lehet a műverősítő nem megy ki a divatból, de eddig volt dip tok aztán jött az SO most meg ott tartunk, hogy sok IC-t csak remélem, hogy lehet tssop tokozással kapni, mert ez már ez is az erősen forraszthatatalan kategória. A BALL-ossal mit kezdesz? semmit ha csak nincs egy komplett hullámforrasztó berendezésed beültető automatával....
És gondold el - ezt kiselejtezték, miközben én egyáltalán nem olyan régen, a 15-20 évvel ezelőtti időkben még RFT és Gamma szkópokon tanultam, ilyen szkópokat csak katalógusban láttam. Riasztóan gyors a fejlődés. Aki nem foglalkozik folyamatosan egy adott szakterülettel, az öt-nyolc év alatt úgy kiesik, hogy utána már gyakorlatilag laikusnak számít, nem is biztos, hogy vissza tud kapaszkodni. Érzem ezt magamon is, sok területen.
Volt 1-2 érdekesség, pl Tektronix TAS 465 szkóp 35eFt-ért... Helyi laboros tanári gárda elrakta magának, csak én keresztül húztam a számításukat :) , 8-ből 7-et megvettek a diákok, jó bolt volt...
Kis adalék a problémához: 90-es évekbeli hétköznapi Renaulton még soros vonali csatlakozó van, és a mellékelt diagnosztikai program direkt IO utasításokkal operál, így Win98 alól még fut (eredetileg 3.11-re készült), de Win2000/XP alól már nem a Vistát szóba se hozzuk... A szervizben - komoly szerviz! - megborult az a régi laptop, amivel eddig diagnosztizálták ezeket a kocsikat, és égen-földön nincs már új laptop, amin van RS232 csati, és mellesleg vannak még Win98 driverek is (lassan már XP driverek sem lesznek). De desktop rendszert sem sikerült olyat összeállítani, amihez az alaplapi driverek meglettek volna. Vaterán kellett kukázni egy régi PC-t, és most kiskocsin azt toligatják a kocsikhoz, laptop helyett. Most, tíz-egynehány évvel a szóban forgó autók legyártása után itt tartunk: komoly nehézséget okoz már a diagnosztikai eszközök működtetése. Szerinted mi lesz ezzel húsz év múlva? Nem lesz vele semmi...
Teljesen egyetértünk, szerintem kb. eddig is ugyanazt mondtuk. Én is az MSI IC-k körül tudok elképzelni valami javítást (és lehetőleg a NYÁK is kétrétegű legyen, ne több!)
+A japánok élenjárnak egbben a rossindulatú tudásszűkítésben (ez üzletileg érthető
Azér' nekem ott figyel a 486-os (kell a lassú órajel), a soros portos PI. és PIII laptop.
Meg az analóg szkóp.
És vezérlésdiagnosztikai programot is akarok (orosz autó injektorral, ha ezt lekonzerválom, akkor lehetőleg minél több doksival).
Megjegyzem, a kereklámpás 1200-asoknak állítólag megy fel az ára (mármint a jó állapotúknak) - jön a veteránkor.
A 2.-ra visszatérek, de nem akarom ezt a fél OFF -ot egyéni szoc. problémával szétrombolni.
