Ahogy írták korábban a szigeteléssel együtt ablakot is cserélnek, de szellőztetni már nem akarnak, mert kimegy a drága meleg.
Ha téglaházat nem szellőztetsz ki, akkor felgyűlik benn a pára, átnedvesedik a fala és penészes lesz. Ha a vályogfal átnedvesedik akkor összedől a ház.
Goretext membrán az egy vékony szövet, aminek a lyukain a levegő és a pára átjut, de a vízcseppek leperegnek róla, lásd még: páraáteresztő tetőfólia.
Viszont hőszigetelésre nem jó egyik sem, hiszen mint írtam a levegőt átengedik.
Ha nagyon páraáteresztő hőszigetelést akarsz természetesen vehetsz kőzetgyapotot, páraáteresztő ragasztóval, és szintén páraáteresztő nemesvakolattal. Kb. 3x -os az ára mint a sima eps-nek.
hmm... akkor ezek szerint a gore-tex-es cuccok is átverés. Azt is úgy reklámozzák, hogy lélegzik -is, pedig a túracipőmnek sincs tüdeje. Amúgy miért vályogra jó?
Mert akkor esetleg egy "élére állított" vízmérték felett - ami kb 5cm magas - vágd el egyenesre, (csak könnyebb mint talajszinten ) és arról indítod majd EPS-t
Alatta meg raksz be 4cm-es xps-t, vagy EPS-t 5 cm magasat...(akkor már inkább XPS-t...)
Téglaház? Mert akkor jó rá a hungarocell, a grafitos verzióból vékonyabb is elég, árban kb. ugyan az, nyugodtan mehet rá, nincs tüdeje hogy lélegezzen. Tehetsz rá gyapotot is, csak sokkal drágább, hagyd meg a vályogfalra, arra való. A párát meg engedd ki az ablakon, vagy építs be légbevezetőt, vagy automata szellőzőrendszert, csak az drágább.
Tájékozódásként szeretnék tanácsot kérni: most cseréltük le a házunkon a tetőt és a födém szigetelését. A korábbi kb. 10 cm-es helyett most kapott 20 cm-t.
A tető (nyeregtető)szerkezete nem nyúlik túl a hát tűzfalain, és ezt most sem változtattuk meg, mert az igen jelentős munkával járt volna. A bádogozást oldották úgy meg, hogy 15-cm-re kinyúlik a falon. A terv az, hogy jövőre kap a ház 15 cm-es szigetelést a falaira egy nyílászáró csere mellé.
Milyen szigetelő anyagot ajánlanátok? Szeretnék olyat tenni a házra, ami azért lélegzik, páraáteresztő. Ha jól tudom akkor emiatt a hungarocell kizárva, a kőzetgyapot viszont nem. Egy ismerős a kőzetgyapotot ajánlotta, hogy minőségben az a legjobb. Azon kívül, hogy páraáteresztő, van más előnye is a többi szigetelő rendszerhez képest?
olvasgattam a neten lévő cikkeket megtérülés kontra vastagság témában, arra az eredményre jutottam, hogy 12-15 cm közül választok vastagságot.
Lenne pár kérdésem, amit megköszönném ha megválaszolnátok.
Olvastam korábban egy olyan lehetőséget, hogy elhagyható a lemez indító profil, ha a lábazati XPS-t tesszük le, és arra ültetjük az EPS-t. Ez valóban működhet üzembiztosan, ha figyelünk a vízszintre stb?
Meg lehet tudni, hogy a 12cm grafitos milyen vastag polisztirolnak felel meg?
Esetleg tudtok ajánlani bevált forgalmazót Pesten, aki árban a legjobb?
A terasz készítése előtt a ház lábazatához körbe tettem be 10cm-es XPS-t és ezután készült el a terasz betonozása.
A terasz betonozása után le kellene vágnom a betonfelület síkjában szépen az XPS-t.
Ezt mivel lehetne szépen megoldani, hogy ne úgy nézzen ki mintha a kutya rágta volna szét?
Van polisztirolvágó (hevíthető) késem, de kialakításánál fogva nem tudom a beton síkjára teljesen ráfektetni és így ferdén tudnám csak a vágást megcsinálni.
Tetőtér, belső oldali párazáró fóliának mit javasoltok? ( A Dörken az drága...)
Masterplast Isoflex ALU Masterplast Alu (magas Sd>100, erős anyag)
Masterplast Alukraft Pro (hálóerősítés, még nagyobb Sd=3000 )
de: az Alukraft és a Pro is nátronpapír anyagú!!! Miaza nátronpapír?
Ok, hogy a lakótér felé eső oldal alumínium, de a gyapot felé meg papír?? tehát elázhat ha a gyapoton át lecsorog a víz? Másrészt a szélessége 120cm. Namármost ha az illesztés nem a vízszintes pallóra esik, attól ,ég össze lehet ragasztani??
Végignéztem, de itt is dübeleztek a végén! Értem, hogy 3-szor erősebb, de 20 cm estén mindenképpen ajánlott a dűbelezés. Csak OSB lap esetén nem tudjuk megoldani- szerintem arra amúgy sem kapaszkodik annyira- csak fém csavarral. Ami tiszta hőhíd ...
Sajnos sokan elkövetik azt a hibát, hogy a hőszigetelést az álmennyezetre teszik, majd nagyon csodálkoznak, hogy csurom víz+penész a plafon (és egy szép napon talán a fejükre szakad az éveken át nedvesített fagerendás födém).
"Amire kíváncsi lennék hogy ez a levegő (ami nem tud mozogni) mekkora szigetelő "erővel" bír?"
Azon 20-25 centis légrés alsó felülete melegebb lesz a felső felületénél, ezért a belsejében több száz pici fel-le légáramlás fog kialakulni. Tehát az a légrés a semminél ugyan többet fog hőszigetelni, de nem sokkal többet.
"érdemes az amúgy nem túl nagy teraszt szigetelni, lépésálló betonozni majd "járólapozni""
Ha zongorát fogsz rajta tologatni, vagy tűzifát tárolni akkor igen.
Egyébként felesleges szerintem.
"Ha "fix" megoldást választok, akkor előbb a falat kell szigetelni a terasz szintjéig és utána "építeni" a vízszintes réteget a teraszon?"
A függőleges és a vízszintes szigetelő réteg találkozása nem mindegy víz-beszivárogásilag.
Én először a vízszintes réteget tolnám be a falig és arra ültetném rá a függőlegest.
(pontosabban én valószínűleg levésném a házról az egész teraszt, szépen hőszigetelném a házat, majd a hőszigetelésen kívül csinálnék egy új teraszt (akár vasból) ami négy lábon áll, tehát nem nyúlik át a hőszigetelésen)
Magyarra fordítva: érdemes az amúgy nem túl nagy teraszt szigetelni, lépésálló betonozni majd "járólapozni" vagy inkább csak a vázolt "úszó" megoldás legyen némi UV védelemmel?
Ha "fix" megoldást választok, akkor előbb a falat kell szigetelni a terasz szintjéig és utána "építeni" a vízszintes réteget a teraszon? Ez esetben a mi a rétegrend?
Az xps-nek csupán egy komoly ellensége van: a napsütés UV sugárzása roncsolja a hab anyagát.
Lapos háztetők egyik hőszigetelési módja: lerakják az XPS lapkat és sódert szórnak a tetejére, hogy ne hordja le a szél, ne úsztassa el az eső és ne süsse meg a nap.
Persze a teraszon terhelheted úgy a járólapot, hogy egy-egy ponton megroppanjon alatta az XPS, de ehhez meglehetősen komoly súly kell, mert az xps erős anyag. Terhelhetőség szempontjából valószínűleg azok lesznek a leggyengébb pontok, ahol a műanyag járólapok közötti illesztési vonal kb egybe esik az XPS lapok közötti illesztési vonallal.
Egy profi biztosan tenne egy terheléselosztó réteget a járólapok és a hab közé.
A másik ami eszembe jutott az a kültéri járólap amit elemekből össze kell illesztenni/pattintani. Azt le lehetne rakni a sziogetelésre és nem is nézne ki rosszul.
Kérdés mennyire időtálló, mennyire stabil? Hogy bírná az XPS alatta az igénybevételt?
-"Sajnos" van egy emeleti lodgia is, oda is kell találni valami megoldást a járórészre mert nem szeretném befalazni/ beablakozni.
Gondolkodom, hőhídmentességre törekszem és eszembe jutott valami:
-A pince födémet belülről, a külső falakat és a házhoz épített terasz alját (!) tervezem szigetelni a képen látható módon.
Szürke: beton; barna: 30-as téglafal, citrom: 15 cm EPS)
70 cm-es padlószint a talajtól, a terasz hozzá van építve/betonozva/öntve a lábazathoz de lábakon áll, alatta lehet a pincébe lemenni. Tehát!
Miután a terasz járó felületét nem szeretném "bántani", elfogadható (szigetelő-)megoldás lenne a fűtési idényben a narancs színnel jelzett, leterített, lesúlyozott, falhoz tolt 15 centis XPS?
Nyáron felszedném: tárolás a fűtési idény kezdetéig...
ahhoz, hogy ilyen szépen végigrobbanjon, a gázkeveréket kell a föld alá nyomni, a legtöbb éghető gáz csak viszonylag szűk koncentrációtartományban robbanóképes (a PB gáz például levegőn 2-9% között, a földgáz 5-15% között), igazán univerzális az acetilén lenne, mert az 2.5%-tól felfelé bármely koncentrációban robbanóképes. vagy a hidrogén, amelyik 4% - 75% között tud robbanni.
közben megkérdeztem az öregeket, az a tekerős szerkezet eredetileg nem patkányirtó készülék volt, hanem disznóperzselő, még a PB palack előtti időkból.
"szüleim szomszédságában a tyúktápos kamrában patkányt találtak"
Patkány ellen a legjobb védekezés: ne etessük (ne engedjük, hogy élelmiszerhez hozzáférjen). Ha X méteres körzetben nem találnak élelmet, akkor el fognak költözni. A probléma akkor tud tartós lenni, amikor a szomszéd eteti a patkányokat és mi nem vághatjuk pofán ezért :)
"Réz gázcső külső falon majdnem közvetlenül a vakolaton fut. Kellene alá raknunk szigetelést, emiatt a gázcsőt el kell tolni a faltól. Milyen tartóval érdemes a gázcsövet megtartani, hogy ne legyen hőhíd?"
de tudtommal valamelyik gázszolgáltató azt is megengedi, hogy a gázcső a hőszigetelés belsejében haladjon, ha biztosítasz a cső körül egy átszellőző "alagutat" (az esetleg szivárgó gáz sehol ne tudjon robbanásveszélyes töménységűre felgyülemleni).
Az is lehet, hogy ha kihozod a hőszigetelésen kívülre a csövet, attól évente csak 3.000 forinttal lesz kisebb a fűtésszámlád
és ha ez az akció 100.000 forintodba kerül (új gázterv + munkadíj + anyagköltség),
akkor ezen akciónak talán egy forint hasznát nem fogod látni életed végéig :)
ú, ez nagyon menő :) megnézem majd milyen gázkeverékkel lehet legjobban robbantani (a hidrogén lenne a legjobb, csak az drága, meg ki is szökik a palackból).
a reszelt gumi helyett...? talán jó lenne, de itt a végső cél az, hogy a patkányok megdögöljenek, a füstölgő lyukat csak azért tömik be, hogy amikor a kénlapot bedugják a parazsas tekerőbe, a kéndioxid lent maradjon a patkányok járataiban. vegyi fegyver. gáztámadás.
Nem szeretnék kategorikus kijelentésekbe besülni, de talajszint alatti járatokon át magát XPS-be beevő egerekről nem hallottam.
Másrészről, szüleim szomszédságában a tyúktápos kamrában patkányt találtak és kifüstölték. százéves technika: parazsat raknak egy dobba, aminek az oldalán van egy tekerő, ha megtekerik, akkor egy rostélyon át levegőt szív be és a dob végére tangenciálsan kötött börtőmlőn át parázs füstjét a patkány járataiba vezetik. És nézik, hol jön ki a füst, és a járatokat mind elzárják. a kamrától kb 30 méterre is volt még lyuk, amiből füst jött ki (megjegyzés: szerintem rendkívül környzetszennyező, ugyanis a füstöt úgy tették láthatóvá, hogy parázsra gumireszeléket szórtak.) Ezek föld alatti járatok voltak. A patkány kemény ellenfél.
Azt nem is figyeltem, hogy csak oda lettek rakva a beton mellé. Szerencsés esetben nem lesz vele baj, de nem egy atomstabil megoldás, viszont ha esetleg megrágják az egerek legalább könnyebben cserélhetők...
Az a helyzet, hogy ha műanyag dübelbe csavart fém tartók lesznek is berakva azokon lényegesen kisebb lesz a hőveszteség, mint azokon a pontokon, ahol a kiválóan vezető rézcső átvezetésre került a falon. Ha a kiemelés egyéb emlegetett problémákat és költségeket is felvet érdemes lehet meggondolni nem volna-e előnyösebb a gázcső közvetlen környékén polisztirol helyett valami átszellőzni képes gyapotos szigetelést alkalmazni valamilyen perforált burkolattal. A lényeg az gondolom, hogy a gázcső elkülönüljön a polisztirolos résztől, hogy szivárgás esetén ne tudjon a polisztirol telemenni gázzal. Létezik valami betekergetős megoldás is gázcső szigetelhetőségére. Kérdés a szabályozás mit enged meg.
Nem találtam rá tiltó bejegyzést, de ha mégsem szabad elnézést! Eladóvá vált 3 hónapos Hc22 kézi polisztirolvágó! 100 négyzetméternyi felület lett a segítségével elkészítve! Még 7 hónap garanciával!
Házunk homlokzati hőszigetelése előtt állunk és az PES80 polisztirol lapokkal kapcsolatban lenne tanácsra szükségem.
Az egyik szakember szerint csak az Austrotherm és a Nikecell (Bachl) polisztirol táblái megfelelőek méretpontosság és egyéb dolgok miatt. Szerinte a többi gyártó gyengébb minőséget képvisel.
A tüzépen Masterplast vagy Hungarocell márkanevű polisztirol táblákat szeretnének mindenképp adni nekem.
Véleményetek szerint vannak minőségbeli különbségek, vagy teljesen mindegy, hogy melyiket veszi az ember?
Ugye azt tudod, hogy ez a módosítás gáztervet igényel és még talán a gázórádat is le szeretné szerelni majd a gázművek?! Ha meg sutyiban csinálod és elkapnak... Sajna van rá példa bőven, persze ez szerintem környék függő.
Erre kíváncsi vagyok hogy tudod megoldani, ugyan így van felfogatva nálam is a gázvezeték, de ezek a pontszerű dübelezés nem hinném hogy olyan óriási hőhidat okoznának.
A gázcső kilép a falból, falon kívül elkanyarodik 90 fokot, megy 15m-t, 90 fok, vissza be falba. A fal belső oldalán a gázcsövet szétvágják, meghosszabbítják a falra merőleges részt, emiatt a kívül futó rész ugyanúgy párhuzamos marad a fallal, csak távolabb lesz a faltól és befér alá a szigetelés. Ha a falba teszek dübelt, bele a fém tartót (pl. http://fittingbolt.hu/Tiplis-csobilincs-termekek-420.html ), akkor a fém "bevezeti" a hideget a falba. Ezt nem szeretném.
Nem érdekes, hogy mennyi szigetelés van máshol, a lényeg, hogy ezt szeretném korrektül megcsinálni, ha már egyszer amúgyis új tartók kellenek. Olyanra gondltam, mint a Fischer termofix dübele, hogy ne már csak a sima fém menjen a téglába.
Valaki kitalálta ezt a módszert, nem biztos, hogy nem működik, DE...
A helyzet az, hogy mindenképpen kell szerelni deszkázatot a szarvazatra (gyérítve, 5-8cm-tert a deszkák között) ha szigetelni szeretnél belülről.
Arra borítjuk le a páraáteresztő fóliát és rőgzítjük az ellenlécekkel, aztán erre jön a cserépléc. (nem is beszélve arról, hogy mi a francon állsz amikor a fóliát fel kell kihúzni, ha nem a deszkázaton).
