A "tittytainment" (emlön valo logas) fogalma Brzezsinsky-töl szarmazik.
Arrol szol, hogy hogy a fenebe szervezödjön egy tarsadalom, hogyan müködjön az elosztas, hogyan legyen a nehany még dolgozo motivalva, ha a tömegek nagy reszenek munkajara semmi szükseg sincs.
A baj akkor következik be, ha a szolgaltatas munkahelyei is elkezdenek elveszni, erodalodni. Nos ez az idö elerkezett. A folyamat nehany eve tart es gyorsul (mindig is volt ilyen tendencia, de az utobbi evekben erte el azt a meretet, hogy kezd szamitani).
Ha pl. a szolgaltatoipar allasainak a felere nincs szükseg, akkor a fejlettebb orszagokban a korabbi munkavallalok ~40%-ra nincs szükseg. Ez pl. Mo. eseteben tovabbi ~1,5 millio munkanelkülit jelentene. Tehat nem ~400 000, mint ma, hanem ~2 millio.
Egy ilyen rendszer elosztasa nem müködhet a hagyomanyos adorendszeren keresztül, hiszen tudjuk, hogy pl. a mai magyar adoszinvonal is adocsalashoz, munkaelkerüleshez, sumakolashoz, elegedetlenkedeshez vezet.
Ismeretes, hogy a GDP >50%-os ujraelosztasa mindent lefekez. Marpedig egy ilyen rendszerben a GDP >80%-t kellene a logosoknak (akik vegülis nem logosok, mert nincs mit tenniük) atiranyitani. Persze mindenki nezhetne Gyözike show-kat, vagy jatszhatna a komputerrel, könyvet olvasna, fürdözni jarhatna, ... :-((
Csak igy elöbb-utobb tele lenne a még dolgozok hocipöje a logosok követelözeseivel.
Mo. különben ezen a területen elegge elenjaro. Mar komoly feszültseget okoz a rengeteg korai nyugdijas, rokkant eltartasa es az alacsony aktivitasi rata.
Es, ami ezzel összefügg, a keresök elegedetlenkedese (hiszen tölük vonnak mindent el, az ö eletutjuk lesz megnehezitve).
Mo. jelenleg mar kb. 1 millio munkanelküli van. Jobbara a nyugdijrendszerbe eldugva. :-((
Egyszerűen a vallásunk nem engedi. A tömegigények a materiális termékekről nem tudnak átmenni transzcendens (művészet, tudás, vallás stb..) igényekké, ahogy az természetes lenne olyan embereknél akik a maga valójában tapasztalták meg a materiális dolgokkal való élést és figyelmük természetszerűen fordulna a magasabb rendű igények felé.
Egyetértek.
Egy kínai filmet láttam, ahol a bevezető narrátor szövege volt ez: "A szegény ember gazdag akar lenni, a gazdag meg bölcs."
Ez a hozzáállás tényleg nem érezhető. A nagy átlag egyáltalán nem tekinti értéknek a bölcsességet.
Az Elit sem mutat példát, hogyan is mutatna, amikor valamilyen egyszerű átveréssel kerültek hatalomba.
A régi klasszikus erények kezdenek feledésbe menni, úgymint a takarékosság, az udvariasság stb. . Hosszú távon ez káros.
Fizikai munkara mar ma is egyre kevesbe van szukseg, robotok nelkul is. Sot, szellemi munkara is egyre kevesebb. A szolgaltatasokat nagy reszenek semmi ertelme nincs, csak azert vannak, hogy legyenek.
Mar futottunk nehany kört ebben a temaban. Robotok alatt nem feltetlenül maszkalo valamiket kell erteni. Robot egy software is, amely pl. egy vallalat napi eredmenyet adminisztralja es 10 perc alatt elvegzi azt, amit nelküle 100 ember a következö nap tenne.
Egyszerűen a vallásunk nem engedi. A tömegigények a materiális termékekről nem tudnak átmenni transzcendens (művészet, tudás, vallás stb..) igényekké, ahogy az természetes lenne olyan embereknél akik a maga valójában tapasztalták meg a materiális dolgokkal való élést és figyelmük természetszerűen fordulna a magasabb rendű igények felé.
