Soha nem éreztem magam igazi Depechesnek,de nagyon szeretem öket.
Az újak nem tetszenek annyira,de jók és ugyanúgy DM-os számok, nem hiszek abban, hogy egy zenekar ne képezne zenei folytonosságot,ha a zenekar magja,lényege nem változik(Markáns példa erre a U2,de kivételt képez az EDDA.)
Na, nálad az is érdekes,hogy miképen jöhet be a 2Unlimited stb. a Mode után.(BB kivétel.)
Hi!
Hogy a Condemnation nyálas lenne?!
Na mindegy, izlések és pofonok. Ha gyenegébb számot kéne említenem a DM-tól és ráadásul a SOFAD-ról, akkor az a Get Right with Me.
Egyébként kiváncsi lennék egy-két rocker véleményére is, azzal kapcsolatban, amit a témanyitás végén írtam. Nyilván nem lehet általánosítani, de úgy gondolom tényleg sokan megszerették a DM-ot a gitárzenét kedvelők közül is, vagy legalábbis elismerik. Szerintem azért, mert annak idején, amikor kezdett divattá válni ez a stílus Mo.-on, akkor sokan fogták a fejüket a "nagy öregek" közül (pl. Demjén, Nagy Feró, Hobo, Illés, Koncz stb.), hogy Úr Isten, mi ez?! Pláne amikor bejött a Bonanza: katasztrófális gépzene stb. Azóta viszont, látva a sok gagyit, ami külföldről bejött, v. itthon született, gondolom, ha nem is sírják vissza pl. a Bonanzás korszakot, de elismerik, hogy a DM és követői a mai divatzenékhez képest sokkal igényesebb, dallamosabb anyagokat készítettek, azok a zenék legalább "meg lettek csinálva"(így magyarosan :)) ). Valószínű, hogy az Ultra csak megerősítette bennük ezt.
Ambipotalamusz,
Posztmodern művészi szempontok szerinti vizsgálat: az adott alkotás összetevő elemeinek vizsgálata kortárs zenei, fényképészeti, filmművészeti, ruha-, design-, stb. besorolási és rangsorolási elvek mentén.
bocs, Nuwanda bacsi, de ezt a mondatot te erted?
>posztmodern művészi szempontból ott alkották a legnagyobbat.
milyen az a posztmodern muveszi szempont?
van egy par szam a Songs-rol, ami nekem kifejezetten nyalas (a top nyulos szam a Condemnation), ezert kicsit idegesit ez a lemez, imho az Ultra sokkal jobb. az Ultra-rol a masodik szam (Love thieves) az de jo!
Fec! A szívemből beszélsz: U2, Inxs is a kedvenceim közé taroznak. Egyébként DM klub minden hónapban van a Pecsában (legközelebb 04.16.-án, ha jól tudom).
bnoplwk2, Woland: Teljesen egyetértek, szerintem sem lehet nosztalgiazenekarnak nevezni a DM-ot. A DM és az említett nagyok pont azért tudtak fennmaradni, mert még nem készítettek két egyforma lemezt.
Nuwanda: Az egyéb DM klubokkal kapcsolatban igazad van. A Pecsa bulikon viszont ez már egyáltalán nem jellemző. Az évek során eléggé kicserélődtek a DM klubba járó emberek. Az együttesnek sikerült nagyon sok új rajongót szereznie, a régiek pedig már nem mindig járnak le. A több száz ember között én mostanában nem látam skinheadeket, talán csak 1-2-őt, de balhék már évek óta nincsenek. A bőrfejüek inkább a még mindig működő 101-es klubba járnak és ott sincsenek sokan. Különben sincs velük problémám, legalábbis amíg nem kötnek az emberbe, de ez még nem fordult elő.
Én sokszor voltam DM-klubban. 1988-89-90 ben párszor, majd 92-től 96-ig folyamatosan többször is.
Nem hinném, hogy a Songs of Faith-thel nem illene a sorban. Zeneileg és posztmodern művészi szempontból ott alkották a legnagyobbat.
De a klubhoz visszatérve sok szép is elmondható róla, de pl. az is, hogy a zenekar mondanivalójától és stílusától eléggé messzire került, amihez csak egy "kis" adalék a rendszeresen megjelenő szkinhedek gyülekezete...
Volt sok Depeche Mode klub, szerte a városban, pl. Fatuskó (Rákosborzasztó), Ady (Kispest), 101-es (E-klub), plusz Szentendrén is volt, meg Debrecenben is. Sajna a társadalom perifériájára szorult emberek gyülekezőhelye lett, nem pedig vidám szórakozóhely.
Erdekes, hogy a DM mindig mennyire megosztotta az embereket. Altalaban senki nem kozombos irantuk, vagy nagyon szeretik, vagy utaljak oket.
Nekem hosszu evek ota a kedvenc zenekarom, talan azert is, mert kulonosebb nehezseg nelkul tudtam kovetni a stilusvaltasaikat. A DM egy hosszu folyamaton keresztul ment at, amelynek eredmenye a mai zene: ez mar nemcsak igenyes szorakoztatas, hanem szerintem ertek es muveszet.
