Ebben a naplóban az aktuális napi évfordulókról emlékezhetünk meg. Lehet ez egy jelentős történelmi, politikai, kulturális, tudományos, sporttörténelmi, stb. esemény, egy neves személy születése, halála, vagy bármilyen esemény, mely jelentősen befolyásolta az illető pályáját, tevékenységét. Kérés: mindig csak az adott naphoz kapcsolódó évfordulókról írjunk! Egy hozzászóláson belül csak egy évfordulóról emlékezzünk meg! Ha valaki többről is szeretne, nyugodtan tegye meg, csak külön-külön hozzászólásban. Ha van a témához kapcsolódó kép, hanganyag, videó, akkor azt is lehet mellékelni, de ez nem kötelező.
Ma 165 éve, 1849. május 2-án tette le az esküt Magyarország harmadik kormánya, a Szemere-kormány.
Megalakulása után alig több mint három hónappal, augusztus 11-én oszlott fel, a szabadságharc utolsó csatája, a katasztrofális vereséget eredményező temesvári csata után és két nappal a világosi fegyverletétel előtt.
A kormány hivatalba lépése után megszüntette a statáriumot, visszarendelte a kormánybiztosokat, továbbfejlesztette a jobbágyfelszabadítást. 1849. július 29-én elfogadta a nemzetiségi törvényt, amely szabad nyelvhasználatot engedélyezett a nemzetiségeknek a helyi közigazgatásban és az oktatásban. Célja ezzel a humanitárius indíttatáson túl, a nemzeti kisebbség megnyerése volt.
Bukását az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése okozta, ami után egészen 1867. február 20-ig kellett várni a következő felelős magyar kormány, az Andrássy-kormány megalakulására.
412 éve ezen a napon született Athanasius Kischer német tudós.
Kircher polihisztor volt, aki filozófiáról, matematikáról,fizikáról, csillagászatról vagy természetrajzi dolgokról épp oly szakismerettel írt, mint a hieroglifekről és archeológiai tárgyakról. A magyarországi elittel (Lippay György esztergomi érsek, Nádasdy Ferenc országbíró) is kapcsolatot tartott, akiknek műveket dedikált, a jezsuita rendházakban pedig többen leveleztek vele.
Ma 115 éve, 1899. május 1-jén nyílt meg a budapesti Közlekedési Múzeum.
A Közlekedési Múzeum országos gyűjtőkörű, állami fenntartású létesítmény a Budapest XIV. kerületében, a Városligetben. Központi épületén kívül több budapesti és vidéki kiállítóhellyel is rendelkezik. Magyarország egyik legrégibb alapítású, műszaki jellegű múzeuma. 2008 novemberében a Közlekedési Múzeumot összevonták az Országos Műszaki Múzeummal. Az új intézmény neve: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum.
Az 1896-os budapesti millenniumi kiállítás egyik új, impozáns épülete a Közlekedésügyi Csarnok volt. Itt mutatták be a hazai közlekedés, különösen az akkori sikerágazat, a vasút fejlődésének eredményeit. 1899. május 1-jén az ott bemutatott gyűjteményre alapozva, ugyanabban az épületben nyitotta meg kapuit és fogadta látogatóit 45 éven át a Magyar Királyi Közlekedési Múzeum. A múzeumot a második világháború idején, 1944-ben bombatalálat érte. A helyreállított, de erősen megcsonkított, díszes kupolájától is megfosztott épületben a múzeumot csak 1966. április 2-án nyitották meg újra. 1987-ben új épületszárnnyal bővült, így nyerte el mai formáját.
Alapításakor a múzeum elsősorban a vasút és a hajózás bemutatását tartotta feladatának, 1966-tól gyűjtőköre fokozatosan bővült. A jelenlegi állandó kiállításokon már a közlekedés összes fontosabb ágazatának tárgyi és írásos emlékei szerepelnek.
Ma 225 éve, 1789. április 30-án a Wall Streeten található Federal Hallban letette hivatali esküjét George Washington, az Egyesült Államok alkotmány alapján megválasztott első szövetségi államfője.
George Washington (1732 – 1799) a függetlenségi háború (1775–1783) főparancsnoka és győztes hadvezére volt. Elnöki tevékenysége előtt szerepet játszott az Egyesült Államok alkotmányának megírásában (1787), majd később az elsők között írta alá a dokumentumot.
Tevékenységei miatt az Amerikai Egyesült Államokban a „Nemzet Atyjának” hívják. Az ország fővárosa, Washington, róla kapta a nevét.
1797-ben, miután a második elnöki mandátuma is lejárt, egy harmadik időszakot már nem vállalt fel.
Márciusában visszatért virginiai földjére, ahol felépítette az Államok akkori legnagyobb desztilláló üzemét.
1799. december 13-án benáthásodott. Torka begyulladt, amiért nehezen lélegzett. Magánorvosa, James Craik kőrisbogárporral kezelte, de eredménytelenül. Ezután két másik orvossal egyetértésben többször is eret vágott a betegen – négy alkalommal összesen mintegy 2,5 liter vért vettek le tőle. Washington ezután tüdőgyulladást kapott. Ennek és a nagy vérveszteség hatására december 14-én elhunyt.