Én pedig ugy latom, hogy a mai fiatalok nagy resze nem annyira az anyagi javak haracsolasaban erdekelt. A gazdasag marad versenyrendszer. De ha egy tarsadalmi reteg elfogadhato modon el van latva (alapvetö igenyei ki vannak elegitve), akkor nem a vegtelen kapzsisag a jellemzö. Van aki "beletörödik" sorsaba, statuszaba.
A hiannyal küszködö tarsadalmakban a "tömegek" azert szeretnenek annyira kapzsik lenni, mert ugy erzik, hogy alapvetö igenyeik meg nincsenek kielegitve.
Egy versenyen alapulo tarsadalmat gyakorlatilag ~2,5-3% vezet. Annyi kell a konkurrencian alapulo, decentralis müködteteshez.
Ha erkölcsöt, moralt, viselkedest akarsz megregulazni, ezt a nehany %-t kell(ene) jobb belatasra birni.
Ami persze nem megy magatol. Erröl tanuskodik az összes bank, nagyvallalat felsövezetesenek a happolasa. Amiröl a mo.-i vezetök sem kivannak lemaradni.
Mo.-on meg kialakult az a türhetetlen allapot, hogy a gazdasagi siker, a megtollasodas titka es zaloga a holdudvarba valo bekerüles. Ez a fejlett orszagokban ilyen mertekben ismeretlen.
Hogy a melós mivel jár be dolgozni, az csupán egyetlen szereplőnek mindegy: a gyárnak. A melósnak és a rendszernek egyáltalán nem mindegy. A rendszert például zavarja, ha a melósok tömegközlekedéssel járnak, mert akkor nem lehet annyi autót eladni.
Az lehet, hogy a rendszert zavarja (en inkabb izgatja, vagy szabalyozza szot hasznaltam volna), de ki kell birnia.
Itt valik el a rugalmas alkalmazkodokepes gazdasag es a merev, tunya mozgaskeptelen.
Pl. az autoipar/piac/szolgaltatas atalakitasa nem csak munkahelyek elveszteset jelenti, hanem az egesz gyartast, infrastrukturat, ... tudast at kell alakitani. Ez addig legalabb annyi munkahelyet hoz letre, mint amennyit az osdi, tarthatatlan reszrendszer fenn tudott volna tartani (de nem tudott, hiszen le kell valtani, at kell alakitani).
Plusz humán szempontból is katasztrófa lenne egy társadalom ahol nincs elég dolog. Nem tudom honnan veszik a technoutópisták, hogy egy világban ahol mindent a gépek csinálnak ott az emberek majd olvasgatnak. Lófaszt. Az emberek elenyésző része olvasgat szabadidejében, a többség iszik vagy halálra baxtatja a feleségét/férjét/gyerekeit. Az ember is egyfajta energia, le lehet tudatosan fegyelemmel stb.. vezetni kreatívan vagy levezetődik magától, de abban nem lesz köszönet.
Ha a melós egy VW poloval kezd el járni, akkor 4-5 másik melóst küld az utcára ugyanis egy Hummer 2X annyi anyagot (2X annyi bányász munkahelye) 1.5X annyi alkatrészt (1.5X annyi munkás a szalagon), 2X annyi üzembentartást (2X annyi szerelő) és 2X annyi üzemanyagot (2X annyi kutas) stb igényel...
Fogd fel, hogy a rendszernek ez a perverz állapot az egyensúlya. A "rendszer" nem tudatos nem követ semmiféle felsőbb akaratot, csak a saját logikáját amelynek szerves része, hogy az aki járhat Hummerrel igenis járjon azzal, mert különben borul a rendszer....
A két kérdésedre had válaszoljak egyben, mert összefügg: rengeteg emberi energia szabadul fel, de nagy lenne a baj, mert ha nem tereled az emberek energiáit valami kreatív mederbe, akkor maguktól destruktív mederbe terelődnek, lásd segélyezés nyugdíj és más önpusztító állapotok...
"Mar nehanyszor ugyan leirtam. mar jelenleg is a fejlett orszagokban az elöallitott es merhetö ertek ~30%-a a materialis termek. Mezögazdasag, ipar, napernyö, dugohuzo, ... 70% a rendszer szervezödesere forditott energia. Az USA-ban 80%."
