lényeg a párás levegő. Időnként meg kell nedvesiteni a homokot és ujra bekötni. Nem 100 %-os a gyökeresédi arány. Ebből őszre kicsi, még nem kiültethető példányok lesznek. Nem gyökeresik meg, ha - kiszárad a homok - nincs folyamatos pára - nincs kedve
Ui. Célszerü valamilyen módon cimkét akasztani a nyakukba, ha több fajta kerül szaporitásra, illetve már metszéskor elkülöniteni a fajtákat.
Ha már itt vagyok, úgylátom itt van sok hozzáértő. Az lenne a kérdésem, hogy Gingko bilobát hogy lehet magról szaporítani, beleértve a maggyűjtés mozzanatát is.
Nekem ugye 3 tő van. Kettő a tiszavasvári felüljárótól, 1 pedig a Rákócziról. Azt nem tudja valaki, hogy be szoktak e érni az ottaniak?Meg hogy jó fajták-e?
amugy nyiregyen sok helyen van füge :rákoczi uton a négyemeletes elött,az eperjes úton,a dózsán, van 1 nagyon szép a nyomda udvarában az árok utcán szal nem reménytelen eset a mi városunkban sem,bár szerintem sok függ a fajtától és a növény fekvésétöl söt ez utobbi lehet a döntő
nyiregyen a Dozsa György uton kb a kocsmával szemben az egyik ház elökertjében csodás magas fügék nönek felérnek az ereszig a néni aki neveli öket sose takarja.ugyhogy nyiregyen is megél .bár a fa alakkal az a gond hogy néha bizony kifagyhat ,és egyrészt egy bokrot könnyebb ujra feknevelned,másrészt azért valamennyire könnyebb védened mégha csak a tövére huzol 1 kisföldet at is sokat jelenthet 1 bokornál,cserjénél mig ugye 1 fát igy nem tudsz védeni.
A fügéről írok ki egy hosszabb szösszenetet, mert szerintem nagyon sok érdemi infót tartalmaz, és megkímélhet többévi hiábavaló próbálkozástól. A helyesírási hibákért elnézést kérek, a szöveget simán csak behuztam OCR-el: ( forrás:Jeszenszky Árpád: Déligyümölcsfélék termesztése hazánkban )
Metszése
A fügét szétterülő, elfekvő bokoralakra neveljük. Törzset nem hagyunk, ezért már a föld színe felett elágaztatjuk. Ez szükséges, egyrészt, mert a föld színénél több meleget kap a növény, másrészt, hogya téli takarrás könnyebb legyen. Mindig tavasszal metsszük meg, részben azért is, mert a téli takarás után láthatjuk, hogy melyik ága vagy vesszeje sérült meg, melyiket kell mindenképpen eltávolítani. Kitakarás után tehát először is a törött, kapavágástól nagyon megsérült farészeket távolítjuk el. Lemetsszük a vesszők éretlen - és emiatt elhalt - sokszor megpenészedett hegyeit is, egészen az élő részig. Egyébként ügyeljünk arra, hogy a vesszők hegyéből minél kevesebbet szedjünk le, mert az első - és nálunk legértékesebb termését a fügefa a vesszőkön hozza. Amíg a tő fiatal - 2-3 éves - alakító metszésre szorul. Ilyenkor az erős vesszőket 50-60 cm-re - tehát rövidre - bekurtítjuk, hogy elágaztassuk és a tövet bokrossá tegyük. A füge amúgy is hajlamos a ritkásabb korona nevelésére. Más az eset, ha a bokrok már idősebbek és 6 -10 éves ágak vannak rajtuk. Igaz, hogya nagy bokrok teremnek a leggazdagabban, de viszont az ilyen bokrokat nehéz takarni. Éppen ezért nyolc évnél idősebb farészeket semmiképpen se tartsunk meg, hanem évente fokozatosan tőből távolítsuk el őket, azaz a bokrot ifjítsuk meg. Ilyenkor természetesen szükség van a belső, fiatalabb tőhajtásokra, vesszőkre, mert ezekből neveljük fel a korona pótlásait. A füge második termése felett ősszel még rövidebb leveles hajtás marad. Ha a hajtásnak ez a hegye jól beérik, és