Ma 150 éve, 1864. április 29-én halt meg a petróleum előállításának feltalálója, Abraham Pineo Gesner kanadai orvos és geológus.
Gesner 1797-ben született egy tehetős kanadai farmercsalád gyermekeként. Fiatalon (a húszas évei elején) először a tengerészet területén próbált szerencsét, de két hajótörés után ezt feladta és visszatért a szárazföldre. Mivel egy orvos lányát vette feleségül, úgy döntött, hogy ő is orvos lesz. Ennek érdekében Londonba utazott, ahol el is végezte orvosi tanulmányait. Közben viszont megismerkedett a geológiával is, olyannyira, hogy szinte szenvedélyévé is vált. Tanulmányai végeztével hazatért és a praktizálás mellett igen komolyan foglalkozott is hobbyjával. Elkészítette Új Skócia részletes földtani térképét és komoly tanulmányt jeletetett meg annak ásványtanáról. Ez után kinevezték New Brunswick tartományi geológusává. Itt viszont talált természetes állapotban bitumenes aszfaltot - amit egyébként a helyről albertitnek nevezett el - és ennek lepárlásával sikerült előállítania a petróleumot, amit ő kerozinnak nevezett el. Ezt az eljárást 1846-ban szabadalmaztatta is és a termék Kerosene néven került forgalomba. Bár eleinte meglehetősen drága volt, de az egyéb világításra használt olajos anyagokhoz (pl. bálnaolaj) képest jóval olcsóbb, így szépen elterjedt. A magyar nyelvben a kerozin egyébként a petróleum finomított formáját jelenti, mely a gázturbinás repülőgépek hajtóanyaga.
Gesner egy kanadai bélyegen Kanócos petróleumlámpa Gázharisnyás petróleumlámpa
Londonban született egy többségében ír katolikus családban. Jezsuita nevelőintézetbe járt iskolába. Műszaki rajzolóként kezdte, majd 1920-tól angol némafilmek inzertjeit (feliratait) rajzolta a Famous Players-Lasky amerikai cég londoni irodájában/stúdiójában, később fordította és írta is őket. Hamarosan rendezőasszisztens lett, mely akkoriban voltaképp az egész stúdiómunkában való részvételt jelentette, a forgatókönyvírástól a vágásig.
1922-ben elkezdte forgatni első filmjét a Tizenhármas szám címen, de sohasem fejezte be. Saját elmondása szerint (mely inkább csak legenda, mint valóság) már ezelőtt készített egy amatőr, saját pénzből forgatott filmet, mely azonban nem maradt fenn. Ezt követően egy másik rendező helyett fejezte be az Always Tell Your Wife című munkát, amit az első filmjének tekinthetünk. A forgatáson ismerkedett meg Alma Reville-lel, akit 1926. december 2-án feleségül vett. 1928-ban megszületett egyetlen gyermekük, Patricia (aki később kisebb szerepekben feltűnt apja három filmjében: Rémület a színpadon, Idegenek a vonaton, Psycho).
1925-ben fejezte be első önállóan jegyzett filmjét a Gyönyörök kertjét, melyet részben Olaszországban forgattak. 1926-ban készült második filmje, a Hegyi sas elveszett, de saját elmondása szerint ez egyáltalán nem baj, sőt jó dolog, mert a film borzalmasan sikerült.
Első remekműve az 1927-es A titokzatos lakó, melyben későbbi thrillerjeinek legtöbb jellegzetessége fellelhető. Ő maga ezt a filmet tekintette az első valódi "Hitchcock-filmnek". Bevezette a storyboardot, amit az összes többi filmjében is alkalmazott. A filmben üvegpadlót használt, így az alsó lakásból filmezhette a színész lépéseit.
Első hangosfilmjét, az 1929-es Zsarolást eredetileg némafilmnek szánták, de Hitchcock végül utószinkronizáltatta a néma részeket, illetve hangos részeket vett fel utólag a kész anyaghoz - ez lett egyben az első brit hangosfilm is. A rendező már itt is felismerte és kihasználta a hangos technikában rejlő feszültségkeltő lehetőségeket.
1934-ben Az ember, aki túl sokat tudott sikere a tengerentúlra is eljutott. 1956-ban remake változatot készít ugyanebből a filmből, amiről később így nyilatkozik: Az első változat egy tehetséges amatőr műve, míg a második már egy profi alkotás. 1935-ös fimje, a 39 lépcsőfok az első azon Hitchcock-thrillerek sorában, melyek főhőse egy tévesen meggyanúsított személy, aki egyszerre menekül a törvény és a bűnözők elől, miközben megpróbálja kideríteni a valódi tettes kilétét és bizonyítani ártatlanságát.
1938-ban elkészítette legnagyobb angliai sikerét a Londoni randevút. 25 filmet rendezett Angliában a 30-as évek végéig, ezt követően David O. Selznick producer hívására Hollywoodba települt át. Hitchcock kapva kapott ezen a lehetőségen, hiszen önmagát mindig is amerikai stílusú rendezőnek tekintette (a filmkészítés alapjait is egy amerikai cégnél tanulta). Nem véletlen, hogy az USA-ban készíti legnagyobb mesterműveit. Selznick először egy Titanic-filmet akart készíteni, de végül Hitchcock-ra bízta a A Manderley-ház asszonya rendezését. Ez volt Hitchcock első hollywoodi filmje, a filmet Oscar-díjjal jutalmazták. Ő maga azonban nem volt megelégedve vele, mindig is saját akarata ellenére "rákényszerített" filmnek nevezte és szerinte nem "Hitchcock-film".
