Mégegyszer vizlágyitás.
A kemény vizben oldott anyagok a talajban felgyülemlenek és lúgos kémhatásúvá teszik a földet. Egyes növények csak savanyú talajban élnek meg, ezért teszünk a vizbe savas kémhatású anyagokat, igy a talaj pH értéke kedvezőbb lesz számukra.
Tehát Rferi jól irod, 2 különböző fogalom, de sokan hiányoztak a kémia óráról.
Szia!
Napos és huzatmentes helyre. Ha kiteszed, le fog kopaszodni, úgy fog kinézni, mintha kiszáradt volna. Az én első kísérletem az volt, hogy kitettem cserépben az udvarra. Persze hogy a naptól leperzselődött a levele. Nagyon megijedtem, hiszen ajándékba kaptam. Gyorsan kiszedtem a cserépből és kiültettem a kertbe szabad földbe, napos helyre. Kb. 1 hónap múlva kezdett el hajtani a levele, és rá egy hónapjára virágzott. Most már gyakorlatiasan az első melegekkel kirakom és csak ha vannak a májusi fagyok, akkor teszem be. Nyáron, ha tele lesz virággal, teszek fel képet róla.
Szia!
Hova ülteted? Napos, vagy árnyékos helyre? Én tavaly a lányomét tönkretettem azzal az ötlettel, hogy rakja ki az erkélyre, ahol csak délelött sütött nap. Most van nekem három, de cserépben van kint az ablakban, de szivesen kiültetném a kertbe.
Sziasztok!
Én a hibiszkuszomat minden éven kiültetem a szabad udvarra. Az első hónapban, ez általában május, szinte tiszta kopasz,lehullajtja a leveleit, de utána egész nyáron és kb. október közepéig gazdagon virágzik. A legtöbb virág eddig egy nap 32 volt.
sziasztok,
én is nevelgetek egyet itt a belvárosban, és egészen jól megvan. nyáron kinnt az erkélyen, napi öntözéssel (csapvíz + agyaggolyók)) télen az ablaknál (minimális fénnyel, nap nélkül, heti egyszer öntözöm). sokat nő, néha tápot is kap. Nagyon szép. Dupla, piros a virága.
Az enyém nem az a kis kemény sötét zöld levelű, nagyon fás szárú (általában ilyet látni a boltokban), hanem majdnem tenyérnyi (gyerektenyérnyi) levelei vannak, kicsit világosabb zöldek és olyan nyúlánk.
a neten rengeteg hibiszkuszos oldal van. sok okos ötlettel (in english). ha valakit érdekel, elküldom a linkeket.
k.
A viz keménysége 2 részből tevődik össze.
1. A változó keménység, ezt a vizben oldott hidrogénkarbonátok okozzák. Ez a forralással eltávolitható. A só kicsapódik, nem oldódik fel úlból.
2. Állandó keménység, ezt a többi kalcium és magnézium sók (szulfátok, kloridok) okozzák, forralással nem távozik, vegyi úton pl. ioncserével távolitható el, de igy más vegyi anyag kerül a vizbe, öntözésre nem alkalmas.
Bizonyos növények savas kémhatású talajt kivánnak, ha ezeket kemény vizzel öntözzük akkor a talajban felgyülemlő sók a pH értéket (nem a szádban) megváltoztatják, lúgossá teszik.
Tökéletes megoldás nincs (kivéve az esőviz), tehát a forralásnak van jelentősége, de a hatást savanyitással fokozhatjuk. Azért salétromsavat nem ajánlanék....
A kaktuszokhoz nem értek és az urat nem ismerem. Sokszor előfordul, hogy nem igazán szakemberek irnak könyvet.
azt írja egy kaktuszos könyv (by Ewald Kleiner):
"a vezetékes víz felforralása csak akkor jó megoldás, ha az öntözővizet még lehűlés előtt felhasználjuk, a kihűlt vízben ugyanis újból feloldódik a mésztartalom."
"az öntözővíznek a felhasználáskor minimum szobahőmérsékletűnek kell lennie (35 fok)"
egyébként a vízlágyításról ezt írja:
"néhány csepp citrom-, oxal- vagy salétromsav már elég a kívánt 5-6-os pH-érték eléréséhez"
valamint állítólag vannak vízlágyító tabletták is.
sok más növényes könyv viszont tényleg ajánlja a forralt vizet.
Nálam inkább az szokott a baj lenni, hogy túllocsolom őket. De azt vettem észre, hogy ha nem kap elég vizet, akkor dobja le a bimbóját. Meg hát ugye, rögtön, megvásárláskor. Olyan kis kényes, pedig tudhatná a kisbuta, hogy nagyon jó helyre kerül! :)
Nekem van mindenem a tőzegeléshez, csak tőzegem nincs... :)
A forraltvíz lágyvíznek számít?
én is szeretem a hibiszkuszt. van egy csodaszép, piros szimpla virágú bokrunk, még apám hozta Kubából kb. 25 éve.
tavaly volt két csodálatos sárga telt virágú is, de sajnos a télen kiszáradtak, és most nem akarnak kihajtani.
ami a lágy vizet illeti: úgy tudom, a legtöbb növény nem szereti a csapvizet, némelyek kifejezetten utálják pl. fukszia, hortenzia, de van amelyik jól bírja, pl. agavé. valahol azt olvastam, hogy tőzeggel lehet lágyítani a vizet, éjszakára egy tőzegdarabot kell áztatni az öntözővízben. de kinek van ehhez türelme / energiája / tőzege?
ha kertes házban laksz, könnyen gyűjthetsz esővizet, ami lágy víz (bár nem tudhatod, milyen szennyeződések kerültek bele... de azért szerintem még mindig jobb, mint a csapvíz.)
Mint nevem is mutatja, kedvencem a hibiscus. Tervezem, hogy hozok majd Nektek fotókat neveltjeimről.
Most egy kérdésem lenne. Nem kedvelik a csapvizes öntözést. Azt tanácsolták szaküzletben, hogy állott vízzel locsoljam őket, mert akkor nem ütnek ki azok a sárgás-barnás foltok a földjükön. Túl klóros nekik a csapvíz. Mostanában arra szoktam rá, hogy forralt és lehűtött vízzel locsolom őket.
Jó ez nekik?
Hogyan oldjam meg a klór (és egyebek) közömbösítését?
