Ezeket fenntartásokkal fogadd, mert azért ha pl. a szerződések alapján működött a cég, voltak bevételei, stb akkor utóbb nehezen lehet megtévesztésre hivatkozni, bonyolult ez, konkrét helyzetet kell ismerni.
A lényeg: attól, hogy nem volt cégvezető papíron, még a gyakorlat tehette azzá, csak szeretnek erre hivatkozni, de ez nem olyan egyszerű.
Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik.
A megtámadást egy éven belül írásban kell a másik féllel közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében haladéktalanul a bíróság előtt érvényesíteni.
(2) A megtámadási határidő megkezdődik
a) a tévedés, megtévesztés felismerésekor;
b) jogellenes fenyegetés esetében a kényszerhelyzet megszűntekor;
... és még rengeteg további szabály.
Azért azt az összes körülmény mérlegelésével lehet csak eldönteni, hogy ha a taggyűlés hoz ilyen határozatot, akkor az miként hat azon partnerekre, akik szerződtek a céggel, az álképviselő útján, mert ugye látni kellett a cégjegyzékből, de a cégjegyzékből törölni se ártott volna az illetőt...továbbá volt-e cégbélyegzője, ha igen miért, stb.
Elég bonyolult ennek a gyakorlata, konkrét helyzetben lehet ezt szerintem mérlegelni, hogy mi lenne a kimenetele egy ilyen megtámadásnak.
Ezekkel alapvetően semmi gond. Lehet persze álképviselő, de akik megkötötték a szerződést a cégjegyzékből tudhatták, hogy már nem képviselő...ugyanakkor általában az álképviselő képviseletét jóváhagyják, így nincs semmilyen jelentősége.
A megtámadhatóságot/semmisséget mindig adott helyzetben kell vizsgálni.
Igen az, ez alapján ítél a bíró a felperes számára súlyos százezreket. Micsoda botrány!
"karcolásnyomok találhatók, amelyek eredete ismeretlen eredetű." Megdönthetetlen bizonyíték a mágnesezésre?!
" Jelen vizsgálat során az volt tapasztalható, hogy a mérőben lévő fék mágnes gyakorlatilag nem fejt ki megfelelő fékező hatást, ami annak lemágnesezettségére utal. (A közelítő csavarhúzóra nem fejt ki intenzíven érezhető vonzó hatást)”Nincs a szakértőnek megfelelő műszere mondjuk egy mágneses indukciómérő? ( egyébként lehet bérelni) Botrány
„A mérőferraris tárcsája az ulial előidézett forgató hatásra nagyon lassan fékeződik, illetve állle.” Mi ez valami mutatvány?
„Jelen esetben a kézi erővel előidézett forgatóhatás lassú megszunese arra enged következtetni, hogy a mérőt külső mágneses behatás érte, ami legyengítette a beépített fékmágnes normális fékező hatását.” Ezek az igazán „pontos mérési eredmények” meggyőzik a bírót !!!!
Bíró számára a konklúzió: Az alperes mágnesezet.
Gyönyörű, micsoda botrány!!
Mire gondol egy biró ilyenkor, végre befejezhetem ezt a marhaságot, és jóérzéssel töltve fordul meg és mosollyal tekint a mögötte függő Visinszki képre.
Szerződéses nyilatkozat bíróság által nem pótolható, csak a felek közös megegyezése vezethet szerződésmódosításhoz.
Egy lehetőség lehet:
241. § A bíróság módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.
Ez utóbbit azonban neked kell bizonyítanod, és a szabályozás gyakorlatát nem ismerem.
Munkáltatómtól jelzálog alapú kölcsönt kaptam, mely tartalmazza, hogy a munkaviszonyom megszűnése esetén is változatlan feltételekkel fizethetem azt tovább.
A munkaviszonyom időközben megszűnt, ráadásul el is váltam. A közös lakásunk eladásra került, és új lakást vásároltam, melyre a munkáltatói hitelemet is tovább szeretném vinni. A volt munkáltatóm ehhez nem járul hozzá, hogy így idő előtt visszakaphassa a pénzét egyben. Engem viszont ellehetetlenít vele.
