Ebből - a semmiből -nem lehet megmondani van-e esélyed. Hátrányos helyzetról csak annyit, hogy ez nem tudom mit takar. Kár bekövetkezte, károkozó magatartás, ok és okozati összefüggés, ezt kell bizonyítanod. ott kezdődik mi a kár fogalma: vagyonban beállt értékcsökkenés, elmaradt haszon elsősorban...
Van ügyvédbróker oldal ott felteszed a problémát és válaszol aki úgy érzi ez nyerő ügy.
Azt hiszem ügyvédi segítségre lenne szükségem.(eddig még nem kellett, nem ismerek ügyvédet:)
Bizonyítottan (PSZÁF végzés) a bank hibájából kerültem hátrányos helyzetbe. Minden fórumot megjártam (PSZÁF,PBT) nem történik előre lépés. Úgy gondolom, már csak egy per segíthet. Nem teregetném itt ki a konkrét problémámat, mert "virágnyelven" nem érthető. Konkrétumot pedig itt nem..
Először az érdekelne, van-e esélyem, és hogyan tovább?
Ha egy ügyvéd esetleg vállalna, kérem jelezze mailban, és felvenném vele a kapcsolatot.
Ki az adós? Egy munkavállaló? Mi köze a munkáltatóhoz? Kinek az adósa az adós? Kinek a munkáltatója a munkáltató? Mi az a "tartozásigazolás"? Kinek a munkabéréből ment a levonás? Eddig mi alapján történt a levonás, hatósági határozat? Közjegyzői okirat? Vagy más? Ki a készfizető kezes? A munkavállaló?
Ezekre a kérdésekre kellene választ kapni, hogy érdemben lehessen bármit mondani...
Most irattak alá vele egy nyilatkozatot a szülők, hogy ott semmi sem az övé, ők meg nyilatkozták, hogy minden az övéké, és ezt is két tanúval iratták alá. Mármint a végrehajtónak írjon, hogy nincsen vagyona? Intéződik külföldi munkája, de eddig nem akart kijelentkezni, most meg úgy néz ki muszáj lesz. Oké, hogy évekig eltart, de ha nem ez a címe (pl külföldi lesz) akkor zaklathatják a szülőket? Az öreg ezt akarja elkerülni.
A bíróság előtt lehet hivatkozni az elévülésre, mondani kell.
A végrehajtó lehet, hogy megkísérli az utolsó lakhelyen is felkeresni, mert hátha van ott olyan ingósága ami az övé. Azért nem tört elsőre ajtót a végrehajtó, max. megy személyesen vagy küld levelet (végrehajtási lapot).
De érthető, hogy a családtagok általában fiktiváltatják a lakcímet (kényszer kijelentés), azonban ehhez két tanú kell, hogy tényleg nem lakik ott, ha jól tudom.
Én írnék az illetőnek, hogy nincs vagyonom, csak a ruhám...
Az, hogy nincs jelenleg vagyona, amit végrehatás alá lehet vonni, az az a végrehatást kérő kockázata, persze egy végrehejtás nem egy alkalomra szól, eltethat évekig.
Tehát akkor ott is nyilatkoznom kell, hogy kérem az elévülést figyelembe venni és az ügyet lezárni? Kérdezik, vagy mondjam az elején?
Még egy kérdés: ismerős kapott egy papírt, állítólag a végrehajtás előtti utolsót, szüleinél lakik, munkája, jövedelme, ingó és ingatlan vagyona nincsen, ilyenkor mi van? A szülei ki akarják jelentei meg elköltöztetni, hogy rájuk ne töresse a végrehajtó az ajtót, vagy nehogy akkor menjen, mikor épp nincsenek otthon, mert egyébként valóban semmi nem az övé a rajta lévő ruhán kívül. Tőle egyébként se tudnak pénzt szerezni, ha akarná, akkor se tudna fizetni, nincsen miből. Annak mi a menete, mert ő önmagában semmit se tehet.
Én is már több alkalommal találkoztam olyan szerződéssel, amelyben benne van, hogy a melléklet vagy akármi a szerződés szerves és elválaszthatatlan része. Nos, a hitelszerződésemben nemhogy nincs ilyen, de még csak utalás sincs ilyesmire.
A szerződés igenis tartalmazza ezeket, hiszen a szerződésed szerves RÉSZÉT KÉPEZI az ÁSZF és a Kondíciós Lista! A három együtt: a te egyedi szerződésed, az ÁSZF és a Kondíciós Lista = a "Szerződés". Ez bizonyosan benne van a szövegében.
