Keresés

Részletes keresés

micu Creative Commons License 2004.11.02 0 0 1440
Érvelésedben van némi logika, csak egy helyen hibádzik: nem veszi figyelembe a fizika törvényeit. A kőolajat elsősorban közlekedésre és szállításra használjuk. Napelemmel ezt nem lehet helyettesíteni, még akkor sem, ha olcsóbb lenne, és akkor sem ha hatékonyabb lenne. Éjszaka is kell közlekedni, télen is kell közlekedni... stb.

Ebbõl a szempontból a kõolajat és a földgázt nem választanám el, ezek helyettesítik egymást. És bizony nem csak szállításra használjuk, fûtünk és áramot is termelünk vele (nem a kòolajjal hanem a földgázzal, de ez végül is tökmind1). Azt meg nem úgy képzeltem el hogy a kamion a tetején lévõ napelemekkel fog üzemelni (bár a személyautók nagy része szvsz megtehetné, mivel jó részük az idejük 90%-ában a parkolókban áll, ez alatt fel tölthetik magukat annyira hogy haza lehessen menni velük majd másnap ismét be a melóhelyre). Tény hogy szükség van egy normális, nagykapacitású energiatárolóra, szvsz ma ehhez legközelebb az üzemanyagcella / vízbontás megoldás áll.

Oszt a másik oldal, hogy a napelemek előállításához viszonylag sok energia kell - és ez meghatározza az előállítási áruk alsó korlátját, másrészt pedig az akkumulátorok nagyon sok ritka fémet használnak - ami újabb fizikai korlát.
Viszont ha ez a fõ energiaforrás (vagy legalábbis az egyik) akkor igen nagy lesz rá a kereslet. A nagy kereslet pedig arra ösztönzi a gyártókat hogy benyomjanak egy rakás pénzt K+F-be hogy olcsóbban (=nagyobb profittal) állítsanak elõ minél jobb minõségû (=nagyobb hatásfokú és tartósabb) napelemeket. Ma szvsz a fõ gátja a dolognak hogy egyenlõre pont az alacsony olajárak miatt viszonylag kevesen foglalkoznak a dologgal.

Szvsz minden attól függ hogy milyen lesz a peak oil görbéje. Ha meredeken emelkedik az olaj ára az persze toxikus lehet, de ha egy lassú, folyamatos növekedés várható (márpedig szvsz ez lesz, egy némileg imbolygó de hosszú távon egyenletesen emelkedõ olajárra lehet számítani az elkövetkezendõ 20 évben) akkor nagyjából fájdalommentesen lehet átállni. Sõt, ami azt illeti még akár gazdasági növekedést is generálhat a dolog: az egyik problémánk úgyis az hogy jóval több cuccot termelünk mint amit el lehet adni. A napelemgyártás szvsz jó idõre megoldja ezt a kérdést. Ráadásul jól automatizálható, az elhelyezése / karbantartása sok képzetlen munkaerõ számára biztosít nem túl megerõltetõ fizikai munkát, a dolog fejlesztése pedig jó sok mérnöki / kutatói munkahelyet is teremt.

ha teljes egészében eltekintünk a bérköltségektől, még akkor is az előállítási árukban mindig meghatározó lesz a nyersanyag és az energia.
Ez igen jelentõs mértékben az elõállítás technológiáján múlik. Már vannak kísérletek (sõt ha jól tudom mûködõ prototípusok is) nyomtatási techológiával elõállított napelemre is. Meg léteznek szén nanocsöves napelemek, stb. Mint ahogy Pl. létezik e-paper is, van belõle prototípus, de mivel egyenlõre még az elsõ fázisban van (és lehet hogy a TFT amúgy is lenyomja) senki nem tesz elég pénzt bele hogy elterjedjen.

Ha pedig beköszönt az energiaválság, akkor megnövekszik irántuk az igény, de ez nem lefele fogja vinni az árakat - hanem épp ellenkezőleg - felfele
Eleinte kétségtelenül. Ez mindig is így mûködött, anno amikor a win95 megjelent az addigi 2-4 MB RAM helyett hirtelen legalább 16MB kellett a gépekbe. A RAM árak az egekbe szöketek, a kereslet is elég rendesen megindult felfelé. Ma meg már sz*rért-h*gyért meg tudsz venni egy 256MB-os RAM modult, de szvsz a .NET és a Longhorn meg fogja hozni az 512MB-os modulok árcsökkenését is.
Előzmény: ezerkilenszaznyolcvannegy (1435)
Mezőbándi Creative Commons License 2004.11.02 0 0 1439
71. A háború utáni generációhoz (baby boomer) tartozom. Mire számítsak?

A társadalombiztosításod, nyugdíjad, stb. elpárolog, az unokáid nemzedéke pedig szörnyetegnek fog tartani, mert felélted a jövőjüket.

 

72. 20-30 éves vagyok (Generation X, Generation Y). Mire számítsak?

Három dologra figyelj: az adósság, az oktatás és a befektetések. Ezen kívűl esélyed van rá, hogy besoroznak, ha 1980 után születtél.

A nagy amerikai cégek már lobbiznak az adósrabszolgaság/jobbágyság valamilyen formájának a visszaállításáért. Az USA börtönpopuláció ötszörésére nőtt 1980 óta. Minden 20. ember börtönbe kerül valamikor az élete során. A lakosság adósságai viszont szintén hatalmasra nőttek ez alatt az idő alatt. A gazdaság hanyatlásával és a munkanélküliség növekedésével az emberek képtelenek lesznek visszafizetni a hiteleket. Az adósok börtönének intézménye ismét valósággá válhat, mert a fizetésképtelenek törleszthetnek, az ipar olcsó belföldi munkaerőhöz jut és a munkatáborok építése és karbantartása további munkát ad. Ha a kormány 10-15 – vagy több – évre csuk le embereket filléres kábszerbirtoklásért, miért ne tenne hasonlóan egy nagy összegre rúgó fizetésképtelenség esetén?

 

73. Van a garázsomban egy Hummer. Mire számítsak?

Nehezen fogsz benzinhez jutni. Nem az ára miatt, hanem mert meglincselnek a sorban álló autósok. Ajánlom a golyóálló üveget.

Mezőbándi Creative Commons License 2004.11.02 0 0 1438
62. Energia-takarékossággal nyerhetünk időt?

Csak teljes pénzügyi összeomlás árán. A gazdaság fogyasztásra épül.

 

63. John Kerrynek van terve a megújuló energiára. Ha ő lesz az elnök az segít?

Nem.

Kerry 20 milliárdot fordítana erre. Főleg a földgáz, szén, atom és növényi (kukorica, szója, stb.) alternatívák felfuttatására. Az üzemanyag (autók) 20%-át szeretné alternatív forrásokból előállítani 2020-ra. Amellett, hogy az egész terv valószínűleg parasztvakítás („20-20-2020” – jól megjegyezhető szlogen), az amerikai benzinfogyasztás akár 50%-al is nőhet a következő 15 évben, amikorra az USA már az olaj 75%-át importálni fogja. Ha tehát Kerry terve egyáltalán működőképes, akkor is több külföldi olaj fogyna 2020-ban mint ma. Kerry terve csepp a tengerben.

 

64. Mióta tükröződik az „olajcsúcs” az USA külpolitikájában?

Majdnem 30 éve.

