Én is gondoltam XPS-re, de nem voltam biztos, hogy az ilyen sokat elbir és hogy az EPS és XPS lapok probléma mentesen illeszthetőek és a későbbiek folyamán sem okoz gondot az "együttélésük".
Különben a lábazati részt, ahol a szigetelés a járólapokkal találkozik szintén XPS-sel tervezem, úgy kb. 30- 50 cm magasságig.
Tulképen az egészet (10nm-11nm) legszivesebban XPS-sel csináltatnám, mivel észak-nyugati oldalról van szó igy gyakran veri az eső az egész falfelületet. Legfelső emelet és nem takarja semmi. Gondolom megéri rákölteni azt a kis árkülönbözetet.
Nem szeretném néhány év múlva bontatni és javittatni a szigetelést.
A terasz körüli falat szeretném hamarosan hőszigeteltetni (kb.30 cm-es téglafal régi épitésü épületben). Különböző okok miatt csak 5-6 cm-es hőszigetelést tervezek.
A későbbiek folyamán (talán jövőre) főleg eső elleni védelemként előtetőt is szeretnék szereltetni a kb. 4m szélességü falra, teljes hosszban vagy csak részlegesen a teraszajtó főlé kb 2.5m - 3 m hosszúságban.
A kérdésem az lenne, hogy hogy célszerü eljárni? Milyen technológiai sorrendet kell betartani? Milyen anyagokat célszerü használni? AZ ESP táblák vajon elbirják e tartó konzolokat? Ha nem, mi lehet a megoldás?
Tudnátok segíteni, hogy hol találhatnék 5 cm vastag lépésálló kőzetgyapotot 2 m^2-nyi mennyiségben. A problémám az, hogy a legtöbb kereskedő csak bálával árusít, nekem pedig csak egy készülék szigetelésére kéne.
Sziasztok! Újabb kérdésem lenne: a mellékelt képen van egy lapostetős kis toldás, ez a pincelejáró. Sima vasbeton, valamikor a 30-as évekből. Közeledik a hőszigetelés feltétele, de azt még nem tudom, hogy ezt hogyan lehetne okosan megcsinálni. Gondolom körbe kellene XPS-el szigetelni, de a csapadéktól hogyan lehet megvédeni? Tegyek felé egy tetőt, vagy megfelelő rétegrenddel kialakított beton menjen rá (mint egy erkély, csak nem járható kivitelben)? Vagy van még más lehetőség is? Előre is köszönöm.
igaz már megvan a szigetelés és megvetted a párazárófóliát, csak tájékoztatásként mondom hátha a jövőben még jól jöhet, vagy másnak segíthet, hogy már vannak olyan szigetelőanyagok, amelyek páraáteresztők így nem kell plusz megoldásokkal bajlódni, mert a páraáteresztő szigetelés megoldás a penészesedés ellen is. Itt meg lehet vásárolni kedvező áron, illetve készségesen válaszolnak a felmerülő kérdésekre http://akcio.lambda.hu/
Haladok a tetőtérrel..luca széke szindróma szerint...:-)) Újabb kérdésem lenne. A szigetelésre most rakom fel a belső párazáró fóliát ami közvetlenül a gipszkarton alatt lesz. "SOLFLEX TÉL " párazáró fóliát vettem, ez egy mindkét oldalán tükörszerűen fényes fólia aminek a két oldala első ránézésre egyformának tűnt. most vettem észre hogy talán az egyik oldala mintha kissé fényesebb volna egy árnyalattal. És most jön a tulajdonképpeni kérdés..Mindegy hogy ezt a fajta fóliát hogyan rakom fel? Úgy értem hogy (ha valóban különbözik a két oldala..) melyik oldala nézzen a gipszkarton felé és melyik a szigetelés felé..? Szóval a kérdés, hogyan rakjam fel..? Mindegy vagy nem mindegy..?
"Ezek szerint a padló vízszigetelés a meglévő aljzat betonra kerülne?
Amire aztán a hőszigetelés, majd az újabb aljzat beton és a padló jönne...?"
Nem, ebben az esetben a meglévő aljzat maradna és nem kerülne rá semmi (nincsen helyem). Persze pont ez az amiben nem vagyok biztos, hogy jó így?! Jó lehet így?
Ha fel kell törnöm az aljzatbetont, hogy a megfelelő kimélyítéssel és az általad is leírt helyes rétegrend kialakításával újra csináljam akkor gyakorlatilag 3 fő falam maradna... :(
A dryzone-al foglalkozók magyarázata szerint, az injektálási sáv teteje magasabban van mint a beton szintje így ezen keresztül a fal már nem tudja felkapni a vizet.
(Mellékeltem egy skiccet, így talán érthetőbb mit is szeretnék mondani)
Azonban nem sikerült még ennek a módszernek a tökéletességéről meggyőzniük (úgy is mondhatnám hogy kételkedem benne), ezért is járom körbe már 100x ezt a témát.
Feleslegesen nem szeretnék súlyos összegeket kifizetni senkinek.
Köszönöm a Választ! Akkor a sima EPS-ről most már végleg letettem.