Sőt, a szarvazat közét nem töltjük ki teljesen szigeteléssel, hanem hagyunk 2-3 cm-tert a deszkazat a szigetelés között (ha a 2o.as szarufáközbe 2x1ocm táblás gyapott kerül, az pont annyi lesz), azaz nem csak az ellenléc vastagságágában szellőszik a tető és a szigetelés hanem még vagy 5 cm.ben, noha ott van a páraáteresztő fólia is a rétegrendben és a deszka is.
Az eresz kérdése:
A fóliát be kell vezetni a csatornába. Ezt nem is olyan egyszerű kivitelezni.
Elvileg kell készíteni egy csepegtető profilt a deszkázatra rászerelve, ami bevezeti a fóliát a csatornába.
Mert nem biztos, hogy a fólia nem a csatorna és a ereszdeszka között fogja levezetni a vizet.
A falcos cserepfedésnél még az tőrténthet meg, hogy 5-ös az ellenléc és arra szerelik a 3x5-ös cseréplécet, az 8 cm-rel emeli meg a cserepet és egyszerűen túl magassan lesz a csatornától. A nagy eső atbukik a csatornán.
Szóval az utolsó cserépléc helyet szoktunk szerelni egy 8-9 cm széles deszkát arra egy másik csepegtetőt szerelünk, és a csepegtető élétől kb.5 cm-rel felfele állunk meg az ereszcseréppel.
A trógerek azt szokták csinálni, hogy a tetőfóliát az utólsó két cseréplécnél áthuzzák az ellenléc felé, oda ütnek egy cseréplécet kanniba és azon keresztűl vezetik be a csatornába a fóliát és a kankókat a ellenlécre szerelik.
A deszkázat azért szükséges, mert a szigetelésnél a nekinyomják a fóliának a anyagot, akkor félő, hogy a szellőzőrés eldugul.
Segítsetek légyszi. Réz gázcső külső falon majdnem közvetlenül a vakolaton fut. Kellene alá raknunk szigetelést, emiatt a gázcsőt el kell tolni a faltól. Milyen tartóval érdemes a gázcsövet megtartani, hogy ne legyen hőhíd? Melyik gyártónak van erre speckó tartója?
Nem fúrták, rendesen kiásták a sávalapot markolóval, majd felzsaluzták az oszlopokat, kiöntötték, aztután visszatemették az árkot. Utána valamilyen általam még nem látott beton elemekkel rakták végig az alap vonalát, majd kiöntötték betonnal, hasonlóan a zsalukövekhez, csak ezeknek lyukas az oldala, egybe tud folyni a beton.
A képen látható vas nagy része is az előreöntött elemekben volt, csak a vízszintes összekötőket tették rá helyben.
Az xps-t ennek támasztották neki utólag, de láthatóan jön még rá kb 10 centi beton, annak már ez az xps lesz a zsaluja is.
lehet meg sem térül (70évet nem fog az sem kibírni)
de ez nem jelenti azt hogy ez alapján döntök
én a lakószintre akartam a K88+3rétegűt, az lett (na, a többi nálam is alap)
tudom hogy sosem térül meg, még ha a plusz komfortot számszerűsíteném, hogy nem "süt a hideg" vagy nincs páracsík
Mi értelme a új/fiatalabb autónak, új telefonnak, új ruhának...
ha tönkrement egyértelmű, de ha nem ? :) De senki nem fog megkövezni, ha a döntésedet kizárólag racionális érvek alapján hozod meg, és akkor sem, ha nem
Én cserélnék ablakot, illetve kell 2 helyre új ablak is.
Ezek után, hogy nincs megerősítés, arról, hogy a jobb hőszigetelésű mennyi idő alatt térül meg, igencsak elbizonytalanodtam! Ha azonos gyártónál az olcsóbb rendszert választom a drágább helyett, és ezáltal 200.000 forintot megspórolok - de ugyanazt a minőséget megkapom - és a 200.000 forint soha nem térül meg (<20~30 év) akkor nagyon elgondolkodom...
Okés, de ha meg még így is csere mellett döntene az ember, akkor miért lenne értelme pl. a belépő szintű 2 rétegű ablak helyett a 3 rétegűre ráfizetni? Ha a régi vs. új között is 17 év a megtérülés, akkor az új vs. profi új között mennyi lehet a megtérülés - 70év?
Valami szőr van a talajjal. Nem végeztek talajmechanikai fúrásokat, kezdtek ásni és valaki azt mondta, hogy állj. Nagy pofáraesés amúgy. Merthogy lehet, hogy az szomszéd telken minden OK volt.
Nálunk kötelező, nem kapsz építkezési engedély sehogy se a talajmechanika nélkül.
Mondjuk a földrengések miatt is mindig meg kell nézni.
"Ha a beruházási értéket egy közismert cég árai alapján (ablak + üveg felár + szerelés) 35.000.- Ft/m2-nek vesszük, akkor a megtérülési idő: 35.000.- Ft/m2 beruházás / 1995.- Ft/m éves megtakarítás = 17.5 év és a beruházás kamathozadéka 6.6 %. Ez az állapot valamit javul, ha a lecserélendő ablak a gazdaságtalanabb Teschauer-ablak és k = 4.2-4.5 W/m2 K. Az ablakcsere tehát az éves megtakarítás terhére gazdaságosan nem valósítható meg. Ugyanakkor az egyetlen megoldás, ha a meglevő ablakok faanyaga korhadt, pudvás, nem javítható."
Magyarul, a lehető legolcsóbb ablakot kell venni, mert pl egy 120x120as ablak esetén 30e helyett 90e forintért vásárolt "profi" ablak soha, de kb soha nem térül meg...
Keress vissza itt vagy a másik témában, valamelyikben olvastam, hogy a nem szúrós is szúr, csak nem tudom melyik típus.
Én a legolcsóbb üveggyapotot tenném ha vízszintesen kell :D
Ha árban ugyan annyi, akkor én a jobbat venném, persze olvass utána mit írnak róla. Nekem pl. román-lengyel vagy hol készült 10 cm-es üveggyapot megnőtt 13-14 cm-re. Igaz csak 0,039-es vagy 0,042-es talán... de van ahol 0,39-et írnak :D ugyan az :D
Nem hinném hogy akkora nagy baj lenne, a lényeg hogy ne ázzon meg, és át tudjon szellőzni, ilyen kis különbség szerintem semmi. 25cm jól hangzik.
Heló! Egy héten belül tervezem tetőtéri hőszigeteléshez táblás kőzetgyapot vásárlását.
Két típusra szűkült a választás:
Knauf Nobasil MPN Plus 0,037 W/mK - új technológia, nem porzik, nem szúr (én raknám fel!) ismert márka
Petralana Petralight 0,035 W/mK - lengyel termék, egyik helyen ajánlották, tanúsítványa van, ugyanolyan tulajdonságok stb, de szerintem a szúrósabb fajta
Vegyem az ismertebb márkát? vagy próbáljam meg a lengyelt?
Összesen 25m2 lenne (mennyi a különbség 0,035 és 0,037 között?)
Hallani én sem hallottam, de józan paraszti ésszel semmi nem mond ellent annak, hogy amikor a földben furkál a jószág és könnyen rágcsálható XPS-sel találja szemben magát, amibe kiváló meleg fészket lehet építeni, akkor ezt ne tegye meg. Ha közben azt is tapasztalja, hogy fölfelé még melegebb vidékek is vannak, ahol közelebb van a fűtött tér, akkor nem látom okát, hogy ne költözzön fel egészen a legmelegebb részig, amit kényelmesen el tud érni. Persze lehet tévedek.
Ha nagyon rossz a talaj nem lehet lemenni a sóderig egy 3 méteres sávalappal.
Azt rézsűvel kell kiásni és kell egy csomó zsalu is, meg vas. Az már egy vasbeton diafragma.
Az oszlopok (kutak) fúrása és öntése olcsóbb.
A betonvas karkaszt, amit az oszlopoba tesznek (általába olyan hosszúra készítik mind a furat+4ocm), a végén át kell kötni egy gerendavasalattal és kell készíteni egy vb gerendát, ami legalább olyan széles mind a furat, vagy egyenesen lemezalapot készíteni.
De a 8o cm átmérőjű furat az nagy, valami komolyabb épület kell rá kerüljön.
Általában 6ocm-res furatokat használunk egy nagyobb emeletes háznál, de mindig lemezalappal folytatjuk.
Cölöpalapozás. Nem Gyulán van véletlenül? Ismerős vállalkozó ott épít most ilyet.
A szomszédban is cölöpalap készül. Az összes szomszédos ház régi, normál alapozással. Az enyémnek pl. km tégla alapja van. Hogy mi változott... ?
A tulaj azt mondja, kb. 3 millával dobta meg a költségeket ez a fajta alapozás az eredeti tervhez képest, soknak tűnik. 2,5-3 méter mélyre fúrtak le kb. 80cm átmérőjű fúróval, 2-3 méterenként. Nem tudom mennyi lyuk lett, de lyukankét legalább fél m3 beton, plusz 1,5 méteres vasszerkezet bele. AZ egészre koszorút csinálnak. Azt mondták, 200m3 beton lesz benne, mire késza lábazat (+ szerelőbeton, gondolom). 2,5 napig itt volt folyamatosan a betonpumpa, álltak a mixerek, dolgozott a fúró. Nem kis pénz az sem...persze cserébe haladtak.
Már csak azért is, mert a beton is egészen jól hozzá tud kötni az XPS-hez. Végülis a kötőanyag a polisztirolragasztóban is jelentős részben cement...
Engem ilyenkor inkább a rágcsálók aggasztanának némileg, melyek a láthatólag semmivel sem védett XPS-ben remekül meg tudnak telepedni. Az EPS-hez az indítóprofilt ilyenkor nem is nagyon lehet elhagyni, különben akár egész magasra felrághatják magukat.
Itt azon agyalunk hogy lábazati xps-t habbal, vagy habarccsal rakjuk-e és abból is az sima vagy az xps-hez való-e a jobb, eközben a "szakemberek" rövidre zárták a kérdést.
Nekitámasztották a betonnak, és megtámasztották földdel, minek oda ragasztó?
A történethez hozzátartozik, hogy a szépen, gazdagon vasalt beton kb olyan mélységben véget is ér mint a szigetelés, és a sarkokon tartják földbe öntött "oszlopok" azokban oszloponként négy darab 8-as 10-es köracél van beleszúrva "vasalat" gyanánt.
A 38-as fal azért nem egészen egyértelmű, hogy milyen szerkezetet takar. Ha már ilyen szintű nyílászárók kerülnek be, akkor az a 15 centi teljesen jó választás, de ha a vastagságnak valamiért van jelentősebb hátránya, akkor lehet mondjuk 10-12 centi grafitos is. A 10 cm EPS 80 éppen megfelelhet ugyan, de a mostanság életbelépő vagy lépett szabványokat már nem feltétlenül elégíti ki vele a fal.
Adott egy 75-ben, 38-as falból épült ház amit szeretnénk szigetelni.
Tekercses kőzetgyapotból menne 2x10 cm a padlásfödémre. Külső szigetelésre 15cm EPS80-ra gondoltam, viszont páran azt mondták, hogy elég a 10cm. A megadott részletek alapján tudtok segíteni, hogy milyen vastag szigetelést tegyünk majd fel, hogy semmi ne lógjon ki a többi közül?
Semmi extrát nem szeretnénk csak egy korrekt rendszert.
Ablak a következő lenne beépítve: Veka SOFTLINE 82
Műszaki tartalom:
Veka 7 kamrás, RAL-A kategóriás, középtömítéses profil Uf= 1,0 W/m2K
teljes nyílászáró hőátbocsátási tényezője: Uw= 0,9 W/m2K
82 mm-es beépítési mélység
horganyzott acélmerevítés
háromszoros gumitömítés
3-rétegű melegperemes üvegezés: Ug=0,6 W/m2K, 44 mm üvegvastagság
Roto alap biztonsági vasalat, résszellőző, Roto kilincs
Normálisan szellőztetett lakásban (ahol a lakók nem fuldokolnak saját széndioxidjukban) 9-12 fokos falfelület (harmatpont) felett nincs vízkicsapódás/penészedés .
12 cm hőszigetelés mögött a fal belső felülete koszorú hőszigetelés nélkül sacc/kb 18, koszorú hőszigeteléssel kb 19 fokos lesz.
Nem az volt a kérdés, hogy műszerrel mérhető-e a más fal-hőmérséklet, ha elhagyjuk a koszorú extra hőszigetelését,
a kérdés az volt, hogy normális levegőjű lakásban a francba tud vizesedni/penészedni egy 18 fokos fal?
Gondolkodtam, jó-e ide a kérdés, de azt hiszem itt van a legtöbb tapasztalat.
Tehát a ház mellé garázs épül, külön szerkezet, de egybeépül.
A házra EPS szigetelés kerül, rá színvakolat, illetve a lábazati vakolat alaulra.
A garázs YTONGból épül, külön szigetelés nem kerül rá.
Kérdés, hogyan tudom az egységes homlokzati felületet összehozni.
A YTONG-ra hálózva valami vékony vakolat vagy ragasztó mehet, amire mehet vékony szín vakolat, mint az EPSre.
A lábazat a kérdésesebb. Lábazati vakolat készül a házon, kérdés, a garázs falára felhajtott vízszigetelésre mit tudok tenni? Mi tapad meg a bitumenes szigetelésen közvetlenül?
Sziasztok! Az utolsó 1000 ezer hozzászólást átnézve nem találtam arról beszélgetést, hogy a terméskő ajzat szigetelést hogyan kell megoldani? Síkra kell a szigetelés előtt vakolni az egészet, ami roppant sok anyagot igényel? Vagy elég a hőszigetelő táblák alatt a ragasztót vastagabban kenni? Vagy vegyes megoldásként (ha állítva lesznek a lapok) elég 30cm-enként csak függőleges csíkokban kihozni síkba a felületet? Köszi a tanácsokat!
Korábban kérdeztem EPS dübelezésről, mennyire szükséges. Tudom, "hivatalosan" szükséges, de gyakorlatilag mindenféle info-kat hallani. Pl a napokban hallottam egy emberkétől, aki szigetelni is szokott, hogy csak 5m magasság felett kell(legalábbis szerinte-bár ezt nem hangsúlyozta). Aztán apósék házán(ami ugyan egy kicsi, földszintes épület kb 3 m magas, de inkább annyi se) csak ragasztva van az 5 centis EPS, igaz, ők telibe kenték a lapokat nem pont-perem. 5 éve csinálták, nem látszik hogy megmozdultak volna(amúgy csemperagasztóval tették fel :) ). Aztán van olyan info is, hogy 10 centis vastagság fölött inkább dübelezzük..
Az én házam kétszintes kb 4.5-5m a magssága. Én 12 centit akarok feltenni.
Ne,enyimé: http://isoteq.hu/passziv-falazoelem/ Oké, hogy nem vagy szakember, de annyira te se lehetsz sügér, hogy a szigetelésbe tekergeted a talpszelemen csavarjait.
Vannak olyan szakemberek, akik azt ugyan helyesen tudják, hogy nem szabad hagyni, hogy a padláson megemelkedjen a páratartalom, de nem hiszi el, hogy ez a szellőzés a páraráteresztő fólián keresztül is megvalósul, ezért mindenáron extra szellőzőnyílásokat akar biztosítani a kispadlás számára
és a te embered a jelenlegi megoldást találta ki a padlás átszellőztetésére.
(mert remélhetőleg páraÁTEESZTŐ anyagú fóliáról van szó)
A cserepekre rásütő nap hatalmas hőmennyiségét szerintem legalább 15-20 centi vastag légrés tudná érezhetően csökkenteni, az ellenléc 5 centije a nyári túlmelegedésen szinte semmit sem segít. Ennélfogva azon 5 centi légrés hiányától talán csupán 0,2 fokkal lenne melegebb a kispadlásod hőmérséklete napsütéses időben.
De az oda (is) bevezetett forró levegős légrés már egész más tészta: arra már nem mernék megesküdni, hogy az nem fog jó néhány fokot emelni a kispadlás levegőjén.
