Ha csak azt vesszük alapul, hogy a gazdaság pörgése is igencsak lassul, már az leigazol vagy 15-20%-os üzemanyag forgalom csökkenést. Hazudnak, egyértelmű.
Európában csökkent, itthon nőtt az üzemanyag-fogyasztás
...
A dokumentum idézi az Európai Statisztikai Hivatal július elején kiadott jelentését, ami szerint 2008 decembere és 2009 áprilisa között az Európai Unió 27 országában átlagosan 6,910,9 százalékkal visszaesett az üzemanyagok felhasználása. Ezzel szemben Magyarországon minden hónapban 0,1-1,8 százalék közötti növekedés volt megfigyelhető. ...
Tegnapelott volt hir (sajnos csak a radioban hallottam), hogy Magyarorszagon a magas ar es a "valsag" ellenere novekszik az uzemanyagfogyasztas.
Én meg nem hiszem el. Nem hiszek sem a rádiónak, sem a statisztikának. Az ismerős kutasnak viszont igen (nem töltő, övé a kút), aki jelentős! forgalomcsökkenésről beszél.
OK, köszönöm a választ. Amikor én erről a 90-es évek elején-közepén tanultam, akkor még nem voltak olyan teljesítményű számítógépek, hogy a Schrödinger-egyenletet meg tudták volna oldani mondjuk a KMnO3 molekulára. Én alapvetően négy kötéselméletet tanultam:
1) a klasszikus Lewis-félét (pontok és keresztek, csak a párosítatlan elektronokra)
2) az atomorbitálok (KM-modell) átlapolásával keletkezőt, töltéssűrűségekkel/valószínűségekkel
3) a klasszikus vegyértékkötés-elméletet (hibridorbitálok és atomorbitálok / nemkötő-orbitálok)
4) az akkoriban "modernnek" minősülő molekulaorbitál elméletet, a kötő és lazító pályákkal mind a szigma mind a pi kötésekre
Akkoriban (tehát mondjuk 15 éve) azt állították nekem az egyetemen, hogy a molekulaorbitál-elmélet és a közös burkolófelület lesz a 'jó' út, de sok mindent a vegyértékkötés-elmélet magyaráz jobban ÉS szemléletesebben.
Aztán most, utánaolvasva a témának, azt olvastam róla (2007-es és 2008-as anyagokban), hogy a molekulaorbitál-modell az általad is említett számítási kapacitás-növekedésnek köszönhette a virágzását, de van egy "modern" vegyértékkötés-elmélet... innentől fogva jutott eszembe a spin, és hogy az bezavar, mert "nem tudom elképzelni".
Ettől még teljesen igaz, hogy elmaradott a tudásom a területen, bár magam is megtaláltam az általad említett szoftvereket (amelyek egyébként hasonló térbeli modellleket készítenek, mint amilyeneket anno a vegyértékkötés elmélet hibridizációja kapcsán láttam).
Viszont belefutottam az elektron spínjéről valamibe... on-line van az egész, elég bonyolult... annyit kérnék csak, hogy ha időd engedi, akkor nézz rá, és mondd már meg nekem kérlek, hogy ez egy komolyan vehető dolog-e, amit érdemes elolvasni vagy humbug, és inkább ne töltsem vele az időmet. Előre is kösz:
| 2009. július 7., kedd 12:40 | Frissítve: 21 órája
Csaknem "fejre állt" tavaly szeptemberben a német bankrendszer, az összeomlástól csupán hajszálnyira volt - tűnik ki annak a válságtanácskozásnak a jegyzőkönyvéből, amelyet a Süddeutsche Zeitung kedden hozott nyilvánosságra.
A lap információi szerint a rendkívüli "krízistalálkozóra" szeptember 26. és 28. között került sor Frankfurtban, és azon a kormány, a szövetségi jegybank (Bundesbank), a bankfelügyelet és jó néhány magánbank magas rangú képviselői vettek részt. Az újság birtokába került jegyzőkönyv arról tanúskodik, hogy a bankok helyzete jóval drámaibb volt, mint azt mostanáig gondolták."
