ez a térfogat (ami bizonyosan kisebb a magasság köbénél)
Nem azt mondtam, hogy a térfogat egyenlő a magasság köbével, hanem hogy a térfogat a magasság köbével arányosan növekszik. Ez akkor igaz, ha a cseppkő úgy növekszik, hogy geometriailag hasonló marad önmagához, és ez nagyjából így van, legalábbis a sztalagmitoknál. Ebből pedig az következik, hogy a cseppkő magassága az idő köbgyökével arányosan növekszik, tehát kétszer akkora cseppkő keletkezéséhez nyolcszor annyi idő kell. Ez persze csak durva becslés, sok befolyásoló tényező van, így nagy a variáció.
OK, nyilván vastagosnak, de még ez a térfogat (ami bizonyosan kisebb a magasság köbénél) sem ad okot ilyen korok feltételezésére. Messze nem.
De. És persze más bizonyítékok is vannak a barlangok korára.
Lord Kelvinnek a Nap zsugorodásáról gyűjtött méréseit is könnyedén elintézték ezen a fórumon
Nem tudom ugyan, mit írtak mások, mindenesetre én azt írom, hogy Kelvin még nem ismerte a magfúzió jelenségét, ezért azt feltételezte, hogy a Nap folyamatosan zsugorodik, és ebből nyeri az energiáját. Ma már tudjuk, hogy az energia a magfúzióból származik, és a mérések is azt mutatják, hogy nincsen folyamatos zsugorodás, legfeljebb egy kevés periodikus átmérőingadozás.
továbbra sem kaptam érthető választ a galaxis spirálkarjait illetően
A válasz az, hogy a galaxisok spirálkarjai nem tekerednek fel. Korábban valóban volt olyan elképzelés, hogy a galaxisok spirálkarjai az eltérő kerületi sebességek miatt keletkeznek, és ebből tényleg az következne, hogy hamar teljesen föltekerednek. Ez az elképzelés azonban már megdőlt. Ma már tudjuk, hogy a spirálkarok keletkezésének mechanizmusa sokkal bonyolultabb folyamat. Az ún. sűrűséghullám-elmélet írja le megfelelően a mozgásukat, és a dolog lényege, hogy a spirálkarok meglehetősen stabil képződmények, az egész galaxis majdhogynem egy merev egységként forog, mert a sűrűséghullámok hatékonyan fenntartják a karok alakját. Ez mind alá van támasztva részletes számításokkal, szimulációkkal.
Meg még sok más megfigyelés, ami a fiatal univerzum mellett szól.
Ácsi. Lord Kelvinnek nem voltak mérései a Nap zsugorodásával kapcsolatban. Volt néhány _elmélete_, amellyel a Nap energiatermelését kívánta megmagyarázni, ezek egyike volt a zsugorodás közben felszabadult gravitációs energia.
Ô persze még a nukleáris energiát nem ismerhette.
"hogyha sokkal lassabban is, de lehet giraz nelkul in"
- csináltak már ilyet, vagy csak elméletileg tartják elképzelhetőnek?
- ebben az esetben mennyivel nő a feltételezett időigény? Belefér egyáltalán a Föld feltételezett korába?
Még buzgó EV hívő koromban olvasgattam ezt az ember elődök című képeskönyvet (még gyermekként). Aztán nemrég olvastam egy gonosz KR könyvet, ami leírja és rajzolja, hogy milyen töredékes leletek alapján rakták ki az egészet: egy harmad állkapocs és egy darab a koponyatetőből + élénk fantázia és kész is a hajlott hátú bunkósbottal járó család. Másrészt azok a pofák ott még ma is élnek! Más rasszok képviselői között vagy kis hazánkban is találni olyan arcokat, hogy az antropológusok is felsírnának, ha épp eszükbe jutna álmukban.
OK, nyilván vastagosnak, de még ez a térfogat (ami bizonyosan kisebb a magasság köbénél) sem ad okot ilyen korok feltételezésére. Messze nem.
Amúgy meg egy barlangnak elméletileg nem muszály egyidősnek lenni a teremtéssel.