Kikényszeríthető-e a módosítás, az aránytalan érdeksérelemre hivatkozva?
Itt egy érdekes a bíróság által kirendelt szakértői vélemény. Mely arról tanúskodik, hogy sem tárgyi és személyi feltételekkel nem rendelkezik a szakértő. És az ujjával megállapítja a mérő mágnesezést. Itt tart a mai bíróság.
A Mérőellenőrzési Osztály jelen lévő munkatársai előtt megvizsgáltam a szétszerelt fogyasztásmérőt.
A mérőn sem külsősem belső fizikai behatásra utaló nyomok nem láthatók, sértetlen, következésképpen a mérőt nem bontották meg.
A mérő baloldali műanyag fedélrészén, a fékmágnes felőli oldalon karcolásnyomok találhatók, amelyek eredete ismeretlen eredetű. Lásd a vonatkozó ...... oldalon.) A műanyag fedél ellenkező, jobb oldala sértetlen, karcolás mentes.
Jelen vizsgálat során az volt tapasztalható, hogyamérőben lévő fékmágnes gyakorlatilag nem fejt ki megfelelő fékező hatást, ami annak lemágnesezettségére utal. (A közelítő csavarhúzóra nem fejt ki intenzíven érezhető vonzó hatást). A mérő ferraris tárcsája az ulial előidézett forgató hatásra nagyon lassan fékeződik, illetve áll le.
A ferraris tárcsára tett jelzések alapján tapasztalható volt, hogy az ujjal meglökött tárcsa forgása, a közel teljes fordulatot megtétele után áll csak meg.
A normális esetben, ép és megfelelő mágneses erővel rendelkező fékmágnes 1 cm-en belül leállítja a ferraris tárcsa forgását. Jelen esetben a kézi erővel előidézett forgató hatás lassú megszunese arra enged következtetni, hogyamérőt külső mágneses behatás érte, ami legyengítette a beépített fékmágnes normális fékező hatását. Egyéb, pontosabb, illetve működés közbeni vizsgálatot eszközökhiányában nem volt módom végezni. A részletesvizsgálati eredményeket ……………..szakértő úr által készített ....... ……………..-án. kelt jegyzőkönyv tartalmazza, amely . az indukciós fogyasztásmérők vizsgálatára vonatkozó előírásoknak megfelelően készült.
A fentiek értelmében a laboratóriumban, hitelesített mérőpadon végzett mérési eredményeket, és a vonatkozó megállapítások helyességét nem lehet vitatni, azok megfelelnek a valóságnak. Ugyanis a kérdéses mérő, jelen vizsgálatát megelőzően, (a felperes megbízásában lévő szakemberek által felvett), "Ténymegállapító jegyzőkönyvben" szereplő megállapítások pontosítása és ellenőrzése céljából, az ELSTERKft.-nél (mint akkreditált Hitelesítő Laboratórium) a fogyasztásmérő műszer-automatika szakértői vizsgálata megtörtént. (A tárgyi fogyasztásmérő vizsgálatáról készültjegyzőkönyvet lásd a peranyagban a számalatt csatolva.) 7.6. A vizsgálatom során tapasztaltakat és vonatkozó megállapításomat közöltem a jelen lévő munkatársakkal, akik azt elfogadták, azzal szemben nem éltek ellenvetéssel. 7.7. A fogyasztásmérőt a vizsgálat befejezése után, visszahelyeztem az eredeti ……… számúdobozba. (A vizsgálat megkezdésekor eltávolított …………….. zárópecsét a dobozba került elhelyezésre.) A tároló dobozt, a fogyasztásmérő visszahelyezése után, a számú zárópecséttel véglegesen lezártuk. Ezekalapján a fogyasztásmérő vizsgálatát befejezettnek tekintettem.
Nos előkaphatnak a tárgyaláson is bizonyítékot, de ha kisértékű a per (1 milliót meg nem haladó), akkor csak az első tárgyaláson.
