Az, hogy a szerverek nagyresze Linuxos nem igazan igaz. Kicsit kevesebb mint a fele, igy talan.
A szerverek feladata persze az hogy kiszolgalja a terminalokat, amik estünkben 95 szazalekban M$Win-ek. Igy hat ez az elgondolasad, bar nagyon vonzo, nem tul realis... ;)
A kod maga legalis. Csak a hasznalata nem az.(ha szukseg van ra)
DE nem mindegyik DVD kodolt. Tehat az legalis, ami nem kodolt. Ami kodolt az nem legalisan nezed libdvdcss-sel. De a kod maga az, meg legalisan is forditod le M.o-n!(tudom amerikaban nem az, de amerikaban a kodolasi eljarasok sem legalisak.SSL, Stb)
Linuxra is allitolag van "legalis"(tehat regiokod is kell neki, stb) DVD lejatszo. PowerDVD ha jol tudom.
Ez olyasmi hogy fegyverviselesi engedellyel ha van pisztolyod az legalis, de ha ezt arra hasznalod, hogy embereket olj az aruhazakban, akkor az nem legalis.(nem megengedett)
Azert az erdekes lenne, ha a unix/linux kozosseg is kitalalna maganak valami hasonlo "palladium szeru" dolgot. MS userek hamar anyáznának, mert a net 80%-a hirtelen lathatatlanna valna szamukra.
Kedves khiraly, nem ertelek, mivelhogy egyszer azt irtad, hogy illegalis nalunk hasznalni a libdvdcss, maskor meg azt hogy teljesen legalis algoritmusokbol all. Nem ertem hogy mit gondolsz :(
En ugy tudom, hogy a libdvdcss Amerikaban illegalis. Sot pusztan a css algoritmus dokumentalasa illegalis!
Ki mondta, hogy Amerikaban kodoltak?
(pont ezt irtam lejjebb is, meg Arpi levelet is beideztem. Remelem nem haragszik meg erte, link ott van; az egesz levelet el lehet olvasni)
idezet:
Gereoffy Arpadtol:
"
> > Mplayer nem hasznal illegalis cuccokat.
>
> Attol hogy a libdvdread-re rairja a szerzo hogy GNU/GPL, attol meg lehet
> illegalis :) Bar nemtudom hogy most TENYLEG az-e ...
nem az
azert irtak a libdvdcss-t hogy tisztazzak a libcss-t ami telleg ilelgal
volt. a libcss a xing playerbol kicrackelt key-eket hasznalta. a libdvdcss
nem hasznal ilyesmit, az siman feltori a kodot brute force modon :)
amugymeg libcss-nel szamit a regio, libdvdcss-nel (aka libmpdvdkit2) nem.
A'rpi / Astral & ESP-team
"
>
> és ez legális?
allitolag az.
valahol a dvdcss siteon vagy levlistan le van irva hogy miert.
en nem vagyok jogasz, de ok sem hulyek, elegge koruljartak a temat, sot, aki
irta az elutazott vmi europai orszagba (hollandia?) es ott kodolta meg, mert
ott legalis volt ilyet irni.
A'rpi / Astral & ESP-team
Na kb igy nez ki. Van az mplayer-felhasznalokon eg yeleg szep hosszu thread errol. Akit erdekel olvassa vegig.;)
En ugy tudom, hogy a libdvdcss Amerikaban illegalis. Sot pusztan a css algoritmus dokumentalasa illegalis!
Mindenesetre ezt mutatja, hogy minden Linux disztribucio csak kiherelt lejatszoprogramot, tartalmaz. A css lib-et (akarmilyen technikai megoldasra is epul) mindig a felhasznalonak maganak kell utanatelepitenie.
Europaban szerintem ezek nem illegalisak, de az is lehet hogy orszagtol fuggoek.
En ugy tudom a decss hasznalata amerikaban egyertelmuen illegalis, de az europai orszagok nagy reszeben ez legalabbis tisztazatlan.
Az EU parlament azonban oles leptekkel halad egy amerikaihoz hasonlo torveny elfogadasa fele. Ha ext elfogadjak, akkor a linuxos DVD egyertelmuen illegalissa valik.
Nem hiszem, hogy ez erdekukben allna. Tul nagy munka, es nem allna arannyal a befektetessel es a negativ publicitassal.
Szerintem a TCPA sikere epp eleg nagy dobas lehetne nekik, az idolegesen/egyszer hasznalhato fajlokkal, a biztonsagos periferia hozzaferessel stb.
Szerintem evvel tokeletesen beernek.
Ez onmagaban nem is lenne baj, a problama a zart formatumok alkalmazasaval csak az, hogy a nyilt kodu illetve ingyenes/olcso programok ki lesznek zarva azok hasznalatabol.
