" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Az első egy olasz eredetű "Pera" ( körte), szerintem ez a Lang fajtával egyezhet meg. A második szintén olasz "Mela" ( alma)
Ez nagyra nő, de kevésbé ízletes, ha sok eső van éretten repedésre hajlamos. A harmadik egy "vad" fajta, kb. meggy nagyságú, szinte csak magja van, lisztes ízű vékony gyümölcshússal, nem az ehető kategória. A negyediket kis növényként vettem , második éve terem, kis datolya alakú gyümölcse van, nagyon finom ízzel.
Ezek frissen is fogyaszthatók, de szoktam aszalványt is készíteni.
A jujubáimat rendszeresen , radikálisan metszem tavasszal. A kihajtó idei ágak igen erőteljesek lesznek, szinte mindig nagyobbat hajt a levágottnál és ezek az új ágak mindig tele vannak virággal , majd terméssel. Nekem is több fajtám van egymás mellett.
Nekem egy Lang fajta van. Ezt 2014.07.14-én ültettem ki. Nagyon jól növekedett (minden híresztelés ellenére) nálam műtrágyát kapott és rendszeresen öntöztem. A leírások szerint
a második évben már terem. Az enyém szólóban van és nem termett, viszont a gondozásnak köszönhetően elérte a közel 3 méteres magasságot. Idén tavasszal visszametszettem, és a visszametszés környékén levő ágakon szinte minden virág kötött, a lenti ágakon egy sem. Jövőre valamennyi ágát visszametszem. Nem biztos, hogy az hozta meg a "termőkedvét", de hátha. Próbáld meg Te is, ha eddig nem tetted.
sajnos azt nem tudom, hogy két ugyanolyan fajta, vagy különböző kell-e, mivel 3 fajta van együtt, így nem tudható meg az igazság. :)
ami biztos, hogy a már termő jujubám (a kertészetben, ahol sok társa volt, porzódott be, és így vettem sajnos csak 1 db-ot három éve, terméssel az ágain :) egyedül maradva már 2 éve nem termett, ezért is a következtetés, (ill. lásd korábban írtunk erről), beszámolók is arról szólnak, hogy az egyedül maradt fa elvesztette bőtermőségét. addig jól termett, utána csak pár szemet. (ezért mondják, öntermékeny, mert nem kizárt, hogy egyedül is termejen, no de valószínűleg csak nagyon keveset fog. vagy ha mégis terem egyedül is többet az fajtafüggő vagy egyedi eset, a több vélemény azt mondja, hogy kell a társ.)
most már van több példány együtt: Li, Lang, Lizao fajták, és a li-lang elég jó termett idén.
A Lizao-t valszeg magoncként vettem (50%-os akcióban, szép nagy másfél méters fácska volt)
így az még nem termett, majd talán pár év múlva... :(
Vajon melyik fajta Nashi lehet az, amit ma a Tesóban vettem és erősen hasonlít a "normális" körtére? Nekem ugyan van Kosui, ill. Hosui, de még nem termők...
Kedves fórumtársak! Van egy kis kínai datolya fácskám (kb. 80 cm-es) konténerben. Már 2 évben is virágzott, de termés nem kötődött rajta. Akitől kaptam, mondta hogy nem kell hozzá porzó, de amíg kicsi a fa, addig nem lesz termése. Szeretném megkérdezni, hogy kinek mi a tapasztalata?
A Diospyros kaki 'Szt. Gellért' levelei szépen lehultak a hétvégére.
Datolyaszilva szüret előtt vagyok, a jövőhétre az előrejelzés szerint megérkeznek a fagyok térségünkbe, eddig megúsztuk
Egy kisebb termést kíváncsiságból tegnap leszedtem, mivel életem első datolyaszilva termése, elég hamar rá jöttem, hogy metszőollóval érdemes szüretelni a termést.
