Szép, csak a külső sor egy kicsit ferdére sikerült. Na sebaj, majd legközelebb. :D
Szóval tényleg baba, és ha jól gondolom nem kellett építési engedély sem. Szerintem a polikarbonát nagyon hazavághatta az összképet, ha így elképzelem rajta.
Egy gyors - szerintem nektek - rutin kérdés: padlófűtés kialakítása négyzetméterenként kb. mennyivel dobja meg az árat?
Padló alatti hőszigetelés, aljzatbetonozás stb. mindenképp most készül, szóval arra vagyok csak kíváncsi, hogy kb. mekkora az árkülönbség, ha csak betonozunk, vagy ha a padlófűtés csövek is belekerülnek a betonba?
Szeretném megkérdezni, hogy mennyire kötelező a két kémény egy családi háznál? Egy van használatban, a másik sosem lesz. Szeretnénk elbonta(t)ni, mert útban van (felfelé is terjeszkedünk), de olvastam korábban olyat, hogy kell hogy legyen egy tartalékkémény is, de nem tudom, hogy ez mennyire igaz vagy hatályos.
125x270x1o a lap ami a oszlopot tartja erre kell furni ket 13 lyukat M12/es menetes szarnak, a talp meg 110x125x10-es negy lyukkal a dubel csavarjanak.
Fenyőből csinálom, rendesen kezelve + befedve pár évet csak kibír! :)
Viszont nagyon tetszik a széles ,,láb" csak a méretén vacillálok! Illetve a rögzítésen, középen bevágva 2 helyen megcsavarva nem tudom mennyire ,,káros"...esetleg oldalról, vastag lábazat és sarokvasra ráültetve oldalról megcsavarva....
A borovi rétegelt hossztoldott ablakprofil mérete 72x86-os (ezt lehet kapni 6 métereben). Ha az összeragasztják, akkor kalibrálás után lesz kb. 68x16omm.
Én ebből készitettem több pergolát. Fenyőből nem ajánlom. Épületfából semmiképpen.
A illesztéseket a padlóhoz meg kell oldani fém papucsokkal, készitsd el egy lakatossal, legyenek jó vastag anyagból, mert mutatós.
A padló és az oszlop között legyen legalább 8 cm, hogy a nedvességet ne tudja felszívni az oszlop sturca (szálla keresztbe vágás - vagy bütű, ahoogy mi nevezzük).
Kezelés Tikkurila Svéd Viasz pigmentált 2-3 rétegben. Ez be lett ablakozva a végén és a tetejére is került egy 8mm-res kompakt policatbonát. A megrendelőnek úgy tünt, hogy túl kicsi a nappalija.:)
"Szia, 30,4 kg/m2. A neten megtalálod a porotherm árlistákban. :)"
Na látod én meg a habarcsok leírását böngészgettem...:)
És a 30 kg szárazon, bekeverés előtti állapotában értendő, vagy már vízzel együtt? Szóval 100 m2-nyi falfelülethez 3 tonna zsákos falazóhabarcs kell vagy ennél kevesebb?
nem, készült keret is az aknába (vizszintesen befúrva a betonba), rendes zsanérral csatlakozik hozzá a fedele. viszont a rozsdamentes fontos, mert az olcsó rozsás 4 év után a pántnál beállt és letört.
Ajjaj. Abban az idoben a cementtel is sporolas volt nem csak a teglaval. A dubelben ugyan elsosorban nyiras van de a habarcs ha nagyon gyenge akkor szerintem ki is fordulhat a tegla ha csak ket helyen fursz. Jobb lenne minel jobban megosztani a terhelest. En a szekreny meretenek megfelelo fa keretet dubeleznek fel legalabb 8 helyen es ahhoz rogzitenem a konyhaszekrenyt.
én csináltattam rozsdamentesből, az nem olcsó, de örök élet. A beton az nemcsak ronda, de nem is finom: kiáll a földből (mindig belerúgtam) meg volt egy magas vas füle is, amitől meg a gyereket féltettem..de ha ezek nem zavarnak, akkor jó a beton is.
Sok függ a hibás falszakasz aktuális állapotától. Addig érdemes haladni, amíg szilárd részt nem találsz. Ha csak a festék akar leesni, akkor glettelni és festeni célszerű. Ha a vakolat is jönni akar, hát akkor jöjjön. És akkor eldőlt a kérdés, hogy vakolnod kell. Az hogy erre glettelni kell-e az meg attól függ, hogy az ép szakaszon van vagy nincs glett.
Ha ez egy régi meszelt parasztház, akkor én még nem láttam olyat, hogy kívülről glettelték volna.
Nézd meg hogy hol van az alap és fal közti szigetelő lemez, ehhez kéne hozzá kötni valahogy (ragasztás bitumenes kencével stb) a vízszigetelő lemezt amit kb 30 cm magasabbra kell tenni mint a tervezett talajszínt. Ez lehet bitumenes lemez, megfelelő vastagságú fólia, kenhető szigetelés. Aztán lehet egy borítást rá tenni.
Megneztem közelebbről azt a régi zsalukő lábazatot, amit említettem. Kutya baja, tehát nem árt neki a fagy 10-20 évig biztosan. Persze ennek a teteje is el van húzva betonnal, nem tud belefolyni a víz.
Most, hogy hamarosan reményeink szerint megjön a jó idő lehet neki állni a kinti munkáknak így kérdésem az lenne, hogy van egy falszakasz ami már csúnya és nem is igazán oda illő anyaggal lett megcsinálva. Kültéri gletten gondolkozom, de drágállom a 25 kilósat, tavalyról maradt finom szemcsés kül és beltéri vakoló, ez is jó a glett helyett?
Zománc festékhez keverhető-e színpaszta ha igen akkor elvileg mindegy milyet keverek? Kis éjjeli szekrényt akarok majd felújítani és gondoltam, hogy zománccal oldanám meg, de fehérhez kevernék általam kiválasztott színpasztát alapozás után.
Ja, csakhogy ez nem léckerítés, hanem drótkerítés.
Mondom én is féltem, hogy egy évet nem bír ki, de a nyugdíjas kőmíves (apósom, 40 év építőipari gyakorlattal) erősködött, hogy jó lesz. Eddig neki van igaza.
1m mely pontalap egy kisse tulzas egy 1,2-1,5m magas keritesnek. Eleg lesz ott 50cm mely es 30x30cm is hacsak nem valahol a nagy pusztába akarod a keritest tenni. Amugy sem a beton sulyaval fogjuk meg az oszlopot, hanem ferde merevitokkel kitamasztjuk a sarkoknal mindket iranyba a keritest... szerintem. Persze a sok beton nem arthat alapon legjobb ha lefele 1m felfele 2m 50cm vtg betonkerites van a tanya korul.
A zsalukő lábazatnak, ha nincs vakolva, illetve semmivel sincs beburkolva, árthat az időjárás, fagy?
Mert nálunk a ház zsalukő lábazata már egy ideje így van, és eddig ez eszembe sem jutott, csak most, hogy itt olvasom a kerítés építéssel kapcsolatos hozzászólásokat engem is érdekelne.
Ha nincs szélnyomás, akkor a zsaluköves megoldás működhet.
De ha van, akkor nem.
A legolcsóbb megoldás, amit ki lehet találni ilyen esetben, az pontalap 4 méterekény (o.8-1 méter mély 5ox5o-cm) benne 3 szál PC 12 vaspipa és
arra egy 15 cm-res betonmelvért, amiben van 4 szál 12 vas és 8-as kengyelek 2o cm.ként, a kengyel szélessége 1ocm, magassága a mellvért -5 cm. A betonmelvért alatt ki kell ásni kb. 1ocm-ter és kavicsot tenni.
A melvért tetejére be kell nyomni az öntésnél pipás 1oox1oox15-ös vaslapokat, aztán erre heggeszteni zárszelvény oszlopot.
A szegélykövet és a kerítést hogy kötötted össze? Nekem azert lenne jobb a zsalukő, mert kutyabiztosra szeretném a kerítést és a felső horonyban végig lehetne vezetni egy betonvasat, amiből zsalukövenként 2db kampót kinyújtanék, ennek a rögzítésére elég lenne az 5 cm beton, és a kampókhoz hozzá lehetne drótozni a kerítést. Az én elképzelésem szerint...
Ez így egy elég masszív megoldás. Nálam már az acélcső oszlopot és kerítést is megcsinálta az előző tulaj, de a lábazat elmaradt, így, mivel acél csövek vannak, nekem elég lesz a 15cm. Gondolom a zsalukövek kiöntése jó sok betont igényelt, amit én szeretnék megúszni, kivéve persze az oszlopok körül, ott teljes 23 cm magasságban kiönteném. Ha nem reped az jó, de az igazat megvallva amíg a funkcióját ellátja, addig nekem annyira nem is fontos. Előtte sövény lesz végig.
Nekem 1 ásónyom van ásva és betonba van ültetve a 20as zsalukő és kibetonozva. Azért 20as zsalukő mert ebben szépen belement a betonoszlop. 4 év alatt 1-2 repedés jelentkezett a beton tetején.
Lehet hogy kell félned, nekem nem jutott eszembe, hogy ezen aggódni kellene.
Láttam már évtizedek óta a a szabadban álló zsalukő lábazatot, így fel sem merült bennem, hogy a fagy problémát okozhat. Ha ezzel kapcsolatban kiderítesz valamit lszi oszd meg.
A zsalukövön én is gondolkodtam, de ha már két réteget rakok egymásra, akkor ott már betonoznom is kellene szerintem. Ilyen kis méretben a fagyástól kell félnem?
Én 15-ös zsalukővel szándékozom megoldani a hasonló jellegű problémát. 18cm mélyen a földben 5cm-t kilógna, az üregeket, csak homokkal/földdel/sittel tölteném fel, legfeljebb a felső 5cm-be betonoznék. Nálam sík a terep, a helyedben két sort tennék a szint eltéréses szakaszokon. Bár nem tudom, hogy van benne az ugrás. A tiéd egyenletes a szomszédé dimbes-dombos?
Egyszerű drótkerítés alapozással kapcsolatban kérnék tanácsot.
Mi a legegyszerűbb megoldás egyszerű horganyzott drótkerítés alapozásához? A tartóoszlopokat nyílván mélyre kell rakni, de a köztes részeket milyen mély és milyen szélességű alappal érdemes megcsinálni?
Fontos kitétel, hogy bizonyos szakaszon a szomszédom területe 20 cm-rel magasabban van az enyémtől, tehát egyfajta támasztékkal is kellene, hogy szolgáljon.
Sziasztok! Tudtok ajánlani esetleg jó szobafestőt, aki gyorsan és precízen dolgozik Budapesten? Egy 4nm alapterületű folyosót és egy 5nm alapterületű konyhát kellene lefesteni, a konyha fent lévő festése nem túl acélos, ráadásul az alja 150cm-ig olajfesték szerűséggel van kezelve.
Létezik de alapos és sok papírmunka, első akik dolgoznak jelzik a FMV hogy baj van szar a fal kezd kidőlni, FMV azonnal leállít minden munkát és jelzi a EME nek aki megnézi és szól a tervezőnek meg a statikusnak ők megnézik és kérnek egy feltárást egy fal szakaszon, majd megnézik miért is van probléma majd ez alapján döntenek és értesítik a szakhatóságot ők kiküldenek vagy kimennek és igen ez a probléma csak teljes bontással orvosolható mert életveszélyes lett.
Mit lehet olyan esetben tenni, ha egy melléképületnek túl alacsony a lábazata (kb. 5 cm), viszont az udvaron szeretnénk tölteni legalább 15 cm-t. Töltés után így a 30-as falból 10 cm a földben lenne, ami gondolom nem túl egészséges. Van-e erre valami megoldás?
Olyan létezhet manapság, hogy kérsz engedélyt egy régi ház átalakítására/felújítására, majd aszondod, hogy rossz állapotban vannak/kidőltek a külső falak födémcsere közben ezért újat kell felhúzni, , persze néhányat azért meghagysz - főleg középen közfalat. ?
Majd épül új alap, hőszigetelve , meg rá "külső" fal ..
Persze gondolom később mikor nem "látszik", kész vannak a "külső"/fő falak, akkor elbontódik a belső" is és kerül helyette új...
Mert az ILI-vel szemben nagyon furcsán néz ki egy "felújítás" úgy, hogy eltűnt körbe a főfal/alapostul és középen állnak a (wc-fürdő) közfalak .
És a lábazatszigeteléssel kapcsolatban még egy kérdés.
A lábazatban lévő beton és betonzsalura, amire gyakorlatilag az xps kerül, érdemes-e alá valamilyen vízszigetelést rakni? Amennyiben igen, mit javasoltok?
De, valószínüleg olcsóbb, kis hibával. A gyűrűk találkozásánál nehéz lezárni a nyílásokat, és szigetelni is kell. Nem véletlen, hogy nem csinálják. A kút az más, kívül-belül víz van.
A járdaszintünk 12 cm-rel van alacsonyabban, mint a szerelőbeton felső szintje, ami után már a 30-as teherhordó falazat indul. A kérdésem, hogy az XPS lábazatszigetelést ehhez a járdaszinthez képest milyen mélységig és magasságig érdemes rakatni? A járdaszinthez képest a felbeton felső szintje + 28,5 cm-en van (két lépcsőfok).
A vízszigetelés az alap. Szokták is mondani, hogy azzal kell kezdeni. Ha valahol hiányzik vagy rossz, akkor ki kell javítani.
Ha a vízszigetelés rendben van, akkor kit érdekel, hogy az alatta lévő szerkezet mennyire páratelített, ha nem tud megfagyni, mert el van szigetelve a hidegtől?
Ott van az idézetben, hogy "elképzelhető". És valóban, van olyan eset.
Gondolkodtam az esővízgyűtő kérdésen. Nemrégiben ugye a betonozott tartály kapcsán kiderült, hogy nagyon drága. Nekem most kútgyűrűből készített megoldást javasoltak. Ilyenből készített már valaki? Vajon az nem olcsóbb mint az egyéb tartályok?
Amúgy ha tényleg nem akarod beépíteni, akkor egyszerűbb lenne a cserepezést/bádogozást megjavítani azokon a helyeken ahol látod, hogy beázik.
A födémre tegyél pallórácsot és közötte szigetelj. Erre mehet a betonyp vagy bármi fedés, ha akarsz rajta járni/pakolni. 20 centi feletti szigetelésben gondolkodj.
Amennyiben soha sem lesz beépítve a tetőtered, akkor sima hálóerősítéses tetőfóliát is használhatsz, ha tervben van a beépítés akkor páraáteresztőt tegyél.
1. cserép le
2. vápa és egyéb útban lévő bádog le
3. cserépléc le
4. ha volt ellenléc (nem hiszem), akkor az is le
5. lentről felfelé haladva tetőfólia felrak
6. 5cmx5cm ellenléc a fólián átszögelve a szarufák tetejére párhuzamosan
Egy félig beépített tetőtér vízszigetelésével kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni. Egy barátom mondta, hogy érdemes a tetőt leszigetelni a cserepek alatt közvetlenül, hogy a víz ne áztassa a faszerkezetet, mert itt-ott úgy láttuk, mintha ázott lenne. Ezeket az anyagokat találtam, bevallom, fogalmam sincs, melyik lenne jó nekem és egyáltalán ilyen félékkel kellene-e megcsinálni:
Ha jól sejtem, a cserepeket le kellene szedni, a fára a fóliát vízszintes irányban úgy rászerelni, hogy a lecsurgó víz ne tudjon aláfolyni (tehát kétoldalt alulról indulni) majd újra vissza a cserepeket. Külön tető-hőszigetelést nem a tetőszerkezet alá tennék, hanem úgy képzelem el, hogy a beépítetlen területre, ami a felső szintnek kb. a fele, a födémre teszek 10-15 cm vastag salakgyapot-táblákat és hogy valamennyire járni is lehessen rajta, teszek pallókat vagy cementlapokat (abból úgyis rengeteg lesz, ha a kertből felszedem..). A tetőt nem szeretném tovább beépíteni. A hőszigetelés célja csak az, hogy az alatta lévő lakószintről ne szökjön a hő. Jól gondolom, hogy valami ilyesmi lenne a legcélszerűbb megoldás?