így egészségesen áttelel, tavasszal mint vesszőn jelennek meg rajta az első virágzatok (10. kép). Azonban nemcsak a vessző hegye hoz termést, hanem egész hosszában minden egyes rügye mellett hozhat virágzat ot és termést, amennyiben az előző évben azon a helyen második termése nem volt. Ha tehát a vessző hegye rosszul telelt át, vagy tavaszi metszéskor a hegyét eltávolítottuk, úgy az alsóbb vesszőrészeken is termést hoz. A füge néhány fajtája ifjító metszés után a következő évben á vesszőn terem, sőt a hajtásvégeken abban az évben is virágzatot hoz. Az ilyen fajták alkalmasak alacsony bokor kialakítására, de úgy, hogy - nem a 8 éves, hanem - már az 5 éves ágakat is eltávolítjuk a bokrokból. így mindig fiatalabb és kisebb koronáj ú bokrokat kapunk, amelyeket ősszel könnyebb betakarni. Az ilyen bokrokat sűrűbbre is ültethetjük. A túl erős hajtásokat be kell kurtítani. Ennek az eljárásnak egy módosított formája az, hogya vastag ágakat a földön elterítve neveljük, és azokon felfelé hagyunk meg 2-3 éves farészeket. Ezek még biztosabban teremnek, mint a tőről előtörő fiatal farészek. A téli takarás megkönnyítése végett a hajtásokat, illetve ágakat a teljes nedvkeringés idején - június-júliusban a földre lehúzzuk, és kampós kis karókkal a föld felett kb. 40 cm magasságba kipányvázzuk. Ilyenkor a fás részek is köny¬nyen hajlíthatók, nem törnek el. A bokrokat teríthetjük körben és a sorköz irányában is aszerint, hogy miképpen kívánjuk majd télen takarni. Egyoldalú takarás esetén általában délről északnak hajlítjuk a bokrokat, így nyáron a bokrok lombfelülete napnak kitet¬tebb. A déli lejtőkön tehát a hegynek felfelé hajlítjuk a föld¬höz a bokrok ágait.
A fügebokor takarása
A füge a -15 Co hidegben elfagy, ezért télire mindenképpen takarni kell. Igaz, hogy a földben levó része a hazánk¬ban elóforduló bármilyen nagy hidegben is áttelel és újra kihajt, azonban a fagyást követő 2 éven át termést alig hoz, mert a bokor koroóaalakítása idót vesz igénybe. A török idókból való, kb. 300. éves fügebokrok a Gellért hegyen minden gondozás nélkül, nagy telek után is úgy maradtak meg, hogy a föld feletti részük ugyan elfagyott, de tóból megint kifakadtak (12. kép). Általános jelenség ugyanis,.hogy a földben a növényi részek nagyobb hideget kibírnak. Ennek magyarázata egyrészt az, hogy a talaj nem hűl le annyira, másrészt, hogy nemcsak a nagy hideg tesz kárt a növényben, hanem a reá következó gyors felmelegedés is. A földben a fagyott növényrészek lassan engednek fel. Ezért nagy hideg után tavasszal a takart fügéket is csak későbben bontjuk meg, amikor a föld fagya már jól felengedett. A megfagyott fás részek kérge alatt a fatest kissé megbarnul. Lassúfelengedés mellett ez a barnulás megszűnik, és a rügye és megindul. . A füge takarása könnyebb, ha a bokrok nem túlságosan nagyok, és az ágakat kezdettől fogva a földhöz hajlítva neveltük. Kísérleteink szerint lazább, homokos vagy murvás földdel takarva a vesszók jól telelnek. A következőképpen takarjunk: A földre lehajtott ágakat húzzuk össze nyalábokba, kévékbe, és kötözzük össze. Ha az ágak a földön körbe fekszenek, akkor 2-3 nyalábba kötözzük össze őket. A nyalábok helyén 50-60 cm mély és kellő széles barázdát mélyítsünk, ebbe húzzuk le az ágakat és kampózzuk le. Utána a barázda földjével legalább arasznyi