Szerintem az oka pusztán annyi, hogyha már Gércétől Hidegkútig szinte végig aszfalton ment az út, akkor Hidegkúttól Káldig legalább egy rövidebb szakaszon vezessen az erdőben, ne csak a széles, köves úton.
Ebben segíteni nem tudok, de ha már régi kék jelekről volt szó a környéketeken akkor egy találós kérdés elsősorban neked, de természetesen másokhoz is:
Hol találhatóak eme csodásan átpingált kék jelek? :-)
(ez is logikusabb útvonalvezetés volt, nem sejtem a változtatás lehetséges okait, de annyira nem is fontos)
Igen, a filmek útvonalát is rögzíteni szeretném: így belekerül majd pl. a Göcsej északi része és Zalaegerszeg, Nagykanizsától Barcson át a Zselicig, Dráva part (az araymosóval történt beszélgetést is elég érdekesnek tartottam) stb. Az összes kitérőt is ábrázolni fogom. Ez utóbit az 1979-es Másfélmillió... esetében is megteszem: pl. a bükki két útvonal, nagybörzsönyi kitérő, a végén cák stb.
Rockenbaueréknek sem volt 1986-ban gyakorlatilag Velemtől Kaposvárig, de erről szerencsére megvan a film
Nyilván tudod, hogy az az útvonal amit az .. és még egymillió lépés. c. filmben Somogy - Zala - Vas megyékben bejártak sosem lett a későbbiekben része a túramozgalomnak. Benne voltam az előkészítő csapatban és annak idején az egykori Jugoszláv határ megközelítése turistaúttal lehetetlen volt.
Ettől függetlenűl a térképen jó lenne látni a filmek útvonalát is - mindeggyiket a kitérőkkel együtt - mint kapcsolható réteget.
Írok egy e-mailt az MGKE-nek és ha rábólintanak, aláteszem a TUHU Overlay turistaút rétegét.
hobo-bobo!
Ezeket a térképeket ismerem és fogom is őket használni. Azonban ezek közepes-kis méretarányú tematikus térképek, melyektől a topográfiai pontosságot nem várja el senki. Az 1938-as Turisták Lapja a Szelete - Sárvár szakaszról a következőket írja:
"...a szelestei lankákról leereszkedve Ölbőnél átlépjük a vasútat, már lenn is járunk az - alföldön. A Kőris-patak már völgytelen mederben lomhán folyik alá; a falu után nagy uradalmi táblák között álló majorok tünedeznek föl... fasoros útjainak sűrű hálózatával...". Aztán: "Az útba eső Sárvár pedig - a mezei vándorlások után - valósággal látványosság...". A fent említett 1938-as térkép egyenes vonallal köti össze Ölbőt Sárvárral, Rábasömjént elmellőzve. Mivel a Sümegig tartó szakaszon a vándorlás időpontjában még nem volt jelzés (ugyanúgy, ahogy Rockenbaueréknek sem volt 1986-ban gyakorlatilag Velemtől Kaposvárig, de erről szerencsére megvan a film), ezért csak a hivatkozott térképre és leírásra tudunk támaszkodni. A jelzett vonalhoz legközelebbi földutakon "húztam be" az útvonalat Ölbő és Sárvár között (Később lehet majd vizsgálgatni a két világháború között kiadott topográfiai térképeket is).
Ezenkívül a 2001-es Kéktúra atlasz jelzett még két változást Tömörd előtt, az Ablánc-patak völgyében (Ilona-völgy). Ezt is felpakoltam. A Velem / Írott-kő - Sárvár szakaszról nekem nincs több történelmi forrásom, úgyhogy ez a szakasz teljesnek tekinthető.
jzp2107!
Pontosan a jövőbeni terveimről Beszélsz, valahogy így szeretném én is a választható opciókat :-))
Nyilván minden változásra nem kellene leválogatni / összerakni / elvágni a vonalakat (ez nagyon sok év lenne. Persze megolható, csak akkor az összes szakaszt önálló elemként kell majd eltárolni egy kezdő és egy vég dátummal. Először mindenképpen meg kell határozni a nyomvonal változtatás elejét és végét, az érvényesség kezdetét és végét). Célszerű lenne ha egyben lehetne látni (kapcsolni) legalább az alap és a legújabb útvonalat. Az OSM-et nem akarom terhelni felesleges adatbázis adatokkal, hiszen már írtam, hogy sok helyen nincs is út. Lehet, hogy nem LayerSwitcher-rel kell vezérelni a "Rávetített rétegek" láthatóságát, hanem szabványos HTML űrlapról. Itt fel lehet építeni olyan áttekinthető struktúrát (menük, listák, gombok), melyekkel egyszerűen kezelhetők / paraméterezhetők a lekérdezések (xy bármilyen adatbázisból, ráadásul bármilyen tetszőleges dátumra).