"Josef Ackermann, a Deutsche Bank és Martin Blessing, a Commerzbank elnöke annak a nézetének adott hangot, hogy a HRE csődje az egész német bankrendszer összeomlásához vezetne. Mindketten azt mondták, hogy amennyiben a kormány nem járul hozzá a mentőakcióhoz, a következő hét elején valamennyi német pénzintézet "lehúzhatja a rolót"."
Kozben a reszvenyekkel egyutt az olaj is visszajott 62-re. En meg mindig arra szavazok hogy elobb lesz 40 mint 90. Ahogy szepen lassan rajon minenki hogy megsincs vege a valsagnak a reszvenyekkel egyutt az olaj is ujabbat zakkanhat szerintem.
Inkább 5 MW-nál, de nem kizárt, hogy a 100 MW-os MagLev rendszer lesz a tuti. (Asszem Kínában van egy.) A 3 kW-os rendszert csak a példa kedvéért írtam, lévén egyrészt az egyszeri háztartás számára még belátható méretű eszköz, másrészt könnyebben érzed a nagyságrendeket, ha ránézel egy 3 tonnás rendszerre kontra egy marmonkanna fűtőolajra.
addigra az atom lesz az abszolut úr!
Én nem bánom... de azért ahhoz kellene néhány 10 ezer paksnyi a cuccból. Jelenleg épül talán 20-25 világszinten, átadunk évi 2-3 újat. Ha/ameddig az EROEI nem nagyon magas, akkor elméleti akadálya van annak, hogy úgy skálázd a rendszert, hogy annak egésze netto energiát adjon. Most az urán mennyiségébe is csak annyira mennék bele, hogy az uránybányászat éves termelése a felhasznállt uránnak csak a 60%-át adja, és jelenleg nem 10 ezer, hanem 450 reaktorunk van... Pillanatnyilag csak azért mennek az USA atomerőművei, mert a ruszkik szétszerelt bombáinak töltetét kapják meg alapanyagnak (2013-ban jár le a szerződés...).
a negawattoknak lesz komoly szerepe. Hőszivattyús fűtés, szigetelés, ledes világítás, sokkal kevesebb hobbiautózás. Így képzelem el a következő harminc-negyven évet.
Azoknak valóban lesz, ha akarjuk, ha nem. Ami nincs, abból nem eszünk. Kérdéses, hogy a gazdasági rendszer hogyan éli ezt túl... a jelenlegi paradigma szerintem sehogyan sem. Lehet (és kell, sőt, muszáj) kevesebbet fogyasztani, de abból nem lesz gazdasági növekedés, nem lesz fogyasztói társadalom a mai formájában, vissza fog szorulni a globalizáció, és szerintem nem éli túl a bankrendszer sem.
Most optimista voltam, mert nem vízionáltam népirtásokat és társaikat; mondjuk holnaptól fogva mindenki baromi jóhiszemű lesz, és megtesz az emberiségért és önmagáért mindent, amit tehet.
De inkább nem akarok most társadalmi folyamatokon rágódni, mert vannak arra nálam hivatottabbak és hozzáértőbbek szép számmal. Inkább olvasok a hibridorbitálokról, az legalább nem baj, ha a végén nem is úgy van, mert eleve csak egy absztrakt modell. :-)
"A metán nagyon erős üvegház-hatású gáz. Ha sok metán jut ki a légkörbe, akkor nekünk annyi."
Igen, ez az armageddonizmusnak az a formája, amire én is hajlok. Annál is inkább, mert ilyesmi már történt legalább egyszer a földtörténet során és a fajok nagy részének annyi lett tőle. Az embernél sokkal kevésbé specializálódott, sokkal kevésbé kényes fajok tűntek el egy pillanat alatt. Csak abban tudok reménykedni, hogy nem fűtjük a Földet túl a no return point-on.
Nagyon kíváncsi lennék arra, hogy energiamegtérülési szempontból mekkor az optimális szélkerék és annak mennyi a megtérülési ideje. Nagyon gyanítom, hogy inkább 3 megawattnál, mint 3 kilowattnál, és azt is, hogy az energetikai megtérülés itt sokkal gyorsabb.