Szóval szerintem a nyári melegtől eltekintve nincs nagy baj.
Kompromisszumos ötlet: ha a fóliázó mester a kispadlás aljára tett hőszigetelés tetejére saját zsebéből vásárol plusz 10 centi üveggyapotot, akkor meg lehet bocsátani neki, hogy a hibás fóliázásával tűlfűtötte a kispadlást és maradhat a fóliázás így, ahogy van. Legalábbis szerintem, de én nem vagyok szakember, csak egy hülyegyerek.
Esetleg még le lehet zárni azt a rést és egy sor szellőzőcserepet tenni abba a magasságba.
Ez egy új építésű ház, milliós összeget fizettem a tetőért,szerintem teljesen jónak kellene lennie. Fólia gyártó műszaki leírása szerint az ellenléc alatt van a helye a fóliának...
Nem jó.Én pont ugyanilyen tetőt bontottam el a szomszédomban.Ott az alsó rész sem volt jó.
Ez viszont sokat jelent, mert pont alul "áll" meg a víz.
Viszont egy darabig meg így is bírni fogja.Csak kevesebb ideig.Ha meg így nézzük, hogy most ezét szétszedni... akkor ott vagyunk hogy ha majd lesz szetszedve sem vagyunk háttrébb sőt... most rákölteni és ki tudja mi lesz addigra.(Eladod, áthéjazod, 4.v. háború ;) )
Szóval Én is gondolkodnék mi legyen.Persze, hogy nem így csinálnád, de azért valamennyire átszellőzik, talán be sem kerül alá nedvesség és akkor sokkal jobb a helyzet e téren is elbír vele...
Tehát csak elmélkedve lehet bevállalnám így.
Viszont jobban figyeletek, hogy a szigetelést be nyomjátok a szarufak kozé neki annyira a fóliának mert mégjobban nekinyomja a fóliát a tetőlécnek és jobban zárja azt a kis megmaradt rést.Kevésbé szellőzve, vízvezetve.Hogy maradjon ott 1-2cm rés így a fólia kissé megereszkedve jobban ellátja a funkcióját.
Magánember magánvéleményét elmélkedését hallottad :) de remélem nem mondtam nagy hulyeségeket.
Az meg, hogy mást mond a leírás, a tüzépes és a kivitelező nem csoda. A szakmai jellegű körökben is rengeteg tévedés és dezinformáció van ám. Azt érdemes megfigyelni, hogy aki mondja mennyire értelmesen indokol. Aki túl nagy mellénnyel nyilatkoztat ki valamit a témában általában inkább csak hisz, semmint tud.
1. Feltehetőek ugyanazzal. Az a jelen állása a tudományomnak, hogy mivel az XPS kevésbé nedvszívó ezért hasonló tapadáshoz elvileg több műgyanta célszerű, ezért nem indokolatlan kissé drágább (erősebb) ragasztót használni hozzá. Az XPS-hez alkalmasnak írt ragasztóval mindenképpen felrakható mindkettő, de egy normális minőségű EPS-hez való is megfogja rendesen az XPS-t. Amúgy a ragasztók között márka és széria szerint vannak jelentős eltérések és benne van a pakliban, hogy egyik fajta EPS-hez való jobban fogja az XPS-t, mint egy gyengébb minőségű papíron hozzá való...
2. Tudtommal ugyanaz jó hozzá.
3. Nem találkoztam grafitossal, elvileg létezhetne, de nem tudom a vizes tulajdonságait miképp érintené.
4. A vállalkozónak akár igaza is lehet, amit mond elég hihetőnek hat. A dübelezés elég hektikus tud lenni falazat, dübel és fúrástechnika függvényében. Nem mindig és mindenhol ugyanaz az ideális megoldás.
Hőszigetelés előtt állunk. A ház falazata 38 Porotherm N+F és 14 cm EPS szigetelés kerülne rá. A lábazatra pedig 10cm XPS, hogy ki lehessen alakítani a vízorros kiugrást.
A vállalkozóval, valamint a tüzépekkel való egyeztetéseket követően maradtak bennem nyitott kérdések. Ezek az alábbiak lennének:
1. A vállalkozó szerint az EPS és az XPS ugyanazzal a ragasztóval feltehető. A tüzép szerint nem. Az XPS mögött a zsalukő és 1 sor PTH N+F lesz. Melyiknek van igaza?
2. Gondolkodom, hogy a 14cm EPS helyett 14cm grafitos EPS lesz. Ehhez ugyanaz a ragasztó jó mint a fehér EPS-hez?
3. Lábazati XPS-ből lehet kapni grafitost? Ha igen, akkor megéri az árát? Így tudnám a 10cm-es lábazat hőszigeteltségét javítani.
4. A 14cm-es EPS-hez min. 10/220-as dübelt javasolnak az útmutatók. A vállalkozó szerint elég a 200-as, mert az így is bent lesz legalább 5 cm mélyen a PTH falazatban és ott már legalább két cella fogja. Azt mondta, hogy az a tapasztalata, hogy a PTH falazatban a hosszabb dübelezés nem mindig sikerült nekik normálisan, mert a belső cellák általában roncsolódnak a fúrásnál. A külső fal cella viszont biztosan fog, ehhez viszont elég a rövidebb dübel, mert így jó helyeb lesz a felhasítása.
5. A vállalkozó ragaszkodik a Baumit ragasztóhoz és a színesvakolathoz. Szerinte ez jobb minőségű és saját elmondása szerint neki ezzel jobb dolgozni is. A tüzép szerint ahhoz hogy éljen a rendszergarancia még a hálós élvédőből és az EPS-ből is (pedig a Baumit nem is gyárt EPS-t) Baumit kell. Én eddig úgy tudtam, hogy elég a garihoz A Baumit ragasztó, alapozó, vakolat. Rosszul tudom.
Bocsánat a sok kérdésért, de elég sok pénzről van szó és szeretnék biztosra menni.
Az ellenléc helyett ilyenkor erintkezhet/érintkezik a fólia a tetőlécekkel.A rajta esetleg lefolyó víz porhó is rávezetődik a tetőlécekre.Ellenléc esetén nem igazán tud érintkezni a vízzel hiszen ott a legmagasabb pont, koztes ponton pedig behajlik igy a lehető legjobb az esetleges vízelvezetés is.Aztán még ott van amit írtál - tető átszellőzése is.
Segítséget szeretnék kérni. A csatolt képen látható érdekes módon csinálták meg nálam a tető alátét fóliát. Most nem tudom, hogy bontassam-e az új tetőt van sem.
Tetőtér beépítés lesz és a ferde tetőrész alatt és a fogópárok között, alatt lesz szigetelés. a tető alján az ellenléc alá tették az alátétfóliát. A fogópárok elérése után a fólia az ellenléc fölé került.
Ennek mi értelme?
Én úgy tudtam, hogy az ellenlécek között a kéményhatás miatt átszellőzik a tetőszerkezet a gerincen kilép a meleg légáram.A cserepezés kevesebb meleget nyom be a tetőtérbe. Most nekem a átszellőzés helyett a meleg levegőt így a kisméretű tetőtérbe vezetik be és majd azt melegíti. Azt gondolom, hogy ez a szigetelés hatékonyságát is csökkenti.
"Ha elhagyod az koszorúból a hőszigetelést, akkor ott párakicsapódás jelentkezhet később, mert a betonnál le fog hűlni a szerkezeted."
- Az egyik házon van 12 cm eps a falon + 5 cm koszorú hőszigetelés + 20 cm beton.
- A másik házon van 12 cm eps a falon + 25 cm beton.
Vezesd már le nekem légy szíves, hogy a második házban hány fokkal lesz hidegebb belül a fal a koszorú magasságában és hogy francba lesz ott vizesedés meg penész?
cserébe bentmaradó zsaluzatként nem kell vesződni extra zsaluzással. ha a koszorú méretezése megengedi, kevesebb beton is kell. a kettőt figyelembe véve lehet, hogy a drágább az olcsóbb. a hőhídmentesség így már csak extra és még nyugodtabban is alszom :)
"elég durván vastag szigetelés kell ahhoz, hogy a koszorú ne látsszon a hőkamerán."
Egy bizonyos külső hőszigetelési jóság/vastagság felett felesleges pénzkidobás a koszorú hőszigetelését még külön is megerősíteni. Szerintem 12-14 cm külső eps vastagság felett az extra hőszigetelés nélküli beton koszorú "hőhídja" évente szerintem mindössze kb 5-700 forint extra hőveszteséget okoz.
Nem biztos, hogy jó befektetés ilyen csekély éves hőveszteség ellen túl sok forint befektetésével védekezni (koszorú extra hőszigetelése).
"A betonkoszorú eloszlatja a falazatra eső terhelést , tehát nyugodtan mehet a falsíkra a talpszelemen ."
Ha a szelemen a betonkoszorút a külső szélén terheli, akor a betonkoszorú is a szélénél fogja terhelni az alatta lévő falat. A betonkoszorú akkor oszlatja el egyenletesen a terhelést, ha a terhelést középen kapja.
elég durván vastag szigetelés kell ahhoz, hogy a koszorú ne látsszon a hőkamerán..a beton nem tégla, U értéke vagy 3szor vacakabb annál emlékeim szerint. ezért kell a koszorút külön szigetelni szerintem.
Ha a hőszigetelésünk lábazati indítóprofillal készült, aminek az anyaga alumínium, akkor rá kell vezetni a hálózást, vagy felette érjen véget? Elvileg felette 0,5-1 centivel kell véget érjen, de én logikusabbnak tartanám ha rálógna és egybe lehetne dolgozni! Mely megoldás a megfelelő? Azon kívül, hogy vágjam ki az indítóprofilt és vigyem le a vastelepre mert kb annyit ér....(nyeklik nyiklik, könnyen deformálódik, hőhídat csinál....)
Tégla építés esetén normális tervezésnél a betonkoszorú elé kerül szigetelés, hogy ne legyen hőhíd. Ergó a szigetelés vastagságával beljebb kezdődik a tégla falnál. Most akkor hogyan is kerül a talpszelemen a fallal egy síkra? Sehogy...
Ne örülj annyira, télen lesz ez fordítva is :D :D :D
Valamit számít, nálunk a bejárati ajtón nem volt szigetelés, mindig onnan jött a hideg. Már egy függöny sokat segített. Feltettünk még egy ajtót + szigetelést, na akkor meg nem szellőzik rendesen :D
Az üveg a különböző hullámhosszú infravörös sugárzásokat eltérő módon engedi át magán, a magas hőmérsékletű hőforrások hőjét egész jól átengedi magán, az alacsony hőforrású hőt viszont alig engedi át. Ezért működnek olyan jól az üvegházak és a napkollektorok: a 6000 fokos felületű nap hőjét átengedik befelé, de a belül lévő 20-40 fokos dolgok által sugárzott hőből szinte semmit sem enged kifelé.
Ez télen nagyon jól jön, mert napsütéses időben spórolhatunk a fűtéssel, de sajnos ez a dolog nyáron is működik, tehát az üvegen befelé átjutott hőmennyiséget ugyanaz az üveg akadályozza a távozásban. Alig van különbség abban, hogy az ablak elé fekete vagy hófehér függönyt lógatunk, vagy egyáltalán nincs függönyünk: ha már átjutott a hő az üvegen akkor már megtörtént a baj.
Arról nem is beszélve, hogy a korszerű ablakok esetén egyes low-e rétegek még fel is erősítik ezt a hő-egyirányúsító hatást.
Egy, az üvegen kívülre rakott akár egy filléres kínai bambuszroló árnyékolás is sokkal többet segíthet a nyári túlmelegedésen, mint egy ablakon belülre rakott (esetleg arany áron ránksózott) csúcstechnikás csoda-reluxa, vagy nanotechnológiás szuper-függöny.
Azért általában nem csak 1 megoldás létezik,ezekből a lehetőségekből kell a lehetőség szerinti ,hely adottságainak a legmegfelelőbb megoldását választani !:-) Tényleg esetleg mért nem Te gondolkodsz "végre"?:--(
Üdv ! De azért létezik olyan koszorú is (nem jó) ,amin nincs 6 cm xps,és ha a koszorút zsaluval öntötték ,akkor a 15x15 ös talpszelemen csavarjait 7.5 cm re rakva szépen (nem jó) falsíkba hozható az egész,és utána kaphatja egybe a szigetelést !:) Szerintem . :-)
"Elvileg a talpszelemen külső éle kell fusson a külső fallal. "
A talpszelemen terheli rá a főfalra a tetőszerkezet súlyát, ez a ráterhelés a fal középvonalában ésszerű, ezért a talpszelemen többnyire a fal közepén fut. A fal viszont többnyire szélesebb, mint a szelemen, ezért a szelemen két széle beljebb van a fal szélénél.
A szelemen és a fal külső felülete csak akkor lehet egy síkban, ha
- vagy ugyanolyan széles a szelemen, mint a tartófal (ez lehetséges, de nem valószínű)
- vagy a szelemen nem a tartófal középvonalára lett téve, hanem a külső szélére (ez is lehetséges, habár statikailag butaság szerintem)
"Vágni fogok 15 cm magas 6cm-es EPS csíkot, amit felragasztok, vagy tárcsa+ facsavarral hozzárögzítek a szelemenhez."
Ez az a része a ház hőszigetelésének, ami nemcsak hőszigetel, de az oldalafali hőszigetelés és a házfal közötti függőleges légrésben kialakuló hő-tolvaj kéményhatást is ez a rész zárja le. Tehát fokozottan fontos, hogy ezen légrés felső széle "légmentesen" legyen lezárva. Egy üreget tökéletesen kitölteni ezerszer könnyebb valami rugalmas/térkitöltő dologgal (pl betömködött gyapottal vagy alacsony tágulású habbal), mint bármilyen lelkiismeretes pontossággal oda beszabott EPS darabokkal.
"Elvileg a talpszelemen külső éle kell fusson a külső fallal."
Rajzold már le légy szíves hogyha a koszorúnak vagy a betonfödémnek van mondjuk 6cm xps szigetelése hogy rakod falsíkig a 15x15-ös talpszelement és azt hogyan fogatot le a koszorúhoz
Egy kis szakmai kérdés: a kinti hőmérséklet 6 fokot csökkent, a benti 0.7-et egy éjszaka. Ez nagyon rossz érték? :) Egyelőre szigeteletlen a ház, csak új ablakok vannak. A bejárati ajtó még gyenge pont, az szelel kicsit :)
Én először megcsinálnám az oldalfali hőszigetelést a szelemen felső vonaláig, majd utólag kitömném azt az üreget üveggyapottal.
Elvileg a talpszelemen külső éle kell fusson a külső fallal.
A srácnál valami gebasz van, mert vagy a tető nem jött ki fal szerint.
Az én olvasatomban a srácnak egy felülről lambériázott eresze van, azaz nem egy dobozolt eresz.
Maradt 6 cm távolság. Az utolsó 3o cm-ben (15 talpszelemen+ 15 szarufa magassága) a szigetelés mindennemű rögzítés nélkül marad.
Rögzítünk 6cm polisztirólt és színtbe hozzuk a talpszelemen oldalát a fallal (és a szarvazat közé is beékelünk egy deszkát lezárásnak a lambériáig) - kivülről.
"mert a lap be van hálózva és ragasztóval lekenve meg még a vakolat is rajta"
Kicsit olvass utána a "vízlepergető/víztaszító" és a "vízzáró/víztömör" kifejezések közötti jelentős különbségeknek.
Vagy fogj egy olcsó orkán esőkabátot, feszítsd ki vízszintesen, önts rá egy-két liter vizet, ülj alá és miközben csepeg a fejedre a víz, aközben gondolkozz el a bolti eladó bölcs tanácsán :)
Kérdezném a tisztelt olvtársakat, hogy mi a véleményük a következő megoldásról: A boltban mondta az eladó, hogy mostanában az xps-t eps100 lapokkal váltják ki olyan helyeken ahol nincs vizesedési veszély.Részben logikus lehet a megoldás mert a lap be van hálózva és ragasztóval lekenve meg még a vakolat is rajta ami védi az esetlegesen felcsapódó víztől. Mi szól az eps ellen? Kérném a véleményeket.