A '40-es évektől kezdve Hitchcock egyetlen kivételtől eltekintve (Végre egy jó házasság (1941)) ismét visszatért kedvenc műfajához, a kémtörténethez, illetve a thrillerhez. Saját maga az 1943-as A gyanú árnyékában című művét tekintette legjobb filmjének, melyben egy kisvárosban elrejtőzni próbáló gyilkos (Joseph Cotten) történetét vitte vászonra. A John Steinbeck forgatókönyvéből készített 1944-es Mentőcsónak mindvégig egyetlen csónak fedélzetén játszódik. Még ebben az évben Hitchcock visszautazott Angliába, hogy háborús híradófilmeket készítsen.
1945-ben Hollywoodba visszatérvén készítette Elbűvölve című művét, mely érdekes módon a pszichoanalízis témakörét járja körül és melynek álomjeleneteit Salvador Dali tervezte. 1946-ban újabb sikerfilmet rendezett: a Forgószél két kedvenc színésze, Cary Grant és Ingrid Bergman főszereplésével máig a filmtörténet nagy klasszikusai közé tartozik.
1948-as munkája, a Kötél a rendező kísérletező kedvéről tesz tanúbizonyságot: a film valós időben játszódik egyetlen lakásban és mindössze tíz snittből áll. A hatalmas technikai bravúrral készített alkotás habár nem volt üzleti siker máig meghatározó műnek számít. Két bukás után (A Baktérítő alatt, Rémület a színpadon) Hitchcock az '50-es évek elején ismét nagyívű filmalkotásokkal tért vissza.
Az 1954-es Gyilkosság telefonhívásra az első filmje, amiben együtt dolgozott Grace Kellyvel, későbbi nagy kedvencével. Az 1950-es és 1960-as évek elején készített művei a legismertebbek és a legjobb filmjei. Többek között a Hátsó ablak (1954), a Szédülés (1958), Észak-Északnyugat (1959), Psycho (1960), Madarak (1963) klasszikus filmekké váltak. A Psycho híres zuhanyjelenetét 7 napon keresztül forgatták és 70 különböző kameraállást alkalmaztak. Filmjei gyakran olyan mindennapi embereket ábrázolnak, akiket az általuk befolyásolhatatlan vagy érthetetlen körülmények ragadnak el; gyakori témája az ember, aki bűnös ugyan, de csak apró, össze nem függő tettekben. Filmjei a félelem és a fantázia keverékén nyugszanak, és jellegzetes humorral vannak fűszerezve. Szintén jellegzetes az, hogy a rendező szinte minden filmjében egy-egy kisebb szerepben is szerepel (úgynevezett „cameo”)[1], melyet azóta számos rendező követett. Angliában még barna színésznőket, de amerikai filmjeiben már szőke színésznőket alkalmazott filmjeiben.
1979-ben az angol királynő lovaggá ütötte, és márciusban megkapta az Amerikai Filmintézet díját is. 1980. április 18-án halt meg 81 évesen. Holttestét elhamvasztották. A rövid éjszaka című utolsó filmjét betegsége miatt már nem tudta elkészíteni. Pályafutása töretlen és egyedülálló a filmművészet történelmében.
Ma 120 éve, 1894. április 28-án született Molnár C. Pál (1894 - 1981) magyar grafikus és festőművész.
Apja, Molnár József uradalmi intéző volt a Battonya melletti Tompapusztán. Édesanyja, Jeanne Contat svájci-francia nevelőnő volt a földbirtokos családnál; az ő családnevének kezdőbetűjét vette fel már elismert művészként.
1912-ben aradi diákként országos rajzpályázaton első díjat nyert. 1915 és 1918 között rajztanári szakon tanult a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, ahol mestere Szinyei Merse Pál volt. A főiskola befejezése után Genfben, majd 1921–22-ben Párizsban élt.
1923-ban hazatért. Irodalmi műveket illusztrált, valamint fametszeteket készített, plakátokat tervezett. 1926-ban Giotto di Bondone azonos című alkotásának hatására festett Szent Ferenca madaraknak prédikál c. festményével három évre ösztöndíjat nyert Gerevich Tibor által a római Collegium Hungaricumba. Az 1930-as évektől a festészet lett alkotói tevékenységének fő területe.
Budapesti műtermében alkotott, nyaranként pedig Zsennyén, közben számos egyházi és állami megbízást kapott freskófestésre mind Budapesten, mind vidéken
Leginkább a klasszikus hagyományokat tisztelte, de korának irányzatai sem hagyták hidegen, beleépítette azokat az ő egyéni művészetébe, tudott élni a szecesszió, a szimbolizmus, a szürrealizmus s a nagybányai iskola hagyományaival, művészetét mind a mai napig tisztelik, szeretik és értik. S olyan művész volt, kinek nem kellett "külön" alkalmazkodni a megbízók ízléséhez, lényéből fakadt, hogy utat talált és talál ma is művészete a közönséghez. Nemcsak itthon, Európában is nagy sikerei voltak. Igen termékeny alkotó volt, haláláig festett, a festés, a rajzolás volt életerejének fenntartója.