A vége felé meg, amikor "közelítünk a fénysebességhez", a szélnek már nem lesz akkora szerepe, addigra az atom lesz az abszolut úr!
Egyébként én sem a szélben bízom, hanem az atomenergiában és kiegészítőként a napelemben. Ez utóbbi - szinte biztos vagyok benne - át fogja venni a klímák energiaellátását, egész egyszerűen azért, mert a görbéiük nagyon fedik egymást.
Mindezt pedig - az átáláás alatt mindenképpen - csökkenő energiájú rendszerbe teszem, ahol a negawattoknak lesz komoly szerepe. Hőszivattyús fűtés, szigetelés, ledes világítás, sokkal kevesebb hobbiautózás. Így képzelem el a következő harminc-negyven évet.
Hogy jönnek, az tuti. Olvad a permafrost Alaszkában és Szibériában egyrészt, meg a fagyos sarkvidékről is jön a tenger fenekéről a klatrát-formába bezárt metán. A metán nagyon erős üvegház-hatású gáz. Ha sok metán jut ki a légkörbe, akkor nekünk annyi. Pedig van belőle elég, a 100 ezer milliárd tonnás nagyságrendben kell gondolkodni.
Mit lehet tenni olyankor, amikor feljön a metánhidrát? Hát sokat nem, de célszerű lenne még hidrát formájában elkapni, kicsalogatni belőle a metánt, és (jobb híján) elégetni. Akkor "csak" CO2 fog kimenni a légkörbe (a szénmonoxidot kiszűrjük, mert jófiúk vagyunk). A metánhidrát metánja mehetne mondjuk egy IGCC-rendszerű gázerőműbe, legalább lenne energia belőle. A megoldás persze nem "ideális", de annál speciel jobb, mintha maga a metán mászik ki a légkörbe.
Így hát, részben az energiahiány, részben az olaj megdrágulása, részben a metán nemkívánatos hatásai miatt egyre komolyabb kutatások irányulnak arra, hogy metánhidrátokat bányásszunk. Kiérlelt technológia még nincs, de elméleti akadály sincs, mérnöki van "csak". Még esetleg az adhat 'némi' aggodalomra okot, hogy a fagyott metánhidrát sok helyütt a kontintenális talapzat része, még több helyen pedig a tengerfenék alapját adja, ezért aztán ha nagy mennyiséget tüntetsz el belőle, akkor lesz/lehet egy földcsuszamlás a tengerfenéken, ami kiváló kiindulópontja lehet szökőárnak, földrengésnek egyaránt.
Mindezzel együtt: sok kétségem nincs afelöl, hogy amennyiben műszakilag lehetségessé válik az olajnál (és/vagy a gáznál) olcsóbban metánhidrátot bányászni, akkor meg is fogjuk cselekedni. A jó oldala: lesz 'fosszilis' energia még jó sokáig. A rossz oldala... az szerintem nyilvánvaló.
A szén növekedési üteme csökken az atomé, szélé, napé nő Kínában. Ha ez atrend fennmarad, akkor nem az lesz, amitől te félsz.
Igen. Ez arra emlékeztet, amikor az 1959-es kiadású Fiúk Évkönyvében azt oolvastam, hogy a SZU ipara sokkal gyorsabban fejlődik mint az USA-é, mert ők 10 év alatt 2 traktorból 200-at csináltak (százszoroztak), az USA pedig 20 ezerből 40 ezret (csak dupáztak).
Nagyon-nagyon hosszú távon persze a SZU is lehagyta volna az USA-t traktorgyártásban, de az az idő mégsem jött el. Fontos a növekedési ütem, de fontos az alap is, amiről indulunk.
Ha például szénből 100 egységnyi energiát nyerünk most, szélből meg 1-et, akkor ha a szén-felhasználása 9 év alatt duplázódik, a szélé meg 3 évente... nos, akkor 2020 környékére 200 egység szén és 8 egység szél lesz... az áthidalandó különbség pedig nőtt, nem csökkent. (Nemcsak nőtt: közel megduplázódott.)