Nem kell ezt ilyen sarkosan különválasztani. Tudomásul kell venni, hogy a szükségletek hierarchiája nem megkerülhető:
Ha vettél levegőt, szomjas leszel, ha ittál éhessé válsz, ha ettél szaporodni akarsz ha dugtál egy könyvet akarsz majd olvasni, vagy filmet nézni, aztán jakuzzizni stb... A magasabb rendű igények csak az alacsonyabb rendű igények betöltése után jelentkeznek. Nem akarom a materiális termékek előállítóit lekicsinyelni, de ő munkájuk tölti be ennek a hierarchiának az alsó szegmenseit.
"Ez vegülis ugyanaz a kerdes, mint pl. egy dzsungel kialakulasa. Ott is lent kezdenek, majd szervezödik a rendszer, minden eleme növekedni akar (akar a masik karara is). Aztan kialakul egy dinamikus es stabil egyensuly.
Ez miert ne alakulhatna ki a XXI. szazadban?"
Egyszerűen a vallásunk nem engedi. A tömegigények a materiális termékekről nem tudnak átmenni transzcendens (művészet, tudás, vallás stb..) igényekké, ahogy az természetes lenne olyan embereknél akik a maga valójában tapasztalták meg a materiális dolgokkal való élést és figyelmük természetszerűen fordulna a magasabb rendű igények felé. Az igazi emberi létnek természetesen lenne egy materiális alapja, és ahogy találóan mondod amikor eléri a homeosztázist (mint minden növekvő rendszer a természetben) akkor az ez után keletkező energiáit vagy forrásait a léte lényegi (nem manifesztált) kiterjesztésébe kellene hogy fektesse. Namost a mi vallásunk lényege, hogy létünk materiális alapjának kiterjesztése jelenti a lét kiterjesztését. Növekedési kényszerünk szerintem innen ered. A gazdasági (makro) "homeosztázis" csak akkor valósulhat meg ha mikroszinten is homeosztázisra törekszik az egyén, azaz megteremti a léte fizikai alapjait és utána a lényegi tapasztalását akarja majd kiterjeszteni.
"Ahhoz nyilvan sok mindent kell reformalni," Nem. Csak egy dolgot kell megreformálni, és az maga az ember.
Mi tagadás, az volt, tekintve, hogy az olvtárs utóbbi nickjei szisztematikusan ebből a témakörből válogatódnak. Poénkodásom mentsége, hogy rasszizmusig fokozódó Big Box-gyűlölő vagyok... Nagy virtuális szájtépést folytatok pl. szülővároskám fineszes polgija ellen a helyi fórumon, aki nem elég, hogy előzékenyen lehetővé tetta a város határában most már x nagy doboz multikarvalynak, hogy olyan helyre építkezzen, ahol az elvileg nem volt lehetséges, hanem ráadásul sétafikásítja a főteret és környékét is, hogy a hazai tulajdonú boltok előtt véletlenül se tudjon a helyi fogyasztó leparkolni a hétvégi nagybevásárláskor. Nem bízza véletlenre, a multit segíti, a hazait üti. Gas the Mall! And the discont chains as well...
Miben mérjük azt az eredményt, amiből ugyanennyi energiafelhasználással két-háromszor ennyit lehet előállítani?
Leirok egy egyszerü peldat. Probald meg az összes altalad feltett kerdesre vetiteni.
A "rendszer" a fejlödese erdekeben igenyli, hogy egy melos A-bol B-be jarjon dolgozni.
A rendszer fejlödese szempontjabol mindegy, hogy az illetö hogyan jut el minden nap a munkajaba. A munkahely 20 km-re van. Az odavissza 40 km.
1. Melosunk egy Hummerrel jar a munkajaba, ami 20 liter üzemanyagot fogyaszt 100 km-en. Az oda-vissza 8 liter üzemanyag, 80 KWh.
2. Melosunk egy atlag ami autoba ül, amely 12 liter fogyaszt. Az atszamolva ~50 KWh energia.
3. Melosunk beül egy VW-Polo dieselbe (lehet venni, adjak, gyartjak). Akkor mar csak ~15 KWh energiara van szükseg.
4. Melos baratunk szervezkedik es ket baratjaval jar be a munkaba. Akkor fejenkent mar csak 5 KWh energiara lesz naponta szükseg.