Ma 260 éve született Széchényi Ferenc Somogy vármegye főispánja, királyi főkamarásmester, aranygyapjas lovag, királyi küldött és biztos, Széchenyi István édesapja. a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítója.
Ma 265 éve, 1749. április 27-én volt Händel nagyszabású, szabadtéri előadásra szánt művének a Tűzijáték szvitnek a bemutatója.
„The Music for the Royal Fireworks”, azaz „A királyi tűzijátékhoz írt zene” – ezzel a címmel publikálta művét a szerző, Georg Friedrich Händel, II. György angol király páratlanul népszerű udvari zeneszerzője.
A tűzijáték persze még egy király számára is költséges mulatság volt, amit csak egészen kivételes alkalommal lehetett látni. Jelen esetben ez az alkalom az osztrák örökösödési háborúnak véget vető, 1748-as aacheni békekötés volt. Maga a békekötés az angolok számára, bár kevés kézzelfogható előnnyel járt, annál nagyobb dicsőséget jelentett, amit különleges pompával kellett megünnepelni. Az ünnepség színhelye a londoni Green Park volt, ahol a tűzijáték petárdái egy erre a célra emelt pompás építményből röppentek fel, a Palladio stílusában megtervezett épület előtti színpadon pedig igen nagy méretű zenekar számára volt hely. Händel zenéjére a korabeli becslések szerint mintegy 12000 ember volt kíváncsi, s a koncertre igyekvő tömeg három órán át forgalmi dugót okozott a London-hídon. Magára az előadásra 1749. április 27-én este került sor.
Illusztrációként egy nagyon rövid részlet a műből - persze egy mai tűzijáték képeivel, mely 2002-ben, a Buckingham palota parkjában történt meg:
223 éve ezen a napon született Samuel Morse amerikai feltaláló.
Az elektromágnesekről egy hazafelé tartó hajón hallott, s ezek után maga is elkezdett foglalkozni a művészettől távol álló témával, s ez volt az első lépés az elektromos telegráf felé. Morse-ra leginkább az általa kidolgozott kódrendszer (Morse-kód) miatt emlékeznek, és nem a műszere miatt, ami először lehetővé tette ennek használatát.
Ma 77 éve a spanyol polgárháborúsorán történt taktikai bombázás volt a baszk Guernica városban, amely az egyik első jelentős, lakott települést érő és civil áldozatokat követelő légibombázás. Az akció célja a földi erők közvetett, taktikai támogatása volt, amely után a kibontakozó tűzvész hatására a történelmileg fontos település egy része megsemmisült, ami aránylag kevés halálos áldozattal járt. A német Condor légió és olasz Legionárius Légierő által elkövetett támadást Rügen hadműveletnek nevezték el. A bombázás kapcsán született meg a tömegpusztító fegyver kifejezés, Cosmo Gordon Langcanterbury érsek nyomán. A támadást sokan a világ legelső szőnyegbombázásának tartják, az újabb kutatások azonban rácáfolnak erre.
Ma 40 éve, 1974. április 25-én a szegfűk forradalmával döntötték meg az utolsó európai fasiszta rendszert Portugáliában.
A hadsereg kezdeményezésére, a tömegek részvételével zajlott a forradalom. António Sebastiao Ribeiro de Spínola, a Fegyveres Erők Mozgalom ellenzéki csoport vezetőjeként, vértelenül lezajló, győztes katonai puccsal megdöntötte Marcelo José Caetano diktatórikus rezsimjét. Héttagú katonai testület alakult, Spínola tábornokkal az élén, amely megszüntette a sajtócenzúrát, szabadon bocsátotta a politikai foglyokat, feloszlatta az állambiztonsági rendőrséget, valamint engedélyezte a pártalakulásokat. Párizsi száműzetéséből ekkor tért haza Mario Soares, a Szocialista Párt főtitkára. Thomaz volt elnököt és Caetano miniszterelnököt pedig száműzték Madeira szigetére. A kormányzat felvette a kapcsolatot a gyarmatokon - Angolában, Mozambikban és Bissau-Guineában - tevékenykedő függetlenségi, ellenállási központokkal. Május 15-én Spínolát a katonai tanács elnökké választotta.
Az 1974. április 25-i forradalom nem csupán Portugália legújabb kori történelmében, hanem a portugál nemzet egész históriájában alapvető mérföldkő. Ezzel a forradalommal egyrészt lezárult a nagy földrajzi felfedezésekkel a XV. században kezdődött birodalmi korszak, másrészt megnyílt a csatlakozás útja egy új, alakulóban lévő politikai szervezethez – az Európai Unióhoz.
199 éve ezen a napon született Markusovszky Lajos orvos, honvédorvos, a modern magyar egészségügyi oktatás egyik megszervezője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Ma 160 éve, 1854. április 24-én tartotta esküvőjétI. Ferenc József és Sissi, azaz Wittelsbach Erzsébet.