1977 márciusában a CIA előre jelezte, hogy a szovjet kitermelés 1987-ben éri el a csúcspontot. Ez a dokumentum 2001-ig titkos volt. A dokunemtum és az azt követő események bizonyítják, hogy az USA kormányai legkésőbb Carter óta tisztában vannak a tényekkel.

 

65. Akkor miért nem hallunk erről a hiradóban?

Általában nem a címlapon hozzák, és a sztori mindig megnyugtató hangot üt meg. A végkicsengés mindig az, hogy valamit tenni kéne, de azért van még idő.

- Minden nagy médiacsoportnak a tőzsdén forognak a részvényei és nagyban összefonódnak a petrolkémiai érdekekkel (energia, közlekedés, szállítás, gyógyszeripar, agráripar). Ki dőlne be egy terepjáró hirdetésnek egy őszinte olajhír után? Az emberek esetleg csökkentenék a fogyasztást, a tőzsdei befektetések elpárolognának, a gazdaság mélyrepülésbe kezdene, stb, stb. Minden összeomlana, mielőtt a gazdasági-politikai elit bebiztosíthatná a saját jólétét.

- Az átlagember nincs felkészülve rá. Az olajcsúcspont szószerint halálos ítéletet jelent a lakosság jelentős részének és átvitt értelemben halálos ítélet az amerikai életmódnak. Legtöbben inkább a futárt fejeznék le ilyenkor.

Mezőbándi Creative Commons License 2004.11.02 0 0 1437
51. Nincs ok az aggodalomra. Alapvető közgáz tétel: amint egy erőforrás fogyni kezd, az emberek másba fektetnek be. Vagyis amint az olaj ára túl magas lesz, a megújuló energia meg fogja érni és a cégek majd abba fektetnek sok pénzt.

Ez nagyon jól működik egy adott gazdaságon belüli árukra alkalmazva. De a hosszú és súlyos energiaválságra alkalmazva katasztrófához vezet.

- A klasszikus közgazadaságtannak több olyan alapvető hibája van, ami miatt nem képes kezelni a természeti erőforrás-hiányokat. A legszembeötlőbb, hogy a tipikus közgazdász szerint a gazdaság irányítja a természetet és nem fordítva. Egy ideig hatást gyakorol rá, de az utolsó szó mindig a természeté. Minél jobban kiaknázunk egy természetes erőforrást, annál erősebben korlátozza a természet a hozzáférésünket. Nevetséges az az elképzelés, hogy elegendő befektetéssel ki lehet cselezni a természetet.

- Nincs olyan alternatív energiaforrás, ami akár megközelítőleg pótolhatná az olajból nyert energiát. Elméletileg lehetséges valamilyen más alternatíva, vagy alternatívák kombinációja, de ezeknek a bevezetése akkora monumentális feladat, hogy már önmagában összeomláshoz vezethet.

- A piac túl későn fog reagálni ahhoz, hogy akkor már bármit is tehessünk. A csúcs után legalább évi 1,5-3%-al fog csökkenni a kitermelés. A kereslet viszont ugyanennyivel fog növekedni, hiszen a népesség nő és a nemzetközi adósságok kamatait fizetni kell. A csúcsot követő első évben tehát az olajhiány 3-6% lesz. Tegyük hozzá, hogy:

- A 70-es évek válságát 4-5%-os éves hiány okozta.

- A csúcsot követő 15 éven belül, a hanyatlás mértékétől függően, a hiány már 30-60% lesz. Ha lennének is megfelelő technológiák az olaj nagyarányú kiváltására, legalább 25-50 éve kellene az ipari infrastruktúra, a gyártás, a szállítás, közlekedés, élelmiszerellátás átállításához erre az erőforrásra. Gyakorlatilag az összes energiát az alternatívák kifejlesztésére kellene rááldozni, a víz, élelmiszer, honvédelem, rendőrség, tűzoltóság és egészségügy rovására. A siker ganarnciája nélkül. Röviden: mire az olaj ára olyan magasra szökik, hogy az emberek elkezdenek komolyan gondolkodni az alternatívákon, addigra azok az alternatívák túl költségessé válnak a széles körben történő megvalósításhoz. Ok: olaj kell az olaj alternatíváinak kifejlesztéshez, gyártásához, szállításához és beüzemeléséhez.

 

- - - - - -

 

55. Az emberiség mindig alkalmazkodott a kihívásokhoz. Majd most is úgy lesz.

Az biztos is. Alkalmazkodni fogunk.

Ennek részeként legnagyobb részünk kipusztul, ha nem decentralizáljuk és minimalizáljuk a gazdaságunkat azonnal. Milliók alkalmazkodása nem jelenti milliárdok túlélését. A társadalom túlélheti, de gyökeresen - és gyakran felismerhetetlenül - megváltozva.

 

56. Majd kitalálunk valamit. Szükség szüli a találékonyságot.

150 éven át pedig az olcsó olaj nemzette. Soha, egyetlen találmány sem került tömeggyártásba és egyetlen erőforrás sem kiaknázásra és globális elosztásra bőséges olcsó olaj nélkül. Ne feledjük, hogy milyen gyakran nem találunk megoldást komoly problémákra. Az összes technológiánk, pénzünk és találékonyságunk ellenére nincs csodaszer az AIDS-re, a rákra, vagy akár a náthára. Semmi garancia nincs arra, hogy az olaj pótlására bármit is ki tudunk találni. És egyébként is késő.

 

57. Az emberek évezredeken át el tudtak lenni olaj nélkül. Nekünk is menni fog.

Természetesen, amennyiben a népesség az olaj előtti létszámra csökken.

 

58. És ha mindenki vegyesüzemű autót venne, az segítene?

Nem.

A megépítésükhöz is olaj kell. ha hirtelen mindenki le akarná cserélni a terepjáróját ezekre, az olajkereslet megugrana és a készletek hamarabb kimerülnének. Ha a jelenlegi kocsikat lehetne átalakítani, az kicsit jobb lenne. Sajnos sokat az sem segítene, hiszen az energiahatékonyság növekedése mindig együtt jár a fogyasztás növekedésével is. Az autók nagyban felelősek a probléma kialakulásáért, és nem jelentenek megoldást. A jövő közlekedési eszköze nem a vegyesüzemű autó, hanem a kerékpár.

 

Mezőbándi Creative Commons License 2004.11.01 0 0 1436
>>A fenti idézet azt feltételezi hogy ha teszem azt korlátlan mennyiségû és olcsó energiaforrás jön létre akkor majd a föld népessége a végtelen felé kezd majd növekedni. Ez pedig nyilvánvalóan ostobaság. A föld népessége addig nõ meredeken amíg sokan élnek állati körülmények közt. Általában minél primitívebbek a körülmények annál nagyobb a népszaporulat. <<

Ok, így már értem. Az tény, hogy az utóbbi években megfigyelhető egy határozott lassulás a népesség növekedésében. Hogy ne menjünk messze, itt van ez az Index cikk is, ami szerint a kapitalizmus a legjobb fogamzásgátló. Ha tehát tényleg találnánk egy "korlátlan mennyiségû és olcsó" energiaforrást, akkor a kialakuló jólét nyomán hamarosan az egész világon csökkenne a népesség.

Én is szeretem a jó sci-fit :) Sajnos egyelőre nem látok ilyen energiaforrást.