A technológia is folyamatosan fejlődni fog és fokozatosan építem majd bele az új lehetőségeket.
akkor ha már fel lettünk kérve tesztelésre, rögtön egy nyűg
Csényeújmajor felé vezető kéknél az szerepel hogy 2014
Ez így igaz, mert a jelenlegi nyomvonal is arra visz, de ott van "alatta" a Gyönygyös-patak partján egy 91-es meg egy 82-es variáns
Ha valaki "amatőr" erre ránéz, olybá tűnhet, mintha 82-től a jobb parton ment volna, 91-től a bal parton, és 2014-től meg Csényeújmajor felé
Tudom, írtad hogy a sötétkék mindig az aktuális, csak nem tudom jó-e így? (mármint hogy ilyenkor is 2014 az évszám)
Talán egy esetleges nyomvonalváltozásnál is picivel könnyebb karbantartani ha az adott változatnál az az évszám van amitől fogva arra kellett menni..
Hogy megjelenítésben milyen vonzata van, azt nem tudom, majd megmondod
Máshogy fogalmazva: nem lehetne-e úgy megoldani, hogy egy adott vonalkánál az érvényességi -tól -ig dátum közül a régebbi dátum legyen megjelenítve, most közös útvonalverziók esetén a legújabb van (bár nem mindig, de pl a 38-as vándorlást ha összenézem 2014-essel, az jön ki mintha ott az elején a határhoz közeli szakaszt kivéve végig megegyezne a maival ami gondolom nincs így)
Esetleg megoldható lenne-e egy dátumválasztó (akár konkrét év akár intervallum) hogy folyamatos útvonalat kapjunk?
Most ha pl a "régebbiek" réteget választom, szakadozott, mert ott ahol megegyezik a maival ott nem látszik semmi, csak ha rárakom az aktuális réteget is
Tehát a "hogy nézett ki 79-ben az OKT?" kérdésre kaphatnánk választ, a mostani a "mennyiben tért el az útvonal 79-ben a maitól?" kérdést válaszolja meg, de 38-ra nekem nem igazán működik
Egyébként ez valami tömérdek munka lehet, respect! :-)
A turistautak.hu magáncélú felhasználása tudtommal nem tiltott. De sosem lehet tudni, az eddigi gyakorlat az volt, hogy egy az elnökségnek írt levélben lehetett kérni engedélyt a felhasználásra és nem hallottam, hogy valaki is nem kapta volna meg. Szóval egy emailt megér: elnokseg(kukac)geocaching.hu
Az első DDK igazolófüzet, a végén van térképvázlat a Mecsek NY-i pereme és Kaposvár közötti részről, erről akkor még nem volt turistatérkép.
Közben eszembe jutott, hogy a Velem - Sárvár - Sümeg szakasz csak 1977 óta létezik. Úghogy az 1979-es Kőszegi-hegység turistatérkép (első kiadás) és az 1982-es OKT igazolófüzet valószínűleg az "ősállapotot", vagy az ahhoz közeli helyzetet ábrázolja. Megtaláltam a 2001-es kiadású OKT és RP-DDK atlaszaimat és már előkészítettem a "szekrénnyi" régi turistatérképet is :-))
Az AKT-ról van a legkevesebb anyagom, de a régi nyomvonalakról egy-két dolog megtalálható szétszórva a neten.
A Kéktúrák (mai hivatalos nevén: Országos Kékkör) valaha volt, egykori és aktuális nyomvonalait fogja majd össze ez a rendszer. Hiszem, hogy hiánypótló, mert sehol sincs ehhez hasonló tematika összegyűjtve, még "papíron" sem.
Menüpontok:
- Országos Kéktúra [aktuálisan]
- Országos Kéktúra - Régebben [az összes régebbi nyomvonal; A "Másfélmillió lépés Magyarországon" című sorozat szinte végig az Országos Kéktúra 1979-es nyomvonalát követte]
- Szent István Vándorlás (1938)
- Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra [aktuálisan]
- Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra - Régebben
- Az "...és még egymillió lépés" című sorozatban bejárt és bemutatott útvonal [Rockenbauer Pál, 1986-87]
- Alföldi Kéktúra [aktuálisan]
- Alföldi Kéktúra - Régebben
- A "Kerekek és lépések" című sorozatban bejárt és bemutatott útvonal [Gyenes Károly, 1991-92]
Az 1979-es OKT film gyakorlatilag az 1979-es útvonalon ment végig, ezért nem kell neki külön menü. Az 1938-as Szent István Vándorlást besoroltam ide, mint a "Nagy Kék" előzményét.
A későbbi RP-DDK és AKT (Kerékpáros) filmek jelentősen eltértek a túramozgalmak mai útvonalaitól. Ez indokolja a külön menüpontot.
