sjose, karako-híd, Revetlow, tomatas, NV, vigi 68, abaamede és a többiek ....
Lehet hogy, beszámoló bukdácsolásomon a tapasztalt róka szemével néha jókat mosolyogtok, de nézzétek el nekem, hiszen első alkalommal voltam ezen a vidéken. És minden általatok többször látott momentumot gyermeki izgalommal fedeztem fel. Ebben a tónusban vizsgáljátok következő beszámoló kezdeményemet.
Egy internet előtt ülő fórumozónak, fontos, hogy az általa soha nem látott erősséghez, ami nagyon birizgálja a fantáziáját, hogyan is jut el. Ebben segített (immár sokadszor) NV és vigi68, amit utólag is mégegyer nagyon köszönök.
Az odaút is valami gyönyörű volt. Jósvafő, Szín, Színpetri útvonal csodálatos és felejthetetlen. Színpetriben van tavaly óta a világ legnagyobb könyve, ami sajnos idő hiányában kimaradt (ugye a prioritások)...
A Szalamandra ház számomra Szögliget legismertebb háza, nagyon könnyű volt megtalálni.
A Szalamandra háztól az első párszáz méteren műút haladt (a műút elhaladt a Tetves forrás mellett), melyről jobbra le kellett térni az erdőbe:
A várhoz vezető Szádvár tanösvény két legkedvesebb állomása számomra a Szádvár szekérút és a Karszt bokor-erdő.
Sok-sok ember, hivatalos szervek, magánemberek, cégek... egy cél érdekében önzetlenül, na ez az ami hihetetlen. Mégis sikerül (ha néha zökkenőkkel is).
Szádvár. Egy legenda. 2005.08.21.-én sjose intézett felhívást fórumtársaihoz, akik belelkesültek, és felkaroltak egy vadregényes, isten háta mögötti várat. Ezt NV és karako-híd túrabeszámolója előzte meg.
Az elveszett de megkerült robot, a geodéziai felmérés története, tomatas, sjose, NV, vigi68, abaamade...
a külsővár udvarán türténő lángosozás, mind mind olyan apró emberi történet ami bájossá és emberközelivé teszi egy külső olvasónak is ezt az élményt.
Számomra így a 21 oldalt átolvasva Szádvár nemcsak a vármentés miatt lett fogalom. Az összefogás a másik szó ami rögtön bekattan a Szádvár név hallatán.
Most, hogy volt szerencsém megismerni a várat, meg kell mondjam hogy le a kalappal a SZBK tagjai előtt.
Nem is tudtam a kirándulás alatt gondolataimban Szádvár és a Baráti kör fogalmát különválasztani.
Amit az SZBK csinált, azt csak az érti meg igazán aki kinnt volt a helyszínen és képet alkot arról, hogy mekkora
feladat az amire a tagok vállalkoztak. Feljuttatni oda az építőanyagot, időt és energiát nem kímélve kőről kőre haladni, hogy egy méternyi falszakasz megmeneküljön az utókornak.
Jó tudni azt hogy Magyarországon is össze tudnak valamiért hosszú időn át kitartóan fogni az emberek.
Ezt is jelenti Szádvár. Ugyanis összefogni nekünk Magyaroknak valahogy nem megy igazán.
Kívánom hogy még sok éven keresztül szolgáljon példaként Szádvár ügye az emberek számára!
És most apellálnék NV fórumtársam hozzászólásainara, mert ha elérkezem a beszámolómban oda, jó lenne egy két belsőváras helység helyét meghatározni az invertáriumok segítségével.
Mert ezt írtam a Topikban 2005 szeptemberében a szádvári utamról, amit Karakóval közösen hajtottunk végre:
"Igazából ide valamikor lombhullás után érdemes feljönni, mivel akkor a fák és bokrok nem takarják el az erődítéseket. A vár is beletartozik az Aggteleki Nemzeti Parkba, így nem valószínű, hogy itt is kiirtják majd az elburjánzó növényzetet, mint pl. Regécnél... valószínűleg restaurálása sem várható"
Örömteli hír, de nem ezek a norvágok azok, akik Szádvárra viszont nem áldoztak, mert nem ilyen elsődleges céllal hirdették meg pályázatukat?
Uraim, ott a bársonyszékekben, nem lenne kedvük követni a példát?
Nem tartanám elvetendő ötletnek azt sem, ha a magyar várakért tenni akarók is elkezdenének lobbizni, egy országos méretű vármentő program kidolgozásáért, valamint egy központi pályázati koordinációs testület létrehozásáért.
Felújítják a szlovákiai várakat, jelentette be Daniel Krajcer kulturális miniszter, aki a programot "a történelem legnagyobb szlovákiai várfelújításának" nevezte. A felújításokat részben a regionális operatív programok keretében, részben a Norvég Alap támogatásával finanszíroznák, a teljes költség 3,75 millió euró lehet.
A várak állagmegóvásában és felújításában a foglalkoztatási hivatalok által kiközvetített munkanélküliek is részt vesznek. Idén két projekt indul el, amelyben munkanélküliek is közreműködnek, a zayugróci (Uhrovec) és a sárosi vár helyreállítása.
Érdeklődésem úgy keltették fel, hogy az elmúlt időszakban tanulmányoztam az igen tekintélyesnek mondható
21 oldalnyi Szádvárral kapcsolatos hozzászólást a topik archívumában. Ők is segítettek a vár munkálatainál de az utóbbi pár ávebne az interneten keresztül egyre kevesebb információt lehetett találni hasznos munkájukról.
A félreértést az adhatta hogy amikor beszéltem erről a gondnokkal, akkor én utaltam a Felsővári kápolna köveire, ő azonban azt mondta hogy nem ebből a kápolnából származnak. (Nagyon helyesen) Én akkor nem gondoltam arra hogy 1500 körül elbontották a Felsővár kápolnáját, és kérdeztem hogy az alsóvárban is volt kápolna? (Pedig ott istállók, gazdasági épületek voltak, amit korábban kitárgyalt a fórum) Ő akkor már az állagmegóvásnál tartott, és egy a szövegkörnyzetéből kiragadott "igen" szót másként értelmeztem, Nemrég felhívtam, készséges volt és így pontosítottunk.
Köszönöm neki, és elnézést a baklövésért a fórumtársaktól.
Felhívtam Kónya Ferencet és elnézést kell kérjek. Lehet hogy akkor én értettem félre valamit,most pontosítok:
Tehát most beszéltem telefonon Kónya Ferenccel és ő azt mondta amit Vigi68 is leírt, hogy az 1500 körül elbontott Felsővi kápolnából származnak a kövek.
A sziklalépcsősort közvetlenül egy fahíd előzi meg. A felvezető úton egy szinttel lejjebb szintén fahíd volt amelynek környékén tárták fel az alsóvár falait.