A per mente mi? Hosszú lenne leírni, nyilván a felepres elmondja keresetét, miként tartja fenn, aztán az alperes, hogy mi a védekezése. Ez alapján a bíróság ha indokoltnak tartja akkor az elévülés körében bizonyítási kötelezettségére (miszerint az elévülést megszakította) kioktatja a felperest. A többi meg alakul...
A melléket dokumentumok között nincsen 5 éven belüli irat, ráadásul a bank és az első cég közötti engedményezésről is csak említést tesznek (mintha ennyi elég lenne egy bíróságon) a második ügyletet pedig mellékelik, illetve dátummal is jelölik, gondolom nem úgy működik ez az egész, hogy a tárgyaláson meg előkapnak a fiókból valami papírt ami itt nem lett leadva. Egyébként nem tudnak előkapni semmit, mikor elköltöztem a banknak megadott címről, még a postán megrendelt utánküldési szogáltatás papírját is eltettem, ez a mai napig megvan, és igazolja azt is, hogy 2011 december végéig ha az eredeti címemre küldtek volna bármit is, a postás beteszi a bérelt postafiókba. De ilyen sem volt.
Mindenesetre köszönöm szépen a válasz, én is így sejtettem. A bíróságon mi lesz a menete a dolgoknak? Sosem voltam még ott.
Úgy tűnik -persze nem ártana látni -, hogy ez bizony elévült (2010.06-ban), ha nincs semmi más iratuk, mert ugye a fizetési meghagyást csak 2011-ben adták be,
Az utolsó levél a banktól 2005 06. hó, a jelenlegi közjegyzőtől érkezett fizetési meghagyást pedig 2011 december végén vettem át. A most megkapott idéző végzés mellékleteként szerepel a bankkal kötött szerződés másolata, a felmondó legél, és annak tértivevénye általam aláítva (ez az utolsó cértesítés) valamint a közbülső cég és a jelnlegi cég közötti engedményező nyilatkozat, ez is 2011 májusi dátummal.
A bank és a közbülső cég közötti engedményező nyilatkozat nincs itt, egyéb levél, felszólítás meg nem érkezett. A kereset leírásában szépen ott van, hogy a bank egyik cégnek, majd egyik cég a másik cégnek engedményezett, előbbinél semmi, utóbbinál meg pontos dátum megjelöléssel, a leírás szerint az engedményezési nyilatkozatok csatolva, azonban a bank és az első cég közötti nyilatkozat valahogy nem került bele. Gyanúm szerint ezt még most szerezhetik be (netán most írják és visszadátumozzák) de tény, itt nincsen, engem ezzel kapcsolatban 2005 júniusa óta senki sem keresett.
Az engedményezés megtörténte csak egy dolog, valami tértivevényt csak elő kellene kapniuk, hogy márpedig erről engem értesítettek, nem?
Kérek egy kis segítséget, röviden leírnám, miről is van szó:
2005-ben egy bank felmondta a személyi hitelemet, erről tértivevényes levelet küldtek, amelyet át is vettem. ezután nem történt semmi az ügyben, majd 2011 decemberben kaptam egy levelet, hogy fizetési meghagyást bocsájtottak ki ellenem, ezzel a hitellel kapcsolatban. Mivel az utolsó értesítés óra jópár év eltelt, ellentmondással éltem, de a másik fél perre viszi a dolgot. A bank állítólag valamikor engedményezte egy cégnek a tartozásomat, de erről sem kaptam értesítést, majd ez a cég továbbengedményezte, erről sem kaptam értesítést. Jelelnelg úgy állunk, hogy 2005 júniusa és 2011 decembere (mikor átvettem a levelet) között semmiféle értesítést, megkeresést, fizetési emlékeztetőt, semmit sem kaptam. Számíthatok arra, hogy majd a tárgyaláson is megáll az elévülés? Mit kell tennem a tárgyaláson?
Azaz, egy öröklési szerződés "fejében" a majdani örökösnek el kell-e látnia, "tartania" a leendő örökhagyót?
655. § (1) Öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi.