Ha az ablak külső oldalát süti a nap, akkor az üveg belső oldala is felmekexik. Ha emögé teszel árnyékolást, akkor a meleg már bejutott a lakásba, csak a kellően vastag függöny miatt az üvegfelület nem sugározza a hőt, és az üveggel szemben lévő falat nem melegíti a direkt napsugárzás.
De ha hőmérőt és az üveg felületi hőmérsékletét méred, akkor kiderül, hogy a kívülre akárhogyan fellógatott legratyibb raschel háló vagy kerítésháló árnyékoló hatása sokkal jobb mint a legdrágább belső függönyé.
Ha már függönyözünk, akkor a következő kérdésem lenne.
Van egy kb. 1,1 x 2,5 m-es olyan tekercsem aminek az egyik fele hőtükrös alu fólia, gondolom tized mm vastag, a másik fele pedig Polifoam szivacs, kb. 5 mm vastag
jó e ez az ablak elé ? Belülre , ? Természetesen jobb lenne kívülre, de ott sok probléma lehet, pl. elfújja a szél.
Vannak ám többrétegű függönyök is, nekünk is az van egy két helyen, és azokra ez nagyon nem igaz. Az ablak felé egy fehér világos réteg van,a mi visszaveri a fény(egy részét), belső oldalon a minta, a kettő között meg a sötétítő réteg. Tökéletesen tudnak működni minden szempontból - csak hát baromi drágák.
A házunk homlokzati hőszigetelése előtt szeretném a talpszelemen melletti teret EPS-sel kívülről leszigetelni. HA 6 cm-es EPS-t rögzítek a szelemenhez, akkor az EPS külső síkja egy síkban lesz a mostani falsíkkal. Így utána mehet elé a homlokzati hőszigetelés.
Gyakorlatilag a szarufaközöket szigetelném ki vele.
Tudtok abban segíteni, hogy milyen módszerrel lehetne az EPS-t a szelemenhez rögzíteni.
Ragasztani habbal szerintem macerás lenne fához. Ráadásul 30 méter hosszon elég sok hab kellene.
Hallottam róla, hogy van fához direkt ilyen csavar, de még sosem láttam.
Ha a nap hője egyszer már átjutott az üvegen, attól már nemigen szabadulunk meg. Az ablakon belüli sötétítő függönyök / reluxák csak az emberi szemet nyugtatják meg, a nap által 40 fokra felmelegített felületük egy-egy hatalmas radiátor, ami tiszta erőből fűti a lakás levegőjét.
"a jó szigetelés a forró kánikulai napokon csak késlelteti a felmelegedést majd a lehülést is.... -Akkor mi a megoldás?"
Ez így van: a hőszigetelés télen nem fűt és nyáron nem hűt.
Viszont egy jó hőszigetelés egy jó nagy hőtároló tömeggel együttműködve annyira késleltetni tudja a nyári nappali felmelegedést, hogy mire elkezd túl meleg lenni a lakás, addigra már megint itt van az éjszakai hűvös levegő.
Passzívházakban megfigyelték, hogy pusztán egy kis éjszakai szellőztetéssel tartani lehet a max 25 fokos hőmérsékletet egész nyáron át (egy-két 26 fokos nap ivételével), persze ehhez passzívház jóságú hőszigetelés kell.
Kevésbé csúcs hőszigetelés mellett is lehet próbálkozni okos ablak-árnyékolással + bazinagy hőtároló tömeggel (amit minden éjszaka sok-sok ezer köbméter levegővel lehűtünk), így talán megspórolhatjuk a klíma beszerzését + árammal etetését.
"Nyáron némi hűtés , télen némi fűtés ! Nevezzük inkább temperálásnak."
A talaj télen is hidegebb a lakásnál, tehát a talaj akkor is hűti a lakást, amikor nem kéne. A lakás<->talaj közötti hőszigetelés és a lakás<-> külvilág közötti hőszigetelés egyetlen különbsége az, hogy a talaj felé a hőszigetelésnek 9 fok hőmérséklet különbséggel kell megküzdenie, a külvilág felé viszont 15 fokkal.
Úgy is mondhatnánk, hogy a padló-hőszigetelés kiszámolásánál szerintem a talajt tekintsük "kevésbé hideg külvilág"-nak (mivel a talaj átlaghőmérséklete 12-14 fokos, a külvilág télen viszont csak 5 fokos).
Viszont el tudok képzelni olyan, NEM lakás célú épületet (pl garázs, sufni, barkácsműhely), amelyet a talaj felé direkt nem hőszigetelünk, így szerencsés esetben a talajhő akár egész télre biztosíthatja a fagymentességet.
Nekem is ugyanez a dilemmám, ezt kérdeztem 1-2 hete.
Én a földszinti kamra alól terveztem elhagyni a szigetelést a pincében de Ő azt mondta hogy ha szeretem a penészt akkor hajrá. :)
Az utóbbi 3 hónapot olvastam a fórumban és nekem is úgy tűnik hogy a jó szigetelés a forró kánikulai napokon csak késlelteti a felmelegedést majd a lehülést is....
-Akkor mi a megoldás?
(Tudom, számoljam ki a nyereséget ha van/jó az alsó szigetelés (is) és vessem össze egy klíma üzemeltetésével / költségével... :)
Igen, cellulóz a befújásos rész. Gondolom nekik jobb, ha felszedik, azért mondták úgy, talán kevésbé rohad, nem tudom. De a vízszintes részen én is le tudnék tenni sima ásványgyapotot, spórolnék vele sok ezer Ft-ot, ezért gondolkodom, hogy oda kell-e egyáltalán. Lesznek rések, igen, de nem nagy rések.
Ha a házat most vetted, akkor gyanús nekem az aránytalanul magas lábazati vakolat. Lehet, hogy az előző tulajdonos valami disznóságot (pl vizesedést) takart el vele eladás előtt.
Az a gyönyörű boltíves tornác sajnos igen sok pénzbe fog kerülni.
Ha hőszigetelés előtt beüvegezed a boltíveket, akkor az fog sokba kerülni (ha szépen szeretnéd),
ha viszont a hőszigetelés ott nem a külső síkon fog futni, hanem bekanyarodik a belső falfelületre, akkor meg a boltívek+oszlopok+padló hőhídjai fogják a hőenergiát (=fűtéspénzt) elszívni hosszú évtizedeken keresztül (és talán penészedésre is lehet számítani).
"Padlófűtésnél 8 cm hőszigetelés a padlóban hogyan néz ki?"
Mindenekelőtt tudni kellene, hogy mennyire veszed komolyan a házad hőszigetelését.
A külvilág átlaghőmérséklete a fűtési szezon alatt 5 fok körül van, a lakótér legyen 22 fokos, tehát a külső falak két oldala között átlagosan 17 fok a hőmérséklet különbség.
Ha komolyan veszed a hőszigetelést, akkor ezen 17 fok ellen 17 centi eps-nek megfelelő hőszigetelési jóságú falazatot "állítasz harcba", tehát fokonként 1 centit. Ha viszont nem veszed túl komolyan a hőszigetelést, akkor a falad teljes hőszigetelése csupán 8,5 centi eps-sel lesz egyenértékű, tehát fokonként csak fél centi a hőszigetelésed.
Úgy is monhatjuk, hogy hőmérséklet-különbség fokonként fél centi legyen az alsó (szégyen) határ és fokonként mondjuk 1 centi legyen a felső (pazarló) határ.
- ezen a "0,5cm/fok - 1cm/fok" skálán helyezd el a házadat, ebből láthatjuk, hogy mennyire veszed komolyan ezt a hőszigetelés-dolgot
- tudd meg, hogy kb mennyi lesz a padló két oldalán uralkodó hőmérsékletek különbsége
- ebből megsaccolhatod, hogy kb milyen hőszigetelésű padló illeszkedik a falaid jóságához.
Egy példa:
- a házad falának hőszigetelési jósága megfelel 12 cm eps hőszigetelésének, tehát a falak jósága (12/17) 0,7 cm/fok
- a padlód fűtött lesz, várható SZEZONÁLIS ÁTLAG (és NEM a maximális!!!)hőmérséklete 26 fok
- a padló alatt talaj van, melynek átlaghőmérséklete 13 fok
- tehát a padló két oldalán átlagosan 13 fok hőmérséklet különbség lesz
- ezt megszorozzuk az oldalfalak 0,7 cm/fok jóságával és az jön ki, hogy a padlód jósága kb 9 cm eps-nek megfelelő hőszigetelésű legyen.
Ha a falak ennél jobbak, akkor a padló is legyen arányosan jobb.
Teljesen komolyan írtam :) Ha a ház általában elég jól van szigetelve, akkor a padlófűtés betontömege sem lesz túl meleg (26-27 fokos padló ki tudja fűteni a lakást). A 4-8 centi vastag szigetelés egyik oldalán tehát ez a hőmérséklet lesz.
Mi lesz a szigetelés másik oldalán? ha garázs/pince, akkor azt fogod fűteni. Ha lemezalap + talaj, akkor a padlófűtés alatti szigetelésen átáramlő hőenergia lassan fel fogja melegíteni a talajt. ha az oldalfalak alatti sávalap külső oldalát (mondjuk) 1 méter mélységig lábazati szigeteléssel ellátod, akkor ez egy jó nagy hőtároló tömeg lesz, tehát igazából nem jelent nagy/folyamatos energia veszteséget, lehet jó kompromisszum, amit az építész ajánlott.
Padlófűtésnél 8 cm hőszigetelés a padlóban hogyan néz ki?
A padló-lábazat mentén 15 cm szigetelés lesz körben 1,5 m-es sávban vízszintesen.
Én keveslem a 8 cm-t (pláne, ha szétszabdalják a csövek, vezetékek): a tervező szerint több nem fér be építésmagasság korlátozás miatt, az energetikus szerint megfelel a 2018-as hőszigetelési követelményeknek.
Kevesebb munkával lesz meg a szép homlozat, ha 1oo-ast használnak.
Csak az ügyfelek alkudoznak, a kivitelező leengedi az árat és hajtja az embereit, hogy a pénzért többet dolgozzanak.
Nem kell leengedni az árakat, meg kell venni a jó anyagot és nem szabad hajtani az embereket.
1ooonm 1ocm vastag polisztirénnél, az árkülömbség a 1oo-as és a 8o között 1ooo euró.
Ha van ablakcsere is, akkor az arányaiba nem nagy összeg.
Jobban tart a dűbel, szerintem könnyebb szépen kihúzni a második réteg glettel és a spalétokat is jobban meg lehet csinálni - mert pontosan lehet egy jó késsel vágni. 1oo-sal nem kell visszazárni az spalétot XPS-sel, az is egy munkaigényes művelet.
Nekem nem mindegy ha két és fél vagy négy hét alatt van meg az a homlokzat, főleg ha az állványzatom is ott áll.
Ha mégis vissza kell tenni az állványzatot, akkor zárja be a céget és menjen tökmagot árulni.
Nálunk már vagy 12 éve folyik ez a társasházas hőszigetelő program, Eu-s támogatással, de én soha nem másztam bele az árak miatt.
A lakótér felől mindig kell párazárás, hogy a szerkezetbe ne jusson be a pára.
leírom lassan is: M I N D I G ... kivéve, ha az építész által tervezett szerkezet páratechnikailag nem szokványos (pl 15 cm vastag monolit VB koporsófödém) és páratechnikai számítást végeztek.
A pára-áteresztő fólia nem engedi be a vizet a szerkezetbe, de engedi távozni a párát.
A lényeg az, hogy a szerkezetbe a lakótér felől ne jusson be a pára, és a szerkezetben esetleg mégis valahogy keletkező nedvesség (szarufa külső vége felszívja és bevezeti) kifelé el tudjon távozni.
Szvsz a vízszintes részen tök fölösleges felszedni a meglévő szigetelést, fújass arra 15 cm-t, ahol rések vannak, azt is befújják. Lehet, hogy 1-2 %-al rosszabb lesz, de kb. felébe fog kerülni.
A ferde részt nem tudom megítélni, nem látjuk milyen állapotban van és a pontos költségeket sem tudjuk.
Másrészt ha vársz egy telet legalább látni fogod a különbséget a fűtésszámlán.
Szal, ha rám hallgatsz, azt csinálsz, amit akarsz. :)
A lábazaton indító sín lenne az xps lapoknak és amikor átvált az eps-re oda is tenne indító sínt. Elvileg annak már szintbe kéne lenni, de mivel az vastagabb azért tenne sínt neki és ott félek a hőhídtól. A másik kérdésem az lenne, hogy a szigetelés nem menne fel a tűzfalon végig oda milyen lezáró lemez kéne a lapok tetejére? Lehet kapni ilyen záró lemezt(én csak indítót találtam).
Tavasszal vettünk házat, ahol a tetőtér 2001.-ben épült újjá. 10cm ásványgyapot van a gerendák közt a vízszintes részen és valami hasonló a ferde részen is. Télen nem tudjuk még milyen, de nyáron meleg. Nem forró a fal, tapintásra nem is nagyon meleg, de ha sok ideig meleg a nyár, átmelegszik napközben, kánikulában estére meleg van fent. Gondolkodtunk a szigetelésen (vannak fent szobák is, egy-egy fallal a ferde síkon). Befújásos cégtől kértünk ajánlatot, most hezitálunk.
A padlástérben a vízszintes téren ha felszedem a fóliát a mostani 10cm gyapotról, hozzá tudok nyúlni. Járni nem akarok a padlón, csak egy-két palló kellene az antennakábelek miatt. A fóliát jó esetben vissza is tudom rakni egy-két megemelt lécre. A szigetelős cég azt mondta, hogy a meglévő szigetelés rossz állapotú.Ők felszednék az egészet és 25cm vastagon fújnák tele. Én nem nagyon tudom megítélni, az látszik, hogy nincs nagyon összeesve (bár ki tudja hol mennyire). Hogyan néz ki, ha penészedik, rohad? Érdemes valóban felszedni? Ha nincs tapasztalatom, akkor is meg tudom csinálni saját magam ezt az extra szigetelést, nem? (Nyernék vele kb. 100e Ft-ot a szigetelős céghez képest)
A másik rész a ferde tetősík (az a rész, ami a szobák fala), az a nehezebb. Itt honnan tudom, hogy mennyire tömörödött össze, milyen állapotban van a szigetelő anyag? Hőkamera jó lenne, de azt csak télen lehet. A cserepeket megbontani nem merem. Általában reális, hogy 15 év alatt, normális minőséget feltételezve gond van a szigeteléssel? Itt én házilag a javítást biztosan nem tudom megcsinálni. A cég itt is kiszedné a régi és fújna helyette. A fújás biztosan egyenletes lenne. Szerintetek érdemes belevágni és újraszigetelni? (min. 2-300e Ft lenne) Vagy várjuk meg mindenképp a telet, legyen hőkamera és akkor majd látszik?
Hány homlokzatot csináltál 1o emeletes épületnél , hogy véleményed van?
Halovány gőze se lehet annak, hogy mitől lesz szép vagy csúnya egy homlokzat, aki nem csinált meg legalább 3o magassabb épületet. Utánna lehet véleményekkel dobálozni.
A magass épület nem úgy megy, hogy van egy csapat és megcsinál kettőt és doktor benne.
Sziasztok, a lábazati szigetelő után kell még 1 indítósín a vastagabb homlokzati szigetelőnek? Nekem a mester tenni akar oda is, amivel csak az a bajom, hogy pont a kettő találkozásánál van a belső padló szint és félek a találkozásnál a penésztől az esetleges hőhíd miatt.Vagy olyan vékony az indító, hogy nem jelentős a különbség.
Köszönöm a jótanácsokat! Természetesen körbejártam a témát, tetőfólia, résmentes kitöltés, hasonló témákban.
Pl. meglévő hullámpala alá belülről kell a páraátersztőt rögzíteni. De ez csak egy 25 nm-es hétvégi ház tetőtere lenne, igaz, téli használattal is. Ha nem lenne elsőre valami tökéletes, legfeljebb magamra vethetek és újra csinálhatom. Csak amikor ránéztem a neten a kőzetgyapotokra, akkor vetődött fel a méret és minőség kérdés.
kőzetgyapotot knauf nobasilt vagy rockwollt tegyél be, de ilyen nagy távolságnál még lehet azok is berogynak. munka közben meglátod, szerintem 96-nál már le kell vágnod, 99-nél pedig nem fognak megállni
Sziasztok! Padlásteret építenék be és ugye ahhoz szigetelni sem árt. Pár kérdést feltennék.