Ha ránézésre meg lehet mondani, hogy csökkent a szilárdsága az nagy probléma. Az ok az, hogy minuszban megfagyhat a betonban a víz és mivel a jég térfogata nagyobb mint a vízé ezért feszegeti a betont. Amit eddig feszített (roncsolt) azzal nem nagyon lehet mit kezdeni. Azzal még lehet próbálkozni, hogy letakarni a betont, hogy tovább ne rongálja a fagy. Általában vízszintes szerkezetnél 2 hét után elég lehet a ritkított zsaluzat alátámasztással, de három hétnél (amibe nem számítanak bele azok a napok amikor 50 fok alatt volt a hőmérséklet, kivéve adalékkal) előbb nem ildomos terhelni födémet és gerendát. Monolit födémnél. Gerendás födémnél se szerencsés 3 hét előtt, de néhány nappal előbb lehet próbálkozni, ha megfelelően alá van támasztva a födém. De nem ajánlatos, kivéve kötésgyorsítóval készült betont. Ennél viszont nagyon kell vigyázni arra, hogy a beton ki ne száradjon, mert nagyon fölmelegedhet. A túl meleg beton nagyon kitágul, majd lehül a kötés végén és a lehülésből húzás keletkezik, ami csökkenti a szilárdságot. Lásd bauxitbeton.
Tavalyra tervezett fából készült teraszfedésemet (osb+zsindely) tervezem erre az évre, ytong épületre:
Vízszintesen szerelnék föl egy 12x12es gerendát az ytong falra, és a terasz végén szintén egy ilyen gerendát tennék fel szelemennek (12es oszlopokra helyezve).
Így a szarufák hossza 4m-es lenne, ráadásul nem tudok egy erkély miatt elég magasról indulni, így 2.80-ról indítok és 2.10-re érkeznék (belmagasság).Ez kb 11fokos tető..
Szükséges a szarufák hossza miatt köztes alátámasztás?
Az ytong-ra szerelt gerendát alá kell még támasztani függőleges gerendákkal?
Nem látszik jól, de nem az van hogy a kérdéses részeken egyszerűen ritkásabb a szemcse? Tipikusan kiálló dübel fejeknél szokott előjönni, pontszerűen. De mintha itt is az lenne hogy helyenként nincsenek szemcsék, csak a szín, és emiatt máshogy néz ki.
Az első gondolatom nekem is az volt, hogy tenni kell hőszigetelést a lábazatra, csak miután egy építési tanácsadással foglakozó oldalon az alábbi hozzá szólást olvastam, egy kicsit elbizonytalanodtam:
"A zsalukő felveszi a talajpárát, de a lezárás miatt már nem tudja a szél kiszárítani, így a nedvesség feldúsul a kövekben, továbbítva azt a belsőoldali földnek, falaknak. Az épület szigetelésére a feldúsult nedvesség hatására nagyobb igénybevétel adódik , így elképzelhető, hogy a hőszigetelés előtti száraz falak fokozatosan nedvesednek, és megindul a penészesedés."
Biztos van ebben is van valami igazság, ezért nem tudom melyik a jó megoldás.
Koszonom a valaszt. Es honnan tudom, hogy csokkent-e a szilardsaga, illetve barmit lehet-e tenni igy utolag? Ahogy neztem a homerseklet grafikonokat kb este 10tol reggel 7ig volt 0 fok alatt, hajnalban -4 fok is volt, aztan gyorsan felmelegedett a levego most napkozben.
Egyebkent kb. mikortol lehetne a kiontott fodemet terhelni (teglat leszallittatni, rapakolni)?
Persze hogy kell. Sokan azért vertük fel a járdát/teraszt, hogy szigetelhessünk ott is. Ne kövesd el azt a hiát, hogy nem teszel. A padló alatt jó, ha van szigetelés, de a fal és a lábazat közt nincs. Ha nem szigetelsz, a külső sarkok hidegek lesznek, jöhet a penész.
A terasz olyan, mint egy hűtőborda a háznak, ha hozzá van öntve. Ugye nem gondolkodtál azon, hogy az udvarra is teszel egy radiátort?
Igen. Ha megfagyott, akkor a szilárdsága csökkent. Ha nem fagyott meg, akkor sem szokás az öt fok alatti napokat a kötésidőbe beszámítani. Kivéve ha le volt takarva mondjuk nádpallóval, vagy a betont a gyárban eleve hideg ellen vegyszerezve rendelték, vagy helyszíni keverésnél így keverték.
Az első gerendába üss szeget 2ocm ként, a másodikba told el 1o cm az elsőhöz képest, a harmadikba úgy, ahogy az elsőbe és így tovább. Vékony, asszem o.5-ös horganyzott drót kell, ne legyen acélos.
Garázs fafödémét szeretném 30 cm-nyi üveggyapottal szigetelni, amely alá álmennyezet kerül "leengedve". Tehát az állmennyezet tartószerekezete a fafödém alatt 20 cm-rel lesz, tehát nem ennek kell megtartania a szigetelőanyagot.
Kötözőhuzalt szeretnék a fafödém gerendái közé húzni, amik most 80 cm-es távolságban vannak egymástól. Arra lennék kíváncsi, hogy milyen sűrűséggel kellene ezt a kötözőhuzalt raknom a 80 centiméterenként rakott gerendák alá, hogy megtartsa kényelmesen a 30 cm-es szigetelést?
nem vagyok expert de akkor volt és ott lett foltos ha a simitás után ujra belenyúltam mert pici hibát észleltem. vagy valahol tul sokat massziroztam es kiosztályozódott a kavics.
ma nemesvakolatozták a hazunkat (hungarocell+ragasztas 2éve törtent).
kérdésem az,hogy mitől lehet foltos csikos még a reggel 8-kor húzott felület is?
ok,hogy 8-10fok volt egész nap,de csont porszáraz már annyira,h a körmöm sem megy bele így hiába mondja a mester,h még száradnia kell,ez már semmit nem változik az biztos,meg egyébként is a legutolsó felület amit du 16h-kor húztak abszolút foltmentes.
Hű... ha ennyire felmentek az árak,akkor már ugye már nem mérvadó, hogy egy új építésű háznál a reális ár 100-120.000Ft/m2 , szerkezetkész kivitelezésnél?
Szeretnék segítséget kérni. Adott egy 10*10 es kocka ház. Tetőcsere aktuális. Ezzel a gondolattal megszületett, hogy akkor tetőtér és irány a skacoknak az emelet. Szerintetek mennyiből lehet ezt kihozni.
Mondjuk új fa szerkezet és cserép. Abból pl melyik van a legkedvezőbb áron?
Tudtok esetleg jó szakembert ajánlani Pest környékén.
Előre is köszönöm a segítségeteket!!! Biztos nem ez az utolsó kérdésem ebbe a témába
Igen igy utolag az kellett volna vagy 1:2 helyett csak 1:1 be higitani az alapozot. Na mindegy mostmar. Elvileg 2mm mar nincs benne, de holnap vegignezem a csiszolas miatt ugyis. Ha kell meg tudok rajta korrigalni.
Egyebkent annak volt igaza aki azt mondta valami videoban h a legjobb az egy helyiseg egy ontes technika. Csak ennek az egyszerre torteno bekeverese es a mennyiseg megbecslese elore eleg nehezkes.
Csempézett tusolónál a fugákat lehet/szokás valami víztaszító anyaggal kezelni? Keresgéltem, de nem találok erre utaló nyomot egyelőre. Nem mondom, hogy rossz lett a fugázás, de én ilyen túlbiztosítós vagyok. Gipszkarton falon van a csempe, nem lenne jó, ha valahol átnedvesedne.
Mar keson lattam amit irtal az is jo lehetett volna de mar megcsinaltuk kiegyenlitovel. Mapei komplett rendszer ide vagy oda nem vagyok felhotlenul boldog. Nagyon gyorsan megszivta emiatt eleg rohamtempos melo volt. Ez meglatszik az eredmenyben is sajnos. Lesz meg nemi utomunka par helyen foleg a szakaszok valtasanal ott csiszolni kell. Azert osszesegeben elmegy. A laminaltpadlo alatetje 5mm az remelem felveszi az apro hibakat. Ha nem akkor a gyerekek kenytelenek lesznek elfogadni a tenyt hogy fater elbaszta a padlojukat
Legkozelebb nem vallalom be ezt a szopast az biztos. Kosz mindenkinek a segitseget. Jelentkezem majd itt kovetkezo helyisegnel, no nem tanacsert hanem szakemberert aki elvallalja. :-)
Ha kivitelezővel építettem a házat, ő veszi meg céges számlára az anyagokat, majd összesen ad egy-egy számlát, melyben tételesen fel van tüntetve az anyagköltség és munkadíj is külön akkor az anyag ktg. 22%-os áfáját /5MFT-ig/ én vissza tudom igényelni? Vagy ez csak úgy működik,ha a magánszemély nevére szól a számla?
Erről szerintem mintha már olvastam volna januárban itt, de most nem találom.
Az engedéllyel kapcsolatban nem tudok nyilatkozni, ebből gondolhastod, hogy......
A kivitelezéss:l papcsolatban igen. Pont úgy csináltam mint írod ! :-)
Csak kívül 18-as kistáblás nútféderes osb, egyenlőre hőszig nélkül, de lesz majd rajta.
Belül lambéria, alatta párazáró.
2 "oszlop" közé raktam azonos szélességű "talpszelement" a padlóra es ahol kellett pl. ablaknál, arra ültetve kapott még ugyan olyan szélességű + oszlopot mint a már meglévő, igy a külsdő és belső sík adta magad burkolatnak !
Van egy régi járdám ami kb15cm vastag jó erős beton, csak pár repedés van rajta és elég csúnya már kb 20 éves. A kérdés az lenne, hogy erre a járdára(nem szeretném felverni) mint alap ,ha ráöntenék még 10cm betont, hogy új járda legyen jó lesz e?
Lebetonoznám az eddig földes aljú kocsibeállómat. 6 db zsalukőbe vannak beleültetve az oszloptartó vasak jelenleg. A beton teteje a zsalukő teteje lesz.
Dilatációs csíkot tegyek a zsalukövek köré? Illetve kell középtájra (4x6m a terület) dilatációs hézag?
akkor meg tudod kérdezni azokat akik olyanba laknak amit ez a cég épitett. győrbe meg miskolcon a legolcsobbak az i gatlanok. győrt nem értem miért. de mifelénk ezt 40 körül épitik meg.
Nekem is hasonló kérdésem lenne, de erre itt sztem nem fogunk választ kapni :)
Én fa könnyűszerkezeten agyalok, vagyis gerendák, rá a lemez(kívül OSB v betonyp), belül OSB/gipszkarton, közte üveggyapot párazáró fóliával. Az egészre kívülről meg EPS esetleg.
Kb nekem is ez volt az első véleményem. De nem egy kókler cég, helyi vagyok, tudom hogy régóta a piacon vannak. Asszem teszek egy próbát náluk, hátha az "apróbetűben" van a lényeg.
A ferde falsíknál valószínű, hogy vízszintesen és 40cm-enként vannak. (legalábbis nálunk úgy volt)
A mennyezetnél ha nincs jó helyen "rögzítési pont" (lécváz) szerintem az is megoldás lehet, hogy alulról felfúrsz a gk-on át, a közfal elején és végén.
Majd felmész , felszeded a hőszigetelést, és a két lik "közé" leraksz egy cseréplécet, amit alulról odacsavarozol, majd az UW profilt már lehet oda rögzíteni.
Már ha fel tudsz menni a pallásra és fel lehet szedni a hőszigetelést.
Ha nem lehet felmenni és mivel a felső "rögzítés" csak eldőlés ellen kell (mármint a mennyezeti) , akár ez is jó lehet (kifúrod profilt, likakat átjelölöd, majd a jelöléseknél beraksz 1-1 ilyet..
Erről mi a véleményetek? Nem reklám, komolyan. Kb ekkora alapterületű házban gondolkodunk, de a garázs külön lenne, és a helyére is valami "hasznosat" tennénk. Ár bruttóban.
Ja, szerencsére az öcsém pont ráér. Jó ötlet ez a körberajzolgatás, de ezzel a módszerrel inkább kisebb síkok alakulnak ki egy nagy síkfelület helyett nem?
Így is lehet! Én körberajzoltam a mélyedéseket a közepére tüskét tettem és úgy töltöttem fel, elhúztam meghengereztem és a vízmértékkel igazítottam/ellenőriztem.
TIPP: Ha van betonozáshoz (is) használt merülő vibrátorod annak a hegyét a betonhoz nyomva a rezgések segítenek kilevegőzni és terülni!
Lehet csiszolni ha nem lesz jó, de az komoly plusz meló és por.
Nincs valaki aki segítene? Én megcsináltam egyedül 80nm-et de nem állnék neki megint egyedül!
Jól értem, hogy először nagyjából széthúzom a fogas glettvassal mind a három vödör kiöntött anyagot majd elhúzom (1,5 m-es van) alu vízmértékkel?
Így az anyagmennyiséget tekintve kb 0,7-1m-es csíkokban szakaszolva tudnám megcsinálni teljes szélességben a szobát. Ez így jó lehet?
Nekem tetszene az a megoldás mert a csíkokra osztott szakaszok megegyeznének a laminált padló futásának irányával, ha esetleg a szakaszok között lenne némi eltérés. Bár azt utólag meg lehet és gondolom meg is kell csiszolni.
Ha leragasztja a parkettát akkor borzasztóan nagy húzása van a fának a páratartalom és hőmérséklet ingadozások miatt, feltépheti a kiegyenlítőt és huppogni fog, nem véletlenül szokták leragasztani sokkal kellemesebb járni rajta és nem nyöszörög. Ha úsztatva rak le click-es parkettát akkor mindegy, ha síkban van nem fog nyekeregni huppogni jobban ettől.
Nem mondtam sehol, hogy dobd el amid van, a gazdaságra sem tettem megjegyzéseket.
Amit viszont állítok, hogy rendszerben jó gondolkodni és igenis van minőségi különbség a különböző termékek között!
Én 3 vödörrel tudok rendesen bekeverni. Az öntést úgy csináld, hogy szintezz ki pici tüskéket előtte a mélyedésekbe amiknek a teteje pontosan a vízszintes padlósíkot adja. Segíteni fog a terítésnél. A mélyedések felől töltsd az anyagot és 10-es fogas glettvassal húzd el. Sok óra mire megköt, nyugodtan dolgozhatsz, pláne 10 fokon.
A víz adagolását NAGYON pontosan tartsd be!
Amikor úgy érzed, kész vagy, 2m-es alu vízmértékkel, szemed folyamatosan a libellán, elhúzod és rögtön látod, hova gyártottál puklit vagy árkot.
Nem könnyű ám ez, ha elrontod pont olyan huplis lesz mint most csak jó drágán!
Rendben, kösz a jó tanácsokat, a kiegyenlítőzésnél gondolom a hőmérséklet is legyen alacsony, lehetőleg olyan 10°c körüli. Már csak azzal vagyok bajban, hogy kb mennyi anyagot keverjek be egyszerre. Egyedül leszek a műveletre, nem tudom milyen gyorsan szárad, és pár percet pihentetni is kell a bekevert anyagot. Egy nekifutásra 4-5 diszperzites vödörnyi mennyiségre gondoltam. Kérdés hogy a miután bekeverem a következő adagot és kiöntöm, akkor az előzőleg szétterült anyag szélénél belehúzzak-e a simítóval, (összedolgozandó őket) vagy az ~10 perc alatt már kikeményedik valamennyire?
Tudom sok a kérdésem, de ahogy Srudolf1 is javasolta, először kérdezni, aztán csinálni, ezt már nem szeretném elbökni.
Vásárolj rendszert, ahol ugyanaz a gyártó aljzatkiegyenlítőjét és alapozóját használod pontosan az utasítások szerint.
Elvileg amikor az alapozó beszívódott és megkötött már lehet kiegyenlítőzni. Ez 2 órától egy napig is terjedhet a hőmérséklet függvényében.
Egy jótanács! A kiegyenlítést amikor csináljátok próbáljátok elérni, hogy minél lassabban száradjon az anyag, ne legyen még huzat sem. Akkor szép és ami fontosabb jó felületet ad.
Szöges hengerrel ne felejtsétek el kilevegőztetni!
Egyeztettem szerkezet-tervezovel. Megemlitettem neki azt is h 4 oram van anyagbeszerzesre es 3.5 napom a munkara ezt a megoldast javasolta, arrol pedig nem tehet hogy a lenyeget elb *sztuk. Igy jott a kepbe az aljzatkiegyenlito. Amugy biztos mukodik az altalad vazolt retegrend, de most erre nem volt ido tovabba hangya gondjaink is voltak amire a leirt retegrend nem megoldas. De nagyon koszonom, van meg egy helyiseg hasonlo kialakitassal amit szinten fel fogunk ujitani. Ott vegiggondolom jobban a lehetosegeket .