1. a karakter épp azért olyan, mert fesz. vezérelt (és a dolgozó meg feszültséget akar a kimeneten kapni, nem áramot. Gondolj arra, hogy két matmatikailag analóg ZH példából a fesz,genrátoros szokott menni, az áramgenrátoros meg nem annyira*)
*Analóg példa: Meg arra, hogy "MAXTERM táblák nincsenek" (mint mondta egy oktatóm: boszorkányok és...), szemléletileg és-vagy kapuk vannak, fordítva nem tudjuk jól szemlélni (vagy legalábbis ép ember nem szereti, ill. nem hiszik el neki hogy így oldotta meg - le is pontozzák a ZH-ját, hiába jó)
Persze, csak képzeld el azt a szitut, hogy 2060-ban betolnak hozzád egy fülig rozsdás, negyven éve tyúkok lakta Lexus 600h-t (a Lexus cég a 2012-es armageddonban természetesen rég eltűnt :-)) ), ami meg sem nyekken, semmi nem működik, viszont karvastagságú vezeték-kötegek, ismeretlen funkciójú, ezer csatlakozós műgyantával kiöntött elektronikus dobozok, megbonthatatlan távadó szenzorok tucatjai mosolyognak rád mindenhonnan. A műszerfal egy nagy TFT kijelző (régesrég tönkrement), minden műszer és kapcsoló multiplex elektronikára kötött integrált egység. Dokumentáció nem nagyon van, diagnosztikai eszközök sincsenek, de ami van, azzal sem mész semmire, mert a gyár SOHA SEMMIKOR nem adta ki a különböző diagnosztikai adatokat, elvileg van több USB csatlakozó, ezekre felkötve egy laptopot anno létezett egy Win32 bázisú program, ami a nem publikált adatforgalom alapján megmondta neked, melyik doboz rossz, és melyik polcon találod meg a raktárban az újat - vagy ha nem, e-mailban rögtön rendelt neked egyet a cégtől.
Ennyi, amit ma egy ilyen kocsiról tudni lehet. A többi infó még a gyáron belül is titok, SOHA NEM FOGSZ HOZZÁJUTNI! Pláne nem fél évszázad múlva!
Szóval ott állsz a Lexussal szemben, mellesleg már rég nincsenek laptopok, rég nincs USB csatlakozó, és a Windowsra is csak a kaporszakállúak emlékeznek. Valami egész más van helyette, mondjuk kvantum-logikás holo-computer, ami a karodperecedből mosolyog ki, ha rágondolsz, a Műszaki Múzeumban még van szép gyűjtemény PC-ből, de bekapcsolni már nem engedik egyiket sem, különben sem működnek, mert a merevlemezek fluid csapágyai 30 év elteltével összegyógyultak.
No, mit fogsz csinálni? Szerintem úgy jártál, mint Cartman a South Parkból, amikor a jövőben fel akarta éleszteni a Nintendo WII-t...
A másik pajtából meg előkerült az én 1967-es Silver Shadow-m, még több tyúxarral, de félvezetős elektronika egyedül a középhullámú rádióban van (ferritrudas hangolással, kézzel tákolt paneleken, az öt panelből kettő NYÁK, a többi szegecselt-huzalozott!!!), amúgy a legbonyolultabb elektromos rendszer a generátor feszültségszabályozó relésora és az automata váltó szintén relés-mágnesszelepes vezérlése, meg van két karburátor, és sok-sok vas, cső, csavar. Csupa kézzel megfogható, megérthető működésű, szükség esetén újra elkészíthető vagy kijavítható alkatrész. A Lexushoz képest kétszeresen túlméretezve, viszont lazán illesztve.
Szerinted melyiknek van esélye arra, hogy még egyszer felberregjen..?... ;-)))
I. Specialisták: Mintha afelé haladnénk, hogy egy berendezéscsoport (mondjuk a mikrohullámú rádiók, de sok más is) lelkivilágát egyre kevesebb ember értené meg. Nem tud ilyet tervezni, összerakni, éleszteni, javítani (persze nem itiner alpján, ha itt piros a lámpa, akkor ott cserélj panelt, de ne is gondolkodj, ott a doksiban a folyamatábra) Ha nincs feladat, nincs szenvedés, nem alakul ki a tudás.
Ez a kevés lehet, hogy ma a világon (maradva a fenti példánál) nem több mint néhány 100 esetleg 1000 fő - belevéve az összes cég összes fejlesztőjét. Ez egyénileg is szomorú (nincs hol megtanulnom), de talán társadalmilag sem szerencsés. Olyan, mint amikor azzal pazaroltuk a tehetséget, hogy nem tanult meg sok ember olvasni.