Lord Kelvinnek a Nap zsugorodásáról gyűjtött méréseit is könnyedén elintézték ezen a fórumon és továbbra sem kaptam érthető választ a galaxis spirálkarjait illetően. Meg még sok más megfigyelés, ami a fiatal univerzum mellett szól.
sziasztok,
ZIM, igyekszem neked kikeresni egy osszefoglalo anyagot, ami a korai evolucio kerdeserol szol. az erthetoseg nagyon nehez kerdes, mert sajnos ezen anyagok szerzoi sem arrol hiresek, hogy birnanak ertelmes nyelvet beszelni, ha a szakmajukrol van szo. sajnos, ez velem is elofordul. a kozertheto tudomanyos ismeretterjesztes egy kulon vilag, de igazad van, mert tenyleg hianyzik. en ugyan szinten javasolhatnam Szathmari Eors es Maynard Smith konyvet, de felek, hogy ahhoz is szukeseges lesz bizonyos biologiai foglamak elozetes tisztazasa. jelenleg tenyleg az a legjobb osszefoglalo konyv a hianyossagai ellenere is. a helyukben en most nekikezdenek a korai evolucio leirasanak az ujabb eremenyek alapjan.
BC
a giraz minden olyan folyamathoz szukseges, ami a dns kitekereset igenyli, de azert tegyuk hozza, hogyha sokkal lassabban is, de lehet giraz nelkul in vitro kiserleteket vegezni. mondjuk nem olyan hatekony a dolog, mint vele. tehat a korai evolucioban a giraz jelenlete nem olyan krucialis, egeszen addig, mig valamelyik szomszedos koacervatum nem "talalja" fel es nem zabal fel mindenki mast. a lenyeg minden szinten a hatekonysag es a fittness, ami viszont reltiv dolog. tehat ameddig mindenki mindenszinten kezdetleges, addig a kevesbe hatekony eljarasok is versenykepesek lehetnek es nem pusztulnak ki azonnal.
az ember biologiai evolucioja nem allt le. vannak olyan jegyek, amelyek az akcerelacioval nem magyarazhatok, igy pl. a koponya rovidulese, az allkapocs es allcsont szukulese. ezert van az, hogy az os embernel elkepzelhetetlen lett volna, hogy a bolcsesseg fog nem fer el a szajban.
az orokolheto betegsegek es hajlamok tulnyomo tobbsege recessziv jelleg. az elterjedesuket latszolag tenyleg elosegiti a hatekony egeszsegugy, de erdemes a HW szabaly alapjan kiszamolni, hogyha a recessziv hozmozigota egyedek minden esetben letalis fenotipusuak is, az ossz populacioban a recessziv allel kiszeleketalodasa olyan lassan tortenik, ami a nagyjabol megegyezik a mutacio megjelenesi valoszinusegevel. kozben megneztem, ez nagyjabol teljesen azonos Raphael irasaval, ugyhogy tekintsuk megerositesnek.
Azért arra felhívnám a figyelmedet, hogy a cseppkövek növekedési sebessége időben nem állandó, hanem egyre lassul, mármint ha a cseppkövek magasságát nézzük. Ugyanis a cseppkő nemcsak növekszik, hanem vastagodik is, és minél vastagabb, annál több vízcsepp fogja a cseppkő vastagságát növelni a magassága helyett. Tehát sokkal inkább a cseppkő térfogatát kell figyelembe venni, ez pedig nagyjából a magasság harmadik hatványával növekszik.
Tanulság: néha nem árt gondolkodni is egy kicsit.
Halihó!
Kultúrális evolúció része a melegek védelme is? Nem akarok vitát nyitni, elegen kattognak már a témán, csak igen/nem választ várok. Az a meglátásom,m h. már visszakanyarodott a k.ev. k. butulás felé. (Lásd körny.szenny, szemétképzés, föld tönkretétele vegyszerekkel).
Mielőtt a moderátoroknak szemet szúrna a 'nem témához kapcsolódó hozzászólás' már be is fejezem.
Par evvel ezelott a Moszkva teri metromegallo epuleten is lattam ket-harom centis cseppkoveket, nem tudom ott vannak-e meg.
Egyebkent meg a vilag legoregebb fája az amcsik szerint 4767 eves, bar regebben mintha hallottam volna 5000 evnel idosebb sarkanyfarol.