Úgy tudom, 2008 volt az első olyan év a világon, amikor a kiépített ÚJ alternatív kapacitás először volt magasabb a kiépített ÚJ fosszilis kapacitásnál. Vagy Németország példáján: az elmúlt 20 év kemény munkája (tényleg annak tartom), nem volt elegendő ahhoz, hogy az ez alatt az időtartam alatt installált szélerőművek teljes, tényleges energiatermelése elérje az áramfogyasztás NÖVEKEDÉSÉT. Tehát nemhogy kiváltásról nincsen szó, hanem még a növekményt sem tudták hozni. (Pedig tényleg dolgoztak rajta.)
Ezért gondolom azt, hogy az alternatív kapacitásokat nem addicionálisan kellene átadni, hanem helyettesítőként. Ha ugyanis addig növeljük az energiafelhasználást, ameddig csak lehet, akkor nagyobbat fogunk huppanni abban a pillanatban, hogy már nem lehet.
Vagy áramjegyrendszerről vizionálsz?
Csak egyszerű (?) tervezésről. Például: ha van reális lehetőségünk arra, hogy Magyarországon 2030-ra legyen még egy paksnyi atom, akkor azzal párhuzamosan le kell[ene] állni a gázerőművekről, nem pedig arra tervezni, hogy gáz IS, atom IS. Ha az atom átveszi a gáz helyét, klassz. Ha nem átveszi, hanem csak kiegészíti... akkor úgy járunk, mint aki úgy fogyókúrázik salátával, hogy azért a napi 3 tábla csokit is megeszi.
Ehhez nem kell áramjegy (bár nem lenne hülyeség egy [mondjuk mobilról] feltölthető smart-meter, amivel mondjuk 50 kWh áramot veszel egyszerre... rögtön tudnád, mennyit ér). Ehhez szándékosan és nagyon megemelt energiaár kell, esetleg progresszív adózás. Van egy limit, aki annál többet fogyaszt, az TÖBBET fizet az energiáért, nem pedig kevesebbet (ami a piacgazdasági gyakorlat), és a befolyó [adó-] különbözetből lehet valamennyire enyhíteni a társadalom totális szétszakadásának kordában tartását (ha valaki esetleg ezt választja, nem pedig a karhatalmat és a szögesdrótot, ami a bejárt/bevált út).
nyugtass meg, te sem gondolod komolyan, hogy szélenergia elterjedésének szűk keresztmetszete a szélkerekek legyártásához szükséges energia lenne...
Nem tudlak megnyugtatni. A szélenergiával hasonló problémák vannak, mint az összes többi alternatív energiával: kicsi az energiasűrűség (nézheted tömegre, térfogatra egyaránt -- kicsi). Tehát mondjuk 1 liter benzinben van kb. annyi energia (35-40 MJ) mint 1 köbméter földgázban, és ebből tudunk gyártani cca. 10 kWh áramot. 1 köbméter földgáz az ugye 1000 liter, normálállapoton nézve egy mól anyagmennyiség az 22.4 liter, a földgáz 90%-a metán. Némi kerekítéssel azt kapod, hogy 1 köbméter földgázban van 1000/22.4 = cca. 45 mól metán, ami 16 gramos molekulatömeggel számolva (a szénizotópokat elhanyagoltam) nagyjából 720 gramm. (Akinek van keve, megkeresi majd, hogy pontosan mennyi 1 köbméter földgáz átlagos tömege.) A lényeg tehát az, hogy 1 kiló földgázból lesz majdnem 15 kWh áram.
Ha ezt szélkerékkel akarod csinálni... 20%-os átlagos névleges-tényleges értéket véve (75 kWh névlegesből lesz a 15 kWh tényleges), napi 24 órát számolva kell egy nagyjából 3 kW-os szélkerék. Azaz: egy 3 kW-os szélkerékkel egy nap alatt tudsz annyi áramot fejleszteni, mint amennyit 1 kiló benzinből/földgázból. A 3 kW-os szélkerék piaci ára milliós nagyságrendben van, ennek a legfőbb oka meg az, hogy kell bele anyag... ezt pedig nem tudod megkerülni. Ehhez képest többezerszer olcsóbb egy kiló benzin/fölldgáz. A megtérülési idő tehát többezer (leginkább sokezer) nap, vagy parasztosabban: évtizedes kategória.