Ha a párnafák egézszégesek és legalább 8x1o-esek lettek volna, akkor sokkal olcsóbb lett volna kibányászni a párnafákat (letakarítani őket és lekezelni gomba ellen), kihordani a salakot, kb. a 3/4-át a salak vastagságának visszatölteni apró kövel, hagyni megszáradni, aztán vissza a párnafákat úgy, hogy a köágyba csak a felét süllyeszteni, a párnafák közé egy 5omm sűrű közetgyapott, arra egy nutos 22-es OSB csavarozni és arra 3mm-res polifoam és 14mm-res rétegelt parketta.
Ezt csináljuk a melegpadlóknál a müemlék épületek boltíves födémein, ott a boltív tetejéig dobjuk ki a salakot.
A 3-6 -os kavicságyba szépen ki lehet színtelni a párnafákat.
A fal mellett kell hagyni 2.5 cm rést, hogy valamennyire szellőzzenek párnafák. Oda egy spéci szegőléc jár.
Hamarosan kültéri beton lépcsőt csinálunk a bejárati ajtó elé. A kérdésem, hogy a lépcső és a ház lábazata közé kell-e tenni valamilyen szigetelést (víz és/vagy hőszigetelést)?
Illetve a kérdés körbe a ház lábazatára is vonatkozik, mert annak a szigetelése is tervbe van/volt.
Én alapból tennék, de az alábbi írást találtam a neten:
"A zsalukő felveszi a talajpárát, de a lezárás miatt már nem tudja a szél kiszárítani, így a nedvesség feldúsul a kövekben, továbbítva azt a belsőoldali földnek, falaknak. Az épület szigetelésére a feldúsult nedvesség hatására nagyobb igénybevétel adódik , így elképzelhető, hogy a hőszigetelés előtti száraz falak fokozatosan nedvesednek, és megindul a penészesedés."
Nos eddig a csemperagasztora nem gondoltam, de a nagyobb puklikat már levéstem. Az aljzatkiegyenlito rendelesemet mar lemodositottam Mapei Eco-rol UP renovation-re, az elvileg 30mm-ig hasznalhato. 20nm-re rendeltem 4mázsát, remélem elég lesz.
Okulásul, hátha valakit megóv egy meglepetéstől: a betonozás egy sima laminált parkettázásnak indult, de amikor elkezdtem felszedni a régi parkettát, akkor derult ki, hogy nincs alatta aljzatbeton, csak párnafán van a parketta. Mivel az előző parkettázott helyiség le volt betonozva, így meglehetősen váratlanul ért.. mindezt persze a 4 napos hetvege szombatján.
12 éve helikopterezett félszáraz cement alapú aljzatbetont öntünk, van egy alvállakozóm, 3 emberrel napi 12o nm kiönt- csak ezzel foglalkoznak.
Nemrég tudtam meg, hogy ezt esztrichnek hívják.
Még soha nem használtam aljzatkiegyenkitőt, mert drága.
A tavaj megprobáltam a gipszes anyagot is, de nem vált be.
Kézzel elhúzott betonra annyi aljzatkiígyenlítő kell, hogyazt pénzel győzni nem lehet. Olyat kell venni, amit vastagon lehet önteni.
A nagyobb gödröket csemperagasztóval kell kiglettolni, a puklikat le kell vésni. Elég komplikált meló.
Padlófütés esetén, kell hagyni száradni az félszáraz anyaggal kiöntött aljazatot 3-4 hétig, aztán rá kell nyomatni a paldófűtést 5o fokon 3-5 napig, repedjen el ha akar, de nem fog, ha jól el van készítve a dilatáció. Le kell zárni a padlófűtést egy napra, aztán lehet burkolni.
Magyarul megmondom, hogy az aljzatbetonozás el lett baszva. Jóval több van benne sajnos ~5 mm és hullámos.
Most vagyunk a 4. napnál, ma estétől terveztem ráküldeni a páraelszívót, egy hetes betonra megy majd az önterülő. Erre menne másnap a párazáró + padlóalátét + laminált padló. Vagy ez is túl korai?
Ha nem használ alapozót aminek csak egy feladata a por megkötése a másik nagyon fontos a felület nedvszívásának a csökkentése, ki fogja kapni a vizet a cuccból és nemhogy terülni nem fog de még meg is ég majd rendesen.
Ez egy 12mm vastag gipszlap (rigidur szerüség), amiben be vannak marva a járatok a csöveknek.
Az alulról hőszigetelt betonfödémre kiöntött önterülő aljzatra kell lerakni (dübelekkel), elkészíteni a csöveket és utánna lehet egyenesen pl. natur parkettát ragasztani rá (a gyártó szerint).
Az ára a csillagos ég, de most ez mellékes.
Szerintem még kell valami rá a parketta alá, pl. még egy rigidur lap az is lefúrva dübelekkel. Szerintetek?
Péter atyuska, tudsz még egy kicsit segíteni? Azóta kiderítettem, hogy a telek utcafronti telekhatára lóg be a gázvezeték biztonsági övezetébe, az utcán fut egy középnyomású vezeték. Jövő héten kérem majd ki a közműtérképet, de addig érdekelne, hogy az itt lévő táblázat szerint a középnyomású vezetéknél 4 m a védőtávolság, mit jelent a zárójelben a 2 m, ezt esetleg tudod?
Ha friss az aljzatbeton és nem volt járva rajta ( és cement alapú), akkor ne használj alapozót. Az alapozó azért van, hogy portalanítsa a felületet.
Seperd fel x2 és porszívozd fel az aljzatbetont.
Az sem értem pontosan, hogy ha már esztrichtről van szó és azt helikopterezték, akkor minek rá önterülő.
Meg kell nézni egy 3 méteres húzoléc élével a felület egyenetlenségeit, ha kevesebb van bene mind 2 mm, akkor nem érdemes foglalkozni az kiegyenlítéssel.
A önterülőnek is megvannak a határai, 1-1.5mm körúl lehet vele kiegyenlíteni, az alatt nem nagyon. Persze a felület méretétől is függ.
Egy 8 nm helységet elképzelhető, hogy meg lehet csinálni 1mm alatt, egy 5o nm-rest lehetetlen.
Más
Én megértem, hogy sietsz, de várd meg míg színt vált az aljazatbeton. Az kb. 4 -1o nap, ha max. 5 cm vastagon volt öntve.
A önterülő majdnem tiszta cement és valami műgyantás kötőanyagból van készítve, az lezárja az aljzatbetont és még nehezebben fog kiszáradni.
Ha sietsz akkor bérelj egy nagy páraelszívó berendezést, az 2-3 nap alatt kiszedi az egész nedvességet az aljatbetonból.
Natur vagy rétegelt parkettát a fogadóajlzat 3%-os nedvességtartalma felett nem szapad szerelni.
Az alábbi ügyben kérném a segítségeteket. Ikerházban lakunk, és van egy - mondhatni - hasztalan "kisteraszunk", amelyet szeretnénk beépíteni, így egy teljes értékű szobát hozzátenni a házhoz (kamra lenne egy szárítógéppel valószínűleg). Maga a terasz rendesen alapozva van (sávalap), felette a tető felett hőszigeteléssel, tulajdonképpen csak falakat kellene húzni rá (illetve plusz egy ablak), de tudom, hogy ez nem ilyen egyszerű.
Lehetséges technológiai megoldások érdekelnének, illetve ha ismertek olyan megbízható kivitelezőt, aki ilyesmivel foglalkozik, annak az elérhetőségét is megköszönöm.
Egyelőre még az agyalás szintjén tartok, illetve ki kell derítenem, hogy a "hatóságnál" mi mindent kell a dologhoz beszerezni, illetve engedélyeztetni.
Aljzatkiegyenlítéssel kapcsolatban kérném a segítségeteket. Mapei ultraplan eco aljzatkiegyenlítő alá, friss esztrichre használhatok-e Primer-G helyett héra falfixet? Falfixből maradt ki korábban, funkcióban kb hasonlóak, ezért ha lehet akkor azt szeretném elhasználni. Szerintetek?
Miért kell "felvinni", majd meg "le" az a csövet ?
Így se lesz sokkal szebb, maga a burkolat, mintha az előtétfalat lehoznád szekrény tetejéig és akkor legalább a fali átmenetnél mehetne egyenesen a cső !
AZ első síkja meg mehetne az oldalfali burkolat külső síkjával egybe...
Sőőőt szerintem úgy még "szebb" is lenne optikailag! Nem lenne ott az a sok ki-be ugrás...
Én most csináltam egy konkrét teljes költségvetést egy lakóépület felújitás/átalakitásra. Van benne pár extra is, de nem olyan sok, és igy jött ki 145e Ft/m2-re, nettóban.
Kihagyható belőle a vas, de akkor is minimum 5 cm kell, és azt is már esztrichelni kell. Ha sima kézi keveréses beton lesz, az nem áll meg 6 cm alatt repedésmentesre.
A legfontosabb. ...az a 90fokos kanyar biztos jó lesz úgy ?
Nézz át gipszkartonosba.
Már többször volt szó ilyenekről
Amúgy jól indultál ! :-)
Ud kell mennyezetre is, karton rá, de hosszabb mint kéne , arra megint ud alulra vízszintesen , karton elvág, cd profilt raksz fali es a kartonon levő ud közé, majd lehet alulra is a kartonozni. ( mondjuk es függőlegesen is raknék cd-t, a mennyezeti udhoz opel csavarral rögzítve )
Valami ilyesmire emlékszem....
Olvass vissza/kérdezz ronkovik mester hozzászólásait/tól.
Ha padlófűtés helyett mennyezetfűtést választja az ember, akkor a padló rétegrendje mennyire változhat? Értem ezalatt, hogy pl. vasalt aljzatból kell-e 7 cm, vagy akár kihagyhatjuk a vasat és csak egy 2-3 cm esztrich menne rá?
talán egy felelős műszaki vezető és a kiviteli terv garancia tud lenni arra, hogy nem fogsz silány minőséget kapni a pénzedért.
(4 évvel ezelőtt) az FMV jó, ha 5ször kijött az építkezésre. Kis túlzással tőle aztán a legszarabb anyagokból is tákolhatták volna a mesterek a kérót. Nem ő a te embered, hanem a műszaki ellenőr. Folyamatos ellenőrzéssel van némi esélyed arra, hogy azt és úgy építik meg, ami a terven szerepel. Őt már te fizeted, neked dolgozik.
Alapvetően az az építőipar hibája, hogy nagyon sokan szar munkát végeznek magas áron, a többiek meg jó munkát ugyanennyiért és soha az életben nem tudod kitalálni előre, hogy most éppen melyik típusba tartozik a szaki akivel épp tárgyalsz.
Szemrebbenés nélkül elkéri a kivitelező a munkadíjat akkor is ha egyértelműen szar munkát végzett. Ez ellen nem tudom hogyan lehet a legjobban védekezni, de talán egy felelős műszaki vezető és a kiviteli terv garancia tud lenni arra, hogy nem fogsz silány minőséget kapni a pénzedért.
Ezt is vettük és elkezdtük felújítani. Jó helyen van, a 100 e Ft pedig a teljes felújítás költsége amiben benne van külső hőszigeteléstől kezdve minden. Ha építkezel vagy újszerűt veszel akkor egyszerre kell kifizetni mindent, így meg nem kellett egyszerre akkora tőke, mert el lehet húzni a felújítást és részekre osztani, ahogy jön a pénz úgy megy is bele a házba.
Egyelőre belülről rendbe lett téve, eddig kb 6.5 M Ft lett elköltve, de ha még hozzáveszem a külső munkákat: hőszigetelés, járda, parkosítás, stb. akkor a végére lehet, hogy eléri a 11 M Ft-ot és kijön a 100 e Ft/m2.
Köszönöm... Én sem irigylem magam, annak ellenére sem, hogy egy 38 nm-es kis lakásból költöztünk ebbe a 186 nm hasznos alapterületű házba. Természetesen, ami a költségeket illeti, nem hagyom, hogy elszaladjon a paci, mivel egyrészt nincs annyi mani, hogy a 100ezer Ft / nm árú össz-munkálatokat fedezzem, másrészt csak azokat a hőszigetelési és fűtéskorszerűsítési munkákat csináltatnám meg, amelyek 20 év alatt megtérülnek, e felett szerintem nem érdemes. Ebbe beleszámoltam, hogy egyes (Nyugat-európai gazdasági szakemberek) számításai szerint az elkövetkező 10-20 év múlva az energiaárak kb. 50-60 %-kal emelkedni fognak (tudom-tudom... rezsicsökkentés... és ez jó, de nem tart örökké...). Ami az átalakításokat illeti, nem kell sokat tenni, mert a ház beosztása alapvetően jó.
142. § (1) Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:
a) a 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés esetében;
b)210a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is - irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának;
Ez szerintetek ugye azt jelenti, hogy ha kivitelező cég ajánlatot ad nem tehet rá áfát a munkadíjra?
Új építésű / eng. köteles/ épületnél, ha én mint magánszemély kivitelező céggel készíttetem a házat, fordított áfás kategória alá tartozik a munkadíj? Hol tudnám megnézni ezt?
Szerintem még azelőtt állj meg és gondolkodj el az anyagiakon, hogy belevágnál!
Az aljzat bontására kb 10 000 Ft/m2 árban gondolkodj, ebben benne van a törmelék elszállítása is. Nekem ennyiért csinálták Miskolcon, nem nagyon találtam olcsóbbat. Utána az újrabetonozás vízszigeteléssel, stb. az még kb 6000 Ft/m2, ha rakatsz alá hőszigetelést akkor annyival több.
Ha most ezen a ponton eszedbe jutna a padlófűtés gondolata akkor viszont abban kell gondolkodni, hogy célszerűen az egész házban az legyen, ne csak a konyhában, fürdőszobában, stb. Mert azt nehéz lesz normálisan működtetni ha nem mindenhol ugyanolyan fűtési típus van illetve sokkal jobb a meleg padló mint a hideg parketta. A padlófűtésnél nem nagyon lehet melléfogni, ott minden helyiség annyira van fűtve amekkora az alapterülete. Én már bánom, hogy a szobákban radiátor van és nem padlófűtés...
Viszont ez megint csak növeli a költségeket, méghozzá nem is kevéssel, mert mindig valamelyik munka hozza magával a másik munkát és a végén teljes körű felújítás lesz a dologból. Új fűtési és vízvezeték rendszerrel, új villamos hálózattal, mindent felújítva az utolsó szögig és ez pedig 100 ezer Ft/m2.
Én azt hittem, hogy ennél sokkal kevesebből is ki lehet hozni, de számolgatva a kiadásokat tényleg annyi lesz a vége és még örülünk is ha megáll annyinál a költség és azt hozzá kell tenni, hogy amikor mi újítottuk a házat végül én burkoltam és festettem ki a házat.
Van itt egy topik, az építkezés költségeiről megy a diskurzus benne, ott van egy Kömkel nevű user, az általában megmondja előre, hogy mi mennyibe kerül és eddig nagyjából igaza is volt az én házamat illetően.
Ha pedig ezeken a dolgokon túljutottál akkor szerintem csináltass kiviteli tervet egy építésszel. Nem tudom, hogy ez mennyibe szokott kerülni, de általában sokkal olcsóbb lesz a felújítási végösszeg ha van kiviteli terv, mert akkor mindenki tudja, hogy mit mikor és hogyan kell csinálni, nem mutogathat egyik szaki a másikra, illetve számon kérhető a kivitelező, hogy mit kellett volna csinálni és ahhoz képest mit csinált.
A kis hajlásszögű tetők könnyebben áznak be, ahogy előttem is írták. Továbbá nálunk elő volt/van írva a minimális tetőhajlásszög. Ezeknek a kis hajlású tetőknek az az "előnye", hogy alacsonyabb a gerincmagasság, tehát valamivel nagyobb épületet lehet építeni ugyanakkora telken. (kisebb a tetőhajlás miatti holttér)
az előző tulaj tett a vízelvezetésre, és az a ház sarkára folyt, és emiatt (is) a pince sarka rendszeresen ázott, ami lássuk be hosszútávon sem túl egészséges..
a sikkasztó(k) a következőképpen néz/néznek ki: 2db kb 1,8 - 2m oldalú kocka alakú test, kulékavics geotextíliába csomagolva és 50 cm föld van a tetején...a legközelebbi pontja 4 m-re van a háztól..
lehet, hogy ez sok, de nálunk szokott lenni nyáron olyan zápor, ami után volt már 10 cm-s víz a pincében.. lehet hogy túl van méretezve, de ha egyszer rászánod magad és ásol, akkor a plusz 50 cm már nem oszt szoroz, minthogy csinálsz valamit, szenvedsz vele, és a végén nem működik és újra kell csinálni...
