Az mondjuk meg egy nagy dobas lenne, ha pl. az akkuk mellett lenne egy szuperkapacitas is (amelyböl tetszöleges energiat ki lehet venni ... akar ~1000 LE-t is, nehany mp idötartamra). Nem kellene, hogy nagy legyen, hanem csak ~1-2 kWh kapacitasu (ez eleg lenne egy-ket gyorsitashoz). A szuperkapacitast pedig akkurol lehetne tölteni ... igy, nehany mp-re tetszöleges teljesitmeny allna rendelkezesre).
az jól mondtad, csak sokkal nagyobb, attól lesz nehezebb. csökkentheted ügyesen a súlyát, de a lítiumosnak is, annak jobban.
Az egy berendezésben redox reakció megvalósítására oda vissza az ólom az egyetlen igazán alkalmas anyag a 2-4 oxidációs állapota és a termékek oldhatósga miatt. utána jön a lítium és tovább sok egyéb is.
Már most is több használt Ev kerül az országba, mint új. Semmi nem változik, az ICE korszakhoz képest, a magyar mindig több használtat vesz, mint újat.
Ez nem lesz gyors. Ha a nyugat elkezd tömegesen átállni elemesre, a maradék ICE jön keletre, mint mostanság a dízelek. A meglevő autókat el lehet még adni, csak újak nem lesznek. Itt még nagyon sokáig nem lesznek tömegesek az elemesek.
Még az angoloknak nem kellő jobbkormányos is itt landol. Ott volt a videon. Mi vagyunk a nyugat hulladéktemetője.
Butáskodsz már megint, fogalmad sincs az akkumulátorokról, egy lítium aksi csak néhány %-ka lítium, tele van nehéz fémekkel, szóval egy nátrium aksi sem sokkal nehezebb.
Látod mennyire nincs fogalmad, a nagy teljesítmény semmit nem csökkent a hatótávon, sőt növeli, mert hatékonyabb a mozgási energia visszanyerés.
na jóóóó..... neked tényleg fogalmad sincs. nem tudsz energiát olyan teljesítménnyel visszatáplálni mint elfűteni a fék tárcsákon. benzin motorral is megteheted, hogy óvatosan fékezel, visszanyeri az is mint megtett út.
Olyasmit akarsz kihozni az elektromos hajtásból amit nem lehet. Vissza is nyerni energiát de nagyokat gyorsulni is és nagyokat fékezni is utána.
Ez van, nátriumban nem lehet annyi energiát tárolni. Még nekem se, olyat még egy zöldkomcsi se tud csinálni. Más húzások amikor több a vegyérték és az eső atomsúlyal kellene számolni, de klacium, alumínium az más okból problémásabb. Abszolút ideál a lítim-fluor lenne 5V.... vagy nem is tudom pontosan mekkora cella feszültségével, de olyat még kísérleti célra se láttam nem is hallottam róla.
Látod mennyire nincs fogalmad, a nagy teljesítmény semmit nem csökkent a hatótávon, sőt növeli, mert hatékonyabb a mozgási energia visszanyerés.Nem véletlen, hogy az 4-700 lóerős Teslák mennek a legmesszebbre, nem a gyenge EV-k, pedig a Tesla még nem is használ olyan nagy kapacitású aksikat, mint a BMW, vagy a Mercedes, akik nem jutnak olyan messzire.
Semmit nem számít, annyival nagyobb az elektromos motor hatásfoka, hogy bőven belefér.
Vagy belefér vagy nem, de az nem jó amikor a nagy teljesítményt gyorsító képességet együt emlegetik a hatótávolsággal, ezek ellentétesek egymással.
Hogyne számítana, le lehet menni ....nem tudom... 50 biztos, tán még 30% ra is a hatásfokkal azonnali tönkretétel nélkül, csak nagyon felforrósodik.
De nem vitás, hogy az elektromos hajtás ugyan olyan fölényes technika mint a rugós órával szemben az elektronikus. Viszont nem fogja tudni soha ugyan azt, de változik a társadalom igénye is. Hosszabb távon, ami tényleg elterjed, amit írogatok, az akkumulátoros kb azt tudja majd amit a paraszt szekér és a konflis. Tud menni mondjuk 100 al az erősebbek amire felgyorsul mondjuk 2 perc alatt és 50km en belül lehet biztonsággal használni. Mire elterjed nagyobb igény nem is lesz.
Semmit nem számít, annyival nagyobb az elektromos motor hatásfoka, hogy bőven belefér.A benzin szállítása több energiába kerül, mint az akkumulátorok vesztesége, és akkor ott van a 90% hatásfokú motor, a 25%-os benzinessel szemben.
A vicc az, hogy elektromos autónál nem sokat számít a súly, a mozgási energia visszanyerhető, nem kell a fékeket melegíteni vele, mint egy ICE autónál.
Igen és az is a vicc, hogy ha egy bádogkannába töltünk 20 liter benzint azt minsegy milyen gyorsan töltjük bele és szívunk ki belőle akkor is 20 liter lesz. az akkumulátor nem ilyen, csak kevesebbet tudsz kivenni belőle mint amit bele töltöttél. Minél gyorsabban töltöd bele és veszed ki annál több tűnik el. Látványos azonnali tönkremenetel nélkül akár az energia felét is elfűtheti. De az élettartama az csökken és az elvesztett energia is.
Van kis EV is, azt hasonlítsd a kis ICE autóhoz, ne egy prémium kategóriás, nagy teljesítményű autót, igaz csak Kínában erőltetik, mert Európában nincs olcsó aksi, itt senki nem használ még LFP-t sem, csak a Tesla, miközben Kínában már jönnek a nátrium aksik, szóval az EV történetét már Kínában írják, itt már csak követők vagyunk, majd lesz itt is olcsó aksis autó, előbb, utóbb.
Különben mar leirtam nehanyszor. Pl. Mo.-on az autok 2/3-t atalliteni EV-ra kell ~2 millio auto.
Az összesen belekerül ~50-60 milliard $-ba. Majd, ha ennyi penz összegyülik (es a mobilizasciora lesz kiadva), ... akkor lehet majd atallni (itt nincs kizarva, hogy ez Mo.-on evtizedeket fog igenybevenni ... de a "nagy piacokon" ez mar sokkal hamarabb megtörtenhet ...).
Szerintem meg nem lesz vege, mivel a "tipping point" el lett erve. Nincs mas ut. az EV-nak es az FSD-nek FELTETLENÜL SIKERÜLNIE KELL!
~2030 körül az uj autok között az EV (plussz FSD) eleri kb. a ~80%-t ... (az majd kiderül, hogy mennyire fogadjak el a "tulajdon-megosztas elvet").
Közben lehetnek kisebb elteresek, ... de a 2030-as datum kb. marad ... Ennek nagy lökest ad (mondjuk ~2-3 ev mulva), ha az EV üzemeltetesi összköltsege alacsonyabb lesz, mint az ICE eseteben).
Dehat, nezz utana! Pl. a Tesla M3 tömege ~1616 kg.
Azonkivül van egy fogalom "Road load". Az pl. (az abran) 60 mph-hez van megadva ... es azt jelenti, hogy mekkors huzoerö tartozik az adott sebesseghez (mekkora eröt kell a motornak kifejtenie).