Hogy konkrétabb választ is adjak, a széllkerekekhez sok acél és/vagy sok kompozit kell. Ezeknek az előállítása is energiaigényes meg az alapanyagok rendellkezésre állása (bányászat) is. wulfinnal egyszer kiszámoltuk, hogy 3 éves duplázódást feltételezve, világszinten valahol a 20-30. év között (7-10 duplázódási ciklusnál, azaz mondjuk egy ezerszerezésnél) már több acél kell a gyártáshoz, mint a világ teljes acélgyártása jelenleg. (Most a szükséges helyet meg sem említem, egyszerűen nem fér el annyi belőlük "ésszerű" helyen, egymás mellett, amennyi kéne.)
Az a helyzet, hogy a kémiai kötésekben nanométeres nagyságrendben van "rögzítve és koncentrálva" évmilliók napenergiája, amibvel ki akarod váltani, az viszont nem évmilliók, hanem az adott napra eső napenergia (legyen direkt vagy indirekt [szél]). Ezért kecsegtetőbb a nukleáris megoldás, ha van elegendő fűtőelem: az még koncenktráltabban tartalmazza az energiát, lévén az atommag mérete százezerszer kisebb az atomok méreténél. Ha viszont azon energiaforrások felé nyitsz, amit alternatívnak hívunk, akkor meg kell barátkoznod a gondolattal, hogy a kis energiasűrűség miatt iszonyatos felületet (napelem) vagy térfogatot/tömeget (CSP, szélkerék) kell bevetned, ha ki akarsz váltani napi 35 milliárd liter olaj elégetésének megfelelő fosszilis energiamennyiséget.
Tehát: de, sajnos igen, komolyan mondtam. Az anyagok előállításának, szállításának, összeszerelésének, valamint az elkészült eszközök karbantartásának és infrastruktúrájának energiaigénye limitáló faktor lesz a kiépítés sebességében. Nem is lehet másként. Ezt a hatást persze csak "a vége felé" érezzük majd nagyon meg, ez picit emlékeztet a tömeg növekedéséhez abban az esetben,amikor a fénysebességhez minél közelebbi sebességre kívánsz gyorsítani valamit, aminek van nyugalmi tömege [szemben a fotonnal, aminek nincsen]. A végén már végtelen energia sem elég hozzá.
Na most ha mindezt nem is egy stagnáló, hanem egy exponenciálisan növekedő energetikai rendszerben teszed.... hamar belátható a végeredménye elméleti alapon is. Nem megy egy ponton túl.
némileg (nagyon) OFF lesz ugyan a kérdésem, de nem tudok alkalmasabb személyt megkérdezni, viszont érdekelne a válasz (ha létezik; és ha létezik, akkor te tudni fogod). A kémiai kötések elméletéről van szó, konkrétan a vegyértékkötés elmélet modern változatáról (modern valence bond theory).
Szóval.
Az energiaminimumra való törekvés elvéből, a Pauli-elvből [egyetlen atomban nem lehet két, minden kvantumszámában megegyező elektron], valamint a maximális multiplicitás elvéből (Hund-szabály) levezethető a periódusos rendszer, amelyben a Schrödinger-egyenlet levezetése révén kapott töltéssűrűség-eloszlás (elektronfelhő) elméleti megközelítését adják az atomorbitálok, majd az alhéjak és héjak. Eddig rendben vagyok.
A kovalens kötés molekulaorbitál elméletét és érteni vélem: új burkolófelületeket nyerünk némi matematikai absztrakció segítségével, és ezek a burkolófelületek egyszerre tartoznak a molekulát alkotó mindkét (vagy több) atomhoz egyszerre. Vannak kötő (alacsonyabb energiaszintű és lazító, magasabb energiaszintű orbitálok. Ezzel is rendben vagyok, jól magyarázza a para- és diamágneses tulajdonságokat, illetve a többatomos molekulák felépülését.