A rendszer szempontjabol (gyar, vallalat) edesmindegy, hogy az illetö milyen modszerrel közeliti meg a munkahelyet.
Energiabilanzban pedig ott van egy ~15-ös faktor. Tehat a rendszer alakulasa, fejlödese nem ettöl a tenyezötöl függ.
Talan meg a következö pont erdekes:
Miben mérjük azt, hogy 'a rendszer a szellemi energia minimalizálására törekszik'?
Ez összefügg a sokszorositassal. Azert csökken az elektronika, IT-termekek ara, mert modot talaltunk a termek egyszerü multiplikalasara. Azert lesz olcsobb az aru, mert az egysegnyi termekre egyre kevesebb szellemi energia kell (ugye az ilyen termekek nagy resze nem anyag, meg csavarozas, hanem normak, software, licensz, szolgaltatas, ...)
Na meg ez is erdekes:
Ha arra, akkor vajon hogyan éli túl a rendszerünk az olyan módosítást, amelynek következtében az energiaminimumra való törekvés kerül előtérbe, a profitmotívum pedig kihal?
Ez jo kerdes. Különben nem feltetlenül kell energiaminimumra atallni (az energiaminimum idövel is erösen valtozik, nezz meg pl. egy regebbi hazat, meg egy passziv hazat). Eleg, ha fajlagosan csökken a müködtetö hajtoerö költsege.
Ha pl. egy software hajtoerejeröl beszelünk, akkor ott kb. a gep teljesitmenye es a software hatekonysagarol van szo. Valamint a halozat (pl. vallalati) effektivitasarol.
Nem pedig az elfogyasztott villamosenergiarol.
Most viszont en teszek fel ket kerdest:
1. Mi lenne egy tarsadalommal, ha az energiahordozok ingyen lennenek?
2. Mi törtenne egy tarsadalommal, ha egy Vespa-Roller bonyolultsagu robot (amely könnyen gyarthato, mindenki ki tudna fizetni), legyen olyan Honda-ASIMO fele (nem tudom ismeretes-e) ki tudna valtani az emberi munka 2/3-t? Tehat az összes fogdmeg munkat, szallitast, logisztikat, gyartast, ... ? tehat ketkezi munkasra gyakorlatilag nem lenne szükseg. Csak szellemi müködtetökre.
Elvileg most már rengeteg benzinszerűségnek kellene jönnie cellulóz-alapú etanolból például, aztán nem nagyon jön belőle semmi.
Ennyi jön:
A fuzio nem csalas, nem amitas. Epitenek egy kiserleti berendezest (mar 10 eve epitik, beleöltek 3,5 milliard $-t) es a szamitasok szerint egy 10-100-as energianyereseggel lehet majd energiat gyartani. Kiprobaljak, oszt majd lattyuk, hogy ugy van-e?
Mar nehanyszor ugyan leirtam. mar jelenleg is a fejlett orszagokban az elöallitott es merhetö ertek ~30%-a a materialis termek. Mezögazdasag, ipar, napernyö, dugohuzo, ... 70% a rendszer szervezödesere forditott energia. Az USA-ban 80%.
Ez vegülis ugyanaz a kerdes, mint pl. egy dzsungel kialakulasa. Ott is lent kezdenek, majd szervezödik a rendszer, minden eleme növekedni akar (akar a masik karara is). Aztan kialakul egy dinamikus es stabil egyensuly.
Ez miert ne alakulhatna ki a XXI. szazadban?
Ahhoz nyilvan sok mindent kell reformalni, az elosztast atszervezni,... De hat ma sem ugy nezünk ki, mint ahogyan ezt 100 eve gondoltak. Nezd meg, hogy akkor hogyan gondoltak pl. egy repülöt, vagy autot, vagy egy holdutazast.
Aztan ugy lett? Nem. Kb. igy allhattak hozza a tarsadalmi kerdesekhez is. Egy Oroszorszag egy feudalis kreatura volt minden alkotmanyos elkepzeles nelkül. Meg alkotmanya sem volt, hanem a car atyuska mondta meg a tutit.
A nemet bankkrizisröl valoban ilyeneket mondogattak (8 honappal kesöbb). Es azt is mondogattak, hogy 860 milliard $ döglött papir van a bankoknal, valamint a HRE (Hypo-Real-Estate) beomlasa lancreakciot inditott volna el.