Az OKT-val kezdtem, jelen pillantaban a Kőszegi-hegység (Írott-kő / Velem - Kőszeg - Sárvár) szakaszvan "kész". Szerepel rajta valamennyi nyomvonalváltozás, melyek dokumentumaival rendelkezem illetve eddig hozzájutottam:
- Országos Kéktúra igazolófüzetek (1959, 1982, 1988, 1992, 1999)
- Saját jegyzeteim a III. Magyar Országos Kéktúra Expedíciómról (1991)
Az igazán érdekes szakasz majd Sümegnél kezdődik, mert onnan kezdve az útvonalnak sokkal bővebb a turista irodalma (térképek, útikönyvek stb.) + időben is hosszabb a múltja.
Sötétkék: Mindig az aktuális évszám [Most 2014]
Világoskék: Régebbi nyomvonalak - vélhetőleg a módosítás évével. Ez azonban nem biztos, mert lehet, hogy a nyomvonal ennél az évnél korábban került módosításra. Pl. az 1979-es turistatérkép előttről nincs még adatom arról, hogy előtte (1952 illetve 1961 óta) létezett-e más nyomvonal az érintett szakaszon. Van olyan módosítás, mely sem Kéktúra igazolófüzetben, sem turistatérképeken nem szerepelt soha: ilyen pl. a Csénye és Csényeújmajor közötti 1991-es nyomvonal. 1991-ben az akkori Kéken arra mentünk, de adminisztratív nyomát azóta sem lelem. Vannak nem egyértelmű "helyzetek" is: pl. az 1991-es kőszegi nyomvonalak, melyből 2 is létezett. Vagy a kőszegi vá. környéke: az 1982-es igzolófüzet már ekkor erre vezeti a jelzést, azonban a turistatérképeken ez az állapot csak 1989-ben jelenik meg. Ami biztos: az évszámok azt az évet jelölik, amikor már BIZTOSAN arra ment a KÉK.
Mindenesetre számítok a közösség építő "segítségére" is: Ha bárkinek észrevétele van a módosított nyomvonalakkal illetve az évszámokkal kapcsolatban jelezze, hogy minél tökéletesebb legyen a rendszer :-))
Piros: az 1938-as Szent István Vándorlás útvonala. Erről van egy leírás az 1938-as Turisták Lapjában, bár pontos útlokalizációra csak fenntartásokkal alkalmas + a környezet rekonstruálása sem egyszerű. Ennek ellenére szeretném a lehető legpontosabban feldolgozni.
A 3 filmsorozattal nincs gond, azok elég egyértelműen "mutatják" az akkori útvonalakat.
A kezdet: OSM alap, a kiegészítések JOSM-ben folynak (nem keveset kell rajzolni), OSM > KML konverzió után OpenLayers-el rakom rá Rávetítésként a vonalakat. Egyelőre az évszámok helyjelzők (Placemark), js-ből formázva. Zoom szintekkel egyelőre nem foglalkoztam, minden szinten azonos a vonalszélesség és a betűméret, összeakadáskor nincs eltolás. Az apró részletekt úgyis "belenagyítva" kell nézni. Lehet, hogy egy-két nevezetes évről a végén összerakok néhány folyamatas vonalat - bár ez csak érdekesség lesz, hiszen a régi nyomvonalakon sok helyen már út sincs, ház épült az út helyére stb. A vonalak tehát ebben a rendszerben nem csak utakon futhatnak, hanem "bármin" keresztülvezethetnek!
A kezdeti működési észrevételek - bár ez valószínűleg hardver + osm terheltség függő:
- IE 11: az alap OSM éteggel nálam gondjai vannak, de a többi alapréteget gyorsan rajzolja, a Humanitárius réteget képes megjeleníteni. Néha befagy, frissítés után sem mutatja az alap OSM-et.
- Mozilla FF: kissé darabos a vonszolás, az alap OSM-es és a többit is viszi viszonylag gyorsan; a LayerSwitcher title attribútummódosítását nem értelmezi (marad angol: Base Layer, Overlays). A Humanitárius réteget nem jeleníti meg
- Opera: dinamaikus, gyorsan tölti az összes réteget, Humanitárius nem megy.
- Safari: viszi az összes réteget, de a Google rétegekkel gondjai vannak (valószínűleg vetületi értelmezés, majd utánanézek). Humanitáriust tudja mutatni.
- G Chrome: talán a legjobban, legdinamikusabban viszi, nem nagyon fagyott bele a csepmevonszolásba, azonban a Humanitáriust nem tudja.
A Humanitárius réteggel a Webkit-nek és a Trident-nek nincs gondja, a Blink és a Gecko motorok nem jelenítik meg. Nem tudom, mitől lehet, mert az OSM hivatalos oldalán lévő Human-t mutatják. Majd ezt is megnézem.