Legutolso albumukon (Ultra) tobb olyan szam is van, amely egyes elemeiben a klasszikus zenehez esik kozel. Nem hinnem, hogy nosztalgiazenekar lennenek, mert nem a multbol elnek, hanem allandoan ujrateremtettek valamit, kepesek voltak megujulni. A kozonseguk nagyreszt kicserelodott: ma sokkal tobb az ertelmisegi kozottuk.
Remelem lesz jovoje is a Depeche Mode-nak: en mindenesetre mindig nagy orommel hallgatom oket.
Fura, en meg '92 ota kedveltem meg a zenejuket. Sokkal elmelyultebb lett, mereszebben jatszanak az "altalad" kedvelt megabass-sal. Sokkal inkabb epitkeznek a dalaik zeneileg, erettebb a szoveg is, melyebb lett a mondanivalo. Ugy erzem sokkal jobban atgondoljak mar azt, ha lemezt csinalnak, es sokkal igenyesebben is teszik. A dalok sorrendjenek "dramaturgiaja van". Ma talan azt mondanam mar, hogy a "DM" egy igazi lyo "alternativ" zenekar, marmint abban az ertelemben, hogy nem a "moneymaker"-ek soraba tartozik, hanem tenyleg ZENET csinal.
Nekem legjobban a "Songs of faith and devotion" tetszik, amin szerintem tokelyre vittek a Depeche Mode soundot. Arrol is leginkabb az One Caress, amiben szerintem kicucsosodik egy akkor mar majd 10 eves zenei feeling, kristalytistan, csodalatosan, Akusztikusan (!) [vonosnegyes egy eredendoen szinticsapattol :)))]
A DM-et en programzenekarnak tartottam a 80-as evekben, ami nem kovette, hanem meghatarozta a korszak zenejet, valahogy ugy ahogy ennek az evtizednek a zenejet a Prodigy. BTW Prodigy-t en mar ruhellem, oreg vagyok hozza, meg tulzottan bekattantnak tartom az enekesuket is.
Soha nem voltam DM rajongo, de azert lat havonta 1x vagy 2x DM vinylt a Linn Axisom :). A DM klubokbol meg kimaradtam, mirol szoltak? Amikor ideje lett volna akkor mindenfele Doors-okkal, Janis joplinokkal, AE Bizottsaggal, Balatonnal, Trabanttal, Europa Kiadoval volt tele a fejem nekem balgatagnak .... :)))
Én valaha igazi DM-es voltam, de nekem a zenekar meghalt a Personal Jesus-szal. Talán a legújabb albumuk az iagazi, régi irányzatot követi, minden esetre nekem csak a régi DM a DM.
Azóta befigyeltek nálam olyan stílusok, együttesek, mint a 2Unlimited, az Omen, Magic Affair, U96, a régi Scooter, a Banzai, a kemény house.
Csak azokat a zenéket bírom igazán, ahol keményen dübörög a basszus, nyomul a szinti. De ezenkívül mindent meghallgatok.
Visszatérve: a DM már nem a régi, nosztalgiazenekar.
Ez meg lemaradt:
Aztan meg ott van az INXS, U2, meg hasonlok. Ilyenek ma mar sajnos nem nagyon vannak. Marmint az ujonnan alakultak kozott. Aztan Billy Idol, 1-2 Midnight Oil szam szineten utanozhatatlan.
Hol van ez a klub? Mikor van nyitva stb... Engem erdekel! Nem mostanaban de 1x majd elmegyek megnezni! A 80-as evek eleg tuti szerintem (a DM-rol nem is beszelve)... :-)
Miért?
Érdekes, sokan csak az újat szeretik, sokan meg csak az újat nem. Pedig szerintem az Ultra + az Only When I... sokkal jobban beilleszthető a régi DM-os feelingbe mint pl. a 93-as Songs of...
Gondoltam, ha már valaki nyitott egy SOTE klubbos topicot, én nyitok egy DM-osat. Ugyanis a klub már 87 óta létezik, ezalatt magasabb, ill. mélyebb periodusokat is megélt, de noha már egyáltalán nem divat ez a zenei stílus, még mindig jó bulik vannak havonta. A legjobb szórakozóhely, már akinek bejönnek a 80-as évek. Én 93 óta járok le, de kiváncsi lennék néhány "nagy öreg" véleményére is. Vagy olyanok is írjanak, akik valamikor szerették a DM-ot, de most már csak house bulikra járnak. Tőlük mindig megkapjuk, hogy leragadtunk a 80-as éveknél (pedig én szeretek néhány mai zenét stíluson belül, ill. kívül is, csak nem vagyok képes megunni a DM-ot sem, valahogy mindig meg tudok újulni az együttessel együtt). Szóval beszélgessünk a 80-as évekről, a jó zenékről, a klubról + ami még eszetekbe jut a témáról. Egyébként mi ez a tendencia, tillik, hogy egyre több rock/metal együttes interjúiban olvasni, mennyire kedvelik a DM-ot is.