Azert mondogatnak masokat is. Pl. a napokban olyat, hogy Nemetorszag mar teljesitette a 2012-ig vallalt kötelezettsegeit a CO2-t illetöen. Valamint 2020-ig nem 40%-kal fogja csökkenteni a CO2 kibocsatast, hanem a gazdasagi helyzet miatt csak 30%-kal. Tehat itt is lehet valamit tenni. Egy Kina nem kivan csökkenteni, söt ...
Miért vagy annyira biztos benne, hogy a mostani válság kiváltó okai között nem szerepelt az, hogy 2005 óta gyakorlatilag nem nőtt az exportolaj mennyisége, miközben a fogyasztása az OECD-ben csökkent, az ára pedig jelentősen emelkedett a válság kirobbanásának időpontjáig?
Mi van például akkor, ha a rendszerszinten fizetendő kamatokhoz akkora GDP-növekedésre lett volna szükség, amit stagnáló energiabázison nem lehetett megtermelni? Ráadásul ez kiegészült azzal, hogy elszaladtak az árak, ismét csak a stagnáló olajkínálat miatt (vagy legalábbis javarészt amiatt).
Szerintem egyáltalán nem egyértelmű az, hogy a jelenlegi válság okai közt nincsenek komoly, az erőforráshiánnyal a jövőben majd kapcsolatot ápoló energetikai okok. Persze a pénzügyi válság eszkalálódásához mindez nem volt elég, ahhoz kellett sok-sok más természetű, szabályozási, tőzsdei, banki dolog is. De azt nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az olajszűkének ne lett volna köze hozzá.
Amikor a fissziós atomerőműveket kezdték el építeni, akkor is volt egy ilyen ígéret. "Energy too cheap to meter..."
Hogy mi van akkor, ha túl sok lesz az áram egyszer csak? Hát... szerintem ez egy viszonylag kellemes probléma, ameddig nem villamosszékben ül az ember. Ha túl sok és túl olcsó az áram, valahogy majd megbírkózunk vele. :-) Hogy komolyan is feleljek: Afrikának jól jönne, de valahogy kétlem, hogy ingyen vagy nagyon olcsón adnák a szolgáltatók -- már feltéve, hogy a fúziós erőmű tényleg működik (majd egyszer).
Elvileg most már rengeteg benzinszerűségnek kellene jönnie cellulóz-alapú etanolból például, aztán nem nagyon jön belőle semmi. Pedig be lett ígérve pár éve, és sokkal kevesebb feltételes móddal, mint a fúziós erőmű. Rövidesen persze az is kézzelfogható közelségbe kerül(het).
Vesd össze azzal, hogy a múltban, egy "bunkó paraszt", még ha átlagtól kicsit hülyébb volt is, legtöbb szerszámát, viskóját meg tudta maga javítani, élelmét családjával meg tudta termelni, ami az ő létüket biztosította, arról rendelkeztek a tudással.
Jo, akkor semmi akadalya sincs, hogy ilyen körülmenyek köze költözz. Csak el ne aruld a felesegednek, hogy en (is) javasoltam.
Örökzöld kérdéseket feszegetsz: mennyi a specializációból a túl sok?
Meg ne probald valaszolni, mert nem fog sikerülni. :-)))
Ugyanis decentralis szervezeti strukturakban senki nem hatarozza meg konkretan, hogy miböl mennyi eleg. Az alakul magatol.
Bizonyos elméletek szerint (volt itt tárgyalva) elemi alkotóelemekből csak adott komplexitás valósítható meg (márpedig a gazdaság is ilyen az ember mint eleme) ...
Nos ez nem igy van (meg akkor sem, ha itt mar szazszor le lett targyalva). Nehez elhinni, de pl. Mo.-on 3500 KWh vellanyt fogyasztanak el fejenkent es evente, Nemetorszagban 6500 KWh-t, Californiaban 9000 KWh-t, az USA atlagaban 11 000 KWh-t, Idahoban pedig ~16 000 KWh-t.
Es barhol megprobalod felkapcsolni a villanyt, lön vilagossag.
Tehat itt valami masnak kell allni mögötte !!!
... és egy idő után a komplexitás növekedése több forrást igényel mint a többletkomlexitásból eredő hozadék és akkor következik a "dnownward spiral" a komlexitás rohamos és kontrollálhatatlan csökkenése.
