Lehet kicsit hosszú leszek, de pár - nekem szóló, engem is érintő - hozzászólásra szeretnék reagálni; valamint felállítanék a topic számára összeurópai, ökumenikus energetikai világítótornyot is. Amit persze nyugodtan le is rombolhattok :). Kezdem az utóbbival.
Hőátbocsátási tényező - felhasználói szintű - jelentése:
Megmutatja, hogy egységnyi idő alatt (s) egységnyi felületen (m2) mekkora hőmennyiség (J) áramlik át a falazat egyik oldaláról a másikra, ha a falazat két oldalán 1 K a hőmérsékletkülönbség.
Mértékegysége: J/sm2K, egyszerűsítve (a köznapi életben az időfaktorral nem foglalkozunk): W/m2K (kihasználtam, hogy W=J/s).
Jelölése: u (régebben: k).
Minél kisebb az átáramló hő értéke, minél kisebb az "u", annál jobban szigetel az anyag.
Persze egy normális topicban az embert egy ilyen mondat után teljes joggal megkövezik, hacsak nem fizet hirtelen minden olvasónak egy deci felest és nem folytatja iziben egy közérthető számítási példával:
Hőátbocsátási tényező számítása példán keresztül:
adott rétegrend (mely legyen Axióék házikójának falazata - reggel végeztem náluk próbafúrásokat :)):
- Porotherm 30 N+F, vastagság: 0,30 m, lambda: 0,155 W/mK - Külső hőszigetelés: vastagság: 0,12 m, lambda: 0,04 W/mK - Dryvit vakolat, vastagság: 0,003 m, lambda: 0,08 W/mK
(A lambda, hővezetési tényező értékei építőipari katalógusokban megtalálhatóak. Mivel ez nominálisan, számmal leírva szinte mindig kisebb érték, mint az "u" hővezetési tényező, ezért a kereskedők néha ezt az értéket hangsúlyozzák ki a termék kel kapcsolatban. Tessék vigyázni).
1.) Rétegenként veszem a lambda reciprokát és szorzom a rétegvastagsággal, így megkapom az egyes rétegek ún. hőátbocsátási ellenállását: 1/0,155 x 0,3 = 1,935 1/0,04 x 0,12 = 3,000 1/0,08 x 0,003 = 0,038
2.) A teljes falazat ellenállása a rétegek összege: 1,935+3+0,038 = 4,973 (m2K/W)
3.) A keresett hőátbocsátási tényező az ellenállás reciproka: 1/4,973 = 0,201
(A falazat két oldalán fellépő felületi hőátadástól a számítás során most eltekintettem - így is tartok a megkövezéstől -, azt is figyelembe véve 0,194 W/m2K axióék falazatának uuuu-ja.)
Szerintem elég ennyi, a reagok majd később, egy másik hozzászólásban.
En csak felhasznaltam a topiktars altal irt, jelenleg 0.33 U-erteket, hogy onnan indulunk. Azert onnan, mert a 11 cm-nek az arat o mar belekalkulalta, a kerdes, hogy a plusz cm-ek megterulnek-e vagy sem.
Ha megmondod, hogy a 21 cm-rel mennyi lesz az U, akkor beirom, es kiderul. Direkt hagytam ott a jobb oldal szamolasi tablat is, pl. hogy jarulekos koltseg nulla, ha 11 helyett 21-et tesz le, mivel meg epites elott van.
De az latszik, hogy a 11-21 kozott egyikkel se lehet rosszul jarni, igy ha nem is fer be a +10, de a +5 meg megemeles nelkul jo belmagassagot ad, akkor azt siman erdemes belerakni.
Egyebkent ez a tablazat 5 even beluli megterulesre van kihegyezve. Szerintem a lakohazaknal 20 evig nincs epites utan felujitas, igy teljesen jogos lenne egy 10 even beluli megterulest nezni (pl. +15 cm is megterulne, csak nem 5 even belul, ezt lehet kiolvasni belole, hogy 5 ev mulva meg tobb a befektetes ara, mint a megtakaritas merteke).
Sztem az eon siman ad ugy, hogy 1x50A+2x30A. Valaki irt mar ilyen kombinaciokat, es nyilvan relenkent van megkotve a maximum. Szoval szerintem EZ ne legyen akadaly, ha nem a futesre, hanem az egyebek miatt akarsz tartalekot. [Egyebkent erdekes, mert az RKV-kba meg 25A-es meg 40A-es releket kernek, bar lehet hogy a 40A-est egy nevlegesen 30A csatlakozashoz tarsitjak, a muszaki oldalban nem vagyok otthon.]