A szarufák között 96-99 cm a távolság. Ide simán bepaszírozhatom az 1 méteres kőzetgyapot táblákat, vagy faragnom kellene? Másik, hogy milyen kritériumok alapján érdemes válogatni a kismillió kőzetgyapot között? Egyáltalán, mik a különbségek, a hővezetési akármin kívül? Azt sejtem, hogy nem kell, hogy vakolható legyen. :)
Szvsz nem jól érted: válassz egyet hasraütve (lehetöleg a Kömmerling 76-ot). A kérdező meg azt választja, amit a legtöbben ajánlanak. Az emberek zöme nem néz ennyire utána annak, hogy mit válasszon. (Ezt egy szerelő mondta nekem, amikor elmeséltem neki, hogyan választottam ki a kávéfőzőnket.)
A fal dél-nyugati, így elég huzamos időn át süti a nap és az "apró" hiba ebből kifolyólag elég hosszan látható. A beruházó dolga lett volna a minőségi munka, ha nekünk, lakás tulajdonosoknak lett volna beleszólása, nyilván körüljárva a témát a minőségibb megoldást választottuk volna.
Ugyanazon időben megnéztem néhány panel programos épületet is, furcsa módon azoknál szinte semmi nem volt látható még súrlófényben sem. Ilyen "minőségű" kivitelezést eddig soha sem láttam.
Szeretném kérdezni, hogy hány Forint/ m2 körül mozog most a grafitos 15-16cm-es hőszigetelő felrakásának munkadíja + a szinezés? Válaszotok előre is köszönöm szépen!
Súrlófényben olyan apró felületi hibák is látszanak, amelyek a nap maradék 99,8 százalékában láthatatlanok. Egészen lapos szögben megvilágítva is hibátlanul egyenesnek látszó felület nagyon ritka dolog.
Ha valakinek nagyon fáj, hogy minden van három perc, amikor a napszög miatt csúnyának látszik a fala, az előre szóljon a munkásoknak, hogy inkább az egy millióval drágább hőszigetelési módszert választaná, csak azért hogy abban a három percben is tökéletesnek látsszon a fal.
ezen az oldalon olvasgass, és kiderül, melyik gyengébb anyag. ha jól tudom (legalábbis itt a topicban azt szokták írni), hogy a 15 cm fehér EPS hőszigetelésben megfelel 12 cm grafitosnak, és árban is kb hasonló. amit itt spórolnál, hogy rövidebb dübel kell a grafitoshoz, más minden ugyanaz.
illetve téged (számít-e 3 cm-mel karcsúbb ház?) vagy új építésnél a beépítettségi %-ot melyikkel tudjátok betartani. én 15 cm fehéret tettem fel, mivel egyedül dolgoztam, és állítólag a grafitost sokkal hamarabb megeszi az uv
Tető-hőszigetelés: amennyire meg tudtam mérni, kb 13-13.5 centi vastag a szarufám. Ide be lehet nyomni 15 centis gyapotot, vagy célszerű légrést hagyni? Ha igen, mekkora legyen a légrés? Mekkora fával legyen megvastagítva a szarufa? Korábban volt róla szó, hogy kívülről lenne lebontva, belül pedig meghagyva a rétegelt lemez burkolat. Tehát nem lenne párazáró fólia.
6 méter az három sor állvány, 1o emelet az 15 sor.
Két probléma van.
1. Nincs függőbe az épület (keretszerkezetet ki lehet hozni függőbe - max 2 cm., falazottat nem igazán 1o emeleten 5-6 cm lesz benne legalább). Ha közben észrevették a szerkezetesek a hibát, a síknak lehet hasa befele vagy kifele. A sarkon túl a has lehet fordítva. Akkor vagy kihozzák függőben az összes síkot vékonyabb polisztirénnel (ha van rá pénz), vagy pogácsáznak.
Vagy nem pogácsáznak és mennek a fal után, nem jön ki a sarok (avagy megcsalják a saroknál).
2. 1o emeletnél van 15 sor állványzat.
Fel van ragasztva a homlokzatra a polisztiról, le van dübelezve (a dübelek egyenként behúzva a haló elött), le van hálózva és rá van húzva 1 réteg ragasztó.
Jön a második réteg ragasztó.
Mindegyiken van egy munkás (egymás felett- vagy 7 munkás, aki fentről kezdi, majd mindenki átköltözik az alsó részre), a hidaknál az egyik fel kell emelje a kezét, amikor glettol, a másik le kell hajoljon/gugoljon. Mindenki egyszerre halad az állványzatok balról jobbra.
Ha össze van szokva a csapat, akkor minden OK, ha nincs, akkor a híd alatti, vagy feletti többet kell dolgozzon, hogy összehúzza a két kéz munkáját. Vitatkoznak, elbasszák.
Azért kell a 1oo-as EPS, mert az nem hasal, ha pogácsázzák és a dübel se huzza be. Kevesebbet kell glettolni.
Az anyag.. vagy neadjaIsten a komplett rendszer gyártói technológiai szakértőjét nem tudnátok odahívni, hogy nézze már meg mi a stájsz....
.. legalább kaphattok egy szakvéleményt, amivel a kivitelező pénzügyi követeléseit lehet oltogatni, ha hőbörög... mert ezt nem kéne teljes áron kifizetni...
Itt valamit konzekvensen elcsesztek a technológiánál, vagy valamit kiloptak belőle...
... mert ha az egészet elkezdi egy brigád, aki még életében nem csinált ilyet, akkor is belejönnek, mire felérnek az ötödik emeletre, és ott már szép lesz a felület.
....de itt ugyanolyan ocsmány az egész, tehát valamit végig szarul csináltak.
6 cm es grafitos EPS 80 van egy több mint 6 m gerincmagasságú oromfalon, szép nagy egybefüggő felületen.
Súrlófényben is tök jól néz ki.
Csakhogy rendesen meg lett csinálva... a lapra kívülre ment ragasztó, abba háló, utána az bedolgozva, és utána még egy réteg ragasztó. Utána mélyalapozó, és arra a (gördülő) színezővakolat. Ja, és az egész móka előtt meg lett csiszolva a felület, ahol látszott valami gyanús szint-eltérés.
Az EPS 100 talán abban segít egy kicsit, hogy amikor a tróger állat átgyalogol a táblákon, akkor a büdös nagy bakancsa kevésbé tesz kárt a 100 as lapban, merthogy annak nagyobb a nyomószilárdsága. (lévén az már a lépésálló eps....)
Ha(!) rendesen dolgoznak , akkor az EPS 80as lap közepe sem hasal be, ha meg szarul, akkor az EPS10-at is el ..... rontják.
Biztos az zavarta Őket ,hogy túl nagy "egybefüggő " részeket kellett csak megoldani ,és itt szépen "kijön" hogy milyen is a "minőségi " munka !:-) Kár az anyagért,valószínű komoly "szagemberek" végezték, sűrű kocsmalátogatással kipihenve ezt a "minőségi " munkát !:(((((
Szeretnék tanácsot kérni tőletek. Egy régi építésű de jó szerkezetű házat szeretnék jobbá tenni. Külső lábazati szigetelésen is gondolkozom, + nem tudom hogy mit kellene hozzá gondolnom ha belenyúlok a dolgokba. Amit megcsinálunk szeretném jól csinálni, de nincs nagy rálátásom hogy mégis milyen sorrendben csináljuk. Ez egy poroszsüveg födémes ház, 60-as falakkal. Kisebb vizesedések vannak csak egy-két ponton. Nem szeretném rossz irányba elvinni a ház jellegét se, nem tudom hogy ilyen építési módnál mire kell figyelni, nehogy ártsak inkább!
Ebbe kérnék tőletek segítséget, ötleteket. Köszönöm.
Sziasztok! Kaptam itt jó tanácsot szobafal szigetelésre, de megkérdezném hogy a szigetelőtapéta mennyire hatásos? Utcafronti a fal és hidegebb is. Az egyik barkácsáruházban láttam ilyet, fel kell tapétázni és arra kerülne a papírtapéta. És olcsóbb lenne egyelőre
Kérlek szépen ez kész van. Mediterrán hangulat, láttál már görög házat? Na ez az :D Ótentikus görög tenger a betondzsungel közepére :D
Kivitelező meg ennyit tud. Remélem legalább olcsó volt. Hány cm? 5-10? Két házat is láttam nemrég, 5-5 cm fehér hungit dobtak rá... ő bajuk, több millió volt másra, még az új kerítésre is, totális felújítások, de + fél millió normális hőszigre már nem került...
Én nem sokat agyalnék: Kömmerling 76. Új fejlesztés, ez mér gondolom gond nélkül elbírja a 3 rétegű üvegezést is. Sztem egy 10 centis szigetelésű házba felesleges a passzívház szintű ablak.
nekem maradt kb 15 m2 fehér Bachl-Nikecell fehér EPS 80-am, ha esetleg érdekelne. amúgy olyat vegyél, amin rajta van a MEPS tanúsítvány (Austrotherm, Bachl, stb)
- nyomozzam ki az interneten, hogy az általad megadott 5 db ablaknak mennyi az Uw értéke (mert a táblázatban szereplő adatok teljesen érdektelenek, a lényeg viszont nincs benne, ezt hívják parasztvakításnak)
- ezután nyomozzam ki, hogy a három gyártó mennyire hihető adatokat szokott megadni a termékeiről
- az eredményeket kiértékelve és súlyozva számítsam ki, hogy melyik ablak megvásárlásával járnál legjobban
...tehát dolgozzak kb 30-40.000 Ft-nyit ingyen neked azért, hogy azután a munkám eredményeképpen valahol az országban egy ablakkereskedőt boldoggá tehess?
A gyártótól rendeltük, Ők is építették be. Egyiket azóta ki kellett bontani és újra beépíteni de nem lett jobb. Nem zár rendesen, az erkély ajtó görbe, a zárnál a vasalat erősen kopik (elnyalódik). Nem vagyok megelégedve velük. Az ügyfélszolgálatról inkább nem is mondok semmit. Az utolsó ígéret, hogy jönnek és elkövetnek valamit egy éve volt. Természetesen nem jöttek és azóta elérhetetlenek. Megszüntették a beépítéssel való foglalkozást.Az igazgató Romániában van, elérhetetlen.
"minden plusz centi hőszigetelő anyag ugyanannyiba kerül, mint az előző centi,
viszont minden plusz centi egy picivel kevesebb hasznot hoz mint az előző centi.
Ebből a szempontból optimális hőszigetelő vastagság nem létezik,
csak önsorsrontó vékonyság és pazarló vastagság létezik,
ez viszont egyén- és házfüggő."
Ez mély filozófia, és egyben ellentmondás :)
Ha van önsorsrontó vékonyság és pazarló vastagság, akkor szügségképpen létezik optimális vastagság is. Lehet, hogy ez egyén- és biztosan házfüggő, de létezik. Az optimális nem kell egyben univerzális is legyen.
"De a vastagság növelésével az éves fűtésköltség egyre alacsonyabb lesz, manapság olcsó üveggyapotból 20-30 cm vastagság az, ami elfogadottnak tekinthető."
Másképpen fogalmazva:
minden plusz centi hőszigetelő anyag ugyanannyiba kerül, mint az előző centi,
viszont minden plusz centi egy picivel kevesebb hasznot hoz mint az előző centi.
Ebből a szempontból optimális hőszigetelő vastagság nem létezik,
csak önsorsrontó vékonyság és pazarló vastagság létezik,
"38-as téglafalra 10 cm grafitos szigetelést tervezek a házra. Melyik ablakot válasszam hozzá?"
A különböző ablakok közötti árkülönbségek ismerete nélkül nem lehet választani.
Ha nagy az árkülönbség, akkor az olcsóbbik ablakot választanám,
mert az 1,3-ashoz képest és a 0,77-es Uw értékű ablak mindössze 0,53 W/m2K-nel jobb,
ez a különbség 4800 órás fűtési szezon és pl 15 Ft/kWh-s gázfűtés esetén évente 645 forint extra energiamegtakarítást jelent ablak-négyzetméterenként.
Ha ezen befektetésedre a megtérülési türelmi időd mondjuk 15 év, akkor a jobbik ablak javára ablak-négyzetméterenként 15x645= 10.000 Ft árkülönbséget elfogadhatónak tartok.
Tehát ha 1 m2-nyi 0,077-es ablak csak 10.000 Ft-tal drágább az 1,3-asnál, akkor szerintem drágábbik ablak is jó befektetés.
(más kérdés, hogy elhisszük-e arról az 1,3-as ablakról, hogy tényleg annyi és valójában nem 1,5 körül van, mert akkor lehet újraszámolni a drágábbik ablak megtérülését ;)
"milyen vastagság az optimális ár/érték arányban?"
"Mi a helyes rétegrend? Milyen gyapotot alkalmazzak, milyen vastagság az optimális ár/érték arányban?"
Az optimális ár/érték arány 1 cm hőszigetelés vastagságnál van, az arány minden további centiméterrel egyre rosszabb.
De a vastagság növelésével az éves fűtésköltség egyre alacsonyabb lesz, manapság olcsó üveggyapotból 20-30 cm vastagság az, ami elfogadottnak tekinthető.
Hagyományos családi ház padlásfödém szigetelésével kapcsolatban kérnék tanácsot. Kohósalak+pár cm beton van a padláson, erre szeretnék szigetelést. Nem használjuk a padlást, a terhelhetőség nem szempont. A tető most lett lecserélve, a cserepek alá került fólia.
Mi a helyes rétegrend? Milyen gyapotot alkalmazzak, milyen vastagság az optimális ár/érték arányban?
Nekem 6.5méteren van a talajvíz, nagyon bővízű kutat sikerült fúrni, 1o perc alatt megtőlt egy 2oo literes hordót.
Öntözni is tudom a füvet egyenesen a csővel, ha teszek rá egy forgó fejet.
Az Olt folyó völgyébe vagyunk.
A háztól kb. 3oo méterre kezdődik egy domb, ami gyümölcsös, a domb magassága nincs több mind 7ométer. A háztól kb. 4oo méterre folyik az Olt folyó. A ház és a Olt között van egy megyei út, komoly töltéssel.
Az utcánk merőleges az Olt folyására és az útra.
Olyan 15o hektáros terület van a domb oldalán, ami gyűjti a vizet és lefolyik az Oltba.
Erről a területről a mi utcánkban van levezetve a víz egy nyitott kanálison (ami karban van tartva), a mi oldalunkon (nekem be van szerelve egy 4oo-as betoncső a járda alá).
A megyei út alatt volt egy nagy betoncső, ezen ment tovább a vizesárok az Oltig.
A vizesárkot az út és Olt között beépítették valamikor a 7o években. És az út alatti csövet betömték.
Az megyei át mentén készítettek egy vizesárkot amit kb. 2oo méterrel az utcánktól vezettek át az út alatt.
Amikor a telkemet vettem, körúlnéztem, kérdezgettem és a ház helyét 8o kamion sóderrel és földdel feltőltöttem, biztos ami biztos. Így a pincém a két szomszédom földszintje színtjére került.
Beköltöztönk, a kertbe elültettem 5o gyümölcsfa csemetét.
Eltert három év, a csemeték nagy része megfogant és építettem egy kerítést is a felső szomszédomhoz, egy 3ocm-res betonmelvértre.
Egy havas tél után, jött egy esős tavasz, a domb talaja megtelt vízzel. Aztán következett egy egézséges 5 órás zápor (amit már a domb talaja nem tudott elnyelni) és a utcánkon az árok (ami ugyebár az megyei útnál elfordul) nem bírta elvinni a lefolyó vizet és kiöntött, megtöltve egy felső kertet a mi oldalunkon. Ez az összes alatta levő kertbe átfolyt (az megyei útig), az én 3ocm-res betonmervértemen is.
