Kissé hasonló mint egy szedán autónál, ahol az oszlopok, tető lényeges teherhordási, merevítési elem, nem elhagyható.
A hajótest anyaga kérdéses, sajnos nem tudom. Biztos van mindkettőből. Az biztos, pl. a San Franciscoban kiállított ingás gépes komp fatestű. Ami azért nem semmi.
Kösz, értem. Igen, nyilván kellett rájuk valamilyen merevítés. Azok a hajók eredetileg fából voltak és feltételezem, hogy a kis merülés miatt a hajótest önmagában nem biztosított elég merevséget..
Felteszek több képet, meg berajzoltam mire értem. Kb zöld az 1 db óriás henger és kék a bojler helye. De lehet hogy inkább fekszik. Van egy későbbi (Ticonderoga) hajó, ott biztosan fekszik a bojler. Nem mindig, de nagyon sok ilyen álló himbás gépű hajónál van ez a külső kétoldali hídszerkezet. Gondolom továbbra is a pontszerű nagy nyomások eloszlatására. A hajótestek acélból vannak már, nem egyszerű merevítést feltételezek.
Csak egy másik érdekesség, a farkerekeseknél. Ott fordított erőjátékot alkalmaztak. A két végen van a súly, hogy középen össze ne roppanjon, igen látványos a felső feszítőmű ami összehúzza a hajó orrát és farát.
Nem, nem arra. Hanem arra, hogy egy hídszerű rácsos tartó látható szinte a hajótest teljes hosszában. És pont úgy, hogy geomeriailag a henger és bojler szimmetrikusan helyezkedik el benne.
Az egy himba. Az első hajógépeket megpróbálták függőleges gőzhengerrel készíteni, mert attól tartottak, hogy egy vízszintes hengerben a dugattyú kikoptatja a henger alsó részét. Érdekes módon ez a gyakorlat még akkor is megmaradt, amikor a gőzmozdonyokat már régen vízszintes hengerekkel készítették.
A függőleges hengereknek a legegyszerűbb beépítése az volt, ha a lapátkerék tengelye (a forgattyús tengely) alá kerültek és többnyire oszcilláló hengerek voltak, keresztfej és keresztfej-vezeték nélkül. Mert annyi hely azért nem volt a forgattyús tengely alatt, hogy a keresztfej is oda beférjen.
De Amerikában a hajók nagyon kis merülésűek voltak, mert a folyók nem voltak szabályozva és néhol igen sekély volt a víz. Ott nem fért be a függőleges henger sem a lapátkerék tengelye alá. Ott a hajó tetején volt egy nagy méretű, rácsos szerkezetű himba. Ennek az egyik végét a dugattyú hajotta, a másik vége egy hajtórúdon keresztül ment lefelé a forgattyús tengelyhez.
A graffitiző barmok ellen azt javasolják a megmondóemberek, hogy ne terjesszük az "alkotásaikat" mert számukra az a siker.
Szabadjon javasolnom, hogy tessenek figyelmen kívül hagyni ezt a pluszminuszos baromságot! Egyrészt érdemtelenül sikerélményt tetszenek nyújtani a művelőinek, másrészt a topik tárgya iránt érdeklődőket úntatják eme rendszeresen ismétlődő puffogással.
Mostanában a világ gőzhajó-kedvelők különböző csoportokban nagyon aktívak lettek. Ennek köszönhetően töméntelen képet tesznek közzé.
Mindig csodálkoztam, az amerikai gőzösökön gyakran látni ezt a hídszerű csontvázat.
Aztán nemrég leesett. A pl. magyar hajókkal ellentétben sem a gép, sem a bojler nem fekszik, mert van fölfelé bőven hely hidak hiányában. Az egy drb óriás henger és álló bojler akkora pontszerű terhet jelent, hogy ezzel a nyomottöves rácsostartóval tartják meg azokat a hajó fenekén, eloszlatva a súlyt.
A belemezeletlen főfefélzet ezzel a fehér festéssel úgy derengbül ki a tájból, mintha egy amúgy szépnek mondott testre rádobtak volna egy vasműétkezdét. Remélem, belemelezelik a szezonkezdésre.
Múltkorjában itt körbejártuk több oldalról, hogy az NKH (vagy épp aminek hívják) megköveteli, hogy egy hajón legyen legalább két önálló hajtás.
Hogy miért jó és miért nem, illetve hogy vannak érdekes anomáliák most nem tartozik ide.
Viszont:
Nem is oly rég volt egy kép egy Missisipi gőzősről, amelynek a vég ott fityegett - a hajó méretéhez képest relatíve kicsi - Z hajtás.
A magam részéről eljátszottam a gondolattal, hogy az ilyen egygépes hajók esetén vajon járható út lenne-e egy kis Z-meghajtású habverő, ami a kívánt feladatot el tudja látni sőt, hátrázáskor még képes elég nagy oldaleltérítést is biztosítani?
Hogyan lehetne ezt pl ízlésesen megoldani, szinte rejtve?
Ezen egy kicsit elmorfondíroztam, és arra jutottam, hogy úgymond felhajtható, mint egy motorcsónak motor, de az randa, vagy ha kormánylapátos hajó esetén nem is kell nagy csoda, a középső kormánylapát helyett milyen jópofa lenne.
Aztán rájöttem, hogy alighanem jó nagy ellenállása lenne és semmit sem segítene.
Szóval a kérdés:
Esetleg valaki látott már hajócsavaros hajón kiegészítő jelleggel beépített kisméretű Z-hajtást? Vagy ez teljesen elborult ötlet, gondolat...