Köszönöm. Tehát, ha jól értem, még az is előfordulhat, hogy a lejtés nem elég, ha pl. áthelyezem a vizes szerelvényeket... - Tételezzük fel, hogy ez a legrosszabb eset áll fenn, akkor meg se valósítható az áthelyezés? Még úgy sem, hogy pl. a csatornabekötésen változtatnak? (Újra kötik, ahol van esése vagy ilyesmi?)
1, Első kérdés elég-e ha az udvar lejtését úgy alakítom ki, hogy a háztól az esővíz elfolyon az udvaron vagy inkább szikkasztóban gondolkodjam?
2, Nézegettem a neten szikkasztó blokkot, 300 Liter 28 ezer forint körül van, érdemes ilyenbe beruházni, vagy inkább a hagyományos kulé kavicsos megoldást ajánljátok?
Egy 150 nm-es családi házhoz hány literes szikkasztó blokkra van szükség?
Jó szerződés és megfelelő müszakis aki átveszi a munkát és rész munkákat. Amit előre kell tisztázni pontos feladat leírva, idő ráfordítás leírva, mit tekintünk hátráltató tényezőnek (ha nem az van a padló alatt mint amiről tudsz), mit használnak fel, stb. Pontosan mi hova kerül. A munkát az hátráltatja a legjobban ha azt hiszik hogy sima homok van a padló alatt ehelyett keményre döngölt agyag vagy 20 cm vaslat beton. Vagy kiderül hogy nem lehet a csöveknek a lejtés nem biztosítható. Illetve mégse oda kerüljön hanem máshova majd megint változik :)
a. 10 cm tömörített sóderágy+15 cm vasalt beton elég? A kocsi már 3 éve áll benn, szóval már elég tömör a talaj.
b. Illetve jelenleg zsalukövekbe van bebetonozva 6 db oszloptartó. A zsalukövek teteje lesz a beton szintje. Itt gondolom úgyis repedni fog. Diletációs habcsíkot tennék a zsalukövek köré. Megfelel?
c. 4x5,5 m a terület. 2,75 m-nál elég egy diletációs hézag?
Piliscsabán egy 60-as években épített masszív, terméskő alapú téglaház átalakításához, felújításához keresek szakembereket, először a kőműves a vizes munkákhoz. A ház a csatornázva van. Legelőször a mellékhelyiségeket szeretném áttenni más helyeire a háznak, tehát a WC-t, a fürdőszobát és a konyhát, az ehhez szükséges vízbevezető és lefolyók áthelyezésével is. A régi és a kigondolt új helyek alatt nincs pince. Talán csináltatnék egy aljzat hőszigetelést is a pincézetlen helyek alá, ezt még nem számoltam ki, megéri-e. (Csak a szobák alatt van pince.) Talán könnyebbség, hogy a munkákhoz sehol nem kell főfalakat mozgatni, csak öntartó válaszfalakat, azokból sem sokat.
Sokan ijesztgettek már, hogy nagyon nehéz megbízható embereket találni, hogy rosszul és sokáig dolgoznak, ha nincs a helyszínen a megrendelő, akkor otthagyják a munkát, sosem lesz kész, stb, stb... - Nem szeretnék így járni, ezért kérdezem itt és most, hogy merrefelé keresgéljek, ki mit tud, ki kit tud, akik valóban megbízhatóan dolgoznak és kikkel nem ajánlatos dolgozni.
Hamarosan kültéri beton lépcsőt csinálunk a bejárati ajtó elé. A kérdésem, hogy a lépcső és a ház lábazata közé kell-e tenni valamilyen szigetelést (víz és/vagy hőszigetelést)?
Illetve a kérdés körbe a ház lábazatára is vonatkozik, mert annak a szigetelése is tervbe van/volt.
Én alapból tennék, de az alábbi írást találtam a neten:
"A zsalukő felveszi a talajpárát, de a lezárás miatt már nem tudja a szél kiszárítani, így a nedvesség feldúsul a kövekben, továbbítva azt a belsőoldali földnek, falaknak. Az épület szigetelésére a feldúsult nedvesség hatására nagyobb igénybevétel adódik , így elképzelhető, hogy a hőszigetelés előtti száraz falak fokozatosan nedvesednek, és megindul a penészesedés."
A tető amelyik egy vízbe van az olcsóbb és egyszerübb. Könnyebb jól leszigetelni is.
Csak meg kell oldani a oromfal lezárását, mert a csapós eső bever a csúsztatásnál. Oda egy bádogos kell, aki érti a dolgát.
Korcolt lemezből hamar be lehet lehet szerelni a hélyazatot.
A sátortető szerintem szebb és drágább, de azt a széles profilt az eresznél betonból kéne elkészíteni és nagyon figyelmesen körbeszigetelni (azaz betonfödém lenne az egész tető alatt).
Másból elég bonyolúlt és félő, hogy le fog rohadni idővel.
Ezt korcolt lemezből elég sok vágással és vesztességgel lehet elkészíteni. Cserepes lemezből is nagy a veszteség.
Amúgy ez a két model teljesen más volumen. Közük sincs egymáshoz.
Az egyikhez a sátor talál, a másikhoz a egy vízes.
sziasztok, gipszkarton kérdés: csinálnom kell a konyhában egy a kép szerinti szagelszivó cső takarót.
kb ilyet. kérdésem hogy milyen fémprofilt fúrjak fel és hová milyen kell valamint maga az összeszerelési sorrend érdekelne hogy fent rakjam össze vagy lent és egészben rögzitsem? válaszfalat tudok csinálni de ez itt egy doboz és jó nehezen hpzzáférhető helyen van
Korszerű, jó fedőképességű, gazdaságos felhasználású, könnyen kezelhető diszperziós falfesték. Bevonata matt, tartós, esztétikus, jó pára- és légáteresztő.
Nos a kromofág az egyik megoldás. De drága és fáradságos.
Viszont ha jó az a festék, akkor mint alap meghagyható. A hibák javítandók, majd glettelés és egy jól fedő műa. diszperziós festék mehet rá. Két rétegben elfed mindent.
Sziasztok! Érdeklődnék, hogy adott egy régi konyha, aminek a fele olajfestékkel van lekenve szerintem, erre milyen festékkel lehet rámenni, vagy hogyan lehet megoldani? Tudom, hogy a legjobb lenne az egészet lekaparni, de elég nagy felületről van szó, és nem sok kedvem van ilyesminek nekiállni.
Ha egy mixer nekimenne az nem lenne jó. Ugyan úgy mintha egy repülőgép ráesne. A hidak pilléreit méretezik ütköző erőre, a házakat nem. Nem előírás. Tény, hogy nem hallottam róla, hogy nagyobb épület ütközésből kifolyólag rombadőlt volna Magyarországon. (az MSz az nagyon szigorú szabvány volt!!!) Persze attól, hogy nem hallottam még lehetett ilyen. Téglából elég nehéz megoldani olcsón az ütközés-állóságot.
Köszi a választ. Nincs sztem komoly repedés, ilyen kisebb vakolatrepedések vannak. Illetve van ami talán komolyabb, de a statikus szerint nem gond. Kép róla:
Ha látta egy statikus és azt mondta, hogy jó, akkor valószínűleg jó is. Ő a helyszínen többet, jobban láthatott mint én egy fénykép alapján. A repedés nem nagy, de valamilyen mozgásra utal. Lehet, hogy már be is állt a ház. Ha biztosra akarsz menni, akkor figyelni kell a repedést, hogy nő-e. Kérdés, hogy másik helyen van-e repedés? (nem arra gondolok, hogy a fal belső oldalán) A repedés jelen pillanatban nem komoly, ha nem nő akkor nem is lesz az.
Mi a kérdés? Egy 30x30-as pillér 900 cm2. B200-as (régen ez volt egy szabványos minőség) határfeszültsége 100 kp (1000N)/ cm2 volt. Ebből 90 t jön ki. Ha nem számolom az oszlopban lévő vasat akkor ezt nem sokkal kell csökkenteni kihajlás miatt. Mivel nem láttam, csak becsülni tudom a terheket és teherbírást. Ha pedig B280-as volt akkor 140 kp (1400N)/cm2 volt a határfeszültség. Maradjunk inkább a B200-nál. 75t-t biztos hogy kíbir. A födém négyzetmétere kb 1000-1100(10-11 kN) kp/m2 szokott lenni általában. 5emelet + padlás az hat szint, az összesen 6-7 t/m2. 75t terhelést 10-12 m2 ad ki. Fele hathat az oszlopra, fele a ház többi részére. Ez kb 20m2, azaz 4x5 m becslés alapján, amit az oszlop tart látszólag. (meg a valóságban is. A biztonság javára nem vettem figyelembe az oszlopvasalást (min. vas 6 ezrelék azaz 5,5cm2) ez további 10-12 t tud. Ez csak a minimum, ennél lehet, hogy jobb minőségű a beton, mert ez az alja a betonminőségeknek és majdnem biztos, hogy több a vas az oszlopban. Meg lehet nézni a háznál, hogy hány m2 terheli az oszlopot. Végül, de nem utolsósorban a ház áll, tehát jó volt a tervezés, számítás mert nem dőlt össze. Magyarországon tervezési hibából két összedűlt építményről tudok és ennél jóval több kivitelezési hibából omlott össze. Tehát mégegyszer, mi a kérdés?
Jelenleg van egy kerítés alapunk, ami 10 cm széles és olyan 60-70 cm mélyen van a föld alatt. Ezt mindenképpen szét kellene verni, vagy ha esetleg fúrnánk bele vasalást, akkor köré lehetne önteni a friss betont, hogy kiszélesítésük 30 cm-re?
Van a IX ker ben egy modern (? ) ház. A 60 -as évek végén épülhetett az 56 -os felfordulás után.
Egy kiemelkedő helyen , a volt laktanya .. k gyuri laktanya környékén. Pontosan a Vajdahunyad u. és Üllői út sarkán. Most a földszinten kibeleztek egy volt valamilyen üzletet.
A sarkot egy szem kb. 30 x 30 -as vb pillér tartja. Még nézni is rossz nem hogy ott lakni ( 5 szint felette ). Nos földrengést vagy valami örült csinálhat ott nagy kalamajkát.
Az ablak sarkától látszik, hogy tovább folytatódik a repedés "jobb" irányba, közel vizszintesen. Ami már valószinűleg a födém vonalát jelzi.
Kéne egy átfogóbb kép az ablaktól jobbra eső falszakaszról. Ha ennek a repedésnek van lent 45 fokos párja, akkor az a falsarok megsüllyedt, és az okozta ezt a repedést is.
Alapozása és fala miből van az épületnek?
(én nem tartom egyébként vészesnek, téglafalnál ezek előfordulnak régi házaknál)
vegyél 1omm vastag keményfa parkettát és ragazd le. Nut- féderes, 7cm széles szabad hosszal.
Az olaszok készítik, speciel paldófűtésre. Van irokkó, tölgy, cseresznye. Nem kell csíszolni, ha önterülőt is teszel. Elég jutányos árba van, kb. 25 Euró/nm.
Elsikkadt a sok hsz között, erre tudnál vmit mondani így kép alapján?
Írtam, hogy belül is látszik, illetve itt nem is maga a repedés, hanem mintha javítás lenne, de jól kivehető. A házat megnézettem statikussal vétel előtt(ő azt mondta jó), a belső repedésnél meg konyhaszekrény volt, tehát azt nem is láttuk.
Nagy dulenmában vagyunk, hogy laminált parkettát, vagy hidegburkolatot rakjunk a nappalinkba a padlófűtésre.Egyrészt árban sem mindegy, másrészt a parkettát valahogy jobban szeretjük.
A mai laminált padlók, amelyek alá már padlófűtéshez szánt alátétet fektetnénk még mindig sokkal kevésbé hatékonyan fogják átadni a hőt?
Ha nem jó helyen teszem fel a kérdést kérlek ajánljatok más topikot.
Adott egy vályog építésű ház egyik vége, aminek nincs alapja (a hátuljának elvileg van tégla alap, nem biztos hogy végig). A fal kb. 30 cm magasságig sérült. Felújításkor szeretnék alá alapot készíteni/készíttetni szakaszos aláfalazással. Zsalukőből + beton + vasalás ez kivitelezhető? A zsalukő toldásoknál a beton össze fog kötni?
Nekem az a tapasztalatom, hogy előszőr a kivitelező van számonkérve, mind garanciás kérdés.
Ha az ki tudja magát mosni (gájnerség, mert a szakmabeliek egy csapatba vannak holtukig és a pénz vastagát a kivitelező vasalta fel) és kezdi bizonygatni, hogy ő igenis betartotta a tervező előírásait (ehhez minden dokumentálva kell legyen, jegyzőkönyvekkel és esetleg rejtett munka fényképekkel- mert máskülömben nincs per)- és a terv volt rossz, akkor veszik elő a tervezőt.
Egy esetem volt, egy nagyobb munkánál, amikor egy rosszul méretezett alapozásnál elővették a szerkezetist. Szerencsére volt biztosítása, mert +1ooe euróba került a kútalap, amit a végén készíteni kellett (amúgy a talajmechanikus volt a ludas, - de valahogy mégis a szerkezetisen csattant az egész). Nagyon nehezen fizetett a biztosító.
Direkt kihangsúlyoztam, hogy családi ház léptékben gondolkodva van így.
És nem érted a lényeget.
Ha beázás van, vagy hőhid miatti penészedés, akkor az épitészt fogják elővenni, mert ő felel az ilyen jellegű épületszerkezeti kialakításokért. Magyarul ő adja ki a csomópontot, amiben le van rajzolva konkrétan, hogy mi-miből-hová kerül.
Ezen a rétegrenden belül te mint statikus megmondod az alaptest méretét, a szerelőbeton vastagságát, és ennyi. Látszik is a berakott statikai csomóponton, hogy csak felsorolás szintjén van rajta a rétegrend, nincs kirajzolva. A statikus által adott adatszolgáltatást az épitész beépiti a tervébe, igy tartószerkezetileg az épület okés lesz.
Ettől függetlenül még beázhat, hőhidas lehet, stb, stb. Amihez neked már semmi közöd és felelősséged nincsen statikusként.
Ha összereped az épület, akkor igen, mindenki a statikust fogja előrángatni. Emiatt nagyon nagy a felelősségetek a tartószerkezeti kialakitás miatt.
De ha ez a pince az átszúrt vasalások miatt vizesedni fog, azzal együtt lehet élni az épület élettartama idejéig, mert max "kényelmetlen", de nem veszélyezteti az állékonyságot. Te nyugodtan alszol emiatt, viszont az épitészt ki lehet perelni a gatyájából.
Ismét hangsúlyozom, hogy nem akarok elmenni abba az irányba, hogy kinek nagyobb...
Nekem más tapasztalataim vannak. Még sohasem hallottam, hogy építészt becsuktak volna, statikust már igen. Velem játszotta el egy építész kollégám, hogy írd csak alá az eng. tervet, hogy bővíthető (fölfelé) az épület, a másik szárnyát is bővítették ugyanígy. Kevés időm volt (határidő), nem gondoltam, hogy közeli (egy cég, egy szoba) átver. Később kiderült, hogy a másik oldal összerepedt, balhé is volt belőle. Alig tudtam kistatikázni, hogy megálljon. Mint később kiderült a háború után épült, nagy betonméretek, minimális vassal, csekély teherbírással. Amikor szóvátettem, közölte, én vagyok a statikus (ez igaz), ő csak az alaprajzért felel, meg a homlokzatért (ez is igaz), hagyjam békén. Majd mindenkinek eldicsekedett, hogy ő milyen ügyes. Egyébként többször voltam főtervező, építészek is dolgoztak alám. Mondjuk ez nem mindenkivel fordul elő, de egy budapesti főközlekedési úton a kerületi főépítész az én homlokzati tervemet fogadta el, nem az építészét. Amikor elkezdtem tervezői karrierem(?) akkor egy nagy tervezőirodánál kezdtem és ott alapkövetelmény volt, hogy a teljes épületet nézzem egyben. És még egy rossz hír: Németországban építészként is dolgoztam a SÜBA-nal. Az is igaz, hogy ott magasszintű építész tevékenység nem volt. Volt egy 6B-s főépítészük, az csinált koncepció terv szerüséget, a nem 6B-s építészek meg kidolgozták. Ezt azért csináltam, mert igaz ugyan, hogy a statikus tervezői díj jóval magasabb volt mint az építész, de munka aránytalanul több volt. Én sohasem hivatkoztam arra, hogy hozott anyagból dolgozom.