vastagságban takarjuk le az ágakat. Lehet szalmával is takarni és erre 20 cm földet teríteni. A szalmázás azonban költségesebb. Különösen a bokor. tövét, a vastag ágakat fedjük gondosan, mert azok nehezen hajlíthatók, a földbe nem húzhatók le. A bokrokat lehetőleg mindig egy irányban döntsük, mert így a takarás is könnyebb. Takarás előtt egérmérget szórjunk a bokrok alá, mert az egér lerághatja a gallyak héját. Télen a hótakarót a bokrokon hagy jük meg, de a tél végén, március elején, amikor az olvadás megindul, a havat kapar¬juk le róla. Nem megfelelő a takarás, ha a bokrokat állva hagyjuk, vagy falnak "döntve az ágakat, kukoricaszárral, napraforgókévékkel stb. fedjük. Ez a takarás' túlságosan laza, a füge ágai a nagy hidegben megfagynak alatta. A takarással nem kell sietnünk, mivel az őszi fagyokat a. füge mind nképpen kibírja. Tehát várjuk meg, amíg az első dér a lombozatát letisztít ja. Az éretlen hajtás hegyei min¬denképpen elpusztulnak, ha pedig a fagyok előtt betakar¬nánk, ezek a hajtásvégek a takaró alatt is megpenészedné¬nek és elrohadnának. A fagyok beálltakor az éretlen hajtás¬végeket vágjuk le, és ezután takarj"uk be a bokrokat. Nagyon sok függ attól, hogy ősszel a hajtások mennyire érnek be. Nemcsak a teleltetés sikere, hanem a következő évi első termés sorsa is,ettől függ.
A fügebokrok kibontása
A füge rendszerint április elején fakad. Amikor a takaró fagya már felengedett, 10 Co napi középhőmérsékleten a bokrokat ki lehet bontani. Ha nem volt nagy tél, és a vesszők fás része a takaráS alatt nem barnult meg, jobb ha április elején bontjuk ki, mert a még meg nem indult vesszők az április elején gyakran bekövetkező fagyokat jól bírják. Amennyiben sokáig takarás alatt tartjuk a vesszőket, hajtásnak indulnak, és ezek a zsenge hajtások érzékenyebbek a tavaszi lehűlés seI szemben. Ha nagy hideg volt, és a takarás alatt is megbarnult vesszők fateste, ne siessünk a nyit(ssal, hanem csak vékonyítsuk a takarást. Így a föld felmelegszik, a r.ügyek duzzadása a föld takaró alatt megindul. Természetesen soká ne várjunk, mert az apró virágzatok megduzzadnak és könnyebben megsérülnek . A kibontott bokrok környékén a földet elegyenget jük, a szalmától megtisztogatjuk. Az ágakat szétigazítjuk, és a földtől mintegy.40-.50 cm-re felemeljük, feltámaszt juk. A tisztogató, ritkító metszést csak akkor végezzük el, ha a bokrok már rügyeznek. .
Köszi, a bujtást majd én is megpróbálom, ezek szerint ez a jó megoldás.
Én is hallottam róla, hogy lehet oltani és dugványozni, de nem sikerült, és azt mondták nekem, hogy nem érdemes vele próbálkozni.
Magról nem nehéz szaporítani, csak sokáig tart, és nem tudni, milyen növény lesz belőle, úgyhogy nincs sok értelme. Nekem van egy magról kelt kivim, azért kíváncsi vagyok, hogy mi lesz belőle, még kb. 2 év kell, hogy virágozzon.
Mivel van kopasz kivim, minden évben szoktam róla szaporítani. De a szörösröl is ugyanugy lehet. április-máj-ban lehuzom ugy hogy kis részen meggyűrűzöm és bekenem gyökereztető porral is a biztonság kedvéért, igy nyár végére mindíg gyökeres lesz, perzse a talajt állandóan nedvesen kell tartani közben. Félfás hajtást a legcélszerűbb lehúzni. Hosszabb hajtást érdeses bujtani, mert a rövid, beültetés után nagyon lassan kezd nőni.
Úgy általában tudok bujtani én is, de a kiwit még nem próbáltam.