A legjobb, ha megkéred, hogy bocsássák rendelkezésedre a mindenkor hatályos ÁSZF-et és Kondíciókat.
A semmisséget nem kell Neked látni, meg nem is én találtam ki a tvr. egyértelműen kimondja
2009. évi CLXII. Törvény a fogyasztónak nyújtott hitelről
A hitelszerződés formai és tartalmi követelményei
Nem másolnám be mind a 24 pontot csak ezeket:
16. § (1) A hitelszerződés egyértelműen és tömören tartalmazza
15. a késedelmi kamatot vagy az egyéb olyan fizetési kötelezettséget, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik
21. az előtörlesztéshez való jogot, gyakorlásának módját, az előtörlesztés esetleges költségeinek fennállását és azok számítási módját,
22. a hitelszerződésre vonatkozó felmondási jogot és annak következményeit,
(5) Semmis az a szerződés, amelyik nem tartalmazza az e §-ban meghatározott tartalmi elemeket. A szerződés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
A Pénzügyi Békéltető Testülethez azután lehet menni, ha már panaszt tettem a banknál de azok elhajtottak. Én még panaszt se tettem, most csak tájékozódom, hogy mivel lehet indítani egy panasznál, úgy hogy ne én jöjjek ki rosszul a dologból. Hát pont ezt akarom elkerülni, hogy eredeti állapot visszaállítása az legyen hogy viszik a házat. De úgy szívesen megnézném a Bankosok igen nagy arcát mikor bemondanám: bocsika de ez a szerződés semmis.
Ne ilyen és hasonló fórumokon próbálkozz, mert korántsem biztos, hogy szakszerű tanácsot kapsz.
Egy kártérítési per mindig időigényes, összetett és bonyolult, nagy hozzáértést, körültekintést igényel. Persze egyedül se vágj bele semmiképp. De lehet eredménye.
Amúgy lehet, hogy érdemesebb nem az elvárható átlagkeresetedre, hanem a legutolsó elért keresetedre (a munkaviszony megszűnésekori összegre) szorítkozni, azt talán egyszerűbb bizonyítani. Kevesebb pénz, de biztosabb... talán...
Kérdés érdemes-e egy ilyen pert végigfutni, mert ugye azt én még nem látom, hogy ezek a hiányosságok miért lennének a szerződés semmisségéhez vezető dolgok.
Ha te egy összegben kaptál hitelt (pénzt) és ebből a magad nevére vettél egy lakást, akkor az eredeti állapot azt jelenti szerintem, hogy a teljes tőketartozás egy összegben esedékessé válik, megfizetéskor pedig a jelzálogjog törlődik.
Ha nem tudod visszafizetni a pénzt akkor az ítélet szövegezésétől függően a bank kérhet végrehajtást a házra, ha nem kapja vissza a pénzt.
Ajánlanám inkább a PSZÁF mellett működő Pénzügyi Békéltető Testületet.
" azt találtam most ki, hogy bemegyek valamelyik fiókjukba, praktikusan abba, ahol az egészet intéztem és mondom nekik ugyan legyenek már kedvesek adni nyomtatott formában egy ÁSZF-et meg Hirdetményt amire ebben a szerződésben hivatkoznak. A honlapot azt ne tessék mondani mert a monitor az nagyon bántja a szememet. Egyébként azt hiszem, hogy ezeket kérjem ahhoz jogom van, nekik meg kötelességük átadni."
