Kaposvár vasutállomása, épült 1899-ben. Volt nem is olyan régen, talán 8 éve egy csodás étterme stukkókkal aranyozással és faragott butorokkal. Ezt eltávolitották és krimót alakitottak ki benne. Arrol volt hires.hogy itt alakult meg a kaposvári Kisgazda Párt.
Egyébként az általad említett javaslaton már túl van a magyar vasút, mert a gyönge forgalm mellékvonalakon kis fogyasztású, kb. 50 fős befogadóképességű csehszlovák gyártmányú dízel motorvonatok hozzák-viszik az utasokat, nem mozdonyos szerelvények.
Persze még lenne mit tenni bőven, mert most már meg az a gond, hogy ezek az 1970-es években, 1980-as évek elején gyártott motorkocsik kezdenek kiöregedni. lassan aktuális lesz a cseréjük korszerűbb járművekre.
Van is róla egy film, vagyis inkább Dorfmeister ihlette film, cime: Szent Kristóf kápolnája. Egy barokk festőművész, egy eldugott kis faluban a 18. században; és persze egy fiatal festőművésznő önmagára találása a kápolna restaurálása közben (szval több idősikon mozog a film).
Amúgy a vasútnál mi fogyasztja a több energiát ? A mozdony vagy a kocsik ? Mert talán megoldás lehetne, a kisebb forgalmú vonalakon kevesebb, egy-két kocsi használata a forgalomban.
Egy érdekesség. Dorfmeister István (barokk festő) önarcképe, Szent Lukács képében amint megfesti a Madonnát. Gálosfa, kicsiny eldugott falu a Zselicben, ennek a templomában. A római legenda idáig is elért ;)
Május 3-án volt 400 éve, hogy a Zala vármegyei Csáktornyán megszületett Zrínyi Miklós, költő és hadvezér, horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, az 1663-1664 évi török háború egyik legnagyobb hőse.
Többek közt a Szigeti veszedelem szerzője és a nemzetvédelmi egyetem névadója.
Most már csak a MÁV emblematikus 29-es számú vonala, közismertebb nevén "északi parti", "tapolcai" vagy "észak-balatoni" vonal van hátra, azaz a Pusztaszabolcs - Szabadbattyán - Tapolca vasútvonal, amelynek a létesítéséről még később írok majd.
Érdekes, hogy ez a turisztikai szempontból kiemelt fontosságú terület a 20 sz. elején még nem rendelkezett vasútvonallal, amit az itt élő lakosság igencsak nehezményezett.
Végül 1909-ben került átadásra ez a vonal, de erről majd később.
Ezt a rövid szakaszt 1892-ben a Dunántúli HÉV társaság építette, de ennek meghosszabbítását Zalaszentgrót és Balatonszentgyörgy között már a Zalavölgyi HÉV társaság.
A Zalaszentgrót - Balatonszentgyörgy vasútvonal részben a Zala folyó völgyében haladt, a Zalai-dombság legeldugottabb, de egyben leghangulatosabb vonulatai között.
Főként kis falvakat kötött be az ország vasúthálózatába, a legismertebb közbenső település az egykori Deák-kúriáról nevezetes Kehida volt, ahol ma a híres kehidai termálfürdő található.
A 43 km hosszú, hanulatos kis mellékvonal 3 helyen keresztezte a Zala folyót.
1895. december 15-én adták át a forgalomnak.
Érdekesség, hogy az 1900-as évek elején tervben volt, hogy a Szombathely-Rum vasútvonalat Kám-Csipkerek-Baltavár irányába meghosszabbítva Türjénél összekötik a balatonszentgyörgyi vonallal, létrehozva ezzel egy Szombathely-Balaton vasutat. A tervet 1909. február 11-én részletesen ismertették a Sárvári Járás című lapban. Pénzhiány miatt azonban ez sosem valósult meg, noha még az 1920-as, sőt az 1960-as években is többször elővették a régi tervet. A Szombathely-Rum és a Zalaszentgrót-Balatonszentgyörgy vasútvonalak 1974-es bezárásával azonban végleg lekerült a napirendről.
A Zalaszentgrót - Sármellék közötti középső, 31 km hosszú szakaszt az 1968. évi új közlekedéspolitikai koncepció jegyében 1974. május 25-én bezárták - sajnos, mert így már nem tudtam végigvonatozni rajta...:-(
A Balatonszentgyörgy - Sármellék közötti szakaszt főleg katonai és teherforgalmi célokból még fenntartják, bár nagy forgalom nincs rajta.
Érdekesség, hogy Kehidán a vasútállomás épületét nem bontották el, az jelenleg is megtalálható, mégpedig a termálfürdő területén.
Sajnos arra nem tudtam rájönni, hogy milyen célokat szolgál, mert fürdővendégként nem mehettem be.
Lehet, hogy a fürdő üzemeltetéséhez tartozó dolgok vannak a régi állomásépületben...
Az 1830-tól már mezővárosi rangban lévő Zalaszentgrót 1892. január 28-án kapott vasútvonalat, ekkor nyílt meg a Türje - Zalaszentgrót szárnyvonal.
Az Ukk - Zalaegerszeg vonal 1968-1969. évi átépítése ezt a vonalat is érintette:
Ennek során Türje és Zalabér állomások között a pályát új, rövidebb nyomvonalra terelték. A két állomás megszűnt, helyettük Zalabér-Batyk néven új elágazó állomás nyílt az egykori állomásközben. Az eredetileg Türjére csatlakozó zalaszentgrót–sármelléki és a Zalabérre csatlakozó sárvári vonalakat is ide kötötték be.
2007. március 3-tól a vonalszkaszon a személyvonati forgalom szünetel...
meg lehet tartani, inni és táncolni skype- on is lehet, te itt és a partnered ott: kinyujtjátok egymás felé (képernyő felé) a kezeteket majd lejtetek, és koccintotok a képernyő felé.
Igen és a Gyöngyösi csárdában ennél több is van. Eredeti eredeti relikviák. Nem másolatok.
Betyárfegyverek. Ezeket Darnay Kálmán vásárolta, elfogott bakonyi betyárok árverésre bocsátott fegyverei, tehát eredeti használatban volt fegyverek ezek. Ezekből párat a Balaton Muzeum kölcsonzött a Gyöngyösi csárdába kiállitásra (az üveg miatt volr nehéz lefotozni).
Aztán szintéán erdeti körözőlevelek például 1861-ből. Ezen például Patkó János személyleirása olvasható (különbözik a neki tulajdonitott képektől).
Ami a trianoni határokon belül maradt ebből a viszonylag hosszú vonalból, az ma 2 vasútvonal része:
- az Ukk - Zalaegerszeg szakasz az Ukk - Zalaegerszeg - Bajánsenye - Őrihódos (ma Szlovénia) villamosított, egyvágányú nemzetközi fővonal, a MÁV 25 sz. vonalának része.
- a Zalaegerszeg - Lenti - Rédics egy nem villamosított, egyvágányú mellékvonal, a MÁV 23 sz. vasútvonala.
Megnézted a "Magyarország madártávlatból" sorozatból a Balaton-felvidék epizódot?
A Balaton északi partján egy sor érdekes helyi legendát jegyeztek fel, pl. a tó keletkezésével vagy a Szent György heggyel kapcsolatosan, az ember nem is gondolta volna.
Kétség sem férhet hozzá, hogy a Balaton északi és nyugati medencéje a mai Magyarország egyik legszebb, leghangulatosabb tája.