Konkrét, saját tapasztalatod, vagy "irodalmi" ismeret, hogy ez biztos módszer a kiwinél? Mennyi idő alatt gyökeresedik meg a bujtás, gyűrűzni kell-e hozzá, vagy megy simán is?
Az oltással nyáron csak fogok kísérletezni még, megpróbálok valami zöldoltást, ha már fásan nem megy. (Pedig a "Nálunk is megterem" köny ez utóbbit javasolja, ha jól emlékszem.)
Dugványozni, és oltani is lehet, de ha mégsem sikerül akkor ott a biztos megoldás: BUJTÁS. A föld alá lekampoztok egy hajtás és a földet nedvesen tartjátok. Tavasszal lehúzott hajtások ősszre akkár már le is választhatók.érdemes a ledugott részt kissé megsérteni, igy gyorsabb az eredés.
Az én tapasztalatom szerint a kivit nem nagyon lehet sem dugványozni, sem oltani. Én is próbáltam, és nem tudok olyanról, akinek sikerült volna. Különben átoltottuk volna a szép nagy kivijeinket, miután kiderült, hogy mind porzósak.
Úgy tudom, hogy sejttenyészet útján, kis darabkákból szaporítják a kivit, laboratóriumban.
Nagyon hosszú távú tapasztalataim nincsenek, de szerintem a kivit is kell időnként ifjítani, de csak fokozatosan kell kiváltani a régi termőkarokat, hosszabb idő után.
Kösz a tanácsot! Hát akkor "egy kicsit" más a helyzet, mint amit sok könyv, leírás mond, hogy metszük, mint a szőlőt...
Szinte biztos, hogy harmadik elágazást nem nagyon hagytam rajtuk, hanem az erős új hajtásokkal frissítettem mindíg.
Jó támrendszere van (bár majdnem függőleges). Tavalyelőtt alakítottam ki rajta kordonkarokat (tőről fakadó erős vezérhajtásokból), amiből tavaly már jöttek elég szép oldalhajtások. Ha jól számolom, amit írtál, akkor ezeket az oldalhajtásokat kell most 5-8 rügyre metszenem, és ami oldal-oldalhajtás ezekből jön idén, azokon kellene virágnak/termésnek lennie. Hát lássuk!
Mennyire bírja/szereti a sokszoros elágazásokat? (Mert pl. a szőlőnél rendszeresen frissíteni kell, a csercsapok rosszabbul teremnek, mint az éves csapok, és ez a kiwinél nyilván nem igaz.)
Másik kérdés: oltani, dugványozni sikerült már valakinek a kiwit? Fás dugvánnyal, fás oltással próbálkoztam eddig többször is, teljesen eredménytelenül.
Szerintem semmiképp se vágd ki a kiviket! Mi már többször ültettünk kivit, és a 3. (esetleg 4.) évben mindig virágzott. Biztos vagyok benne, hogy a tiéd is előbb-utóbb virágozni fog.
A virágok mindig a közepesen erős oldalhajtások rügyeiből kinövő új oldalhajtásokon lesznek. Tehát az oldalhajtásokat nem szabad levágni, csak valamelyest vissza kell metszeni (5-8 rügyre). Ezekből a rügyekből nőnek ki tavasszal azok a hajtások, amelyeken a virágok lesznek. A bimbókat már nem sokkal a kihajtás után lehet látni a levelek tövében.
A vastag vezérhajtások rügyeiből nem nő direkt termőhajtás, csak az oldalhajtásokból.
Talán kellene valamilyen támberendezés, hogy az ágakat el tudd húzni, és lekötözni. Szerintem a kivinek a legjobb a vízszintes felület, pl. egy terasz fölött, bár azt olvastam, hogy bárhogyan el lehet futtatni.
Tanácsot kérnék: van itt kiwihez (szak)értő köztetek?
Van a kertünkben egy kiwi pár, 4 éve ültettem őket a házunk déli fala elé, védett, reggeltől estig napos helyre. A tövek maguk inkább 8-10 évesek, a Starkl-tól származnak. Mint Hayward termős-porzós párt vették szüleim, és már kivágni akarták, mert csak nőttek égnek-világnak.