Az egész kerünk hátsó része megtelt vízzel, ami csak vagy 2 hét alatt húzodott le, és a csemetéim tönkrement.
Az alsó szomszédomnál homokzsákolni kellett, hogy ne hatoljon be a víz a házba.
A pincém száraz maradt, mert le volt szigetelve az alaplemez is.
Na szóval,
a talajvíz 6.5 méteren van (ami talán az Olt vízszíntje), de kell legyen egy agyagos réteg felette, ami nem hagyja, hogy az esővíz leszivárogjon. Ez az agyagos réteg a dombon is, illetve az egész völgybe is végigfut. Nemtom milyen mélyen van az agyagos réteg, de az biztos, hogy az egész talaj az anyagos réteg felett képes megtelni vízzel.
Meg kellene határozni a ciszterna legfelső biztonságos vízszintjét és berakni oda egy túlfolyó csövet, ami vagy levezeti a felesleges vizet egy mélyebben fekvő területre, vagy a túlfolyó cső végére csinálni egy megfelelő méretű szikkasztót (esetleg a szikkasztónak is lehet túlfolyója, bisztoss ami bisztoss :)
Lehet, hogy ennyi elég is lesz ahhoz,hogy néhány hét alatt helyreálljon a régi állapot a pincében.
Nem a hegy felőli fal, pont az ellenkező. Én itt továbbra is kizárnám a talajvizet. Ha valóban az lenne, miért csak a felhőszakadás után és csak egy helyen? Mikor kutat fúrtunk 30,5 m-en találtunk vizet. De egyúttal sziklát is, úgyhogy nem tudtunk tovább fúrni kézzel sajnos. A ciszternát kocsimosásra, locsolásra használjuk csak. Túlfolyója nincs, ki szoktam nyomni szivattyúval. (azért nincs túlfolyó, mert az udvar kialakítása és a terepviszonyok miatt nem volt rá lehetőség megoldani egyszerűen). A ház felé lejt az udvar és ott a ciszterna a közelben. És az lehet a bibi valóban, hogy nem lett kinyomva a víz, telítődött, és a csatornánál a bekötésnél kifolyt, majd a közelben utat keresett. Mert csak az a sarok a vizes ott kizárólag. Viszont csak a nagy eső után. Korábban nem volt ilyen probléma soha. Remélem, hogy megoldódik, ha a jövőben a csapadékvíz elvezetés 100%-os lesz. Most figyelem egyelőre. Még egyszer köszönöm Mindenkinek a hozzászólásokat.
Az nagy tévedés, hogy a hegytetőn nem lehet talajvíz. A házunk van a környéken a legmagasabban, az utca vége (kb 500m) alacsonyabban van mint nálunk a nyugalmi talajvízszint. Arról nem is beszélve, hogy a másik irányban ott egy patak, nincs messzebb mint 300m.
Sziasztok! Nincs esetleg infója valakinek az ukrán üveggyapot,kőzetgyapot árakról amit meg is osztana?Padlástér szigetelés előtt állok és jól jönne valami olcsóbb beszerzési forrás!
Ha a talajvíz nem magass, akkor majdnem 1oo%, hogy valamit elbasztak az esővíz elvezetéssel.
Elég annyi, hogy nem volt rendesen kihomokozva a gödör és a cső idővel (ami lehet akkár 2o év is) megsűlyedt egy illesztésnél. Vagy nagyon kicsi esést adtak a csőnek.
Persze a pontos válaszhoz, kéne egyet számolni: mekkora a ciszterna, hol van a túlfolyó (ha van), mekkora a tető, mennyi vízet gyűjt össze. Erre léteznek tervezési előírások.
Ha biztos vagy, hogy megtelik a ciszterna, akkor be kell szerelni a csiszterna elé egy kisebb csövet (egy T-idommal) és kivezetni a plusz vizet a földbe. Akkor nem tud visszafolyni a 11o csőbe, ami a ház mellett megy el.
Vagy készíteni túlfolyót a ciszternának, de az nehezebb.
Nálunk biztos hogy nincs talajvíz, mert "fent"a hegy lábánál lakunk. A szuterén is csak ezen az egy ponton ázik be, máshol száraz a beton alul.
Csak nagy eső után áll fent ez a probléma.
Ez az esővíz elvezetés viszont már kérdéses lehet, mert a ciszternába be van kötve az ott lévő esőcsatorna, a föld alatt 110-es PVC- be megy tovább. viszont az ilyenkor megtelik és lehet, hogy a rengeteg víz kicsordul az esőcsatornából a csatlakozásnál, mert telítődik???
Ha beázik, akkor a következő kérdésekre választ kell kapj:
1, Mekkora az talajviz amikor beázik a szuterin és ha nő, miért nő?
Ha ásol egy gödröt 1 méterre a háztól és megkapod a talajvízet a szuterin padlózata -2ocm felett, akkor nagy a baj.
2. Ha nincs egy elszakadt esővíz csöved - vagy illesztésed ott ahol beázik (vagy pl. egy rosszúl elkészített esővízgyűjtó akna, amiből kifolyik a víz- visszafele a bele menő földalatti cső mellett)?- az esetek 8o%-ban ez szokott történni. Tehát arra kéne valahogy rájönni- a legegyszerübb kamerával megnézni a csövet.
És megnézni az aknákat, ha nem teltek meg kosszal és magassabb a színt az akná alján, mint a bevezetett csőnek az alja.
Igen, eresz van. Ami még "említésre méltó", hogy vittem már a lábazat mellé földet,és bedöngöltem, mert volt ott egy mélyedés.
Valószínűleg vakondok fúrtak és a szomszéd kutyái ástak utána a lábazat felé. ezt a kisebb gödröt én feltöltöttem földdel. De valami nagyon nem jó, mert egy nagy eső után újra bement a víz...
tudom, hogy nem egy jó megoldás, de lehetséges több gyártó termékeit keverni szigeteléskor? 20cm-es XPS el lett számolva, kéne még pár nm, de austhrothermre nagyon sokat kéne várni. Lábazatra megy, nagyrész ez már a föld alatt lesz majd. Elvileg a paramétereik megegyeznek...
"Már egyszer leírtam: ha valakinek nem tetszik a régi ablaka, cserélje ki nyugodtan. De ne hivatkozzon arra, hogy ez energetikailag milyen baromi jó üzlet, mert akkor ott valami gyanús."
Nincs ott semmi gyanús, ez a verzió a legjobb üzlet, mivel ekkor energetikai szempontból az ablakcsere ingyen van.
a minimális az túl sok. nagyon pici lukon is átmegy a hang. gondolj bele hogy az ablakoknál ha van körben 2mm rés, vagy rendesen passzol a gumitömítés - hangban ég és föld a különbség.
Tehát akkor rések vannak a falon. Nincs még, épp csak fennvan az osb, még nincs is teljesen lefogatva. De elvileg nem kéne luknak lennie, vagy minimálisnak..
a hang tök pici lukon is átmegy. a gyapot arra való, hogy a testhang ne menjen át. maga a fal ne vezesse a hangot. de a lukon átmegy a léghang, a levegő átvezeti. a két kérdést külön külön meg kell oldani.
A (hő)szigetelés nem csak energetikai beruházás, mert:
- Komfortnövelő
- épület állagmegóvó
- statikai stb.
feladata is van.
Tehát, ha valaki a helyzet részletes ismerete, így önkontrol, gyakorlati tapasztalat és szakmai minősítés nélkül mondja a magáét (tehát megvezet másokat) akkor igenis szóvá kell tenni!
Homlokzati hőszigetelésnél érdemes neves gyártók polisztirol lapjait venni(vagy csak a nevet kell fizetni), vagy az úgymond névtelen gyártók lapjai is jók? Miben jobbak a drágább lapok? A ragasztóknál szintén ez lenne a kérdésem, hogy melyiket érdemes venni. Aki tud aránylag jó áron megbízható beszerzési helyet jelezheti (160m2 kéne).
Utólag nagy baromság volt ez a szerelt fal.. Téglából egy nagyságrenddel egyszerűbb lett volna, már rég kész lenne, és olcsóbban is kijött volna.. Nem gondoltam h ilyen bonyolult ez, meg szívok a fa ferdeségeivel.. Meg a millióegy csavar, dübel, meg ez a tömítés, szigetelés, áhh.. Azt ráadásul lehet h nem is lesz majd jó. Bontott tömör tégla oldalára rakva(hely miatt), rá a vakolat oszt csókolom.
"Pl hiába magyarázzuk meg, hogy nem kell kicserélni a széteső ablakokat, mert 10 év alatt sem hozza be az új az árát, attól még nem akarom nézegetni a romhalmazt, mert nem érzem ott jól magam és ez felülírja a megtérülést"
Már egyszer leírtam: ha valakinek nem tetszik a régi ablaka, cserélje ki nyugodtan. De ne hivatkozzon arra, hogy ez energetikailag milyen baromi jó üzlet, mert akkor ott valami gyanús.
Aki éppen egy olyan energetikai beruházásra készül, ami szemmel láthatóan rossz üzlet neki (pl ötszörös árú hőszigetelést tervez a padlójába), azt
- vagy éppen átveri valaki (rábeszéli egy rossz befektetésre),
- vagy saját magát veri át éppen (hiányosak/tévesek az ismeretei),
- vagy épen ő próbál átverni bennünket (burkolt reklám a fórumon).
Szerinted ezen három lehetőség közül melyiket kellene szó nélkül hagyni?
PÁRAZÁRÁS = polietilén fólia, tűzőgéppel a fa keretre rögzítve.
esetleg polipropilén fólia (abból van alumíniummal bevont, "hőtükrös" BOPP), még a vékonyabb is erősebb de ha valahol szakadni kezd, az gyorsan végigfut az anyagon.
PÁRAÁTERESZTÉS = majdnem olyan, mint egy dekoratív papírszalvéta, csak eltépni nehezebb. ha a szádra szorítod, tudsz rajta keresztül levegőt venni.
Fal. Raktam párazárást, de mivel én raktam, így nem tuti :D De olvastam, hogy a kőzetgyapot légáteresztő, szal akkor nem lehet nagy gond mi? Amúgy végülis befér, sztem jó lesz.
A réseket kitömködöm, meg persze túlfedéssel illesztem a gyapotot.
ez elég információszegény kérdés volt :) mi 96 centi? miért fontos ez, ha a kőzetgyapot vastagságával van gond? mennyire sűrű a kőzetgyapot, mennyire tudod összenyomni?
(kőzetgyapot táblát lapjával vágni szerintem halál, a törmelék kb tízszer annyira viszket, mint az üveggyapot.)
Tegnap tévedésből 10 centis kőzetgyapotot vettem az 5 centis helyett a favázas falamba. A falvastagság 96-97 centi. Betehetem ezt túlnyomással, vagy inkább vágjak le belőle(ha lehet), hogy legyen egy kis hézag, légrés?
félre ne értsd, nem azt mondom, hogy tökfeleslegesen meg kell venni mindenből a drágát. Az ablaknál arra a képzeletbeli esetre gondoltam, ha van egy rossz, valóban romhalmaz a házban, majd valaki kiszámolja, hiába teszem be az új ablakot, annak a bekerülési költsége csak nagyon sok év alatt térülne meg (olvastam itt az egyik topikban ilyen "okosságot") majd ezért nem cserélem ki. Na ez nem megtérülés kérdése, és sok hasonló dolog van egy házon. Mekknek csak azért írtam, mert látom visszaolvasva, hogy ez neki valami rituálé, ha valami nem térül meg a szabályai szerint, akkor az felesleges.
Nem arról van szó, hogy romhalmaz, csak nem kell megvenni a legdrágább ablakot, mert kb. semmivel sem vagy előbbre vele, mint ha egy olcsóbbat vennél. Fürdőbe, kamrba, wc-be pl. azért a legolcsóbbat teszem, amiben már normális vasalat van, mert úgyis mindig nyitva lesz.
Persze, ha lenne rá pénz, én sem gyalulnám az össze-vissza tekeredett ajtókat meg kereteket...
Rosszul látod... lehet beszélni megtérülésről, csak te ezt mindenek elé helyezed, energiatakarékos fórum vagy sem, ez faszság. Egy normális ember úgy akar élni a házában, hogy ott jól is érzi magát. Pl hiába magyarázzuk meg, hogy nem kell kicserélni a széteső ablakokat, mert 10 év alatt sem hozza be az új az árát, attól még nem akarom nézegetni a romhalmazt, mert nem érzem ott jól magam és ez felülírja a megtérülést. Ugyanakkor, ha valaki mindenképp költ az ablakcserére, már miért ne foglalkozhatna azzal, hogy az esztétika mellett szart se vegyen? Ennyi erővel el kell menni a decathlon-ba, aztán venni egy hőszigetelt sátrat. Jó lesz az :)
"Ha esetleg a fűtésszámlából később mégsem ez fog kiderülni, akkor ők majd kifizetik a különbséget minden évben?"
nem tudom még hányszor írjam le, kísérletezünk... megtehetem, mert max 2-3 évig fogunk ebben az épületben lakni, utána garázs lesz. Leszarom mennyi lesz a fűtésszámla valójában. Ha szar lesz, akkor a "nagy" épületbe nem lesz hab, ennyi. Szeretném látni hogy működik, ami biztos az az, hogy elektromos fűtés jöhet csak szóba.
"Bár nálad korábban is olvastam, hogy mindent a megtérülésnek rendelsz alá, pl minek cserél valaki ablakot, nem biztos hogy behozza az árát stb, ez faszság..."
Egy energiatakarékosságról szóló fórumban egy energetikai beruházás megtérülésről beszélni tényleg elég nagy faszság :)
Aki az esztétika miatt akar ablakot cserélni, az ne akarja az ablakcserét mindenáron okos energetikai befektetésként megmagyarázni, mert nem biztos, hogy sikerülni fog neki.
Mi a véleményed azokról, akik egy ház energiatakarékosságára olyan rohadt sok pénzt költenek, amennyit az energiatakarékossággal soha az életben nem fognak megtakarítani?
Az energiatakarékosság egy befektetés, olyan, mint egy kötvény/részvény: befektetés -> várható nyereség. Lehet okosan csinálni meg nem-okosan is.
Mit szólnál, ha valaki olyan részvényt akarna eladni neked, amiről nem tudod, hogy csak 50 év múlva fog először osztalékot fizetni? Lehülyéznéd-e azt, aki figyelmeztet, hogy talán nem kéne ebbe beleugrani?
No, az hogy mire mennyit költök nyilván semmi közöd, plusz nem ismered a körülményeket se. Nem arra kértem választ, hogy megéri e vagy sem, azt el tudom dönteni egyedül is. Bár nálad korábban is olvastam, hogy mindent a megtérülésnek rendelsz alá, pl minek cserél valaki ablakot, nem biztos hogy behozza az árát stb, ez faszság... Nem minden a megtérülésről szól, mondhatnám azt is, hogy pl a házunk egyetlen részleténél sem számolok azzal, hogy mikor fog megtérülni, mert szimplán nem érdekel. Nem nem azért mert bármennyit költhetek rá, hanem azért mert jól akarom érezni magam benne és ez a faktor nehezen váltható pénzre meg megtérülésre. Természetesen van egy határ, amit hülyeségnek hívunk, ugyanakkor ez mindenkinél máshol van meghúzva.
A fújt habot, mint írtam részben kísérletezünk vele. Jónak tűnik, nagyon jónak, egyik ismerősömnél van már szintén szeglemezes tetőnél a "födémre" fújva. Nehéz elb@szni, összefüggő homogén felület jön létre, valamint az anyag lényegesen jobb hőszigetelő, vízzáró, légzáró, mint a többi kacat ami most kapható, plusz formatartó. A födémnél ugyan van hely, de pl az aljzatbeton és a szerelőbeton közt már nemtudok bármennyit betenni, így kerestem olyan anyagot ami jól terhelhető (a BASF pur az EPS100-hoz képest a dupláját tudja). A szeglemezes födémnél így megspórolom a betervezett dörken fóliát, valamint annak munkadíját, az aljzatnál pedig a bitumenes lemezt és annak munkadíját. Az ár összehasonlítást csak ahhoz tudom nézni amit egyébként is terveztünk. A tetőre ment volna 25-30cm darált cellulóz, az aljzatba meg 14cm grafit150. Ehhez képest pur-ból a kettő együtt munkadíjjal lesz ~1MFt. Nincs irreális különbség, sőt lehet hogy semmi.