Masreszt valoszinu a Linux ala nem lesznek programok, amikkel ezeket a penzes tartalmakat meg lehet nezni.
Manapsag elertuk az a technikai szintet, hogy a Linuxszal tobbe kevesbbe minden szelesebb korben elterjedt formatumot szabad programokkal meg lehet tekinteni, le lehet jatszani.
En ugy tudom, hogy a libdvdcss-t es a libdvdread-et ugy programoztak le, hogy elutazott a programozo Hollandiaba(?) ott a notebookjan leprogramozta, es ugy tette fel a netre, mert ott legalis volt ilyet csinalni.
Ezt meg anno Gereoffy Arpad irta az mplayer-felhasznalok levlistan.
Azt hogy ezzel nezed a DVD-t ez akkor nem legalis(marhogy nezed, v. rippeled) ha kodolt a DVD. Mert ugyanis nem mindegyik DVD kodolt. Ilyenkor ha nem kapja meg a title key-t akkor feltori, az elv ennek is elegge ROTFL.(Ezt is Arpi mondta: fel lehet ismerni az mpegre jellemzo bitmintakat ebbol ki lehet kovetkeztetni a kodot, ez kiprobalja a kovetkezo blokkra, ha passzol akkor meg is van. Igazabol sok idot egy ilyen "jellemzo" blokk megtalalasa vesz igenybe. Persze ha nem sikerul, akkor brutal force modon feltori ez ugye 64 mega a hash tablanak es nemtom hany perc.)
mplayerben a dvd keresi sorrend: title key disc
Ja ugye akinek lelkiismereti problemaja van az torolje le nyugodtan a libdvdkit konyvtarat mert ellenorzi mplayer forditasanal hogy van-e. ;))
Miből gondolod hogy az eddig warezolt mp3 fájlokat nem fogják letiltani ? Elvégre ezt a dolgot a zeneipari maffia forszírozza leginkább, márpedig ezek ezer évre visszamenőleg szedik be a jogdíjakat a zenék után.
Lehet, hogy nem ide tartozik, de pl. jelen pillanatban lehet legálisan dvd-t nézni linux alatt??
Az egy dolog, hogy a libdvdcss és libdvdread könyvtárak GPL licenszesek....
pl.: A Window$ xyz verzió után megjelenik az új Window$ xyz2.0 és modjuk fél év mulva a régi verizió kulcsa fekete listára kerül:
Ha akarod a géped használni vedd meg az új veriót.
Ennél már az a jobb, hogy egy alkalmazás pl. 2004.01.01-től 2004.07.31-ig használható (az adott TCPA-val), majd újabb liszensz díjért újabb félévig használhatot (itt még csak nem is kell új verziót kihozni!).
A fentiek érvényesek lehetnek zenére, filmekre, stb...
Szvsz ez az M$ vége lesz ha bevezeti. Ugyanis a felhasználók nem fogják jó néven venni ha az eddig felhalmozott MP3-mas, DivX, stb fáljaikat nem fogja lejátszani a rendszer. Márpedig ezt a cuccot pont erre találták ki.
Szerintem aki egy formatumhoz tartozo kulccsal rendelkezik, az egyszeruen tudni fogja majd nem titkositott tartalmak segitsegevel tesztelni az alkalmazast.
Ahhoz ugyanis nem fog kelleni specialis engedely.
Nehezebb az ugy, ha a programnek bizonyos hardveres lehetosegekhez majd kulcs...
Megjelenik majd talan (jo sok penzert) a PDK - Palladium Development Kit... ;)
Egyebkent meg egy erdekes foliasorozat a TCPA-rol es Palladiumrol:
http://www.cypherpunks.to/TCPA_DEFCON_10.pdf
Ebbol nyilvanvaloan latszik, hogy a Palladium szerves eleme, hogy az alkalmazas allandoan az internetre kapcsolodik, hogy onnan letoltse a tiltott tartalmak listajat (DRL - Document Revocation List).
Ez a tavcenzura tokeletes modszere.
Nem csoda hogy az irodalomjegyzek elso helyen szerepel Orwell 1984-e...
És még valami: hogyan tesztelnek Palladiumos alkalmazást? Eddig minden, a Windows világában digitálisan alá nem írt tartalomra lehetett azt mondani, hogy megbízom benne, fusson csak. Itt viszont, ha külső cég ellenőríz, nem lehet minden build-et külön hitelesíttetni.
A nyílt forrású programok mellett még van pár kategória, amelyeket gyakorlatilag kiírt egy ilyen megoldás: a shareware és a freeware programok íróit. Itt a forrás nem hozzáférhető, de a költségvetés sokszor elég szűkös. Nem lenne pénzük egy drága, és minden valószínűség szerint hosszadalmas hitelesítési eljárásra.