Hotukor alatt en is, csak azt hittem, hogy meg azt is a padlora irtad, de akkor ezek szerint nem.
Egyebkent meg koszonom a dicseretet (pirulos smiley :)), remelem hasznositani tudom majd amikor nekem lesz ra szuksegem. Amugy hobbinak is jo ez a forumozas:)
[Off: future home kiallitas? Tudom, nem pont itt ontopic, de ha mar informacioszerzesrol beszelunk.]
Hat en ez esetben azt latom, hogy +10 centi is 5 even belul terul meg, utana meg csak nyereseg van rajta. A lentebb irt, jelenlegi tervre szamolt 0.33-bol indultam ki, a padlohomersekletet levettem 30-ra atlagban.
Én is így gondolom, egy véleményen vagyunk :). Csatolok is egy másik táblázatot az omikk.bme-ről 2002-ből, mely jóval kisebb wattigényt fogalmaz meg. Amit a "vitaindító" hozzászólásomban mellékeltem, egy árajánlat, melyet még alaposan átrágok, mielőtt bevásárlok. Én sem szeretnék feleslegesen sok pénzt kidobni hálózatfejlesztésre.
Ugyanakkor figyelembe kell vennem
- nem mindegy, mennyi idő alatt melegítenek a fűtőkábelek 24 C fok környékire a közel 10 m3-nyi aljzatbetont; (másképpen közelítve: adott W mellett mennyi idő alatt emelkedik 1 m3 beton hőmérséklete 1 K-t);
- a házikóban elektromos hálózatról működik a főzés, melegvízellátás, a hővisszanyerő, a számítógép, a háztartási eszközök;
- az e-on értékesítő utolsó - szóbeli - tájékoztatója szerint 3x30 vagy 3x50 Amper a járatos áramerősségszolgáltatás (3x40 nincs), és a kisebb már lehet, hogy kevés.
Megkérdezhetem, hogy kb. mekkora volt a házikód fűtéssel kapcsolatos áramfogyasztása dec-jan-febr. hónapokban? (Talán így egzaktabb, mint számolgatni, hány órát működtek a konvektorok.) Megtisztelsz a válaszoddal.
Szerintem a 20KW sokszorosan felülméretezett, feleslegesen sokat fogsz kifizetni a hálózatfejlesztésre. Még akkor is sok, ha csak éjszakaival akarsz fűteni. Nekem a házat (117m2, 360m3) 8KW villamos konvektor kifűti, csak éjszakairól. A padlófűtéssel ennél csak kevesebb energia kell majd. Nálam 12 centi szigetelés van padlóban, falakon pedig 25cm grafitos.
Tolem termeszetesen azt csinalsz, amit akarsz, en meglepodtem rajta. Mert nem a tegnapnak, nem a ((z) esetlegesen ketto-ot eve irt) cikkeknek kell megfelelni, hanem a jovonek, ha most epitesz. Plane ha ezt tobb helyen megtorik majd egyeb gepeszeti elemek.
A favazszerkezet nagyobbitasa csak emiatt mondjuk az egy erv.
A hotukor viszont nem, mert az erintkezesnel semmi szerepet nem jatszik, csak a levegon keresztul sugarzassal erkezo hot tudna visszaverni. Hovezetesileg gyakorlatilag nem szamit.
Teszem hozza gyorsan, teljesen laikus (konkretan alapbol programozo) vagyok, de 5+ eve olvasom a Hazepites temakort... es ez alatt az 5 ev alatt is rengeteg valtozas tortent, gondoljunk csak az ablakokra (2.8-ast akkor kezdtek kopkodni, 1.4 volt a normal, 1.1 volt a jo valasztas, de szelepesen ahol kiszokhet az argon; ma meg 3 retegu ablak 0,6-0,8 korul tartunk, es termekben meg nem lattam de van olyan is, hogy eagfacades.com ahol a legdurvabb uvegre 0.21-et adnak meg).
Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzésem, és azt külön köszönöm, hogy tanácsot is adsz. A vonatkozó szakirodalom szerint (mely sajnos, nem túl bőséges a hőtárolós padlófűtés esetén) bőven elegendő a 11 cm-es hőszigetelés. (Lejjebb néhány von. idézet kiadványokból - bme, vill. szer. lapja, padlofutés, nikecell)
"Mi is az elektromos hőtárolós padlófűtés? Képzeljünk el egy vizes padlófűtési rétegrendet némi módosítással. Mivel a hőtároló betonréteg a nap 24 órájában hasonló hőmérsékletű, célszerű a szokásosnál vastagabb (8-10 cm) hőszigetelést alkalmazni a talaj felé történő hőveszteség csökkentése érdekében. A betonréteget – a megfelelő tárolókapacitás biztosítására – 10-12 cm vastagra készítjük. A fűtőkábel a beton közepére, kígyóvonalban kerül lefektetésre..."
"...Nem kevésbé fontos eleme a padlófűtésnek a szerkezet alatti hőszigetelés. Általános szabályként elmondható, hogy ez 3-4 cm ásványgyapot, polisztirol keményhab vagy alufóliával kasírozott poliuretánhab szigetelést jelent. Azonban fűtetlen helyiségek felett vagy közvetlenül a talajon elhelyezett rendszernél már elengedhetetlen a 6 cm vastagság. 10 cm-re kell növelni a szigetelés vastagságát, amennyiben külső légtér feletti helyiségbe telepítünk egy fűtési rendszert. A szigetelésnek a teherhordói, és a hő- és hangszigetelési funkciókat egyformán el kell látnia. Pincefödémek fölött különösen indokolt a kiváló hő- és hangszigetelés..."
"A hőtárolós padlófűtés rétegrendje.
A termett talajra, vagy a feltöltésre sóderréteg, majd egy 5-6 cm-es szerelőbeton kerül. erre jön a vízszigetelés. Erre le lehet fektetni a vízvezeték csöveket és a villamos kábelek behúzására szolgáló műanyag csöveket. Erre jön a legalább 7-8 cm-es vastagságú polisztirol hab hőszigetelés. A hőszigetelést úgy célszerű kialakítani, hogy először egy 5 cm-es réteget teszünk le, szorosan illesztve a csövek mellé, hogy ne maradjon hőszigetelés nélküli terület. Ebben a rétegben elfér mindenféle közmű csöve. Ezután rátesszük a következő, 3 cm-es réteget, mégpedig átfedéssel, hogy ne maradjon sehol sem hőhíd.
Jelenleg padlók esetében 0,5 W/m2K a hőszigetelési követelményérték (ezen érték alá kell menni), az általam alkalmazni kívánt rétegrend kb. 0,33 W/m2K értékkel rendelkezik. Emellett érdemes azt is tudni, hogy a felfelé szálló meleg miatt a hő 30 / 30 / 15 %-a szeretne a falakon / födémen (tetőn) / nyílászárón keresztül távozni, és csupán 10 %-a fúrná magát lefelé a padlón át a talajba. Ennek a 10%-nak a jelentős részét a jóval szabvány feletti kialakítású 11 cm-es hőszigetelő réteg "megfogja"; tehát a rendszer egészét tekintve a 10% maradványértékének néhány százalékáról beszélünk, mint esetleges megtakarításról. Hopsz, kicsit bonyolultan fogalmaztam, de most már így marad :).
A 11 cm mellett fel kell hoznom még egy érvet, mégpedig azt, hogy az acélvázas házikó falváza szerelési síkját egy 15 cm-es szerelőbeton képezi; innen indítják az acéloszlopokat. A hőszigetelő réteg - amiről beszélünk - efölött helyezkedik el. Azaz, ha növelem a méretét, pl. 20 cm-re, úgy vagy 9 cm-rel kisebb lesz a belmagasság, vagy 9 cm-rel hosszabb oszlopokat és 9 cm-rel növelt falszerkezetet kell alkalmazni. A jobb érthetőség kedvéért mellékeltem egy metszetrészletet.
Talán még annyi a hozzászólásom végén, hogy hőtükrös hőszigetelést alkalmazok és a szelleztető rendszer kialakítása ügyén amúgy is randizom az épületgépésszel, gondolom, eldiskurálunk erről a témáról is vele.
Franc tudja. De nekem nem 35 fokos (min.) futes van folotte, hanem a 21 fokos szobalevegonel (1m-en) sztem 16-18. Azert az a mondjuk 10 fok ellenoldalhoz kepest 6-8 fok, a padlofutesnel meg 25, ami 3-4x akkora, azaz a veszteseg is 3-4x-es per ev. Egyebkent nalunk a fel lakas alatt futetlen garazs van, az talan jobban ingadozik, mint a talaj, de persze joval kevesbe, mint a kulvilag.