Ebből a sok helyben fújt zárt cellás PURhabból látom, hogy ki nyerte meg a három milliárdot a lottón :) mert egy egyszerű milliomos ennyire nem meri szórni a pénzt, ehhez már milliárdos kell. Húszezresekkel fogsz fűteni a kandallóban is?
Esetleg vehetnél egy árverésen néhány négyszáz éves hegedűt, állítólag isteni szalonnát lehet sütni a lángjánál.
Most már csak az a kérdés, hogy ha a cseppenőlemez mögötti 1-2 cm-t ki szeretném tölteni, akkor eps/xps, vagy purhab lenne-e jobb választás? Habból szerintem drágább lenne. Darazsak/egerek ellen kellene csak. Most hogy majd a homlokzati hőszigeteléssel össze lesz kötve 0,5-2 cm-en, az szerintem nem sok tüzelőanyag megtakarítást eredményezne.
Meg ugye össze sem érne a padláson lévő gyapottal, mert nem lehet odáig benyomni, csak elméletben, de akkor nagyon szépen le lehet rajzolni :D
Hát, nem tudom ki mondta azt, hogy levegő marad a belsejében, de ennél nagyobb baromságok is vannak a mesterek tarsolyában.
(Pl akinek nincs bádogosa, az azzal dumál rá a cserépre, hogy a lemezfedés rozsdásodik - így az ő zsebébe megy a tetőfedésre elköltött pénz is.)
A zárt cellás purhab teljesen lég és vízzáró, a félig zárt cellás fel tud venni némi nedvességet, ezért az csak beltérben megfelelő párazárással illik alkalmazni - de az is teljesen légzáró bevonatot képez.
A keletkező gázoktól dagad föl, tehát sok levegő nem lesz benne, és ha vágod, akkor nyilván pár buborékot elvágsz vagy felnyitsz, de ettől még nem lesz huzatos az anyag, mert a következő bubi már sértetlen.
szeglemezes tető, itt kvázi nincs födém. A zárt cellás pur-ra azt írják, hogy ennél durvább légzáró anyagot kb ne is keressünk, durvábban légzáró mint a fólia.
mint írtam részben megy a kísérletezgetés, 2017 végén, vagy 2018 elején tervezünk építeni egy passzív házat mellé, ami itt nem tetszik azt a megoldást nem fogom átvinni a rendes lakóépületbe. Pur nekem most szimpatikusabb, mint a gyapot, valamint más funkciót is ezzel akarok betölteni. A Pur teljesen lég és vízzáró, aljzatnál pl még bitumenes lemez se kell alá, mint ahogy födémnél sem lesz fólia csak ez.
építünk jelenleg egy kis épületet, amivel részben megy a kísérletezgetés is, csak van néhány zavaros pont (sőt több is) :)
8x8m az alapterület, 30-as fal, sávalap, szeglemezes tető, főfalak nélkül. A funkció max 2-3 éven belül garázs lesz majd, ezért a majdnai szekcionált kapuk helyére betettük már most az áthidalókat is. A falak 30-as porotherm K profi téglából vannak, dryfix habbal építve, homlokzatra 20cm grafitos szigetelés megy, a tetőt befújjuk 10-12cm vastagon zártcellás PUR-al. A szerelőbeton alatt nincs semmi, a szerelőbetonra viszont szintén befújunk 10-12cm PUR-t, majd arra megy az aljzatbeton. A sávalapot körbeássuk és kb 50cm mélységig 5-6 vastagságban befújjuk azt is pur-al. Ahol már lábazati zsalukő van onnan pedig 20cm xps-el indulunk, ami felfelé majd átvált a 20cm grafitba. Ablakok felett az elemmagas áthidalókhoz akarok redőnyt. A 30as falhoz képest 9-10cm hely marad a redőnytok mögött az áthidalókig. Gondoltam ide teszek PUR táblás szigetelést. Az ablakoknál egyelőre még nem tudom hogy csináljuk, mert már így is irreális a dolog, ha az épület majdani végső funkcióját nézem. Kb lesz egy passzív garázsunk :)
Szóval ablak, azt alap dolognak veszem, hogy minél vastagabb tokszerkezet, 3 rétegű üveg, meleg perem és RAL beépítés, de szerintem "csak" falsíkban, azaz nem akarom annyira elvinni már a dolgot, hogy kívülről fülekkel csavarozzuk oda. A tok-ot 2cm-vel nagyobbra szeretném minden irányba, és a 20cm külső szigeteléssel ennyit ráfordulunk kívül, bár ez lehet f@szság nemtudom.
Az ajtó beépítést hasonlóan akarom, nade... Szóval bekerül az ajtó falsíkba, ráfordulunk a szigeteléssel eddig ok. Ahol viszont bemegyünk a házba ott lesz 20cm xps a lábazaton küszöbmagasságig, ez függőleges terhelésnél hogy viselkedik? Tehát kívül lesz egy járda, térkő stb amivel nem akarok a beton sávalaphoz/lábazathoz hozzáérni. Az a 20cm xps közvetlen a küszöb előtt kaphat valami kőburkolatot? Nem fog az eltörni? Vagy van erre valami más értelmesebb megoldás?
Volt egy loggia a terasznál, amit beépítettünk. Most bontottam el a kb lábszárig érő parapetfalat.
Látható hogy ott majd betonozni kell(a loggiánál meg felverni mert magasabb a szintje..). Kérdésem: van értelme oda a betonhoz XPS-t tenni? Arra gondolok hogy hosszában az él mentén, de akár alulra a felületre is. Így a terasz betonpadlója kb feleakkora felületen kapná csak a hőt az oldalán(plusz amit alulról kap). Igaz, hogy a teraszajtó melletti fal meg már a kémény :) Tehát az mindenképp az xps után lenne..
szerintem ha a faburkolat elfér a teraszajtó pereme alatt, akkor inkább rakj valami lépésálló rendszert egy vékonyabb burkolattal. Ahogy Kneissl írta, elvileg pl a lábazatot a földszinti födém alá 50 cm kell szigetelni (ez az amire ő 1m-t írt a teraszra (csak vízszintesen), ami persze jobb, meg ugye az beton, de hát egy csíkot szigetelni béna dolog, akkor már az egészet), de a lábazatnál a vízszigetelés is játszik, ergo talajszintig (sőt igazából a járda alá kellene bevinni a vízszigetelést szerintem)
A beton igenis kemény hőhíd és beviszi a hideget. Minél jobban szigeteled a többit (meg az új ablakok is párazáróak), annál inkább jelentős lesz, hogy ez a rész harmatpont alá hűlhet majd. De persze te tudod, mennyit szánsz rá, és ha télen nem használod a teraszt, akár ez az ideiglenes takarás is lehet....
Hát úgy terveztem hogy a lábazatra azért menne az XPS körbe(hülyén is nézne ki 12 centi szigetelés alatt ha úgy maradna nem?:) ). AKkor már körbe kell vinni a teraszon is h egységes legyen. A betonra meg tennék vmi habfóliát, rá faburkolat oszt csókolom :) csak hogy bennem legyen a tudtad h nem csupasz a terasz :D
Egyáltalán nem biztos hogy akkora hőhíd lesz egy a betonterasz, nálam is van több ilyen, és nem érezhetően hidegebb a fal azon a részen, és nincs penész se.
- A földszinten egy alapra van öntve a terasz a házzal. - Az emeleten a födémgerendák vannak kinyújtva, és kiöntve az egész betonnal erkélynek.
- Ráadásul a melléképület beton lapostetejének a gerendái is be vannak kötve a koszorúba és ott is egybe van öntve az egész, így az is egyfajta terasz.
Ezeket elválasztani a háztól esélytelen, felülről szigetelni szintén, mert az ajtónyílás adott, akkor alulról-oldlaról meg minek?
Írta is hogy nem volt rendes fűtés, meg ha a falon lesz szigetelés az sokat jelent majd, meg hiába a szigetelés, az új ablak, a jó fűtés, szellőztetni is kell, hogy csökkenjen a páratartalom. Körbeburkolni a terasz lábazatát tényleg nem érdemes, de szerintem szebben nézne ki ha körben egy síkban futna a fallal, ez is egy szempont lehet, ha már ennyi pénzt elszór az ember.
Hát ez eddig cuminak néz ki...Oldalról még csak-csak, bár az a tégla még nagyon abból sz időből van amikor a hőszigetelés nem volt szempont....
A ház falára felrakott szigetelést tovább tudod futtatni a terasz lábazatán a téglára ragasztva egy darabig ( lásd egy méter, vagy 1, 25, amennyi egy tábla hossza ... ha jól emlékszem..., de teljesen körbe burkolni a terasz lábazatot nem érdemes.
A terasznak a felső részét ( a burkolatot, vagy a betont) meg legrosszabb/legratyibb esetben télire takard le egy sor 6-10 centis szigetelőlappal, ugyanolyan hosszban(faltól mért távolságban) mint a lábazat (már ahol nem jártok rajta) és tegyél rá egy fóliát, hogy ne menjen be a lapok közé az eső/hó. Ezzel esetleg már elérsz annyit, hogy a hideg a teraszfödémről nem tud közvetlenül egyből a ház falába bejutni, és ezzel már pár fokkal melegedhet a belső sarok ami a fényképen kívülről látszik.
Az meg már elég lehet ahhoz, hogy ne penészedjen.
De lehet hogy egy építész tud jobb ötletet, vagy ránézésre megmondja hogy pl a terasz burkolatot / betont / szintet meddig bonthatod vissza, és hogyan szigeteld le.
Most az utóbbi télen penészedett az egyik sarok lent(a másik azért nem mert ott a kályha :) ), de egyéb körülmények is voltak: xar vasablakok a házban, némelyik szelelt nem kicsit, tehát kifűteni sem tudtuk rendesen, meg annál a saroknál egy bazi nagy ablak is volt. Hát majd meglátom. Lehet annyit megcsinálok, hogy körbeszigetelem azért, pl a lábazatot am is kell, meg akkor a terasz padlóra vmit kitalálok.
Annyit érdemes csinálni, hogy a ház felőli egy méteres sávot körbeszigeteled felülről/ oldalról - ettől a hideg már csak egy méteres kerülővel, tud a terasz szerkezetén át eljutni a falig "hosszában" és az már elég jó, kvázi egyméteres fal szigetelését hozza - már ha a felhsznált EPS / XPS is elég vastgag ehhez az értékhez...
Most vettem a födémre 40cm vastagságban lerakandó (15,15,10) kőzetgyapot táblát. Valóban összeesik egy idő után a kőzetgyapot?
Könnyűszerkezet esetén a falba szintén táblás kőzetgyapot szigetelés menne. Kell ott valami, vagy csak berakjuk és megtartja magát. Van aki szerint szegezzük meg a falat 30cm terenként és úgy rakjuk be a táblákat, mindegy felnyársalva őket. De hallottam olyat is aki szerint minden tábla közé 1-1tetőléc tartó kellene.
Idáig nem is tudtam, hogy ekkora gondok vannak ezekkel a kőzetgyapot szigetelésekkel - ha valós...
Úgy van, hogy közös az alapja a házzal, és ugye van a lábazat felette. Tehát ezt a lábazatot át kellene vágni az alapig? Amúgy ha így marad, sokat számít? Vagy a betonra xps, 8.5 m2, 2 centi xps-sel 7e ft körüli összeg..
Hajó látom, akkor a te teraszod nem más, mint földfeltöltésre leterített 7-10 centi beton. Ezt azért nem olyan hatalmas munka kivésni egy csíkban és letolni 30-40 centi XPS-t.
A két szélén is megvésném a terasz beton keretét a talajsíkig, (feltéve, hogy lejjebb marad még elég összekötő-beton a házzal), így a lábazati hőszigetelés is összefüggően körbeveheti a házat.
Nekem is van ilyen kinyúló teraszom, nem igazán tudom mit kezdjek vele :)
Gondolom a lábazatot azért szigeteljem le mi? Esetleg tegyek vmit majd a terasz padlózat alá? Ami sztem vmi fa lesz. Az oldalsó terasszal azt tervezem hogy télire be lesz építve-fedve.
Az internet elég nagy, biztos van olyan videó is, ami szerint le kell szedni a festéket. nem jól kerestél....
kicsit komolyabban:
HA: nem pereg a vakolat, és a festéken RENDESEN megtapad a ragasztó, akkor uccu neki. - próbaragasztás, és megpróbálod leszedni egy héttel később, ha az EPS törik és a ragasztó tartott, ÉS mindenhol ilyen a ház, akkor ess neki de azért dübelezz.
Ha nem tapad a ragasztó, pereg a vakolat, nem stabil az aljzat, akkor visszakaparni/leverni a stabil aljzatig és utána lehet szigetelni.
De ezeket már korábban is leírták itt neked...
Ha nem lesz jó, majd sopánkodunk, hogy : "naháááát!"
"van-e előnye ha a pincében nem teszek a földszinti kamara alá szigetelést, hogy ott pár fokkal hűvösebb legyen télen/nyáron? "
Ha szereted a penészt a kamrában, akkor jó ötlet :)
"A garázst szükséges belülről körbeszigetelnem vagy elég csak a házat kívülről?"
Én a garázst nem fűteném, ezért a hőszigetelő burkon kívülre hagynám. De van olyan épület, ahol ennek kivitelezése igen fájdalmas, úgyhogy rajzot kellene látni műholdkép helyett.
"Az emeleti beugró loggiát ha a padlón is szigetelem"
Azt a beugrót falazd be a ház külső síkjába és hőszigetelt le a házzal együtt.
Minden egyéb megoldás eredménye az lesz, hogy éveket fogsz öregedni hetek alatt, elköltesz egy milliót pluszban és a végén mégiscsak szar lesz a végeredmény. Szerintem.
"A földszinti terasz hozzá van betonozva a házhoz így ha szigetelek, itt tuti hőhíd lesz a nappalinál... :-( Mit tegyek?"
Ehhez is rajz kellene, mert a beton elvágása lenne a legegyszerűbb de ez olykor annyira sok munkával+pénzzel jár, hogy inkább bölcsebb más irányba költeni a pénzt.
A 3 évvel ezelőtti hozzászólásoknál tartok, mire eljutunk a szigetelésig, talán utolérem magam. :)
Viszont máris van pár kérdésem, légyszíves segítsetek!
Az épület egy kőporos, 1976-ban épült emeletes sorház szélső példánya, 30-as falvastagság, kb 11x7
m-es alapterületű. Vasbeton alap, pince/födém. A lenti szint 70 cm-re van a földtől. Régi ablakok, szigeteletlen, sátortető. Belül full retró de mindenhol száraz, penészmentes. A szomszédos falnál talajszinten belső garázs. Első felújítás lesz majd...
-Ha körbeszigetelem a házat és a lábazatot az előírtaknak megfelelően (talajszint alatt is), van-e előnye ha a pincében nem teszek a földszinti kamara alá szigetelést, hogy ott pár fokkal hűvösebb legyen télen/nyáron?
-A garázst szükséges belülről körbeszigetelnem vagy elég csak a házat kívülről?
-Az emeleti beugró loggiát ha a padlón is szigetelem (tehát emelem a szintet), akkor alacsonyabb erkélyajtót kell majd rendelnem a szabványosnál? Ki hogyan oldaná meg?
Ugyanez a helyzet (=gond) a bejárati ajtó előtti (beugró-) szélfogóval. Ott mi legyen a padlóval? Vésés, szint csökkentés, majd szigetelés, szintrehozás?
-A földszinti terasz hozzá van betonozva a házhoz így ha szigetelek, itt tuti hőhíd lesz a nappalinál...
:-( Mit tegyek? Terasz körbeburkolás vagy "vágjam el" a teraszt a háztól hogy le tudjam engedi majd a szigetelést? Ugyanez a gond az utca oldali bejárati betonlépcsővel...