II. Talán túl gyors a technikai fejlődés. mire igazán mélyen kiismernénk a cuccot (kellően sok okos felhasználó), addigra elavul, keviszik a gyártásból, alkatrész sincs. Az egyéni szomorúságon túl az a gond, hogy nem ismerjük meg eléggé a cucc korlátait, nem nő kellő mértékben az "emberiség tudásmennyisége"
II.-re számtalan példa van: hogy a gyors hw-t kiadják, miko még a 2-vel előzőre sem írtak azt kihasználó, kb. hibátlan sw-t. kiadják az USB 44.44-et, de még a 2.0 MIÉRTJEI sem mentek át a köztudatba (bár sokan szakemberek az RS232-ről sem tudnak túl sokat, csak szajkózzák, hogy ilyen port, stb....), az átviteli protokollok szintén jó példa lehet
persze lehet, hogy csak én nézem a dolgokat alulnézetből, nem tudom.
A FET-nél amúgy a lényeg a karakterisztikán túl az, hogy a csőhöz hasonlóan feszültség-vezérelt, míg a hagyományos pn átmeneten alapuló tranzisztor áramvezérelt eszköz.
Egyébként pedig a zsebórákat szeretem a legjobban, de korlátlan méretben jöhet ingaóra is. A mikrominiatűr, gördülő-gátszerkezetes háromcentis keresztingás asztali díszórától a toronyóráig volt már szerencsém mindenhez. :-))
Nemlétező IC-k elég nagy probléma, de erre is van megoldás. Egyik ismerősöm letöltötte az adatlapját a nem gyártott/nem kapható IC-nek(szerencséjére benne volt a belső kapcsolási rajz). Összerakta diszkrét alkatrészekből az IC-t egy próbapanelon a megadott rajz alapján, végül ráforrasztott a próbapanelra egy szalagkábelt IC apa fejjel, hogy rá tudja dugni műIC-ként. Eredmény legnagyobb megdöbbenésemre tökéletesen működött, igaz 30× akkora lett az "IC", mint volt. Sok mindent meg lehet csinálni, amire nem is gondolnánk, csak kell egy adag fanatizmus(ismerősnek 4 nap). FokGyem táp volt az újjáélesztett darab...
A mikrovezérlővel, meg a maszkprogramozott PLD-jkel (FPGA, meg ki tudja még milyen betűszavak vannak) valóban nem kezdesz SEMMIT. Már ma sem, sőt a típus sem mon semmit, egy cégnek felprogramozva rendelésre (mondjuk 1000-1000000 db), és kész, nem katalógusáramkör. Esetleg mikroszkóppal visszafejted...
Amire én példát hozta, azok az SSI/MSI IC-k. gyakorlatilag analóg IC-k.Szóbajönnek még a vastagréteg áramkörök (már kihalt állatfaj, ha jól tudom)
Ezek valamelyest kiválthatók diszkrét elemekkel (tr., kondi, stb.), vagy általános célű IC-kel (pl. műveleti erősítő) - akár emuláció szintjén.
Abban reménykedem, hogy ált. műv erősítő nem megy ki a gyártásból*, mert azt te le nem - ezt sem - gyártod otthon (azonos karakterisztikájú tranzisztorok a két áramgen. ágban, ha jól emlékszem). Rossz esetben kimegy, akkor meg sajnos nincs visszaút a szakmába. A vill. mérnökök kis hányada fog elektronikázni (aki IC-t tervez), a többi blokkvázlatok szerint legózik (rendszert tervez vagy rak össze**) vagy informatikus lesz (nyomkodja a billentyűket, sw-ből áramkört konnektál, scriptet futtat, programozómaszkot tervez, esetleg NYÁK-ot) Szóval specialista (specialistább) lesz.
*most jönne nácjki, hogy nem lesz gyártás sem, de ez még nem az az eset **itt is vannak csúnya viccek, legyen az szabályzókör, optikai szál mérés vagy rádióhullámterjedés.
? Láttad ,hogyan törik fel a kódokat a játékkonzolokban? megszerzik a gyári doksikat,rajzokat,leírásokat,fejlesztői doksikat,időnként még gyári forráskodokat.ezek alapján kezdik meg szépen visszafejteni az eredeti kodot,és megkeresni a hibákat/belépési pontokat. Késöbb sokan a hecc kedvéért elkezdik feltérképezni a "belsejét " az elektronikának,és nekilátnak specko szoftokat irni. Te abbol indulsz ki,hogy fiaink a légüres térbe lebegve fognak nekikezdeni barkácsoln 30 év mulva. Nagy valoszinüséggel akkora a jelenlegi gyártási doksik hozzáférhetőek lesznek. Jelenleg is rengeteg ember számítógépén csücsül komplett ,akár évtizedekre menő gyártási doksik,akár több munkahelyre visszamenőleg. márpedig a digitális doksi nem amortizálodik.