téged nem igazán tudlak hova tenni. Megnézve hozzászólásaidat, úgy látom, hogy kerthez, kecskékhez, tyúkokhoz nagyon értesz. Más topikban pedig említed, hogy nem vagy ügyvéd. Nekem nagy szívességet tettél, amikor a 10315 hsz-ben megadtad azt a jogszabályt, amit nem találtam. Mostani 10353-as hsz-emre adott válaszodat, mint magánvéleményedet tiszteletben tartom, de szakszerűtlennek ítélem meg. Nem azt akarom, hogy amint módosul a Hirdetmény vagy ÁSZF, akkor írják át a szerződésemet meg mindenki másét is. Azt akarom, hogy legyen benn a szerződésemben, hogy most mennyi a Hirdetmény vagy ÁSZF szerint a késedelmi kamat, milyen előtörlesztési vagy felmondási jogom van. A jogszabály nem azt írja elő, hogy a szerződésbe bele kell írni, hogy ezek hol találhatók. Nem, a jogszabály azt írja elő, hogy a késedelmi kamatnak, a felmondási, előtörlesztési stb. jognak benne kell lennie a szerződésben. Ne nekem kelljen a honlapjukon keresgélni, ahol millió és egy Hirdetmény és ÁSZF van. Azt írod, hogy "ügyfél tömeg miatt nem egyediesítik a szerződéseket" Hát dehogynem. Minden szerződésbe beírják az adós, az adóstárs esetleg a kezesek meg a fedezetbe bevont ingatlan egy csomó adatát. Olyanokat, amit először csak papír alapon kapnak meg és nekik kell begépelniük. Ehhez képest semmi lenne a hatályos Hirdetményből ÁSZF-ből bemásolni a vonatkozó részeket, utalva arra, hogy ez változhat és a mindenkor érvényes szerint kell eljárni stb. Úgyis van egy alap szerződés mintájuk, amit azután egyénre szabnak hát már ebben benne lehetne amit a tvr. előír. Ha meg változik, amit ők előre pontosan tudnak akkor meg ki kell cserélniük, nagy dolog,Azon az alapon, ahogy most csinálták azt is írhatták volna szerződés helyett hogy Tisztelt Uram, adunk magának X millió Ft-t részletek a PTk.-ban a Hpt-ben a Hirdetményben és az ÁSZF-ben. Köszönjük viszontlátásra. Komolyan azt találtam most ki, hogy bemegyek valamelyik fiókjukba, praktikusan abba, ahol az egészet intéztem és mondom nekik ugyan legyenek már kedvesek adni nyomtatott formában egy ÁSZF-et meg Hirdetményt amire ebben a szerződésben hivatkoznak. A honlapot azt ne tessék mondani mert a monitor az nagyon bántja a szememet. Egyébként azt hiszem, hogy ezeket kérjem ahhoz jogom van, nekik meg kötelességük átadni.
Köszi ez egy szakszerű és számomra értékes válasz volt. Az hogy a pénzt nem kell visszafizetnem az fel sem merült. Inkább attól tartottam, hogyha beijesztem őket, hogy na ez a szerződés semmis, akkor azzal jönnek, hogy akkor eredeti állapot visszaállítása. Ebből következően követelik a teljes összeget most rögtön. Mivel ezt most nem tudom visszafizetni, (ezért vettem fel hitelt hat évre) na akkor visszük a házat, mert miénk a jelzálog rajta. Megteheti ezt a bank?
Egyébként nekem már az is bizonyos értelemben kárpótlást jelentene azért a sok szívatásért, amit velem műveltek, ha a bíróság úgy küszöbölné ki a semmiséget, hogy beleíratná velük azt amit kihagytak pedig a törvény szerint bele kellett volna hogy írjanak a szerződésbe.
Az elévülési jellegű határidőket a bíróság (közjegyző) hivatalból nem vizsgálja, csak ha hivatkoznak rá. Csak a jogesztő határidőket vizsgálják automatikusan.
Köszi. Ez kevésbé fontos számomra, csak gondoltam megizzasztom őket egy kicsit ahogy velem tették. A második kérdésem fontosabb lenne, mit jelent rámnézve ha a kölcsönszerződés semmis?
Köszönöm szépen, tehát amikor ellentmondással éltem, a közjegyző nem vizsgálta az elévülést? Vagy enek ellenére a másik fél fenntartotta álláspontját, és emiatt lett per? Akkor vagy bíznak valamiben (mert van a tarsolyban még valami ami nem lett beadva a bíróságra) vagy nem érdekli őket a plusz befizetett összeg és a hercehurca?
Kevés az info, nem tudni melyik milyen hirdetménye, milyen ászf, és mi van a szerződésben.
De az biztos, hogy nem fogják a jelenleg érvényes kondíciókat beleírni a szerződésedbe. Egyrészt az ügyfél tömeg miatt nem egyediesítik a szerződéseket, másrészt meg az egyoldalú módosítűsi lehetőség (hirdetmény, ászf) miatt az a praktikus a bank számára, ha ezek külön vannak, hiszen egyszerűen tudja őket módosítani. Gondold el, mi munka lenne, minden egyes szerződést módosítani, ha ezekben csak egy szó is változik. Ezért van külön, ezért csak hivatkozik a szerződésedben rá.