Zsófia, bajor királyi hercegnő Ausztria császárának, I. Ferenc Józsefnek az édesanyja huszonhárom éves fia számára - az osztrák - német kapcsolat megszilárdítása céljából - német hercegnőt keresett, így esett a választás a Wittelsbachokra, azon belül is Miksa és Ludovika legidősebb lányára, Helénára.
A két fiatal első találkozására Ischlben került sor 1853. augusztus 15-én. A nagy találkozásra Ludovika magával vitte legkisebb lányát, Erzsébetet is. Sissi és Ferenc átírta a jól kitalált forgatókönyvet, hiszen az elkövetkező 3 nap alatt egyértelművé vált, hogy Ferenc József nem Helénát, hanem Erzsébetet kívánja feleségül venni. Augusztus 19-én Sissi igent mondott.
Ezután a pápai engedélyt kellet megszerezniük, mert a jegyesek első fokú unokatestvérek voltak.
Erzsébet 50 ezer forintot, ezüstöket, ruhákat, fehérneműket, 4 báli ruhát, 14 selyemruhát, 16 kalapot, 36 hálóinget kapott hozományként apjától. Alapjába véve nem volt ez szégyellnivaló „útravaló”, mégis a bécsi udvarban igencsak kevesellték ezt. A vőlegény, hogy a további rosszindulatú pletykálkodást megszüntesse, 100 ezer forintot adott hozzá a hozományhoz.
Ferenc József 1854. április 24-én, 18 óra 30 perckor vezette oltár elé gyönyörű menyasszonyát a bécsi Augusztinusok templomában. A szertartást hatalmas pompával, fényes külsőségekkel rendezték meg. A magyar főurak díszmagyarban, a lengyel nemesség piros bélésű, szőrmés mentében, az idegen hadseregek tábornokai pompás díszben jelentek meg.
Az ezt követő napokon is ünnepségeket szerveztek, egymást követték a fogadások, melyeken az ifjú császári párt köszöntötték a tartományok küldöttségei. Erzsébet Bécsben új és saját udvartartást kapott. A birodalom népai nagyon várták az új "első" asszonyt.
A hatvanas években Erzsébet a világ legszebb uralkodónőjének számított.
Ma 450 éve, 1564. április 23-án született az angol nyelvű drámaírás egyik legnagyobb alakja, William Shakespeare drámaíró, költő, színész. [Bár a dátum kissé bizonytalan, a biztos a megkeresztelése időpontja, ez április 26.]
Shakespeare világirodalmi öröksége és hatása a világ minden táján fellelhető. Angliában mint a nemzet dalnokát tisztelik („Bard of Avon”, vagy egyszerűen „The Bard” vagy „az avoni hattyú”). Műveit az élő nyelvek majd mindegyikére lefordították, és színműveit folyamatosan játsszák a világ színpadain. Shakespeare azon kevés drámaírók közé tartozik, akik mind a komédia, mind a tragédia műfajában számos maradandó művet alkottak.
Körülbelül 150 évvel Shakespeare halála után kételyek bukkantak fel munkáinak szerzői hitelessége körül. A kételyek (melyek még ma is kísértenek) jó néhány más szerző felé mutattak. Ezek közé tartoznak: Francis Bacon, Christopher Marlowe, és Edward de Vere, Oxford grófja. Bár ezeket az alternatív elméleteket az akadémiai körök egyöntetűen visszautasítják, a téma iránti népszerű érdeklődés a mai napig folytatódik,
Shakespeare irodalmi teljesítménye nem merül ki a költészet és a drámaírás magas fokú művelésében; írásaiban az emberi élet egyes aspektusai, és a legkülönbözőbb érzelmek árnyalt ábrázolása mellett tömören és világosan kifejezett filozófiai gondolatok is megjelennek. Shakespeare hatása kiterjedt számtalan íróra, költőre, zeneszerzőre és festőre. A regényírók között volt Thomas Hardy, Charles Dickens, Herman Melville, William Faulkner. Giuseppe Verdit két opera (Otello és Falstaff) megírására inspirálta, a preraffaelita festők témákat merítettek műveiből, Sigmund Freud Hamlet karakterét analizálta, mint az emberi természet egyfajta különleges megnyilvánulását. Shakespeare tekintélye a 18. és 19. században átterjedt Európába is; síkraszállt mellette Voltaire, Goethe, Stendhal és Victor Hugo.
Shakespeare-t a Stratford-upon-Avon-beli Holy Trinity nevezetű templomban temették el, két nappal halála után. A sírja mellett álló mellszobra alkotás közben ábrázolja a költőt. Minden évben, Shakespeare születésének ünnepén, új lúdtollat helyeznek a szobor kezébe.
Ma 290 éve, 1724. április 22-én született Königsbergben Immanuel Kant német filozófus, a német idealizmus megteremtője, a königsbergi egyetem professzora. Az ő nevéhez fűződik továbbá a kategorikus imperatívusz megalkotása, a filozófiai „kopernikuszi fordulat”, a transzcendentális idealizmus.Fiatal korában erősen vonzották a természettudományok és a matematika, disszertációját (1770) például a tér kétféleképp való matematikai irányíthatóságáról írta; reáltudományos eredményei is figyelemre méltóak voltak. Foglalkozott például a tér háromdimenziós voltának bizonyításával; nevét a Naprendszer kialakulására vonatkozó elmélete (Kant–Laplace-elmélet) is őrzi
Pietista szellemben való neveltetése és a kor új irányzata, a felvilágosodás határozta meg filozófiáját: az e két eszmerendszer közötti kapcsolatot kereste, főleg első műveiben.