A szerzők elfelejtették közölni azt a tényt, hogy a Lincoln emlékmű alatt lévő cseppkövek nem természetes mészkőből kioldódott kalcitból vannak, hanem az emlékmű betonjából oldódtak ki. Az ilyen cseppkövek pedig más kémiai reakció útján keletkeznek, mint a természetes barlangok cseppkövei. A képződésükben nem kalcium-karbonát, hanem kalcium-hidroxid vesz részt. Ez pedig sokkal gyorsabb folyamat, és ezért nőnek sokkal gyorsabban az ilyen cseppkövek.
1925-ben a postojnai cseppkőbarlangban építettek egy betonhidat, és mellé fúrtak egy alagutat a mészkőbe. 30 évvel később a betonhíd alatt 40-45 cm-es cseppkövek álltak, az alagútban nőtt cseppkövek mérete viszont nem érte el az 1 cm-t sem.
Sehol. A korallok kora valóban 4-5000 éves. Ez azonban egyáltalán nem bizonyítja, hogy a szervetlen világ is hasonló korú. De hülyeségnek kár lenne mondani, érdekes szál. Semmi ok arra, hogy feltételezzük, az izotópok bomlási sebessége eltérő lehet. Ezek a folyamatokat törvények szabályozzák, melyeket ha Isten alkotott (hiszem), miért szegné meg, ha az Ő érdekét szolgálná?
Na jó, vszínű nem pont 4400 évvel Krisztus előtt, de semmiképpen sem millió, milliárd évek.
De könnyű hülyeséget kiáltani, csak megindokolni nem.
Itt mérésekről beszélhetünk, emberileg nyomon követhető időtartam alatt. Pont azt csinálták vele, mint a rádióizotópos vizsgálatoknál: következtettek a folyamat sebessége alapján a korára. Szóval, hol követtek el hibát?
Köszi! Gondolom ezek a bizonyíték még nem érvelnek a Biblia kor mellett, mert nem lehet figyelmek kívül hagyni a kormeghatározások által adott sokkal nagyobb kort adó eredményeket.
Mi az aránya a recesszív és a domináns úton örökllődő betegségeknek? Úgy tudom a legtöbb recesszív... Legalábbis az enyémek. Intermedierről még nem hallottam, de ha van, kérlek írd meg.
Köszi
Megprobalom tobbe-kevesbe erthetoen elmagyarazni mire gondoltam :) Vegyunk egy betegseget okozo gent aminek elterjedtsege 10% (ez piszok sok, de igy konnyebb szamolni). A hordozo heterozigotak aranya ugye 10% (jo, picit kevesebb), a homozigotake 0.1*0.1=0.01, azaz 1%. A beteseg-geneknek csak kb10%-a van lathatoan a homozigotakban, tobbsege latensen lapul. Minel kisebb a gen elofordulasa, annal nagyobb aranya van a hordozokban (a legtobb genetikai betegseg 1:10 000-hez, 1: 50 000 hez aranyban fordul elo). Vagyis azzal hogy a homozigota eletben marad es gyerekei lesznek, a hibas genek szama csak nagyon minimalisan novekszik. Nem erdemes tehat rohanni felkoncolni a szintevesztoket es ezert nincs ertelme a Tajgetosznak sem.
Mielott ZIM nekem ugrana hogy akkor hogyan lehetseges egyaltalan az evolucio, gyorsan leszogeznem hogy mindez csak a recessziv mutaciokra igaz :)
Lehet, hogy jobb lett volna... De így alakult.
Minél több a heterozigóta, annál nagyobb az esély arra, hogy hibás homozigóta alakuljon ki. Nem? Az öröklődő betegségek nem csupán egyesével jelentkezhetnek.
Biga Cubensis: Most latom hogy te is ezt mondtad :) Azert a termeszetet nem olyan konnyu kiirtani, szvsz ha most nekiallnanank es szaz evig mast se csinalnank akkor se sikerulne.
Azert ez szerencsere nem igaz. Van egy Hardy-Weinberg egyensulynak nevezett dolog a populaciogenetikaban aminek roviden az a lenyege hogy az egeszsegesek is szaporodnak :)
Valamint az hogy a betegsegek genjeit nagyon nagy aranyban a heterozigota hordozok adjak tovabb. Az hogy a nehany homozigota nem hal meg, nem jelent jelentos genetikai terhelest.
A darwini evolucio csak embernel allt meg (atvette helyet tkp a kulturalis evolucio), a bioszfera tobbi alanyan meg folyik attol.