Előzmény: micu (1433)
ezerkilenszaznyolcvannegy Creative Commons License 2004.11.01 0 0 1435

"Azért a legolcsóbb mert az infrastruktúránk erre van ráállva. Ha ma nem lenne egy kõolajfinomító sem, nem lenne egy centi kõlajvezeték sem, stb. ugyanakkor hegyekben állnának a hatékony és olcsó napelemek és üzemanyagcellák akkor a kutya nem foglalkozna olyan drága energiaforrással mint az olaj... "

Érvelésedben van némi logika, csak egy helyen hibádzik: nem veszi figyelembe a fizika törvényeit.  A kőolajat elsősorban közlekedésre és szállításra használjuk.  Napelemmel ezt nem lehet helyettesíteni, még akkor sem, ha olcsóbb lenne, és akkor sem ha hatékonyabb lenne.  Éjszaka is kell közlekedni, télen is kell közlekedni... stb. 

Ki lehetne egészíteni a napelemeket akkumulátorokkal, de az is legfeljebb hobbiautózásra való, ha süt a nap.  10 tonnás teherautót még kísérleti célokból sem szereltek fel napelemekkel. 

Oszt a másik oldal, hogy a napelemek előállításához viszonylag sok energia kell - és ez meghatározza az előállítási áruk alsó korlátját, másrészt pedig az akkumulátorok nagyon sok ritka fémet használnak - ami újabb fizikai korlát.

 

"A bérköltség ekkor sem fog csökkenni, sõt nõni fog mivel a fejlesztés messze nem áll le, csupán az egy egységre esõ fejlesztési költség lesz kevesebb."

Én is ugyanezt mondtam, de ezzel együtt még mindig nem látom, hogy a nagy sorozatban előállított napelemek és üzemanyagcellák jelentősen olcsóbbak lennének - ha teljes egészében eltekintünk a bérköltségektől, még akkor is az előállítási árukban mindig meghatározó lesz a nyersanyag és az energia.

Ha pedig beköszönt az energiaválság, akkor megnövekszik irántuk az igény, de ez nem lefele fogja vinni az árakat - hanem épp ellenkezőleg - felfele.

 

Előzmény: micu (1434)
micu Creative Commons License 2004.11.01 0 0 1434
Szerintem te akkor nézed rosszul a dolgokat, amikor nem látod az erdőtől a fát. Az energiafogyasztás gyorsabban növekszik mint a népesség!
Én ezt nem is vitatom. Én azzal vitakoztam hogy tök mindegy hogy mennyi olcsó energiánk van, elõbb-utóbb úgyis felszaporodik annyira a nép hogy kevés lesz.

Megint megfordítottad a dolgot. Azért használunk olajat, mert az a legolcsóbb. Ha elfogy a legolcsóbb, akkor áttérünk a drágábbra. Csak az a félő, hogy már az áttérésre sem marad elegendő energia.
Azért a legolcsóbb mert az infrastruktúránk erre van ráállva. Ha ma nem lenne egy kõolajfinomító sem, nem lenne egy centi kõlajvezeték sem, stb. ugyanakkor hegyekben állnának a hatékony és olcsó napelemek és üzemanyagcellák akkor a kutya nem foglalkozna olyan drága energiaforrással mint az olaj...

Egy új termék kifejlesztésekor (mikroprocesszor, LCD,..) a terméken dolgozó sok okos embert jól meg kell fizetni, és ezért kezdetben magas az ár. Kis termékekről lévén szó, ezért a nyersanyagok és a felhasznált energia fajlagos ára viszonylag kicsi, így a kezdeti időszakban az okos emberek fizetése a meghatározó. Később elkészülnek a sorozatgyártásra alkalmas gépezetek, aminek működtetéséhez elegendő a gombnyomás, ezért az előállítási árban az emberi munka egyre kissebb hányadot képvisel, így olcsóbb lesz a termék.

A forgatókönyv általában nem egészen ez. Jön valaki, kitalál egy klassz elvet, Pl. LCD monitor. Csinálnak egy mûködõ prototípust és mindenki nagyon happy. De ez még nem bolt. Aztán jön egy vállalkozó és fantáziát lát a dologban, nekikezdenek kis sorozatban gyártani. Ehhez elõször is ki kell találni egy gyártástechnológiát ami kezdetben nagyon környezetszennyezõ, sok drága nyersanyagot, kézimunkát igényel, sok selejttel jár, stb. Aztán elindul a marketing hogy miért is jó ez a dolog. Ha bejön akkor más is rááll a dologra és elkezdõdik a konkurrenciaharc. Ki tud olcsóbbat, jobb minõségben termelni. A bérköltség ekkor sem fog csökkenni, sõt nõni fog mivel a fejlesztés messze nem áll le, csupán az egy egységre esõ fejlesztési költség lesz kevesebb. És mivel a folyamatos fejlesztésen minden cégnél dolgozik egy rakás emberke így egyre jobb és olcsóbb termék jön létre. Persze ehhez az kell hogy legyen valaki aki pénzt rak a dologba, Pl. az LCD monitorok gyártása az elején elég kockázatos dolog volt: nekikezdesz gyártani egy adott technológiával, felépíted a gyártósorodat jó drágán aztán fél év múlva jön valaki egy még jobb gyártástechnológiával, esetleg némi plusz innovációval és te dobhatod az egész gyártósorod a kukába. Ezért aztán a cégek olyan termékeketgyártanak igazán szívesen ahol egyrészt kicsi annak a kockázata hogy fél év múlva az egész gyártósor elavul, másrészt biztos és nagy felvlevõpiac van (azaz Pl. már létezik egy gyár aminek van piaca, nekünk csak õket kell lesöpörni vagy megélni mellette).
Előzmény: ezerkilenszaznyolcvannegy (1430)
micu Creative Commons License 2004.11.01 0 0 1433
>>ott látja rosszul a dolgokat hogy egyenes arányt tételez fel a népesség és az energiafelhasználás között.<<

<i>Ennek miért van jelentősége? Az a fontos, hogy összességében mekkora a világ népességének energiafelhasználása, nem? Vagy ezt most mire mondtad?</i>


>>- Az ingyen energia feltalálása csak elodázza az elkerülhetetlent, miközben gerjeszti a népesség növekedését. A bolygónak van egy kapacitása. Akkor majd más erőforrást merítünk ki. Minél többen leszünk addigra, annál magasabbról fogunk esni és annál nagyobbat puffanunk.<<

Erre. Persze az összenergiafogyasztás számít, de ez két részbõl tevõdik össze: 1. a lakosság lélekszáma, 2. az egyes ember energiaszükséglete. A fenti idézet azt feltételezi hogy ha teszem azt korlátlan mennyiségû és olcsó energiaforrás jön létre akkor majd a föld népessége a végtelen felé kezd majd növekedni. Ez pedig nyilvánvalóan ostobaság. A föld népessége addig nõ meredeken amíg sokan élnek állati körülmények közt. Általában minél primitívebbek a körülmények annál nagyobb a népszaporulat.

<i>Ugyanakkor az ötlettől a fejlesztésen át a működő prototípusig és onnan a teljes ipari átállásig igen hosszú az út. Egyáltalán nem biztos, hogy van annyi idő.</i>
Ez az út szvsz elsõsorban a szükségesség mértékétõl, azaz a ráfordított erõforrások mennyiségétõl függ. Azt nem hiszem hogy késõ lenne, de azt igen hogy lassan nem ártana elkezdeni a folyamatot...
Előzmény: Mezőbándi (1432)
Mezőbándi Creative Commons License 2004.11.01 0 0 1432
>>ott látja rosszul a dolgokat hogy egyenes arányt tételez fel a népesség és az energiafelhasználás között.<<

Ennek miért van jelentősége? Az a fontos, hogy összességében mekkora a világ népességének energiafelhasználása, nem? Vagy ezt most mire mondtad?