Manapság jellemzően színüveg noválcsövek vannak már csak gyártásban - egy 1930 körüli bórtöltésű, pohár méretű, bakelitaljzatos csövet nem fogsz tudni ezekkel helyettesíteni. Annyira mások a karakterisztikák, hogy helyettesítő áramkört kell készíteni (azt meg már egyszerűbb FET-ekre és tranyókra alapozni, meg az legalább be is fér). De a rádió muzeális mivoltának ezzel vége is van.
Egyébként csak gyorsan összeszámoltam: ebben a pillanatban 11 cső van az íróasztalomon dísz és levélnehezék gyanánt, a zöme szubminiatűr présüveg orosz cső, kivétel nélkül MIG-21-es lokátorból, a 26"-os TFT monitorom bal felső sarkában ülő háromcentis plüss kisbéka (középső lányom varrta :-)) ) sapkája egy nuvistor, a levélnehezék pedig két fémbúrás, II. világháborús Telefunken Wehrmacht cső. Úgyhogy láttam már csövet. ;-)))
A HiFi-buzi ifjúkorom saját építésű csöves erősítője viszont már régen a szekrényben porosodik...
Értem miről beszélsz - de Te még nem vittél el veterán kocsit veterán-minősítésre. Az nem működik, hogy átszerelgetünk mindenféle korszerű vagy hasonló helyettesítő alkatrészeket, minden apróság, egy nem odavaló lámpabúra, karburátor is hibapont, egy újragányolt-átalakított vezérlőelektronikával nem is nézik tovább az autót.
Egy korszerű rendszerekkel újjáépített oldtimer az nem valódi oldtimer. Eredeti állapotban viszont nem leszel képes egy ilyen rendszert megtartani.
Nem, te az analóg tranzisztorról beszélsz, a kapcsolóelemnél ezt másképp kell érteni.
(egyébként a csőnél is van helyettesítő, úgy hívják, hogy FETRON* A vonali kód, vonali moduláció meg egy harmadik ügy, ott van karakterisztika, de az egységsugarú felhasználó** csak blokksémát lát, mint "erősítő", "modem", stb.
ami a barkácsolást illeti, elvileg van sok igazad, de gyakorlatilag eszméletlen mennyiségű mérnöknap, mire ez működik. Kisiprosai lesznek a témának, mint a rézfúvóka-gyártásnak. Ezt az armageddon idején jó tudni (hogy lehet, és hogy ki tudja), én pl. finommechanikával, meg zsebórával*** meg fogom taláni advo-t (aztán mond egy árat, esetleg ledolgozom:) )
*a Fetron az egy FET-es erősítőfokozat, alucsőben, az adott elektroncső szerinti lábkiosztással. A FET karakterisztikája hasonlóan szelíd, mint az elektroncső (négyzetes, szemben a pn átmenetes tr. exponenciálisával-vagyis kevesebb harmonikust termel, könnyebb lineáris erősítőt csinálni)
**Nem Gizike, a használó, hanem a technikus, akinek valami segédfogalma és dokumentáció-értési készsége van
Ránézésre nem, de minta alapján megoldható. Mondjuk úgy, hogy egy elromlott karburátort fel lehet újítani úgy, hogy az használható is legyen. Ami az elektroncsövet illeti: személyesen volt még szerencsém olyan szakihoz, aki maga készített ilyet, és láttam is efféle "homemade" csövet. Csak ezeknél a kabát készül a gombhoz, a cső sikerül, ahogy sikerül, a karakterisztika elég könnyen bemérhető (elég 10-15 pontban bemérni), és ehhez kell méretezni. De ilyen technológiával nem nagyon szokott egy adott karakterisztikára gyártani csövet. A méretekről nem is beszélve, egy 10 centis üveggömb elég méretes...