Te mint statikus abbol az anyagbol dolgozol amit KAPSZ. Ergo szakagi tervezo vagy. A kapott abyagra mondhatod azt, hogy ez igy nem all meg statikailag, es javasolsz valami megoldast.
Ennek a formai es epuletszerkezettani elfogadasa az epitesz feladata.
Mert te statikuskent arrol nyilatkozol, hogy amit megterveztel az allekonysag es tartoszerkezeti szempontbol rendben van.
De egy vizszigetelesre vagy hoszigetelesre nem fogsz nyilatkozni, habem ha gond van, akkor arra hivatkozol hogy kapott anyagbol dolgoztal, a retegrendi kialakitas nem a te dolgod. Es igazad is van.
Pont emiatt kurva veszelyes csak statikai kiviteli terveket csinalni egy hazra, mert a statikus csak a tartoszerkezeti rendszert nezi, mig a vezeto tervezo dolga osszefesulni az egeszet.
Tudom hogy minden epitesz meg minden statikus szereti magat az adott epulet hierarchiajaban minel elobbre helyezni magat, meg a megrendelo elott a sajat munkajat minel nagyobbra vetiteni. De ha baj van, akkor elsokent az epitezst veszik elo, aki legfeljebb tovabb tudja haritani a felelosseget.
A zsalukő is képes fölvenni hajlítást (vízszintes erőt) ugyanúgy mint a tégla. Hogy mekkorát az függ a falvastagságtól és a függőleges leterhelő erőtől. (szigma egyenlő em per ká (újabban duplavé) és plusz/minusz pé per ef. Ha ebből nem jön ki húzás akkor rendben van a dolog. Pincefalazó téglában sincs vas, oldalnyomást pedig kap. Kerítést mondjuk nem szívesen csinálnék vasalatlan zsalukőből, pedig téglából is van kerítés. Azt csendben mondom, hogy vasbeton szerkezetnél (igaz rövidebb irányban fővas hosszabb irányban elosztóvas) ha az egyik irány kétszer olyan hosszú mint a másik, akkor már nem szokás kétirányban teherviselőnek számítani. Mint írtam lehet a hosszabbik irányban is vasalni, de akkor sokkal több vas kell. A zsalukőbe 25 cm-ként berakott egy szál vas (vagy az egyik vagy a másik oldal dolgozik!) az legföljebb ijesztgetésnek jó.
"az ove a felelosseg is epuletszerkezetk szempontjabol"
A felelősség azé aki aláírja. Az építész CSAK az építész tervekért felel, másért nem. Lakóháznál, irodánál csakugyan ő a főtervező, de ipari épületnél, raktárnál, kórháznál stb. már az építész is ugyanolyan szaktervező mint pl. a kertész. Ezeknél a főtervező a technológus. Egyébként miért ne lenne fogalmam a hőhidasságról? De itt hagyjuk abba.
A zsaluko falaknak akkor van ertelme, ha tamfal funkciot is betoltenek, tehat az oldalnyomas miatt kell (vasalva termeszetesen).
Vasalas nelkul feltetelezhetoen csak nyomast vesz fel, amite viszont meg kell feleljen a pincefalazo/pth pincetegla is, hiszen tobbszintes epuletek keszulnek vazkeramia teglabol is.
Ha lesz vizszigetelesre megoldas azt kernem en is, mert nekem senki nem adott megnyugtato es garanciat vallalhato megoldast tavaly.
Azt tudom, hogy külön-külön a kivitelező és az építtető is rákérdezett a vasalatlan zsalukő falra. Mindkettő ugyanazt a választ kapta, hogy itt nincs rá szükség. Az építtető hölgynek a téglás példa is elhangzott.
A satikai kiviteli terveket (az általad tegnap kiszúrt vízszigetelés áttörésen kívül) és a tervezőt is igen korrektnek tartotta az összes résztvevő. Tudom, hogy több módosítást is kért az építészti terveken és vissza is kérte, hogy le is ellenőrizhesse azt. Elég vastakarékos jó sok vashajlítással. Erősen látszik, hogy valóban mindent számolt, nem csak "ennyi bőven megteszi". A tervhez adott egy ellenőrzési/todo listát a feműnek, hogy milyen kivitelezési fázisokat/sorrendeket szükséges kimondottan betartatnia.
Felelős műszaki vezető? Műszaki ellenőr? Kivitelező?
Ezek mind leszarják a dolgot?
Műell nincs, más meg szerintem még nem igazán detektálta ezt a problémát.
Az indított telefonhívásokból úgy látom, hogy nem fog azonnal megoldódni a probléma a négynapos ünnep miatt... Legegyszerűbb az volna, ha lenne valami tökéletes megoldás a betonvasak szigeteléséhez, de ennek a kérdésnek a megválaszolása is szerdára marad.
Az esztrich pumpa jó ötlet, rákérdezek. Gondolom a végére egy új csiga árát hozzáadhatjuk a bérleti díjhoz.
Mar bocs, de a statikusoknak kurvara nincs fogalmuk a hohidassagrol meg az ilyen vizszigetelesi problemakrol.
Most belekezdhetunk farokmeregetesbe, de csaladi haz szinten az epitesz a vezeto tervezo (es az ove a felelosseg is epuletszerkezetk szempontjabol). A statikus csak egy szakagi tervezo, aki kap egy keresztmetszetet es visit ha nem fer bele.
Kivancsi lennek egyebkent egy vasalatlan zsaluko falra, mert en a 19 eves palyafutasom alatt meg nem talalkoztam ilyennel.
A zsalukőbe nem föltétlenül kell vas. Ha a függőleges (nyomó) és vízszintes erők eredője a belső harmadban marad, akkor nem keletkezik húzás. A téglafalban sincs vas, a beton nem gyengébb mint a tégla, a falazó habarcsról nem is beszélve. Természetesen ez csak akkor korekt, ha ki van betonozva. Azt már nem is mondom, hogy a zsalukőből ki szokták hagyni a függőleges vasakat, mert macerás berakni, meg egyébként is minek az. A vasbeton szerkezetet rá lehet kényszeríteni, hogy a hosszabbik irányban dolgozzon, de akkor nagyon megnő az ehhez szükséges vas mennyisége. Gyakorlatilag a fesztáv négyzetével arányos. Azt pedig tudhatja (nem biztos, hogy tudja), hogy hány méterenként kell egy zsalukő szerkezetbe vasalt erősítő pillér. Azt csak a végén említem meg, hogy NEM az építész tervező hagyja jóvá a statikus tervező munkáját. Az utóbbi időkben egyre jobban szűkítik az építész tervező jogkörét a korábban előfordultak miatt.
NEkem azt mondták az esztrichesek már több helyen is (más-más cég), hogy nem tudnak durva szemcséjű anyagot kitolni vele, csak a max 0-8ast, ami viszont szerkezeti betonnak nem elég.
Ezt nem lehet megcsinálni pincénél... A pillérek vasalását átküldi mindenen, aztán le van szarva a vizszigetelés?
Ez egy mélygarázsnál okés, ahol folyamatos az átszellőztetés, és nincs lakószerű használat. De egy zárt pincénél folyamatos lesz a talajpára felszivódás, ami mondjuk szerkezeti kért nem okoz mivel vasbetonról beszélünk, de a pillérek körül állandóan le fog jönni a vakolat, és rohadt nagy lesz a páratartalom.
Felelős műszaki vezető? Műszaki ellenőr? Kivitelező?
A közműáttöréseknél van gallér, amit szakszerűen fel lehet rá ragasztani, és az úgy tökéletes megoldást biztosit.
De egy bordás betonvasra, amik ráadásul centikre vannak egymástól, nincs ilyen lehetőség.
Az általam emlitett pincés háznál ahol kicseréltük a zsalukövet pincefalazóra, a 3 db zsalukő pillér betökése miatt kellett a dupla szerelőbeton, mert másképp nem tudtam megoldani a bekötését és vizszigetelését.
Ha találtok erre valami megoldást, arra kiváncsi lennék én is. De kétlem, hogy lenne.
Ennyi balfasz épitész, statikus és kivitelező nem lehet ebben a kibaszott országban!
1. Nincs olyan, hogy valami zsalukő fal, és nincs benne vasalás. Ez olyan lenne, mint a habarcs nélkül összerakott téglafal.
2. Ezt a statikai rajzot nyugodtan el lehet küldeni a kamarának, és feljelenteni a picsába a statikust, meg az épitészt is, aki jóváhagyta.
A zsalukő falaknak, és/vagy az általad leirt vb pilléreknek az alapozását be KELL kötni a vasalt szerelőbetonba. Ami azt jelenti, hogy ezek a vasak pontszerűen átszúrják a vizszigetelést. Amit teljes képtelenség tömiteni, magyarul ezeken a pontokon a talajnedvesség szépen fel fog szivárogni, és a pince használhatatlan lesz.
(nemrég voltam egy fórumtársnak nézni egy eladó használt ingatlant, ahol szintént igy csinálták sok-sok évvel ezelőtt a középfőfal alatt vasbeton pilléreket, és a pince ezen a két ponton gyönyörűen vizesedett. Javithatatlan utólag)
Én nem azért basztatok mindenkit a már unalomig ismert kérdésemmel, hogy "lesz kiviteli terv?", mert hátha nálam köt ki, hanem azért, mert ezeket el lehet úgy baszni, hogy utána lesz egy 80-100 m2-es használhatatlan pincéje a tulajdonosnak. Aztán pereskedhet mindegyik idióta tervezőjével.
Egy gramm vasat nem írt ki a zsalukőbe! Van viszont 2 db 30x30 sarok és 3 db belső 25x25-ös monolit (kimondottan oszlopzsalu nélküli) 4x16-os acéllal vasalt oszlop.
Pincepadló:
Megkérdeztétek, és KISZÁMOLTA, vagy lustaságból azt mondta, hogy nem? Mutasson nyomatéki ábrákat. És abból lehet kiderül, hogy van 3 csúcsnyomatéki ábra, ahová mondjuk elég lenne zsalukő pillér erősités.
Ugye a zsalukőbe sajnos kell nem kevés vas és beton is, ami azért jelentősen megnyomja az árát. Akkor már nem lenne olcsóbb sima mezei, akár porotherm téglából, vagy akár ytong téglából megoldani, ha úgy is be kell vakolni a nemesvakolat előtt a kerítést?
Ami gond: a beton sehol se folyhat ki az illesztéseknél, mert különben nyomot hagy és nézheted évekig. Vágásoknak szintén nagyon szépnek kell lenniük, nincs fedőréteg.
Semmelrock Protect® ragasztó habarcsot (kb. 170.000 Ft/25kg/5 nm) ajánl a gyártó az összeillesztéshez, majd utána mehet bele a beton. Nyilván van ennél olcsóbb kence is.
1. A zsalukő falat 5-7000 Ft/m2-ért csinálják, a pincefalazóval való falazást 3000 Ft/m2 áron
2.
"Megkérdeztük a minap a statikust látván a készülő terepet, hogy mit tart elfogadhatónak. A leier beton pincefalazót (4,5N/mm2) nem tartotta alkalmasnak, a pth 38-as pincetéglát viszont igen (14N/mm2). Lesz rajta 3 monolit födém (összesen ~60cm beton) + a falak. Tényleg ekkora a különbség?"
Megkérdeztétek, és KISZÁMOLTA, vagy lustaságból azt mondta, hogy nem? Mutasson nyomatéki ábrákat. És abból lehet kiderül, hogy van 3 csúcsnyomatéki ábra, ahová mondjuk elég lenne zsalukő pillér erősités.
Az általam emlitett házban is 3 monolit födém van a pincefalazaton.
Egy ismerősöm is ilyesmit szeretett volna, sajnos nem tudom mire jutott. Gyári technológus szerint szilikonragasztóval egymáshoz kell ragasztani falazáskor az elemeket, hogy a cementlé kifolyása ne rondítsa el a fizimiskáját. Ennek is van költsége.
De akkor te is úgy látod, hogy nagyjából ugyanott lesz, mint egy épített téglakerítés? Mert ez esetben lehet, hogy a munkadíjon valamennyit lehetne spórolni, illetve nem kell aggódni később, hogy pl lepereg a vakolat... Sajnos láttam már ilyesmit.
Az építészről inkább ne beszéljünk, mert idegesek leszünk, papíron kézzel rajzolt egy engtervet, olyan is lett. Volt előtte geodéta felmérni, a kapott anyagot nem használta. 30 cm szintkülönbséget érzékelt és rajzolt a tervre 11 méteren, ami a valóságban 125 cm.
Megkérdeztük a minap a statikust látván a készülő terepet, hogy mit tart elfogadhatónak. A leier beton pincefalazót (4,5N/mm2) nem tartotta alkalmasnak, a pth 38-as pincetéglát viszont igen (14N/mm2). Lesz rajta 3 monolit födém (összesen ~60cm beton) + a falak. Tényleg ekkora a különbség?
A 38-as fal 4,4 m2 minusz terület lenne.
Anyagárban a kapott árajánlatok alapján a pth pincefalazó 2000Ft/m2-el drágább:
van az alsó szűrő. rendeltem bele gyárit de nem ugy néz ki mint ami benne volt gyárilag. nincs rajta az a finom szivacsréteg. ez okozhat gondot? vagy mindegy.
illetve az elpárologtato lamellái is telementek szösszel 5 honap alatt. ez noooormális? most egy kis csipesszel kiszedegettem a ganét de azivem szerint ilyen pumpás valamivel mint az ablakspriccolo benyomkodnám vizzel. de nem tudom hogy kifolyik e alul? vagy kárt teszek e vele.?
Az alábbi kerítésmegoldással szemezek: Semmerlock rivago bézs szín
Az anyagára kb. 9000 Ft/nm csak a téglaelemnek. A kérdésem az lenne, hogy ehhez mennyi és milyen habarcsra lenne szükség? Vagy ezt is betonnal kellene "feltölteni" mint egy zsalutéglát?
Mert árban nem lenne rosszabb, mintha a zsalutégla + vakolás + színezést veszem.
1 nm ára ott valahogy a következőképp alakulna:
Zsalutégla: 2.800 Ft/nm
Zsalutégla beton: kb 4000 Ft/nm
Vakolás : 2000 Ft/nm
Színezés: 1500 Ft/nm
És erre még rájön minden fázis munkadíja. A kész téglaelemnél viszont csak a kirakása kerül pénzbe.
Meg kell vizsgálni, hogy a zsalukő kiváltható-e jóval olcsóbb és egyszerűbben használható pincefalazóval. Nekem tavaly a 130 m2-es teljesen talajban lévő pince falazatát sikerült kiváltanom ezzel, 3 db 1 méter széles zsalukő falszakasz kellett csak a koncentrált terhek miatt.
Valamint picsán kell rúgni első körben az épitészt, második körben a statikust, harmadik körben a kivitelezőt. Mert ebben a sorrendben látniuk kellett volna, hogy organizáció terén ezt nem lehet megoldani.
Volt olyan hülye épitész kolléga, aki betervezte a házra a 11 méteres födémpallókat a 4 méter széles útra, ahol egyáltalán nem tud bemenni a szállitójármű, és nem tud letalpalni a daru sem. Sok kolléga az organizációt letudja az egyetemi évek alatt, aztán nem foglalkozik vele többet.
Az épittetőt büntethetik meg, ha elbontja később. De papiron jogszabályilag megfelel. Értelemszerűen akkor kapsz rá használatbavételit, ha meg is épited.
Valamint amig volt településképi véleményezés, a tervtanácson/főépitészen kellett keresztül verned, ami igencsak nehéz volt néhol. Mert optikailag tud szarul kinézni.
És nem árt, ha alatta legalább térkövezett terasz van, tehát fedett teraszként aposztrofálható.
Kolléganőmnek kb. 150 m2 felületnyi 2,8m magas pincefalnak többségében 30-as zsalukő van kiírva egy nyeles telekre, ahová a pumix egyáltalán nem tud beállni. Rámpa ma lett kész a talajszintig, szerdán lesz a sávalap kiásása. Egy bobcat pont le tud menni megrakodva is, de csak tolatva.
Szerinted mi lenne itt a legjobb módszer, a cirka 55 folyóméternyi egyszerre mondjuk 3 sornyi zsalukő kitöltéséhez (225liter/m2)? Az egy menetben kb. 9 m3 beton!