Fő műve "A tiszta ész kritikája" (1781) az emberi megismerőképesség kritikai vizsgálatát tartalmazza. Fő kérdése: „lehetségesek-e eleve szintetikus ítéletek?”. Kant olyan ítéletekre keres megalapozást, amelyek nem a tapasztalatból származnak.
Szeretettel üdvözöllek ezen a helyen és köszönjük kimerítő értekezésedet a Föld Napjáról. Hogy őszinte legyek, természetesen hallottam róla, hogy létezik ilyen, de nem figyeltem volna fel rá e nélkül, hogy éppen ma van. Igen jó kezdeményezés volt annak idején és nagyon jó, hogy sokak figyelmét felhívják a problémákra, de attól tartok, hogy hozhatnak bármilyen szigorú törvényeket a környezetünk védelmének érdekében, ha aztán azokat nem tartják be, valamint komoly hatását az ilyenkor szokásos látványos egynapos akcióknak sem látom. De legyünk optimisták!
Az első Föld napján, Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére, 1970. április 22-én 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat hozott: az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre. 1990-ben világmozgalommá vált
Húsz évvel később Denis Hayes és barátai, az ökológiai válság jeleit – a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esőt, az óceánok szennyezettségét stb. – látva kezdeményezték, hogy az 1990-es évek a környezet évtizedeként a közös felelősségre hívják fel a figyelmet.
Ennek érdekében Denis Hayes és barátai 1989-ben Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy a városi tömeg-felvonulásoktól kezdve szabadegyetemi előadásokig, faültetéstől a hulladékok újrahasznosításának megszervezéséig, a nemzetközi hírközlési rendszerek bevonásától falusi majálisokig sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját a világ minden országában, a környezetbarát, fenntartható társadalom közös vágyával. Több mint 140 ország 200 millió környezetért aggódó polgára, civil szervezetek válaszoltak felhívásukra, és városok, falvak, iskolák, környezetvédő szervezetek mind-mind saját szervezésű programmal, a legkülönfélébb módon tették emlékezetessé és világméretűvé ezt a napot. Magyarország az elsők között csatlakozott
A felhívásra Magyarországon környezetvédők 1990-ben megalapították a Föld Napja Alapítványt, és hírközpontot is létrehoztak az első magyar Föld napja eseményeinek koordinálására. Felhívásukra kis falvakban és nagyvárosokban egyaránt sokan jelentkeztek.
A Föld Napja Alapítvány a helyi kezdeményezéseket – külön hangsúlyozva az iskolák és természetesen a pedagógusok szerepét – környezeti könyvek kiadásával, vetélkedők összeállításával támogatja.
Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? Így hangzik a Föld napja mozgalom egyik jelmondata. 1990 óta Magyarországon évről évre egyre többen érzik úgy, legalább megpróbálják – és legalább a Föld napján, április 22-én tesznek valamit ennek érdekében: fát ültetnek, rajzpályázatot hirdetnek, környezeti vetélkedőt, patak- és falutakarítást szerveznek, valamelyik zöldszervezethez csatlakoznak, vagy saját szervezetet alapítanak. És ez a Föld napja mozgalom legnagyobb sikere: hogy helyi igény szerint, helyi kezdeményezésre szerveződnek a Föld napi programok, és ma már nem csak a Föld napján.
Az alapítvány a szemléletformálás érdekében évről évre jelentős külföldi művek, sőt magyar szerzők környezeti témájú könyveit jelenteti meg. Könyveink közül ma már több is ajánlott vagy kötelező irodalom egyetemeken, főiskolákon. Az alapítvány eddig több mint 50 könyvet, ismertető füzetet és négy társasjátékot jelentetett meg, többek között 1990 óta minden év április 22-ére, a Föld napjára adja ki a washingtoni Worldwatch Institute éves jelentését a világ környezeti állapotáról A világ helyzete címmel.
Az első 10 év
A világméretű Föld napja mozgalom 2000-ben volt 30 éves, a magyarországi Föld Napja Alapítvány pedig 10 éves. Denis Hayes, a mozgalom elindítója erre az alkalomra újabb felhívást tett közzé, hogy 2000-ben még több ország csatlakozzon a mozgalomhoz, és hívja fel a figyelmet a Föld napján, április 22-én a környezeti veszélyekre. A 2000. évi, félmilliárd embert mozgósító világmegmozduláshoz a Föld Napja Alapítvány is csatlakozott. Többek között egy környezeti társasjátékkal, az Ökovilággal fordult a jövő nemzedékéhez, és a Magyarország környezeti állapotát bemutató, A természet romlása, a romlás természete című könyvével a döntéshozókhoz. Természetesen összefogva több civil szervezettel.