>>Ma jelenleg a föld elég jelentõs szellemi bázissal rendelkezik - nagyobbal mint szvsz valaha a történelem során, így szvsz ha teszem azt valami miatt megnövekedne a napelemek iránt a kereslet akkor az áruk rohamosan elkezdene lefelé menni, míg a hatásfokuk pedig felfelé.<<

>>De valószínûleg ugyanez igaz másra, Pl. az üzemanyagcellára is. <<

Azt elhiszem, hogy létező technológiák esetében nem a találékonyság hiánya jelenti a fő problémát. Ugyanakkor az ötlettől a fejlesztésen át a működő prototípusig és onnan a teljes ipari átállásig igen hosszú az út. Egyáltalán nem biztos, hogy van annyi idő. Persze reménykedhetünk is, hogy sikerül majdnem zökkenőmentesen átállni, gazdasági összeomlás nélkül egy új energiaforrásra, ami az olaj fogyásával egyidőben teljesen kiváltja azt és a bővülése lépést tud tartani a gazdaság növekedésével. Bár szerintem már ma látnunk kellene a hatalmas projekteket, ha azt szeretnénk, hogy időben sikerüljön az átállás. Számomra a könyv/pamflet elsődleges üzenete nem az, hogy "nem lehet", hanem az, hogy "késő".
Előzmény: micu (1429)
ezerkilenszaznyolcvannegy Creative Commons License 2004.11.01 0 0 1431

 

az 50$-os olaj új megélhetési forrást teremt:

 

Texasban családi vállalkozások rohamozzák az elhagyott olajkútakat, hogy kifacsarják az utolsó cseppet is.

 

http://seattletimes.nwsource.com/html/businesstechnology/2002077070_texasoil30.html

 

 

William Park, a member of the wildcat team from Paterson-UTI Drilling, moves casing pipe with his feet in West George, Texas, where the small oil-exploration company Dewbre Petroleum is reopening an oil well.    Drillers employed by Dewbre Petroleum attach piping to one of the two huge mud pumps at the site of an old oil well being prepared to work again in West George, Texas.
ezerkilenszaznyolcvannegy Creative Commons License 2004.11.01 0 0 1430

"Szerintem alapvetõen ott látja rosszul a dolgokat hogy egyenes arányt tételez fel a népesség és az energiafelhasználás között. Holott ez nem igazán van így: ahol igazából sok energiát használnak ott a népesség általában fogy."

 

Szerintem te akkor nézed rosszul a dolgokat, amikor nem látod az erdőtől a fát.  Az energiafogyasztás gyorsabban növekszik mint a népesség!  Ezt az EIA is megaszondta:

 

Energy Consumption Grows Rapidly than Population        Petroleum Consumption in Developing Nations will Exceed Developed Countries in 2025

 

forrás:

 

SPE - Society of Petroleum Engineers

 

http://www.spe.org/web/energyed/index.shtml

 

 

 

"Az USA-ban is egyébként, csak ott kívülrõl, bevándorlással folyamatosan pótlódik (ma még). De alapjában véve a nagy népesség növekedési centrumok pont azokban az országokban vannak ahol az energiafelhasználás igen alacsony."

 

Az USA-ban már a természetes szaporulat is népességnövekedést generál.  A bevándorlás erre rátesz még egy lapáttal.  2050-re 400 milliónyian lesznek (hacsak a Peak Oil be nem zavar a jelenlegi trendbe)

A fejlett nyugati demokráciákban a bevándorlás pótolja a természetes szaporulat csökkenéséből adódó hiányt.  Humanitárius köntösbe burkolják a dolgot, de a tulajdonképpeni cél olcsó munkaerő biztosítása az "alantas" munkahelyekre.

 

 

"A másik dolog hogy jelenleg valószínûleg elsõsorban azért hiányoznak az olcsó energiaforrások mert az olaj megoldja a kérdést."

 

Megint megfordítottad a dolgot.  Azért használunk olajat, mert az a legolcsóbb.  Ha elfogy a legolcsóbb, akkor áttérünk a drágábbra.  Csak az a félő, hogy már az áttérésre sem marad elegendő energia.

 

 

"Ez az emberiség általános tulajdonsága: többnyire akkor találunk fel dolgokat amikor szükség van rá. Pl. már a görögök idejében volt gõzhajtás (Héron gömbje) de mivel a rabszolgák korlátlan számban álltak rendelkezésre így nem igazán fejlõdött tovább a dolog."

 

...aztán elfogytak a rabszolgák, és megfeledkezdtek a gőzgépről.  Így fog járni a mi kis fejlett civilizációnk is.  Most amikor még van fölös energiaforrás, lehetne gondolkozni azon is, hogy miből fogunk megélni holnapután.  

Ha majd előáll a szükségállapot, akkor mindenki a túléléssel lesz elfoglalva, és az utóbbi időben felhalmozott tudományos ismeret az enyészeté lesz.

 

".. ha teszem azt valami miatt megnövekedne a napelemek iránt a kereslet akkor az áruk rohamosan elkezdene lefelé menni, míg a hatásfokuk pedig felfelé. Lásd Pl. az LCD monitorok amiket pár éve még aranyért lehetett csak venni, a minõségük pedig a béka feneke alatt volt, mára pedig lassan reális alternatívái a CRT monitoroknak. De valószínûleg ugyanez igaz másra, Pl. az üzemanyagcellára is."

 

Egy termék előállítási ára 2 komponensből adódik:

1. nyersanyagok + megmunkálás ára

2. fizetés

 

Egy új termék kifejlesztésekor (mikroprocesszor, LCD,..) a terméken dolgozó sok okos embert jól meg kell fizetni, és ezért kezdetben magas az ár.  Kis termékekről lévén szó, ezért a nyersanyagok és a felhasznált energia fajlagos ára viszonylag kicsi, így a kezdeti időszakban az okos emberek fizetése a meghatározó.  Később elkészülnek a sorozatgyártásra alkalmas gépezetek, aminek működtetéséhez elegendő a gombnyomás, ezért az előállítási árban az emberi munka egyre kissebb hányadot képvisel, így olcsóbb lesz a termék.

Az üzemanyagcellánál kicsit változik a forgatókönyv.  Az üzemanyagcella fontos kompnense a Platina.  A Platina most sem olcsó, de ha nagy sorozatban kezdenének üzemanyagcellákat gyártani, akkor két mozgásból bekövetkezne a Peak Platina.  Az üzemanyagcella ára nem az emberi munka miatt magas, hanem egész egyszerűen azért, mert végesek a nyersanyag-készletek.

 

 

"Vegyipar: ha energia van akkor minden van."

 

...és fordítva, ha energia nincs, akkor semmi sincs.

Itt pedig épp arról beszélünk, hogy az energia fogytán van...

 

 

 

Előzmény: micu (1429)
micu Creative Commons License 2004.11.01 0 0 1429
Szerintem alapvetõen ott látja rosszul a dolgokat hogy egyenes arányt tételez fel a népesség és az energiafelhasználás között. Holott ez nem igazán van így: ahol igazából sok energiát használnak ott a népesség általában fogy. Az USA-ban is egyébként, csak ott kívülrõl, bevándorlással folyamatosan pótlódik (ma még). De alapjában véve a nagy népesség növekedési centrumok pont azokban az országokban vannak ahol az energiafelhasználás igen alacsony.