Mindenesetre ezeket még lehet barkácsolni. Korábban írtam is: a know-how nem vész el, és ezek a csöves analóg elektronikák az a szint, ami még egy armageddon után, kisipari eszközkészlettel is reprodukálható. Egy mikroprocesszorral már nem kezdesz TE semmit. Sőt, azzal már ipari szinten sem kezd senki semmit. Az azért integrált áramkör, mert elkészült és kész. Ha bedöglik, kell helyette egy új, semmiféle más megoldás nincsen.
És valahol egy korszakhatáron vagyunk, ma még léteznek diszkrét alkatrészek, de 20-25 év múlva szerintem már nem fognak. Céláramkörökből felületszerelt zanza elektronikák vannak már ma is mindenben, egy-két évtized múlva valószínűsíthetően a köznapi és ipari, általános elektronikák egyike sem lesz semmilyen technológiával javítható. Már ma sem nagyon az, de lehet ezt még fokozni rendesen.
Már bocsi, de a kaprós-túrós receptje egy píklajos topicban igenis ontopic mert ez azon ritka receptek egyike amihez nem kell olaj, ha figyelmesen elolvasnád...
Bomlat: két diplomás irányítástechnikai mérnök vagyok, a műszaki tudományok doktora, a BME volt tanára. Sok jegyzet írója, több, Pakson és erőművekben most is működő ipari vezérlőelektronika (rész)tervezője.
Ne oktass tovább erről kérlek....
És nem, nem vállalnám el, hogy minden leírás, dokumentáció nélkül nekiálljak egy teljesen bedöglött és negyven éve egy pajtában rozsdásodó bálna-Merci elektronikáját megreparálni. Kivitelezhetetlennek tartom, pontosabban úgy gondolom, hogy könnyen lehet belőle egy többfős tervező-modellező team akár több éves munkája is - és még csak nincs is garancia a sikerre.
Karburátor: Te gyártasz fúvókát ránézésre? (valahogy működni fog, de nem biztos, hogy úgy, ahogy kéne, pl. köhög/nem az átmenet; vagyis nem egyszerűen csak 2sokat fogyaszt") Én a boltban szoktam (...) venni - bár az is igaz, ha rááll egy kisiparos, aki ért hozzá, akkor nagyjából használható.
Viszont a fentiek az elektroncsőre is igazak (volt valamikor egy linkem a csőgyártó rádióamatőrről, de szerintem neked is megvan, mmintha valahol szóltál vaolni vmi erre utalót)
A TTL szintillesztés problémája nem merült fel bennem, de IC emulátorok lehetnek (mindemellett ma is gond. CB topicban szokásos szintézerIC-t keresni a régi President CB-khez, de említhetem kedvenc FokGyem kettőstápomat (9178, mutatós műszeres) is - kb. 2001-ben alig tudtam hozzá két vezérlő IC szerezni* - persze nem lett volna lehetetlen átépíteni valami műv. erősítős áramkörre.
Gondolom, azóta a helyzet romlott (régen barkácsoltam), több a gyártásból kivett IC - hogy a protokollokat lehet-e egymáshozilleszteni, azt nem tudom (nem megoldhatatlan ez sem). Ha ezt sem lehet, akkor autóknál az újrakábelezés az alternatíva (akár optikai szállal), de az már új autó építése kategória
*Az egyik rossz is volt, úgyhogy további két végtranzisztor ment a kukába. Ezért is megmaradt bennem a dolog, meg azért is, mert tényleg sokat kellett utánajárni. Jellemző, hogy az IC-t én basztam el (tranzisztorcsere után méréskor...)
Bocsi, de egy PeakOilos topicban egy gépjármű-technológiával kapcsolatos eszmefuttatás minden, csak nem OFF.
Ez a receptes történet viszont most olyan tipikus szőke nős hisztéria, ha nem tudsz hozzászólni a témához, akkor beszéljünk valami másról... Nem, nem fogunk másról beszélni, amíg neked a téma nem fekszik, addig ne szólj hozzá, sokszor fordul elő olyan, amihez én sem tudok hozzászólni - nem is teszem, de nem duzzogok.