Hát azóta is ezt csinálják nálam is: az ereszre csavarodik, a tetőre kuszik mindkettő, 10-12 m2 falfelületet futnak be, kéttenyérnyi leveleket hoznak, de még soha semmilyen virágot nem láttam rajtuk. Próbáltam rövidre metszeni, hosszúra hagyni, tápozni, tőzeges földcserét csináltam, de nem boldogulok velük. Már ott tartok, hogy idén utolsó esélyt kapnak a kisbalta előtt, ami csúfos kudarc lenne a kiwiknek is, nekem is...
Még nem adtam fel a reményt! Szépen megduzzadtak, szép fehérek, kövérek. Rohadni még nem rohad, de ezen kívül nem csinálnak semmit sem. Naponta egyszer, kétszer pedig azért kell locsolnom, mert a radiátoron teljesen kiszáradnak. Van, mikor hazaérek, már szinte teljesen száraz a tálkájuk.
Néhány magot félreraktam, hogy majd tavasszal, természetes melegben, napfényben keltetem ki őket. Majd számolj be, hogy mi lett a kinn teleltetett magoncaiddal.
Nem semmi a képen látható fa. Ha a magjaim úgy döntenek, hogy mégis kikelnek, akkor én inkább bokor formájúvá metszegetném őket, főleg hely hiányában. Ha időközben a sárgabarackfám úgy dönt, hogy kipusztul, akkor lehet, hogy megpróbálkozok fa nevelésével is.
Lehet, hogy megrohadtak a sok locsolástól, ne vidd túlzásba! Sok lesz a napi kétszeri öntözés. Én tavaly azt csináltam, hogy egy kis margarinos dobozba raktam tőzeg-perlit keveréket arra a magok, arra rá kb 5-6 mm réteg megint, meglocsoltam, lefedtem vékony fóliával, hogy ne eressze ki a vizet, majd rá a radiátorra. Két hét után kikeltek (tavaly, kb. 80%). Ha meg nem csírázik, akkor az az elmaradt hidekstressz miadt van. Azóta a leszedett gyümiket kint hagytam a mínusz 7 fokban, átfagytak rendesen, szerintem ezek már jobban kelnek majd:
Ha kell, küldök még. Akinek kell, jelentkezzen. Nemsokára elültetem az összeset. Másnak nem adtam, nem kellett senkinek.
Két magonc kint állja a próbát a hidegben, egyik kiültetve, másik cserépben szenved takarás nélkül. Idén többet vetek majd szabaföldbe kísérletnek, szelekciónak. Igazából nem értem, miért hiányoznak a kertekből, pedig nagyon stramm növény. Na itt egy másik, a debreceni botkertből. Kb. 30 éves lehet:
Pár darabot rögtön a radiátor feletti ablakpárkányra raktam, locsolgattam rendszeresen. Kb. egy hónap csend után közvetlenül a radiátorra tettem őket. Szépen megduzzadtak, de csak csücsülnek, és nem csinálnak semmit. Azóta is reggel és délután locsolgatom őket rendszeresen, nehogy kiszáradjanak, de még semmi fejlődés.
A többi magot tavasz elején akarom kigyökereztetni. Fogadni mernék, hogy az addig kinőtt kis magoncokat símán lehagyják a frissiben kikelt növények. Valahonnan tudják, hogy mikor van tavasz, a fejlődés ideje. Hiába próbálom becsapni őket.
Pedig már várom, hogy mikor lesz nekem is olyan szép nagy télálló citromom, mint neked.
Másnak is adtál magot? Nekik hogy sikerül a keltetés?
A tő biztos megmarad, de a törzsnek kampec. Mivel nincs rendesen legyökerezve az ültetés miatt, ezért nincs rendes nedvkeringése, szerintem már a -10 is betett neki.
Jobb lett volna eredeti helyén teleltetni, és csak tavasszal áttenni.
Arra hivatkozott, hogy ahol szaporíttatta, ott rontották el. Nem ajánlotta fel, hogy ad helyette másikat, vagy akár egy fűszálat. Csak azt ajánlotta, hogy szerezzek valahonnan egy termő ágat, és oltsam át. Viszont, ha tudnék szerezni ágat, akkor nem vettem volna tőle, hanem gyökereztetek egyet magamnak.