A másik dolog hogy jelenleg valószínûleg elsõsorban azért hiányoznak az olcsó energiaforrások mert az olaj megoldja a kérdést. Ez az emberiség általános tulajdonsága: többnyire akkor találunk fel dolgokat amikor szükség van rá. Pl. már a görögök idejében volt gõzhajtás (Héron gömbje) de mivel a rabszolgák korlátlan számban álltak rendelkezésre így nem igazán fejlõdött tovább a dolog. A mikroprocesszorok is akkor kezdtek el fejlõdni amikor megjelentek az elsõ home computerek, majd PC-k amikbe be lehetett építeni. Azaz akkor amikor sok ember kezdett el dolgozni a problémán. Ma jelenleg a föld elég jelentõs szellemi bázissal rendelkezik - nagyobbal mint szvsz valaha a történelem során, így szvsz ha teszem azt valami miatt megnövekedne a napelemek iránt a kereslet akkor az áruk rohamosan elkezdene lefelé menni, míg a hatásfokuk pedig felfelé. Lásd Pl. az LCD monitorok amiket pár éve még aranyért lehetett csak venni, a minõségük pedig a béka feneke alatt volt, mára pedig lassan reális alternatívái a CRT monitoroknak. De valószínûleg ugyanez igaz másra, Pl. az üzemanyagcellára is.

Vegyipar: ha energia van akkor minden van. Szvsz akár a levegõben lévõ CO2 is felhasználható lenne, de még egyszerûbb ha közbeiktatsz néhány növényt. De ma még erre sincs igazán szükség: elég méretes nyersanyaghalmokon csücsülünk jelenleg is, és ennek mennyisége folyamatosan nõ (a szemétre gondolok).
Előzmény: Mezőbándi (1422)
Mezőbándi Creative Commons License 2004.10.31 0 0 1428
47. Nem lehet kombinálni az alternatívákat?

Dehogynem. Nem kell más hozzá, mint hatalmas politikai akarat, példa nélkül álló párt- és nemzetközi együttműködés, töméntelen befektetői tőke, egy sor technológiai áttörés és kb. 25-50 év béke és jólét a változások bevezetéséhez. Ebben az esetben ki lehet termelni akár évi 3-4 milliárd hordónak megfelelő energiát is. Annyit, amennyit az egész világ a 2. vh. előtt fogyasztott. A mai szükségletek kb. 10 százalékát.

 

48. Akkor ezek az alternatívák nem jók semmire?

Dehogynem. Bármilyen civilizáció jön is létre a romokon, energiájának nagy részét bizonyára ezekből a forrásokból fogja előállítani. De semmilyen kombinációjuk nem helyettesítheti az olajat, bármennyire is szeretnénk. Fogyasztásunk jelenlegi szintjének a töredéke sem tartható fenn ezekkel. A legjobb esetben is drasztikus életszínvonal csökkenéssel kell számolnunk. A túléléshez radikális változtatásokat kell véghezvinnünk az élelmiszer ellátásunkban, a munkánkban, az oda való eljutásban, az otthonaink felépítésében, családunk tervezésében, pihenésünkben. A modern ipari társadalom minden aspektusának teljes átalakításáról van szó. Csakhogy a komplex társadalmak soha nem egyszerűsítéssel oldják meg a hatalmas problémákat, hanem egyre összetettebb megoldásokkal kísérleteznek, amivel tovább rontják a helyzetet.

Fizikusokon és mérnökökön kívűl mindenkinek nehezére esik elfogadni azt, hogy az alternatívák nem helyettesíthetik az fosszilis energiaforrásokat. Mindenki más kitart amellett, hogy megfelelő politikai akarattal, találékonysággal és kitartással valahogyan majd átállunk alternatív energiaforrásokra. Nem fogunk. Irdatlan mennyiségű olaj, gáz és szén nélkül egyszerűen nem lehet működtetni egy olyan társadalmat, ami akár csak hasonlítana arra, amit megszoktunk – kivéve a hihetetlenül gazdagok maroknyi csoportját. A fizika, az fizika.

 

49. Jó, tudom: fizika, meg matek, stb. De ha valami csoda folytán sikerülne a veszteség 90%-át pótolni alternatív energiaforrásokból, az megakadályozná az összeomlást, nem?

Nem. Éppen itt kezd ijesztővé válni a dolog. Ehhez át kell látni a pénz és az energia közötti viszonyt. Nagyon leegyszerűsítve:

- A pénzt a bankok „teremtik”, amikor hitelt adnak. Ez akkor működik, ha a korábbi adósok folyamatosan fizetik vissza az adósságaikat és a kamatokat.

- A pénz az energia szimbóluma. Amikor kifizetsz 5 dollárt egy 1000 kalóriás hamburgerre, akkor az a pénz azt a 900 kalória energiát jelképezi, ami a hamburgerben fosszilis energiából származik.

- A pénzügyi rendszer addig működik, ameddig plusz energia lép be a gazdaságba. Az elmúlt 500 évben ez így volt. Ettől az emberek kamatot tudtak fizetni a hitelekre. A kamat mozgatja az egész rendszert. Ha nincs kamat, a bank nem tud másnak hitelezni. Ők nem tudnak vásárolni, stb. Dominó-effektus.

- - - - - -

 

[...] sorsunk évszázadokkal ezelőtt megpecsételődött, amikor modern, kamat-alapú bankrendszerünk kialakult. A kamat bevezetése egy folytonosan növekvő gépezetet hozott létre. Ehhez állandóan bővülő energiára van szükség. Máskülönben a rendszer magába roskad.

 

Az olajválság kezelése tehát többről szól, mint az olaj kiváltásáról. A pénzügyi rendszer alapját a folyamatos növekedés helyett nyugalmi állapotba kell helyezni. Csak senki sem tudja hogyan. Hiszem, hogy a modern közgazdasági számítások összeomlása meg fogja előzni az olajellátás összeomlását. Amint a bankok rájönnek, hogy az energiatermelés a csúcson van, onnantól vége, hiszen tudják, hogy energiafelesleg nélkül az egész rendszer össszeomlik.

 

50. Hátha jönnek az ufók vagy az angyalok és hoznak egy energiaforrást, ami állandóan növekvő energiát biztosít. Akkor megússzuk az összeomlást?

Nem.

Az amcsi dollár a világban zajló olajtranzakciók valutája, vagyis az összes ilyen műveletből származó vagyon az amerikai gazdaságon keresztül áramlik. Ez tartja fenn az USA gazdaságát, különösen mióta a termelőipar Kínába, Indiába, Mexikóba és a Fülöp-szigetekre költözik. Ha egy ilyen alternatív energiaforrás keletkezne, akkor az olajeladások zuhannának és a petrodollár összeomlana, az USA pedig gazdasági anarchiába sűlyedne. Erre válaszul az amerikai kormány soha nem látott valutaháborúba taszítaná a világot.
ezerkilenszaznyolcvannegy Creative Commons License 2004.10.30 0 0 1427

"Nem az uránra. U-238 mehet a breeder reaktorokba. Tengerből pedig kevesebb mint 1000$ egy pound."

 

jelenleg egy font Uránoxid ára 20$ körül mozog, így hát megint visszajutunk a kiindulópontra, miszerint az atomerőműveknél nem az Uránium mint nyersanyag a szűk keresztmetszet, hanem a biztonság.   Ezért ódzkodnak újabb atomerőművek építésétől, és ezért próbálják megakadályozni, hogy újabb országok beléphessenek az atomkorszakba.