Nekem ezek jutottak eszembe:
1. betonpumpa + 70 méter csövezés, bobcat a pincelemezen segíteni tartani/vinni a csövet, ha lehet marad a cső napokon át, és inkább 4 sor egyszerre = 12m3
2. napi adagnyi szárazon kirendelt betont helyszínen átkeverni (esetleg egy önjáró betonkeverőt bérelni)
3. helyi betongyártás folyamatos falaással (ezt kerülném el legszívesebben)
Bárkinek, bármilyen szakértő ötletét szívesen vennénk!
Ezért kérnek KK-s betont az üzemben, víz nélkül vagy nagyon kevés vízzel ha késleltető is kell bele. Billencs egy fóliára leborítja és lehet használni. Ekkor a technológus a V/C-t a KK-s konzisztenciához számolja és a helyszínen lehet víz hozzáadásával készre keverni, az a víz amit ilyenkor a plasztifikátorral megspórolsz tovább növeli a beton szilárdságát.
Az épitménymagasság számitás az épülettervezés legkomplexebb része, bocsánat, de kurvára nem lehet elmagyarázni pár szóban, irásban...
Röviden:
A csökkentés egyik módja az, hogy kinyújtasz az épületből (letalpalva) egy olyan szerkezetet, ami alacsonyabb, mint a többi része. Mivel az épitménymagasság a homlokzati felület/homlokzati szélesség (és a 4 homlokzat átlaga), értelemszerűen ha növeled a homlokzat szélességét, de közben minél kevésbé növeled a felületet, akkor csökkented a hányadost.
4.5 méteres épitménymagasságnál is lehet 2 teljes szintű épületet épiteni, csak az egésznek kell egy bakancsformát adni, és az alsó "orrrészt" addig kell nyújtani, amig az átlag megfelelő nem lesz.
Vízszintes szerkezetekbe (gerenda, lemez, koszorú) teljesen fölösleges a szabványban megkívántnál jobb minőségű betont rendelni, mert a vasmennyiség növelése nélkül a teherbírása csak néhány százalékkal növekszik. Függőleges szerkezetekben (fal, oszlop) sokat számít a betonminőség változása. Még az MSz 15022 érvényessége idején számoltam, hogy C16 helyett C20 alkalmazása esetén ha nem növelem a vasmennyiséget kb. 3 (három) %-al nő a teherbírása egy födémnek. Az előbbiekben vázolt technológia (földnedves beton fölvizezve) biztos módszer arra, hogy összerepedjen a beton. Ez annak tudható be, hogy földnedves betonba kevesebb a víz, ezért azonos szilárdsághoz kevesebb cement is kell. Az utólag hozzákevert víz ezt agyonvágja. A képlékenyítő vegyszer az sokkal jobb megoldás.
A napokban kibukott egy elég komoly probléma a jó tégla+EPS hőszigetelés kapcsán.
Felépitettük a házat ősszre, beköltöztek, és lakták. Nem volt ideje kiszellőzni, iszonyat mennyiségű szerkezeti viz volt a falakban és a födémekben. A nyilászárók 3 rtg-ű műanyagok, standard purhabos beépitéssel.
Az összes emeleti nyilászárónál a redőnyök oldalánál a külső spaletta foltosan átnedvesedik, elég komoly nyomot hagyva az egyelőre még csak lehálózott EPS-en, valamint a redőnytokok belseje nedvesedett, és télen befagyott a redőnymotor is.
Hetekig folyt az öteletelés, hogy mi a franctól lehet, valamint több helyen történtek feltárások is.
Aztán kiderült, hogy mivel nem kértünk RAL-szalagos beépitést (többszázezerért), a benti páratartalom pedig 60-70% között ingadozik a sok technológiai viz+kevés szellőztetés+jól szigetelt falak miatt, ezért a purhabos beépitésnél tolja ki a párát az épületből, ami a redőnyszekrényen csapódik ki.
Ez több szakértő egybehangzó véleménye szerint az idei tavasz+nyári szezon alatt ki fog szellőzni az épületből, és a következő télen már nem jelentkezik.
---
Csak azt akartam ezzel mondani, hogy a páratechnológia nem egy félvállról vehető dolog, és nem biztos, hogy érdemes szórakozni.
az csak egy példa az összehasonlítás kedvéért. olyan mint amikor leírják hogy az adott autó csomagtartója olyan vagy, hogy 4 hullát is el lehet vinni egy fuvarban. nem jelenti azt hogy javasolnák hogy hullát szállíts vele.
amúgy azt a párát ki lehet számolni. én nem tudom pontosan, de valami olyan szokott lenni hogy minnél páraáteresztőbb a tégla, annál vastagabb szigetelés kell rá hogy ne legyen gond.
Itt korábban többen említettétek, hogy a Porotherm (30) K-s téglákra pára technikai okokból nem szerencsés az eps szigetelés (grafitos 16+). Ez mennyire igaz? Ha gyártó (?) maga is azzal hozza a példában:
Ha nem nagy az árkülönbség minél jobbat, hogy ha a vizet elrontod is elég legyen. Kérj bele kötéskésleltetőt és akár 4-6 órán át is dolgozhatsz vele...
Beton koszorúba C20 vagy C25 legyen inkább? Földnedvest hozatok, kb. 3 m3-t (az egész városban nincs egy nyomorult betonpumpa, mert a hülye stadiont meg kell ám építeni), aztán kis víz, majd úgy lesz felvödrözve. Meddig marad bedolgozható ilyen hőmérséklet mellett?
A közmű térképen lehet rá keresni, a simán nem szerepel. Van védő távolság azon belül nem lehet építkezni. A pontos feltételeket a helyi gázszolgáltató tudja megmondani, nem mindegy hogy milyen vezetékről van szó.
Sziasztok, nem tudjátok véletlenül, hogy ha egy telekre gázvezeték szolgalmi jog van van bevezetve, az mennyire gáz (hogy stilszerű legyek:)? Van-e valami veszélye, vagy van valamiféle korlátozás építkezés esetén? Értéket mennyire csökkenthet? Honnan lehet kideríteni, hol halad a vezeték? Az övezeti térképen nem jelölik, csak a tulajdoni lapról derült ki.
így viszont az anyagnak, szerszámnak kel lába hamar.
bejáratott módszer: betonvas leszúrva oszlopnak, drótkerítés. négy sarokban négy nagy oszlop, rajta reflektor, kamera, alul meg a négy oldalra körben infra kerítés. kivitelezőtől láttam, viszi szépen magával az aktuális helyre az egészet.
ÁFA esetén úgy tudom a telekre is vissza lehet igényelni. Tehát ha külön venném a telekrészt akkor legalább arra érvényesíthető lenne a visszatérítés, ha az építtetésre nem is lehetne. Akár jogilag, akár csak azért mert a beruházó lenyeli.
Egyelőre ott vagyok leragadva, hogy merre induljunk.
Amit írtam:
- Kulcsrakészen venni, de a jelenlegi árakat az ÁFA csökkentés mellett elég magasnak látom. Lassan 50M az alja egy bruttó 150nm-es kb. 15-18M telekrészes háznak.
- Használt+felújításnál egyedi ház jöhetne szóba, de szinten hasonló nagyságrendnek tűnik árban. Előnye, hogy nem ikerház lenne, hátránya, hogy ahhoz kell alkalmazkodni ami van.
- Gondoltam a kettő között a generálkivitelezés lehet talán megoldás, ha ott saját ÁFA visszaigénylés van és talán értelmesebb árak. Nem nyerészkedni akarunk, írtam, a keret megvan rá. Csak mondjuk annyi jó lenne, ha a -5M ÁFA hatásból nem +5M lenne végárban. Gondolom valós áremelkedések is voltak, de talán nem ennyi. CSOK-ból meg +10M nálunk nem lesz, hogy a felárat lazán kifizessük.
De ezekben egyelőre nem jutottam előrébb. Ha van építő jellegű tanácsod, szívesen várom. Szerinted merre érdemes indulni, vagy ha rosszul gondolok valamit...
Az új házat 29-30M-ra számoltam. Bruttó ár bruttó 150 nm-re. (+fél telek 15-18M nagyságtól függően a XVI. kerületben)
Komplett felújításra valahol 120e/nm-t olvastam tőled úgy rémlik. Ez egy használt 70nm-es házra kb. 9-10M. De erre még kellene kb. 60nm emelet/tetőtér ráépítés is amit szintén 10M körül saccolok az olvasottak alapján. Szóval használtból mondjuk 30-33M +10+10 a vége.
Sajnos egy ideig nem jártam erre, de köszönöm a választ.
Még mindig azért vagyok itt, hogy tanácsot kérjek ill. tudást próbáljak felszedni. Nem az "adok X millát és legyen kész a ház, nem érdeke miből-hogyan" hozzáállás miatt. Egyrészt önmagam miatt szeretnék legalább alapjaiban 1-2 dologgal tisztában lenni, mert igénylem. Másrészt mindenki ezt javasolta és én is vallom, hogy Mo-n egy párizsit nem lehet úgy megvenni, hogy ne értenél hozzá minimálisan. Tucat ismerős közül egynél nem volt olyan új lakás vásárlás ahol orbitális baromságokat ne csináltak volna. Olyanokat amiket én nulla szakértelemmel is tudom, hogy azok. Mert pl. villanynál elég ránézni a vezeték vastagságra és a biztosítékra melyik ég el hamarabb, vagy elég megkocogtatni egy csempesort mennyi levegő van alatta, elég ránézni 1-2 feszülő vezetékbekötésre, stb... És ez tényleg a jéghegy csúcsa, statikáról, rétegrendről, stb... f*ngom nincs.
Nem akartam 3x leírással teleszemetelni a topicot, de megpróbálom még egyszer megfogalmazni tételesen amit eddig olvastam. Így könnyebb lesz megérteni hol tévedtem:
1. A padlófűtésnek van felső hőhatára. Egészségügyi. Ennélfogva területméretre korlátozottnak kell lennie a leadott hőmennyiségnek. (áramlásfüggő is kell legyen, de nyilván abban is van gyakorlati maximum.)
2. Amit erre vonatkozóan ökölszabályként találtam: greslap, kb. 80W/m2. Laminált v. szőnyeggel lefojtás kb. a fele. 40W/m2.
3. A terület 80%-ával számolva mondjuk 110nm nettóra: 7 ill. 3.5kW.
4. Egy 110nm házra 7kW elég lehet, de úgy láttam egy A/A+ határon mozgó ekkora háznál valahol épp itt a határon mozog a hőigény. Plussz nyilván azzal is számolni kéne, hogy nem egyenletes az egész lakás hővesztesége, így hőigénye sem. Szóval nem azt mondtam, hogy lehetetlen csak padlóval kifűteni egy házat, de épp az általam célzott határon van. A+ főlé, passzív felé már nem mennénk el inkább. Így inkább kellene vmi kiegészítés.
5. A gyorsabb reagálás miatt is jó lenne egy radiátoros kör.
6. Ezekből összeadva nekem a radiátorral kiegészített rendszer lenne szimpatikus. És itt jött a bónusz kérdésem: Ha már úgyis lenne, a fenti okok miatt. Akkor nagy hülyeség-e nagyobb felületű szőnyeggel/laminált padlóval tervezni a padlót, tehát levinni a hozzáadott teljesítményét 3.5-4kW-ra a fenti példával élve és a kiegészítő radiátorokat így erre a hiányzó teljesítményre méretezni.
Vagy ilyen jelleggel már szimplán pénzkidobás az egész padlófűtés és ne is szórakozzak vele…
(Az okokat írtam: a greslap túl kemény érzetet kelt bennem. Nyilván ez változni fog, de a gyerek is esik-kel a padlón folyamatosan. Szóval ez az egész szimplán egyéni kényelmi kérdés.)
Kicsit úgy érzem még mindig elbeszélünk egymás mellett. Épp azt próbáltam leírni, hogy mit várok el és mit terveztem.
Összefoglalva: greslap helyett vmi olyan burkolatot aminek szarabb a hőleadó képessége (de kevésbé kemény). És emiatt csak komfort temperálást várok. És arra voltam kíváncsi ez értelmes igény vagy egy túlbonyolított pénzkidobás. Ill. van-e egyéb hátulütője, pl. a laminált padlónak a padlófűtés mellé.
Köszönöm, ezt megtaláltam én is, de inkább tapasztalati dolgokra vagyok kíváncsi, ma délután lett leöntve, és holnap délután tervezzük a burkolást, nem tudom mennyire korai ez. Máshova öntöttem, és egy nap után jónak tűnt, de gondolom ránézésre nehéz megmondani :)
Sziasztok! Érdeklődnék, hogy egy panellakásban kiöntöttem Kingstone X-floor 15-40 aljzatkiegyenlítőt, mennyi idő után lehet ráburkolni? A helységben állandó 21-22 fok körül van, és alulról is meleg a fal, mert 4. emeletről van szó.
Aljzatbetonba szoktak vasalast tenni? most a 10 cm szigetelesre lefektették a tükrös foliát, illetve egy vékonyka vashálót amire a padlófűtéscsöveket fogják rögzíteni. Ezután kapja meg a 6 7 cm körüli betont.
Ebbe már semmi mást nem szokás tenni? Illetve van valami speciális követelmény a betonra vonatkozólag, ha padlófűtés fölé kerül?
Terasszal kapcsolatos kérdésem lenne, kíváncsi vagyok a véleményetekre. Új házunknál mindössze két lépcsőfok lesz, a teraszt is erre a szintre terveztük (tehát a második lépésre már a teraszon, vagy a házban vagyunk).
Arra gondoltunk, hogy ennek a két lépcsőfoknyi terasznak nem biztos, hogy sok értelme lenne, ezért lehet, hogy csak egy lépcsőfoknyira kiemelve leviakoloroznánk egy nagyobb szakaszt a kertben, amely jóval kisebb költséggel járna és később felfagyni se fogna...
Még egy nagy előnye lenne. Sajnos arra, amerre igazán akarnánk teraszt hivatalosan már nem is nagyon lehetne, mert bár csak egy kétlépcsős szintemelkedésről van szó, ugye ez is beépítésnek minősül... Arra az oldalra viszont már nem nagyon terjeszkedhetnénk...
Milyen hátrányai lennének ennek a megoldásnak a terasszal szemben? Láttatok már hasonlót esztétikusan megoldva?
itt most mire gondolsz? árverezett lakások, házakra? ennek az ideje lejárt ma már.
én 3 éve a válságban nézegettem Budán árverésben résztvevő, devizahiteleses lakásokat házakat. tudnék mesélni.
belevágva a csákány a sarokkádba, leverve a csempe, levágva a kazán, kivett tetőablak, a végrehajtó után ami maradt.
egyezkedtem egy lakásra (ma ez husz milla akkor 6Mvolt) de társasház volt és ott ment a boksz a szomszéd öreglánnyal aki milliókat akart. vagy elküldöd a vérbe vagy kifizeted de akkor nem éri már meg.
kiszállni a jelenlegi ingatlanomból. és kessel a zsebben nézelődni a partvonalon es bp en olyan helyen venni lakást jó helyen olcsón attól akinek sürgős. és olyat ami a legkevesebb befektetett tőkével a legjobb hozamot adja.
Nem voltam gépközelben, csak most tudok reagálni. Nem a 130 kg sok, hanem a felület, elég rendesen tudja nyomni a szél. A szélsebességek nönek az utóbbi időben. Elég rendes szélnyomás lehet rajta. Ez egy. Kettő: ha azt mondom, hogy fél köbméter se kell hozzá, az nem sok, ha egy tonna (ugyan az ) az sok. Ha négy szál hatos vagy nyolcas vasat mondok, mert abból kijön, az nem sok. Három: Sohasem fogok olyan tanácsot adni, amelyik ellenkezik a szabvánnyal. Négy: Sokszor találkoztam azzal, hogy á nem kell az, kevesebb is elég, mondta a "szakember", amikor kiderült, hogy mégsem, akkor nem volt akkora szája. Öt: ha valaki ért hozzá akkor valamivel kevesebb anyagból is meg lehet csinálni, de az ért hozzá.
Köszönöm, hogy segítettetek átgondolni a tartályos lehetőségeket - sokat segített! :)
Az ülepítésről perpill fogalmam sincs, az majd alakul a kiásás után.
Annyit tudok, hogy kb. 50 centi agyag van felül (KA ~55), alatta pedig az érintett területi mélységben homok (KA~20-25). Legalábbis innen 10 méterre ez volt.
De annyi agyag van, hogy akár azzal is ülepíthetek majd.