Viszont a vízszigetelésnél még mindig dilemmában vagyok. Az aljzatbetonom teteje magasabban van mint az alap és a fal találkozásának vonala, így a falátvágásos szigetelés csak az aljzatbeton felbontása után lehetséges. Az injektálással viszont -az ezzel foglalkozók szerint- megoldható lenne aljzatbeton bontás nélkül is.
Csak hát picit én is kételkedem a dryzone 100%-os hatásában illetve a tartósságában. A lemez vagy műanyag lapok behúzása sokkal meggyőzőbb. Csak hát az a fránya bontás...
Egy laikus -én :)- számára nehéz eldönteni hogy kinek higyjek. A dryzone-t dícsérőknek vagy inkább azoknak akik nem éppen nyugodt szívvel ajánlják??
Már elég régóta a házam utólagos víz- és hőszigetelésén rágódom. Számolgatom mennyiből jönne ki (falátvágás, dryzone, aljzatbeton feltörés, EPS Open, Kőzetgyapot szig., EPS80 stb..), de tudom még mindíg hogy hogyan is legyen...
Most azt szeretném kérdezni, hogy véleményetek szerint vályogtégla falra -ha a vízszigetelést 100%-osan megoldom akkor feltehető e a sima EPS80, vagy akkor is kerülendő?
"...valamint két nagyobb, egymás feletti déli fekvésű szobában erkélyajtó+duplaablak viszonylag jó állapotban van (90-es évek eleji nyílászárók, dupla thermo-üveg), ezért ezeket nem cserélném."
Javaslom az üvegcserét, ez fog leggyorsabban megtérülni.
A légbeeresztők lerontják a nyílászáró légtömörségét, csak nyomáskülönbség esetén működnek, nagy nyomásnál viszont nem zárnak rendesen (zajosak és nagyobb veszteséget okoznak).
"Beszerelhetünk légbevezetõ elemeket a fürdõszobába?"
Miután a fürdőszobán keresztül akarod kidobni az elhaszált levegőt, ha oda is beeresztőt építetesz, akkor a szobából nem fogja elszívni az elhasznált levegőt.
"Összefoglalva: Ha fürdőbe "erős" nyílászárót teszek, akkor mindenképp keresztül kell fúrnom a falat, hogy szellőzzön?"
Igen, de gondos szellőztetéssel elkerülhető, bár télen kellemetlen lehet.
Idén, esetleg jövőre tervezek külső hőszigetelést, előtte több helyen ablakcserét. Gépi szellőztetéstől idegenkedem, valamint két nagyobb, egymás feletti déli fekvésű szobában erkélyajtó+duplaablak viszonylag jó állapotban van (90-es évek eleji nyílászárók, dupla thermo-üveg), ezért ezeket nem cserélném.
A fürdőszobában, és a konyhában viszont mindenképp muszáj cserélni (szimplaüveg, rossz állapot), itt azonban nyilvánvalóan szükség lesz ezután "egyéb" szellőztetésre az eddigi ablak-kereten keresztül történő helyett..
Triviálisan a "résszellőzés" fogalma jutott eszembe, az ablakos erről nem túl pozitívan nyilatkozott, és utánanézve valóban nem biztos, hogy tuti megoldás. E helyett ablakosom az Ae..co cég nyílászáróba szerelt "szellőzőjét" javasolta. Ennek utánanézve működési elve röviden:
a szellőzési "rendszer" alapvetően lakószobába javasolja a légbevezetőt (amely nyílászáróba szerelhető), és fürdőbe-konyhába a légkivezetőt (ez viszont a falat fúrja át). Így szellőzik át a lakás, lakószobába friss levegő, fürdőből meg ki a vizes egyből, persze figyelni kell küszöbök nélküliségre stb.
A kulcs-momentum itt az, hogy "gyárilag" a nyílás-záróba szerelhető légbevezetőt a lakószobába ajánlják, ahová nekem nem igazán kell (esetleg további 2 szobában, ha cserélek, bár azok sem rossz állapotúak). A fürdőbe egyértelműen légelvezetőt javasolnak, ami viszont a fal keresztülfúrását jelenti.
A honlap szerint:
"
Beszerelhetünk légbevezetõ elemeket a fürdõszobába?
Rendszerint nem. Ezek a légbevezetõk "rövidre zárnák" a szobák légbevezetését, amelyek így alulszellõztettek lennének és más szobák felé továbbítanák a fürdoszobában termelt párát. Ha a fürdõszobában nyílt égésterû gázkészülék üzemel, indokolt légbevezetõ elem elhelyezése. Ebben az esetben a szükséges darabszám és típus meghatározása tervezõi feladat.
"
Mit jelent vajon műszakilag, hogy "rövidre zárja" a szoba szellőzését? A légbevezető és légelvezető működési elve különbözik? Létezhet, hogy alapvetően "egyik irányra" optimalizáltak? Léghozamuk jelentősen különbözik? (elvileg bevezetőre 20-60m3/óra, elvezetőre max.100m3/órát írnak). Ha nem, akkor miért "zárja rövidre"?
Összefoglalva: Ha fürdőbe "erős" nyílászárót teszek, akkor mindenképp keresztül kell fúrnom a falat, hogy szellőzzön?