 

 

Kiegészítés:

pound = font = 0,454 kg

breeder reaktor = tenyész-reaktor vagy szaporító reaktor.

a lényege az, hogy a nem hasadó U238-at átalakítja Plutóniummá, és később a Plutóniumból lehetne áramot termelni.

tudomásom szerint nincs üzemben olyan erőmű, ami Plutóniumot használna üzemanyagként, mert ez sokkal veszélyesebb mint az Uránium.  A tenyészreaktorokból nyert Plutoniumot tipikusan bombák készítésére használják.

 

 

Előzmény: procurator (1424)
ezerkilenszaznyolcvannegy Creative Commons License 2004.10.30 0 0 1426

"Nem fogom kielemezni fejezetenként a könyvet,"

 

ezt senki sem kérte tőled, csak abban reménykedtem, hogy hátha elmondod nekünk is, hogy hol hibádzik a könyv (csak egy copy/paste művelet) - de úgy látszik sosem tudjuk meg...

 

"de mindjárt ott az atomenergia, nagyon gyorsan fejlődik az iparág, de tudomást sem vesz róla."

 

Usákiában és az EU-ban a következő 10 évben építenek 1 drb atomerőművet (Finnországban)

 

"A nagy USA - Kínai háborús elméletei is elképzelhetetlenek, (...). Kölcsönös egymásra utaltság van egyszerre buknának. Mindenki függ mindenkitől, és ezt a folyamatot már nem lehet visszafordítani. USA EU ellen a legviccesebb..."

 

Valóban igaz, hogy mindenki függ mindenkitől, és kölcsönös egymásratultság van.  Ez jó is, meg rossz is.  Jó, mert nyiltan nem támadják le egymást ( a titkosszolgálatok azért keményen dolgoznak a színfalak mögött), és rossz azért, mert ha kiesik egy domino, akkor borul az egész tákolmány.

 

Előzmény: procurator (1425)
procurator Creative Commons License 2004.10.29 0 0 1425

Nem fogom kielemezni fejezetenként a könyvet, de mindjárt ott az atomenergia, nagyon gyorsan fejlődik az iparág, de tudomást sem vesz róla. A nagy USA - Kínai háborús elméletei is elképzelhetetlenek, mivel Kínának szüksége van az amerikai piacra, amerikának pedig el kell tudnia adni a treasury bond-okat, hogy legyen elég pénze. Kölcsönös egymásra utaltság van egyszerre buknának. Mindenki függ mindenkitől, és ezt a folyamatot már nem lehet visszafordítani. USA EU ellen a legviccesebb...

 

Előzmény: ezerkilenszaznyolcvannegy (1419)
procurator Creative Commons License 2004.10.29 0 0 1424

Nem az uránra. U-238 mehet a breeder reaktorokba. Tengerből pedig kevesebb mint 1000$ egy pound. Thorium is mehet a breederbe, abból 4X annyi van mint uránból.

 

http://www-formal.stanford.edu/jmc/progress/cohen.html

 

Ennyi idő alatt a fúziót is össze lehet hozni.

 

Előzmény: ezerkilenszaznyolcvannegy (1418)
Mezőbándi Creative Commons License 2004.10.29 0 0 1423
(44. pontban a kenderrel bohóckodik, azt kihagytam...)
Mezőbándi Creative Commons License 2004.10.29 0 0 1422
41. Szélenergia?

Amerikában kb. 0,1% az aránya.

- Időjárásfüggő. Nem szállítható, nem tárolható úgy mint az olaj és a földgáz.

- Vegyipar?

- Klímaváltozás hatása a széljárásra.

- Közlekedésben nem használható.

Mindezek ellenére a szélenergia még a legígértesebb alternatíva: már működő technológia, több energiát termel, mint amennyit bele kell fektetni, és sokkal inkább lehet gazdaságosan felfuttatni, mint a többit.

 

42. Növényi (metanol, etanol)?

Csak az igények töredékét tudják kielégíteni.

- Az etanol EROEI mutatója a 0,7-től (veszteséges!) az 1,7-ig terjed. A fából előállított metanolé 2,6, de még mindig rosszabb, mint az olaj.

- 2050-re az amcsiknak a fél lakosság etetésére elegendő termőföldje lesz (nem számítva az olajmentes gazdálkodás hatásait). Ebből kellene elvenni az etanolhoz szükséges kukoricának. Ha az összeset beültetnék, akkor is csak a mai benzinszükséglet 60%-át fedezné.

- Az egyéb infrastruktúra – különösen a nehézipar - átállítása horribilis összegekbe kerülne.

 

43. Biodízel?

Ez is a legjobb alternatívák közé tartozik. Sajnos.

A dízeles gépeket viszonylag könnyű átállítani biodízelre. De ez legfeljebb tompítja az összeomlás hatásait egy kicsit. A biodízel általában szójából készül. Csakhogy fogytán a termőföld, valamint a mai mezőgazdaság rengeteg olcsó üzemanyagot igényel. Így hát fogyatkozó olajkészletek mellett biodízelt sem lesz könnyű előállítani.

Nemrég felmerült a biodízel-termelő algák felhasználásának lehetősége. Egyelőre még kidolgozatlan. Ha működik, akkor is össze fog omlani az olajcivilizáció:

- A globális olajfogyasztás kb. napi 82,5 millió hordó. Ebből 20 USA (12,5 szállítás, közlekedés). Ha az USA teljes benzinigényét (12,5) hirtelen biodízellel váltanák ki, akkor is 70 millió maradna a globális olajigény. 5 év múlva ugyanott lennénk.

- Ha technológiailag lehetséges is a dolog, akkor sem lehet egy nap alatt átállni rá, különösen a mostani nulláról indulva. Több mint 700 millió belsőégésű motor van az aszfaltozott (olajszármazék!) utakon, amiket irdatlan mennyiségű olajszármazék felhasználásával gyártottak. Repülők és hajók millióit kell átátllítani, nem beszélve a teljes élelmezési, vízellátási és egészségügyi rendszerről. A fájdalmas vég tehát mindenképpen elérkezik.

 

- - - - - - -

 

45. És az új technológia, ami a hulladékból olajat csinál?

A termál-depolimerizáció (TD) olyan folyamat, amikor bármiből (gumiabroncstól a csirkefejig, vagy akár az emberi testig) olaj állítható elő. Ha baromira felfuttatnák, akkor lassítaná a lecsúszást az olajgörbén és segítene a hulladékkezelésben. De:

- Jelenleg 1 darab ilyen üzem működik, napi 100-200 hordó olajat állítva elő. Tervek szerint ez 500-ig fokozható. Kellene még 160ezer ilyen üzem, mind 500 hordót termelve, hogy kielégítse a mai szükségleteket.

- A TD gyakorlatilag újrahasznosítás (recycling). A belépő hulladék nagy része olajból készült. Az olaj fogytával a belépő nyersanyag mennyisége is csökkenni fog.

- A TD soha sem fog nettó energianyereséggel üzemelni, mivel a kinyert energia mindig kevesebb lesz, mint a hulladék előállításába fektetett energia.

Attól ez még klassz dolog, csak ezt a problémát nem oldja meg.

 

46. Csodatechnológiák (ingyen energia)?

Hidegfúzió, vákumenergia, „nullpontenergia” – lenyűgöző technológiák.