A "komolyabb kút" nem játszik, az elmúlt 25 évben 300 méteres körzetben 4 db lett fúrva, komoly mélységbe (az akkori tulajnak kútfúró cége volt, ipari kutakat fúrt máshol). Ivóvíz minősítést kapott az egyik bevizsgált, de az is tartállyal működött csak. Nem is a hozammal van a baj, hanem azzal, hogy egyszerre nem szabad kiszívni a vizet (értelmesebben tudja ezt a kutas fickó, de kb ennyit értettem meg belőle).
Komolyabb szivattyú is van, de kinyírná a kutat :/
Az IBS tartályokkal az a baj, meg minden más földfelszín feletti tározóval, hogy ahova tehetnénk, ott pont kitakarná a szuterén összes fényét, kilátását, a hasznos előteret stb...
Átgondolva amúgy tényleg "csak" a fű süllyedne meg...
Maradi és gyakorlatlan vagyok, nekem a víztározó = sok munkás betonozik rémálommal és örültem hirtelen, hogy van más alternatíva, illetve lehet, és nem is feltétlen drágább.
Nyilván van annak is egy teherbírása, nem egy hímes tojás. Óvatosabban, vannak kézi döngölők is, kisebb rétegenként megoldható. Nem egy 1,5tonnás tömörítőt kell ráengedni.
Minden talaj összetételnek van egy optimális víztartalma amelynél jól tömöríthető, ez alatt és felett kevésbé, bizonyos esetekben egyáltalán. A kicsit szárazabb általában jobb mint a nedves.
Akinek nincs benne gyakorlata az nem fogja tudni megállapítani szemre hogy milyen összetevőkből áll az adott talaj és az kb mennyire vizes. Ezeket laborokban vizsgálják és állapítják meg amikor szükség van rá.
A lényeg, hogy inkább ne vizezd és rétegesen (max 30-50cm) tölts vissza és tömöríts (döngölőgéppel) minden réteget.
Pont a "beiszapolás" az egyik olyan művelet ami kerülendő mert sülyedést okoz. Helyette megfelelően tömöríteni kell a talajt. Persze ehhez nem árt ha a vissza töltött közeg is tömöríthető, ha nagyon nem az akkor talajcsere.
mindjárt többet tudunk. tehát nem esővíz megy bele, hanem kútvíz. és nem a vezetékes víz alternatívája, hanem a komolyabb kút fúrásának, meg a komolyabb szivattyúnak.
a betonozott ciszterna az nagyon drága, eszemben sincs mellette érvelni. ha muszáj föld alatt legyen, akkor vagy ez a műanyag tartály, vagy a már belingelt acél tartályok. használt acél tartályt sok helyen lehet venni viszonylag olcsón. süllyedés alatt azt értem, hogy ha csinálsz fölé szép füvet vagy járdát, az nem marad egyenes.
ha csak pár évre kell, számít hogy olcsó legyen, és elfér talajszint felett is, akkor 1-2-3 ibc tartály gyors és nagyon olcsó megoldás lehet.
Vajk, szerinted mennyibe kerülne nagyságrendileg egy hasonló tározó, ha betonból készülne?
Vasalással, zsaluzással, szigeteléssel, aknafedéllel és járható felülettel, munkabérrel, mindennel. Perpill nincs elérhető olyan ismerősöm, aki ezt ki tudná számolni.
Nehezít, hogy a mixer nem tud bemenni. Szempont még, hogy én nem vagyok jó kőműves munkára :), mindent "mesterek" végeznének.
Ha azt veszem, a betonból készült tározó helyét is ki kell ásni - így az talán irreleváns a beton kontra műanyag tekintetében.
Vezetékes víz - az nincs. A locsolandó terület környékén sincs, járdát, támfalat, miegyebet kellene felbontani, hogy legyen+ locsolós mérő - és innen jön a vezetékes víz ára. Hosszú-hosszú távon lehet, hogy megérné - nem tervezek hosszú távra és tényleg brutális költsége lenne a vezetékes víz hátravezetésének...
Van viszont egy fúrt kút, aminek stabil, de nem nagy a percenkénti vízhozama. Ennek kellene egy tartály.
Van házi vízmű, meg három kiállás a kútvíznek, ez már készen volt, mikor idejöttünk. (a 3m3 lehet, hogy túlzás, ezt ki kellene majd számolni a telek nagyságához mérten, de a költségeik részben arányosak. Régen egy másik házban kb 1,5 m3 víz fogyott egy locsolásnál)
Süllyedés - erre nem gondoltam.
kérdés hogy minél olcsóbb.
A fenti rendelkezésre álló eszközökkel (kút, házi vízmű, kiépített kútvíz-kiállások) szeretném megoldani a locsolást.
Bizony ezek a locsolási célra telepített tartályok /akár műa. akár beton / nem átgondoltak.
Ahol van vezetékes víz abszolúte felesleges,
tév út.
Viszont nem mindig volt vezetékes víz az ország döntő többségében.
Pl. egy alföldi községben voltak ásott kutak, volt ártézi úgy 300 - 500 m-re.
Nálunk itt pl az ásott kút vize annyira kemény volt, hogy ihatatlan volt. Nem is annyira a keménység miatt hanem valami szulfátsó miatt egyenesen keserű.
Pont locsolásra volt jó. De még a mosásra is alkalmatlan. Választás , vagy hoztuk kannákkal a távoli artéziről, vagy esővíz. Ez útóbbira volt egy 1, 5 m3-es acéllemez tartály.
Jól funkciónált, de csak a nyár derekáig, addigra elalgásodott a víz.
Végül a korrózió betett neki - na meg jött a vezetékes víz, nagyjából a 60 -as évek elejére.
70 -re Mo. 90- 95 % -a jó minőségű és akkor még olcsó vezetékes vízzel lett ellátva ( no jó azért a kertészkedésre csak módjával volt ólcsó )
Nem így a csatornázás. Az pont 30 évet késett.
Aztán a vízművek annyira elszemtelenedtek, hogy néhol újra megfizethetetlen lett a víz. Állítólag az derék franciák jobban értettek hozzá, így ők kapták néhol, most hogy elvették tőlük, van néhol nagy nagy nyivvákolás.
No persze takarékos vagy annak beállított emberek mindig akadnak.
Pl. nem is olyan régen egy takarékosnak kikiáltott ember mesélte egy médiába, hogy ők annira takarékosok, hogy kádból kimeri a fürdővizet a WC öblítésre.
Ha az indiánok itt kértek volna tanácsot a wigwam alapozásához, akkor Ülő Bika azóta is ott ülne az esőben és várná a legalább nyolcas betonacél szállítmányt, meg a mixerkocsit.
ha minnél olcsóbb kell, akkor nem biztos hogy ez a jó választás.
ez a cucc mire elássák és lebetonozzák bele lesz bő 200-ba, és akkor nem becsültem vastagon egyáltalán.
annyi pénzért a vízmű ad neked 200m3 vizet csatornadíjjal. ha 50et elköltesz locsoló vízmérőre, akkor csatornadíj nincs, a maradék 150ért kapsz bő 300m3 vizet.
esővízzel 100szor kell feltöltsd és kilocsold hogy ezt behozza, és a szivattyú árát meg az áramot nem számoltam.
átlagos magyar csapadék 800mm per év, ha van egy 150m2-es házad aminek a tetejéről gyűjtesz, akkor évente 40szer tudnád megtölteni belőle. de sajnos nem egyenletes a csapadék, nem mindig lesz pont üres mire esik. így jó ha évente 20szor megtöltöd. 5 év mire behozza az árát. de ha nem veteményest, hanem pl füvet locsolsz belőle, akkor a vízigényed kisrészét fogja tudni adni csak.
Jól gondolom, hogy lényegesen olcsóbb az, ha veszek egy leásható, kimondottan erre a célra gyártott, telepítéséhez betonozást nem igénylő műanyag tartályt?
Ez pl. 132,900Ft+Áfa (ez az első találat a keresőben, nem néztem még jobban körbe) :
A terület, ahova kerülnie kell, csak betonpumpa segítségével, vagy kézi keveréssel betonozható...
2.,
van ezeknek a műanyag tárolóknak hátránya a betonhoz képest?
Vagy van valami, amit tudnom kell ezekkel kapcsolatban?
a panel nem ment át a silent procedure-ön az asszonynál, igy lakópark lesz.
de az a baj hogy kp val kell menni, mert mire leszervezel valamit elkel. tegnap este néztem egyet, akkor tették fel, délbe meg nem volt meg.
Igaz a sajátomat is 1 nap alatt adam, el a kívánt árnál 2 millával drágábban...tiszta őrültek háza van.
pont ezért adtam el mert azt gondolom vissza esik, de mi van ha nem? akkor lemaradok:-((
tudom pszihologia, és ki kellene tartanom a tervem mellett, ami még tiszta fejjel született a fejemben, de igy már teljesen másképp dönt az ember mint kívülállóként.
Hát vissza azért nem fog menni, csak mérséklődni a növekedési ütem.
Vagy megáll egy darabig.
Egy érdekesség : az egyik kiadott lakásomnál 6 év alatt 2 x emeltem bérleti díjat, nagyjából 5 % -ot. Most utána nézem az inflációnak és lás csodát 2010 és 2014 között a kummulált infláció 11, 7 % volt, 2010 - 2015 között olyan 13 %. Amikor a csapból is az ömlött, hogy nincs infláció.
Hát van - igaz nem nagy.
Volt a 90 -es évek elején ... talán 92 táján, amikor az éves infláció volt 35 %.
Szeretnék a kertbe egy kb 6m x 3m alapterületű kis nyitott tárolót (ez belefér az 50 légköbméteres korlátba, ami elvileg engedély nélkül építhető), födém nélkül, csak három fal+tető (legfeljebb a szarufák alját burkoljuk később OSB-vel, vagy gipszkartonnal). Kérdés, hogy egy 10-15 cm vastag betonlemez hálózva, sóderágyon megbírná-e ezt az épületet, ha vályogból épülne a fala (egy sor zsalukővel lábazat gyanánt). Ha nem elég, akkor fából lesz beton tuskókon, mert nem szeretnék rá 100 000 Ft-nál többet költeni, és annyiból a rendes sávalap+lábazat nem jön ki. A vályog, a sóder és a faanyag nagy része adott, arra nem kell költeni, azért férne bele a 100-ba, csak a betont kell megvenni. Köszönöm a segítséget.
Én vízzel csináltam és semmi gond nem volt. Biztosan jó anyag ez a fugolastic, de a szigetelést nem helyettesíti, dilatációs hézagba nem jó. Otthoni helyiségekbe szerintem felesleges. A fazékidő függ a hőmérséklettől ( keverővíz, léghőmérséklet ) is.
Ha a keverési arány jó, a felület nem fűtött ( padló vagy falfűtés ) és rendesen előnedvesítetted a fugákat szivaccsal, majd a végén szivaccsal jól bedolgoztad nem lehetne ilyen.
Fugáznék a fürdőszobában, de a képen látható apró repedések maradnak. Mit rontok el?
A wc-t már kifugáztam, ott nem is zavar nagyon, de a tusoló résznél nem hiszem, hogy szerencsés lenne, ha ilyen lenne a végeredmény.
Elvileg mindent grammra ml-re betartottam a keverésnél. Mapei Keracolor FF a por, de nem vízzel keverem be, hanem Fugolastic-kal, ami elvileg "javítja a fuga tömörségét, kopásállóságát, és csökkenti a porozitását, a nedvszívó-képességét".
Ez egy atombiztos házhoz kicsit kevés,nem ez a sok. Egyébként csinál amit akar, ha taknyolva is jó neki. Magamnak így csinálnám. Egyébként megemlíteném, hogy a kérdések fele arra vonatkozik, hogy az atombiztosnak épített házakat meg szabad-e venni.
Megint néztem egy házat, de sajnos a tető elég rossznak tűnik. Ti mit mondtok erre az épületre? Olcsóbban adják mint egy üres telket, ez meg a gáz kivételével összközműves.
A terasz még gyanús nekem, egy vékony cső tartaná azt a sarkot?
Az éleket is vasalni kell és az oldalakat be kell fordítani. Legegyszerűbb mindhárom irányban kengyelekből összeállítani a vasalást, mert akkor a sarokmerev kapcsolat is megvan.
Sziasztok! A kovetkezo a problemam. A viz eleg magasan van nalunk, nehezen szivarog, sokszor "cuppog" a fold az esozesek utan meg napokig is, 50-60 kilos ember is sullyed allo helyben. Az eszaki fal menten még nincs jarda, most akarunk csinalni egyet soderaggyal alatta. Kerdesem, hogy hasznalna-e, van-e ertelme, ha a fal, alap mellett leasunk kb. ket asonyomnyi szelessegben 50-60 centi melyen, drenlemezt teszunk a felületre es soderre toltjuk fel a lyukat es erre jonne a soderagy es a beton. Vagy drencsoves elvezetes nelkul semmit se er, nincs ertelme?
Van valaki Gyõr környekeröl (Gyõr közvetlen szomszédsága)? Lassan szeretnem elkezdeni az építkezést de sajnos még nem találtam megfelelõ kivitelezõt. Bár van pár a környéken, de amiknek eddig utána szaglásztam egyik sem volt meggyõzõ.
Csak nem elégedetlen mindenki a környéken aki házat epítetett.:)
Már csökennek a bérleti díjak. Most próbálom kiadni a lakásom a Szt. István parknál, de ennyiért már nem kapkodnak utána, pedig most lett felújítva. Az árak mennek lefele, a környéken sokáig láttam lakás eladó táblát egy erkélyen.
Bizony felmentek a bérlet árak, néha annyira, hogy majd seggre esik az ember ha meghallja.
Egy ismerősnél a következő a helyzet . 50 -52 nm lakást ami ráadásul egy terű 150 ért adták ki ráadásul már 6 hónapja. Jó hely , Buda Nádor liget park.
Mondom én ezt aki immár 20 éve adok ki lakásokat, de ennyiről még nem hallottam.
Nálam azért más a helyzet - nagyon kint van , így ez az áron is meglátszik. 1000ft/ nm.
Amikor magasabb áraim voltak gyüttek mentek a bérlők.
Az előbb nem volt elég egyértelmű: az alsó alaptest teljes felületét (alul, fölül, oldalt) felületi vasalással kell ellátni. A függőleges vasak helyét, távolságát úgy kell megválasztani, hogy harmonizáljanak az oszlopok vasalásával. 15 cm-nél én nem tenném távolabbra a vasakat egymástól. Célszerű fagyálló betonból csinálni. (nem minden beton fagyálló!)
Ez valószínűleg egy alaptest, két "oszloppal". A magassága gondolom, hogy az előforduló hó magasságától függ. Alul egy átm. 6-os vagy 8-as felületi vasalás kell, ebbe kell bekötni a két oszlop függőleges vasait, "U" alakban meg kell hajtani a vasat és az alaptest alsó (!) vasalásába kell bekötni. A fölálló részt meg kell kengyelezni (oszlop vasalás). Ha nem vagy járatos a vasszerelésben, akkor jobb lenne valaki helybeli hozzáértőtől tervet rendelni. Annak alapján könnyebb lesz kivitelezni.
A beton tömbalap méretéből a súlya bőven elégnek tűnik (kb 1 t), de. Milyen magas a hőszivattyú? Gondolom nem túl magas, de a 40 cm szélesség lehet kevés ekkora betontömbnek. Kérdés persze, hogy le kell-e menni ilyen mélyre? A gyakorlatban kisebb mélységnél sem fagy föl, ha alatta elég vastag jól tömörített sóder réteg van. Vasalni mindenképpen ildomos, mind a 3 irányban kengyel-szerű vasalás a nyerő. Nem kell túl vastag, de viszonylag sűrű legyen. Átm. 6mm alatt az már csak drót...
Levegő-víz rendszerű hőszivattyú részére kellene csinálnom egy beton pódiumot.
A gép talpainak távolsága alapján egy ~100cm x 40 cm alapterületű beton "tuskóra lenne szükség, ami kiemelkedik ~ 40cm-t a talajszint fölé.
A gép 130 kg.
A kérdésem az lenne, hogy ekkora méretű és tömegű gép számára mekkora gépalap kell, hogy biztosan nem mozduljon meg az évek során?
Egy beton téglatestre gondoltam, aminek az alsó síkja a föld felszín alatt van 80 cm-en, felső síkja 40 cm-rel a felszín felett és a keresztmetszete 100x40 cm.
Elég ekkora méret?