Tartás: gondoskodni róla, ellátását megoldani, megszervezni
Életjáradék: valamilyen pénzben meghatározott összeget fizetni
Tehát bármelyik konstrukció szóba jöhet (akár a kombináció is: járadékot is kiköthetnek, plusz ezen felül az illető ellátását is).
Ha jól értem, akkor ez esetben lenne "visszterhes" a szerződés? Mert így mindkét félnek vannak jogai és kötelességei?
Úgy érted, hogy adok-kapok? Hát persze, hogy az! Mindkét félnek vannak jogai és kötelezettségei, ha az egyik fél nem tartja be, akkor a másik joggal élhet szankciókkal.
1. Ha a vasarloi csoportokba belepoket korrektul tajekoztatjak, es annak felepitese nem pilotajatek szeru (mintahogy elvileg nem kellene annak lennie), tehat nem csapjak be a delikvenst, akkor abban semmi torvenytelen nincs. A reklamok maguk gyakran felrevezetoek, arra oda kellene csapni, de egyebkent nem feltetlenul buntetojogi kategoria.
2. "Hulyenek lenni allampolgari jog". Fuzhetnem meg ezt is sokmindennel kezdve a hiszekenysegtol, az alairok akarmit elolvasas nelkulon es sok minden mason at egeszen az atlag penzugyi ismereteiig, de nem teszem - ebben a mondatban minden benne van.
Szerinte innen a netről mi honnan tudjuk, hogy a becsatolt okirati bhizonyítékok - az itt nem is pontosan ismert - állításaidat mennyiben támasztják alá?
Amennyiben az okirati bizonyítékokat az írásbeli ítélet nem említi meg (miért fogadta el, miért nem), akkor emiatt lehet fellebbezni, mert ez hiányosság.
Még egyszer betüremkedem az öröklési szerződéssel, bocsánat.
Az ilyen típusú szerződésnek vajon egyúttal tartási típusúnak _is_ kell lennie?:-o Vagy két teljesen különböző dologról van szó? Azaz, egy öröklési szerződés "fejében" a majdani örökösnek el kell-e látnia, "tartania" a leendő örökhagyót?
Ha el kell "tartania", akkor annak feltételeit bele is kell venni a szerződésbe, gondolom. Van/lehet ennek "mértékére" nézve valami irányadás? Bele lehet/kell írni,hogy a leendő örökös saját pénzéből vásároljon be, vegyen gyógyszereket, fizesse a rezsit az örökhagyó helyett, takarítson nála stb. stb.? Ha így van, miket lehet/szokás belevenni?
Ha jól értem, akkor ez esetben lenne "visszterhes" a szerződés? Mert így mindkét félnek vannak jogai és kötelességei?
Vagy az öröklési ilyen értelemben inkább valamiféle "biztosítási" szerződés, hogy a szokásos (érvényes!) végrendeletnél jobban körbebástyázza az örökös majdani jogait?
Azt szeretném tudni hogy a hatóság félrevezetésének, a hamis tanuzásra felhívás, a hamis vád tényfeltáró vizsgálatára az ügyészség illatékes e? Kábitószerrel való ügyben ami csak feltételezés annak vizsgálatát melyik hatóságnál lehet kérni?
A másik sarkalatos pont, hogy az e-mail-ek - amelyek a leendő munkáltatótól jöttek - elfogadottak-e "írásos" bizonyítékként?
Ha elfogadottak a bírósági gyakorlatban, akkor minden kétséget kizáróan bizonyítható a károkozás alapja.
Polgári perben azt fogad el a bíróság, amit neki tetszik. Ha olyan kedve van a bírónak, akkor elfogadja, ha nem, akkor nem (nyilván meg fogja indokolni). Ha az ellenérdekelt fél kötözködik, és nagyon akarja, ki tudja kezdeni az emailek hitelességét. Az más kérdés, hogy egy átlagos ilyen sunnyugós cég erre mekkora eséllyel képes.