- Jelenleg a szükségletek 0%-át elégítik ki.

- Nincsenek működő prototípusok.

- Volt már nekünk ingyen energiánk – úgy hívták, hogy olaj. 30-as (sőt, egyes helyeken 100-as) volt az EROEI.

- Az ingyen energia feltalálása csak elodázza az elkerülhetetlent, miközben gerjeszti a népesség növekedését. A bolygónak van egy kapacitása. Akkor majd más erőforrást merítünk ki. Minél többen leszünk addigra, annál magasabbról fogunk esni és annál nagyobbat puffanunk.

Példa: egyszobás lakásban lakom. Ha holnap jön az energiatündér és berak egy ingyenenergia gépet a lakásomba és telepakolja a hűtőt is, akkor beköltözhet hozzám 15-20 haverom? Nem, mert akkor is csak egy klotyó van. Energia ide vagy oda - szarban leszünk.

- Ha ma létrehoznának egy működő prototípust, akkor is 25-50 év kellene az infrastruktúra átállításához.

- Az olaj fantasztikus energiaforrás. De felfedezése után 150 évvel közelebb állunk önmagunk megsemmisítéséhez, mint korábban bármikor. Mi lenne, ha még hatalmasabb energiaforrást találnánk?

Példa: adj valakinek száz milkót a 18. szülinapjára. Felelősségteljesen fogja kezelni? Valszeg nem. Elissza, elbulizza, nőkre költi meg kocsira. Ha azután a pénze fogytával kap 100 millárdot, akkor ezt majd hogyan fogja kezelni?

ezerkilenszaznyolcvannegy Creative Commons License 2004.10.29 0 0 1421

 

Usák lakások "SUV-asodása"

 

http://www.csmonitor.com/2004/1028/p01s02-usec.htm

 

 

ezerkilenszaznyolcvannegy Creative Commons License 2004.10.29 0 0 1420

"Gazdasági megfontolásokon alapuló háborúk akkor alakulnak ki, ha az erősebb fél profitálhat a dologból. Ha tényleg nagy hiány lesz olajból, akkor nem tankokba és repülőkbe fogjuk tölteni a maradékot, hanem az életszínvonal fenntartására használjuk fel."

 

globálisan szemlélve a dolgot valóban butaságnak tűnik, hogy fogytán az olaj, és a maradékot tankba töltjük, ahelyett, hogy iskolabuszkat üzemeltetnénk vele. 

Ha megnézzük az Usák-Iraki háborút, akkor való igaz, hogy az Usák+Iraki együttes életszínvonal átlaga csökkent, de ha lebontjuk elemeire a rendszert, akkor megfigyelhetjük, hogy miközben az Usák életszínvonal enyhén javult, eközben az Iraki életszínvonal meredeken zuhant.

Összefoglalva: igazad van, gazdasági háborúk akkor alakulnak ki, ha az erősebb fél profitálhat a dologból - magyarán -  az eljövendő olajháborúkban mindig egy nagy, erős és sok olajat felhasználó ország fog megtámadni egy nála nagyságrendekkel kissebb és szerényebb olajtermelő országot.

 

"Olajhoz nem juthatunk háborúval."

 

A háború az egy befektetés.  Ha befektetsz 1 hordó olajat, és visszakapsz 2-öt, az már nyereséges üzlet.  Pár év alatt 100%-os megtérülés.... nem is hangzik rosszul. 

 

 

Előzmény: procurator (1415)
ezerkilenszaznyolcvannegy Creative Commons License 2004.10.29 0 0 1419

"Ezt a könyvet egy jogász írta...látszik is rajta."

 

Egy ilyen könyv megírásához és elolvasásához nem kell egyetemi végzettség, csak logikus gondolkodás.  Az összes energiával kapcsolatos fizikai és kémiai ismereteket meg lehet tanulni az iskolában.

 

"Tele van ferdítéssel. Atomenergia fejezetben régebben az is ott volt, hogy több energia kell az atomerőmű építéséhez, üzemeltetéséhez, bontásához, mint amennyit az életciklusa folyamán termel...."

 

konkrétan megírnád, hogy hányadik oldal, és esetleg bemásolnádk a pontos idézetet?

Előzmény: procurator (1414)
ezerkilenszaznyolcvannegy Creative Commons License 2004.10.29 0 0 1418

"A mai technológiával is több milliárd évre elég a fűtőanyag."

 

Bizonyára a napenergiára gondolsz.  Csak a nap fog sugározni több milliárd évig.  Csak a megfelelő technológia hiányzik a napenergia olcsó átalakítására és tárolására.

 

"Az urán ára lényegtelen, minimális a teljes költséghez képest, akár a oceánokból is ki lehet nyerni."

 

A németek is próbálkoztak az arany kinyerésével az óceánból az első világháborús hadisarc visszafizetését elősegítendő.   Mondanom sem kell, hogy drágább volt az oceános arany mint a bányászott.

 

...de tökmindegy - manapság csak hébe-hóba épül egy-egy atomerőmű - így nem az uránkészlet a szűk keresztmetszet.

Előzmény: procurator (1413)
erbe Creative Commons License 2004.10.28 0 0 1417
Biztos lehetsz benne, hogy az utolsó csepp üzemanyagot is kisajtolja a civilekből a hadsereg, mikor már annyira szűkén lesz a helyzet. Az életszínvonal fenntartásával törődnek olyankor a legkevésbé. Egyébként olaj miatt folytatott háborúért nem kell messzire menni. Csak nem vallják be.
Előzmény: procurator (1415)
Mezőbándi Creative Commons License 2004.10.28 0 0 1416
>>A mai technológiával is több milliárd évre elég a fűtőanyag. <<

Az uránra gondolsz?
Előzmény: procurator (1413)
procurator Creative Commons License 2004.10.28 0 0 1415

Gazdasági megfontolásokon alapuló háborúk akkor alakulnak ki, ha az erősebb fél profitálhat a dologból. Ha tényleg nagy hiány lesz olajból, akkor nem tankokba és repülőkbe fogjuk tölteni a maradékot, hanem az életszínvonal fenntartására használjuk fel. Olajhoz nem juthatunk háborúval.

Előzmény: erbe (1402)
procurator Creative Commons License 2004.10.28 0 0 1414
Ezt a könyvet egy jogász írta...látszik is rajta. Tele van ferdítéssel. Atomenergia fejezetben régebben az is ott volt, hogy több energia kell az atomerőmű építéséhez, üzemeltetéséhez, bontásához, mint amennyit az életciklusa folyamán termel....
Előzmény: Mezőbándi (1411)
procurator Creative Commons License 2004.10.28 0 0 1413
A mai technológiával is több milliárd évre elég a fűtőanyag. Az urán ára lényegtelen, minimális a teljes költséghez képest, akár a oceánokból is ki lehet nyerni.
Előzmény: kilenctizenegy (1406)
ezerkilenszaznyolcvannegy Creative Commons License 2004.10.27 0 0 1412

"az emberiseg letszama a napeloni haboruk idejen erte el az 1 milliardot 1 gram koolaj felhasznalasa nelkul."

 

most pedig vagyunk 6,5 milliárdan.  Ráadásul ebből a 6,5 milliárdból legalább 1 milliárd olyan kényelmi körülmények között él, amilyenekre a napoleoni háborúk idején csak a felső 10.000-nek volt lehetősége.