Kell vasalni a beton téglatestet, hogy ne repedjen szét idővel? Ha igen, akkor milyen módon?
sajnos a 13. kerület megfizethetetlen számomra, egy 35 ös panel is 20 maki a vizafogón:-(
valaki nem gondolkozik hasonlóban, érdekelne mik a tapasztalatok, gondolatok...szivem szerint várnék a vásárlással, mert gondolom az árak visszakorrigának majd valami emberi szintre, de mi van ha nem? asszony kinyír.... szerintetek melyik kerületek leszek felkapottabbak a közeljövőben..? 15-25M közt gondolkozom.
elsősorban a profit a cél. amit eddig kiokoskodtam, 11 ker 4 metró környéke hadak utja stb...50 es panel 18-20 milla, 120-140 ér adják ki.
vagy 14 ker füredi 14-15 milla kb 50 es panel 100 ért adják ki.
Sziasztok, döntés előtt állok.Szeretnék külön helyiséget mivel csak egy szoba van. Faházra vagy könnyűszerkezetes épületre gondoltam időben az lenne a legjobb,és kevesebb munkával is jár.Amiket néztem 4-500.000ft-ig azok nem hőszigeteltek, inkább csak kerti tároló,valami nagyobb 6x4-es kéne legalább, nem nagy de 1 embernek elég,nappali-fürdő még talán belefér.Mosógép..stb nem kell csak legyen külön azért egy kád,wc ís kész a nappali meg alvásra is alkalmas,kihúzható fotelággyal.Kérdés érdemes-e ennyiért venni.Nem hőszigetelt de később meg lehet oldani, viszont nem tudom kell-e pl engedély,mekkora alap..stb kell mennyibe kerülne..stb bútorok nélkül fél millánál többet egyenlőre nem szánok rá.És abba bennekéne legyen az alap is.Nyárra megfelel fűtés nélkül is télre meg hőszigetelni.Apropó mivel kéne fűteni?Kis légtér megfulladni se akarok nyílván, hogyha a környező levegőből veszi el az oxigént.Gázkonvektor pl elég lenne? Palackos mivel vezetékes nincs.Kályha sokba lenne kéne kémény,miegymás..stb várom az ötleteket, tanácsokat, meg kell-e engedély..stb
Teljesen normális, ha szellőzik. Nyilván van kültéren is lámpád, villanykapcsolód, ha van nyomáskülönbség, a védőcsövekben áramlik a levegő. Mit változtattál mostanában? Elszívás, gépi szellőzés, fűtés?
Lakkozás első két réteg egy 1:1 ben hígított, a többi 3 már ne legyen hígítva. Ami hígított azt hagyni kell hogy jól kiszáradjon, minden kenés után egy picit át kell csiszolni finom csiszolópapírral. Az utolsó réteget úgy kell felvinni hogy lehetőleg ne kerüljön rá piszok száradás közben.
Van egy villanydoboz (kis kör ahol csatlakoznak a vezetékek) a szobában ami körül somzik / mállik a glettelés festés, egyre nagyobb felületen, szinte terjed :(
16éve lakunk itt, eddig semmi gond nem volt, pár hónapja kezdett el furán kinézni, villanyszerelő megnézte,semmi problémát nem talált.
Csatlakozó kérdés: régi varrógép asztal (Singer, Csepel, stb.) csiszolás után felületkezelhető, vagy impregnálható-e olyan mértékben, hogy mosdópultként (a lyuk tetejére ültetett mosdóval) használható legyen? Nem puszta dizájnelem lenne, hanem a vendég vécé mosdója. Ha nem, akkor nem, teszek rá más lapot, csak hát az eredeti mindenből jobban néz ki, mint a "majdnem olyan".
Ilyen nincs sok jogszabály foglalkozik vele, de jó kiinduló pont lehet a nive.hu oldala. A jogosultságokról meg az adott terület jogszabályai között lehet találni, sajnos szétszórtan.
Fürdőszobába konyhai munkalapból mennyire érdemes pultot csinálni a mosdónak? Feltételezve, hogy rendesen megtörténik a szélek zárása, mennyire tartós megoldás?
Ha nem gond ebből csinálni, akkor van különbség lap és lap között? Az OBI-ban találtuk most hirtelen a legolcsóbbnak a lapot, de nyilván nem ez az elsődleges szempont.
"- Ha zsalukőből építenénk meg az egészet, akkor a zsalukőbe kellene-e beton? Ezen hogy lehet észszerű keretek között spórolni úgy, hogy a minőség egyáltalán ne lássa kárát?"
Kell, mert többek között a beton tartja össze és kell szélnyomásra a súlya, hogy ne keletkezzen húzás.
De egy szoba konyha-étkező és fürdő közlekedő kerülne felújításra, szigetelés és ablakcsere lenne a szülőknek. Annyira nem lesz nagy átrendezés inkább az öregkort akarják megkönnyíteni maguknak :)
Ha van jó kiviteleződ, akkor elég egy energetikai számitás.
De ha tartózkodsz a vitáktól, és tutijó megoldásokat akarsz, és ezeket ellenőrizhetően csináltatni, akkor csináltass terveket, és kérj tervezői művezetést is. Nem lesz olcsó, tehát nem minden esetben éri meg, ez a felújitás mértékétől függ.
nem kényszer a disznótor. azt a gépet konkrétan szokták erre használni. egy nagy spakli éle van, ami rezeg és jár előre-hátra.
"Alkalmazás: Padlószônyeg, linóleum, PVC, és egyéb anyagok maradványainak eltávolítására. A régi burkolatot csíkokban elô kell vágni és a felvevôgéppel lehet eltávolítani."
Sziasztok, mivel lehet felszedni a PVC ragasztó maradékát betonról? Elvileg az aljzatkiegyenlítés előtt fel kéne kaparni, de spaklival nagyon nehézkes lenne.
Kb. 12 nm a felület.
Spakli hegyével szépen feljön, tehát nem ragaszkodó típus, de sajnos elég göröngyös a beton ahhoz, hogy a spakli éle használható legyen.
Drótkefére, vagy flexbe fogható drótkorongra gondoltam.
Én azt a letűzős rögzítést nem csinálnám. A padlófűtés cső merev hozzá eltépi az 5 rétegűnél jó lenne de a lefolyó cementpép elrontja a szigetelést. Maradnék a jól bevált pogácsás/rendszer lemeznél vagy vashálónál.
Aljzatbetonba tesszük a fűtést nem a szerelő betonba és ha rá van kötve vashálóra nem mozog, a betont pedig nem repeszti ha a fűtési előírások be vannak tartva.
Méhcellàs polisztirol, rá szépen lerögzíteni a csövek, egyenlően elosztva, 4 mm -rés heggesztett háló és rá esztrikt. Eps polisztirolra, hogy rögzíted a csöveket ? Összevissza fognak állni és a nedves beton fel is emeli őket. Xps kell oda, azt dübelekkel rögzíteni az aljzatra és utána kitalált a spanyol viaszt, hogy mikent rögzítsük a csövezetet. Csak a vésződés van vele...A szivattyút és a termosztátos elosztó dobozt mindenképpen meg kell venni, az odavalò cső is dràga.... ha nincs rá pénz, de akkor szereljenek fűtőtestéket.
Miért akarsz tenni fóliát a csövek alá.? Sejtes polisztirol járna oda. Ha nincs rá keret szerelt XPs mindenképpen. Le kell rögzíteni valamilyen szinten a csöveket, a fóliát kiszurod ezerszer. Milyen típusú csövet fogsz használni?
Láttam ilyen bubisat, de szerintem az nem hőtükör volt, mert nem volt alu része. Az akkor sima vízszigetelés? Tehát ilyen bubisat tettek a földbe, kb. 15 centi látszik ki a talajszint fölött, mögüle meg lóg ki az eps. Na az jó ötlet volt-e? :D
Az építési fólia alá raktam hőtükröt..... 4 bubis, az alu lent van a bubi a beton felé, fogalmam sincs volt-e értelme, de olyan jó kis diskurzusok indulnak be ilyenkor.....dobjuk fel az uborkaszezont :-)
Köszi a tippet. Amúgy ahogy számoltam még mindig ez a legolcsóbb megoldások egyike, ha az ember "rendes" kerítést akar.
Ha csak oszlopokat raknék és közé fát, vagy esetleg kovácsoltvas kerítést, annak nm ára jóval magasabb lenne, mint a tégláé....
Két kérdésem lenne még:
- Ha zsalukőből építenénk meg az egészet, akkor a zsalukőbe kellene-e beton? Ezen hogy lehet észszerű keretek között spórolni úgy, hogy a minőség egyáltalán ne lássa kárát?
- Helyszínen kevert beton mennyivel olcsóbb szerintetek mai árakon, mint a mixer beton? (A mixerbeton ugye olyan 18.000 Ft-ra jön ki m3-enként, ha jól számoltam.)
Nekünk bontott téglából van egy nagyon hasonló 14 méter hosszan. Kb. 2000 db bontott tégla és 1 raklap baumit falazó ment bele + az alap 80 cm mély, 40 cm széles beton. A végén le is kell kezelni kőbalzsammal, kb. 20 litert meg is ivott.
A tégla saját bontásból volt, az építést meg én magam csináltam (4 teljes hónapot elvett egyedül, úgy, hogy szinte minden nap csináltam), így csak a beton, a falazó és a kőbalzsam került pénzbe (kb. 100 000 Ft).
A képen láthatóhoz hasonló kerítést tervezünk a homlokzati oldalra.
A kérdés az, hogy hogyan célszerű ezt elkészíteni? Rakja ki az ember zsalutéglából a vázát és csak vágott téglával burkolja be, vagy már alapból "bontott téglából" építse fel az egészet, gondolom rendesen alapra? Melyik jön ki árban vállalhatóbbra?
Ha valaki esetleg épp tetőtérbeépítésben van, nálunk megmaradt 8 lap teljesen ép 500x1500-as 2x10mm-es Rigips Rigidur szárazpadló lap (6m^2). Annál drágább, hogy kidobjam, de ha valakinek éppen kellene, jutányos áron megszámítom. :) Az emailem publikus.
Tudtok-e olyan födémszigetelőanyagot ajánlani, ami 20 cm-ben tudná azt, amit egy ásványgyapot 30 cm-ben hőszigetelés szempontjából. A tetőterünk egy 20 nm-es részét szeretnénk használni, de jó lenne azt a 10 cm-t megspórolni... Máshova mehetne a 30 cm-es ásványgyapot, már csak az ára miatt is...
Hát ez igy elég nehéz eset... az a gond, hogy lesznek a két lakásnak közös tartószerkezeti elemei, és igy nem tudom CSOK szempontból mennyire számit külön épületnek.
Én amiket most csinálok, ott mindenhol a meglévő épület mögé épitjük az új házat, aztán majd össze lesz nyitva. De itt a tetőszerkezet csatlakozik csak a régi épülethez, semmi más.
Az viszont bizos, hogy a mérőórákat ikresiteni kell, és papiron a fűtés sem lehet közös.
Fel szerettük volna venni a 10Mft-os CSOK-ot, de sajnos a törvényhozók kitalálták hogy 2x60m2 kell hozzá.
Eddig tetőteret szerettem volna a meglévő házra ráhúzni.
Jelenlegi ház 9,5x10m kádár kocka, 2 utcafronti szobával, az egész felújítva, kívülről hőszigetelve. (kivéve a hozzáépítendő rész felül nincs rendben).
Az volt a tervben, hogy a meglévő ház mellé csinálok egy 2 állásos garázs, majd a házra és a garázsra húzok fel egy teljes értékű 61-62m2 lakást. A maradék rész meg terasz lesz.
Mi van akkor, ha a meglévő ház mellé szeretnék egy családi házat építeni, de úgy, hogy a tetőtér marad 61m2 a garázs meg lesz nappali a papíron Így meglesz a 90m2
A nappalit eleve úgy alakítom ki, hogy könnyen át lehessen alakítani garázsra, alapból bekerülnek az áthidalók. Később csak a téglát kell kiverni, vagy a nyílást eleve csak gipszkartonnal fogom befedni.
Lehet 2 ilyen családi ház egymás mellett, ha az 1-ik a másikra épül, ennyire kacifántosan?
Ha lehet, akkor lehet közös a fűtés? Kell 2db vízóra, 2db villanyóra?
Lehet egy elméleti kérdésem? Tudom, hogy -szinte- bármi kiváltható, de azért érdekelne, hogy kb. milyen áron? Adott az alábbi mórickarajz, benne a megnyitni kívánt piros nyílással. A méretek és az arányok is hozzávetőlegesek, mert az eredeti 199x-es engedélyezési tervből származnak, ami -látva a megvalósult lakást- finoman szólva sem szentírás. De azért 10 cm pontossággal jók az adatok. A lakás egy társasházi emeletráépítés része, a két helyiség felett beépített tetőtér (ugyanezen lakás része), fürdőszobával, káddal. A középső teherhordó fal felett nincs másik fal (az egész, zölddel jelölt rész a fürdőszoba), feltehetőleg a födémgerendák támaszkodnak rá. A tervezésre természetesen lenne statikus, de valaki be tudná lőni (akár 50%-os pontatlansággal), milyen költséggel kalkuláljak? Mert van az a pénz, amit nem ér meg egy előszoba növelés és vendég WC kialakítás. :-)
A kolléganőm most kezd építkezni, sajnos a tavaly már kifizetett építészéről és az engedélyezési tervről annyit árulok el, hogy papíron tussal tervezett és 70+ éves. Jövő héten meg már pincetest kiemelés...
Próbálom lebeszélni a csúnya és méregdrága műanyag angolaknáról. Nincs véletlenül valamilyen részletrajzod épített angolaknáról (a teljes ablak van talajszint alatt)?
Én úgy gondolnám, hogy kiugrasztjuk az alaptestet, vízszigeteljük a pince zsalukő falát, rá xps (temperált lesz), majd utána építtetném közvetlen mellé természetesen kuléval/elfolyóval. Muszáj ezt bekötni a falba? Nem szeretném, ha ezeken a pontokon ázna.
"egy 5 méteres garázskapu vasalását hogyan csinálnád meg? Pusztán csak elméletben! "
Kiszámoltatnám egy hozzáértő emberrel (statikussal) majd ha van elég gyakorlatom akkor bezsaluznám, megszerelném a vasalást, Megkeverném a betont (vagy hozatnám), beönteném a betont a zsaluzatba tömörítve, utókezelném és a végén kizsaluznám.
Ha az alapot és a falat vesszük sornak akkor ha ehhez képest derékszögben rakom le a téglát akkor a falhoz képest keresztben lesz, de 14 cm-el kijjebb van mint a 30-as fal. Szigetelés hogyan megy fel rá? Ezt hogyan kell elképzelni?
Van értelme a tervezőtől árazatlan költségvetést is kérni?
Például egy egyszerű eset:
kisszámolja h 20 m3 beton kell az alapba, ez alapján kérünk egy árajánlatot pár kivitelezőtől. Az egyikkel le is szerződünk majd a kivitelezés során kiderül h 22 m3 vagy 17,5 m3 kellett az alapba. Akkor a különbséget mi alapján lehet elszámolni?
Mondjuk én épp rád gondoltam! :) Akkor máshogy kérdezem: te egy 5 méteres garázskapu vasalását hogyan csinálnád meg? Pusztán csak elméletben! :) PH30-as fal, kívül 5 cm XPS a koszorúnál.
Egyik munkatársam mániája, hogy ha ő most építkezne, fél méteres falakat építtetne, me 10cm hungarocell nem ér semmit. A világ minden kincséért sem lehet meggyőzni, hogy a 25-30 cm fal + 15-20 centi grafitos szigetelés párossal jobban járna :D nézne egy kicsit a mai árakon... könnyen volt amikor ő építkezett, szólt hogy kéne 30-40 mázsa cement, hozták is majdnem ingyen...
Jó kis csok felveri az árakat.
Egyik nap felhúztam magam, az lesz a vége, hogy kimegyek az osztrákokhoz dolgozni. Egy évesek sincsenek a nagyobb háztartási gépek, már gondok vannak...
Sajnos ez nem vicc!:(Erre szoktam mondani ,hogy "kreált" ár aminek semmi köze a tényleges költségekhez!:( Lajtán túli árak, balkáni vagy még gyérebb bérek és Mo. összetalálkoznak !:( Ha most építkeznék lehet fizetés nélküli szabira mennék ,mert többet keresnék jóval még ha minden napra alkalmaznék egy "droidot"is !:))
pumpás valamivel mint az ablakspriccolo benyomkodnám vizzel. de nem tudom hogy kifolyik e alul? vagy kárt teszek e vele.?