Tehát: minden programot vaskos pénzekért lehet majd megkapni, tőkeerős világcégektől.
> naná majd kína, szaúd-arábia meg ezek az országok jó szemmel néznének egy m$-diktatúrát, főleg ha az totális ellenőrzést jelent
Szerintem ezek az orszgok nagyon is jo szemmel neznek ezt. Majd a microsoft (egy kis penzert) fellalit nekik egy ket licensz-szervert, amikkel aztan azok megvalosithatnak regen dedelgetett almaikat: a totalis kontrollt. Szerintem meg halasak is lesznek.
> ott van ugyanis pár száz millió felhasználó, akik a régi hardverükön szeretnének netezni, dvdzni, cd-t hallgatni. nem lehet őket sem egyszerűen átb*szni, kb. ezen okok miatt nem jött be a "másolásvédett" cd meg ha
Szerintem az eljaras a kovetkezo lesz: eloszor is szepen elterjesztik ugy a TCPA-s gepeket, hogy azok nem lesznek alapbol bekapcsolva, vagy a programok meg nem hasznaljak ezeket a lehetosegeket. Majd aztan, amikor azok szabvannya valtak, sok felhasznalo nem is fog rola tudni. Akkor elkezdenek jonni a vedett tartalmak, amiket csak bakapcsolt TCPA moduszban lehet latni. Megjelenik majd egy ablak a kepernyodon:
Ezt a dokumentumot csak
bekapcsolt TCPA modban
lehet elolvasni.
Bekapcsolja a TCPA-t?
igen nem
Kivancis vagyok, hogy ki fog a nem
gombra nyomni.
A TCPA-t pedig nagyszeru technikai innovaciokent fogjak propagalni a marketingesek, ugyanis olyasvalamit lehet vele hasznalni, amit anelkul nem... ;|
Ez onmagaban veve igaz. A problema csak az hogy ez egy csomo ingyenes es nyilt kodu programot kizarna a versenybol, mert ahhoz hogy bizonyos feature-oket hasznalj (mint a DVD vagy CD lejatszo hasznalataert), azert borsos arakat kell majd fizetned hogy a programod megkapja a licenszet.
Ez gyakorlatilag a nyil forraskodu programok veget jelentene...
KoporShow, amit írsz, az szerintem egy rémálom, szerintem nem fog megvalósulni
ott van ugyanis pár száz millió felhasználó, akik a régi hardverükön szeretnének netezni, dvdzni, cd-t hallgatni. nem lehet őket sem egyszerűen átb*szni, kb. ezen okok miatt nem jött be a "másolásvédett" cd meg hasonlók, hiszen az nem egyszerűen a szabványok megsértése, de rengeteg fölhasználó lehetőségeinek semmibevétele
ám ha mégis igazad lenne, s 1984 valósulna meg, az nem a linux, hanem a számítástechnika halála lenne, de a legeslegrosszabb esetben akár amerika-ellenes háborús koalíció is összeállhatna (naná majd kína, szaúd-arábia meg ezek az országok jó szemmel néznének egy m$-diktatúrát, főleg ha az totális ellenőrzést jelent)
Most talaltam a neten azon cegek listajat, amelyeket a TCPA-t tamogatjak.
Regebben fenn volt a lista a hivetalos TCPA oldalan, de mar levettek:
360 Degree Web
3Com Corporation
Access360
Acer
ActivCard Inc.
Adhaero Technologies
Adobe Systems Inc.
Advanced Micro Devices aka AMD
ćSec Corporation
Aladdin Knowledge Systems
Algorithmic Research Ltd.
American Express Company
American Megatrends Inc.
Argus Security Corporation
Atmel Corporation
ATMEL Rousset
Authentium, Inc.
Autotrol Uruguaya S.A.
Baltimore Technologies Ltd
BERGDATA AG
BindView Development
Blueice Research
Broadcom Corporation
Carraig Ltd
Caveo Technology LLC
Cavium Networks
CE-Infosys Pte Ltd
Cerberus Information Security Limited
Certicom Corp.
Check Point Software Technologies Ltd
CHECKFLOW
Chrysalis-ITS
Cimarron Systems Incorporated
CipherKey Exchange Corporation
Cloakware Corporation
Communication Intelligence Corporation
Compagnie Européenne de Développement SA
Compal Electronics, Inc.
Compaq Computer Corporation
Computer Elektronik Infosys GmbH
Crypto AG.
Cygate ESM Oy
CYLINK Corporation
Dell Computer Corporation
DICA Technologies Inc.
DigiGAN, Inc
Digital Innotech Co.
Digital Persona Inc.
Discretix Technologies Ltd.
e-PCguard.com, Inc.
eCryp, Inc.