...és azt sem kéne elfelejteni, hogy a napoleoni háborúk idején a szén felhasználása már néhány száz éves múlttal rendelkezett.

Előzmény: Első Polgár (1409)
Mezőbándi Creative Commons License 2004.10.27 0 0 1411
33. Kiválthatjuk az olajat szénnel?

Jelenleg az USA energiaellátásának 25%-a származik szénből. Kis mértékben kiváltható vele az olaj, de:

- Másfél-, kétszer több kell belőle ugyanannyi energia előállításához.

- A kibányászásához olaj kell a gépekbe.

- Mocskosul piszkos. Ha fokozzuk a használatát besül a Föld.

- Egyesek szerint a szénből van még 200 évre való, így az jó lesz átmeneti üzemanyagnak. Csakhogy a népesség növekedését és az olaj nagyfokú helyettesítését célzó felhasználását is beleszámítva csak kb. 50 évre elég. Ráadásul itt is eljön a csúcspont, jóval hamarabb mint a teljes kimerülés. Szénnel tehát kb. 25 évet nyernénk (és elveszítenénk egy bolygót).

- Minthogy a szén kitermeléséhez is egyre több energia kell, addigra valószínűleg már nem is éri majd meg kibányászni a maradékot.

 

34. Földgáz?

Szintén 25%-ot tesz ki. Nem válthatja ki az olajat, mert:

- Már leszállóban van. 1970 körül votl az USA csúcspont és 2000-ben már csak ennek az egyharmadán állt.

- Lehet cseppfolyósan importálni, csak nagyon veszélyes és drága folyamat.

- Nem hajtja meg mostani repülőinket, hajóinkat és a nehéz gépeket, úm. traktorok, kamionok, kombájnok, stb.

- Nem lehet azt a vegyipari termékskálát előállítani belőle mint az olajból.

 

35. És az óceán mélyén lévő metánhidrátok?

Ezek az óceán fenekén lévő jégszerű kristályok. Rengeteg földgázt tartalmaznak. Sajna ez sem használható olaj helyett, mert:

- Hiába van sok, nehéz egybegyűjteni.

- A begyűjtése veszélyes és sokkal drágább mint a hagyományos kőolaj és földgáz.

 

36. Geotermális energia? Pl. Vulkánok?

Jelenleg a világ energiaellátásának kevesebb mint 1%-a származik ilyen forrásokból. Nem használható, mert:

- Hőforrások, vulkánok vagy gejzírek kellenek hozzá. Ilyen nincs a legtöbb ipari országban.

- Nem használható autókhoz, hajókhoz, repülőkhöz, tankokhoz, stb.

- Nem használható a vegyiparban.

- Teljesen eltérő infrastruktúra kiépítése válna szükségessé.

 

37. Hidrogén?

Jelenleg az USA energiaellátásának 0.01%-át adja.

- Szénből, olajból, földgázból, fából vagy a víz elektrolízisével kell előállítani. Akármiből állítjuk elő, több energia kell hozzá, mint amennyi kinyerhető belőle. A hidrogén energiahordozó, nem energiaforrás (amint azt Kovács elvtárs óta tudjuk).

- Térfogata 4-11-szer nagyobb mint a benziné, tehát a szállítása és tárolása sem könnyű.

- A létező szállítási hálózatokat teljesen át kellene építeni.

- Nem használható vegyipari alapanyagként, mint az olaj.

- Az üzemanyagcellák drágák.

- Egy cellához 20 gr platina kell. Tömegtermelés esetén esetleg 10 gr. A világ platinakészlete 700 millió üzemanyagcellához elég. Kb 1 év az élettartama. És persze a platinát bányászni sem olcsó, tehát ebben az esetben hamar eljönne a „Peak Platinum”. Kb. 6 hónappal az átállás után.

- A hidrogén előállításához is hatalmas befektetések kellenének. (Pl. elektrolízishez 40ezer milliárd dollárnyi napelem.)

- Mivel olyan picike, ezért minden tartályból elszivárog minimum napi 1.7%.

 

38. Atom?

Ma 8% Amerikában.

- Drága. Egy reaktor 3-5 millárd dollár, nem számítva a fűtőeleme kitermelését, majd pedig kiszerelését, tárolását. Ma 100 van amerikában. Az olaj pótlására még legalább több százat kellene építeni. A világban mindenütt építeni kellene.

- A szállítóeszközöket át kellene állítani atommeghajtásra.

- Nem lehet belőle műanyagot, permetszert, stb. gyártani.

- Az urán kitermeléséhez olcsó olaj kell.

- A használt fűtőelemek elhelyezése ma sincs véglegesen megoldva. Egy építési roham során ennyire sem ügyelnének a biztonságra. Különösen igaz lehet ez az olyan országokra, mint Kína vagy Oroszország. A balesetek elkerülhetetlenül bekövetkeznének.

- De mindezt nem is számítva: az uránium sem korlátlan. Van belőle még 25-40 évre elegendő. Jóval a készletek kimerülése előtt bekövetkezik a csúcspont.

- „Tenyészreaktorok” – ez egy lehetőség, de még sok megoldatlan technikai probléma van.

 

39. Napenergia?

Amerikában kevesebb mint 0,1% az aránya.

- Nagyon nap- és évszakfüggő. Kell valamilyen tartalék energiaforrás.

- A kapacitása kb. 20% (tehát 100 MW előállításához 500 MW-os napelem kell)

- Napenergiával nem lehet a motorbenzint kiváltani, különösen nem a kereskedelem alapját képező nagy kamionoknál. Lehetne hidrogén előállítására használni, 40 ezer milliárd dolláros befektetéssel.

- Az energia/tömeg arány meg sem közelíti az olajét. A jelenlegi energiaigények kielégítéséhez 300 négyzetmérföldet kellene lefedni napelemekkel.

- Nem használható a vegyiparban.

- A globális klímaváltozás oda vezethet, hogy a ma száraz, napos területek alkalmatlanok lesznek erre a célra.

- A legnaposabb területek általában a sivatagok. Ezek ugyanakkor forróak és ritkán lakottak. A forróság nagyon megnehezíti az áram elvezetését. A megfelelő vezetékekhez nagy mennyiségű ezüst kell, amiből ma sincs sok.

- Gyakorlatilag minden napelemhez ezüst kell. Mivel az ezüst nagyon jól vezeti az áramot, így alapvető összetevője minden számítógépnek, távközlési és elektromos berendezésnek. Ha nagyon felmegy az ára, akkor a napelemes technológia is jóval drágább lesz. Ráadásul a még földben lévő ezüst kitermelése energia-intenzív, olajfüggő technológiákat igényel. Az ezüstkészletekkel bíró országok politikai instabilitásáról már nem is beszélve. Ugyanez – bár kisebb mértékben – igaz a rézre is.

- A napelemeket javítani, karbantartani, cserélni kell. Ha nem marad elég olcsó olaj minderre, akkor nem biztos, hogy pár évtized múlva még működni fog a napelemes megoldás.

- A szolár-nanotechnológia fejlődése ígéretesnek tűnik. De egyelőre még a vezető kutatók szerint is szükség lenne néhány csodára.

 

40. Vízerőművek?

Globális energiaellátás 2,3%-a.

- Nem használható [hiányos az eredeti szöveg] szállítóeszközökben, különösen repülőkben, hajókban és kamionokban.

- Nem használható vegyipari alapanyagként.

- A legtöbb erre alkalmas helyen már felépültek.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!