Csak akkor, ha a rendszer fejlödese soran korabban a termeszet törvenyeit követve allandoan energiaminimumra törekedett. Jelenleg nem ez a helyzet (a rendszer a szellemi energia es piac mechanizmusainak a minimalizalasara törekedett eddig, nem pedig az energia minimalizalasara, (amit a termeszet evmilliardok ota követ), ezert a rendszerben hihetetlen tartalekok vannak (az energiamegtakaritas szempontjabol). Szerintem legalabb egy felezödes, de inkabb harmadolodas.
Illetve ugyanennyi energiaval legalabb 2, de inkabb 3-szoros eredmenyt lehet(ne) elerni.
Pedig nem szükségszerű, hogy az legyen, ha már az állami szintű gondolkodásról beszélünk. Szükség van ilyesmire. Persze, láthatóan pártkötődésű pénzosztóhely a dolog.
Csak eppen nem veszed eszre, hogy ez pontosan egy piramisjatek leirasa.
Szerintem te meg azzal nem szamolsz, hogy a piramisjatek egy "zero-sum-play", miközben az utobbi 80-100 ev technologiai fejlödese tette lehetöve, hogy a piramisjateknak latszo exponencialis fejlödes müködhessen (jo tudom, termeszet kirablasa, energiakonzervek bontogatasa, ...).
Ketsegtelen, hogy mostanaban van egy lyuk a technologiai fejlödesben is (illetve csak lyuknak latszik, mert a hatasa sokaknak nem ismeretes). Ennek ellenere a fejlödes meg siman atcsaphat minösegi ugrasba (ami ugye a fejlödes egyik alaptulajdonsaga, a rendszertechnika alapja).
Azt nem tudjatok elfogadni, hogy a fejlödes a törtenelem soran mindig is a kinalat-fogyasztas pengelen tancolt. Ennek ellenere ugy, ahogy müködött.
Most is ez van. Addig, amig a benzinkuton annyiba kerül az üzemanyag, mint 2,3,4,5 eve (sajnos) nincs eleg nyomas a rendszerben, hogy feltetlenül elektromos eutokba üljenek at az emberek.
Ennek ellenere pl. Nemetorszag a napokban jelentette be, hogy 2020-ig 1 millio villanyautot kivan latni a nemet utakon. Ez meg mindig nem tul sok, de ha megvalosul, akkor nem lehet 2020-ban is sirankozni, hogy elfogy az olaj, mert egyertelmüen van alternativa (az mar különben ma is van).
Amit allitasz, hogy semmi nem tart örökke, azt csak ala tudom irni. Valoban, 100 ev mulva biztosan teljesen mashogyan nez ki a vilag. Ugyanugy, mint ahogy 1909-ben sem tudta senki sem megsaccolni, hogy mi is törtenik a XX. szazadban.
A jelenlegi helyzet meg azzal van megspekelve, hogy az exponencialis fejlödes miatt a XXI. szazad elsö negyedeben kb. annyi minden jatszodik le, mint korabban evszazadok alatt.
Igazságtalanul megfeledkezel a mell-implantátumokról... (nem ott gyártják? de a származási helyet a hozzáadot érték alapján számolják, ezért van jogilag indokoltan cseh narancslé)
"és egy idő után a komplexitás növekedése több forrást igényel mint a többletkomlexitásból eredő hozadék és akkor következik a "dnownward spiral" a komlexitás rohamos és kontrollálhatatlan csökkenése."
Bizonyos esetekben azért valamennyire kontrollálhatónak bizonyult történelmileg, ha nem látnám esélyét, én se itt fórumoznék, csak innék.
"Erre szép példa pl. Kuba ahol az egy főre eső GDP ellenére az egy főre eső boldogsághormon termelés messze megelőzi a fejlettnek mondott világét."
részben nyilván van ebben valami, de ne feljetsd az ajtószárnyakon Miami felé evickélő disszidenseket... Meg a legújabb hírt az igásbivalyok hajkurászásáról. Inkább a csupasz őserdőlakók elégedettsége lehet egy még jobb példa.
Örökzöld kérdéseket feszegetsz: mennyi a specializációból a túl sok?