Eltan Comm B.V.
Enova Technology Corporation
Ensure Technologies
Entrust Technologies Ltd.
ERACOM Pty Ltd
Ethentica
Excalibur Solutions, Inc
FARGOS Development, LLC
FINGLOQ AB
First Access, Inc.
Fortress Technologies Inc
Fujitsu Limited
Fujitsu-Siemens-Computers
Gateway, Inc.
Gemplus Corporation
GLOBEtrotter Software
Hewlett-Packard Company
Hitachi, Ltd. PC Div.
HyperSecur Corporation
I/O Software, Inc.
ICSA.net
ID Tech
IdentAlink Limited
Infineer Inc.
Infineon Technologies Corporation
Infineon Technologies Asia Pacific Pte Ltd
InfoCore, Inc.
Insyde Software Corp.
Integrity Sciences, Inc.
Intel Corporation
Interlok Technologies L.L.C.
International Business Machines aka IBM
International Service Consultants Ltd.
Internet Dynamics, Inc.
Internet Security Systems
InterTrust Technologies
Iomega Corporation
Kasten Chase Applied Research
Keycorp Ltd.
Keyware Technologies, Inc.
Lanworks Technologies Co.
Legend (SHENZHEN) R&D Center, Legend
Group Ltd
Lexign
Liquid Audio, Inc.
Litronic Inc.
LOGISIL Consulting
M-Systems Flash Disk Pioneers
M3S Enterprises
Macrovision Corporation
Massive Media Group
Media DNA Incorporated
Medialogic Co., Ltd
Miaxis Biometrics Co.
Micron Electronics, Inc
Microsoft Corporation
Mitac International Corporation
Mobile-Mind, Inc.
Motorola
National Semiconductor
nCipher Inc.
NDS Limited
NEC Corporation
Net Nanny Software International
NetActive Inc.
NetAtmosphere Inc.
NetOctave, Inc.
NetSecure Software Canada
Network Associates, Inc.
New Trend Technology Inc.
Novell, Inc.
nVidia
O2Micro
Open Source Asia
PC Guardian
Philips Semiconductors
Phoenix Technologies, Ltd.
Pijnenburg Custom Chips B.V.
Precision Digital Hardware
Pricewaterhouse Coopers
Prism Resources, Inc.
Pro-Team Computer Corp.
Protect Data Security Inc.
Rainbow Technologies, Inc.
Raytheon Company
Raz-Net Inc.
Redstrike B.V.
RSA Security, Inc.
SafeNet, Incorporated
SAFLINK Corporation
SAGEM MORPHO, Inc.
SAGRELTO Enterprises, Inc.
SAMSUNG ELECTRONICS CO.
SAS Institute
Schlumberger, Smart Cards
Science Applications International Co.
Scienton Technologies Inc.
SCM Microsystems
Sectra Communications AB
Securant Technologies
Secure Computing Corporation
Secure Systems Solutions
Siemens AG
Softex, Inc.
SPYRUS, Inc.
SSH Communications Security, Inc.
Standard Microsystems Corporation
STMicroelectronics
Symantec Corporation
Symbol Technologies, Inc
Texar Software Corp.
Thales e-Security, Inc.
TimeCertain, LLC
Titan Systems Corporation
Toshiba Corporation
Trend Micro, Inc.
Tripwire, Inc.
Trispen Technologies
TrueTime Inc.
TruSec Solutions
Trustpoint Corporation
TVN Entertainment Corporation
Ubizen
Utimaco Safeware AG
ValiCert Inc.
VeraSafe, Inc.
Veridicom, Inc.
Verisign, Inc.
Viewpoint Engineering
Voltaire Advanced Data Security Ltd
Wave Systems Corp.
Wincor Nixdorf
WinMagic, Inc.
WinVista Corporation
Nem akarok hulyeseget irni. Nem tudom, hogy ez reszleteiben hogy fog mukodni. Szerintem meg a M$ sem tudja pontosan.
A hozzaszolasom masodik reszeben felvazolt kep, miszerint a linuxos flehasznalonak ket valasztasa lesz: vagy legalis de korlatozott lehetosegu Linuxot hasznal, vagy hasznalhatot de illegalisat.
Itt a "hasznalhatot" nem arra ertem, hogy tetszolegesen masolsz vele, hanem szimplan azt, hogy meg birja majd jeleniteni ugyanazokat a tartalmakat, amelyeket az M$ operacios rendszerek is.
MAr ma is gyakorlatilag sok ev bortonbuntetesere itelhetne az USA-ban, ha kiraksz a halora egy linux alatt futo DVD-k nezesere alkalmas medialejatszot.
Ez europaban meg szurke zona. De mar keszulnek az uj unios torvenyek...
