A tudományos kutató intézetekben diktatúra uralkodik. Csak azok a kísérletek végezhetök el, amiket az elfogadott tudományos vélemény megenged. Csak azok a kísérleti/elméleti eredmények publikálhatók a szakirodalomban, amik nem mondanak az elfogadott véleménynek ellent. Igy a tudomány kizárja sajátmagát a fejlödés alól.
Globális ösrobbanás nem volt sohasem, az univerzum fejlödését lokális szupernóva robbanások követik, de ezek úgyan nem "halkabb és hosszabban tartó pukkanások".
Amikor még Fodor Zoltán pólyába sz@rt, Szász Gyula tudta már, hogy kvarkok nem léteznek és hogy a részecskefizikusoknak fogalmuk sincs mi is az a 'tömeg'!
"A lelkesedést talán az is táplálja, hogy a fizika egyik legizgalmasabb kérdése ma a tömeg eredtének tisztázása."
Hát bazzák meg, a 'tömeg' a kvantált gravitációs töltésekböl g(k) = {- vagy +} g m(k), k=e,p,P,E ered. Ez ugyan már nem izgalmas, de hol marad a lelkes taps?
Nem aggódok, ez kacsa (pedig nincs is április 1.-e):
"Az ELTE Elméleti Fizika Tanszék kutatói elméleti úton határozták meg több részecske tömegét, sikeresen alkalmazva az Einstein által megfogalmazott tömeg-energia ekvivalenciát, ismertebb formájában az E=mc2 képletet. Kutatásuk során a protonokat és a neutronokat is alkotó kvarkokból és gluonokból kiindulva be is bizonyították, hogy az egyenlőség szubatomi szinten is igaz – ilyen módszerrel előttük még senki nem igazolta ezt. A kutatással az elméleti fizika egyik fontos elméletét, a kvantum-színdinamikát erősítették meg.
A magyar kutatóknak – dr. Fodor Zoltán professzornak, dr. Katz Sándornak és dr. Szabó Kálmánnak – nem ez az első világraszóló felfedezése. Két éve azzal lepték meg a világot, hogy elméleti úton igazolták [1], hogy az ősrobbanás lassabban és folyamatosabb átmenettel történt meg, mint azt a tudósok korábban gondolták. A kutatás azóta az elméleti fizika egy elfogadott eredménye lett, senki nem kételkedik abban, hogy Fodorék számolása helyes volt és hogy az ősrobbanás valójában egy halkabb és hosszabban tartó őspukkanásként zajlott le, legfeljebb az átmenet hőmérsékletét vitatják. Valószínűleg a magyarok mostani kutatása még ennyi ellenkezést sem vált ki a tudományos közéletből, ugyanis a fizika egyik ismert és elfogadott egyenletét igazolták úgy, ahogy előttük még senki."
Szász Gyula kísérleti úton (ejtökísérlettel) kimutatta, hogy az atomokat a stabil protonok, elektronok és pozitronok alkotják, tehát ösrobbanás nem volt soha!
Az 56 protonból álló vas izotóp delta (56Fe) = 0.786 %-át meg egyszerüen elcsalják!
De a csalás már Kepler 3. törvényénél, és a G(Newton) = 'egyetemes állandó'-nál kezdödött, és a mag-/részecskefizikusoknak halvány dunsztja sincs, mi is az a 'tömeg'!
Ez "Az E/c^2 csak a tehetetlen tömegben lép fel, a súlyos tömeg változatlan marad!" nagyon nem tetszik a nemzetközi udományos diktatúrának, pedig igaz!
Ugyan te! Ha megmérték volna a kémiai eleme szabadesését 1:100.000 pontossággal, ugyan nem állították volna azt, hogy az E = mc^2 igaz!
A proton elemi g-töltése g(P) = + g m(P), a neutroné g(N) = + g (m(P) - m(e)), és csak a protonnál egyzik meg a súlyos és a nyugvó tehetelen tömeg, mert a proton elemirészecske (nem áll kvarkból). A neutronnál, mert N = (P,e,p,e), különbözik a kétfajta tömeg
.. és kesöbb sem vette Einstein észre, hogy minden mikroszkópikus objektum több nagyságrenddel kisebb mint az általa kibocsátott fény hullámhossza. Tehát korpuszkuláris fotonok E = hv kibocsátása abszurdum!
Az 1921-es fizikai Nobel-díjjal jutalmazták „az elméleti fizika területén szerzett érdemeiért, különös tekintettel a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek felismerésére”. Azért fogalmaztak ilyen óvatosan, mivel akkoriban még nem volt kísérleti bizonyíték Einstein általános relativitáselméletét alátámasztandó.
A hétköznapi emberek körében Einstein vált a legmagasabb fokú zsenialitás szinonimájává, arcképe egyike a legismertebbeknek a világon. 1999-ben Einsteint az „évszázad emberének” nevezte a Time magazin.
Azóta lett. Az évszázad embere már nem lehetsz. A következő évszázad embere díjhoz meg rossz időpontban születtél.
Ha az Ig-Nobel ciki lenne Szász Gyulának, akkor marad a Sauerkopf-díj. Állítólag lenne fedezet rá.
Persze, a kisebb nyomású levegő nem tudja annyira irányban tartani:) A nem teljes vákuumban törénő szabadesésre kerestem neked egy demonstrációs animációs jútyúbot.
Igor Pjatigorszkij Csellóval a világ körül című könyvében van egy aranyos rész a Berlini Filhamonkusról. Egy modern szerző művét próbálták. Az egyik zenész megkérdezte a karmestret, Wilhelm Furtwänglert: - Elnézést, ez a hang itt fisz? - Igen. Miért? - Nem jól hangzik.
Miért gondolod, hogy a fizikusok - akik alapjában véve borzasztóan konzervatív népek - egy liberális mezőben csak úgy megbíznak?