Remélem, többen felismerik azt a régi útvonalat, amelyiken teljesítették a Kéket :-))
Egyelőre ennyi, de várom az észrevételeket, teszt eredményeket!
Használja a többi fájlt is, az shp-n keresztül nyitja meg.
Az shp file előállításának több módja is van: -letöltjük az latest-hungary.osm.pbf fájlt a geofabrikról, a bennelévő adatokat feltöltjük egy PostgreSQL adatbázisba , majd egy megfelelő programmal, mondjuk az ingyenes Qgis-szel a kívánt terület kijelölése, és a kívánt attribútumok szűrése után létrehozzuk az shp-t. Én is ezzel a módszerrel készítettem, de az itthoni gépen nem ezt használom, hiszen az shp készítésének a lépése kihagyható, mert a TileMill képes közvetlenül az adatbázisból dolgozni. -az Overpass-turbóvol (http://overpass-turbo.eu/)a közvetlenül az osm adatbázisából végezhetünk lekérdezéseket, amiket lementve, és a már említett Qgisben megnyitva létrehozhatjuk a fájlokat. De ez sem szükséges lépés, mert geojsonban is le tudjuk menteni az adatot, és azt is meg tudjuk nyitni a csempemalomban :D Böngészőn keresztül amúgy sem élvezet nagyobb mennyiségű adatot mozgatni. Szerencsére a Qgisből közvetlenül is tölthetünk le osm adatot (https://www.qgis.org/en/site/forusers/download.html). Azért emlegetem annyit ezt a Qgis-t, mert bár sokféle bemenetet használ a Tilemill, a gyorsaság érdekében nem árt szűrni az adatokat, gondolom így is észrevetted, hogy sok, nagy rétegnél már gondolkozik a csempék kirajzolása előtt. Szóval, ha egy rétegben csak a túrautakat akarjuk megjeleníteni, felesleges azoknak a rétegeknek a jelzés nélküli utak adatait is tartalmazni.
A legjobb módszer mindenképpen az adatbázis használata, ehhez állítottam én üzembe a pár hozzászólással lejjebb emlegetett linuxos gépet, ami a csempéket is gyártja. Az adatbázist Windoson is létre lehet hozni, és használni, talán egyszer majd erről is írok egy step-by-step bemutatót, de most még az előzőt sem pihentem ki :) Egyébként a tilemilles szövegem végén van egy link Stanton userlapjára a wikin, ahol a csempegyártást taglalja, az tartalmazza az adatbázis létrehozás lépéseit, igaz, linuxon, de itt egy platformfüggetlen leírás: http://skipperkongen.dk/2011/01/20/how-to-import-open-street-map-data-into-postgresql/
Szintvonalak: szintvonalakat nem tartalmaz az osm adatbázisa, ezt magunknak kell előállítani. Forrása lehet az SRTM, vagy EUdem. Mivel ez ismét különböző programok használatát jelenti, míg a .hgt fájlból nekünk is megfelelő típus lesz, megspórolom a leírást, inkább odaadom a kész fájlokat :D Két shp-t találsz a csomagban, az egyik a zárt vonalakat tartalmazza, másik a tört vonalakat. Mindkettőt használd, az egyik réteget hívd contournak, másikat contour2-nek! http://heyjoe.hu/tilemill/contour.zip
Itt egy példakód (a font típust lehet, itt is át kell írnod) #contour[contour_ex='elevation_minor'] { [zoom>10] { line-width: 1; line-color: rgba(125, 0, 0, 0.2); [zoom>14] { text-name:[meter]; text-face-name: 'DejaVu Sans Book'; text-fill: rgba(125, 0, 0, 0.4); text-placement: line; text-dy: 2; text-max-char-angle-delta: 15; } } } #contour[contour_ex='elevation_medium'] { [zoom>10]{ line-width: 1.5; line-color: rgba(125, 0, 0, 0.3); [zoom>12] { text-name:[meter]; text-face-name: 'DejaVu Sans Book'; text-fill: rgba(125, 0, 0, 0.5); text-placement: line; text-dy: 2; text-max-char-angle-delta: 15; } } }
A csempegyártás beüzemelésének bemutatását egyelőre nem vállallom :) Windowson nem próbáltam, de ugyanúgy a Mapnik nevezetű programmal lehet. Kell hozzá sok idő, és sok szabad terület a gépen.
Mindjárt az első kérdés, hogy miként kell a megfelelő SHP és társai fájlokat előállítani? Ill. elég csak az SHP, vagy használja a másik 5 kiterjesztésű fájlt is?
Amúgy jó a leírás, mert sikerült végig csinálni a lépéseket, kis igazításokkal, mert pl. a példában szereplő betűtípus nincs az én gépemen :)
Még a szintvonalak és a csempegyártás hátra van, arra házi feladatként kell rájönni? :)