A vegyértékkötés elméletnél viszont valami nagyon nem tiszta nekem. Vegyük a legegyszerűbb esetet, a hidrogént. A kötésben majdan részt vevő mindkét hidrogénnek van 1 db, az 1s pályán tartózkodó elektronja. A vegyértékötés elmélet szerint, amennyiben ezen elektronok spínje ellentétes, akkor a kötés létrejön, ha azonos, akkor az elektronok között fellépő taszítóerő miatt nem jön létre. Ezt is el tudom fogadni, végtére is ez egy elmélet, ami ráadásul jól magyarázza azt, hogy a többatomos molekulák szétesésekor miért atomok és nem ionok keletkeznek.
E hosszú bevezetés után a kérdésem a következő: az elektron spínje az egy megváltoztathatatlan dolog? Konkrétabban: meg tud fordulni -1/2-ről 1/2-re? Ha igen, mitől? A kérdés kifejtve: mi történik akkor, ha két olyan hidrogén találkozik, amelynek spínjei megegyeznek? Egyszerűen nem jön létre köztük kötés és jó napot kívánok, vagy az egyik elektron spínje megfordul, és mégis létrejön a kötés? Azt addig érteni vélem, hogy mivel a reakciókban részt vevő igen nagyszámú hidrogén miatt a kérdés elég akademikus, mert 50-50% a valószínűsége annak, hogy egy adott elektron spínje milyen, tehát gyakorlatilag minden hidrogén fog magának párt találni. De mi ennek a dolognak az elmélete? Megváltozik az elekktronspín valamilyen hatásra? Kipróbálták ezt valaha két darab hidrogénatommal, amelyekben ellentétes spínű elektronok voltak? Ki lehet próbálni? Lehet egyáltalán elektron spínt közvetlenül vizsgálni, vagy csupán valamilyen áttételes módon (pl. paramágnesességgel), illetve lehet-e egyetlen atom konkrét elektronjának a spínjét vizsgálni, vagy csak atomi halmazokra és statisztikusan lehet értelmezni az elméletet?
Most a többatomos molekulák esetére nem is térek ki, mert így is jó nagyot offoltam... de te mit tudsz erről? Van esetleg olyan, relaztíve könnyen hozzáférhető szakirodalom, amit javasolni tudnál, hogy közelebb kerülhessek a megfejtéshez? (Már ha van...) Avagy: szerinted mennyiben elmélet a [modern] vegyértékkötés-elmélet és a molekulaorbitál elmélet, és mennyiben gyakorlat? Vagy ez a kettő pont olyan duális természetű, mint a részecske-hullám sajátság a kvantummechanikában, és egyszerre létezik ez is-az is, attól függően, hogy honnan nézem (vagy mivel vizsgálom)?
Pótkérdés: honnnan tudja a vegyértékkötés elmélet alapján a szénatom, hogy sp3 hibridizáció következtében 4 db sp3 hibridorbitált kialakítva tetraéderes geometriájú metánt, vagy mondjuk 3 db sp3 hibridorbitált kialakítva siktrigonális metént alakítson-e ki? (Mindkettőhöz csak szén és hidrogén kell, de nem ugyanaz a két vegyület.)
A többiektől meg elnézést az offolásért, de a tököm tele volt már az injektorokkal. Ezt most nyilván ti olvastátok el úgy, hogy totál nem érdekelt benneteket... hát ilyen ez a szelavi, bocsesz.
"Ez szerintem 2020-ig tartható is lehet akár, van ott annyi szén, hogy le lehessen gyártani a szükséges számú szélkereket."
Tudom, hogy ez a félmondatod marha jól cseng az armageddonisták fülében, de nyugtass meg, te sem gondolod komolyan, hogy szélenergia elterjedésének szűk keresztmetszete a szélkerekek legyártásához szükséges energia lenne...
"Az nem lesz jó út, hogy 100 GW-nyi szélerőmű tényleg megvan, de közben belépett újabb 2000 GW-nyi szén (is). "
A szén növekedési üteme csökken az atomé, szélé, napé nő Kínában. Ha ez atrend fennmarad, akkor nem az lesz, amitől te félsz. már csak azért is, mert nem valószínű, hogy évtizedekig évi 25%-kal nőni fog az energiaigény, még Kínában sem.