Kötöttem egy bankkal egy jelzáloghitel szerződést. Az egész elbírálás alatt rendkívül szemét módon viselkedtek, felesleges köröket futtattak velem. Olyan igazolást kértek melyet nem kérhettek volna. Ez az igazolás sem a Hirdetményben, sem a Kölcsönszerződésben nincs benne, mégis kérték. Nekem pénzbe ( illeték + útiköltség) került ennek megszerzése. Előzetes tájékoztatási kötelezettségüknek nem tettek eleget. Számtalan törvényt Etikai és Magatartási kódexet megszegtek. Nagyon berágtam és most pontról pontra, átnéztem a hitelszerződést. Számtalan teljesen egyértelmű hibát találtam benne. Találtam benne olyat is, amit nem tudok pontosan megítélni, hogy hiba-e.
A 2009. évi CLXII. törvény a fogyasztónak nyújtott hitelről 16 § (1) írja elő, hogy a szerződésnek miket kell tartalmaznia. Ilyeneket hogy késedelmi kamat, előtörlesztéshez való jog, felmondási jog, stb. Az én hitelszerződésemben ezekre mind van utalás, de csak annyi hogy ez benne a van a Hirdetményben, ÁSZF-ben, Üzletszabályzatban stb.
1. ) Ezeket mind nekem kell kikeresni, vagy kérhetem, hogy a jelenleg hatályosat igenis írják konkrétan bele. (a bank honlapján nem egyszerű egyébként keresni, mert pld a Hirdetmény szóra ad vagy 55 találatot azt nesze paraszt keresd, meg amelyik neked kell. )
A kölcsönt már folyósították, nagy része el is ment ugyanannál a banknál végtörlesztésre.
Találtam a szerződésben több teljesen egyértelmű hiányosságot is. A már említett 16 § (5) bekezdése szerint emiatt a szerződés semmis.
2. Ez rám nézve mit jelent? Eredeti állapot visszaállítása? Hogyan ?
Ehhez az OTÉK-ot kellene nézegetni (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről), illetve a helyi építési szabályzatot, a helyi önkormányzat megfelelő rendeletét.
sziasztok! problémás szomszéd esete áll fenn, megpróbáltam ptk-ban keresni, de laikusként számomra esélytelen... :(
adott 2 telek. egyiken melléképület, másik telken családi ház. a 2 épület között néhány centi távolság, a tető össze volt építve.(a melléképületé bele volt építve a családi házéba, szinte át lehetett volna járni egyikből a másikba.) a családi ház 3. tulajai vagyunk, tető csere volt múlt évben. nagy nehezen sikerült a szomszédot rávenni, hogy csinálnánk a tetőt, a sajátjával is kellene valamit kezdeni. sok beszéd után tető a családi házon elkészült, de a melléképület teteje még mindig rajta van. kérdésem lenne, hogy valami hivatalos módon rá lehet kényszeríteni, hogy akármilyen megoldással csináljon valamit a melléképület tetőszerkezetével, hogy teljesen 2 különálló épületről legyen szó a jövőben? nagyon megköszönöm minden segítséget!! üdv!
"Az eset amiről beidézem a forrást, az ország legszegényebb megyéjében (Békés), annak is legszegényebb déli részében (Dél-Békés), annak egyik legszegényebb kis falujában (Nagykamarás), és az egyik legszegényebb nyugdíjasával esett meg. Az mtv1 híradójában volt egy riport egy közeli, dél-békési kisfalu, Nagykamarás, 84 éves nyugdíjas ÁRAMTOLVAJÁRÓL, aki eléggé el nem ítélhető módon 168E Ft-ot lopott a francia állami tulajdonban levő DÉMÁSZ gúnynevű áramszolgáltatótól. A szegény magyar kisnyugdíjas egy 11 wattos kis takarékos izzó használatával hozta össze ezt a horribilis összeget, egy távollétében végrehajtott villanyóra csere után, melyet a független hatalmi ágként funkcionáló másodfokú bíróság megítélt a z áramszolgáltatónak. Megítélte azok után, hogy az eredetileg másfél milliós DÉMÁSZ-követelést, az elsőfokú bíróság, teljes egészében elutasította! A néni 84 éves, félvak, életében nem volt csvarhúzó a kezében, és villanykapcsoló használatán kívül, járatlan az elektromos készülékek kezelésében, minthogy nincs neki szegénysége okán. Egyfelől van megélhetési bűnözés(?), és vannak nyugdíjas áramtolvajok. Viszont egy másik bírósági ítéletből Székesfehérvárról, megtudhattuk, hogy MAFFIA az NINCS! Amit el is lehetne fogadni, ha nem titkosították volna az ítélet indoklását 90 évre! HOGY IS VAN EZ? Jog? Jogalkalmazás? (mindentől, még a tényektől is..)Független bíróságok?"