Oké, de mi is a kifogásolt tette a másik félnek? Az, hogy nem lett megkötve a szerződés? Mi is az, amitől így elesett a srác? Senki nem köt próbaidő nélkül munkaszerződést, nem is várható el a munkáltatótól sem. Akkor mennyi is az a jövedelem, amitől tuti elesett? Ha első munkanapján azonnali hatállyal kirúgja a munkáltató - próbaidő alatt, az teljesen jogszerű. Indokolni sem kell, okának sem kell lennie, a munkáltató dönthet így. Ez esetben mennyi zsetont is kapott volna? Na ennél többet nem lehet legombolni a munkáltatóról azért, mert nem kötötte meg a szerződést.
Az albérlethez a dolognak semmi köze: ha a munkáltató felveszi, majd első nap kirúgja, akkor semmi kifogásolható nem lett volna a dologban, ellenben a két hónapra előre kifizetett albérletet semmilyen címszóvel nem lehetett volna kérni a munkáltatótól, a le sem dolgozott munkabért meg ugye pláne nem.
Ha létre jött volna a munkaszerződés, akkor nem is lehetne szó biztatási kár kategóriáról szerintem. Éppen ez az egyik lényege a történetnek.
A másik sarkalatos pont, hogy az e-mail-ek - amelyek a leendő munkáltatótól jöttek - elfogadottak-e "írásos" bizonyítékként?
Ha elfogadottak a bírósági gyakorlatban, akkor minden kétséget kizáróan bizonyítható a károkozás alapja.
Ezek a levelek egyértelműen tartalmazzák a hitegetést, a ráutaló magatartást.
Ha az október 14-én érkezett e-mail-ben azt nyilatkozza a munkáltató, hogy október 1-től nem tudja foglalkoztatni, hanem csak november 1-től vagy december 1-től, akkor vélelmezhető a ráutaló magatartás miszerint október 1 előtt (szóbeli vagy telefonos) ígérvényt tett az alkalmazásra.
Utána néztem, mely passzusok vonatkozhatnak az esetre:
a)
1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.): Bíztatási kár (a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése): 6. § A bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte.
b)
BH1993.562.-t és a GK. 14. sz. állásfoglalás. Eszerint a szerződéskötés elmaradása miatt is lehetőség van a Ptk. 6 alkalmazására, ha a kárt szenvedett kellő megalapozottsággal hihetett a szerződés megkötésében.
c)
Pp. 349. (2) Az (1) belezdés szerinti munkaügyi pernek minősül a munkaszerződés megkötését megelőző tárgyalásra, a munkaviszony megszűnését követően a munkaviszonyból eredő jogra.
Én - mint nem jogi szakember - ennyit tudtam produkálni. Köszönöm az eddigi és a jövőbeli válaszokat.
Sziasztok! Lenne egy kérdésem:Miért engedélyezik a fogyasztoi csoportok működését? Az amúgy is szerencsétlen embereket legálisan csapják be! Én is beleestem ebbe a csapdába! Lehet tenni valamit,hogy visszakapjam a pénzem? Köszönöm,ha válaszol valaki.
A fent vázoltak alapján munkaügyi vagy polgári per indítható-e a hitegető munkáltató ellen bíztatási kár jogcímen?
Persze.
Van-e reális esély a per megnyerésére?
Hááát... a leírtak alapján nem lennék annyira bizakodó, de nyilván sok függ a másik oldal álláspontjától, jogi képviseletétől is. Én személy szerint száz forintba sem fogadnék senkivel.
A saját igazát a "károsultnak" kell bizonyítania. Azt pl. nagyon nehéz lesz, hogy aláírt munkaszerződés és írásos állásajánlat nélkül miért is kell valakinek ezeket a hitegetéseket elhinnie annyira, hogy súlyos költségekbe verje magát.
Ezen felül a munkáltató mondhatja pl., hogy fel is vehette volna, majd az első napon, próbaidő alatt azonnali hatállyal megszüntethette volna a munkaviszonyt, még indoklás sem kellett volna. Ehhez joga lett volna, kifizeti az 1 napra járó bért, és kezitcsókolom. Ehhez a helyzethez képest nem igazán látom, hogy milyen alapon kérhetne ennél többet bárki...