A hálózat helyett magas fokú munkamegosztást mondanék. Megfigyelhető az egész gazdaságtörténetben: Először az elemi emberi csoportokon belül specializálódtak: vadász, földműves kontra iparos, aki olyan szerszámokra specializálta magát amelyiknek az ellenértékénél többet lehetett termelni a használatával. Majd folyamatosan nőt a specializáció és területileg és létszámilag is egyre nagyobb embercsoportok specializálódnak, egészen addig amíg Detroit környékén egy fél Magyarországnyi területen semmit nem csinálnak csak autót, Idahoban krumplit, Kaliforniában meg filmeket :) Ennek szerintem egy dolog az alapja és az a kommunikáció (a szó logisztikai értelmében), ezért szerintem ez fennmarad teljesen addig amíg jó a kommunikáció (elenyésző tényező a szállítás a termeléshez képest).
Megfelelő mennyiségű adat (mozgatandó tömeg és távolság) birtokában könnyű lenne kiszámolni mennyi energia szükséges a jelenlegi specializációs szint fenntartásához, de ez nem elég, ugyanis örök vesszőparipám a növekedéskényszer szintén a még struktúráltabb munkamegosztás felé tereli a termelést. A rendszer egyre komplexebb.
Bizonyos elméletek szerint (volt itt tárgyalva) elemi alkotóelemekből csak adott komplexitás valósítható meg (márpedig a gazdaság is ilyen az ember mint eleme) és egy idő után a komplexitás növekedése több forrást igényel mint a többletkomlexitásból eredő hozadék és akkor következik a "dnownward spiral" a komlexitás rohamos és kontrollálhatatlan csökkenése.
(hajlamos vagyok elhinni ezt az elméletet, mert a természet szeret "resetelni" amikor valami túl bonyolult és kezelhetetlen lesz, nézetem szerint pl. a halál is egy ilyen ilyen jelenség...)
A másik megrögzött nézetem az, hogy az ember boldogsága nem sokban függ az általa birtokolt előlapok mennyiségétől, csak nagyon alacsony tudati szinten. A biológiai lét fenntartásának célja egy magasabb rendű léttapasztalat megszerzése, ami igen csekély fizikai inputtal megvalósítható, hacsak nem kell az oroszlán elől rohangálni folyamatosan. Erre szép példa pl. Kuba ahol az egy főre eső GDP ellenére az egy főre eső boldogsághormon termelés messze megelőzi a fejlettnek mondott világét. A szabadság is relatív: igazából mélyen individuális élmény azaz gyakorlatilag minden külső körülménytől mentesen megélhető.
"A visszafordulasba belepusztulna az emberek 90%-a, az elore menekules viszont meg tovabb noveli a Fold nepesseget"
És mivel nincs örök piaramisjáték, ha a már megnövekedett népességnek is csak a 90%-a pusztul el, akkor is eleve több az áldozat, de nyilván nőhet az elhullási ráta is. Tehát minél hamarabb, annál jobb...
"(azt se tudja, hogy mitol jon a csapbol a viz, vagy a konnektorbol az aram)"
Vesd össze azzal, hogy a múltban, egy "bunkó paraszt", még ha átlagtól kicsit hülyébb volt is, legtöbb szerszámát, viskóját meg tudta maga javítani, élelmét családjával meg tudta termelni, ami az ő létüket biztosította, arról rendelkeztek a tudással. Mi ma sokkal fejlettebbek és létfenntartásunkhoz szükséges dolgok terén nagyságrendekkel tudatlanabbak vagyunk. Az átlagot tekintve. Melyik a sebezhetőbb?
"Szabadai Viktor, az SZDSZ országos tanácsának tagja, XIII. kerületi pártelnök, továbbá a párt Új Generáció nevű ifjúsági szervezetének elnöke is felügyelőbizottsági (fb) tag lett a most alakult Fővárosi Energiaügynökség Nonprofit Kft.-ben - tudta meg a HVG.
A 40 millió forint törzstőkével induló cég fő profilja az energetikai tanácsadás, pályázatírás és energetikai stratégia kidolgozása, alapítója pedig a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. és a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. Ez utóbbi fővárosi cégben egyébként Szabadai szintén fb-tag."
Itt az új kor nyerő iparága: energetikai tanácsadás, energetikai stratégia kidolgozása.