"növelni terveznék a társadalmi szinten felhasznált energiát"
Ezt nem tervezik, ez magától növekszik vagy csökken. Az államnak egy piacgazdaságban legfeljebb az adók és támogatások rendszere áll a rendelkezésére. Vagy áramjegyrendszerről vizionálsz?
"De ha tényleg jönnek a metánhidrátok, akkor erre nem sok esélyt látok."
Ezt fejtsd ki, légy szíves! Mármint hogy mi az, hogy "jönnek".
Tehát 3-4 évente akarnak duplázni egyet a kínaiak. Évi 20-25%-os növekedési ütem (a növekedés növekedése). Ez szerintem 2020-ig tartható is lehet akár, van ott annyi szén, hogy le lehessen gyártani a szükséges számú szélkereket.
A probléma inkább a következő 10 év hasonló 8-szorozási elképzelésének kivitelezésével lesz, de azt hiszem, nem épp neked kell magyaráznom az exponenciális függvényt. :-)
Egyébként az az érzésem, hogy a tetszőleges nem-fosszilis energia növelésébe vetett tényleges hitem akkor kapna erőre, ha azzal egyidejűleg ugyanannyival csökkentenék (akár szándékosan) a fosszilist is. Magyarul: nem növelni terveznék a társadalmi szinten felhasznált energiát, hanem kiváltani akarnák a fosszilis energiahordozókat, a tényleges gazdasági fejlődést pedig a valós, fizikai formájában testet öltő hatékonyságnöveléstől, energiaintenzitástól tennék függővé.
Az nem lesz jó út, hogy 100 GW-nyi szélerőmű tényleg megvan, de közben belépett újabb 2000 GW-nyi szén (is). Inkább azt kéne csinálni, hogy mondjuk: a következő 5 évben építünk ennyi és annyi alternatívot (és/vagy nukleárisat), és cserébe bezárjuk ezt és azt a szénerőművet, gázerőművet, stb.
De ha tényleg jönnek a metánhidrátok, akkor erre nem sok esélyt látok.
". Ezért is csinálnak mostanság egy alapmotort melyet többféleképpen töltenek fel így ugyanabból a motorból gyakorlatilag 3-4 féle teljesítményű verzió létezik. Lásd pl VW konszern 1.4-ese. Ugyanaz a motor 75-180 lóerőig. "
Ezt irtad az elejen. A blokk meg a hengerfej (egyedul) nem az alapmotor. De csak a blokkra meg a hengerfejre sem igaz altalanossagban amit mondasz.
"Az én motorom környezetbarátabb lett mint szívó állapotában ez biztos. Eddig 66000km van benne meddig fog elmenni? Őszintén szólva nem érdekel"
Ha volt a turbos valtozathoz gyari elektronikad, akkor lehetseges. De akkor meg gyakorlatilag epitettel gyari alkatreszekbol egy turbomotort.
Ha megse igy lenne es esetleg otletszeruen cserelgettel ezt-azt, es le is hivod neha a megnovelt teljesitmenyt, akkor garantaltan hamarabb dobja fel a bakancsot.
Ha meg az esetek tulnyomo reszeben reszterhelesen szuttyogsz vele, akkor olyan mindegy, hogy mekkora a max teljesitmeny.
"veled ellentétben konkrét gyártmány és motortípusokat és motorkódokat írtam, melyek némi utánajárással leinformálhatóak."
Hmm, hirtelen nincs otletem, hogy tudnek mondjuk az Opel gyari darabjegyzekeihez/rajzaihoz hozzaferni, bocsi.
" a bulvárszaktudásoddal nem vagyok hajlandó hadakozni"
Ehh, arc az van :)
"a fogyasztás normál használatnál 12%-ot csökkent. "
Hihi :) Komoly ember. Tudsz otthon NEFZ-ciklust merni? Miert nem 12,26%? Legyunk pontosak.