20 év után is együtt
A magyarországi Föld napja mozgalom 2010-ben volt 20 éves. És bár sokat tettünk az elmúlt húsz évben környezetünk fontosságának tudatosítása érdekében, de nem eleget. Már van szelektív hulladékgyűjtés, vásárolhatunk környezetbarát termékeket, körbeért két tavunk körül is a kerékpárút, szélkerekek, napkollektorok segítik az energiaellátást, de még mindig sok a felesleges fogyasztás, a vegyszerhasználat, a szemét, az autózás, az energiapazarlás, általában a természet szolgáltatásainak túlhasználata. Mindezek következményeként pedig nő az üvegházhatású gázok kibocsátása – és ez növeli az éghajlatváltozás veszélyét.
És ez a változás nem a távoli jövő eseménye. Az éghajlatváltozás már itt van. Már 0,7 Celsius-fokkal nőtt az átlagos globális hőmérséklet, és a felmelegedés üteme az utóbbi 10 évben fokozódott. Tennünk kell, tegyünk ellene együtt, hogy elkerüljük a fordulópontot, a kritikus 2 Celsius-fokos globális felmelegedést.
Cselekednünk kell, és ebben a Föld Napja Alapítvány is aktívan részt vállal ugyanúgy, ahogyan 20 éven át tette ezt. Vigyázzunk Földünkre, jövőnkre, és tartsuk 2 Celsius-fok alatt a felmelegedést. Figyelje programjainkat és csatlakozzon. Cselekedjünk együtt! 40 éves a világméretű megmozdulás
A kezdettől, 1970-től 2010-ig eltelt 40 évben a Föld napja világméretű megmozdulássá vált: több mint egymilliárd ember vesz részt valamilyen környezeti eseményen ezen a napon. A nemzetközi Föld Napja Hálózat 174 országban több mint 15 000 szervezettel dolgozik azon, hogy kialakítsák "az egyetlen eseményt, amelyet az egész világon egyszerre ünnepelnek, mindenféle származású, vallású és nemzetiségű emberek".
Ma 200 éve, 1814. április 21-én született Sajókazincon (ma Kazincbarcika része) Egressy Béni zeneszerző, író, színész.
Apja református lelkipásztor volt. Iskoláit Miskolcon és Sárospatakon végezte és tanító lett. Testvérének, Egressy Gábornak a példája nyomán vándorszínésznek állt, 1834-ben a kassai és a kolozsvári társulattal lépett fel, de tanult zeneelméletet és nyelveket is. 1838-ban Olaszországba ment, hogy énekelni tanuljon. 1843-ban került a pesti Nemzeti Színházba, karénekesként.
Már 1840-től foglalkozott zeneszerzéssel, ő volt Petőfi Sándor verseinek első megzenésítője és számos népies műdal szerzője. Legnagyobb sikerét Vörösmarty Mihály Szózat című versének megzenésítésével aratta, amelyet 1843. május 10-én mutattak be a Nemzeti Színházban.
Foglalkozott színművek, operaszövegek írásával és fordításával is. Egressy írta a Bátori Mária és az 1844-ben bemutatott Hunyadi László című operák szövegkönyvét, amelyek zenéjét Erkel Ferenc szerezte. Utóbbinak a pesti Nemzeti Színházban 1844. január 27-én megtartott ősbemutatóján ő alakította Rozgonyi királyi hadnagy szerepét.
Katona József drámáját, a Bánk bánt is átdolgozta és az opera szövegét nem sokkal halála előtt átadta Erkelnek. Ennek a bemutatójára csak 1861. március 9-én került sor.
Részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, Kápolnánál meg is sebesült. 1849 szeptemberében honvéd főhadnagyként ott volt a komáromi vár védői között. Itt írta a Klapka-indulót. A szabadságharc leverése után Klapka György menlevelével szabadult és visszatért a színpadra.
Magyarra fordított 50-nél több színdarabot és 19 operaszöveget.
Az elhatalmasodó tüdőbetegsége miatt 1851-ben, harminchét évesen halt meg Pesten.
Ma 215 éve, 1799. április 21-én született Ácsteszéren Táncsics Mihály (születési nevén Mihajlo Stančić) magyar író, publicista, az első szocialista politikusok egyike.
Szülei telkes gazdák, anyja szlovák, apja horvát származású. Húsz éves korában takácsként szabadult Bakonyszombathelyen. Budán tanítóképzőt végzett, majd jogot tanult, miközben nyaranta járta az országot. Jogi tanulmányait nem fejezte be, érdeklődése az irodalom és a magyar nyelvészet felé fordult.
Pesten hamar reformszellemű fiatalok társaságába csöppent, akik figyelmét a politika felé irányították. Nagy hatással volt rá a francia felvilágosodás irodalma. 1843-ra már kiforrott nézeteit publikálta: mai értelemben erősen kommunisztikus elképzelései mellett a társadalmi változások letéteményesének továbbra is a polgárságot tartotta. Felvetette a jobbágyság minden váltság nélkül történő megváltásának, a feudális viszonyok forradalom útján történő felszámolásának lehetőségét. 1846-ban öt hónapig vándorolt Nyugat-Európában, bejárta a német városokat, majd Párizst és Londont. Útja során nem csak tapasztalatokat szerzett, hanem munkáinak kiadót is: Lipcsében megjelent műve miatt azonban üldözték, s bár hazatérte után elrejtőzött, 1847-ben elfogták, és sajtóvétség valamint izgatás vádjával elítélték. Budai börtönéből 1848. március 15-én szabadította ki a pesti nép és a forradalmi ifjúság. A börtönből kiszabadulva olyan kocsiba ültették, amit lovak helyett hívei húztak. Az első országgyűlési választásokon, azaz az 1848-as választásokon a siklósi kerületben indult, ahol mandátumot is nyert.