DE a homlokzati festék jellemzően nem porózus, hogy jól bevezesse a nedvességet a mélyebb rétegekbe, hanem pont folyadéktaszító... tehát a mélyalapozót felejtsd el ebben az esetben.
Majd ha az EPSt kívülről bekented a hálózás utáni ragasztóréteggel, akkor, a színezővakolat előtt érdemes a megszáradt EPS ragasztó réteget mélyalapozózni.
A sok gúnyolódás és teszt után, Patrick Tighe építész végre a poliuretán habból készült lakóház megvalósításához érkezett.
A poliuretán habot szigetelésekhez használják és arról is ismert, hogy gyorsan és hatékonyan lehet vele kitölteni a falak mélyedéseit .[...] Bővebben!Tovább »
csinálj próbaragasztást valahol, pár nap múlva próbáld "lehúzni"
ahol mállik a festék vagy kopogtatva "visszangos" a vakolat, ott le kell verni.
dübelezni ÉRDEMES ott is, ahol nem kötelező. kis többletköltség, kis többletmunka, ami megelőzhet egy ritka, de akkor brutális veszteséget.
a nagyon vastag szigeteléseknél (16 cm fölött) a dübel az, ami jelentősen megdrágul (pl. acélbetétes ejot), lehet alternatívaként ragasztótárcsát használni (dübel, ami a szigetelés ALATT marad de kiváló tapadási pontot ad a ragasztóhabarcs számára)
Homlokzati hőszigeteléssel(EPS) kapcsolatban: tényleg le kell csiszolni a festést is a vakolatról előtte? Viszonylag jó állapotú vakolatom van, fehér(nemtommilyen) festéssel.
Dübelezés: mikor kell mikor nem? 3.5m a homlokzatmagasság+ a tetőtér "tűzfal" (?)
Most nézem, hogy csak 15 centi széles csíkban kell.
Szerintem fújd ki purhabbal a rést, oszt kész. 15x5 centi rés kitöltése méterenként kb 4-500 forintnyi purhabba fog kerülni. Nem a legolcsóbb megoldás, viszont gyorsan kész leszel vele.
Illetve ha "távtartóként" alul körbeszaladsz az alapnál a ház körül, az nem egy olyan túl nagy költség. Nem tudom hirtelen hány métert lehet egy flakonból kifújni, de nem keveset, 6-8 métert biztosan., de lehet inkább 15 lesz az.
(Ettől függetlenül én inkább xps lemezekből a kívánt vastagságból vagdosnék és ragasztanék alá csíkokat, ha viszonylag könnyen be lehet alá rakni).
Most láttam egy 2013-as videót (Energiatudatos Családi Otthon Szeminárium 2013.), ott ilyen szigetelést javasolt Turi Gábor építészmérnök, épületenergetikai szakértő:
Jó így? Túlzás? Költséges?
Hogyan csinálják? Elsősorban az érdekel itt, hogy a táblák miért fognak pontosan illeszkedni, felfeküdni a talajra.
Talán a legolcsóbb eps (nikecell) hab lenne jó neked oda. A vizet persze valamennyire fel fogja szívni a talajból, de ez ne érdekeljen, mert ott neked csak távtartónak kell, a hőt az xps fogja szigetelni.
Vagy lefelé lépcsősen beljebb ugrasz 5 centit az XPS-sel, ez több munkával jár, de kisebb az anyagköltség.
Lábazat szigetelésnél az xps azon része ami le nyúlik a föld alá, ott a tábla mögött az alap kicsit beljebb van a felszini lábazattól ezért az xps és az alap között kb 5 cm rés van alul,magyarul alul nincs semmi az xps mögött kb 15 cm magasságban végig vizszintesen.ezt mivel lehetne kitölteni?
Mivel térkő járda megy a fal tövébe és kéne hogy tartása legyen .
Purhabra vagy nikecel ragasztó habra gondoltam,csak nem tudom hogy ezeknek milyen a vízfelvétele,mert a földel érintkezni fognak.
Amugy az alapon bitumenes nehézlemez van ezen a részen.(összetakar az xps el)
Szeretném a házunkat körbe szigetelni, de első körben nincs pénzem a teljes szigetelésre, ezért a lakószobákat szeretném megcsinálni.
Ilyenkor hogy szokták a végeket eldolgozni. Mivel a sarkokon fésűsen illik felrakni , mi a megszokott módszer? Átfordul 1 oszlop vagy a sarkon lógatják ki és majd ehhez csatlakozik később.
Szabadon maradhat a kilógó EPS vagy takarni kell valamivel?
Illetve a vakolat ilyenkor hol végződik, le kell zárni valahogy a végét, vagy egyszerűen elvékonyítom és a folytatás majd erre csatlakozik?
Persze színre kenés majd a legvégén lenne, de sok házat látok évekig szürkén, gondolom ez nem nagy gáz.
Beázás és beázás között óriási különbségek vannak. Nagyon nem mindegy, hogy a szél által behordott finom vízpermet/porhó, vagy rácsorgó folyóvízről beszélünk. A folyóvíz mindkét anyag hőszigetelési jóságát tartósan leronthatja.
Ebben egyetértünk, de egyszer láttam egy embert, aki szintén ugyanígy vélekedett, mégis beázott a háza:)
Én a befújt üveggyapotot választottam, mert azon azonnal átfolyik a víz. Könnyűszerkezetes a ház, nem járható padlással, gyakorlatilag egy osb lap a "födém" , féltem ha sok vizet felvesz a szigetelés, akkor a nyakamba szakad az egész mire észrevenném.
Emellett nem is volt drága, 280 ezer a 30 köbméter anyag, bedolgozással együtt, és ez is hőhídmentes.
Persze másnak lehet hogy más szempontok alapján nem ez a legjobb, mindnek van előnye-hátránya.
Beázás szerintem a gyapotnak se tesz jót. A cellulóz beszívja és később leadja ami állítólag nem ront - gondolom a száradás után - a szigetelési értékén.
Ez a cellulóz nem nedvszívó? Ha van egy kis beázásod, akkor az hátrány lehet. Persze, tudom a hőszigetelésnek nem az a dolga, hogy vízzáró legyen, de szerintem mégsem jó, ha ilyen esetben teleszívja magát.
Hasítva. Aug végefelé vettük, elkezdtem hasítani már akkor 20-30% közt voltak zömmel. A bükkfa szárazabb volt, jobban hasadt, idén csak azt veszek. Fűtőértékre is jobb elvileg.
Visszatérve a tegnapi mókára, mi van akkor, ha az XPS-t purhabbal ragasztom fel a levágott pirhabra? :) A széleket meg kinyomom akrillal. CSak mert van elfekvőben purhab :)
Igen, jobbára télen vágnak. A gond csak azzal van, mikor vágják össze/hasítják fel. Ha közvetlen eladás előtt, akkor szinte semmit nem szárad a rönk a külső 5-10cm-es részén belül.
A napsugárzástól piszkosul nem olvad meg az EPS. A grafitos sem.
Csak mivel a jobban szívja a napot, ezért jobban melegszik, ami a hőtágulásban észrevehető.
A déli tűző napon pontosan illesztetve felrakott grafitos EPS táblák között este tízkor látható hézag keletkezhet, ami nem finom, lévén télen a hidegben méginkább összehúzódik.
Gondolom a világos bevonat ez ellen véd, hogy nagyon kitáguljon.
A világos szín megakadályozza, hogy a rásütő nap túlmelegítse (megolvassza) a falon a sötét anyagú hőszigetelést. Más feladata nincs, ha egyből lekened pl ragasztóval, akkor nincs is szükség ilyen rétere.
Grafitos hőszigetelő lapoknál rózsaszínű bevonat ami napsugárzást veri vissza, csak építésnél míg ragasztóval be nem vonják addig van szerepe? vagy már kész rendszernél is van hatása?
A legtöbb kültéri reluxa (zsaluzia) mechanikája nem bonyolultabb a belső reluxáénál, csupán sokkal erősebb és UV álló anyagokból készül.
Ez a csoda-izé viszont a csúszó pontra jelentős OLDALirányú (vízszintes) nyomást gyakorol, aminek erőssége a felső végállás közelében meghaladhatja a 100 kilót, míg a zsaluziánál a szálak vízszintes irányú terhelése mindvégig nulla. Szóval a feladat ezerszer bonyolultabb, ami valószínűleg az árban is érezhető.
Nagy üvegfelületeknél mindenképp szükség van külső védelemre (a meleget vagy bent, vagy kint tartani).
Ez elég jól automatizálhatónak látszik, bár kétségtelenül így mutat jól (irodaház, sok egymás mellett), családi háznál minimum fura.
A technikai problémák, amiket felvetettél, szerintem nem ismeretlenek az épületgépészetet tervezők előtt, csinálnak például KÜLSŐ reluxát, UV álló, fagyálló, esőálló, viharálló, le-fel mozgatható, billenthető, évtizedek után is működőképes.
"nem állhatok a szaki mellett, hogy még azt a pici rést is legyen kedves."
Ez egy igen jó érv a cellulóz mellett,
még én sem tudok belekötni.
"Ami nekem még tetszik ebben, hogy van tömege vagy testsűrűsége ahogy a hozzáértők mondják. Ezen keresztül a meleg illetve hideg lassabban éri el a födémet így később kezdi el melegíteni/hűteni."
Azok a "hozzáértők" nem nagyon értenek hozzá (vagy átvertek, hogy eladhassák a terméküket), mert ez egy marhaság. Ami lassabban melegszik fel, az utána lassabban is hűl ki, tehát SEMMIT nem nyersz azzal, ha nagyobb hőtárolású hőszigetelést alkalmazol.
Nekem lényeges volt, hogy a födémen a szigetelés teljesen hőhídmentesen le legyen téve. A födém felett ebben fognak futni a szellőzőcsövek és ez legyen jól szigetelve.
Ezt gyapottal is meg lehet csinálni, de nehezebb és nem állhatok a szaki mellett, hogy még azt a pici rést is legyen kedves.
Ami nekem még tetszik ebben, hogy van tömege vagy testsűrűsége ahogy a hozzáértők mondják. Ezen keresztül a meleg illetve hideg lassabban éri el a födémet így később kezdi el melegíteni/hűteni.
A fentiekből gondolom, hogy a fűtés/hűtés ezzel a technológiával gazdaságosabb és nekem jobb lesz.
Aztán pár év múlva térjünk vissza és elmondom, hogy tényleg jó vagy csak a marketinget ettem meg. :) Annyira rossz azért nem lehet ha passzívházakat szigetelnek vele. :)
Az ár ami elriaszt sokakat. Az ajánlatokat nézve nem csoda. Kaptam ajánlatot 3* ennyiért is.
Meg hat az is kerdes, hogy melyikbol milyen vastagsag kell? Mert ertem hogy gyapot olcsobb es tobbet tudok venni, de ha a tobbel tudom elerni az azonos vagy gyengebb hoszigetelest akkor mar megint megfontolando, hogy mit csinaljon az ember.
én ezeket az ajánlatokat kaptam monolit födém szigetelésre. Lehet vmit rosszul értelmeztem, de nem tűnik annyira hiperdrágának a cellulóz. Persze a munkadíjon lehet spórolni és akkor lesz különbség.
tetoter, a jelelegi keco, tehat a 50 cm folott teto indul. a szalufak kozott van kitomve uveggyapottal, ami hideg szokott lenni.
termeszetesen a teton is van.
Celluloznal 30 cm-re gondoltam. Az uj nem lenne teto beepiteses. De lenne masodik szint, teljes erteku. Monolith fodemet akartam csak a statikus szerint nem birja el az epulet (ez hosszu miert). A lenyeg hogy kunnyu fodem kell es erre szeretnek valami normalis szigetelest.
Igen, amugy hulye vagyok hozza. Nem kell ravilagitani, ezert kerdezek.
- Az egyik anyag gyártójáé a videó, 'nyilván' elfogulatlan - A valóságban a lakótér légtere el van választva a szigeteléstől, irreleváns hogy az üveggyapoton könnyebben át tudja fújni a levegőt, márpedig az egész kísérletet erre építi. - Azonos költségből sokkal vastagabb gyapotot tudsz venni, mint celulózt.
- Gyapotot lerakhatod te magad, a munkadíjon is spórolsz.
Ok, te mit ajanlanal? En azt nem szeretnem, hogy nyaron meleg, telen meg hideg legyen. A mostani csaladi hazunkon uveggyapotvan es pont igy mukodik. Nyaron 45 fok van, telen meg nem lehet normalisan felfuteni es a falak hidegek.
Akármit húzol rá, le kell glettelni minimum. Ha külső fal, ne csinálj vele semmit, majd ha lesz keret, teszel a mostani állapotra 15 centi hőszigetelést és kész. Ha belső fal, akkor miért is kéne oda egy-két cm? Lehet drágább lesz, mint ha vakolnád.
Két réteg kell, egyszer lehúzzák nagyjából jóra, a másodikat meg ha megkötött az első, és az már simító lesz.
"Mi annak a "jobbfajta" ragasztószalagnak az ismérve?"
Bármi, amit nem csak hobbi, hanem ipari célokra is alkalmaznak és a ragasztójának anyaga nem szárad ki még évek múlva sem.
Ami most hirtelen eszembe jut, az a cső-hőszigetelések toldására használt fémszínű ragasztószalag vagy ha nincs ilyen kéznél, akkor Tesa Power ragasztószalag (ez mindig kéznél van :).
a nikecell puha, azt glettelni, hálózni, glettelni kell hogy élhető falat adjon. az meg nagy meló. gipszkarton lesz az. el kell döntsd hogy ragasztógipsz vagy purhab, meg előtte egy ölesléccel és falgyaluval le kell vakard a falat hogy ne álljon ki semmi.
Jó napot! Lenne a következő fal,ami a képen van:::
Magát a tégla falat pucolnánk be,hogy SIMA legyen....Vakolni nem szeretnénk,túl sok anyag,drága lenne,na meg dec-ig senki nem ér rá,egy kőműves sem...Amúgy is napi 20E ft -os munkadíjjal dolgozna,a segédjével együtt.. Összesen 100 m2 fal lenne,amit be kellene simítani....Ezek fő falak,40 es téglával...Arra gondoltam,hogy vagy 1 cm es nikecellel vagy gipsz kartonnal be burkolom és kész.
Csak nem tudom,hogy melyik anyag mennyire engedi át a meleget,majd a mögötte lévő falnak...Segítenétek?? Melyiknek mennyi a hővezető képessége?? Köszönöm előre is!!!
Tehát előbb levágtad a purhabot síkba, aztán bekented festhető akrillal, majd rányomtad az xps-t?
Az xps-t mivel ragasztottad az akrillal bevont purhabhoz?
Nekem ma reggel az járt a fejembe, hogy a vágott purhabot lehet-e (érdemes-jó ötlet-e) mondjuk eleve csemperagasztóval bekenni, ezzel lezárni, majd ehhez hozzátolni az xps-t. Nem feltétlenül ablakos felhasználásnál, bárhol máshol is előfordulhat hasonló. Így a vágott purhab napvédett lenne, fagyálló flexibilis csemperagasztó meg külön erősen befedné.
Azt olvastam hogy az ablakok gyenge pontja a fal és tok közti hézag, és hogy a PURhab nem légtömör. Ide is írt olyan pl akinek pár év után szeleltek az ablakai oldalt beépítés után. Ezt akarom kiküszöbölni :)
Kályha: cserépkályha, tehát csak akkor kell levegő amikor ég, estére rácsukjuk pl, akkor már nem, csak ne szökjön a meleg :) De egyébként van szellőző az egyik ablakon, meg lehet hogy még a falba is vágunk egyet.
Reményeim szerint felújítás után napi egy begyújtás elég lesz, de majd látjuk :)
Akkor már körbe tettem volna és lehet telibe síkba glettelni a fallal. Esetleg a redőnyzsinórt is kijjebb lehet hozni, úgy tudom csak két csavar tartja, tehetsz alá kifúrt szigetelés is, 2 cm-rel hosszabb csavarral mondjuk.
Fogsz egy hosszú rókafarkú fűrészt,
A legtöbb kültéri reluxa (zsaluzia) mechanikája nem bonyolultabb a belső reluxáénál, csupán sokkal erősebb és UV álló anyagokból készül.