A falra 8 cm hany evre vetitve gazdasagi optimum? Ne mar, en 12-t raktam fel pth30nf falra, es sajnalom hogy akkor az volt a legvastagabb akcios me'ret, legutobb mintha 14-es grafitos lett volna mar. Es biztos nem falfuteshez nezte, es/vagy nem ilyesmi hoatbocsatasu falhoz, mint nekunk van.
Mondjuk en ezen a hazon mar nem rugozok, de a kovetkezo tuti hogy nem 5-10 centi padlo hoszig-en fog mulni, ami me'g esztetikat se ront, nem ugy mint a fal vastagsaga.
Konyorgom, padlofutes ala miert csak 11 cm-t tervezel? Mi 2005-ben radiatoros futes mellett rakattunk be 10-et. A hoszig. centije nem olyan draga, lerakas ugyanaz, pillanatok alatt visszajon (sztem 20 centire felbovitve 2 even beluli megterules lehet, de szamoltass gepesszel).
Pár napja adtam be engedélyezésre - a reményeim szerint - idén tavasszal, kora nyáron felépülő házikóm tervét. Mindez annyiban csatlakozik ehhez a topichoz, hogy valószínűleg éjszakai árammal működő hőtárolós padlófűtés biztosítja majd az épület melegét. Emellett kiegészítő fűtésként célzottan néhány helyre infrapanelt is rakunk, hogy az átmeneti időszakban, mikor hirtelen kell egy kis meleg, ne fagyoskodjunk. A gázt már be sem vezetem a portára.
Az érdeklődők számára mellékelem az aljzat rétegrendjét, az E-on energiavételezési árajánlatát, illetve egy anyagárajánlatot fűtés kialakítására (megjegyzem, a teljesítmény tekintetében kicsit túlbiztosította magát az ajánlatadó, de hát istenem, szeretne miniél többet eladni a fűtőkábelből.)
Némi tudnivaló a házikóról: 93 m2 hasznos alapterület, hrg. acélvázas könnyűszerkezet, 0,154 W/m2K hőátbocsátási tényező (közel a passzívház kritériumhoz), hővisszanyerő szellőztető rendszer.
Egyelőre ennyi, a tapasztalatokról majd harminc év múlva :).
Elektromos padlófûtésünk van a fürdôszobában, a radiátort teljesen leszerelték a felújításkor.
Az a kérdésem hogy nagyságrendileg milyen a teljesítménye egy ilyennek, igaz hogy 100-200 W ? És hogy ez elég lehet? 4 négyzetméteres az egész fürdôszoba, kb 2,2 méter magas, északi típusú fa ház. A fürdô a felsô szinten van, ablaka van, zömmel lakóterületek veszik körül.
A másik hogy a falon lévô hôfokszabályozónak hol lehet az érzékelôje? A beállított mondjuk 25 fok a padló vagy a fürdôszoba levelgôjének hômérsékletét méri vajon?
Tudom hogy a szakikat kellene elsôsorban kérdeznem de nyelvi nehézségeink vannak :)
Napkollektor: melegiti a kozeget (alt. hocserelon keresztul a hmv-t).
Napelem: elektromos aramot termel.
Amugy meg a teli termeles keves, ez csak ugy lehet, ha az aramszolgaltatoban tarolod (nyaron visszatermelsz neki, telen meg elhasznalod, eves szinten az eves hasznalat korulit termelo napelem-rendszerrel).
Első kérdésre, én inkább fütőszőnyeget tennék hidegburkolat alá. Azért mégis stabilabb, ha annak a hálóján keresztül mindenhol tapad a ragasztó. Pont erre találták ki, nem kell semmi plusz réteg csak a csemperagasztó(flaxibilis). Még én is meg tudtam csinálni :D
Szerinted a caleot érdemes járólap alá tenni, vagy oda inkább a sima villamos PL AEG-et tenni?
parketta alá caleo?
Ha a fűtés 70% villany teljes élettér lefedettség, +50% kandallós légfűtés(melegvizet is termel),plusz egy levegős hővcserélő akkor érdemes-e elgondolkodni a napkolin, ami a villamos rendszerb termel?