A forradalom és szabadságharc bukása után nyolc évig rejtőzött a saját házuk alatt kialakított rejtekben egészen az 1857 májusában kihirdetett amnesztiáig. Bujdoklása során különböző röpiratokban buzdított az ellenállásra, amiért „cserébe” a Bach-rendszer jelképesen ki is végezte.
1860-ban egy március 15-i tüntetés szervezéséért elfogták és 15 évre ítélték. A kiegyezést követő általános amnesztia révén 1867-ben, szinte már teljesen vakon szabadult.
Az 1869-es választásokon az orosházi kerületben indult, amit meg is nyert. Képviselői mandátuma lejárta után végleg visszavonult a közélettől és magyar nyelvészeti kérdésekkel kezdett foglalkozni, valamint a magyarországi nemzetiségek magyarosítási terveivel. Saját műveinek gyűjteményes kiadására és önéletrajzának megjelentetésére minden pénzét elköltötte; mivel kölcsöneit sem tudta fizetni, kénytelen volt elszenvedni háza elárverezését is.
Táncsics haláláig élesen szemben állt a dualizmus rendszerével, de az aktív politizálást végleg feladta.
Ma 165 éve, 1849. április 19-én tették közzé A Magyar Nemzet Függetlenségi Nyilatkozatát.
A magyar Függetlenségi nyilatkozat Kossuth Lajos által kezdeményezett, 1849. április 14-én a debreceni országgyűlés által kimondott, majd április 19-én az addigra írásban is formába öntött, elfogadott és a széles nyilvánosság számára közzétett azon dokumentum, amely kinyilvánította a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét, honvédő szabadságharcban visszanyert szuverén államiságát.
Az 1849. március 4-i megalázó olmützi alkotmányra született meg válaszként a Függetlenségi nyilatkozat. Kossuth már április 12-én előterjesztette tervét az Országos Honvédelmi Bizottmánynak, de annak tagjai nem voltak elragadtatva az ötlettől. Kossuth azonban az országgyűléstől várt jelentős támogatást, így az április 13-án tartott zárt országgyűlési ülésen indítványozta az ország függetlenségének kimondását és a Habsburg–Lotaringiai-ház trónfosztását, ám ekkor még nem sikerült meggyőznie a képviselőket.
Az országgyűlés másnap, április 14-én nyílt ülést tartott, melynek kezdetén egy román képviselő azt javasolta: a nagy ünnepélyességre való tekintettel ne a református kollégium nagytermében, hanem a Nagytemplomban üljenek össze. Miután a ház elfogadta az indítványt, Kossuth egy inkább népgyűlésre emlékeztető országgyűlésben terjesztette elő a Magyarország függetlenségének kimondásáról és a Habsburg–Lotaringiai-ház trónfosztásáról szóló határozat tervezetét. A tömeg lelkesedése gyorsan elvette a határozat ellenzőinek bátorságát. A javaslatot végül a képviselők közfelkiáltással, s nem szavazással fogadták el. Az országgyűlés egyben kormányzóelnökké, egy ideiglenes államfővé választotta Kossuthot.
A döntéseket megfogalmazó Függetlenségi nyilatkozatot, mely nagyrészt Kossuth munkája volt, április 19-én A magyar nemzet függetlenségi nyilatkozata címmel tették végleges szövegezésben és nyomtatásban közzé, amelyet a magyar nemzet törvényesen egybegyűlt főrendjei és képviselői nevében báró Perényi Zsigmond, a felsőház másod-elnöke, Almásy Pál, a képviselőház elnöke, és Szacsvay Imre, mint az országgyűlés jegyzője írtak alá.
Az április 14-i ülés jkv.-nek Kossuth kormányzóvá választása A független magyar állam
Ma 105 éve, 1909. április 18-án avatta boldoggá X. Piusz pápa Jeanne d'Arc-ot.
Az „orléans-i szűz”, katolikus szent, francia nemzeti hős. A százéves háború idején vezette a francia nép felszabadító harcát az angolok ellen. Parasztlányként látta meg a napvilágot Kelet-Franciaországban. A százéves háborúban a francia királyi hadsereg élén több meghatározó győzelmet aratott, amelyek megfordították a háború kimenetelét, és lehetővé tették VII. Károly trónra lépését. A burgundok fogták el és adták az angolok kezére, majd az egyházi törvényszék elítélte és 19 éves korában máglyán megégették. 24 évvel később, 1455-ben VII. Károly király – akinek hírnevét beárnyékolta, hogy koronáját egy elítélt eretnek segítségével szerezte – felkérte III. Kallixtusz pápát, vizsgáltassa felül a szentszék döntését. Az új eljárásban Jeanne-t ártatlannak találták és mártírrá nyilvánították.
Jeanne d’Arc boldoggá avatása véglegesen 1909-ben fejeződött be, közvetlenül követve az 1905-ös, az egyház és az állam elkülönítéséről szóló francia törvényt. 1920-ban aztán a szentté avatása is megtörtént.