Van-e ilyenkor jelentősége, annak, hogy ilyenkor rajta van még a fán, érdemes-e a végsőkig kihúzni, érik-e még valamit kint?:
Én tavaly keresgéltem, de ahogy visszaolvastam, minden datolyaszilvával foglalkozó kertészetre volt negatív vélemény. Így végül sok hezitálás után az egzotikusdisznövények oldalról rendeltem, mert ott konténeres volt, amit szerettem volna fajta. Kicsinek kicsi volt, ami érkezett, de legalább a gyökerei miatt nem kellett aggódnom, bent tudtam teleltetni, és viszonylag jó áron volt. Most így utólag nem bánom, mert úgy tűnik, a szabadgyökerűek általában problémások. Miért van az, hogy régen azért ki tudták termelni normálisan a csemetéket, ma meg sok helyen alig gyökerűek, rosszul forradt oltási hellyel, alig kihajtott, nem beérett hajtásokkal. (Nem csak kákiról beszélek általában a szabadgyökeres csemetékről). Így még személyesen is tök felesleges elmenni messzebb lévő kertészetbe, mert úgy se lehet normálisat venni. Tisztelet az igen kevés kivételnek, aki figyelmet fordít az eladnivalójára.
Tavaly jött egy autó Szlovákiából, előtte héten bedobáltak cetliket, hogy gyümölcsfa vásár lesz. Gondolom, megmaradt nekik télről, és megérte átruccanni. Amit onnan vettem növényeket pedig tavaszi ültetésűek voltak, utaztak, téli maradék volt, mind megeredt, és szépen nő. Nem értem... Azaz de.
Szerintem a kereslet kínálat pont ellenkezőleg működik. Ha nincs kereslet, akkor csökken az ár. :) Az ő elmondása szerint is azért ilyen drága mert simán megveszik a 30 cm-s oltást is 7500 forintért! Végülis, igen, ha 80-120 cmnek írja. :) Egyébként Cinebuliért se kell Kínába menni, egy topic társnak is van már nagy fája, csak mivel ház elé akartam nyári árnyékolásnak, gondoltam hagy legyen egy kifejlett példányom, hát nem az. Lehet hamarabb lesz értelmes méretű fa a saját jövő évi oltványomból mint amit tőle vettem. Egyébként se olyan nagy dolog datolyaszilvát oltani, csak megfelelően fejlett alanyra, jó oltóvesszőre és még jobb időzítésre van szükség. Az idei első oltásaimból 6ból 4 megmaradt. Tehát ha egy kertészet vezetője vagyok akkor gondolom összejöhet ugyan így ez az átlag. Alanyt se nagy dolog nevelni hozzá.
Akkor lenne jogos ennyit kérnie érte, ha legalább suháng lenne amit ad.
A poén, hogy szerintük ezzel nincs semmi gond, ugyanis a méretet a GYÖKÉRNYAKTÓL kell megadni. Mondom igen, mert általában oda oltanak. :) Így a nemes is onnan indul, amit ugye mérni kellene.
Kész röhej! Most ugyan a méret tényleg megvan 130-140 centi körül, viszont ehhez egy 10 centis gyökér tartozik, nagyon minimális elágazással és hajszálgyökérzettel. El lehet képzelni micsoda eredése lesz majd..... Viszonyításképpen a saját oltványaim gyökere fele ilyen idős korban is 30-40 centis átmérőjű. Persze magának az ember a legjobban csinálja...de azért mégis. Ha sokáig akar még ebből élni akkor érdemes lenne nem egyszeri hobbikertészek szintjét is alul múló csemetéket nevelni és értékesíteni.
Mivel a föld feletti rész mérete annyi lett, mint amennyit ígért, így nem közlöm direkt módon a nevét, de annyit elárulhatok, hogy Cinebuli és Fennio a fajták neve. Lehet találgatni! :) Sokáig nem kell...
Melyik magvasra gondolsz? A képen látható két féle teljesen más. A középső sor bibepontja behúzódó, a másiknak pedig teljesen sima. Van egy harmadik fajta magvasom is , az már leért, azért nincs a képen. Ezek a fajták név nélküliek.
Az ízben szinte nem lehet érezni különbséget, de az állagában nagyon eltérnek. Van amelyik teljesen éretten olyan, mint egy nagyon finom , lekvár, a héja is szinte papírvékony lesz. Másik félék pedig teljesen éretten is rostosak maradnak, a héjuk pedig vastag. A hús színében is vannak eltérések.
Ebből nevelj koronás fát...
